Az évtizedek óta tartó hollywoodi propaganda nyomán a Nyugati országokban úgy tudják, hogy a nácik legyőzésében legtöbbet az amerikaiak tették. Ami elég messze van a valóságtól.

Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy az egyes országokban a közvélemény mekkora hányada melyik hadsereget tartja a legjelentősebbnek.

Ne is mondjam, ez Putyinnak nem tetszett, és úgy döntött a háború végét ünneplő, szokásos vörös téri felvonuláson kitesz magáért. Csakhogy közbe szólt a COVID-19. Így a hagyományos május 9-i felvonulást kénytelen volt lefújni, és áttenni június 22-re. Itt azonban nem állt meg, úgy berágott, hogy helyre rakta a történelmet. Helyesebben megírta a II. világháború történetét, amik ugyan egy kicsit fényez az Szovjetunió felé, de nagy vonalakban helytálló. A 75. évfordulóra írt visszaemlékezés itt olvasható angolul. Ez azonban nem látszott elégnek, ezért megírta még: Vlagyimir Putyin: a II. világháború 75.évfordulójának igazi tanulságát.

Ami a részleteket illeti a valóság az, hogy a katonai erőfeszítések kb. 75 százalékát a Vörös Hadsereg tette az asztalra. Összességében a Szovjetunió 27 millió embert vesztett.  Német katonatisztek véleménye megegyezik abban, hogy a Vörös Hadsereg nélkül Hitler nem volt leverhető. Nem hiába volt Churchill hajlandó szövetkezni Sztálinnal.

___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Ez a (gazdasági) buborék akkor lyukad ki, amikor egy szabad piac szereplői nem hajlandók többet fizetni a vagyontárgyért, mint annak valós „intrinsik” értéke. Ebből adódik, hogy a vagyontárgy tulajdonosa elveszíti azt a pénzt, amennyivel többet fizetett, mint a valós érték. Ez az értékvesztés rendszerint hirtelen következik be, gyakran pánik kíséretében.

Ennek a jelenségnek a megismerése rendkívüli fontossággal bír, ugyanis ez most a mindennapok legfontosabb jelensége, mert a közeljövőben fel fogja dúlni a világgazdaságot. Ennek az oka az, hogy pillanatnyilag több buborékról is tudunk, melyek párhuzamosan vannak jelen.

Állami adósságok

Részvénypiac

Ingatlanpiac

Diákhitelek

Szuverén kötvények

Derivatívák

Állami garanciák

Amikor egy buborék kipukkad, az minden esetben vagyon átruházással jár – az áldozattól a trükközőhöz, a fel nem készülttől a felkészülthöz vándorol a vagyon. És mi van akkor, amikor egy gazdasági buborék kilyukad? Amikor a buborék kilyukad, a gazdaság összeomlik, és amikor a gazdaság összeomlik, az emberek élete igen kellemetlenné válik a korábbi életszínvonal zuhanása miatt.

Figyelmeztetés: Ne légy áldozat, ne légy felkészületlen.

___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Russia says its nuclear weapons are developed in order to deter potential attacks and can be used to combat a strike targeting the nation’s critical government and military infrastructure, according to government policy.

The decree Putin signed on Tuesday replaces a 10-year-old document that expired this year. It outlines the types of threats that could trigger Russia’s use of atomic weapons —including an attack with conventional, non-nuclear weapons that “threatens the existence” of the country.

The new policy says that if the government obtains “reliable information” about the launch of ballistic missiles targeting Russia or its allies, a nuclear response is permissible.

In addition, the document specifies that atomic weapons can be used under the condition of “enemy impact on critically important government or military facilities of the Russian Federation, the incapacitation of which could result in the failure of retaliatory action of nuclear forces.”

The New START agreement – a nuclear arms reduction treaty between the U.S. and Russia – was signed by former Presidents Barack Obama and Dmitry Medvedev in 2010. It is the last remaining U.S.-Russia arms control deal after the Trump administration withdrew from the 1987 Intermediate-Range Nuclear Forces treaty last week.

The Obama-era treaty, which limits each country to no more than 1,550 deployed nuclear warheads and 700 deployed missiles and bombers, is set to expire next February.

The Trump administration reportedly plans to resume arms-control talks with Russia, including on the New START treaty, but the U.S. wants China to be involved in any new pact. Moscow, however, has said Beijing taking part in a nuclear treaty with Washington is not feasible, according to an Associated Press report.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A hatósági jelentés szerint Floyd halálát szívroham okozta, és a rendőr nem okozott életet veszélyeztető sérülést. A boncolás nem tárt fel olyan fizikai behatást, ami alátámasztott volna egy megfojtást. Ezzel szemben Floyd vérében jelen lévő Fentanil koncentráció háromszorosa volt a halálos dózisnak. Fentanil egy veszélyes opioid. Floyd boncolási jegyzőkönyve.

Ettől függetlenül az amerikai rendőrség hírhedt a gyilkosságairól. Európában ez elfogadhatatlan, de…. Amerikában sok millió kézifegyver van a lakosság birtokában. Ha egy megállított gépkocsivezető a kesztyűtartóba nyúl a helyi rendőr (saját biztonsága érdekében) jogosan feltételezi, hogy az illető nem az igazolványát akarja elővenni, hanem a pisztolyát. Ez egy ilyen ország. Az is igaz, hogy a rendőrség (ahol vannak színes bőrűek is)arányaiban több négert öl meg, de arányaiban a börtönökben is több a néger. A kép nagyon árnyalt.

Árnyalt vagy nem, az amerikai négereknek elege lett. Tüntetnek, fosztogatnak, szobrokat döntenek, és követelőznek. Az üzletemberek rohannak kielégíteni a néha nevetséges követeléseiket. A HBO levette listájáról az „Elfújta szelet”. Mért? Mert a 70 éve készült film történelmi hitelességgel vitte vászonra a kor szellemét, de az a feketék szerint a fehér ember rasszizmusa. Vajon mikor fog sor kerülni „Tamás bátya kunyhójára” és mi lesz helyette? Uncle Sam barakkja?  Élelmiszer csomagolásokról sorba távolítják el a néger alakokat. Az 1943 óta ismert Uncle Ben’s rice feltételezhetően szintén fehér rasszizmust hirdet. Jó lehet, a kitalálóknak eszükbe se jutott más, mint a hírneves néger szakácsok ajánlása, mert a fogyasztók a fekete szakácsot asszociálták a házi koszttal. (lásd az ábrát balra).

Adja magát a kérdés, csak fehér ember lehet élelmiszer csomagoláson. Ez nem rasszizmus? Szóval fekete ember a csomagoláson nem lehet, de a tévében több fekete színész viszont kívánatos.

A legérthetetlenebb követelésük a névhasználat. Néger/cigány szavak használata rasszizmus. De miért? Miért nem lehet nevén nevezni a rózsát (Shakespeare)? Miért nem lehet a néger néger, a cigány cigány? A válasz egyszerű. A néger/cigány életvitele elfogadhatatlan, ezért az elnevezés cipel magával egy negatív hangvételt. Ez persze nem tetszik. Meg kell tőle szabadulni. Ez kétféleképpen lehetséges. Fel kell hagyni a kifogásolt életvitellel. Ez természetesen nem megy, tehát követeljük egy másik megnevezés használatát. Aki nem hajlandó másik elnevezést használni, az rasszista.

De ez nem most kezdődött. Ötven éve, amikor az én gyerekeim kicsik voltak, az angol mondókában még „fogd meg egy néger lábujját” volt. Egy feleséget Mrs-szel jelöltek, egy hajadont pedig Miss-szel. Csakhamar a néger lábujjából tigris lábujja lett. Mrs Robinsont még ma is Mrs-nek éneklik, de a Mrs és a Miss egységesen Ms-re változott. Azok az angol szavak, amiben a „man” szó szerepel, mint például „chairman” vagy „ spokeman” megváltoztak. Man helyett person-t kellett mondani. Elvégre az elnök, vagy a szóvivő lehet nő is. Talán itt kellett volna megállni, és akkor most nem lenne Amerika szerte fosztogatás.

Utószó: Kíváncsi leszek, mit tesznek a néger tömegek, ha publikussá válik az említett boncolási jegyzőkönyv.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Lássuk miket állít Bolton! Trump azt hitte, hogy Finnország Putyin vezetése alatt álló Oroszországhoz tartozik, annak egy része. Venezuela pedig az USA egy része. Nem tudta, hogy Anglia atom nagyhatalom (immáron minimum 70 éve) ezért meg is kérdezte Theresa May-t, a Brit miniszterelnököt. Hogy May erről mit gondolt, azt Bolton nem tudhatta, de el lehet képzelni. Ha ez még nem lenne elég, azt is megtudhattuk, hogy Trump megkérte a kínai vezetőt Xi Jinping-et, hogy segítse az ő újraválasztását amerikai mezőgazdasági termékek vásárlásával. Amikor ezt a kínai vezető elutasította, Trump kirobbantotta a kereskedelmi háborút Kínával. Állapítsuk meg! Ha személyes okokból kifolyólag indítható kereskedelmi háború a Földön, akkor az emberiség igen nagy bajban van.

Mivel még a könyv megjelenése előtt szaftos részletek megjelentek a helyi sajtó lapjain, Trump meg akarta akadályozni a könyv kiadását, tehát a Fehér Ház keresetet nyújtott be a szövetségi bírósághoz. Indoklás a Trump és Bolton beszélgetése titkosnak számít, nem lehet publikus. Boltonék visszavágtak azzal, hogy maga az elnök jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Egyszerűen alkalmatlan a feladatra. A pert lefolytatták, amit Trumpék elvesztetek. A bíró indoklása szerint már úgy is tud mindenki mindent, a könyv betiltása semmit se akadályozna meg.

Mellesleg az is felmerült, hogy lehet komolyan venni egy szuperhatalmat, ha annak vezetője lakájokkal körülvett, feltűnően tudatlan ember, aki nincs tisztában alapvető földrajzi tényekkel se.

Csakhogy a történet ezzel nem kerek. Valami bűzlik Dániában. Boltonnak a könyv hozott a konyhára 2 millió dollárt (650.000.000 Ft). Ezen kívül úgy tudott, hogy Boltonnak kimagasló szerepe volt abban, hogy a Bush adminisztráció megtámadta Irakot. Trump még Bolton kirúgása előtt jelezte, hogy John „Mad Hatter” Bolton minden háborút megszavazott volna, nem volt olyan háború, amit ne ajánlott volna. [Egy kis angolóra: „mad as a hatter” vagyis „bolond mint egy kalapos” onnan ered, hogy korábban a kalaposok higannyal dolgoztak, amiből bekerült a szervezetükbe. Ettől megbolondultak, és ennek megfelelően viselkedtek.] Esetünkben „bolond kalapos John Bolton” a beszámoló hőse. 😀

Boltonnak tehát van mit visszafizetni. A két millió felett ez is motiválhatta, vagyis vádjait óvatosan kell kezelni. Ennek ellenére ismerve Trump korábbi jeleskedéseit (például háztartási fertőtlenítőt intravénásan beadva a COVID-19 ellen) nehéz Bolton állításait nem elhinni.

