(1749) Kondratyjev-ciklus

VIP.43.

Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyjev (1892–1938) szovjet közgazdászról már rég nem tudna senki semmit, ha történetesen Sztálin nem végeztette volna ki, pusztán azért mert kutatási eredményeivel nem értett egyet. Ezzel aztán sikerült híressé tenni a közgazdászt, és így még ma is jegyzik meglehetősen egyéni ciklusait, ami a legsötétebb órákban is ad reményt. Dalra fel tehát.

Viszonylag rövid élete alatt Kondratyjev rájött, hogy a közgazdaság ciklikusan változik, méghozzá 4 jól meghatározható folyamatok ismétlődésével. Ezt a négy folyamatot nem túl szellemesen tavasz, nyár, ősz, és tél elnevezésekkel illette. De mik voltak ezek?

___________________________________________________________

Folytatásért kapcsolat: evatibor#t-online.hu

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

8 gondolat erről: „(1749) Kondratyjev-ciklus

  1. Dehogy nem mond semmitt Kondratyev…! Olyan szép az a ciklust ábrázoló diagramm…! 😉

  2. Magyarul ha 4 éven belül előrukkol valaki valami korszakalkotó új találmánnyal, akkor megmenekültünk!!!!!
    Remélem nem valami antianyag bomba lesz a találmány.

  3. Csak, hogy ide is linkeljek. 😉

    A jelenlegi világválság nem egy véletlen botlás, vagy nem csupán valamiféle bankári mohóság következménye, hanem a hosszú távú gazdasági ciklusok oldaláról is megalapozott jelenség. Ez a világválság ugyanis a negyedik Kondratyev-ciklus (röviden: a 4K-hullám) leszálló ágának az időszakára esik.

    A jelzálog-hitelezési krízis formájában az USA-ban létrejött válsággóc nem halt el gyorsan, hanem egy ágazatilag és földrajzilag is gyorsan terjedő pénzügyi, majd reálgazdasági világjárvány (eco-pandémia) kiindulópontja lett. A bajok ilyen mértékű továbbterjedése az USA és a globális világrend leromlott állapotára, illetve alapvető problémákra utalt. Egy szervesen integrált egészséges rendszer ugyanis gyorsan elszigeteli és kiöli a válsággócokat. Ezzel szemben ez a reálgazdasági válság komplex világválsággá szélesedett, mivel életmódbeli, környezeti és energetikai dimenziókban is olyan alapvető problémákat hozott felszínre, amelyek megoldódása előtt ez a válságoktól terhes jelenlegi időszak nem is fog véget érni.
    http://www.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=376

  4. 4:
    Nekem úgy tűnik, hogy a belinkelt 5K hullám 2010-ben meglehetősen optimista módon lett felvázolva. Újabb bizonyíték, hogy a remény hal meg utoljára.

  5. 5. Ebben egyetértünk!!!
    Szerintem sem az optimista szcenárió fog megvalósulni, hanem az, amit a standard világmodellekben előrejeleztek.

  6. Mi talán még nem vagyunk a Kondratyev-télben. Talán Spanyolország ott lehet. Nálunk még valamivel nagyobb optimizmus lehet, mint a spanyoloknál. Ott a negatív reálkamatokkal már építik le a ‘papírpénz vagyonokat’. Ott már a fogyasztást és a bevásárlást próbálják felpörgetni, a termelés egyre silányul.

    Vagy mindenki együtt kerülne bele?

    Érdemes lenne visszatérni a középkori „egyházi” tervgazdálkodáshoz? A pap határozza meg ki mit termeljen és a templom vagy akár a stadion mellett csereberélnek. Erről nem szólt Kondratyev.

    Monte nem kell új nagy találmány. Ha lenne valami már kijött volna. Inkább lesz egy RESET, megvalósul az euró és a dollár elértéktelenedése, hiperinflációja (~deflációból indulva). Ha nem idén, akkor jövőre. Bár szerintem idén már bekövetkezik ez az esemény, amit a sok terror és a hosszú fekete péntek miatt nehezen fognak fel a polgárok.
    A terror jó figyelemelterelő.
    A terrorról beszélek én is, sokan mások is.
    Közben a gazdaság lenn van a bánya mélyén.

    Korábban az Economist 2018-ra jósolta a közös világpénznem létrejöttét (ez nagy találmány lenne? nem hinném). Ha az USD és az EUR paritásra kerül lényegében el is értük ezt.

  7. 7:
    Volt már paritás, nem történt semmi.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük