Tibor bá’ online
Harminc éve volt Csernobil. Egy szomorú évforduló, amire sokan visszaemlékeznek. Az én visszaemlékezésem meglehetősen egyedi. 1986 tavaszára lett kész a házam. Az utolsó művelet az ereszcsatornák felszerelése volt, ahol a levezető cső nem vezetett sehova, mert egy 200 literes hordó volt hivatva ideiglenesen összegyűjteni az esővizet, de még ez se volt a helyén. A katasztrófa után néhány nappal jött egy nagyobb eső, majd gyönyörűen kisütött a Nap, amikor is az egyik barátom meglátogatott, aki hozott magával egy G-M csúcsszámlálót. Gondoltuk megmérjük a kertben a sugárzás nagyobb-e a megszokottnál (másodpercenként 1-2 kattanás). Nem volt nagyobb, de ahogy közeledtünk a csatorna levezetéshez a számláló elkezdett komolyabban kattogni. Végül ott, ahova a víz lefolyt a földre, a számláló megbolondult. A 200 m2-es tetőre lehulló pernyét az esővíz összegyűjtötte egy helyre. Az élmény rémisztő volt.
__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________
Csernobil 30 év távlatából
Harminc éve történt a történelem legnagyobb nukleáris katasztrófája Csernobilban. A sérült reaktorokat gigantikus betonszarkofág borítja, ám a sugárfertőzött területen már eddig is ezrek lelték halálukat, és továbbra is milliók életét fenyegeti. A nukleáris szennyezés azonban a világ más pontjain is felbukkanó veszély – sürgető hát, hogy ezekre az elétet fenyegető kihívásokra mihamarabb megoldást találjunk.
https://youtu.be/-gbBhEWi2vc
Engem az érdekelne – erőst 🙁 -, hogy az (állítólag) nem túl jó minőségű betont ki fogja karbantartani…? 🙁
S MIBŐL?! :-/
Fukushima nagyobb geb@sz.
Nem mintha Cserno ne lenne elég…
És ketyeg az összes többi 445 db reaktor + amit még üzembe helyeznek
2: – nézd meg a filmet, aminek a linkjét az 1-es hozzászólásban találod, már épül az új szerkezet, amit 100 évre terveznek…
4:
Aztán még 100 év, aztán még 100 év, aztán még 100 év……. 🙁
5: De ki lesz még itt akkor, hogy ez neki baj legyen?
6:
100 év múlva se lesz itt senki. És akkor el kell baszni a Földet?
Számomra is emlékezetes marad a 30 évvel ezelőtti április vége, május eleje: 1986. május 1-én született Zsófi lányom Szegeden.
A feleségem aznap reggel feküdt be a szülészetre, Zsófi délután jött a világra. Ha jól emlékszem, a magyar hírközlő szervek még aznap sem tájékoztattak a katasztrófáról – előbb jól megjáratták a virslievőket Pesten a Hősök terén.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy mekkora baj történt és az Magyarországon is veszélyt jelent, a szoptatós feleségemmel megtárgyaltuk, hogy milyen élelmiszereket vegyek és vigyek, nehogy mosatlan gyümölcslével traktáljam.
Az évek során sokszor aggódtam a lányomért: nem kapott-e újszülöttként „túl nagy” sugárdózist? G.M. műszerrel soha nem vizsgáltam…
Most a hétvégén tölti be 30. életévét – Ő Szegedre települt vissza (mi – szülei – Békéscsabán élünk), férjhez ment és a jövő héten (!) várja második gyermekét…A „bili” az első unokánk révén (aki már szobatiszta) megmaradt – „Cserno” nélkül.
Tibor bá, köszönet a tanulságos visszaemlékezésért. A szennyezett földdel mit csináltatok?
Én pont akkor voltam katona Győrben. A technikában (önjáró lánctalpas lokátor SZURN néven) volt sugárzásmérő, ami a felső határértékig felugrott mikor bekapcsoltuk. Nem tudom hány nappal a robbanás után. Íme egy videó arról hogyan terítette be a felhő Európát: https://www.youtube.com/watch?v=2ApKvCtHGDc
Fukushima érzésem szerint jóval nagyobb probléma, mint anno Csernobili volt.
