2022-09-21 nap bejegyzései

(3971) Éghajlatjelentés

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Guardian

A világ, a pusztítás feltérképezetlen terület felé tart, mondja az éghajlat-jelentés

89. útban a 90. felé

A United in Science jelentése szerint a kormányok és a vállalkozások nem alkalmazkodnak elég gyorsan, mivel az időjárás egyre szélsőségesebbé válik.

Vezető tudósok szerint a világ esélye arra, hogy elkerüljék a klímaromlás legrosszabb pusztításait, rohamosan csökkennek, ahogy a „pusztítás feltérképezetlen területére” lépünk azáltal, hogy kudarcot vallottunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és a katasztrófa elhárításához szükséges intézkedések megtételében.

A United in Science kedden közzétett jelentése szerint az elmúlt években egyre erősödő figyelmeztetések ellenére a kormányok és a vállalkozások nem alkalmazkodnak elég gyorsan. A következmények már most is láthatók az egyre szélsőségesebb időjárásban szerte a világon, és fennáll a veszélye annak, hogy billenő pontokat lépünk át a klíma rendszerben ami gyorsabb és bizonyos esetekben visszafordíthatatlan eltolódásokat jelent.

A közelmúltban bekövetkezett pakisztáni áradások, amelyek az ország egyharmadát víz alá borították, a szélsőséges időjárás legújabb példája, amely pusztító hatással van a teljes földkerekségre. Az Európa-szerte, beleértve az Egyesült Királyságot is, ezen a nyáron fellépő hőhullám, Kínában elhúzódó szárazság, az Egyesült Államokban uralkodó nagy méretű aszály és Afrika egyes részein éhínséghez közeli állapotok is az egyre inkább elterjedt szélsőséges időjárást tükrözik.

António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a következőket mondta: „Nincs semmi természetes a katasztrófák új léptékében. Ezek az emberiség fosszilis tüzelőanyag függőségének ára. Az idei United in Science jelentés azt mutatja, hogy az éghajlati hatások a pusztulás feltérképezetlen területére tartanak.”

A jelentés szerint a következő öt évben valószínűleg nem lesz 1,5 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet az iparosodás előtti szintnél. A kormányok megállapodtak abban, hogy a tavaly novemberi glasgow-i mérföldkőnek számító ENSZ Cop26 klímacsúcson arra összpontosítanak, hogy a hőmérsékletet az 1,5 °C határon belül tartsák, de a kibocsátás csökkentésére tett ígéreteik és intézkedéseik elmaradtak a szükséges mértéktől.

A Cop26 óta az ukrajnai invázió és a szárnyaló gázárak arra késztetnek egyes kormányokat, hogy visszatérjenek a fosszilis tüzelőanyagokhoz, köztük a szénhez. Guterres figyelmeztetett a veszélyre: „Minden évben megduplázzuk a fosszilis tüzelőanyag-függőséget, annak ellenére, hogy a tünetek gyorsan rosszabbodnak.”

A jelentés megállapította, hogy a világ nem tudott alkalmazkodni a klímaválság következményeihez. Guterres elítélte a gazdag országokat, amelyek segítséget ígértek a fejlődő világnak, de nem teljesítették. „Botrány, hogy a fejlett országok nem vették komolyan az alkalmazkodást, és vállat vontak a fejlődő világ megsegítésére vállalt kötelezettségeikre”, mondta.

A gazdag országoknak évi 40 milliárd dollárt kellene biztosítani, hogy segítsék a fejlődő országok alkalmazkodását, mondta, és ezt évi 300 milliárd dollárra kell emelniük 2030-ig.

A szélsőséges időjárás hatásaihoz való alkalmazkodás, valamint a sérülékeny országok által elszenvedett „veszteségek és károk” kérdése valószínűleg az egyik kulcskérdés lesz Egyiptomban a novemberben sorra kerülő Cop27 ENSZ klímatárgyalásokon. Ezzel kapcsolatban  a vezetők aggódnak,  mivel a geopolitikai megrázkódtatások veszélybe sodorták a Glasgow-ban elért törékeny konszenzust.

