Tibor bá’ online
Mi, magyarok, különlegesek vagyunk
Állítja a soproni sör hirdetése. Valóban különlegesek vagyunk?
Az angolszász területeken, ha meghívnak egy középosztály által szervezett házibulira, másnap illik egy levelet írni a házigazdának, megköszönni a meghívást és közölni, milyen jól érezted magad. Bölcs dolog, mert az udvariasság semmibe se kerül, és boldogabb lesz a társadalom. Mi ezt nem követjük, mert mi különlegesek agyunk. De mennyire!
A „Mi volt előbb Isten vagy Ősrobbanás” című könyvem 2003-ban jelent meg 3000 példányban, @ 700 forint önköltségen, 2490 forint vételáron, magán kiadásban.
Közvetlenül a megjelenés után kiírtam kb. 400 középiskola címét, és mindegyiknek küldtem egy-egy tiszteletpéldányt. Fizikai, csillagászati elképzeléseim nem korszakalkotók, nem jobbak, mint másé, de meglehetősen egyéni, szélesítheti a nebulók világnézetét. Nem árt, ha van egy példány az iskola könyvtárban. Nem tudom szerénytelenség-e, ha megjegyzem, hogy ez a hazafias cselekedett nekem közel negyed millió forintomba került 2003-ban.
A postázás után eltelt egy hét, kettő, majd három, de semmiféle visszajelzést nem kaptam senkitől. Ekkor bementem a kiadómhoz részleges elszámolás végett (mert ő volt a forgalmazóm), és említést tettem neki, és jelen lévő feleségének a történteket, illetve, amik nem történtek meg. Nem nagy ügy, de említésre méltó.
Mit ad isten, három nap múlva jött egy köszönőlevél valamelyik budapesti középiskolából. Következő alkalommal mondom a kiadómnak, hogy képzeld, egy iskola visszajelzett. Tudom – válaszolta – ott tanár a feleségem.
Tanulság? Nálunk még a köszönethez is protekció kell. 😀
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________