A kutatók a kiskutyákat három tesztnek vetették alá. Első volt a klasszikus rámutatós teszt, ahol a kiskutyát két fejre állított csésze közé helyezik. Az egyikben csali van, amire a tesztelő rámutat. Ismételt teszteknél az állat megérti a mutatást az esetek legalább kétharmadában, ami közel van az idős kutyák teljesítményéhez. Viszont az ismétlések esetén az eredmény nem lesz jobb. Vagyis a kiskutya nem tanul.

A második tesztnél a kísérletvégző egy nagy méretű „járóka” közepén áll és 30 másodpercen keresztül magas hangot hallat.

A harmadik tesztnél egy plasztik edényben lévő ételt mutat a kiskutyának, majd ráteszi a fedőt.

Ilyen esetben a felnőtt kutya néhány másodperc után nem keres tovább, hanem segítséget kérve ránéz a gazdira, amit a kiskutya sohase tesz.

A kiskutya információt akar kapni a gazditól, de még nem tudják, hogy kaphatnak segítséget.

Mivel a kutatók meg akarták tudni, hogy a kiskutyák eredményes viselkedése genetikai-e, különböző fajtákat teszteltek. Az eltérés fajták között 43 százalék volt.

Magyarul, vannak okos kutyák és buta kutyák. Különben a kutyák a gazda testmozgását nézik, abból találják ki mit szeretne.

__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________