Tasneem Essop, a Climate Action Network ügyvezető igazgatója szerint a kormányoknak olyan cselekvési tervekkel kell felkészülniük a Cop27-re, amelyek tükrözik a válság sürgősségét. „A United in Science jelentés által felfestett félelmetes kép már megélt valóság a visszatérő éghajlati katasztrófákkal szembesülő emberek milliói számára. A tudomány világos irányt mutat, de a kapzsi vállalatok és gazdag országok fosszilis tüzelőanyag-függősége veszteségeket és károkat okoz azoknak a közösségeknek, amelyek a legkevesebb mértékben okozhatták a jelenlegi klímaválságot.”

Hozzátette: „Azok számára, akik már szenvedik az éghajlati vészhelyzetet, különösen a déli térségben, az egyiptomi Cop27 konferencián új finanszírozást kell elfogadni, hogy életüket újjáépíthessék.”

A United in Science jelentést a Meteorológiai Világszervezet koordinálta, és így részt vesz benne az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentő Hivatala, a Világéghajlat-kutatási Program, a Global Carbon Project, az Egyesült Királyság Met Office és a Városi Klímaváltozási Kutatóhálózata.

Az Oxfordi Egyetem kutatói külön is állítják, hogy a globális gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátású alapokra állítása legalább 12 milliárd dollárt takarítana meg 2050-re, a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás jelenlegi szintjéhez képest. A gázárak emelkedése megmutatta a fosszilis tüzelőanyagoktól függő gazdaságok sebezhetőségét.

A Joule folyóiratban kedden megjelent tanulmány megállapította, hogy a megújuló energiaforrásokra és a tiszta energia más formáira való gyors átállás előnyös lenne a gazdaság számára, mivel a zöld technológia költségei zuhantak.

Rupert Way, az Oxfordi Smith School of Enterprise and the Environment posztdoktori kutatója, a tanulmány társszerzője elmondta: „A zéró szén-dioxid-kibocsátású energiára való átállás magas költségeit jósló múltbeli modellek eltántorították a vállalatokat a befektetéstől, és idegessé tették a kormányokat a döntéshozatallal kapcsolatban. Olyan politikákat illetően, amelyek felgyorsítják az energetikai átállást és csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. Megjegyzendő, hogy tiszta energia költségei meredeken estek az elmúlt évtizedben, sokkal gyorsabban, mint ahogyan azt a modellek várták.”

A United in Science jelentés a következőt találta: Az elmúlt hét év volt az eddigi legmelegebb, és 48% az esélye, hogy a következő öt évben legalább egy évben az éves középhőmérséklet átmenetileg 1,5 C-kal magasabb lesz, mint az 1850-1900 közötti átlag.

Az előrejelzések szerint 2022 és 2026 között a globális átlaghőmérséklet 1,1°C és 1,7°C közötti értékkel lesz magasabb az iparosodás előtti szintnél, és 93%-os valószínűséggel a következő öt évben legalább egy évben melegebb lesz, mint 2016-ban, a legmelegebb évében.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkenése a Covid-19 világjárvánnyal kapcsolatos lezárások idején átmeneti volt, és a fosszilis tüzelőanyagok szén-dioxid-kibocsátása tavaly visszatért a pandémia előtti szintre.

Az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó nemzeti kötelezettségvállalások nem elegendőek ahhoz, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5°C alatt tartsák.

Az éghajlattal összefüggő katasztrófák napi 200 millió dolláros gazdasági veszteséget okoznak.

A bolygó csaknem fele, 3,3–3,6 milliárd ember, az éghajlati válság hatásai miatt rendkívül érzékeny területeken él, de az országok kevesebb, mint fele rendelkezik korai figyelmeztető rendszerrel a szélsőséges időjárás miatt.

A globális felmelegedés növekedésével nem zárhatók ki a billenő pontok elérését a klíma rendszerben . Ezek közé tartozik az Amazonas esőerdőinek kiszáradása, a jégsapkák olvadása és az atlanti meridionális keringés felborulása, az úgynevezett Golf-áramlat gyengülése.

A 2050-es évekre 97 városban élő több mint 1,6 milliárd ember lesz rendszeresen kitéve, legalább 35°C-ot elérő háromhavi átlaghőmérsékletnek.

Eredeti cím: World heading into ‘uncharted territory of destruction’, says climate report.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________