(1724) Titokzatos világ

Tibor bá’ online

 

~q191Nem fogok kimásolni semmit a saját könyvemből, inkább újrafogalmazok. Megítélésem szerint – és elég sokat foglalkoztam vele – a Világmindenség anyagába, úgy értem az anyagi részecskékbe be van programozva az intelligencia megjelenítése. Ez például megmagyarázná a kvantummechanika egyik nagy talányát, nevezetesen a fény kettős viselkedését. Mint tudott a foton, a fény legkisebb része, hol hullám, hol pedig korpuszkulum. Amikor például egyetlen fotonnak két, egymáshoz nagyon közel létrehozott résen kell átmennie, egyszerre megy át mind a kettőn, mint hullám. Ennek bizonyítéka, hogy önmagával interferenciát hoz létre. Ésszerű sejtésem szerint, ezt azért teszi, mert nem tud dönteni, hogy melyiket válassza. Amikor pedig egy ember figyeli a viselkedését, akkor mint részecske a két rés közül kiválasztja valamelyiket és azon megy át. Az én ésszerű sejtésem szerint, ezt azért teszi, mert ebben az esetben már nem mindegy melyiken megy át, az átjutásnak van tétje, hiszen egy gondolkodó lény figyeli.

Ezzel kapcsolatban vetettem fel a radioaktív izotópokat, amelyek egyike-másika spontán felbomlik. Ennek a bomlásának van egy úgynevezett felezési ideje, ami minden izotópra jellemző. Ez azt jelenti, hogy van egy adott idő, ami alatt egy adott izotópból álló anyagmennyiség fele felbomlik. Ez például a rádium esetében 1800 év. Szemléltetve, 1 g rádium 1800 év alatt elsugározza tömegének a felét, egy újabb 1800 év alatt már csak 0,25 g marad belőle. Hogy ezt a felezési időt az anyag be tudja tartani, ahhoz – szerintem – az atomoknak tudniuk kell egymásról, különben honnan veszi bármelyik atom, hogy mikor kell neki dezintegrálni? Vagyis úgy gondolom, hogy van közöttük valamifajta „összebeszélés”.

Elképzelésemnek van egy nagy hibája, sejteni lehet mögötte egy teremtő isten létezését, akinek konkrét célja lehetett. Ha minden csak úgy magától van – amit sokan állítanak – és a véletlen úgy hozta, hogy kialakult az, amit magunk körül látunk kezdettől létező természeti törvényeknek megfelelően, akkor az anyagi részecskék ilyenfajta „öntudata” nem létezhet. Az izotópok tehát előre meghatározott törvények szerint bomlanak és kész (eddig nem mondtam semmi újat).

Csakhogy nemrég történt egy véletlen felfedezés, amire csak úgy, keresés nélkül rábukkantak. Közismert, hogy valódi randomizált számsor előállítása egyáltalán nem könnyű feladat. A találomra felvett számoknál a „találom”-ot mindig befolyásolja valami. Ennek kiküszöbölése bizonyos erőfeszítést kíván. Az egyik ötlet az volt, hogy radioaktív anyagban bekövetkező spontán atombomlások között eltelt időt mérték, ami nyilvánvalóan találomra történik. Azonban 2006 december 13-án Jere Jenkins atomfizikus a Purue Egyetemen azt tapasztalta, hogy a mangán-54 radioizotóp mintából származó atombomlást jelző kattogások egységnyi időre eső száma változik méghozzá a napkitörések változásának megfelelően. Ráadásul ez a változás éjszaka következett be, ami azt jelenti, hogy ami a változás okozta, az a Föld teljes tömegén áthatott. Feltételezések szerint ez nem lehet más, mint a Naptól származó neutrinók. Na most, a töltés nélküli, rendkívül kis tömeggel bíró részecskék közel fénysebességgel száguldanak és belső tulajdonságaik miatt nem ismernek akadályt. A számítások szerint egy fényév vastagságú ólomtömbön is átjut minden második nautrinó. Vagyis interakcióra egyáltalán nem hajlandó. Akkor pedig hogyan befolyásolja a radioaktív izotópok – mindezidáig konstansnak vélt – bomlási rátáját? A nagy talány így szól: „Hogyan lehetséges, hogy egy interakcióra nem hajlandó részecske megváltoztat olyan valamit, ami megváltozhatatlan?” Még van egy lehetőség, hogy a bomlási rátát befolyásoló „valami” nem neutrinó. Akkor viszont olyasmiről lehet szó, amit még nem ismerünk, de a Nap kibocsátja. Ez aztán még nagyobb talány.