Legtöbb amerikait mégis az idegesíti, hogy a Fehér Házban az a pasi, akinek ujja a piros gombon nyugszik, egy abszolút pojáca. A Bolton könyv által bemutatott igazi veszély az ország legmagasabb hivatalában lezajló bohóc jelenetek létezése.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A freudian pszichoanalízis népszerűsége a múlt század hetvenes éveiben kezdett elhalványulni, mert az akadémikusok szerint Freud módszeréről kiderült, hogy szegényes és kizárólag a szexualitásra támaszkodik. Freud tiszteletének a csökkenése mellett olyan sikerorientált módszerek kezdtek előtérbe lépni, mint például a kognitív viselkedésterápia (CBT). Bár sokan gúnyosan kitiltották Freudot rendelőikből, azok, akik megtanulták a pszichodinamikus gyógyítást állítják, hogy Freud alaptételei a modern terápiának ma is legszilárdabb alapjait képezik. Sőt, állítják, hogy Freud elmélkedése a pszichével kapcsolatban ma helytállóbb, mint valaha.

­­Varol Donnelly a Northwestern Egyetem pszichoterápa alkalmazói szerint volt idő, amikor Freudot leszólták, senki se méltányolta munkásságát. Most azonban az agykutatás előrehaladása folytán könnyen feltárható, melyik Freud elképzelés állja meg a helyét a valóságban. Izgalmas kísérletek ezek, többek között azért, mert Freudot újra felfedezték.

Az álmok értelmezését először 1899-ben adták ki, amiben Freud megmagyarázza az álmokat, mint egy fajta vágy beteljesülést, a psziché próbálkozását, hogy kifejezze és megmagyarázza a vágyait és azokat a konfliktusokat, amelyeket az éber agy kirekeszt magából. A Freud követők szétválasztották a páciens lidérces álmait, az önmagába fordulástól, és azon személyektől és elképzelésektől, amelyek használhatóknak ítéltek. A tudatba mélyülés lehetővé teszi a szabad asszociálást, miközben a páciens szabadon, megzavarás nélkül fecseg az álmairól, hogy ki lehessen kaparni az elnyomott megéléseket.

A pszichoanalízis azonban a modern kutatások korában becsődölt, mert nem tudott megfelelni a szigorú tudományosságnak. Nem tudott produkálni bizonyítékokat, illetve a tesztelés rendkívül nehéznek bizonyult. Az 1980-as években színre lépő pszichotikus gyógyszerek, és a beszélgető terápia visszahúzódása elősegítette a CBT előretörését, talán mert ezekhez nem volt szükség hetente három alkalommal érzelmi kotorászásokat végezni.

A XXI. Századra a dolgok megváltoztak. 2007-ben a New York Times lehozott egy felmérést, ami szerint bár a pszichoanalízis az irodalomban, filmekben, és a közbeszédben jelen van, az egyetemeken és a tankönyvekben már meghalt. Azonban Freudot nem mindenki temette el. Maradtak még idősebb Freudiánusok, akik nem voltak hajlandók lemondani azokról a pszichiátriai elvekről, amelyekre évtizedeken át támaszkodtak. Ezek a pszichológusok őszintén megmagyarázzák pácienseiknek, hogy szexuális álmaik partnerei valójában az édesanyjuk. Természetesen olyanok is vannak, akik a pszichoanalízis egy modernebb változatát alkalmazzák, kiiktatva olyan idejét múlta koncepciókat, mint az Ödipusz komplexus és a péniszirigység. Alkalmazzák még az álmok kiértékelését, de nem tartják az egyetlen lehetőségnek a tudatalatti feltárására. Ezek a pszichológusok a neurológusoktól várják a korábban nem létező bizonyítékok pótlását, ami Freud elméletét alátámasztanák. Mára azonban az álmok analizálása mellé felzárkózott az öntudat és az érzelmek vizsgálata, ami nem várat magára.

A neurológusok miként igazolhatják az emberi elme Freudi modelljét? Például a kutatók megkérik a vizsgált személyt, hogy szagoljon meg valamit, mondjuk egy ismert vadvirágot. Ezt követve funkcionális mágneses rezonancia leképezéssel (fMRI) megnézik, hogy az agy aktivitása megváltozott-e? Ha most az érzelmekért felelős agyterületen megváltozik az aktivitás, akkor feltételezhető, hogy az illathoz bizonyos nosztalgia tartozik, még akkor is, ha a tudat előtt ez ismeretlen. Freud természetesen nem láthatta az agy fMRI aktivitását, de a stimulálásra észlelte a páciens zsigeri reakcióját. Pácienseihez véget nem érő módon beszélt, és olyan kérdéseket tett fel, amik felkavarták a lappangó érzelmeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Freudi módszer visszatér, mert a kognitív és finnyásabb terapeuták igen szkeptikusak.

Ahhoz, hogy Freud visszatérhessen, szükség lenne az elavult nézetek újfent támogatására, például Freud (már nevetségessé tett) elképzelését a pszichoszexuális fejlődés gyermekkori állapotával, valamint megingathatatlan hitét az árulkodó álom interpretációjával kapcsolatban. Ennek ellenére Freudnak jó néhány dologban igaza van, például az alaposan kitárgyalt álomnak valóban van értékelhető jelentősége. Ugyanis a depresszióban szenvedő betegeknek depresszív álmaik vannak, nem lenne célszerű ezek kikerülése.

Összegezve, Freud mint úttörő felbecsülhetetlen mértékben fektette le a pszichológia alapjait. Az pedig természetes, hogy a ma praktizáló pszichológusok másképp gondolkoznak, mint 100 évvel ezelőtt Freud gondolkozott, de ebben nincs semmi rendkívüli, mivel a mai fizikusok se úgy gondolkoznak, mint 100 évvel ezelőtt Einstein gondolkodott.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

McPherson azon polemizál, hogy hét téma van, ami nem publikus:

1.    Fiat pénz

2.    Szállópor árnyékoló hatása

3.    Önmagát erősítő visszacsatolás

4.    A reménykedés hiba, és hazugság

5.    Az emberiség túlnépesedett

6.    Az emberiség közeli kihalása

7.    Demográfián alapuló privilégium

Első látásra kitűnik, hogy némileg eltért a megszokott vadászterületétől, vagyis a globális klímaváltozás hatásaitól. De nézzük érdemben.

A szállópor árnyékoló hatása

A szállópor árnyékoló hatása legalább 1929 óta ismert a szakmailag bírált irodalomban. Ezek szerint már 20 százalékos ipari tevékenységcsökkenés elégséges a Föld 1°C melegedéséhez néhány hét alatt. Megjegyzem ebből semmit se éreztünk, de folytassuk McPhersonnal! Az 1980-as évek eleje óta foglalkozom klímaváltozással. Ennek ellenére 2019 júniusában értesültem először erről a fontos témáról. A szállópor árnyékoló hatásáról ritkán esik szó talán privilégium fenntartása végett. Feltételezem McPherson arra gondol, hogy a kiváltságosok eltitkolják az átlagember elől.

Önmagát erősítő visszacsatolás

Fogalmunk sincs arról, hogy beindítottunk egy önmagát erősítő visszacsatolást addig, amíg nem lépünk át rajta. Köztudott, hogy számtalan önmagát erősítő visszacsatolást  léptünk már át a szakmailag bírált irodalom szerint, ennek ellenére kevés került be a hírekbe. Feltételezem az ok ugyanaz, a privilégium fenntartása az uralkodó osztály részére.

A reménykedés hiba, és hazugság

Mi többet mondhatok ennél, mi többet írhatok ennél? Erről már írtam 2019 januárjában. A remény egy szörnyű dolog, amiben nagyon sokan beleesnek.

Az emberiség túlnépesedett

Aki egy kicsit is odafigyel az tudja, hogy a Földön túl sok az ember. Aki egy kicsi is odafigyel az tuja, hogy az emberiség túlszaporodása legtöbb problémánk gyökere. Ennek ellenére, ahogy erre Voltaire rámutatott „a józan ész egyáltalán nem józan”.

Az emberiség közeli kihalása

A szajha médiában időnként lehet találni cikkeket az emberi történelem legfontosabb témáiról. Legtöbbször becsmérlően. Időnként megrágalmaznak. Csak ritkán kezelik a témát komolyan.

Demográfián alapuló privilégium

A mai napig a fehér embernek privilégiuma van. Most ütközik a „fekete életek számítanak” mozgalommal. Amire a válasz „minden élet számít”. A privilégium nem áll le fajnál és nemnél. Privilégiumot élvez: a kaukázusi, a férfi, a heteroszexuális. Ezek a privilégiumok a többiek rovására léteznek, céljuk a kívülállók megsemmisítése. Kétlem, hogy lenne hozzá elég időnk.

Tibor bá’:

Jó-jó, de mi lesz a szállópor által beindított kihalásunkkal? Guy McPherson tartozik nekünk a téma befejezésével?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A fiatal Darwin megfigyelése, és a feltárt tények helyes értékelése fantasztikus tudományos előrelépés volt. Darwin hozzájárulása az emberi tudáshoz szinte felmérhetetlen, amit abból lehet érzékelni, hogy még napjainkban is vannak, akik tagadják az evolúciót.

A fajok megfigyelése azonban hozhatott olyan megállapításokat, amibe manapság bele lehet kötni, jó lehet Darwint csak a tudományos megállapítások érdekelték.

Darwinnak szemére vetik az Eugenikát, miközben magát a kifejezést halála után egy évvel hozták létre. Az igaz, hogy észrevételezte, a civilizáció megakadályozza az ember természetes szelektálódását, a modern orvostudomány olyanokat is megment, akiknek nem lenne szabad utódokat nemzeni. De Darwin itt, ennél a megállapításnál megállt, nem voltak javaslatai. Hitlernek nemcsak voltak javaslatai, de nagyot lépett a megvalósítás terén. Ez tette az eugenikát hírhedté.

Az ember származásában (The Descent of Man) Darwin állítja, hogy a férfi intellektualítás meghaladja a nőét, ami manapság blaszfémiának számít, jó lehet Darwin ezt csupán tapasztalta, és mint tudós leírta.

Darwin hangot adott annak, hogy a fajok között különbségek vannak. Az Ember nem egyenlő, legyen a bőre barna vagy fehér. És ezt elég durván hozta nyilvánosságra: ”Nehéz elhinni, hogy azonosak velünk.”

Az ember származásában külön fejezetet szentel „az emberi fajoknak”. Ebben kifejti, hogy a különböző fajok jelentősen eltérnek egymástól. Szellemi kapacitásuk erősen különböző. A slussz poén: „A civilizált faj majdnem biztos ki fogja irtani a másikat.”

