(1929) Doppingolás

Tibor bá’ online

 

~k001Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallunk olyan sportolóról, aki elkövette a doppingolás vétségét, és persze kitiltják a versenyből, évekre eltiltják a versenyzéstől, stb. A sportkedvelő, drukkoló közönség értetlenül áll a fejlemények előtt.

Először is a „doppingszerek” jegyzéke sok száz és folyamatosan bővül. Gyógyszertárakban kapható „közönséges” gyógyszerek egy része doppinghatással rendelkezik. Például a jól ismert kodein, amit köhögés ellen szednek már évtizedek óta, olyannyira doppingszernek számít, hogy már, mint gyógyszert is kivonták a forgalomból. Sok sportoló valóban úgy doppingol, hogy egyszerűen nem tehet róla, azaz nincs benne szándék. Ezt nem azért írom, hogy a doppingolókat védjem, de ezek tények.

Most meg azzal álltak elő, hogy az oroszok korrumpálták a „tiszta sportot”, mert, hogy olyan tömegesen doppingoltak. Valójában nem ők korrumpálták a sportot, hanem a MONEY. Valamikor a sport az úriemberek időtöltése volt. L’art pour l’art, ami aztán szép lassan megszűnt. Ma már ott tartunk, hogy egy aranyérem megszerzése azt jelenti, hogy az illető azonnal milliomossá válik, sőt a sportágtól függően akár milliárdos is. Valamikor az emberek szórakozásból sportoltak, ma ez jól jövedelmező szakmává vált.

A pénz mindent korrumpál, és a kapitalizmus az, ami mindenből árucikket csinál, amit aztán adnak-vesznek. A kapitalizmusban minden eladó, mindennek van ára: becsület, integritás, igazság, jog szolgáltatás (bírói ítélet). Minden piszkos haszonná redukálódik.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

21 gondolat erről: „(1929) Doppingolás

  1. Egy orosz versenyző pontosan hatszor annyit kap az aranyért mint egy amerikai sportoló, egy kínai is több mint kétszer annyit, a magyar a négyszeresét. Az amerikai nem fog egyhavi béréért mindent kockára tenni, de egy magyar/orosz/kínai élete pénzéért hajt, nem véletlen, hogy mindent bevet, főleg ha csendesen szemet huny/bátorít a sikerben fürdőzni szerető környezet és vezetés. Azért ne felejtsük el, hogy az orosz ügy egy felülről vezérelt, tudatos manipuláció, nem csak önmagában a pénz csábítása.

  2. „kapitalizmus az, ami mindenből árucikket csinál”

    Igaz…, de ne csak.
    Emlékszel az NDK-s szakállas atlétákra?
    Szóval a szocializmusnak is megvolt az érdeke, hogy agyondoppingolja a sportolóit… Sokszor tudtuk nélkül.

    Itt nem „kapitalizmusról” vagy bármilyen „-izmusról” van szó, hanem arról, hogy az emberek egy része (főleg a döntéshozók) feladta azokat az erkölcsi normákat, amik valamennyire normális mederben tartották az életet.

    A sport, a social engineering legjobb példája hatalmas politikai befolyással bír, ezért a doppingolás se más, mint politikai eszköz.

  3. Magyarul a hunyók megint azok az államok, ahol kell a sportsiker a nép szájának befogásához, mert ha már jólét nincs legalább a cirkusz legyen meg. Az angolok pl. egy fillért sem fizetnek az olimpikonjaiknak. Megtehetik, nem kell szaros aranyérmekkel bizonygatniuk a kitűnőségüket.

  4. Tisztelt Tibor bá!

    Picit talán árnyalja a képet a tapasztalatom, bár van az a mondás hogy a kivétel erősíti a szabályt és természetesen nem tudok a többi Olimpiai résztvevő felkészüléséről, szóval írásom inkább egyik személyes benyomásom megosztása.

    2 Riói Olimpiai kvótát szerző futóval van alkalmanként együtt edzeni.

    Csere Gáspár, 25éves, hosszútávfutó. Maratonon ért el kvalifikációs szintet a Berlin Maratonon tavaly 2.16.30-as idővel teljesítette. Ahogy én ismerem és beszélgettem vele; heti 120-140km 10-12 kemény edzéssel készül, a kemény felkészülés mellett folytatta tanulmányait.
    Józsa Gábor, 32 éves, az idei Hamburg maratonon futott 2.16.53-at. Informatikusként napi 8órát dolgozik főállásban, csak most az Olimpiai felkészülés előtti hetekre engedték 4órára utána visszamegy teljes munkaidőben dolgozni.
    Mind a ketten szerény, alázatos embereknek ismerem őket, akik valóban a kemény edzésmunkával, és odafigyeléssel érték el azt ahol most tartanak.

  5. 4:
    Senkik nem állítja, hogy nincsenek tisztességes sportolók (is).

