2020-08-14 nap bejegyzései

(3280) Szputnyik V.

Tibor bá’ fordítása online

 

Forrás: RT

Kedden Oroszország elnöke Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy országa bejegyeztette a világ első, Szputnyik V elnevezésű. koronavírus vakcináját.

Az elnök azt mondta, hogy az egyik lánya kipróbálja a drogot saját magán.

Mit tudunk a vakcináról?

Putyin azt mondja, hogy az orosz Egészségügyi Minisztérium jóváhagyta a világ első Covid-19 elleni vakcináját, saját lányát is beoltották a vakcinával.

A vakcinát a moszkvai Gamaleja Research Epidemiológiai és Mikrobiológiai Intézményben fejlesztették ki. A dózist hat, már alkalmazott vakcina alapján határozták meg, állította Mikhail Mutashkó az orosz Egészségügyi Minisztériumból.

Az Egészségügyi Minisztérium a „Szputnyik V” név alatt befecskendezendő oldatot jegyzett be.

A klinikai vizsgálat eredményének megfelelően a vakcina igen hatékony és biztonságos.

Valamennyi önkéntesnél magas koncentrációt mértek a Covid-19 antitestekből, állította Murashko.

Azt is megjegyezte, hogy egyetlen önkéntesnél se észleltek komoly komplikációt a beoltás után.

A beoltás után a Covid-19 fertőzéssel szemben két év immunitás várható, állította az egészségügyi miniszter.

Hogy lesz a vakcina elosztva?

Putyin elnök várakozásának megfelelően a koronavírus vakcina tömeges előállítása a közeljövőben várható.

Oroszországban két helyen fogják gyártani: az Orosz Egészségügyi Minisztérium alá tartozó Gamaleja Intézményben és a hazai Binnopharm biopharmaceutical vállalatnál.

Több ország máris jelezte, hogy kér az orosz vakcinából.

Beoltás:

Legelőször egészségügyi dolgozók és tanárok lesznek beoltva.

Egészségügyi dolgozók oltása augusztus végén vagy szeptemberben kezdődhet.

A Szputnyik V a társadalom részére 2021. január elsején kezdődhet.

Oroszországban az oltás önkéntes lesz.

Az Orosz Közvetlen Befektetési Alap és a Gamaleja Epidemiológiai és Mikrobiológiai Intézmény nyitott egy új honlapot, ahol található információ a Szputnyik V-tel kapcsolatban.

Nyugati fejlesztők őrjöngnek. A valóság az, hogy az oroszok a harmadik vizsgálati fázist elhagyták. Mi az? A két első sikeres fázik után harmadik fázisban tízezer + önkéntest oltanak be, és csak ennek kiértékelése után lehet a vakcina elfogadott. A magyarázat az, hogy van olyan mellékhatás, aminek az előfordulása ezerből egy. Néhányszor tíz főn elvégzett vizsgálatnál ez nem jöhet elő. Feltételezem, az oroszok úgy gondolják, hogy majd ha a tömegeket oltják, ki fog bukni a nagyon ritkán előforduló kellemetlen mellékhatás. És ebben az esetben igazuk van. A fél évvel korábban elkezdett oltásoknak sokkal kevesebb áldozata lehet (ha egyáltalán lesz) mint fél év alatt be nem oltottak között. Viszont a kétéves védettséget nem látom bizonyítottnak. Valószínűleg korábbi tapasztalatok alapján állítják.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(2111) felezési idő (felfrissítés)

Tibor bá’ online

 

Feltételezésem szerint az idelátogatók nagy többsége pontosan tudja mi az a felezési idő. Ennek ellenére fontosnak tartom a témával való foglalkozást, mert van egy nukleáris hadviselés szakértőnk, aki úgy (hibásan) gondolja, hogy kellő ismeretek birtokában az atomháború túlélhető. A potenciális túlélőknek viszont tisztában kell lenni az életet veszélyeztető, egymástól elválasztható tételekkel, mint például hősugárzás, légnyomás, ionizáló sugárzás. A nukleáris szerkezet felrobbantásának pillanatában a hősugárzás az, ami öl. Ennek hatótávolsága több 10 km is lehet. Feltétele a közvetlen láthatóság a felrobban eszköz és közötted. Ha bármi eltakar, akkor ezt megúsztad. A következő a robbanással járó légnyomás, vagy lökéshullám, illetve az ezt követő szívó hatás. Ez az, ami összedönti még a betonépületeket is bizonyos távolságon belül. Távolabb, ahová csak 20-30 másodperccel később jut el, a hatása „mindössze” ablakok és lazább tárgyak megrongálása. Emberre nézve a legveszélyesebbek a repülő üvegdarabok, amik igen komoly, esetenként halálos sérülést okozhatnak. Bár, amilyen állapotok következnek, egy apróbb sérülés is kellemetlen teher lehet. Ennek elkerülésére azt kell megjegyezned, ha hatalmas felvillanást észlelsz, akkor 20 másodpercen belül be kell bújnod egy szekrénybe, ennél is jobb, ha magadhoz ragadsz egy pokrócot és bebújsz az ágy alá, ahol a pokrócot magad elé tartod. Ha ezt túlélted, akkor már csak az ionizáló sugárzással kell megbirkóznod, és itt jön a képbe a felezési idő, ami alatt a definíció szerint azt az időt értjük, amely alatt egy radioaktív anyagban az atomok száma a kezdeti érték felére csökken.

Ez egy jellemző érték az adott izotópra nézve. Az izotóp elsugárzásának folyamata egy exponenciális függvénnyel írható le. Ezzel kapcsolatban általánosságban alkalmazzák azt a szabályt, hogy a felezési idő nyolcszorosának elmúlását követően a sugárzó anyag nem jelent további veszélyt. Szakirományokban a Jód-131, és a Stroncium-90 izotópokat jelölik meg, mint legveszélyesebbeket. A radioaktív jód a pajzsmirigybe, a stroncium-90 pedig a csontokba épül be, mert ez utóbbit az emberi test kalciumnak fogja fel. A jód-131 felezési ideje mindössze 8 nap, tehát viszonylag hamar (kb. két hónap) eltűnik az életünkből, amit nem lehet elmondani a stroncium 28 évéről. Ezek ellen a védekezés egyetlen módja, ha közönséges jódot és kalciumot veszel magadhoz, mert ezek jelenlétében a szervezet „telítetté” válik, tehát nem veszi fel a radioaktív izotópokat.

Ha ennél többet akarsz tudni, illetve, ha túl akarod élni a túlélhetetlen helyzetet, akkor látogass el Jövőnk honlapjára (én megtettem). A honlapon irgalmatlan mennyiségű adat van felhalmozva, amivel – gondolom – mindenki úgy bánik, ahogy kedve tartja. Meglátásom szerint a sok-sok adat helyett talán több hangsúlyt kellett volna helyezni a pontosabb megfogalmazásra és az érthetőségre. Például: „Egy nukleáris robbanás hősugárzása – nagymértékben függően(sic) hatóerőtől, a terepviszonyoktól, a tereptárgyaktól, a levegő páratartalmától és sok egyéb tényezőtől” Nos, egy nukleáris robbanás hősugárzása adott a hasadó anyag minősége és mennyisége függvényében. Ezt nem befolyásolják a terepviszonyok, páratartalom, stb. Amiről a szerző beszél az a testet ért hősugár intenzitása, ami viszont leginkább a robbanás pontjától mért távolság befolyásol, amit a szerző kihagyott a felsorolásból.

Egy másik helyen a szerző helyesen közli, hogy a stroncium-90 felezési ideje 28,8 év. Röviden ezt követve kételkedik abban, hogy a stroncium-90 káros hatását ki lehetne védeni kalciummal. Íme: „Védekezés kalciummal. 29 éven keresztül?!” Ez a mondat szerintem azt implikálja, hogy védekezni csak a felezési idő tartama alatt kell, vagy lehet. Valójában a stroncium-90 mennyiségének a fele megmarad 29 év után. A keletkezett stroncium-90 veszélye 8 x 29 ~ 230 év után szűnik meg.

Álláspontom szerint a honlapon fellelhető adatözön kevésbé szolgálja a tájékoztatást, sokkal inkább az önreklámozást, aminek sikere itt, nálam elég jól felmérhető.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________