Darwin XIX. századi nézetei ma már elfogadhatatlanok. Kiirtotta őket a politikai korrektség. A pillanatnyilag dúló fekete mozgalom pedig megbocsáthatatlanná teszi. És bár angol közvélemény kutatás szerint őt tartják Anglia negyedik leghíresebb emberének, és sírja a Westminster Abbey-ben van, ami a lehető legnagyobb megtiszteltetés egy Brit alattvaló részére. Ennek ellenére nem szívesen fogadnék detronizálása ellen, sőt azt se tartom teljesen kizártnak, hogy a Westminster Abbey-nek is búcsút vehet. A „fekete élet számít” mozgalom elvetemült vaksága miatt Darwin mellett a darwinizmus is veszélybe került.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A globális kérdés, ha nincs túlvilág, vagy célja a Világmindenségnek, akkor mi értelme van az életednek?

Jerry Coyne, törzsfejlődés-biológus és a „Hit és tények: Miért nem fér össze a vallás a tudománnyal” című könyv szerzője. – Az élet értelmét pontosan úgy fogom fel, ahogy a legtöbb ember, beleértve vallásos embereket is. Lényegében élvezem a munkámat, munkám alapján személyem megbecsülését. Kielégítenek a szeretteim, művészetek, irodalom, zene. Az olyanokat, mint én nem érdekli a téma kozmikus szinten, mert tudjuk, hogy nincs semmilyen cél. Ami számit az, hogy mit nyerünk ki ebből a rövid ideig tartó létből.

Ha történetesen ateista vagy és törzsfejlődés-biológus, a következőkre gondolsz: Szerencsés vagyok, hogy van 80 egynéhány évem. Hogyan tudom én ezt a lehető legjobban kihasználni? Egy ateista felfogás lényege a valóság tudomásulvétele. A valóság pedig kétélű. Mint egyének előbb vagy utóbb meghalunk, mint az emberiség ki fogunk halni, hacsak nem tudunk átigazolni egy másik bolygóra.

Végeredményben van egy csomó dolog, amit figyelembe kell venni, bár nem nyeri el a tetszésünket. A lényeg, hogy megragadjuk a valóságot. Az élet a természetes kiválasztódás produktuma, csak úgy, mint a halál. Úgy fejlődtünk, hogy abban a halál is benne van, tehát el kell fogadni.

A Biblia azt mondja, hogy „Amikkor gyermek voltam gyermekhez illő dolgokkal játszottam, most hogy felnőttem, ezeket a gyermekhez illő dolgokat elhagytam.” És ugye, ezen gyermekhez illő dolgok egyike az a tévhit, hogy létezik egy felső cél. Legfőbb ideje annak, hogy az emberiség nyafogó gyermekkorát maga mögött hagyva, a valósággal foglalkozzon, és azzal, amit tennie kell.

Susan Blackmore pszichológus (szakterülete a halálközeli állapot) – Ha elkap az érzés, hogy mindez miért van, azt kérdezem magamtól, Mi az egésznek az értelme? Mert, ahogy én látom, semmi értelme sincs az egésznek, de azt is tudom, hogy mások nem így gondolják, ami meg nyugtatóul hat. Aztán eszembe jut, hogy én nem akartam ide születni. Úgy gondolom, hogy egy napon eltávozom, de fogalma sincs mi fog utána történni. Csak simán elmegyek, vége lesz az egésznek, ami megnyugtató, mert azt mondom magamnak, hogy az egésznek semmi értelme. Egy tökéletesen értelmetlen világban élek.

Tegnap éppen ezen gondolkodtam a kertem gyomlálása közben. Miért csinálom ezt? Amire a következő a válasz, mert kedvem telik benne, valójában imádok kertészkedni. Az életciklus miatt. Ugyanis így gondolkodtam. Mi az értelme újra ültetni az egynyári növényeket, mert a végén elhalnak, és a következő tavasszal újra el kell ültetnem. De hát nem ez adja az örömöket az életben? A babok jönnek és mennek, a termését megeszed. Kikel, elhal, amit végignézel. Ma kell megszületnie az első unokámnak, és róla ugyanígy vélekedek. A születés és a halál ciklikusan követik egymást. És itt vagyok én életem alkonyán – 64 éves vagyok – és én magam is azon a cikluson megyek keresztül, amin mindenki keresztül megy. Ez a tudat összekapcsol másokkal. Isten? Ez olyan szegényesen hangzik. Az élet értelmetlenségén nem kell túllépni, helyette ünnepelni kell, mert úgyis csak ez van.

Simon Coldham – „Apa, férj, és valakinek a fia” – Az élet megtapasztalások sorozata, és maga a folyamat a lényeg, nem pedig a vége. Tudom, hogy hol a vége, ami elkerülhetetlen, akkor pedig miért ne élvezzük, amíg lehet? Engem körülvesznek a családtagok és a barátok, akik puszta léte boldoggá tesz. Azzal, hogy gyermekeimnek lehetőséget biztosítok, hogy boldogok legyenek, hogy boldoguljanak, célt ad az életemnek. Az elkerülhetetlent nem tudom elkerülni, ezért élvezem azt, amit az élet nyújt nekem. Végül is, nem leszek itt, hogy megtapasztaljam, az egésznek nem volt semmi értelme.

Dr Adan Rutherford, genetikus és TV személyiség – Annak feltételezése, hogy a világmindenség létezésének van valami értelme, nem más, mint jelentéktelenségünk félreértelmezése. Én központú arrogancia azt gondolni, hogy van valahol valami/valaki, aki elárulja titkát, ha nagyon kutatjuk. A világmindenséget nem érdekli lényünk, de azért, nem vagyunk csupán génjeink szolgái.

A céltalan univerzum nem azt jelenti, hogy cél nélkül éljük életünket. Én ateista vagyok (olyan értelemben, hogy nem látok bizonyítékot egy természetfeletti létezésére, vagy szükségét annak, hogy létezzen), de azért próbálok úgy élni, hogy életemnek legyen értelme. – Tanulj és fedezd fel a világot, amennyire csak tudod. Oszt meg másokkal a tudásodat, csökkentsd a szenvedést, ha módodban áll, és élvezz mindent, ami élvezhető. Módunkban áll utódokat életre kelteni, és látni ennek a nagyszerűségét. Ez nem lenne elég? Engem ez teljesen kielégít.

Antalffy Tibor, az ország legidősebb blogere – Nézetemet nehéz elfogadni, pedig egyszerű és megállja a helyét. A lét, vagyis körülöttünk milliárd fényévekre minden, egyszerűen csak van, és mindig is volt. Csupán azért, mert nem lehet másképp. Olyan lehetne, hogy semmi sincs, de akkor tényleg nem lenne semmi. Tehát van, és ha már van, mi más lehetne, mint a legtökéletesebb elrendezés. Annyira tökéletes, hogy magától lehet minden, mindenféle külső beavatkozás nélkül. Annyira minden, hogy még öntudat is kialakulhat, amire mi vagyunk a bizonyíték. Mivel senki nem hozta létre, senki se teremtette, senki se irányítja vagy felügyeli, nem is lehet célja. Egyszerűen csak van. Amit nekünk, öntudatra ébredt lényeknek tudomásul kell venni, és bele kell nyugodnunk, hogy nincs szerepünk, létezésünk a biológiai óra lejárta után megszűnik, helyet ad másnak, amit megédesíthet a tudat, hogy részese lehettünk a lehető legnagyobb csodának.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Még az év (1946) augusztusában bevezették a forintot, ami után az óriási defláció alig elviselhető likviditási hiányt váltott ki. Tizenhárom éves kamasz koromban heti 1 forint volt a zsebpénzem, ha megkaptam. Ha nem kaptam meg, nem mertem kérni, mert akkoriban ezt nem illett csinálni, kövelődzésnek minősült volna. A gyerek helyzete a családban kicsit más volt, mint manapság. De ha meg is kaptam a zsebpénzem, nevelőanyámnak voltak eszközei a visszaszerzésre, gondolom a tót emlékek működtek benne. Egyszerűen leküldött a fűszereshez (KÖZÉRT), hogy hozzak egy kiló lisztet, de nem adott hozzá pénzt. A liszt árát az összegyűjtött zsebpénzből perkáltam le. Ha nem volt elég pénzem, megígértem, hogy a többit majd lehozom, mert olyan nem volt, hogy én liszt nélkül menjek haza.

A következő évtől házról-házra jártak gyűjtögetők, akik a lakosságot arra kérték, járuljanak hozzá a Lánchíd újjáépítéséhez.  Ugyanis a napjainkban sokat szidott kommunista kormány a Lánchidat újjá akarta építeni a híd századik születésnapjára (1949.11.20.), és persze a rommá bombázott országban nem volt elég bevétele az államnak.

Amikor hallottam, miről van szó, előre kuncogtam, hogy fogja az anyám két lábbal kirúgni ezt a gyűjtögetőt, aki 20 forintért adott egy filléreket érő Lánchíd jelvényt. De csoda történt, anyám figyelmesen végighallgatta a gyűjtögetőt, majd benyúlt a pénztárcájába és kivette belőle az egyetlen ott lapuló húszast és átadta, majd büszkén kitűzte a 20 matinéjegy árán megváltott jelvényt, ami hónapokig a hajtókáján is maradt.

Ezért aztán, ha másért nem, nevelőanyám emlékére, ha Karácsony Gergelynek gyűjtenie kell, én is oda fogom adni húsz mozijegy árát, ha kapok érte jelvényt, ha nem. Azzal persze tisztában vagyok, hogy az én gyerekeim az egészet (velem együtt) leszarják.

____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Mindenesetre a halálpresszóban ilyesmi is megtörténhet. Jó, de mi ez a halálpresszó? Egy olyan hely, ahol egy csésze tea és aprósütemény mellett az összegyűltek elbeszélgetnek a halálról és a haldoklásról, mert újabban van rá fizetőképes kereslet. Ezt persze én a nyolcadik X után egy dekadens társadalom egyik bizonyítékaként fogom fel, mert mi a fenét lehet azon vitázni, ami se nem elkerülhető, se meg nem határozható a bekövetkezés időpontját illetően. És ezt nem az mondatja velem, hogy az én időm vészesen meg van számlálva.

Különben az ötlet Jon Underwod-tól, egy brit honlapszerkesztőtől, valamint Sue Barksy Reid pszichoterapeutától származik. Az első halálpresszót 2011-ben nyitották Kelet-London Hackney peremvárosában, de azóta, már világszerte több mint 1500 halálpresszó nyílt. Hogy Budapesten nyílt volna, arról nem tudok, de amennyiben még nem nyílt volna, lefogadom, nem kell rá sokáig várni.