  6. Valaki elárulná, hogy a versenysport világában miért tisztességtelen doppingolni? A nemi azonosságot váltó férfiaknak pl. mennyiben tisztességesebb nők között indulni?
    Vagy mennyivel tisztességesebb egy génmanipulációval felépített sportolónak versenyeznie?
    Vagy tisztességes-e módosított tudatállapotban, hipnózisban, transzban versenyezni?
    Ha egy terméket lehet manipulálni, akkor az élsportolót, aki szintén egy áru ill. egy brand, miért ne lehetne?

  7. 1. Lukács Róbert

    „Az amerikai nem fog egyhavi béréért mindent kockára tenni”

    Azért hirtelen ott van Phelps, akit el is tiltottak, meg Amstrong a biciklista…

    A Wikipédia 235 amerikai sportolót nevez meg…

    A másik dolog meg az, hogy az USA megteheti, hogy olyan drogokat „talál fel” amik még nincsennek tiltólistán, ráadásul mivel rutinszerűen mindenkit lehallgat, őt meg senki nem tudja, nagyobb mellénnyel borogatja ki a bilit mások portáján.

    Szóval… az USA se jobb a Deákné vásznánál.

  8. 6: A nőként induló férfiak a tisztességtelenség csúcsa. Ha valaki szeretne tiltakozni ellene, itt egy petíció, amit aláírhat:
    http://citizengo.org/hu/sc/35731-igazsagos-felteteleket-noi-sportoloknak

    A dopping azért tisztességtelen, mert nem mindenki számára elérhető, nem mindenki csinálja, de aki igen, az előnyben van. Lehetne úgy is dönteni, hogy szabad a dopping, akkor egyenlőek lennének az esélyek. Ezzel az lenne a baj, hogy a doppingszerek többsége egészségkárosító legalább hosszútávon, esetenként rövidtávon is. Én utálnám, ha azzal a tudattal kellene néznem a versenyeket, hogy kémiailag felpumpált szuperhumánokat látok, akik ettől nemsokára kipurcannak. Sokkal jobb így, hogy kemény, megfeszített munka eredményét látjuk.

    A génmanipuláció hogy jön ide? Egyelőre az is tilos.

    A transz bárki számára elérhető ismert módszerekkel és nincs káros mellékhatása.

    Egyébként +1 a posztnak.

  9. Vissza a poszthoz: az élsportot a politika eszközének is használják régóta. Valószínűleg mindenütt, de a keleti blokkban különösen nagy hagyománya van ennek, hogy nyerjünk meg mindent amit csak lehet, hadd lássák a nyugatiak, milyen fasza gyerekek vagyunk, hadd féljenek tőlünk, és ehhez minden módszer megengedett.

    Az meg egy másik kérdés, hogy Oroszország diszkvalifikálása mögött egy olyan szándék is meghúzódhat a nyugat részéről, hogy az embargót erre a területre is kiterjesszék. Lehet, ez még jobban is fáj a lelküknek, mint a gazdasági.

  10. 8: „Én utálnám, ha azzal a tudattal kellene néznem a versenyeket, hogy kémiailag felpumpált szuperhumánokat látok, akik ettől nemsokára kipurcannak.”

    Ha utálnád ha nem, ezt látod. A dopping hozzá tartozik az élsporthoz ha tetszik ha nem. (Sőt, már nem csak ahhoz sajnos.) Aztán vagy kiürül a szervezetéből, vagy szerencsés a doppingoló, vagy lebukik. Más opció nincs. A Magyar Antidopping Csoport oldaláról pedig mindenki tájékozódhat, hogy mik a tiltott szerek. Az sem magyarázat, „hogy beteg lettem, a doki írta fel”. Mert megvan erre az eljárás, be kell jelenteni és nincs gond.
    Egyébként beszédes ez a rész a Magyar Narancs 2007-es cikkéből:

    „Orvosi körökben mindamellett sokan vélik úgy, hogy nem a dopping, hanem a szélsőséges teljesítmények jelentik ma a versenysport fő problémáját, és a horribilis pénzek kiváltotta teljesítménykényszer miatt nincs igazi elrettentő erejük a büntetéseknek. Legfeljebb a tájékozatlanok buknak le. Az esélyegyenlőségtől pedig egyre távolabb kerül a sportvilág: akik mögött komoly források állnak, mint az amerikai, ausztrál, kínai sportolók, azok az egyre finomodó módszerek és az egyre újabb szerek segítségével egyre távolabb kerülnek a többiektől.”

  11. 6: „a versenysport világában miért tisztességtelen doppingolni?”

    Ez bizonyára költői kérdés…

    Ha nem, akkor viszont: sérül az esélyegyenlőség. Mint a viccben: „én biciklivel megyek”. Pl. szegényebb országok szegényebb sportolói nem tudják megfizetni a legkorszerűbb doppingszereket ezzel hátrányba kerülnek a gazdagabbakkal szemben. Nem beszélve azokról, akik eleve nem doppingolnak…

  12. 11:
    Ez olyan mint a kábítószer. Mivel megakadályozni nem lehet, okosabb ha nem tiltják.

  13. 10. Mikka

    Jó megfogalmazás, egyetértek.