Maradjunk annyiban – a könyvemben is ezt tettem – hogy az anyag hátterében olyan dolgok vannak, amiket nyugodtan nevezhetünk titokzatosnak, és megismerhetetlennek.

___________________________________________________
___________________________________________________
___________________________________________________

20 gondolat erről: „(1724) Titokzatos világ

  1. A neutrínók elsődlegesen nem a „belső tulajdonságaik” miatt képesek áthatolni akár fényév vastagságú szilárd anyagtömegen, 50%-os valószínűséggel. A szilárd anyag emberi léptékre felnagyítva úgy néz ki, egy borsószemnyi atommagtól pár százezer kilométerre kering egy mákszemnyi elektron, köztük simán áthalad a hihetetlenül pirinyó neutrínó.

    Fényfotonok kettős természetéhez hasonlóan, a baktériumok eltérően viselkednek magányosan és egy baktériun telep egyedeként.

    Csodálatos dolgok ezek, és van még mit kutatnunk bőven a természet világában, amíg annyira fejlődünk, hogy kapcsolatba kerülhetünk az alkotóval.

  2. Elárulom a nagy titkot . Az egész világegyetem színtiszta időből áll . K

  3. Miért kellene „intelligencia” a felezési idő „betartásához”?
    Miért nem írható le ez a jelenség egyszerűen valószínűségekkel?
    Annak, hogy az adott atom egy adott időpillanatban „dezintegrál”, van valamekkora valószínűsége. A gyorsan bomló atomoknál nagy, a lassan bomlóknál kicsi. A „felezési idő” csak egy praktikus, könnyen elképzelhető és mérhető mérőszám. És mivel akár csak 1 g anyagban is szinte végtelenül sok atom van, a nagy számok törvénye miatt működik a statisztika.

  4. 2.
    Bezony. Még a tér is és a fény is, nemhogy az anyag. Utána már minden viszonyítási pontok összessége. És Isten maga az idő, mármint a számunkra felfogható dimenziója(i), az idővel lép be a megfoghatóság illuziójába, ami nem is olyan illuzió.
    Innen a nagy semmi és minden, lehetőleg „egyszerre”, és meg is érkeztünk az örök élethez, az időtlenséghez.
    Bár ezt ilyen állapotban nem volna bölcs kipróbálni:-)
    Higgyünk inkább az elektromágneses hullámokban és az anyag állandóságában akár idő nélkül is.:-)

  5. 3.gmarko

    Azért van valami a számok mögött. Pl. az emberi fajnál egy kicsivel több fiú születik, de mire ivarérett korba érnek megegyezik a fiúk-lányok aránya. Persze természetes körülmények közt, és nem belepiszkálva. Szerintem intelligens előre számítás.
    Az elektronok energia szintje (pályája) sem csak úgy alakul, nagyon pontosan meghatározott pályákon keringenek le-fel ugrálva a pályák közt, a betáplált-elvont kritikus energia mennyiség elérésekor.

  6. 5. bogozy
    Amiket írtál, azt értem, de nem válaszolsz vele a 3-ra.

    Az elektronos példádhoz: megmagyarázod (közelíted) a jelenséget egy modellel. Valószínűleg ez az aktuálisan elfogadott teória a fizikában. Itt sem látom az intelligencia feltétlen szükségességét.

    Inkább arról van szó szerintem, hogy a való világ annyira bonyolult, hogy hajlamosak vagyunk a „nem értem”-et „ezt valaki teremtette”-vel helyettesíteni.

  7. 3. Mert ez nem olyan, mint a homokóra, hogy az egymásnak ütköző homokrészecskékkel világosan leírható a folyamat.
    Magának a bomlásnak a fizikája ismeretlen ezek szerint. A valószínűség csak a végeredményt határozza meg, nem a közbülső folyamatokat.

  8. Az elektron pályák változásának meghatározott energiaszinthez kötöttsége nem teória, bemért tény.
    A „felezési idő” valóban egy praktikus mérőszám. Viszont a különböző radioaktív elemek lebomlási sebessége nem valószínűség alapon, nem teória mentén működik, hanem pontosan megmért folyamat, amely törvényszerűen megy végbe.

  9. 7. Köszi, megerősítettél. Tehát mivel a folyamatot nem tudjuk pontosan megmagyarázni, fel kell tételeznünk egy teremtő intelligenciát?