Engem (minket) egy disszidált, épp Ausztriai lágerben várakozó barátom hívott fel és csak annyit kérdezett, hogy „mi van, szivatnak a ruszki barátok?”. És elmondta azt, amit egyébként nem tudhattunk volna. Ahogy Statikus írta 8.-ban a hírekből szándékosan kimaradt ez az esemény (talán 2-3 napig, legalább).
A srác ma is pizzafutár az osztrákoknál.
Udvar lelocsolása, leslagozása és a házé is természetes volt.
9:
Semmit. Ahogy a talaj kiszáradt a szennyezés elszivárgott. Az emberiségnek el kellett szenvedni Csernobilt, ahogy most Fukushimát is.
Tegnap volt a spektrumon 30 év csernobil vagy valami hasonló címmel.Érdemes megnézni.
Van szó az atomhulladék tárolásról is hogy nem megoldott.
Fukusimával kapcsolatban egyébként mi a helyzet?
Mert most fagyasztják a talajt,azaz még szivárog.
Kérdés hogy ott mennyire nagy a baj ? Hová szivárog? (talajvíz ,óceán) meddig szivárog? Mennyire gáz?
Sajnos nincs időm olvasni erről , meg hát az igazságot sok helyen le sem írják.
Azt s mondták hogy Mo-nyi GDP-t kültönek Fukusimára, azaz még szerintem most is nagy a gáz..
Csernobil miatt kétségbe vonni az atomerőműveket létjogosultságát kb. olyan dolog, mint a Comet-katasztrófák után betiltani az egész légiközlekedést. Pedig nem így történt, hanem pont fordítva: a tervezési hibák kijavítása után az ágazat robbanásszerűen növekedett. Nagyon úgy tűnik, hogy az alternatív (és megújuló) energiaforrásokban ma sokkal több pénz van, mint az atomban.
(Tudja valaki, hogy a teljes élettartamra és egységnyi teljesítményre vonatkozóan, egy nukleáris és egy szélerőmű ökológiai lábnyoma hogyan aránylik egymáshoz?)
14: Van egy hatalmas különbség: ha egy napelemet magára hagynak, nem történik vele semmi. Ha egy atomerőművet magára hagynak, felrobban. Ha egy napelem felrobban, nem veszélyesebb, mint egy rakás törött cserép. Ha egy atomerőmű felrobban…
14:
Tipikus mérnökbeszéd.
A természetben nincsen spontán U235- gyorsított hasadás (bár Afrikában találtak egy, azaz egy db „természetes atomreaktort”).
Tehát minden többletsugárzás- dózis, amit az atomreaktorainkkal, atomfegyverekkel előállítunk extra terhelés a biológiai rendszereknek- ha a foszilisok globális égetése nem lenne elég.
Tegyünk rá még egy lapáttal, csináljuk globálisan a nukleáris hasadást is:
– törésvonalak, szeizmikus aktivitás, vulkánok
– atomreaktor site- ok közötti biztonsági zónák,
– folyóvízhozamok és
– klímaváltozás nem számít.
Meg lehet nézni hamarosan a globális végeredményt.
15.
Ki lehet találni mindenfélel szélsőséges példát, de egy atomerőművet nem szokás magára hagyni. Még a kutatóreaktorokat (BME, KFKI) is fegyveres őrség védi.
A nukleáris energia sokkal inkább műszaki kérdés, mint érzelmi… remélhetőleg. Semmilyen természeti törvénynek nem mond ellent egy megbízhatóan működő atom- vagy fúziós erőmű!
Csernobilban is emberi mulasztás történt, ill. műszaki csak olyan értelemben, hogy nem tervezték elég hülyeségbiztosra a leszabályozó rendszert, és megszaladhatott a fűtőelemek teljesítménye; ami végül mechanikai sérülést és robbanást okozott.
