2011-02-22 nap bejegyzései

(457) Tibor bá blogja – Gold-gold-gold

önarcképKínát ellepte az aranyláz. Mind a kormány, mind pedig a kínai nép iparkodik felhalmozni aranyat. Felmerül a kérdés, hogy miért? Félnének az inflációtól? Nem bíznak a papírpénzben? Diverzifikálni akarnak? Státusz szimbólummá vált volna az arany a menő polgárok körében? Vagy talán egészen más van a háttérben? Teljesen mindegy, mi a helyes válasz, egy dolog egészen biztos megfelel a valóságnak, hogy itt Európában fogalmunk sincs arról, hogy egy potenciális fenevad ébredezik Ázsia keleti felében. Ráadásul egy veszélyes fenevad, mert kollektív tudatukkal a lehető legésszerűbben rendezik el a jövőt. Igen, amíg a nyugati kormányok legfeljebb a ciklusuk végig gondolkodnak, esetleg az újraválasztásukig, addig Kínában évtizedekkel gondolkodnak előre. Ha nem jön közbe „valami”, nem sok jövőt jósolok a kaukázusi fajnak. Nade, most inkább dalra fel, nézzük a Kína-Arany relációt pontokba szedve:

1.) a Világ Arany Tanács szerint 2010-ben Kína 579,5 tonna aranyat „fogyasztott. Összehasonlításképpen az USA csak 233,3 ronnát.

2.) Kína gyorsuló tempóban gyűjti az aranyat. Például 2010-ben ötször több aranyra tett szert, mint 2009-ben.

3.) Most a világ aranytermelésének 25 százalékát Kína nyeli el.  to approximately 25% of total global production.

4.) Kínában a befektetési arany 2010-ben egy meglepő 70 százalékot nőtt. A becslések szerint 2011-ben további 50 százalék várható.

5.) Az indiai és kínai konzumidióták az arany ékszerek és érmék terén, a világkereslet több mint feléért felelősek.

6.) A Sanghaji Aranypiacon 2010 első 10 hónapjában a kereskedelmi volumen 43 százalékkal ugrott meg.

7.) A világ legnagyobb aranykitermelő címet Kína 2007-ben elragadta Dél Afrikától. 2010-ben Kína minden idők rekordját, 340 tonna aranyat termelt ki.

Mi a fenét tervez Kína ennyi sok arannyal? Az igazság az, hogy senki se tudja, még a Világ Arany Tanácsában se.  

Lehet, hogy az inflációra gondolva helyezik magukat biztonságba, vagy diverzifikálni akarják a invesztíciójukat. De lehetnek más okok is. Éveken át gyűjtötték az amerikai államkötvényeket, most viszont egy ideje nem növelik a volument, sőt 2010-ben némileg csökkentették. Ami érzékelhető, hogy a hosszúlejáratú kötvényeket felcserélik rövidlejáratúakra. Ma már legfeljebb 5 éves lejáratú kötvényük van. Ez nekem egy ügyes húzásnak tűnik. A meglévő kötvényeiket nem dobják a piacra, hanem amikor lejár, akkor megszabadulnak tőlük, de nem vesznek újakat. Ha ez megfelel a valóságnak, akkor Kína úgy gondolja, hogy a dollár még 5 évig él. Mivel pedig a dollár összeomlása legfőképpen Kínán múlik, a dollár 5 éves időtartamát garantáltnak foghatjuk fel. Ha pedig a dollár bukása valóban elkerülhetetlen, akkor Kína részéről az arany felhalmozása logikus lépésnek tűnik. Mivel pedig a kínaiak nem hülyék, az aranyba fektetés egészen biztos jó taktikának fog bizonyulni.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________