(1848) Mi a baj a kapitalizmussal?

Tibor bá’ online

 

~q191Röviden, túl jóra sikeredett. Az összes reformer, vagy inkább mondjuk úgy, hogy idealista, Jézustól Leninig kimondva, vagy kimondatlanul azt feltételezte, hogy létezik egy „szocialista embertípus”, aki, ha lekennek neki egy pofont, odatartja a másik arcát is. Ezért a jutalmat az egyik a másvilágon ígérte megkapni, a másik az unokák számára. Csakhogy az emberi természetet nem hatja meg a „mindenki adjon képességei szerint, cserébe megkapja azt, ami a szükséglete”, mivel az Ember a képességeit önmaga hasznára akarja felhasználni. Erre pedig a kapitalizmus a legalkalmasabb, ahol…. Mit is mond Gordon Gekko a Wall Street című filmben? „Greed, for lack of a better word, is good” (jobb jelző híján, jó a kapzsiság).

Az önző kapzsiság az emberi evolúció alatt pozitív tulajdonság volt a túlélés és utódnemzés terén. A lehető legjobb, mert az önzés biztosított a jelent, a kapzsiság pedig a jövőt. És mert az Ember kapzsi, azaz egyre többet akar magának, a kapitalista környezet látványosan működött, messze maga mögött hagyva a létező szocialista környezetet. Úgy tűnt, és ezerszer bebizonyosodott, hogy az emberi kapzsiságra lehet építeni, az mindig bejön, az emberi önfeláldozásra, testvériségre viszont nem. Hiába mondta ki a francia forradalom: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. Ezt csak azok akarják, akiknek a sors egyiket se adta meg. Dehogy kell az egyenlőség annak, akik fenn ül a piramis felsőbb régióiban.

Akkor pedig felmerül a kérdés, miért vágynak a tömegek a kapitalista társadalmi rendre, és miért tűrik el azok, akik benne görnyednek? Azért, mert, ahogy már Napóleon is rájött a világ legnagyobb mézesmadzagjára: Minden katona zsebében hordja a Marshall botot. Ugyanígy, minden amerikai úgy érzi, hogy kemény munkával, minimális szerencsével ő maga is lehet milliomos, mert ez a rendszerben benne van. Képességeid gyümölcsét nem kell megosztani másokkal. Tehát a rendszer tökéletesen működik. Nem kell agitálni a széles tömegeket, hogy látástól vakulásig dolgozva adják életük javát gyermekeik fényes jövőjéért, mert minden egyes egyed hülyére töri magát, hogy egyszer majd ő zsákmányolhassa ki a nincsteleneket, mert a pénz hatalom, és akinek hatalma van, annak minden van.

Azt azonban csak kevesen látták előre (de Marx például látta), hogy a pénz, az egyre több pénz olyan hatalom birtoklását teszi lehetővé (pl. a képviselők, szenátorok megvásárlását) ami önjáróvá váló kapzsiságot teremtve végül elpusztítja az eredeti struktúrát. A forradalom megeszi gyermekeit, a kapitalizmus felfalja önmagát.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

26 gondolat erről: „(1848) Mi a baj a kapitalizmussal?

  1. „cserébe megkapja azt, ami a szükséglete” – itthon az új alkotmány óta ez csak feltételes módban igaz.
    Igy előjön az amerikai mondás igazságtartalma: „screw them before they screw you”
    Finoman fogalmazva:Csapj be másokat mielőtt ők csapnak be téged.

  2. Jó kis leírás. Még annyit tennék hozzá, hogy a rendszer az önmérsékletet, önkorlátozást nem ismeri, illetve éppen hogy bünteti.
    A hétköznapi ember szemében ökörségnek tűnik, hogy valaki, aki nagy vagyont birtokol, óriási energiával dolgozik azon, hogy ezt még tovább szaporítsa, holott nem tud ennél többet fogyasztani.
    Tehát a növekedése már semmi másról nem szól, mint a lehető legtöbb forrás megszerzéséről, nehogy azt más szerezze meg, aki veszélyes lehet mint gazdasági vetélytárs, tehát versenyfutás van, hogy ki fog kit megenni. Aki itt önmérsékletet tanúsít, azt előbb-utóbb valószínűleg fel fogja falni valamelyik mohóbb versenytárs.
    És ami ennek szomorú következménye, a folyamat a kisemberek minél nagyobb kivéreztetéséhez vezet hosszabb távon, mert ők maguk is források, akik profittermelő kapacitását meg kell szerezni a maximális mértékben, nem éppen gonoszságból, pusztán azért is, hogy ne maradjon bennük potenciál egy konkurens profitját növelni.
    Szóval a rendszer arra van ítélve, hogy a legszélsőségesebb módon polarizálódjon, nem törődve a következményekkel.
    A fejlettebb országokban ez nem olyan látványos, mert a globalizáció lehetővé teszi, hogy ez a polarizálódás elsősorban a központok és a perifériák között történjen. De ahogy fogyni fog az ebben rejlő potenciál a perifériák végletes elszegényedése miatt, ez a folyamat várhatóan vissza fog gyűrűzni a központok felé is, a középosztályok elszegényedése is ezt jelzi.
    Elvileg az államhatalom korlátozhatná ezt, de miért tenné? Hiszen saját léte, bevételeinek jó része az országban működő tőke működésének adójából termelődik meg, tehát érdeke, hogy az minél nagyobb legyen. És akkor a korrumpálódást még nem is néztük.

  3. „Akkor pedig felmerül a kérdés, miért vágynak a tömegek a kapitalista társadalmi rendre, és miért tűrik el azok, akik benne görnyednek?”
    A rendszer azt hiteti el velünk, hogy megkerülhetetlen. Ha mégis látnál utat, ahogy a rendszeren kívül élhetnél, azt a rendszer próbálja ellehetetleníteni, és a kedved is elvenni tőle. A bér-rabszolga-sorból kitörésként az egyetlen kiútnak azt tüntetik fel, hogy felfelé mászol a piramisban, teljes mértékben behódolsz a rendszernek, felfelé nyalsz, lefelé rugdosol. Az életed célja az legyen, hogy (főleg érzékileg) kiélvezd, csak rólad szól.

    Ha a rendszer megdöntéséről beszélünk, akkor egy csomó nehézség van. A hatalomnak sok eszköze van a lakosság megfigyelésére, tudatának manipulálására, a hangadók vegzálására, provokátorokkal megosztásra, beépített ügynökökkel mozgalmak tévútra vezetésére, stb. Végső esetben ott a karhatalom. Hogy szerveződik meg forradalmi csoport a Nagy Testvér felügyelete alatt? Ráadásul az uralkodó elit úgy vette át a hatalmat, hogy titkos forradalmi sejtekkel behálózta a világot, és a legtöbb forradalmat még mindig ők szervezik. Mi a garancia, hogy nem csak a bábokat és a díszleteket cserélik le? Mi a garancia, hogy az esetleges új elit nem kurvul el? A forradalom okozta pusztításnál nagyobb hasznot várhatunk a végeredménytől?

  4. Most én írom be, amit Loránd ajánlott pár hónapja: Daniel H. Pink: Motiváció 3.0. Nagyon nem olyan egyszerű a képlet, ahogy azt itt Tibor bá vázolja.

    Feltéve, hogy az ember szükségletei megfelelően ki vannak elégítve, szívesebben, többet és jobban dolgozik olyan célokért, amikről tudja, hogy előre viszik a világot, és amik találkoznak a képességeivel, amik olyan nehezek, hogy még éppen meg tudja csinálni, egyszóval flow-ban dolgozhat. Ez jobban motivál, mint önmagában a pénz.

    Ha a szocialista utópisták tudtak volna erről, akkor ezt kellett volna megcélozniuk, de hogy ez működjön, ahhoz maximális személyes szabadságot kell biztosítani. Ők ellenkezőleg, minimális szabadságot adtak a népnek.

  5. 4:
    Ha az emberek tényleg többet és jobban dolgoznának a világot előre mozgató célokért, akkor nem itt tartana az emberiség, név szerint a kipusztulás szélén. A képlet bizony ennyire egyszerű. Hajt saját boldogulásáért, és a felemelkedéséért. Ezért van ez a rengeteg becsődölt vállalkozás, mert más utat nem lát, és némelyiknek sikerül is, a többi meg elvérzik.

