2021-01-31 nap bejegyzései

(3443) Tudomány

Tibor bá’ online

 

Nem felejtettem el, amikor a fejemhez vágták az istenhívők, hogy én is hiszek, én a tudományban hiszek. Akkor megfogattam, hogy ha majd kedvem támad, helyére rakom ezt a témát.

Tudománnyal kapcsolatban az első tétel a világról alkotott elképzelésünk alapja, annak a sikeres, tárgyilagos összemérése a valósággal.

Egy tudományos elképzelésnek (elméletnek) falszifikálhatónak kell lenni. Ezen az alapon egy tudományos elméletet:

* Kellő pontossággal ki kell fejteni annak érdekében, hogy egy világos teszt kidolgozható és kivitelezhető legyen.

* Empirikusan tesztelhető legyen, kivitelezhető kísérletekkel.

* El kell utasítani, ha a teszt az elméletet nem igazolja.

Ezzel kapcsolatban Richard Feynmannak a következő a véleménye: Egy új törvénnyel a következőképpen járunk el. Először megsejtjük. Ezt követve számításokat végzünk a sejtés következményeivel annak érdekében, hogy világos legyen, milyen következménye lenne annak, ha a sejtés megfelelne a valóságnak. Ezt követve a számítások eredményét összevetjük a természettel, elvégzett kísérlettel, vagy létező tapasztalattal, közvetlen megfigyeléssel, annak felderítésére, hogy működik-e. Ha nem egyezik a kísérlettel, akkor a sejtés rossz. Ez a tudomány sarkköve. És az se számít, hogy a sejtés milyen helyesnek tűnik. Az se számít, hogy a sejtés gazdája mennyire okos, vagy mennyire ismert a neve. Ha a kísérlet nincs összhangban a sejtéssel, akkor rossz, el kell vetni.

A tekintélynek nincs szerepe, kizárólag a bizonyítás számít. Más megfogalmazással a legnagyobb tudományos tekintélyt is kenterben ver a legkisebb mértékű tudományos bizonyíték.

Ezzel a hagyománnyal összhangban a Királyi Társaság, valószínűleg a legidősebb létező tudományos társaságnak a következő a mottója: Nullius in verba. Vagyis senkinek se számít a szava, amit a Királyi Társaság így magyaráz: Ez a mottó azt fejezi ki, hogy a társaság tagja ellenáll a tekintély uralmának, ezért minden állítást, a kísérlet által alátámasztott tény igazol.

Jogi álláspont: Tekintve, hogy a mai időkben a tudomány egyre fontosabb, és mert a tudományos állítás mögött jövedelem és státusz húzódik meg. Számtalan egyén, és szervezet iparkodik munkáját tudományosnak feltüntetni, sokszor labilis alapokkal. Erre az egyik példa a kreációnista mozgalom, akik hitüket úgy állítják be, mintha tudomány lenne, sok esetben kétséges alapokon állva. Erre kitűnő példa, a kreácionista vallásos mozgalom, akik hitüket úgy állítják be, mint ha az tudomány lenne. Ezen az alapon követelik nézetük tanítását, állami iskolákban. Miközben a legtöbb nyugati ország alkotmánya tiltja a vallásos oktatást az állami iskolákban. Hogy ezt megkerüljék Amerikában előálltak a tudomány egy új definíciójával. Az ügy bíróság elé került, ahol szükségessé vált a tudományosság meghatározása. Ezek szerint tudomány az:

  1. Amit a természeti törvények irányítanak.
  2. Amire természeti törvények magyarázatot adnak.
  3. Ami tapasztalattal ellenőrizhető.
  4. Aminek a következtetése nem végleges.
  5. Ami falszfikálható.

Tehát az elméletnek meg kell állnia a helyét, amikor összevetik a valósággal, és megfelelő általánosítást is kibír, paradigmává válik. Például: Általános relativitás, kvantummechanika, evolúció – természetes kiválasztódás.

Lehet élni tudomány nélkül, de csak akkor, ha mások alkalmazzák, és lehetővé teszik,hogy mi csak beleüljünk és gázt adjunk, vagy nyomkodjuk a gombot, és behozza a szobánkba a világot.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!