A robbanás 1500-szor volt nagyobb, mint a hirosimai és nagaszaki bombák együttes ereje, illetve tízszer volt több mint a II. világháború alatt, az összes harcoló egységek által felrobbantott töltetek ereje. A robbanás gombafelhője 75 km magasra szállt fel. A felhő szélessége 106 km volt, ereje pedig 50 megatonna. Az akkor ismert technológiával el tudták volna rendezni úgy, hogy az ereje kétszer nagyobb legyen (nem tették).

A videótól eláll az ember lélegzete, mert arra emlékeztet, hogy ezzel a borzalommal kell együtt élnünk generációk óta, és az egyetlen ok, amiért még mindig élünk csupán szerencse dolga. Nem egyszer, nem kétszer, hanem sokkal többször centikre álltunk a nukleáris háború kitörésétől a hidegháború évei alatt, félreértések, technikai hibák miatt, és a végeredmény könnyen lehetett volna az ellenkező.

Most pedig Amerika gyors tempóban megy egy új hidegháború felé nem egy, hanem két nukleáris fegyverekkel rendelkező országgal szembe. Miközben egy háború kimenetele egyetlen jottányival se lett biztonságosabb. Az emberek azt hiszik, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országokban egy embernek van az ujja a piros gombon. Valójában a Világon sok ezer ember van abban a helyzetben, hogy beindítson egy nukleáris háborút összezavarodás, elvétett kommunikáció, vagy egyéb előre nem látott lehetőség miatt.

A nukleáris katasztrófapolitikának számtalan apró részlete van, amelyek mindegyike félresikerülhet. Ezek ellenőrzés alatt tartása szinte lehetetlen.

Az Earth’s Future című folyóiratban, 2014-ben megjelent jelentés szerint mindössze 100 nukleáris töltet felrobbantására lenne szükség, hogy 5 Terra gramm korom kerüljön a Föld sztratoszférájába, ott lebegve évtizedeken át, meggátolva a napsugárzás Földre érését, lehetetlenné téve a növények fotó szintézisét. Ebből kifolyólag a Föld minden élőlénye éhen halna, amennyiben előtte nem halt bele radioaktív sugárzásba. Ez mellett Kínának néhány száz töltete van, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak több ezer.

Nagy bajban vagyunk, csak nem tudunk róla, mert a szajha média nem beszél róla. Legalább akkora bajban vagyunk, mint 1961-ben voltunk, és csak azért érezzük magunkat biztonságosabban, mert az elmúlt hidegháborúból jól jöttünk ki.

Sőt, nagyobb bajban vagyunk, mert az Egyesült Államok hanyatlóban van, miközben Kína egy olyan világrend felé lavíroz, ahol az amerikai dollár, vagy az amerikai hegemónia nem dominál. A valóság az, hogy fejjel megyünk Washingtoni ortodox értékelésébe, vagyis, hogy az egypólusú dominanciát minden áron fenn kell tartani. Az elkerülhetetlen trónfosztás soha nem következhet be.

A sarokba szorított vadállat veszélyes, különösen akkor, ha éles körmei, és szemfogai vannak. Egy haldokló birodalom veszélyes, különösen, ha nukleáris fegyverei vannak.

Ennek a figyelembevételével, szeretnék előállni egy gondolat kísérlettel:

Képzeld el, hogy érzékelsz egy hatalmas robbanást, odalépsz az ablakoz, és látsz a távolban egy növekedő gombafelhőt.

Tényleg, próbáld elképzelni, hogy fog az kinézni.

Tényleg, tedd magad ebbe a helyzetbe és menj végig a következő kérdéseken:

Mit érzel?

Mire gondolsz legelőször?

Mit érzel a szeretteiddel kapcsolatban?

Kielégít-e az hogy az utóbbi időben mennyi időt töltöttél velük?

Meg vagy elégedve azzal, ahogy bántál velük?

Kielégít-e a korábbi életed?

Egyetértesz azzal, hogy értékítéleted egyezik az elvárásokkal?

Az elmúlt hónapok alatt az összes idődet és mentális energiádat ideális módon használtad-e fel?

Az összes idődet és mentális energiádat úgy használtad-e fel, mintha tudtad volna, hogy egy nukleáris háború bármely pillanatban kitörhet?

Mert (és ez a gondolat kísérlet vége) egy nukleáris háború bármely pillanatban kitörhet.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________