„Célunk az, hogy jobban odafigyeljünk a halálra, ami az embereket segíti abban, hogy véges hosszúságú életükből többet nyerjenek ki.” Hirdeti a halálpresszó honlapjának fejléce. És van benne némi igazság. A Bloomberg Business szerint a felnőtt amerikaiak 70 százalékának nincs érvényes végrendelete, 30 százaléknak pedig semmilyen sincs. A Telegraph-ban megjelent cikk szerint az angol házaspárok felének fogalma sincs arról, mi a házastársuk végső akarata. Viktória királynő idejében az átlagos élethossz 48 év volt, talán ezért volt az, hogy a haláltól nem határolódtak el oly nagyon. Aztán jött két világháború sok-sok idő előtti halottal, így aztán az emberek nem szívesen beszélnek róla. A mai életben könnyű távolságot tartani a halál tényétől. Valamikor az emberek otthon haltak meg, ahol együtt gyászolhatta a család. Ma már olyan mértékben sikerült legyőzni a betegségeket, hogy a halált mindössze egy lehetséges kimenetelnek tartjuk, ami főleg kórházakban következik be.

***

A floridai partok mentén haladva úgy tűnik, ennél már nem lehet szebb az élet, és mégis húszan úgy döntöttek, hogy e szép napos, szombat délután beülnek egy halálpresszóba, amelyek belső elrendezése változó. Egyik-másik igazi kávézó, mások a temetőben székelnek, vagy egy múzeumban. Amibe most belátogatok az egy jóga-terem. Az asztalokon kakaós sütemények, a téma: csokoládé okozta halál. A résztvevők körben ülnek. A csoport hangadói bemutatják magukat, foglalkozásra nézve spirituális előjárók – bármit is jelentse az – mindenesetre a társaság különlegesnek mondható. Az egyik vendég bejelenti: „Végezni akarok magammal, és kellene egy olyan biztos méreg, ami a lehető legkellemesebben végzi a dolgát.” Az egyik spirituális előjáró közli, hogy erről itt nem lehet beszélni, ez nem az a hely, ahol biztos mérgekre lehet szert tenni. Aztán egy öreg emelkedik szóra, azt szeretné megtudni, hogy lehet könnyen meghalni, ugyanis elvesztette a feleségét, ő maga pedig vak. Eddig már háromszor jött ide. Az előjáró megsúgja, hogy az idős úr nem kap mérget, de valamit kaphat, mert vissza-visszajár.

A többi jelenlévő között van egy temetkezési vállalkozó, két barátnő, akik közül az egyik haldoklik, és több hospice munkás – feltételezhetően szakmai kíváncsiságból. A résztvevők életkora 50 és a halál között van, kivéve három diákot, akik szociológiát tanulnak, és meg akarják nyitni saját halálpresszójukat a campuson belül.

Az összejövetel 90 perce gyorsan elrepül, közben egymást követik a témák, például eltávozási szakértőhöz fordulás, hogy bebiztosítsák végakaratuk beteljesülését. Aztán kissé érzelgősebb témák, például rettegés a szeretteink halálától. Egy nő annak ad hangot, hogy a temetések előtt főpróbát kellene tartani, hogy hallhassuk a barátok dicséretét a ténylegesen bekövetkező halál előtt. Egy férfi, aki Robert DeNiro hasonmása lehetne, állítja, ő nem hisz a túlvilágban, így amikor ott találja magát kellemes meglepetésben lesz része.

Egy idősebb nő arról beszél, hogy a társadalom ellenzi azt, amit az állatainknak megadunk, vagyis elengedjük, amikor a vég elkerülhetetlen, és az életminőség elviselhetetlenné vált.

Többen kiöntik a szívüket, mert valakinek el kell mondani. Egy másik nő büszkén állítja, hogy mindent elrendezett (többnyire számlák), amit – a temetkezési vállalkozó szerint – a hátrahagyott családtagok boldogan szoktak tudomásul venni. De ugyanez a nő megemlékezést se akar. Erre mások tiltakozni kezdettek, mert nem járja, hogy az élőket megfosszuk a gyászolástól. Megint más arról számol be, hogy az édesanyja nem akart temetést, ezért ő egy barátjával elment inni egyet, majd emlékezésként megrendelte édesanyjának a kedvenc ételét. Erre a vezető kitért arra, hogy manapság a végső búcsúnak ezer arca lehet, már a többséget nem köti a tradíció.

Az egyik spirituális előjáró szerint, amikor valaki meg tudja, mivel foglalkozik, egymásután teszi fel a kérdéseket a temetéssel, jogi tudnivalókkal, lelki és vallási témákkal kapcsolatban. Még senki se mondta, hogy ő mindent tudna a halállal kapcsolatban. A halálpresszók megfelelő helynek bizonyultak a rossz információk helyrerakásában, de nem elhanyagolható az érzések és a tapasztalatok másokkal történő megosztása sem.

Egy másik hölgy arról beszélt, hogy beteg kutyáját ápolgatja, miközben fogalma sincs, meddig húzhatja az állat. Megkérdeztem, hogy ebben a helyzetben a halálpresszó segítségére volt-e? Erre azt válaszolta, hogy nem szabad elfelejteni, minden elmúlik egyszer, senki se él örökké. Aztán egy perc szünet után folytatta, igen, azt hiszem segített.

Megérkeztünk. A halált semmi se tudja megállítani, de ha van egy közösség, ahol kiereszthetjük a félelmet, megbeszélhetjük a tabu témákat, az könnyít rajtunk. Végül is a halál az, amiben tökéletesen egyenlők vagyunk.

A csoport szétválik, távozásra készülődnek, a hangulat felszabadult. Én is hazaindulok, azon gondolkodva, hogy mit is tegyek. Írjak egy végrendeletet? Menjek el nyaralni? Aztán észreveszem, hogy még mindig csodálatos az idő, veszek a sütikből és elindulok a tengerpart felé. A süti a szokásosnál édesebbnek tűnik.

Forrás: Liz Langley – AlterNet

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Ennek volt egyik módja, hogy megkérdeztek egy kicsivel több, mint 400 szakértőt, hogy szerintük mikor kellene megnyitni az iskolákat, ahová az ő gyerekei, unokái is elmennek. A szakértői választ az alábbiakban foglalták össze.

Mit takar ez? Nyilván mérlegelték, egyik oldalról a pandémia okozta veszélyt, másik oldalról a családtag oktatásának a fontosságát. A kompromisszum testet öltött. Íme:

Egyértelmű, hogy a többség szeptemberben nyitná az iskolákat. Vagyis, szerintük a mostani nyitás egy elhamarkodott lépés. És a kalapban még az is benne van, hogy augusztusban lehetőség nyílhat a nyitás elhalasztására, vagy a digitális oktatásra való áttérésre.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Despite countries around the world taking differing approaches to manage the coronavirus, all of them agree on one thing: The only way out of this pandemic is to develop an effective vaccine.

How do vaccines work?

Vaccines generally work by injecting parts of a pathogen into the human body; these parts are called antigens as they are recognised as foreign by the body. Antigens are usually dead or weakened versions of the bacteria or virus itself, which then stimulate an immune response.

Antigens are not enough to make you unwell with the disease itself, but are sufficient for your body to recognise the pathogen as foreign and start producing immune cells that can destroy it.

Once they have destroyed the dead or weakened pathogen, some of these immune cells serve as memory cells or proteins that, if the real version of the illness is encountered, mount a much quicker immune response, destroying the pathogen before you feel unwell from it.

Developing a COVID-19 vaccine

Vaccines normally take years to develop. They go through rigorous testing procedures and large scale trials.

But the world is in desperate need of a vaccine for the coronavirus and more than 100 countries are now involved in fast-tracking research and trials in a race to produce an effective vaccine.

US and Europe

In mid-March, the first human trial of a vaccine to protect against the novel coronavirus pandemic started in the US. It was funded by the National Institutes of Health and is taking place in Seattle.

The trial aims to enrol 45 volunteers and inject them with a stable piece of genetic material from the SARS-CoV-2 virus (coronavirus) in varying doses, and will be carefully monitored over the coming months. The trial has sidestepped what is usually a vital part of developing a vaccine: animal trials. But the scientists have built the vaccine on previous knowledge of coronaviruses, such as the one that causes the severe acute respiratory syndrome (SARS) and the Middle East respiratory syndrome (MERS).

In April, the first European human trial of a potential coronavirus vaccine got under way. The vaccine was developed in less than three months by a team at Oxford University. More than 1,000 people will be recruited, half of whom will receive the SARS-CoV-2 virus vaccine while half will receive a widely available meningitis vaccine. Only the research team will know which vaccine has been given to each individual.

Again, part of the virus’ genetic code has been used to make the vaccine rather than the whole virus, and participants will be given varying doses and more than one vaccine; they will then be monitored for side effects and, more crucially, immunity.

Pharmaceutical companies

Also in April, pharmaceutical giants Sanofi and GSK joined forces to develop a vaccine, something that they have described as „unprecedented”.

Sanofi will contribute its S-protein COVID-19 antigen, which they have stated is an exact genetic match for a protein found in the SARS-CoV-2 virus. GSK will contribute its „adjuvant” technology. Adjuvants are particularly important in vaccines as they accelerate, prolong, or enhance a person’s immune response when injected with a vaccine.

In this case, Sanofi has the genetic material from the coronavirus that will form the basis of their vaccine and GSK have the means to make that genetic material more effective, which is vital in a global pandemic.

Combinations of protein-based antigens and adjuvants are used widely in vaccines. Trials have already started and they are aiming to have an effective vaccine available by mid-2021.

They are not the only pharmaceutical companies throwing their hats into the ring in order to develop a coronavirus vaccine. Pfizer is collaborating with German-based company BioNTech, to use genetic material from the SARS-CoV-2 virus and develop a vaccine. Clinical trials are beginning in Germany and are hoped to extend to include the US in the future.

Asia-Pacific

April was also the month that the World Health Organization (WHO) approved animal trials in Australia of a vaccine developed by Oxford University.

Australia’s Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) says its tests will be the first comprehensive pre-clinical trials of the vaccines to use an animal model. They are using ferrets, one of the few animals known to contract the coronavirus in a similar way to humans.

China is also in the race to develop an effective vaccine. The company, CanSino Biologics, is building on its previous knowledge of virus proteins and vaccines to develop something it calls Ad5-nCoV. This is a harmless protein that will help carry a spike belonging to the coronavirus into cells, and cause an immune response that will mean immune cells develop to combat the SARS-CoV-2 virus.

It is now moving onto human trials, after apparent success in animal trials. This puts it ahead of its competitors. There are a number of other companies and organisations within China that are also developing their own vaccines.

At least a year away

Although the support that the development of these vaccines is getting from the WHO is unprecedented, it is important to know that most experts believe it will be mid-2021 before a vaccine becomes available, about 12-18 months after the new virus, known officially as SARS-CoV-2, first emerged.

This may seem far away, but it would be much quicker than any vaccine has been developed before. However, there is still no guarantee it will work.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az USA tartozása 2020. április 7.-én lépte át a 24 billió dollárt, majd mindössze 28 nap alatt, május 5.-én átlépte a 25 billió dollárt. Gondolj bele! Kellett nekik 100 év, hogy 24 billió tartozás összejöjjön, majd 28 nap alatt összeszedik ennek a 4 százalékát. Egy teljes billió dollárt, kevesebb mint egy hónap alatt.

Akkor most mi van? A dollár „szélsőséges privilégiumának” ideje, mint a Világ elsődleges tartalék valutája, nyilvánvalóan a végéhez közeledik. A „szélsőséges privilégium” kifejezést a francia pénzügyminiszter, Valery Giscard d’Estaing hozta létre az 1960-as években főleg felháborodásában, mert Amerika szabadon használta ki a Világot, hogy fenntartsa életszínvonalát 60 éven keresztül. Mindenki panaszkodott, de senki nem csinált semmit. Na, ezeknek a napoknak már vége.

A COVID-19 pandémia által sarokba szorított amerikai életszínvonal soha nem látott módon csökken. Ezzel egy időben a Világ komolyan kétségbe vonja a valamikor széleskörűen elfogadott amerikai kivételezettséget. Az elemzők komolyan vonják kétségbe, hogy a dollár elfogadottsága sokáig fennmarad. Ha pedig bukik a dollár, buknak a kint levőségek, akkor bukik a világ összes fiat valutája. Csak az isten tudja megmondani, hogy mi lesz.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az asztrológia ostobaság, de van 6 módja annak, hogy a születésed dátuma kihasson személyiségedre

Egy kis visszatekintés. Az amerikaiak évente a becslések szerint több százmillió dollárt költenek asztrológiára. Mondhatjuk tehát, hogy az asztrológia kifejezetten népszerű, ami kiderül, ha megnézed az újságokat, magazinokat, mindegyikben van asztrológiai rovat. A múlt század nyolcvanas éveiben az amerikai elnök és felesége, Ronald és Nancy Reagan beismerték, bizonyos események előtt asztrológiai tanácsokat kértek. [mondhatom szép dolog. Oh csillagok, mondjátok meg nékem, mikor támadjuk meg az irakiakat!]

Persze fel lehet fogni úgy is, hogy az asztrológia egy érdekes játék, de különben teljesen haszontalan, amit számtalan tanulmány, és kísérletezés támaszt alá. Ennek ellenére az asztrológia létezésével még jó ideig szembe kell néznünk. Ugyanis azon kívül, hogy az embereknek szükségük van kapaszkodókra, amikor fogalmuk sincs, mit kellene tenniük, az igazság az, hogy az asztrológiai alapja, vagyis egy ember születési dátumának úgy tűnik van valami kapcsolata a személyiséggel. Ez nem azt jelenti, hogy az asztrológia mellé állnánk, de a kutatások kimutattak néhány dolgot, amit a születés dátuma befolyásolhat. Konkrétan, az évszakok befolyásolhatnak néhány dolgot. Nézzük, mik ezek!

A skizofrénia és a bipoláris rendellenesség sokkal gyakoribb azoknál, akik télen vagy kora tavasszal születnek.

A tudomány még nincs teljesen tisztában azzal, mi járul hozzá a skizofrénia és a bipoláris rendellenesség kialakulásához, bár újabb és újabb adatok kerülnek elő. Azonban a legérdekesebb tény az, hogy ezen betegségekben szenvedők legnagyobb része télen vagy kora tavasszal születnek. 2012-ben a Londoni Queen Mary Egyetemen több mint 29 millió angol egészségügyi adatait nézték át. Ezek közül 58.000 esetben diagnosztizálták a skizofréniát. Ezen betegek közül a legtöbben januárban születtek, de februári és márciusi születésűek is túl voltak reprezentálva.

Korábban volt egy finn tanulmány is, ahol kiderítették, hogy skizofréniában szenvedők közül 5 – 8 százalékkal többen születtek télen és koratavasszal, mint az valószínűsíthető lenne. Ugyanakkor a két betegségben szenvedők júliusban, augusztusban és szeptemberben ritkábban születnek, mint várható lenne. A kutatóknak fogalmuk sincs mi az oka a jelenségnek. Elképzelhető, hogy kihat a terhességre néhány fertőző betegség, mint például az influenza, amit általában télen lehet megkapni. De gyanakodnak a táplálkozásra is, hiszen gyümölcsöket, zöldségeket télen nemigen fogyasztottak az emberek, ami a fejlődőben lévő embrióra kihathat. Egy másik jelölt a okra a D vitamin, ami napfény hatására keletkezik a bőrben. A kismamák télen nemigen jutnak D vitaminhoz, ami kihathat a megszületendő gyerekre. [Tibor bá’: Ez a spekuláció megegyezik azzal, amit leírtam a „Mi volt előbb, Isten vagy Ősrobbanás” című könyvemben.]

Tavasszal születettek esetében az öngyilkosság gyakoribb

Az University College London, St. Helen College és a University of Liverpool tanulmánya szerint az áprilisban, májusban és júniusban születettek között gyakrabban fordul elő az öngyilkosság. A kutatók közel 27.000 öngyilkos adatait gyűjtötték ki, akik 1970 és 2001 között haltak meg Angliában és Wales-ben. A jelek szerint e három hónapban születettek esetében az öngyilkosság bekövetkezésének esélyé 17 százalékkal nagyobb, mint a többi hónapnál. Nők esetében a valószínűség még ennél is nagyobb, 30 százalék.

Természetesen az öngyilkossághoz számtalan egyéb ok is vezethet, és a talált összefüggés mindössze egyetlen apró része a teljes valóságnak. Természetesen arra is kitértek, hogy ez egy brit tanulmány, és mivel a kultúrának is lehet köze az öngyilkossághoz, az adatok nem feltétlenül érvényesek más országokban is.

Nyáron születettek esetében a diszlexia gyakrabban fordul elő

Megvizsgáltak olyan diszlexiában szenvedő 585 fiú és fiatal felnőtt férfit, akiknél a betegség gátolta az olvasási készséget. Kiderült, hogy a vártnál nagyobb arányban születtek nyáron. Lányokat nem vizsgáltak, mert nem volt elég páciens ahhoz, hogy használható eredményt kapjanak. Másfelől létezik egy nem bizonyított feltevés, hogy nők ritkábban kapják meg a betegséget.

Egy másik tanulmány, amit Dyslexia, Reading and the Brain című könyv szerzője Alan A. Beaton végzett, arra mutat rá, hogy jelentősen több diszlexiás születik május, június és július hónapokban. Kutatók ezen a területen is feltételezik, hogy a probléma részben a terhes anyáknál lenne megtalálható. A kutatók úgy vélekednek, hogy az influenza és a kanyaró vírusai okozhatják a hajlamot a terhesség középidejében.

December és február között születettek a szokottnál kevésbé barátkozóak

Egy elmélet szerint az emberi személyiséget 5 jellemvonás határoz meg: barátkozási készség, lelkiismeretesség, extraverzió (kifelé fordulás), neurotikus hajlam, nyitottság. Az első, vagyis a barátkozási készség meghatározása: egy személy kedvessége és szívélyessége. Minél barátkozóbb valaki, annál segítőkészebb, jószívűbb. Viszont nem valószínű, hogy télen született- Legalább is ezt az eredményt adja egy tokiói egyetemen végzett tanulmány.

Nyáron született férfiak kevésbé lelkiismeretesek

Definíció szerint a lelkiismeretesség egyenlő: alaposság, óvatosság és éberség. A University of Bologna kutatói 419 olyan férfit vizsgáltak, akik18 és 30 év közöttiek voltak. Az eredmények azt mutatták, hogy akik nyáron születtek kevésbé voltak lelkiismeretesek a többihez képest. Ez azonban megint csak egyetlen tanulmány. Maguk a kutatók is jelezték, hogy ez „egynapi preferencia” vagyis egy pillanatnyi eredmény. Elképzelhető, hogy a vizsgált személyek más alkalommal másképp viselkednének. A tanulmány egy másik érdekes eredménye szerint az ősszel/télen születettek inkább korán kelők, míg a tavasszal/nyáron születettek inkább későn fekvők.

Nyáron született emberek mogorvábbak

[Talán ez a legérdekesebb] Tavaly az éves Európai Neuropszichofarmakologi konferencián magyar kutatók beszámoltak egy tanulmányról, ami kapcsolatot mutatott ki a születési időpont és a hangulat között. 366 egyetemi hallgatónak kellett kitölteni egy kérdőívet, amiből kiderült, hogy a ciklotimikus természet (amire jellemző a szomorú és a vidám hangulatok közötti gyors változgatás) jelentősen több esetben volt kimutatható olyanoknál, akik nyáron születtek. Előfordulhat, hogy ez megmagyarázza miért van az „ikrek” alatt születettek kettős természete.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A legfontosabb, hogy megválogatjuk a forrást. Ma már egy millió „forrás” létezik, mind gyönyörű honlappal, és többnyire hülyeségekkel teli. Ragaszkodj az olyan forráshoz, aminek évtizedes múltja van. Természetesen itt is lehetséges ferdítés, mert valaki vagy valami pénzeli, amit illik meghálálni. Vagy a fenntartónak van egy politikai elkötelezettsége, na akkor megette a fene.

A politikától független témákban, például most a koronavírussal kapcsolatban nagyon nehéz a helyzet. De itt is meg kell találni azt a patinás médiát, ami nagy valószínűséggel kiszűrt valóságot tálal fel az olvasóinak.

De a megfelelő médium megtalálásán kívül van még egy másik fontos tényező. Az általános természettudományos műveltségünk. Erre támaszkodva el tudjuk dönteni, hogy egy-egy hír a valószínűség határain elül esik-e vagy kívül. Ha például valaki előáll valami olyasmivel, ami a perpetuum mobile hatáskörébe tartozik, pl. egy olyan kütyü, ami az áramfogyasztásodat felére csökkenti, vagy minimális áramfogyasztás mellett ragyogóan hűvössé teszi a lakásodat, akkor tudhatod, hogy ez hamuka. Az is marhaság, ha valaki állítja, hogy csapvizet használ az általa kifejlesztett motorhoz. A lapos Földröl már ne is beszéljünk.

Mi van akkor, ha nem rendelkezel a megfelelő ismeretekkel. Akkor csak egy lehetőség áll előtted, találsz valakit, vagy valamit, amiben megbízol, mert a szűrést megteszi helyetted.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

2.) A chicagói hóvihar után, a 25 centiméteres hóban egy férfi egy órán keresztül lapátolta a havat, hogy gépkocsija számára parkolóhelyet biztosítson. A munka elvégzése után a beállás helyet, előbb visszavitte a hólapátot a házba. Amikor visszatért az utcára már egy nő beparkolt az imént kiásott helyre. Teljesen érthetően a férfi a nőt a helyszínen agyonlőtte.

3.) Egy zimbabwei maszek busz tulajdonosa, hogy szomját oltsa, útközben megállt egy italra, amikor visszaült a volán mellé azt észlelte, hogy a 20 elmebajos, akiket át kellett volna szállítani Harareből Bulowayoba, az utolsó szálig meglépett. Miután nem akarta feltárni alkalmatlanságát, beállt a legközelebbi busz megállóba és közölte a várakozókkal, hogy 20 személy felszállhat, akiket le is szállított a célállomás elmegyógyintézetébe. Megérkezésekor közölte az ápolókkal, hogy a szállítmány nagyon izgága és fantáziadús. A valóság kiderítéséhez 5 napra volt szükség.