  6. 5: Tibor bá, olvasd el ezt a könyvet. Nem lila gőzös utópia, korrekt, sokszor megismételt kutatásokkal alátámasztott tényeket ír le.

    A jelenség, amit leírsz, persze létezik, de nem csak ebből áll az élet.

  7. 6. Ábel:

    ez fordítva is igaz. Tibi bá nem azt tagadja, hogy másból is áll az élet, hanem a gyakorlatban ez így működik. Sajnos.

    nagyon kevés ember tudja ezt megállni, és aki igen, abból a legtöbbször pária lesz, és kiközösül (gyakran finoman, észrevétlenül). a rendszerbe bele van kódolva.

    aki nem hiszi, nézze át egy kicsit más szemmel a könyvelési szabályokat, vagy mi a helyzet a vállalkozások jogi hátterével. egyszerűen nem tudod kikerülni. Egyes emberek igen, de ők is csak ideig-óráig.

  8. 7: A Google például nem úgy néz ki, mint ami csődbe akar menni, pedig erre az elvre épít mint munkáltató. A módszer sikeres. Ezek tények.

  9. Nem gondolom, hogy azért vágyják és tűrik a kapitalizmust a népek, mert elhiszik, hogy ők is lehetnek hatalmasok, hanem egyszerűen azért, mert jobban élnek, mint bármely korábbi rendszerben, vagy bármely most is máshol élő rendszerben. A helyzet az, hogy nem nagyon van okunk panaszra, nagyon jól élünk, csak ez nagyon sokan nem értékelik.

    4:

    Nem értek egyet azzal, hogy ha ki vannak elégítve az emberek szükségletei, akkor motiváltan dolgoznak a világ jobbátételéért, legalábbis addig, amíg nem tudjuk mit jelent a szükségletek kielégítése. Ugyanis én úgy gondolom, hogy ha ma összeadnánk az emberek saját álláspontja szerinti szükségleteit, akkor jóval nagyobb érték jönne ki, mint ami a Föld összes megtermelt értéke.

  10. 9: Nem mondom sem azt, hogy mindenkinek a szükségletei kielégíthetők, sem azt, hogy ha valakinek ki vannak elégítve a szükségletei, akkor automatikusan hipermotivált lesz a jó munkára a világ jobbátételére, mert mindkét állítás nyilvánvalóan hamis.

    Azt mondom, hogy a kapzsiság nemcsak nem az egyetlen, de nem is a legfőbb mozgatóerőnk. A kapitalizmus erre, a kapzsiságra épít, és ezt erősíti, és ha nem nézünk mást, nem is látunk mást, de attól még létezik.

    A belső motiváció egyébként nem mond ellent a kapitalizmusnak, sőt jól illeszkedik bele, mert nagyobb profitot eredményez.

  11. 10:

    Abban egyetértek, hogy a kapitalizmus a kapzsiságunkra épít, de nem gondolom, hogy ezzel ezt erősítené is, nincs szükség annak erősítésére, épp ma olvastam egy cikket ezzel kapcsolatosan:

    http://index.hu/tudomany/tortenelem/2016/03/16/az_anyagiassag_nem_modern_jelenseg/

    A fő gond viszont az, hogy amikor szocializmus volt Magyarországon, a kor adottságai mellett elég jól ki voltak elégítve az igények széles körben, mégsem voltak túl motiváltak az emberek. Elvittek minden mozdíthatót a munkahelyükről, és a munkavégzésben is jelentkezett az, hogy minek dolgozzon annyit.

  12. 11 – Vasgerinc:
    Ez amit belinkeltél egy semmitmondó, a dolgokat összemosó, neoliberális propaganda. A kapitalizmus nem épül az emberi kapzsiságra, hanem az emberi kapzsiság a kapitalizmus hajtómotorja.

    Ábel:
    A képlet pedig ilyen egyszerű. Hogy ezt nem érted meg, és átlépsz rajta, arról nem tehetek: „Mit is mond Gordon Gekko a Wall Street című filmben? „Greed, for lack of a better word, is good” (jobb jelző híján, jó a kapzsiság).” Bár korrektebb lenne úgy fordítani, hogy „a kapzsiság eredményes és ezzel minden meg van mondva.
    https://www.youtube.com/watch?v=PF_iorX_MAw

  13. 12:

    Nem azért hoztam a linket, mert az mindenben alátámaszt bármit is, hanem annak igazolására, hogy az emberi kapzsiság volt előbb, nem a kapitalizmus.

  14. 12: Tökéletesen értem, amit írsz, kezdettől fogva. A kapzsiság, vagy alacsonyabb szinten a megélhetés biztosítása eredményes, valamilyen szinten. Ezt hívja Pink „motiváció 2.0”-nak. Csakhogy mostanra kiderült, hogy van valami, ami még ennél is eredményesebb.

    „A fő gond viszont az, hogy amikor szocializmus volt Magyarországon, a kor adottságai mellett elég jól ki voltak elégítve az igények széles körben, mégsem voltak túl motiváltak az emberek. Elvittek minden mozdíthatót a munkahelyükről, és a munkavégzésben is jelentkezett az, hogy minek dolgozzon annyit.” – Tényleg ez volt a fő gond. Sajnos a belső motiváció feltételei nem voltak biztosítva az anyagi alapszükségleteken túl. Szükség lett volna még arra, hogy az embereknek a lehető legnagyobb személyes szabadságot biztosítsák, hogy partnerként kezeljék őket, és hogy támogassák, de legalábbis ne fojtsák el az újításokat, a kiemelkedő teljesítményeket. Ehelyett a nyerő és általános stratégia az volt, ha a ember lapít, mint szar a fűben, hogy lehetőleg ne is kerüljön az államhatatlom szeme elé, és lehetőleg az átlagot nyújtsa, nehogy véletlenül kilógjon a sorból.

  15. Jó írás. 🙂
    Nekem a magyar Tőzsdecápák c. jobban tetszett kivételesen, mint az eredeti Wall Street.

    Ha már kapitalizmus, akkor ajánlom ezt a filmet megtekintésre.

  16. 14:

    Mégis mit jelent az, hogy „kiderült”? Én ezt inkább csak egy hipotézisnek tekinteném.

    A szocializmusra általában véve jellemző, hogy diktatórikus, másképp ugyanis nem működtethető, főleg ha versenyhelyzetben van egy vele párhuzamosan működő másik rendszerrel. Nem véletlenül írta Marx, hogy a teljes kommunizmus előtt proletárdiktatúrára van szükség.

  17. 17: Ha kíváncsi vagy, mi az, hogy kiderült, olvasd el a Motiváció 3.0 c. könyvet. Erős bizonyítékok vannak rá. Kísérletiek is, és az is, hogy néhány cég nagyon megfutott, amikor elkezdték bevezetni ezt a motivációs rendszert. A 3M neve talán ismerős.

    A marxi elvekre épülő szocializmusra jellemző, hogy diktatórikus, mert kitalálta ezt a hülyeséget, hogy proletárdiktatúra kell. Ez öli meg az egészet, ezért nem működik a belső motiváció a marxista diktatúrákban még annyira sem, mint a kapitalizmusban. De ha megnézed pl. a skandináv államokat, ott úgy van szocializmus, hogy közben kapitalizmus is van, és látszólag nincs diktatúra. (Most a gyermekrablási rendszert és a kötelező LGBT behódolást hagyjuk.)

  18. 18:

    Marx nem véletlenül találta ki a diktatúrát, mert tudta, hogy anélkül nem lehet átnevelni az embereket, ezért kell egy átmeneti időszak.
    Nem gondolom, hogy a skandináv államokban szocializmus lenne. Az a szocializmus, amely kapitalista is, az szociáldemokrácia.

  19. 19: Az embereket alapvetően nem lehet átnevelni, diktatúrával különösen nem. A kényszerítésből végül mindenkinek kára származik. Ezért volt tragikus a létező szocializmus mindenféle szempontból.

    Marxnak azért volt „szüksége” a proletárdiktatúrára, mert volt egy aktuális uralkodó osztály, amit teljesen rossznak és eltörlendőnek ítélt, és ami nyilvánvalóan nem egyezett bele önszántából a saját eltörlésébe. De a marxi feltételezéssel ellentétben az uralkodó osztály sem csak feleltőtlen, gonosz zsarnokokból állt. A reformkori arisztokráciában például kifejezetten erős volt a jobbítani vágyás, fejlesztés igénye, az egész társadalom érdekében. Ha az elit lát egy olyan utat, ami neki is jó és a pórnépnek is, boldogan el fog indulni rajta.

  20. A rendszer lényege a profit maximalizálása (minden áron). Mi tud ennek gátat szabni? Az erkölcs? Aki erre hallgat, lemarad. Az állami szabályozás? Tibor bá’ leírta. A természeti környezet? Nem rögtön hat vissza, az azonnali profit fontosabb.
    Egyénileg lehet „jó fiúskodni”, nagy méretben ez már lehetetlen. Törvényszerű a pusztulás.
    Persze, aki haszonélvezője, annak ez jó. Meg annak is, akinek a harácsolás a lételeme. Van olyan szálloda tulajdonos ügyfelem (már régen az első 100-ban van Magyarországon), aki otthon sajnál pár ezer Ft-ot a műholdas előfizetésre (a családjától is), csak az ingyen csatornákat nézi (inkább bebeszélte magának, hogy neki nagyon jók a német műholdas műsorok). Persze Porsche áll a parkolójában.
    Az a rendszer, ami ezeket a tulajdonságokat, magatartás formákat preferálja, alapból nem lehet jó. Aztán, hogy a pusztulás után lesz-e jobb, ha lesz egyáltalán, ki tudja.

  21. Egy egészséges társadalomban egyensúlyban van egy pozitív jobbítási, fejlődési szándék és a bevált, jól működő, kifinomult hagyományok tisztelete.

    És mint mindig a természetben, ha az egyensúly megbomlik, akkor beindulnak a rákos, önpusztító folyamatok.

    A kapitalizmus az emberiség történelmében viszonylag rövid idő, és nem mondhatjuk jellemzőnek. Nem is alakult ki „természetes” úton, segíteni kellett neki…
    Sőt… tulajdonképpen a társadalom rákos burjánzásának tekinthető, hogy az életnek bizonyos (főleg anyagi) aspektusait túlértékeljük.
    És megnevezhetjük a kórokozót is…
    Zsidó ideológia nélkül nem alakulhatitt volna ki a kapitalizmus.
    Nem véletlen, hogy ott alakult ki, ahol a befolyásuk megfeleően nagy volt.

    Pénz meg egyfajta kamat az ázsiai rendszerekben is létezett, de a társadalom immunrendszere képes volt az egyensúlyt megőrizni, és nem vezetett összeomláshoz se Kínában se Indiában fennállásuk 6-7 ezer éve alatt…

  22. 20:

    Nem. Marxnak azért volt szüksége a proletár-diktatúrára, mert nyilvánvaló, hogy az előtte lévő rendszerben az emberek megszoktak valamit, amiről önként lemondani nem hajlandóak, és ahhoz hogy a nagy közöset szolgálják új nemzedékre van szükség, amelybe már belenevelik ezt. Ehhez viszont diktatúra kell ezen időre.

  23. 23: Marx sok állításával fején találta a szöget, néhány dologban viszont hatalmas bakot lőtt, és ezek a hibák a teljes rendszert rosszá tették, rosszabbá még a kapitalizmusnál is.

    Lehet, hogy ez volt a duma, mert mégiscsak humánusabban hangzik, mint a „királyok, hercegek, grófok” deportálása, le egészen a kulákokig, de a gyakorlat nem ezt mutatta. Az átnevelés súlyosan deficites lett, és az, hogy a hozzáértő, dolgos középréteget is közellenségnek kiáltották ki, teljesen kontraszelekcióba ment át.

    Az embereket nem átnevelni kell, hanem olyan környezetet biztosítani nekik, ami azt segíti, hogy a jó oldaluk nyilvánuljon meg és bontakozzon ki.

    Eredendően mindenkiben benne van a vágy a fejlődésre. Ezt az oktatási rendszertől kezdve a társadalom sok szinten rombolja, de ezen lehet változtatni.

  24. 23. Vasgerinc

    A proletárdiktatúrára azért volt szükség, hogy végleg szétzúzzák s paraszti társadalom maradványait és totálisan kiirtsák a vallást.
    A „fejlett” nyugaton 300 évre volt szükség ennek a beindítására, és Marx szerint ez túl lassú volt. Ezért találta ki a gyorsító eljárást, amit aztán keleten tovább turbóztak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük