Az ismereteink még mindig hiányosak arról, hogy a COVID után egyes emberek miért szembesülnek folyamatos tünetekkel. És hasonlóan a Long COVID tünetek eltérő természetéhez, a tünetek időtartama és intenzitása is személyenként eltérő.

Például, az is, hogy nehezen határozhatók meg a Long COVID pontos előfordulása (vagyis azt, hogy az emberek hány százalékát érinti). Ez jelentős vita tárgyát képezte.

A közelmúltban azonban egy, a The Lancetben megjelent tanulmányt úgy hirdették meg, mint amely az eddigi legmegbízhatóbb becsléseket nyújtja a Long COVID elterjedtségére vonatkozóan. A becslések vannak, hogy milyen hosszú ideig tart a COVID fertőzés. Általánosságban a COVID esetek körülbelül 5% és 50%-át követi a Long COVID attól függően, hogy melyik tanulmányt vesszük alapul. Azok a betegek, akiket COVID miatt kórházba kell vinni, általában Long COVODosok lesznek.

A prevalencia becslések nagy része a járvány idején, a Long COVID következetlen definícióihoz kapcsolódott. Ennek tisztázása és a diagnózis megkönnyítése érdekében a közegészségügyi hatóságok, köztük az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Gondozási Intézete (NICE) szabványos definíciókat vezettek be a Long COVID kifejezésre.

A NICE szerint a hosszú COVID kifejezés olyan jelek és tünetek leírására használható, amelyek a COVID-fertőzés után négy hétnél tovább folytatódnak, vagy alakulnak ki. Ez tovább oszlik a „folyamatos tüneti COVID-19-re”, amikor a tünetek több mint négy hétig, de kevesebb mint 12 hétig tartanak, valamint a „post-COVID-szindrómára”, amikor a tünetek a fertőzéstől számított 12 héten túl is fennállnak.

De, ezen erőfeszítések ellenére a prevalencia becslések jelentős eltéréseket mutattak.

Mi okozza még ezt az eltérést?

Valószínűleg számos egyéb tényező is befolyásolja a különböző tanulmányokban jelentett prevalencia adatokat. Az eredményeket például ronthatja, hogy nincsenek konzisztens eszközök vagy kérdőívek a Long COVID szűrésére.

Ezen túlmenően korlátozó hatású, ha nincs megfelelő kontrollcsoport (egy olyan összehasonlító csoport, amelynél nem volt COVID), vagy a betegek COVID előtti tüneteire vonatkozó információ, ami lehetővé teszi a kutatók számára, hogy az új tüneteket megbízhatóan a COVID-hoz kapcsolják, más betegségek helyett.

Mindeközben az oltási állapot, a COVID betegeknél a súlyos betegség kockázatát csökkentő kezelések (például vírusellenes szerek), valamint a kezdeti fertőzést okozó variáns mind befolyásolhatják a hosszú COVID fertőzés kockázatát.

Végül, az értékelés időzítése is relevánsnak tűnik. Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalának legfrissebb adatai azt sugallják, hogy bár minden ötödik hosszú COVID betegnél a tünetek legalább 12 hétig tartanak, két év elteltével is, minden ötödiknél marad fenn a tünet.

Egy a nyolcban

A The Lancet-ben nemrég megjelent tanulmány több mint 76 000 hollandiai ember adatait tartalmazza. A szerzők megtették az egyik első kísérletet a különböző torzítások mérséklésére, amelyek hátráltatták a hosszú COVID-prevalencia számszerűsítésére irányuló korábbi erőfeszítéseket.

Kérdőíveket használtak, amelyek számos tünetre kérdeztek rá, és ezeket különböző időpontokban, a COVID fertőzés előtt, alatt és után átadták a résztvevőknek. A résztvevőket összehasonlították egy olyan kontrollcsoporttal is, akiknél nem diagnosztizáltak COVID-ot, és hasonló korúak és neműek voltak.

A COVID-ban szenvedő résztvevők 21,4%-a tapasztalt legalább egy új tünetet, vagy olyan tünetet, amely a COVID fertőzés előtti állapothoz képest jelentősen rosszabbodott, három-öt hónappal a fertőzés után. A nem fertőzött emberek 8,7%-a ugyanebben az időszakban számolt be tünetekről. Ennek alapján a szerzők azt sugallják, hogy a COVID fertőzöttek 12,7%-ánál, vagyis minden nyolcadiknál ​​hosszú idő alatt fejlődik ki a COVID.