4.) Egy amerikai tinédzsert a kórházban ápolták súlyos fejsérüléssel, amit az állomásra beálló vonat okozott. Kikérdezésekor, hogyan történt a baleset, derült ki, hogy a fiú csak arra volt kíváncsi milyen közel hajolhat a befutó vonathoz.

5.) Egy férfi besétált egy kisboltba, a pénztárpultra rátett egy húsz dollárost és kérte, hogy váltsák fel neki. A pénztáros kinyitotta a pénztárt, de ekkor a férfi elővett egy pisztolyt és megparancsolta a pénztár tartalmának a kiürítését egy átnyújtotta zacskóba. A zacskó megtömése után a férfi távozott, de a 20 dolláros bankjegyet a pulton hagyta. Csak az elmenekülés után derült ki, hogy a zacskóban mindössze 15 dollár volt.

6.) Egy arkansasi férfi igen szomjas lehetett, mert az utcán kiásott egy bazaltkockát és megpróbálta betörni vele egy italbolt kirakatát azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy kiemel néhány üveg italt. Csakhogy a kirakat plexiből volt, ami a kockakövet visszaverte és fején találta a próbálkozót, aki a helyszínen elvesztette az eszméletét. Az eseményt egy térfigyelő kamera az elejétől a végéig felvette.

7.) Egy női vásárló éppen elhagyott egy üzletet, amikor egy férfi kikapta a kezéből a ridikült és elfutott vele. Az egész jelentet az üzletből végignézték és azonnal hívták a rendőrséget, akik percek alatt elfogták a bűnözőt, akit visszavittek a helyszínre azonosítás végett. Megérkezés után a rendőr fennhangon közölte, hogy felismerésre kerül sor, amire a bűnöző készségesen közbevágott, „Igen uram, ő az, tőle loptam el a ridikült.”

8.) Egy férfi hajnal 5 órakor besétált a Burger King helyiségébe, és pisztoly pörgetés közben kérte a kassza tartalmát. Az alkalmazott közölte, hogy nem tudja kinyitni a kasszás csak akkor, ha rendelést adnak le. Erre a betörő kért egy adag sült hagymát. Az alkalmazott közölte, hogy sült hagyma reggelire nem rendelhető, amire a betörő káromkodva elment. Ez a betörő kapta „az év leghülyébb embere” külön díjat.

9.) Egy parkoló lakókocsiból éjjel egy férfi ki akarta szívni a benzin a magával vitt kanna és gumicső segítségével. Lecsavarva a kupakot, behelyezte a magával hozott csövet és szívott egy nagyot. Az eredmény kifejezetten meglepő volt. A kihívott rendőr a földön egy rosszullét jeleit mutató férfit talált, aki véletlenül nem a benzintankba eresztette be a gumicsövét, hanem a lakókocsi vécéjének gyűjtőtankjába. A lakókocsi tulajdonosa nem tett feljelentést. Nyilatkozata szerint ekkorát még életében nem röhögött.

10.)  És akkor most a győztes. A kaliforniai Long Beachen egy rabló rásütötte fegyverét a leendő áldozatra. Azonban a pisztoly csütörtököt mondott, egy kattanás, aztán semmi. A rabló csodálkozva nézett bele a pisztoly csövével és újra meghúzta a ravaszt. Ez alkalommal a fegyver hibátlanul működött.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

1928 óta, amikor Alexander Fleming felfedezte a penicillint, antibiotikumokat alkalmazunk bakteriális fertőzésekkel szemben. Viszont a baktériumok rövid élettartama miatt gyorsan rezisztenssé válnak a kezeléssel szemben, és amikor ez bekövetkezik új „fegyvert” kell találni, amivel elölről kezdhetjük a gyógyítást.

A versenyfutásban a baktériumok állnak nyerésre. Jelen pillanatban a szuper baktériumok 700,000 embert ölnek meg évente, és ha így megy tovább 2050-re utolérik a rák mortalitását. Jelenleg már olyan bárhol előforduló törzsek mint az Escherichia coli és a Klebsiella pneumonia majd minden antibiotikumra rezisztensek. Ezek mind Gram-negatív baktériumok, amelyeknek van egy védő membránjuk és így nehezebb ellenük védekezni. Ez az oka annak, hogy a WHO az első helyre tette az emberi egészséget veszélyeztetők listáján.

Mérgezett nyíl

Az új gyógyszer, aminek gyakorlati elnevezése SCH-79797, de már van fantázia neve is: Irresistin, valójában kettős hatással bír. Elsőre áthatol a baktérium külső membránján. Aztán bejuttatja mérgező szállítmányát a baktérium DNA-jába, ami megöli a sejtet.

A tudósok kipróbálták az Irresistint, szuper gonorrhoea ellen, ami az Egyesült Királyságban a harmadik legelterjedtebb helyen áll a nemi betegségek terén, és az összes ismert antibiotikummal szemben rezisztens. Állítja Zeme Gitai professor a szuper gonorrhoea témájával foglalkozó esszé írója.

Laboratóriumban és kísérleti egerekben az Irresistin kitűnően működött. Azonban volt egy probléma, az Irresistin emberi sejteket is megölt, nem volt biztonságos. Ezért a tudósok létrehoztak egy változatot, Irresistin-16 névvel. Ez minden egyes elpusztított emberi sejt mellett ezer baktériumot öl meg.

Elfelejtett ismeret

Ilyenfajta felfedezés egy fajta elfelejtett ismereten múlik, egy újfajta antibiotikum Gram-negatív baktériumokkal szemben, amire nem került sor az 1960-as évek óta. Ahogy ez a Stanford Egyetem mikrobiológia professzorfa, KC. Huana mondta „az antibiotikum kutatás évtizedekre leállt.”

A helyzet tehát az, hogy a bacilusok változnak és rezisztenssé válnak az összes antibiotikummal szemben, miközben új gyógyszert nem fejlesztettek, de most közbelépett az új felfedezés, remélhetően még idejében.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Viszont a fizika nem volt mindig szerelmes a fekete lyukba. Marcia Bartusiak ragyogó könyvében bemutatja, hogy a fizikusok évtizedeken keresztül foggal-körömmel tiltakoztak a koncepció ellen. Említsük meg, hogy amikor Stephen Hawking első alkalommal közzétette elképzelését, ami szerint a már széles kőrben elfogadott tézisnek megfelelően a fekete lyukak sugárzanak, a fizikusok tömegesen fejezték ki hitetlenkedésüket. Amikor Hawking 1974-ben, első alkalommal jelentette be felfedezését az Oxfordhoz közel eső Rutherford Laboratóriumban, az értekezést levezető ülnök a következő szavakkal zárta az összejövetelt „sajnálom Stephen, de ez abszolút hülyeség volt”.

E szellemes könyv egyik felvillanyozó részlete annak ismertetése, hogy az idők folyamán hányféle képen próbálták a fizikusok elutasítani a fekete lyukak létezését. Maga Einstein, a legbátrabb gondolkodó se tartotta elfogadhatónak. 1939-ben írt egy tanulmányt, amiben megpróbálta bizonyítani a fekete lyukak létezésének lehetetlenségét. Miközben manapság az emberek zöme a fekete  lyukat Einsteinnel és az általános relativitással asszociálja, mely utóbbinak az idén van a századik évfordulója. Viszont a fekete lyuk elképzelése időben visszamegy a XVIII. századig, és két tudós nevéhez fűződik. Az egyik volt Pierre-Simon de Laplace a francia matematikus, aki kijelentette, hogy nincs szükség Istenre a kozmikus rendszer megmagyarázásához. A természet matematikai törvényei elégségesek. A Laplace-t is megelőző tudós a ma már ismeretlen, angol John Michell volt, 1783-ban.

Michell akkor élt, amikor úgy gondolták, hogy a fény apró részecskék tömegéből áll, amit Newton korpuszkulumnak nevezett el. Michell úgy gondolta, hogy ezen részecskék áradata eltávozik egy csillagtól bele az űrbe, de ahogy a levegőbe feldobott labdát visszahúz a Föld, ugyanúgy a fényrészecskéket a gravitáció is vonzza és lelassítja. Amennyiben a gravitációs erő elég nagy a szökési sebesség meghaladhatja a fénysebességet, és így a fényrészecskét teljes mértékben visszahúzza. Ha pedig egyetlen korpuszkulum se tudja elhagyni a csillagot, akkor örökké láthatatlan marad.

Mitchell és Laplace a Newtoni keretek között gondolkodott, de az általános relativitás a „sötét csillagok” számára elméleti alapokkal szolgált. Az általános relativitás szerint magának a térnek van struktúrája. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas trambulint (ugrószőnyeget) csak négy dimenzióban. (A relativitásban az idő úgy működik, mint egy másik térdimenzió, tehát így összességében négy dimenzió van, amit téridőnek ismerünk). Ahogy egy ugrószőnyeg megnyúlik és begörbül, ha rárakunk egy kugligolyót, ugyanúgy Einstein elmélete szerint hatalmas tömeg, mint például a Nap, begörbíti a téridő anyagát. Amennyiben a kugligolyó elég sűrű és elég nehéz átlyukasztja az ugrószőnyegen. Az általános relativitás szerint ez történik akkor, amikor egy csillag elég sűrű ahhoz, hogy lyukat üssön a téridőben.

Úgy tűnik az egyenletek szerint, amennyiben egy csillag elér egy bizonyos sűrűséget, az anyaga ténylegesen eltűnik a Világmindenségből. Ráadásul egy szörnyű lyuk, vagy szingularitás elbújik az ismerhetőség szférájában, amit mi esemény horizontnak nevezünk – vagy, ahogy a franciák nevezik, katasztrófa szférában. Sir Arthur Eddigton, angol fizikust, aki a legelső kísérletet vezette az általános relativitás által előre jelezettek bizonyítására, annyira levették a lábáról ezek a kozmikus lyukak, hogy az 1935-ben tartott Királyi Asztronómiai Társaság ülésén kijelentette, kellene lenni egy természeti törvénynek, ami megakadályozza, hogy egy csillag ilyen abszurd állapotba kerüljön.

Bartusiak rávilágít, hogy fél évszázadon keresztül a fizikusok többsége a fekete lyukak mindössze matematikai találmánynak fogta fel, és hit valamilyen fizikai folyamatban, ami a végén közbe fog lépni, hogy ez a valóságban bekövetkezhessen. A konkrét bizonyításhoz szükség volt megteremteni a rádió-csillagászatot és a röntgen-csillagászatot, hogy az orosz kifejezéssel élve a „lefagyott csillagok” nem csak léteznek, de a távoli kozmoszban „mindennaposak”. Bartusiak szerint „Majdnem minden teljesen kifejlődött galaxis középpontjában található egy fekete lyuk. Úgy tűnik, hogy a galaxisok létezése függ tőle.”

Meg kell jegyezni, hogy Bartusiak, az „úgy tűnik” kifejezést használja, jó lehet, igen sok közvetett bizonyíték van a fekete lyukak létezésére, de közvetlen bizonyíték mind a ma napig nincs. Ez viszont sokáig nem fog magára váratni amennyiben a fizikusok erre a célra épített berendezések egyikében detektálni fogják azokat a gravitációs hullámokat, amiknek az emittálását az elmélet megjósolta.

Az elmúlt száz év alatt a fekete lyukak nagyban segítették a kozmosszal kapcsolatos alapvető ismereteinknek az átformálást. Míg a Newtoni univerzum statikus volt, az Einsteini univerzum dinamikus, változó és meglepően aktív. Ebből a könyvből oly szépen kiderül, hogy maga az elméleti fizika is egy dinamikusan evolválódó terület. A kozmoszban a fekete lyukak az anyagot mohón nyelik el, összeütköznek és felrobbannak, miközben hatalmas energia kötegeket lövellnek ki. A fizika tanszéken pedig intellektuális óriások ütköznek, darabokra tépik egymás ötleteit és dühkitöréseket lövellnek ki. A könyvben bemutatott csillagok megtalálhatok az égen és az előadótermekben egyaránt. Egyik helyen se lehet elképzelni vitatottabb vagy élvezhetőbb dolgot, mint a tudományos nyomozás.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Ez ugyanis tökéletesen megfelel a valóságnak. Tudja ezt a FIDESZ is, és él a lehetőséggel. Ez szerintem természetes. Ami nem természetes, hogy az ellenzék ezt miért nem tudja, és miért nem él vele.

Az ellenzék képtelen volt kivédeni a gyurcsányi hazudtunk éjjel nappalt, és a bankár kormányt. Pedig adja magát a „tolvaj kormány” folyamatos hajtogatása, nem teszik.

Most új szelek járnak. Itt a COVID-19, amit Orbán személyes győzelemre akarja felhasználni. Ha ez sikerül neki, akkor 2022-es választást is besöpri a kormány. Időben ki kellene találni valami valóban ütőset. Például: „ágyürítő kormány”, de lehet akár „gyilkos kormány” is.

Ehelyett az ellenzék rásegít. Orbán bedobta az egészségügyben dolgozó fél milliós kiegészítését. Kurva jól hangzik: FÉLMILLIÓ. jó nem egy milliós, de annak egy része. Beszélnek is róla éjjel-nappal. Az ellenzék is emlegeti, 500.000 bruttó. A félmillió kurva jól hangzik. Valaki miért nem számolja már ki, hogy az mennyi nettó. 420 ezer nem olyan ütős, mint a félmillió. Miért nem ezt emlegetik? Még erre se képesek. Őszintén, érdemes ezekre szavazni?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Micsoda fintora a sorsnak, hogy megint zsákfalu lettünk a koronavírus-járvány miatt. Most alig van forgalom, kicsit jól is esne ez a csend, ha nem lenne ennyire síri…

Csak itt-ott hallani a gyerekzsivajt a focipályán, vagy az ó-faluban, de már nem magyarul. Szlovákul. Csak szlovákul. Az újranyitott kocsmateraszon az aktuális öregek még meg-megszólalnak palócul, de már csak egymás között. Ha letelepszik (vagy inkább betelepszik?) közéjük egy a másik fajtából, akkor váltanak, szlovákra, automatikusan.

Igazából nem izgat senkit a határzár, csak a kocsmárost, mert elesett a mély torkú „magyarok” pénzétől. Igen-igen, mert ők „a magyarok”. Mi meg… hát szlovákok, nem?! Hiszen Szlovákiában élünk. Alkalmazkodunk.

Persze anno jó volt, amikor együtt énekelték a szomszéd „magyarokkal” meg Attilával a koncerten, hogy „ment a hűtlen nehéz fejjel… érzi, hálátlan lett sorsa, keserű könnye arcát mossa… hogy a magyar múltat soha ki nem tépheti szívéből”. Csak hát Attila üzenete igazából nem ért célba a hűtleneknél.

Hűtlenek? Nem is tudják, hogy azok. Élet sodorta embermassza mozaikdarabjai. Nem is értik, nem is érzik, hogy elvesztettek valamit. Ők csak alkalmazkodtak, ez a „dolguk”, az alkalmazkodás. Váltottak, na és?! Nem is fáj annyira, „cso?”.

Tetszettünk volna megmenteni őket! De mi ezt nem tettük.

Nem értük éltünk, hanem belőlük. Nem, nem a szlovák falta fel őket, hanem mi.

Magyarevő szörnyetegek vagyunk! Mindezért nincs isteni megbocsátás.

Végignézek a völgy fölé magasodó dombról, látom a falvainkat, amelyekben 2020-ban a gyermekkorú lakosság esetében a magyar gyermekek aránya 5% körül mozog.

A Losonc vonzáskörzetébe tartozó 15 kis palóc faluról írom mindezt. Még egyszer: a 0-18 éves korosztályban 5% a magyarok aránya!

Ülök a dombtetőn, az idegeneknek eladott akácfaerdőnk ontja illatos virágait a völgy felé, minden olyan szép. Csend van. Síri csend.

Egyedül ülök a csendben, csak Trianon ül a vállamon. Száz tonna elviselhetetlen Trianon.

A faluban egy kutya csahol. A kutyát még érdekli valami, de felénk már a kutya se néz.

Utóirat: Azt mondod, ez egy túl sötét gondolatfüzér? Akkor leírom harmadszor is: A Losonc vonzáskörzetébe tartozó 15 kis palóc falu 0-18 évesek korosztályában a magyarok aránya 5%.

Értitek?! Meghaltunk! Majd írjatok szép gyászbeszédeket rólunk!

Papp Sándor / Felvidék.ma

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

The pathogen has already done a fair bit of damage. It has only been five days since the patient began exhibiting typical COVID-19 symptoms, but already, menacing shadows can be seen in the CT scans of the lungs.

„It’s like frosted glass,” is how Christian Strassburg, a professor of internal medicine at the Bonn University Hospital, describes the changes made visible by the scan. „The lung tissue is saturated with fluid.” Secretions and dead cells are gumming up the walls of the pulmonary alveoli „like Jell-O,” he says.

„It is extremely difficult for oxygen to permeate a layer like that to get from the lung into the bloodstream,” the professor explains. It is a phenomenon he has been seeing frequently in recent weeks and it is caused by the novel coronavirus, SARS-CoV-2. The number of confirmed COVID-19 patients worldwide is now well over 4.2 million and the number of deaths is approaching 300,000. Meanwhile, doctors and biologists are doing all they can to gain a better understanding of the pathogen behind the pandemic.

SARS-CoV-2 behaves differently than almost any other virus that humans have faced before, and even now, several months into the pandemic, there is disagreement as to what percent of COVID-19 patients experience severe symptoms. Estimates tend to come in at around 5 percent of all infections. And in those cases, the virus unfolds unfathomable destructive power.

The epicenter of such infections is almost always the lungs. But as medical professionals now realize, the virus can also affect other organs and tissues – including the heart, the brain, the kidneys and the bowels. In the worst case, the body begins attacking itself. When the immune system spins out of control like that, doctors call it a „cytokine storm,” and when patients die as a result, multiple organ failure tends to be the cause.

Over 100 vaccine candidates are currently being developed worldwide to combat SARS-CoV-2, but in the worst-case scenario, it could take years before a vaccine is available. Until it is, the virus will still be with us. Even if the pandemic does weaken a bit, experts believe a second wave is just around the corner.

Early talk of COVID-19 as being mostly a mild illness has been proven to be „dangerously false,” Richard Horton, editor-in-chief of the medical journal The Lancet, has written. At the bedside, he says, it is „a story of terrible suffering, distress and utter bewilderment.” U.S. cardiologist Harlan Krumholz described the ferocity of COVID-19 in the magazine Science as „breathtaking and humbling.” The disease, he continued, „can attack almost anything in the body with devastating consequences.”

The best way to learn more about SARS-CoV-2 is to start small. Coronaviruses are a mere 160 nanometers in size. In order to multiply, the tiny pathogens are reliant on the cells belonging to a different organism.

The novel coronavirus likely comes from bat viruses, and it is thought that, even before it made the jump to humans, it developed the mechanism allowing it to bind with human cells. Some bat viruses are able to bind to a receptor called ACE2. This molecule can be found on the surface of human cells and helps regulate blood pressure. But it also functions as a kind of doorway to the interstices of the cell, and viruses that have the key can get inside.

Researchers believe that bats carry around 3,200 different coronaviruses. Chance, time and opportunity fueled the creations of the SARS-CoV-2 virus, which ultimately managed to jump to humans.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A társadalmi távolságtartást, a maszkviselést és karantént támadják alul informált laikusok, valamint néhány orvos és tudós. Ezek szerint a legjobb az, ha nem csinálunk semmit, mert az óvatoskodás több halált okoz, mint a COVID-19. Miért? Mert az elszigeteltség miatt többen leszek öngyilkosak, halnak meg feleslegesen, mert nem mernek, vagy tudnak kórházba menni más betegséggel. Ráadásul a karantén árt a gazdaságnak, ami szintén áldozatokat követelhet. Továbbá megakadályozza a nyájimmunitás kifejlődését. Szerintük előnyösebb elfogadnia a bekövetkező halált az immunitás megteremtése végett.

A nyájimmunitásra történő hivatkozás annak ellenére nem áll le, hogy folyamatosan jelentik, a felgyógyult betegekben nincs szükséges mennyiségű antitest az immunitáshoz. A várva várt vakcinák teszteléséből kiderült, hogy a keletkezett antitestek nem védenek a fertőzéssel szemben. Szakértők sajnálattal közölték, hogy a koronavírussal (például a közönséges megfázás vírusa) szembeni nyájimmunitás a valóság helyett inkább csak remény a koronavírus természete és a gyors mutáció miatt. Akiknek ez nem tetszik, azok egyszerűen kijelentik, hogy ezek hamis hírek.

Mivel oly sok egymásnak ellentmondó szakértői vélemény található, mindkét oldalnak van mire hivatkozni. Ráadásul egyes tanulmányokat publikálóknak kapcsolataik vannak gyógyszer gyártókkal, másoknak viszont „belső” kapcsolataik vannak, amiket nem kívánnak felrúgni. Ebből következik, hacsak nem vagy virológus, mikrobiológus, immunológus, epidemológus, és nincsenek tapasztalataid betegek gyógyításában, fogalmad se lehet melyik nézetet fogadd el.

Megróbáltam a különböző nézetek közül kihámozni a valóságot, de sokan nem kívánják tisztázni a helyzetet, mert a vírust ideológiai, politikai és finanszírozási célokra akarják felhasználni. Olyan magyarázatokat fogadnak el, amelyek támogatják érdekeiket és tagadják azokat, amelyek nem.

Nézzük például a maszkok esetét! Először kritizálták az államot, mert időben nem szerezek be maszkokat.  Nem volt maszk, tehát azt mondták, hogy egészségeseknek nincs rá szüksége. Amikor lett elég maszk, kötelezővé tették a viselését. Aztán kiderült, hogy egészséges emberek esetében a maszk káros, mert beleragad a vírus, illetve visszafogja a CO2-t.

A következő téma, hogy az izoláció több ember halálát követeli, mint a vírus. Ez önmagában egy abszurd állítás.

Olyat is lehet olvasni, hogy a vírus egy összeesküvés, aminek segítségével félelmet lehet kelteni, ami elősegíti a tömeges beoltást és rendőrállam megteremtését. Ebben lehet valami, de a félelem fő oka a vírussal kapcsolatos bizonytalanság. Senki nem tudja megfertőződhet-e és ha igen, akkor a betegség enyhe lefolyású lesz-e vagy halálos. Senki nem tudja, hogy akik kezelni fogják, azok hatékony eszközöket fognak-e felhasználni, vagy rákötik egy invazív lélegeztetőre. Senki nem tudja egy fertőzés hosszú távú hatását.

A gyógyítás maga a legnagyobb bizonytalanság. Állítják, hogy a hatalmas C-vitamin dózis intravénásan és Hydroxychloroquine (HCQ) + cink hatékony, de mások állítják, hogy ezt csak profit szerzés céljából dobták be. A megosztottságra egy jó példa Didier Raout francia orvosi csapat munkája, akik 4000 COVID-19 páciens HCQ-val kezeltek. A mortalitás 0,009% volt, de aki meghalt azt se a szíve vitte el. Erre, azonnal megjelent a Raoult jelentést cáfoló „tanulmány”, amit hirtelen leközölt a The Lancet hírneves angol gyógyászati szaklap. Ezek szerint HCQ-val kezelt COVID-19 páciensek mortalitása 5,0 és 13,8 % között van. Ennek hatására a WHO szembe helyezkedett HCQ-val a klinikai vizsgálatát pedig leállították (úgy tudom nálunk még nem).

Nem kell azon csodálkozni, hogy az emberek félnek a gyógyszer gyáraktól, ahol nem az emberek egészségére figyelnek, hanem a profitra. Na és a kormányok?

A karantén elrendelésének célja a fertőzési ráta csökkentése, annak érdekében, hogy elkerüljék a kórházak túlzsúfoltságát és annak megállapítása, hogy mennyire veszélyes a vírus. Tekintve, hogy a vírusról keveset tudtak, a fertőzés gyorsan terjedt, az ellátórendszer szűkös volta, a hatékony kezelés ismeretlensége. A hatóságoknak nem volt más választása, mint a fertőzés lassítása. Nevetséges azt állítani, hogy a fertőzés akadályozása nem működik, tehát felesleges. Aki látja mi történt New Yorkban, Wuhanban és Észak Olaszországban, és nem vonja le a következtetést, annak nincs érzéke a valósághoz.

A karantén lazítása nem azt jelenti, hogy a veszély elmúlt. A helyzet rosszabbá is válhat. Fogalmunk sincs arról, hogy fog mutálni a vírus, és hogy a karantén feloldása után lesz-e egy második hullám. De mivel kevés használható információnk van, sok mindent nem értünk, valamint sokféle elképzelésről hallhatunk, az egyetlen észerű hozzáállás, ha óvatosan  végezzük a nyitást.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A III. világháború csak termonukleáris lehet.

Az I. és II. világháborúkhoz vezető tényekkel a bölcs megfigyelők tisztában voltak, amiknek a segítségével, évekkel korábban figyelmeztették a társadalmat. De olyan is volt, aki közvetlenül az I. világháború békekötése után jelezte, hogy a béke sokáig nem tartható fenn. Ezek a ma is érvényes tények, vagy tényezők a következők:

• A háború, mint olyan elfogadása, ami a felkészüléshez vezet.
• Fegyverkezési verseny, ami az ipari tevékenységben az emberi haláltokozó eszközök gyártását az első helyre teszi. Ezzel a háború sikerét kívánják elérni, ahelyett, hogy a háború elkerülésén dolgoznának.
• Az igen nyereséges (valamint státuszt és karriert jelentő) beruházások a fegyvergyártásba, kedvező egy háború beindítására.
• Háborús propaganda által keltett félelem minden egyes nemzet állampolgáraiban azzal, hogy a másik háborút akar. Ez a propaganda félelmet szül, és megakadályozza az ellen oldal nézetének a megismerését.
• A fenti tényezők okozta nézet szerint a háború kirobbantásához elég az egyik fél. Ezen nézet alapján puszta önvédelemből mindegyik oldal felkészül egy háborúra, ami így nem függ senkitől, hanem egy elkerülhetetlen eseménnyé lép elő.
• A hatalmon lévők inkább vállalják egy szörnyű háború kockázatát ahelyett, hogy háború nélküli túlélésre koncentrálnának.

Az I. világháború előtt háborúk dúltak Észak Afrikában, Délkelet Európában. A fegyverkezés, és hadi tervezések felfutó félben voltak. A béke fenntartására tettek erőfeszítéseket, de közben az Osztrák-Magyar Monarchiának tálcán nyújtottak át egy ürügyet Szerbia megtámadására. A németek ürügyet láttak arra, hogy megtámadják Belgiumot, és Franciaországot. Az angolok jó alkalmat láttak arra, hogy harcoljanak a németek ellen, és így tovább. Megindult tehát az öldöklés. Ez megakadályozható lett volna, de több évtizedes célkitűzéssel összhangban volt a háború. Minderről a társadalom mit sem tudott.

Az I. világháborút alig két évtizeddel később követte a második, mert az előző háború győzteseinek volt rá gondjuk, hogy a német népnek szenvedéseket okozzanak, ami egyre sértettebbé tette őket, és közben folyt egy eszeveszett fegyverkezés is, amivel kapcsolatban a Nyugati bankok jelentős segítséget adtak a németeknek, akik számukra szimpatikusabbak voltak a bolsevikoknál. Közben az USA felemelte Japánt partneri szintre, de ellene fordultak, amikor kiderült, hogy túl sikeresek. A nácik zsidóüldözése tudott volt, és tiltakoztak ellene. Az amerikai hadigépezet agresszív japán ellenessége ismert volt, és tiltakoztak ellene. Közben az amerikai kormány készített egy jegyzéket, amiben fel voltak sorolva azok a tevékenységek, amelyekkel ki lehetett kényszeríteni egy japán támadást. Ezeket sorba bevezették. Az olaj embargóra Japán beindult. (Tibor bá’: Ma ugyanezt teszik Iránnal, Oroszországgal és Kínával)

A társadalomnak jelentős része nem vette észre, hogy közeleg a háború. Az amerikai nép elhitte, hogy az USA távol tartja magát a beindult európai háborútól. Az amerikai szavazók kétszer is megválasztottak egy olyan elnököt, aki kampányában megígérte, hogy nem lépnek be egy európai háborúba.

David Fromkin könyvében az I. világháborúról (Europe’s Last Summer = Európa utolsó nyara) kifejti, hogy „A háború Európában nem véletlenül tört ki. Két kormány (Németország és Ausztria-Magyarország) előre megfontolt szándéka állt a háttérben. Abban a pillanatban, amikor ezek megtámadták a szomszédaikat, a béke fenntartása lehetetlenné vált.” (Tibor bá’: Az igazság az, hogy Anglia és Franciaország sokkal jobban akarták a háborút, meg akarták semmisíteni a feltörekvő Németországot)

Ugyanez volt a helyzet a II. világháború esetében is. Japán eldöntötte, hogy háborút akar, majd meglepetésszerűen megtámadta Pearl Harbort. Amerikának nem volt más választása, reagált az általa kikényszerített támadásra. De Amerikának nem volt választása Európában se, mert Hitler 1941-ben hadat üzent az USA-nak. (Tibor bá’: Japán nem akart háborút, Pearl Harbor megtámadása nem volt meglepetés, csak úgy állították be.)

Fromkin pontos leírást ad egy gazdag ország szegény országokkal vívott háborúiról. Amikor Amerika megtámadta Irakot, Szíriát, Pakisztánt, Jement, Szomáliát, Afganisztánt, Líbiát, Panamát, Vietnámot, stb. stb. nem volt szükség ezen országok hadba lépési szándékára. Háború robban ki, mert a Pentagon háborút akart. Ennek ellenére megállapítható, hogy nem lettek volna világháborúk, sok tízmillió áldozattal, ha nem akarták volna azokat a háborúkat mind a két oldalon. Egy bekövetkező egyoldalú háború, jelentős egyoldalú szenvedést vont volna maga után, de a halottak nagy száma és a totális pusztítás nem következett volna be.

De most nézzük az Amerikai Egyesült Államokat! Washington felmondta az Anti-ballisztikus Rakéta Megállapodást, és egy tucat új ország bevonásával a NATO egészen Oroszország határáig terjeszkedett. Majd fegyvereket és csapatokat küldött az orosz határra. Puccsot szervezett Ukrajnában, ami után neo-nácikkal kibővített ukrán kormányt hozott létre. Azt hazudta saját állampolgárainak, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát, és utasszállító gépet lőttek le. Az állampolgárai számára olyan rakétaelhárító rendszerről fantáziál, ami lehetővé teszi, hogy megtámadja Oroszországot, vagy Kínát (ha már benne vagyunk a dologban) anélkül, hogy azok ellentámadásra lennének képesek. Javasolja még több termonukleáris töltet elhelyezését Európában, amelyek célkeresztjében Oroszország lenne. Bázisokat épített ki Kína körül. Megpróbálja Japánt újra militarizálni. Szankciókkal sújtja Oroszországot. Putyint, az orosz elnököt, megfenyegette, kigúnyolta, nevetségessé tette és démonizálta. Jól informált megfigyelők figyelmeztetnek a termonukleáris Armageddon veszélyére. Miközben az amerikai állampolgárok legnagyobb részének az egészről halvány fogalma sincs.

Bár nem hiszem, hogy Moszkvának a legbölcsebb, egyetlen, vagy a stratégiailag a legkedvezőbb reakciója a harc felvétele lenne, azt se javasolnám, hogy tartsa oda a másik arcát is. Mivel amerikai vagyok, amerikai háttérrel és kultúrával, nem tisztem megmondani az oroszoknak, hogy mit tegyenek. Viszont felszólíthatom az amerikaiakat, hogy ébredjenek fel és állítsák le ezt az tébolyt, mielőtt mindannyiunkat megölnek. A III. világháború még nem elkerülhetetlen, de az egyértelmű, hogy gyors tempóban haladunk felé.

Tibor bá’ véleménye: Az nyilvánvaló, hogy ez egy, az amerikai néphez szóló felhívás, amiben nem lehet azt állítani, hogy a háború elkerülhetetlen, de az amerikai felkészülés (utolsó előtti bekezdés) egyértelművé teszi Amerika szándékát, és azt a tényt, hogy az amerikai elitet nem lehet eltéríteni tervének végrehajtásától. Ehhez ma még hozzájön a polgárháborús hangulat, amit könnyen lehet, csak egy igazi háború tud elfojtani.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________