2020-08-28 nap bejegyzései

(3293) Dél Kínai tenger

Tibor bá’ fordítása online

 

A nyugati média szinte válogatás nélkül azt domborítja ki, hogy Kína lenne a bajkeverő a Dél Kínai tengeren, amit megtold azzal, hogy Washington azért lép közbe, hogy a vitának véget vessen. Viszont a valóságnak ehhez semmi köze.

A nyugati híradások arról számolnak be, a világ legújabb puskaporos hordóját Kína alakította ki azzal, hogy jogot formál a Dél Kínai tengeren olyan területek felett, amelyek jóval meghaladják a nemzetközileg elismert, a partoktól számított 12 mérföldes távolságot, illetve a kizárólagos gazdasági zónát, ami 200 mérföld lenne, ugyancsak a partoktól.

Ezzel szemben Washington úgy véli, hogy a kínai helyfoglalás egy igen fontos nemzetközi útszakaszra esik, és mint ilyen veszélyezteti a szabad navigációt. Ráadásul Washington kötelességének érzi a szabad hajózás biztosítását, és meg akarja akadályozni a katonai beavatkozás kialakulását a területi vita miatt.

Ezzel szemben mi a valóság? Először is nem csak Kína épít mesterséges szigeteket és helyezi el haditengerészeti egységeit.

A szóban forgó Szpartli szigetekhez összesen 230 sziget és zátony tartozik, amelyekre már elég régen felfigyeltek világszerte. Tény, hogy a hat, a szigetekre igényt tartó ország közül, összesen 40 szigeten öten „építkeznek” nem egyedül csak Kína. Ennek ellenére a nyugati média kizárólag Kínát nevezi meg agresszív terület foglalónak, és eszük ágában sincs felhívni a figyelmet arra, hogy Taiwan is mesterséges szigeteket épít, és komoly mértékben fegyverkezik. Illetve 2008-ban egy 2000 méteres kifutópályát építettek a Taiping szigeten. Ráadásul az ország saját tengeri területeiken kívül hozott létre tengeri bázisokat, amit se Amerika, se Ausztrália nem ellenzett.

Azon állítás pedig egyszerűen nevetséges, hogy Kína veszélyeztetné a szabad hajózást a Dél Kínai tengeren, mivel a kereskedelmi hajók feltartóztatásának legnagyobb vesztese maga Kína lenne.

Ami pedig Washington békéltetését illeti, valójában a vitás nemzetek egymásra uszítását végzi. Például 2008-ban Kína és Taiwan közösen akarták kialakítani a földgáz feltárását a Dél és Kelet Kínai tengereken, amit Washington megfúrt. Ugyanez történt 2014-ben a tervezett Kína-Fülöp szigetek megállapodással a Dél Kínai tenger szikláival kapcsolatban.

Kína szerint nem lenne szükség arra, hogy a problémát nemzetközi szinten tartsa Washington, mert ez könnyen megoldható lenne helyi szinten. Ezzel az állásponttal Kína BRICS szövetségesei, Oroszország és India is egyetért.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________