Tibor bá’ fordítása online
Történelmi utazásunk, most a „Nagy Játszmától” elvisz minket a Hideg Háborúhoz. Mára már világossá vált, hogy az Egyesült Államok a Brit Birodalom helyére lépett. Ha Connolly visszajönne a Hideg Háború alatt, tökéletesen otthon érezné magát, mert a Hideg Háború a Nagy Játék folytatása. Közben persze volt egy Hitler nevű pasi is.
Napóleont követve Hitler gondolta, hogy az oroszok barbárok és annak ellenére, hogy meg nem támadási szerződése volt Sztálinnal, megtámadta Oroszországot.
A II. világháború gyakorlatilag Németország és az USSR között folyt. Németország gazdasági és katonai erejének 80 százalékát a keleti front emésztette fel, a szövetségesek által megnyitott nyugati frontra csak a 20 százalék jutott, ami Hitler szerint csak egy tűzoltó gyakorlat volt.
Paul Carell leírta az 1941. Június 22.-én 03:15h-kor a kb. 1400 km hosszan beindított Barbarossa Hadműveletet.
„Szinte, varázsütésre hatalmas lobbanások foglalták el az égboltot. Mindenféle kaliberű ágyuk szimultán ontották a tűzet. Az égboltot nyomjelző lövedékek szelték át. Ameddig a szem ellátott, villanások tarkították az eget. Kicsivel később az ágyúk mély dörgése töltötte be a teret. A távolban tűz és fűst terjengett. Az újhold vékony szeletét eltakarta a mesterséges köd. A béke eltávozott.”
Az oroszok a Szun Ce hadviselés művészei. „Minden hadművelet a rászedésen nyugszik. Ebből következik, hogy amikor támadási helyzetben vagyunk, úgy kell kinéznünk, mintha nem lennénk rá képesek. Amikor erősek vagyunk, tehetetlennek kell kinéznünk. Amikor közel vagyunk, el kell hitetnünk az ellenséggel, hogy messze vagyunk. Amikor messze vagyunk, az ellenség felé jelezzük, hogy közel vagyunk.”
Az utóbbi időben ezeket az elveket láthatjuk alkalmazni Ukrajnában és a Krím-félszigeten is. Ezt észlelhetjük, ha tanulmányozzuk a Kurski csatát, vagy a Bagratyion hadműveletet.
A Maszkirovszka Szovjet Katonai Doktrínát 1920-ban hozták létre, és Zsukov marsall alkalmazta Japán ellen 1939-ben a Khalkhin Gol csatában.
A Vörös hadsereg 1929-es harcászati szabályzata szerint: „A meglepetés hatása az ellenfélen elképesztő. Éppen ezért, minden gyalogsági hadműveletet a lehető leggyorsabban és tökéletes leplezéssel kell végrehajtani. A leplezést el lehet érni az ellenfél zavarba ejtésével, aminek eszköze a helyzetváltoztatások, álcázás, a terület kiválasztása, gyorsaság, éjszakai mozgás, köd felhasználása és titoktartás.
Bagratyion hadművelet: A németek Közép Hadseregcsoportjának a megsemmisítése, minden kétséget kizárva a háború legsikeresebb szovjet hadművelete volt. Ez a rendkívül fontos orosz offenzíva tipikus példája, hogy nyugaton a köznép milyen keveset tudott a keleti eseményekről, miközben a D-day-jel kapcsolatban fű-fa mindenről értesült. A történészeken kívül csak kevesen hallottak a Bagratyion hadműveletről, miközben méreteit tekintve a D-day elbújhat mellette.
A Közép Hadseregcsoport a teljes német front kulcspontja volt, állapította meg Geoffrey Wawro professor, ami lefoglalta Berlin felé a legrövidebb utat, amit az oroszok akkor vertek szét, amikor megindult a D-day partraszállás. A Szövetségesek hamarosan felszabadították Párizst, majd elindultak Németország felé, de az igazi harcok keleten folytak.
Tízszer több orosz katona harcolt a Bagratyion hadműveletben, mint ahány angol/amerikai/kanadai katona partra szállt a normandiai tengerparton.
Háromszor több német katona próbálta visszatartani az oroszokat, mint ahány védte az Atlanti Falat.
Ez tehát a probléma eltitkolása (a keleti fronton zajló csata méreteinek a figyelembe nem vétele), úgy értem, gondolkozz el rajta, amikor a D-day és a Bagaratyion hadművelet beindult, a szövetséges katonák Normandiában olyan távolságra voltak Berlintől, mint az orosz hadsereg a keleti fronton. A németek szemében a két front veszélye azonos lehetett.
A Bagatyiob hadművelet beindulását követően az oroszok nagyobb fenyegetést jelentettek, mert berúgták az ajtót és elfoglalták mind azt a területet, amit 1941-ben elveszítettek. Visszafoglalták majd egész Lengyelországot, és behatoltak kelet Poroszországba, és szinte Berlin kapujához értek, mialatt a nyugatiak átcammogtak Normandián Párizs felé.
A Bagratyion Hadművelet hatalmas orosz győzelemmel zárult. Július 3.-ig a szovjet erők visszafoglalták Minszket, Fehéroroszország fővárosát, azt a város, ami három éven át német megszállás alatt állt. Július végére a Vörös hadsereg behatolt oda, ami a háború előtt Lengyel terület volt, és elfoglalta Lviv-et, kelet Lengyelország kulturális központját. A Barbarossa Hadművelet előtt a német Legfelsőbb Hadvezetés sikeresen eltitkolt egy hatalmas haderőt, amely készen állt az USSR lerohanására, és komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett Sztálin meggyőzésére, hogy készülnek az angolok megtámadására.
Maszkirovkát (maszkírozás = becsapás) alkalmaztak a Kurszk csatánál, különösképpen Iván Konyev vezette Sztyeppe fronton.
Lényegében a németek négyszer nagyobb erővel álltak szemben, mint ami várható volt.
Friedrfich von Mellenthin német tábornok erről így emlékezett meg: „A hatalmas emberanyag és harci eszköz bevezetésével elindított szörnyű ellentámadás igen kellemetlen meglepetés volt számunkra…Újra ki kell hangsúlyozni az oroszok ravasz álcáját. Nem figyeltünk rá még egy tankelhárító terület kialakítására se, amíg egy tankunkat nem robbantott fel egy akna, vagy az első orosz tankelhárító löveg nem kezdett el tüzelni.”
Általánosságba, a katonai rászedés lehet stratégiai és taktikai. A stratégiai harcmezőn a rászedés nem volt gyakori egészen a legújabb időkig (különösen az I. és II. világháború során). Azonban a taktikai rászedés (egyedi csatamezőkön) visszanyúlik az emberi történelem korai szakaszába.
A gyakorlatban a katonai rászedés alkalmaz vizuális eltájolást, téves információt (például kettős ügynökök segítségével) és pszichológiát, elhitetni az ellenféllel valami olyat, ami nem felel meg a valóságnak.
Az orosz maszkirovka jövevényszót (maszkolást jelent) a Szovjetunió és most Oroszország katonai doktrínájánál alkalmazzák annak a szerepnek a leírására, aminek lényege a becsapáson alapuló hadviselés.
Számtalan példa van az alkalmazott becsapásra a hadtörténelemben, mint például: megjátszott visszavonulás, hamis biztonságérzet keltés, előre megtervezett rajtacsapásba húzás, nem létező csapatok megjátszása, a hadsereg méretének a felnagyítása. Taktikai becsapás – köd, füst vagy más módon elrejteni átcsoportosításokat a csatatéren. Trójai ló – védett területre bemenés hamis állításokkal. Kisebb csoporttal elvonni az ellenfél figyelmét, miközben jóval nagyobb hadtest hátulról támad (Napóleon kedvenc taktikája volt)
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________