Annyival azért tartozok nektek, hogy bevalljam, nem végeztem Gödöllőn és nem dolgoztam a mezőgazdaságban, de 1970 óta hobby-kertészkedem.

A növények általában magról szaporodnak. Ha tehát konyhakertet akarunk csinálni, akkor tavasszal gondoskodni kell a növények elvetéséről. Mivel mindenkinek célja, hogy a munkája gyümölcsét minél előbb „leszüretelhesse”, ezért az emberek különböző trükköket találtak ki arra, hogyan lehet minél előbb elültetni a növényeket. Egyik ilyen trükk a palántázás. Vagyis a palántázás nem egy kikerülhetetlen művelet, célja csupán a beérés előrehozása.

Mielőtt tovább mennénk felhívom a figyelmeteket, hogy két nagyon fontos osztályozást kell figyelembe venni. 1) Fagyra érzékeny növények, és fagyra kevésbé érzékeny növények. Mivel Magyarországon néha még májusban is lehet hajnalonként talaj menti fagy, erre oda kell figyelni. A bab – például – nagyon érzékeny a fagyra, míg a zöldborsó, lóbab nem. Ez utóbbiakat lehet korán vetni, babot semmi estre se. Borsó, bab és a tökök esetében a vetni való magot ajánlatos néhány napig vízben áztatni, hogy feldagadjon, de ne csírázzon, így időt nyerünk és a könnyen megfertőzhető vagy megrágható magnak nem kell sok időt eltölteni a földben. 2) Palántázható és nem palántázható növények. A káposztafélék igen jól tűrik az átültetést, még megsérült gyökérzet esetében is, de sok vizet igényelnek, igaz a teljes fejlődésük alatt is. A paradicsom, paprika palántázható, de az átültetés még nagy odafigyelés mellett is visszaveti őket a fejlődésben. Olyannyira, hogy a paradicsomot (az én tapasztalatom szerint) nem is érdemes palántázni. Éveken át tapasztaltam, hogy a 20-30 centis palánta mellett 1-2 héttel később, múlt évben elhullott paradicsom kint maradt magjából kikelt növény nyár közepére behozta a volt palántát és erőteljesebb bokrot alkotva, bővebb termést hozott a palántázott növénnyel egy időben. A paradicsom esetében a palántázás törpésíti a növény,  valahogy úgy, mint a bonsai fák esetében. A zellert feltétlenül palántázni kell és tűri is a palántázást. A pillangósokat nem lehet palántázni. A retek féléket magról vetik, de korán, mert a mákhoz hasonlóan érzékelik a nappalok hosszabbodását. Mákot csak tavasszal lehet magról vetni, hónapos retket lehet később is, de nem szerencsés. A vöröshagymát lehet magról vetni, de csak  csenevész, úgy nevezett dughagymát kapunk ősszel. Magkereskedésben viszont lehet kapni dughagymát, ezt kell elültetni, már egészen korán is lehet. Ezekből fog őszre normál méretű vöröshagyma fejlődni. A fokhagymát gerezdre kell szedni, és ezeket kell elültetni. A padlizsán, paradicsom paprika szintén palántázható, de kényesek, tapasztalatlan kertész ne kísérletezzen velük. Érdemes vetni magról rebarbarát, ami aztán ével és kiirthatatlan. Viszonylag  kora nyáron, sőt előbb is szedhető és kitűnő kompót készíthető belőle, teli van vitaminnal (vesekövesek ne egyék). A répaféléket, és a salátát magról vetjük. Ezek apró magú növények, tehát kikelés után a répákat egyelni kell. Azaz kb. 5-10 centire kell őket kiritkítani. A salátát szét kell ültetni, mert a saláta piszkosul tűri az átültetést. A répafélék viszont egyáltalán nem.  

Ott vagyunk tehát, hogy paradicsom-paprika és káposztaféléket palántázunk (dinnyét nem javaslom, mert kényes, ugyanakkor a kanadai sütőtök hálás és bőven termő növény, ha gazdag talaj van alatta). A palántázásnak az a lényege, hogy néhány héttel korábban legyen fogyasztható zöldségünk. A palánta nevelés azonban nem rizikó mentes. Mire van a kikelt növénynek szüksége? a) napfény, b) víz, c) megfelelő hőfok d) tápdús talaj. A víz nem gond, locsolni kell. A tápdús talaj se gond, virágföldbe kell ültetni. A hőfokról tudni kell, hogy minél magasabb (persze nem a végtelenségig) annál gyorsabban fejlődik a növény. A probléma a fénnyel van. mert ha kevés a fény a növény nem lassabban fejlődik, hanem megnyúlik (keresi a fényt, főleg ha viszonylag meleg a környezet) és vékony, erőtlen szárba szökik. Tehát vagy több fényt kell kapnia, vagy a kevesebb fényhez alacsonyabb hőfokot kell adni, de akkor meg a palántázásnak nincs értelme. [ezeket sajnos személyesen kell megtapasztalni] A jó megoldás, üveg alatt, olyan helyen, ahol reggeltől estig kap fényt. Az ablakok mögötti rész erre alkalmatlan, mert még déli fekvés esetén is 11-15 óra között esik csak be fény.

Egyebek: Léteznek papírmaséból kipréselt palántatartók. Az elmélet az, hogy a növény gyökere át tudja fúrni a papírmasét. Ez az, ami nem szokott bejönni, hacsak nincs szarrá áztatva kiültetés után. Használjatok inkább műanyag flakonokat kilyukasztott aljjal. —- Gondolom vitaalapnak ennyi elég — született parasztok úgyis a földbe fognak döngölni 😀 ).

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________