(1900) Egy kis trigonometria

Tibor bá’ online

 

~p001Délkörül kint pihentem a teraszon, azon töprengtem, mit írjak Trianonnal kapcsolatban. Lenne még valami új? Inkább nézelődtem. Közben feltűnt, hogy korlátnak milyen kicsi az árnyéka. Meg is mérem, a magasság 92 cm, az árnyék hossza 38 cm. Mind a kettő befogó, 92:38= 2,42. Mivel ez tangens a táblázatból kivehető, hogy 67° 30’. Közel a nyári napfordulóhoz, délben ez a maximum, ami Magyarországon mérhető. Nézzük csak! A Nap most kábé a Ráktérítő felett van, ami durván 23° 30’, mi az északi szélesség 47°körül vagyunk. A kettő különbsége 23° 30’, ha ezt levonom a 90-ből, akkor 66° 30’-et kapok. Egész jó közelítés, mindössze 1° a tévedés, ennyivel mértem pontatlanul.

Szóval meglepően rövid az árnyék, de ez nem marad így sokáig. Volt ennél érdekesebb élményem is, amikor a kivándorló hajóval átmentünk az egyenlítőn Afrika nyugati partjának a közelében. Érdekes módon akkor pedig március vége felé járt az idő, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség idején. Ekkor a Nap éppen az egyenlítő felett delel. A sugarak beesési szöge 90°volt. Magyarul, nem volt árnyék, nem volt mi alatt keresni menedéket, az árnyékunk a talpunk alatt volt. Furcsa érzés magyaroknak, akik hozzá vagyunk szokva, hogy a Nap elől árnyékba lehet bújni. Az egyenlítőnél be kell menni valami alá.

Aztán jött a déli félteke, ahol minden megfordul. Sose tudtam megszokni, hogy a Nap nem délen, hanem északon van. Képtelen voltam tájékozódni a vadonban, de azért eszembe jutott a középiskolás éveimben a gyatra tanulók állandóan azon zsörtölődtek, hogy a trigonometriára az életben semmi szükség. Szükség persze ritkán van, de egész jól el lehet vele szórakozni.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

5 gondolat erről: „(1900) Egy kis trigonometria

  1. Hát nem tudom, én a munkám során elég sokat alkalmazom a trigonometriát, és nem is észveszejtő dolgokhoz. Sőt egy sima ács, vagy hidegburkoló is sokszor alkalmazza, legfeljebb nem tud róla…

  2. A trigonometria, akárcsak az egyéb matematikai területek ismerete hasznos, de tudni kell, hol érdemes és hol nem az alkalmazása.
    Pályám kezdetén az üzemben szükségessé vált egy csővezetéket és egy kúpos tartályt nem centrálisan keresztezni, összehegeszteni, amihez előzetesen ki kellett jelölni az áthatási görbét, hogy kiszabható és összehegeszthető legyen a két test.
    Boldogan láttam neki a tanult ábrázoló geometriai ismereteimmel az áthatási görbe, és azok síkba kiterített vetületeinek kiszerkesztését papíron, hogy azokat a csőre és a kúpra ráhajtva rá lehessen jelölni az áthatási görbét a testek palástjára.
    Viszont aki csinált már ilyent, az tudja, hogy nem egy egyszerű feladat, sok segédvonal rajzolgatással, átvetítgetéssel jár a nézetek között.
    A hegesztő szaki legyintett, ne kínlódjak vele, majd megoldja a maga módján. Persze kötöttem az ebet a karóhoz, viszont ő sem várt, nekilátott a faragásnak a lángvágóval.
    Mit ne mondjak, ő győzött!
    Mire én kiszerkesztettem a segédpapírt, addigra az idomokat úgy összefaragta, ahogy kellett. Igaz, neki is meg kellett izzadni, mert persze nem találta el elsőre a végső formát, de addig farigcsált, köszörült, míg az x-edik korrekciónál már tökéletesen illeszkedett a két test, lehetett hegeszteni.
    Igaz, az én segédpapírom rásimítva a csőre ugyanazt a görbét kiadta, de ezt már csak utólag konstatálhattuk.
    Tanulság, hogy ebben az esetben az ő módszere volt hatékonyabb, habár fennállt annak a veszélye, hogy ha rossz irányba téved a vágásnál, akkor el lehet dobni az egészet, és kezdheti újra.
    Viszont nyilvánvaló, hogy ha sorozatban, több példánynál kell elvégezni a munkát, akkor már megfordul a helyzet, mert a sablon akárhányszor odailleszthető, a farigcsálás meg minden darabnál rizikós, és lassú…

  3. 3:

    Egyrészt az acélnál könnyű dolga van a szakiknak, mert nagyon jól alakítható, hiszen bármikor lehet belőle levágni, és bármikor vissza lehet hegeszteni, főleg ha nem valami nyomástartó edényről van szó, viszont még ha nem is lényeges, ezzel ő pazarolt, ha mást nem a vágáshoz és hegesztéshez használt anyagokat, persze kérdés, hogy ez többe került-e, mint az idő.
    Viszont ha több példányról van szó, az ő kifaragott verziójából is simán lehet egy sablont készíteni. 🙂

  4. Tibor bá’

    „azon töprengtem, mit írjak Trianonnal kapcsolatban.”

    Nagyon kíváncsi lennék, mert mint gyászos történelmi eseményünk távlatát ma is szenvedjük.

    Másnak is érdekes lehet?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük