2022-10-04 nap bejegyzései

(3984) Atomháború

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Ez egy kínai médiumban megjelent cikk, aminek érdekessége nem csak a kínai észjárás, de a kínai szóhasználat és kifejezés is, amit meghagytam eredeti formájában.

Amikor, az atomháborúról van szó, nincs idő a sajnálkozásra

89. útban a 90. felé

Egy nukleáris háború kísértete fenyeget? Az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódásával a nemzetközi közösségben egyre jobban érzik a válságot egy esetleges nukleáris háború kirobbanása miatt. Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban megjegyezte, hogy a NATO magas rangú tisztviselői nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőztek Oroszország ellen. Oroszország „sok fegyverrel rendelkezik a válaszadáshoz” – mondta Putyin, miközben hangsúlyozta, hogy ez nem blöff. Ezenkívül az atomsorompó-szerződésben résztvevő feleinek tizedik felülvizsgálati konferenciáján Antonio Guterres ENSZ-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy „a hidegháború csúcsa óta nem látott nukleáris veszély időszakával nézünk szembe.”

Az atomfegyverek a leghalálosabb fegyverek. Ha kitör egy irányíthatatlan atomháború, az a pusztulás szakadékába sodorja az emberiséget. Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint az Egyesült Államok és Oroszország közötti teljes körű nukleáris háború több mint 5 milliárd ember halálát okozná világszerte.

Most egy veszélyes jelzés jelenik meg: akár kiadják a felek haragját, akár nagyot beszélnek, a nukleáris fegyverekről szóló megbeszélések gyakorisága nő. De, az atomfegyver semmi esetre sem olyan gránát, amit a derekára fel lehet kötni, és ki lehet venni, hogy kedvünk szerint mutogassák, hogy megrémítsék az embereket. A háború spirális eszkalációja gyakran kiszámíthatatlan. Az atomháború kérdésében nincs idő a sajnálkozásra.

Ezért elengedhetetlen, hogy az érintett felek mielőbb lehűtsék a helyzetet, és megteremtsék a feltételeket a béketárgyalások előmozdításához. Meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi „nukleáris feszültség” a geopolitikai játszmákban tapasztalható erős bizonytalanság érzéséből fakad. Ennek fontos oka, hogy nő a nagyhatalmak közötti konfliktus lehetősége, és a globális stratégiai stabilitás rohamosan megingott. És az egyszerű igazság az, hogy minél békésebb és stabilabb a környezet, annál vastagabb lesz a por az atomfegyvereken. Ám amint a világ abba az ördögi körbe kerül, hogy „nagyobb biztonságot keres – egyre kevésbé biztonságos – többet kíván az abszolút biztonságért”, az atomfegyvereket valószínűleg előveszik és csiszolják.

Tovább rontja a helyzetet, hogy a nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó rendszer sérülékenyebb, mint valaha. Ebben a tekintetben az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak kell viselnie a fő felelősséget. Az évek során az Egyesült Államok és a Nyugat „nukleáris kettős mércéje” olyan volt, mint egy tű, amely a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló globális erőfeszítéseket szúrja, egymás után kiskapukat képezve, ami alacsonyabb nukleáris küszöböt és nehéz helyzetet eredményezett. Az atomfegyver elterjedését nehéz megakadályozni.

Emellett az USA a hidegháborús gondolkodásmódtól vezérelve megerősítette a blokk politikáját és katonai szövetségeit, abszolút stratégiai előnyre törekedett, konfrontációt váltott ki a táborok között az eurázsiai kontinens mindkét végén, és előmozdította a nukleáris rakéták és más stratégiai erők előrevetítését. A „nukleáris feszültség” lényege a negatív lépések sorozata.

Ma Washington a nemzetközi színtéren a legaktívabb szereplő az atomháborúval kapcsolatos „aggodalmak” kifejezésében. Meggyőződésünk, hogy ha Washington komolyan gondolja, amit mond, atomhatalomként és a világ egyetlen szuperhatalmaként, akkor konkrét lépésekkel többet kellene tennie a nemzetközi közösségben, különösen a nagyhatalmak körében tapasztalható bizonytalanság érzésének enyhítése érdekében.

Például leállíthatja a globális rakétaelhárító rendszerek fejlesztését és telepítését, felhagyhat a földi bázisú, közepes hatótávolságú rakétarendszerek tengerentúli telepítésével, a külföldre telepített nukleáris fegyverek mielőbbi visszavonásával, és tartózkodhat a „nukleáris megosztási” megállapodások megismétlésétől az ázsiai-csendes-óceáni térségben stb. Csak akkor lesz képes követeléseket megfogalmazni másokkal szemben, ha az Egyesült Államok ezt először megteszi.

A legnagyobb nukleáris arzenállal rendelkező Egyesült Államoknak és Oroszországnak ténylegesen eleget kell tennie a nukleáris leszerelés terén fennálló különleges és preferenciális történelmi felelősségének, és ellenőrizhető, visszafordíthatatlan és jogilag kötelező erejű módon tovább kell csökkentenie saját nukleáris arzenálját, hogy megteremtse a feltételeket a teljes nukleáris leszerelés végső megvalósítására. Továbbá felszólítjuk az atomfegyverrel rendelkező államokat, hogy hagyjanak fel nukleáris elrettentési stratégiájukkal, amelyek a megelőző csapásokra összpontosítanak. Mint ismeretes, Kína az egyetlen az öt atomfegyverrel rendelkező állam közül, amely elkötelezte magát, hogy „nem használja először” az atomfegyvereket. Nem fog nukleáris fegyvert használni, vagy azzal fenyegetőzni,  atomfegyverrel nem rendelkező államok, vagy nukleáris fegyverektől mentes övezetek ellen. Ez rendkívül fontos szerepet játszik a nukleáris kockázatok csökkentésében és a nukleáris konfliktusok megelőzésében. Reméljük, hogy más atomfegyverrel rendelkező államok, különösen az atomhatalmak, követik Kína példáját.

Az év elején az öt atomfegyverrel rendelkező állam, köztük Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország vezetői kiadták az öt nukleáris fegyverrel rendelkező állam vezetőinek közös nyilatkozatát az atomháború megelőzéséről és a fegyverkezési verseny elkerüléséről, megerősítve, hogy „nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni”.

Az atomháború megelőzése alapvető fontosságú a globális stratégiai stabilitás megőrzésében és mindenki számára a töretlen biztonság biztosításában. Csak így tudnak a rendelkezésre álló nukleáris fegyverek „védelmi célokat szolgálni, elrettenteni az agressziót és megakadályozni a háborút”, és biztonságos környezetet teremteni, amely alkalmasabb a leszerelés előmozdítására és végső soron egy nukleáris fegyverektől mentes világ felépítésére.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________