A szerzők megállapították a Long COVID kórhoz kapcsolódó alapvető tünetek listáját is, ami: légzési nehézség, a mellkasi fájdalom, nehéz karok és lábak, a szaglás elvesztése, a hideg- és meleg érzetek, a végtagok bizsergése, az izomfájdalmak és  fáradtság.

Néhány hátrány

Noha ez a tanulmány elősegítette a Long COVID valós előfordulásának megértését, van néhány fontos korlát. A betegek többségét nem oltották be, mivel az adatok nagy részét még azelőtt gyűjtötték össze, hogy Hollandiában megkezdődött volna a vakcina alkalmazása. A legújabb kutatások szerint a Lomg COVID kevésbé gyakori a beoltott emberek között.

Eközben a legtöbb résztvevő megfertőződött az alfa-változattal. A tanulmányok arról is beszámoltak, hogy az alfa- és delta-variánsokhoz képest alacsonyabb a Long COVID fertőzés előfordulása a jelenleg domináns omikron variáns által okozott fertőzésből felépülő emberek körében.

Tehát, a jelenlegi körülmények között a Long COVID fertőzés előfordulása az általános populációban jóval kevesebb, mint egy a nyolchoz.

Long COVID: Drámai következmények láthatók a német élsportolók körében

Múlt szerdán a német kabinet jóváhagyta az új fertőzésvédelmi törvényt. Az október 1-jén hatályba lépő rendelkezések további lazítást jelentenek a COVID-19 elleni korábbi intézkedésekhez képest. A szövetségi kormány ezzel megnyitja az utat az őszi és téli hatalmas fertőzési hullám előtt, amely jóval meghaladja a jelenlegi szintet. A halálesetek hulláma mellett ez a Long COVID növekedését is jelenti. Hogy, ezek a hosszú távú következmények az élsportolókra is kiterjedtek-e, azt Steffi Kriegerstein kenus példája is jól szemlélteti, aki 2020 decemberében kapta el a koronavírust. A hivatásos sporttanár számos Európa- és világbajnokságon szerzett érmet kenuversenyben. A 2016-os Riói Olimpián ezüstérmet szerzett. Most be kellett fejeznie karrierjét.

Steffi Kriegerstein a 2016-os moszkvai kajak-kenu Európa-bajnokságon, ahol Sabrina Heringgel (bal első) ezüstérmet szerzett 500 méteres kajak kettesben (Oleg Bkhambri (Voltmetro), CC BY-SA 4.0, a Wikimedia Commons segítségével )

„Minden egészségügyi probléma ellenére, tavaly megpróbáltam újra fitt lenni. De rájöttem, hogy a versenysportba való visszaugrás óriási kihívás” – magyarázta a Der Spiegelnek. „Mindig is kapcsolatban voltam orvosokkal, de [most] a fizikai erőfeszítés megfoszt a mindennapi életminőségtől” – tette hozzá. Azt mondta, hogy „végre búcsút mond a versenysportnak” a német bajnokságon.

Ahogy, a Der Spiegel-nek adott interjújában kifejti, maga a betegség 14 napig tartott, és végtag- és fejfájás jellemezte. A betegség utáni orvosi vizsgálatok azonban azt mutatták ki, hogy a tényleges következmények sokkal mélyebbek voltak.

Mint kiderült, a 28 éves lány szíve összezsugorodott, ami vizuálisan is látható volt, és észrevehető volt a szív-tüdő térfogatának tesztelése során. Kriegerstein perctérfogata élsportolóként több mint 90 százalékos, 60 százalékra csökkent. A normál érték körülbelül 70 százalék.

Ezen kívül számos egyéb tünet is volt. „A fejfájás különösen erős volt” – mondta. „A nyomás érzése a tarkómban gyorsan átterjedt a szememre és az egyensúlyérzékemre. Küzdöttem és próbáltam előre lépni. De a test valahogy nem akarta.”

Még ma is, másfél évvel a fertőzés után is küzd az utóhatásokkal. Még a lépcsőzés vagy a buszhoz járás is nehézségeket okozhat neki.

Steffi Kriegerstein nem egyedi eset. Janik Möser válogatott jégkorongozó például szívizomgyulladást szenvedett a COVID-19 fertőzés következtében, és két héttel a fertőzés után nem is engedték fel a lépcsőn.

Frank Stäbler birkózó, akit a tokiói olimpiai játékok éremesélyesének tartottak, arról számolt be, hogy teljesítménye 20 százalékkal csökkent a fertőzése miatt. Futógyakorlatok közben már nem kapott levegőt. „Az egész mellkasom teljesen összeszorult” – magyarázta.