    12. Tibor bá’

    Írod, „Ez olyan mint a kábítószer…….., okosabb, ha nem tiltják.
    Van egy módszerem, amikor furcsa, számomra devianciát jelentő cselekedeteket, viselkedéseket látok, és a libbant sajtó próbál elaltatni, nem káros a kábszerezés, nem káros a hajléktalanság, megélhetési bűnözés, stb.
    Ilyenkor azt mondom ok, valóban nem káros? akkor nagyítsuk fel tömegszintre! Nézzük meg mire vezet nagy méretekben?
    Mindenki kábszerezik, nagy tömegben nyüzsögnek a hajléktalanok, a szociális ellátás nyakán, szinte mindenki megélhetési bűnöző, mert az jobban jövedelmez mint az értékteremtő munka!
    Ki fog termelni, ki tartja el a kábszerest, a hajléktalant, a megélhetési bűnözőt. Felborul a társadalom.
    Kínában volt egy ópium háború, az angolok pont a rossz oldalon álltak. Közép Ázsiában a megélhetési bűnözés oda fajult, hogy óriási jól termő területek néptelenedtek el, a folyamatos rablások miatt. Lásd Vámbéry Ármin útleírásait.

    Szóval csak módjával azzal a fene nagy liberalizmussal.

  14. 13:
    Ez nem liberalizmus. Annak idején nem tiltották az alkoholt, nem pusztultunk ki. Annak idején nem tiltották a nikotint, nem pusztultunk ki. Ne kezeljünk felnőtt embereket csecsemőként, aki akar dögöljön bele. Rengetegen vagyunk. — Annak idején a középiskolában tilos volt a dohányzás. Én akkor se dohányoztam volna, ha nincs tiltva. Szünetben a fél osztály rohant a vécébe cigizni. Ezek közül már egy se él. Ha nem tiltják, nagy részük nem szokott volna rá, de a kisebbségi érzés miatt pöfékelés közben „nagynak” érezték magukat.

  15. 14. Tibor bá’

    Ki írt tiltásról?
    Fiatalkorod óta a dohánytermékek nyílt és rejtett reklámozást élveztek. Utóbbi időkben döbbentek rá, hogy a reklámok erősen növelik a dohányosok számát. Egészségügy nem tud lépést tartani.
    Alkoholos termékeknél szintén, de ott még most is megy a reklámipar. Sőt az alacsony alkoholtartalmú üdítő italoknak álcázott termékekkel még szélesebb rétegeket céloznak meg, és nem eredménytelenül.
    Megélhetési bűnözésnek nevezett pióca jelenségnek jelentős támogatottsága van a médeában, rendőrség, igazságszolgáltatás berkeiben. (hatodik bűncselekmény után is felfüggesztett, nehogy a börtönben megfertőzzék….)
    Dohány és alkohol fogyasztás mederben tartása érdekében szükségesek a társadalmi kampányok, persze nem a merev, vaskalapos módszerekkel.
    Jelenleg bűncselekmény esetében enyhítő körülmény az alkoholos befolyásoltság, (kivétel közúti baleset) majdhogynem felmentő ok. Mivégre? Reálisan nézve súlyosbító tényezőnek kellene számítani.

  16. 13.
    Olyan elegánsan veszed egy kalap alá a dolgokat, már-már szép nézni. Tudom, ez így egyszerűbb világnézethez vezet, de akkor sincs olyan, hogy kábszerezés.

    Ha így nézzük, mindenki kábszerezik. Reggel megiszod a kávédat. Az kábszerezés. Ebéd után iszol egy pohár bort. Az is kábszerezés. Este elszívsz egy spanglit. Az szintén kábszerezés. Fáj a fejed és beveszel egy aszpirint/algopirint/quarelint vagy bármilyen más, szert. Az is droghasználat.

  17. 15 – bogozy:
    Te sportot űzöl abból, hogy félreérted írásomat. Sebaj!

  18. 13.

    „Szóval csak módjával azzal a fene nagy liberalizmussal.”

    Jártál már Hollandiában?

  19. Szerintem ma kétféle élsportoló létezik az egyéni sportágakban: az aki már lebukott doppingvétséggel, és az aki még nem bukott le. Először is a tiltott doppingszerek és dopping hatású gyógyszerek listája nem titkosított dokumentum, sőt, nagyon is tud ezekről a szerekről mind a sportoló, mind a sport orvos, mind a menedzser, és a szponzorok is. Tehát ha tudatában vannak mindezzel, és mégis próbálkoznak, megérdemlik hogy eltiltsák őket. Én elhiszem, hogy a száz méteres síkfutás világcsúcsát meg lehet dönteni, viszont azt már nem hogy ezt a döntögetést a végtelenségig lehet fokozni mindenféle szer nélkül. Mert azért az ember fizikai teljesítőképességének is van legfelsőbb határa.

  20. 19.

    Csak átutazóban.
    A különböző tudatmódosító szerek keretek közt tartott fogyasztásához értelmes, iskolázott emberek szükségesek.
    Nálunk még sok munkahelyen a reggeli kávé és cigi mellett a fő téma, hogy tegnap este melyik kocsmában mit, és mennyit ittak, a film szakadásig

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük