Az 1970-es években találkoztam Hitler egyik vezető propagandistájával, Leni Riefenstahllal, akinek epikus filmjei a nácikat dicsőítették. Véletlenül ugyanabban a kenyai hotelban szálltunk meg, ahol fotózási megbízatáson volt, mivel megúszta a Führer többi barátjának sorsát. Elmondta, hogy filmjei „hazafias üzenetei” nem a „felülről jövő parancsoktól” függnek, hanem attól, amit a német közvélemény „behódoló ürességének” nevezett.

Megkérdeztem, Ebbe beletartozott a liberális, művelt burzsoázia?  – Igen, különösen ők – mondta.

Erre gondolok, amikor körbenézek, és látom a nyugati társadalmakban a ma már nézet megmásító propagandát.

Természetesen nagy a távolság az 1930-as évek Németországától. Információs társadalomban élünk. Globalisták vagyunk. Soha nem voltunk még tudatosabbak, jobban érdeklődők.

Mi a nyugaton egy médiatársadalomban élünk, ahol az agymosás alattomos és könyörtelen, és hatása az állami és vállalati hatalom igényei és hazugságai szerint szűrhető le.

Az Egyesült Államok uralja a nyugati világ médiáját. A 10 legerősebb médiavállalat egy kivételével mindegyik Észak-Amerikában található. Az internet és a közösségi média – a Google, a Twitter, a Facebook – többnyire amerikai tulajdonban van, és annak ellenőrzés alatt áll.

Életem során az Egyesült Államok több mint 50 kormányt döntött meg, vagy kísérelt meg megdönteni, többnyire demokráciákat. 30 országban avatkozott be a demokratikus választásokon. 30 ország lakosaira dobott bombát, többségük szegény és védtelen. 50 ország vezetőit kísérelték meg meggyilkolni. 20 országban harcolt a felszabadító mozgalmak elnyomásáért. Ezek a tények köztudottak. Ennek ellenére sokan Amerika barátok.

Ennek a vérengzésnek a mértékét nagyrészt nem jelentették be, nem ismerik el, és a felelősök továbbra is uralják az angol-amerikai politikai életet.

Harold Pinter megtörte a csendet

A 2008-as halála előtti években Harold Pinter drámaíró két olyan rendkívüli beszédet mondott, amelyek megtörték a csendet.

A külpolitikát – mondta – „legjobban a következőképpen lehet meghatározni: csókold meg a seggem, különben szétrúgom a fejed. Ez ilyen egyszerű és durva. Az érdekes benne, hogy hihetetlenül sikeres. A dezinformáció, a retorikahasználat, a nyelvtorzítás struktúráival rendelkezik, amelyek nagyon meggyőzőek, de valójában hazugságcsomag. Nagyon sikeres propaganda. Megvan a pénzük, megvan a technikájuk, minden eszközük megvan, hogy megússzák, és meg is teszik.”

Pintér az irodalmi Nobel-díj átvételekor ezt mondta: „Az Egyesült Államok bűnei szisztematikusak, állandóak, ördögiek, és könyörtelenek voltak, de nagyon kevesen beszéltek róluk. Világszerte klinikailag manipulálta a hatalmat, miközben az egyetemes jót szolgáló erőnek álcázza magát. Ez egy zseniális, sőt szellemes, nagy sikerű hipnózis.”

Pintér a barátom volt, és valószínűleg az utolsó nagy politikai bölcs. Megkérdeztem tőle, hogy az általa említett „hipnózis” a Leni Riefenstahl által leírt „behódoló üresség”.

Ugyanaz – válaszolta. „Ez azt jelenti, hogy az agymosás olyan alapos, hogy beprogramoz egy rakás hazugságot lenyelésére. Ha nem ismerjük fel a propagandát, akkor normális információnak fogadhatjuk el, és elhihetjük.”

Vállalati demokrácia rendszerben a háború gazdasági szükségszerűség, az állami támogatás és a magánprofit tökéletes házassága: szocializmus a gazdagoknak, kapitalizmus a szegényeknek. Szeptember 11. másnapján megugrottak a hadiipari részvényárfolyamok. Újabb vérontás következett, ami nagyszerű az üzleti életben.

Ma a legjövedelmezőbb háborúknak saját márkájuk van. Ezeket „örök háborúknak” nevezik – Afganisztán, Palesztina, Irak, Líbia, Jemen és most Ukrajna. Mindegyik hazugságcsomagon alapul.

Irak a leghírhedtebb a tömegpusztító fegyvereivel, amelyek nem léteztek. Líbia 2011-es NATO általi elpusztítását egy bengázi mészárlás indokolta, amely nem történt meg. Afganisztán kényelmes bosszúháború volt szeptember 11-re, aminek semmi köze nem volt Afganisztán népéhez.

Ma az afganisztáni hírek arról szólnak, hogy milyen gonoszak a tálibok – nem arról van szó, hogy Joe Biden amerikai elnök 7 milliárd dollár lopása az ország banki tartalékaiból, széles körű szenvedést okoz. Nemrég a washingtoni Nemzeti Közszolgálati Rádió két órát szentelt Afganisztánnak – és 30 másodpercet éhező népének.

Az Egyesült Államok által ellenőrzött NATO júniusi madridi csúcstalálkozóján stratégiai dokumentumot fogadott el, amely militarizálja az európai kontinenst, és eszkalálja a háború lehetőségét Oroszországgal és Kínával. Javaslatot tesz „több területre kiterjedő háborús harcra az atomfegyverrel rendelkező versenytársak ellen”. Más szóval atomháborúra.

Ezt állítják: „A NATO bővítése történelmi siker volt.” Hitetlenkedve olvastam.

Az ukrajnai háború hírei többnyire nem hírek, hanem a torzítás, az elhallgatás egyoldalú litániája. Számos háborúról beszámoltam, és soha nem találkoztam ilyen átfogó, széles körű propagandával.

Februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát válaszul a határukon fekvő Donbass orosz nyelvű régiójában csaknem nyolc évig tartó gyilkosságra és bűnös pusztításra.

2014-ben az Egyesült Államok támogatta a kijevi puccsot, amely elüldözte Ukrajna demokratikusan megválasztott, oroszbarát elnökét, és beiktatta az utódját, akivel  amerikai bebiztosította, hogy az ő embere legyen.

Az elmúlt években amerikai „védő” rakétakilövőket telepített Kelet-Európába, Lengyelországba, Romániába, Csehországba, , hamis biztosítékok kíséretében Oroszországot célozva, megszegve James Bakernek 1990 februárjában Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek tett „ígéretét”, hogy a NATO soha nem terjeszkedik túl Németországon.

NATO Hitler határvonalán

Ukrajna a frontvonal. A NATO gyakorlatilag elérte azt a határvidéket, amelyen keresztül Hitler hadserege 1941-ben megrohamozta a Szovjetuniót és több mint 23 millió halottat hagyott maga után.

Tavaly decemberben Oroszország messzemenő biztonsági tervet javasolt Európának. Ezt elutasították, a nyugati médiában  kigúnyolták, vagy eltitkolták. Ki olvasta el lépésről lépésre szóló javaslatait? Február 24-én Volodimir Zelenszkij elnök nukleáris fegyverek kifejlesztésével fenyegetőzött, hacsak Amerika fel nem fegyverzi és megvédi Ukrajnát. Ugyanazon a napon Oroszország megtámadta, ami a nyugati média szerint gyalázatos, provokálatlan cselekedett, ami ha sikeres, Oroszország további országokat fog megtámadni, mert Putyin vissza akarja állítani a volt Szovjetuniót.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________