Marie-Sophie Zeidler evezős arról számolt be, hogy amikor a COVID-19 betegsége után folytatta az edzést, teste a szokásos maximális terhelés 30 százalékán sztrájkolt. Szíve és tüdeje működése a határon volt; az oxigénfelvétele katasztrofális.

Szakértők becslése szerint mára több mint 500 élvonalbeli német sportoló kapta el a COVID-19-et. A vírus terjed a sportolók körében, különösen akkor, amikor a jelentősebb sportesemények folytatódnak, anélkül, hogy valódi védekezési intézkedések történtek volna.

Még, ha a betegség lefolyása viszonylag ártalmatlannak bizonyul is, a későbbi következmények sokak számára súlyosak lehetnek. Dr. Jürgen Steinacker, a németországi Ulm sportorvosa becslése szerint a sportolók körülbelül 5 százaléka még mindig szenved a tünetektől három-hat hónappal a betegség elkapása után. Ide tartoznak a szív- és tüdőproblémák, a neurológiai szövődmények, például az ízérzés elvesztése és a koordinációs zavarok, valamint a krónikus fáradtság szindróma.

Dr. Wilhelm Bloch kölni sportorvos kifejtette: „Nem mindegyikük fog úgy felépülni, hogy visszanyerje teljesítményének régi szintjét. Ott dőlnek össze a világok.”

Míg, a hivatásos sportolók általában megengedhetik maguknak a szükséges orvosi támogatást, és speciális edzők segítségével visszaszerezhetik korábbi teljesítményszintjük egy részét, a legtöbb dolgozó embernek mindenféle támogatás nélkül  kell boldogulnia.

Különböző tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a koronavírussal fertőzöttek 10-30 százaléka szenved hosszú távú következményeket. A The Lancet orvosi folyóiratban megjelent, 1733 kínai vuhani beteg bevonásával készült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a betegek 76 százalékánál még mindig van legalább egy tünet hat hónappal a fertőzés után.

A Long COVID szinte minden szervet érinthet, és a tünetek széles skáláját okozhatja. A leggyakoribbak közé tartozik a rendkívüli fáradtság, a kognitív károsodás, a krónikus fájdalom, az íz- és szaglás elvesztése, a légszomj és a megnövekedett pulzusszám, amelyek mindegyike mélyreható hatással van a betegek életminőségére.

A gyermekeket is gyakran érintik a hosszú távú hatások. Az orvosi hírszolgálat augusztus elején interjút közölt „A gyermek kardiológiában és a pulmológiában a hosszú COVID eláraszt minket” címmel. Az interjúban Dr. Gerald Hofner, a „Post-COVID Kids Bavaria” gyakorlat társalapítója azt mondja: „Ketten naponta három-öt beteget látunk el SARS-CoV2 fertőzést követő panaszokkal. Mindenekelőtt nagyon sok sportos gyermeket és serdülőt látunk, akik hetekig-hónapokig nem képesek normális teljesítményre, szív- vagy tüdőérintettséggel vagy fáradtságproblémákkal küzdenek. Nem lehet összehasonlítani az influenzával.” A problémák mind beoltott, mind be nem oltott gyermekeknél és serdülőknél előfordultak.

Számos sajtóorgánum jelent meg olyan gyerekekről, akiknek élete teljesen megváltozott a COVID-19 fertőzés következtében. A ZDF műsorszolgáltató például beszámol egy 11 éves, Emma nevű Long COVID betegről, aki alig tud megállni a lábán, és a fertőzése óta nehezen lélegzik.

„Akkor pánikba esek, bár valójában semmi sem történhet ott. És a szédülés is  probléma, valójában mindig ez van” – panaszkodott a ZDF-nek.

A ZDF regionális programja, a Länderspiegel beszámolt egy 16 éves Long COVID betegről, Sina Morgenről, aki egy koronavírus-fertőzést követő izomfájdalmak miatt nem tud járni, és most tolószékbe van kényszerítve.

A Long COVID hatásai aláhúzzák az uralkodó osztály nyájimmunitási politikájának büntethetőségét, amely szándékosan engedi a tömeges fertőzés terjedését. Világossá vált, hogy nem lehet „együtt élni a vírussal”, és az egyetlen módja annak, hogy leküzdjük azt, ha megszüntetjük. Egy ilyen eliminációs stratégia összeegyeztethetetlen az uralkodó osztály profitérdekeivel.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________