14:
Még olyan ember alkotta „csoda” nem volt, amelynél ne lett volna katasztrófa, leginkább emberi mulasztás miatt. Arra tehát nagy biztonsággal lehet fogadni, hogy Csernobil, majd Fukushima után lesz egy harmadik is. Ez törvényszerű. A baj abból származik, hogy minden eddigi katasztrófa (Titanic, Hindemburg, stb.) ember mértékű volt. Az atomreaktor katasztrófa viszont nagyságrendekkel nagyobb, túl nő a Föld méretein.
17: Nem szokás, mert még működik a civilizáció, és van rá erőforrás. Ha majd a mostani populáció megmaradt 1%-a verekszik a maradék enivalóért, akkor szokás lesz.
Egy kiégett fűtőelem 240 ezer év múlva válik veszélytelenné.
Ennek az őrzését, karbantartását biztos nem számítják bele az atomerőmű költségébe. Az meg, finoman fogalmazva csúnya dolog az ük ük ük unokákra terhelni ennek költségét, nyűgét.
16.
„Tipikus mérnökbeszéd.”
Doktor Úr, mérnökök nélkül egy borbély lenne, aki ráolvasással, pálesszal meg köpölyözéssel kezelné a szerencsétlen rászorultakat. Az összes kezed ügyében lévő műszert és műszaki eszközt, a tervezéstől a gyártási folyamat végéig mérnökök állították elő ill. felügyelték… ennyit a mérnökfóbiádról.
21:
Na ja. És? Az atomreaktorok, atomfegyverek miatt se kellene aggódnom.
Nem ártana, ha a mérnökök tanulnának némi fizikát is meg biológiát.
Hogy tudják milyen hatásai vannak a dolgaiknak az élő rendszerekre- azon kívül, hogy pénzt lehet vele keresni.
17. „A nukleáris energia sokkal inkább műszaki kérdés, mint érzelmi… ”
A dízelmotorok füstjéről nem így szoktál nyilatkozni.
22: Fizikát tanulnak, de abból nem tudnak meg semmit az élőrendszerekről.
Az agrármérnökök tanulnak biológiát is, de azzal se járunk sokkal jobban: kitalálják az automata rendszereket a tápanyagmentes élelmiszer előállítására.
23.
„A dízelmotorok füstjéről nem így szoktál nyilatkozni.”
Ez sajnos igaz. Ha azt állítanám, hogy Európában évente százezrek halálát okozzák a ‘zöld’ dízelautók, akkor valószínűleg nem tévednék túl nagyot.
Azért az atomenergiára ez nem mondható el; ha nincs gebasz, akkor mindenki élvezi a tiszta energiát. A sugárzó hulladék tárolása sem lenne gond, ha megtalálnák azt a technológiát, amivel az izotópok dúsításával ellentétesen, természetes állapotra visszahigítanák a kimerült fűtőanyagot.
25:
„Ha megtalálnák a technológiát”- melyiket, amivel a Termodinamika II-t ki lehet cselezni?
Már 250 folyik a keresés, de olyan ez,
mint a Szent Grál vagy a Bölcsek Köve.
A természet 3,5 milliárd év alatt bizonyított, mi meg állandóan a „jövőbe vetett” vakhittel keressük a nála jobbat- az irtásával.
Az összes salátát kidobták apámék, ami a szőlőben termett. Ennyire emlékszem, meg arra, hogy azóta is, ha valami természeti csapás van, az idősebben az „atom”-ra fogják.
Az atomenergia hasznos dolog, nem hiszem, hogy rosszra használnák, már azért is mert túlzottan környezetszennyező.
Ha akarnak valami negatívat és „ütőset” az valami modernebb téma lesz. Rezgés, mágnes vagy ki tudja milyen agyament ötlet. Kiderül.
Még Fukusima előtt készült egy nagyon alapos német tanulmány, amely Varga úr írása szerint kimutatta, hogy az atomerőműveik közelében a gyermekek nagyobb valószínűséggel betegszenek meg leukémiában, de nem a sugárzástól, mert az nem nagyobb, mint a háttérsugárzás.
http://vargagyogygomba.hu/hu/hirek/sugarveszely-es-magyarorszag
A 300 oldalas tanulmány működő linkje:
http://www.ippnw.de/commonFiles/pdfs/Atomenergie/bfs_KiKK-Studie.pdf
Nem tudok németül, ha ez igaz, akkor lehet valami más is kijön az atomerőműből, amit nem tudnak mérni „még” a fizikusok. A tanulmány is közre játszhatott, hogy 2022-ig tervezik leállítani mind a 17-et.
29. Basszus. Vègigvastam. Ez hihetelen. Tanulmány, kutyafüle, ès a vègèn ott a reklám. Valami gombát akarnak eladni. Hát Basszus, az amway, flp módszerèt ismerem, a hitgyüli, jehova irásairól kèt sor után tovább lèpek, de ez új. Nem baj, legközelebb az utolsó sorral kezdek.
Nagyon várom 4. generációs tóriumos konténer méretű párszáz (<300) MW-os atomerőműveket.
A kiégett fűtőelemeket pedig egyes modernebb, 4. generációs reaktorokban "ki lehet égetni" teljesen.
Az atomenergia az egyetlen olcsó, megbízható, negatív CO2 lábnyomú technológia a tömeges energiatermelésre.
http://atomenergiainfo.hu/orosz-atomenergetika/orosz-attores-a-nuklearis-uzemanyagciklus-zarasa-erdekeben
http://www.nuscalepower.com/
A most divatos megújulókkal szemben ráadásul pozitív EROEI-je is van a teljes élettartamra vetítve. Leállítani pedig gyorsan lehet, és a fűtőelemeket pár évig kell még őrizni. Egy kiszáradó folyó nem gond.
Ha annyira félünk a globális felmelegedéstől (mert itt mindenki retteg tőle, meg az atomháborútól), akkor atomerőmű pártinak kellene lenni.
Csernobil, és Fukusima is egy-egy elbaszás volt, de megesik. Voltak olajömlések is, és Magyarországnyi területeket szennyeztek be a ritkaföldfém kitermeléssel Kínában, amiből a csodás napelemek készülnek. Tudomásul kell venni, hogy nincs ingyen ebéd, és mindennek ára van, főleg a termodinamikában.
A napelemeken a fejlődő világ nagyobbat nyerhet mint mi, ahogy a mobiltelefonokon is tették: Átugornak olyan fejlődési szakaszt, ami a korábbi technológiák korlátaiból fakadt. (centralizált termelés)
Szerintem arrafele elosztott, sziget termelés várható a jövőben, valamint mobil atomreaktorok az ipari központok közelében. Nálunk viszont továbbra is megmaradhat még sokáig a centralizált hálózati termelés, mivel a méretgazdaságosság továbbra is a nagyobb léptékű termelő beruházásoknak kedvez, és nekünk már adott az infrastruktúra, aminek a megspórolása nagy előny a magasabb fajlagos termelési költség mellett is a fejlődő országokban (nem beszélve arról, hogy könnyebb fokozatosan finanszírozni a villamosítást azokon a tőkehiányos területeken, mint megaberuházásokkal)
29. A rómaiaknak pedig az ólomcsövetkellett volna betiltatniuk, ugye?
A német cikk kicsiit csúsztat:
„Similar to the findings of the previous study (age up to 15 years, 15-km area), the consideration of all malignancies in children of less than 5 living within the inner 5km areas in the first studies did not lead to the conclusion that an increased risk existed because the effect estimates were not statistically significant (two-sided
test). However, using the approach of the present study, a statistically significant increase of risk was found (one-sided test).”
Igen, 0.2%, amiről bevallja, hogy a minta is okozhatja, mivel a korábbi kutatásokat így számítva nem volt egyértelmű a helyzet.
Kb ha dohányoznak a szülők, az károsabb a gyerekre.