  10. 8. Dehát ki beszélt itt a különböző izotópok bomlásának egymáshoz képesti valószínűségéről? Én biztos nem. Továbbra sem látom az intelligencia szükségességét.

  11. A világegyetem működésének kulcsa a hőmérséklet, nem pedig az idő.

  12. Az anyag alapvető tulajdonságai közé tartozik a rendeződés( út a nyugalmi állapot felé), ez bizonyos körülmények közt a bonyolultabb „telepek” kialakulását eredményezi ehhez elengedhetetlen a viszonylag állandó hőmérséklet, amit szintén az anyag gerjeszt adott körülmények mellett. Hogy ez mennyi ideig tart, azt az adott körülmények kialakulását időben meghatározó tömegvonzás határozza meg ami szintén anyagfüggő. Az alacsonyabb hőmérsékletű és emiatt kisebb tömegvonzású környezetben a részecskék „lomhábbak”. Persze lehet hogy nanoszekundumokról beszélünk.

  13. 12:
    Ezt kifejtenéd: „Az alacsonyabb hőmérsékletű és emiatt kisebb tömegvonzású környezetben.”

  14. A radioaktív bomlás pont a legjobb példa arra, hogy nincs szükség összebeszélésre. Egyszerűen működik a statisztika. A finomhangoltság már érdekesebb.

    Kedves ez az anyagba kódolt intelligencia elmélete. Ilyen abszurd gondolatokra vezet, ha valaki következetesen elutasítja az egyetlen igazán logikus magyarázatot: Istent, az Eleve Létező Teremtőt.

    De a végső bekezdéssel egyetértek.

  15. 12: Érdekes, mintha a termodinamika 2. főtétele éppen ennek az ellenkezőjét mondaná: minden a nagyobb entrópia, nagyobb rendezetlenség felé halad. Ez jön ki a statisztikából, és többnyire ezt is látjuk. Az élet az, ami ennek szisztemaikusan ellentmond, nem is foglalkozik vele a fizika.

    Telep alatt mit értesz? A Merkúr állandóan forró és állandóan hideg oldalán is aránylag állandó a hőmérséklet, de ez élő telepek kialakulására nem kedvező.

    A hőmérséklet energia, azaz anyag, azaz van tömegvonzása. De egy égitest közelében a nagyobb hőmérséklet tömegvonzása elhanyagolható a hőenergiáéhoz képest. Sőt, bármilyen nyugalmi tömeggel rendelkező részecske mellett is.

  16. Ez a jelenség, hogy a Mn-bomlás függ a naptevékenységtől, tényleg érdekes. Én arra tippelnék, hogy a megnövekedett napszél a magnetoszféra hátán megkerülte a Földet, és a sötét oldalon is nagyobb háttérsugárzást eredményezett.

  17. Élő telepekről szó sem volt. A világegyetem a kezdetektől fogva folyamatosan hűl. Ha úgy tetszik Energiát veszít. A hidrogéntől és héliumtól eltérő elemek a hőmérséklet (energia vesztés) csökkenése során alakultak ki.

  18. 18: Dehogy veszít energiát! Folyamatosan tágul, azért hűl.

    A H és He-től eltérő elemek a csillagokban alakulnak ki, magfúzió során, igen nagy hőmérsékleten, hőt termelve. Ennek semmi köze a világegyetem átlaghőmérsékletének csökkenéséhez.

    Akkor milyen „telepekre” is gondolsz tulajdonképpen?

  19. Az Írás címe: titokzatos világ. Ábel, a dolgok összefüggenek. Először is, valóban igen sok elem a csillagokban keletkezik, de nem azok hozták létre az anyag nagyobb részét. (az anyag hozza létre a csillagokat) Az ősrobbanás miatt szerteszórt anyag hozta létre az elemek kilencven kilenc százalékát, miközben veszített a hőjéből. Mivel a hő egy energiaforma, így az nem vész el csak átalakul….. Nem csak a fizikát kell ehhez áthatóan tanulmányozni, hanem a kémiát is. Mi lép kölcsönhatásba mivel, adott körülmények közt. Az atomok nem csak úgy rendeződnek, hanem igazodnak a körülményekhez. És a hő szerepe, illetve annak csökkenése hatalmas szerepet vállalt az elemek kialakulásában, nem úgy mint az idő, mert az tök mindegy.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük