(1710) Leállt-e a melegedés?

Tibor bá’ online

 

~q191Talán kezdjük azzal, hogy én nem fogadom el az állítást, miszerint a globális felmelegedés 1998 környékén leállt volna. Ehelyett úgy gondolom, hogy hozzáértő egyedek „bizonyították”, hogy a felmelegedés leállt, stagnált, szóval nem melegszik a Föld tovább.

Nem kell senkitől se kölcsönöznöm ötleteket, magamtól is tudom, hogy egy időben a 2005-ős év volt „minden idők” legmelegebbje. Ezt a dicsőséget aztán átvette 2014, majd most a 2015 a következő jelölt. A szakemberek szerint egészen biztos melegebb lesz, mint 2014. Ráadásul a nyakunkon van egy (jelek szerint) igen erős El Nino jelenség, amit mi itt Magyarországon télen és jövő nyáron fogunk érzékelni. Viszont logikus lenne azt állítani, hogy leállt a felmelegedés, amikor egymást követik a rekordévek?

Ezen kívül a szakemberek rámutatnak, hogy az óceánok felmelegedése szintén rekordértékű (az utóbbi 10 évben az óceánok hőmennyisége megduplázódott éspedig 2×1023 Joule-ra). Végül pedig a jegek olvadása folytatódik. Mindez azonban nem elég, további bizonyítékokat követelnek a szkeptikusok, akik hiatus-t (hézag) emlegetnek. Érdemes megemlíteni egy augusztus 3-án megjelent cíkket a Guardien-ben, melyben átnézték a feljegyzett hőmérsékleteket, és nem találtak statisztikailag szignifikáns csökkenést.

Aztán pedig a Bulletin of the American Meteorological Society nevű havi folyóiratban megjelent egy másik cikk három kutató tollából {Stephan Lewandowsky (University of Western Australia), James S. Risbey (CSIRO Tasmania), Naomi Oreskes (Harvard University)} a következő cím alatt:The “Pause” in Global Warming: Turning a Routine Fluctuation into a Problem for Science”. Ahogy a cím is utal rá kutatták a „szünetelés” vagy „hiátus” létezését. Azt találták, hogy az adatokban nem lelhető fel „szünetelés”. Viszont észleltek részrehajlásokat a méréseknél, ami aztán lassulást sugallt. Viszont a részrehajlások megszüntetésével a lassulás megszűnt.

Az egész oda bomlik le, hogy ki a fenének higgyünk? Az világos, miből ered a probléma. Egyszerű szavakkal. Ha az idei év melegebb, mint a tavalyi, az lehet a globális felmelegedés miatt, de lehet pusztán egy kilengés, aztán a következő év megint hűvösebb lesz. Szóval mi a helyzet?

A kutatók 1970-től felosztották az időt 3 x 15 évre. Az egyes periódusokat átlagolták, és ezeket az átlagokat mérték össze. Egyértelmű volt a növekedés, vagyis a melegedés. De mivel el akarták kerülni a részlehajlás vádját a kigyűjtött adatokat (15 éves csoportosítás nélkül) átadták közgazdáknak és arra kérték őket, állapítsák meg, hogy számításaik szerint van-e mezőgazdasági termelésnövekedés, vagyis nem az időjárásról és melegedésről kérdezték őket. A közgazdászok kivétel nélkül valamennyien azt állították, hogy a megkapott termelési adatok (hőmérséklet) alapján egyértelműen megállapítható, hogy bár a termelési körülmények hektikusak, egyértelmű növekedéssel állunk szemben.

___________________________________________________
___________________________________________________
___________________________

77 gondolat erről: „(1710) Leállt-e a melegedés?

  1. Első lépésként azt kell érthetővé tennem, hogy 2 módon mérik a a Föld globális hőmérsékletét:
    – az előző klíma-posztnál elkezdtem leírni, hogyan történik ennek a hőmérsékletnek a becslése a meteorológiai állomások adatainak a felhasználásával. Röviden, most annyit említek meg, hogy annyi átalakításon, matematikai modellen megy végig a nyers adat, hogy sokan megkérdőjelezik a végtermék megbízhatóságát.
    – ezért érhetetlen, hogy miért nem a több intézmény által is műholdas távérzékeléssel mért alsó troposzféra adatokat veszik figyelembe, amikor valakik eldöntik, hogy mennyi hivatalosan a Föld átlaghőmérséklete.
    Ezek alapján se 2014 és 2015 sem a legmelegebb év, és az utóbbi 18 év trendje semmilyen melegedést nem mutat:
    http://www.drroyspencer.com/wp-content/uploads/UAH_LT_1979_thru_September_2015_v6.png (UAH adatsor, de belinkelhettem volna az RSS adatsort is)
    A CO2 elmélet szerint pedig pont a troposzférában kellene kezdődjön a melegedés és tovább terjedjen a felszín felé. A műholdas mérések nem igazolják ezt.
    Kérdés: melyik adat megbízhatóbb és miért? Amíg erre nem tudjuk a választ fölösleges tovább menni.

  2. A másik dolog, amin konszenzusra kellene jussunk, hogy az El-Nino / La Nina páros természetes jelenség-e vagy van köze hozzá az antropogén tényezőnek?

  3. 1-2:

    A franc se tudja, hogy melyik méréseknek higgyen az ember, tényleg gáz, hogy nincs ebben egységes álláspont a tudományos világban.
    Tudtommal az El-nino és La Nina régebbi jelenségek annál, mintsem hogy rá lehetne fogni azt, hogy antropogén, ugyanakkor ha vannak szignifikáns antropogén hatások, akkor mindenképpen hatással kell lenniük ezekre. Tehát kérdésedre válaszolva, ezek szerintem természetes jelenségek, de hatással lehetnek rájuk az antropogén hatások, ha azok valóban szignifikáns mértékű tényezők.

    Egyébként miért nem szerkesztetted az első hozzászólásodat?

  4. 3: Mert készültem berakni egy másik linket (ami végül elmaradt) és ha 1-nél több link van egy hsz-ben, akkor moderálásra kell várni.
    – Kimutatták, hogy az El-Nino / La-Nina párosok lépcsőzetesen emelik az óceánok hőmérsékletét és enélkül az események nélkül nincs semmilyen melegedése az óceánoknak. Itt is felmerül a kérdés, hogy ha ezek a melegedések olyan természetes ciklusokkal is kimutathatóak mint pl. AMO, PDO , akkor mit tesz hozzá a CO2, mi melegíti valójában az óceánokat?
    Egy lehetséges válasz erre:
    Bob Tisdale: https://bobtisdale.files.wordpress.com/2013/01/the-manmade-global-warming-challenge.pdf

  5. Hogy az adatok nem 100 százalékosan megnyugtatóak, azt természetesen én is elismerem. De a személyes, emberi tapasztalat is a melegedés mellett szól. Csak az elmúlt 3 nap alatt: Dél Francia országban olyan esőzés volt, hogy gépkocsik hömpölyögtek az utakon. Ezzel egy időben ugyanez volt az USÁ-ban is. Valamint Kínából is elképesztő videók érkeztek. Nincs hét, hogy valahol ne lenne ítéletidő. Statisztikailag ezek az események egyre gyakrabban következnek be. Szarok rá, hogy melyik volt a melegebb év. De az idén 5 hőhullám volt Magyarországon. Az én füge fáim már évek óta nem fagynak el, és az idén soha nem látott termést hoztak, még ebben a pillanatban is folyamatosan érnek a fügék (folyamatosan érő gyümölcs). És ez a második termés. Régebben volt olyan év, hogy az első termés se tudott őszig beérni.

  6. 5:
    igazad van, amit érzékelünk, amilyen hírek eljutnak hozzánk, azok azt támasztják alá, hogy egyre melegebb van, egyre szélsőségesebb az időjárás. De amíg közép-Európát 5 hőhullám is sújtotta, addig a Britt-félszigeten gyakorlatilag nem volt nyár, vagy Norvégiában soha nem ment el ilyen későn a hó, mint az idén.

    Nem sorolom tovább, mert felesleges, időjárási adatok egymás mellé állításával nem megyünk semmire.

    „Statisztikailag ezek az események egyre gyakrabban következnek be.”

    – ezt is kiveséztük már, de azért még egyszer: bármelyik statisztikára meg tudom keresni az ellen statisztikát, (nem azért mert olyan ügyes vagyok, hanem azért mert létezik) kérdés melyiknek hihetünk.
    pl. Sosem látott erdőtüzek, amelyekért természetesen az antropogén felmelegedés a hibás.
    Vajon így van-e? : http://landscapesandcycles.net/forest-fires-were-worse-during-the-little-ice-age.html
    (érdemes megnézni a második, fekete-fehér grafikont)

  7. No ahogy én látom végső soron hitvitává vált ez a diskurzus is (nem csak itt a blogon). Két variáció létezik szerintem:
    1. Az egész klímaváltozás baromság, vagy legalábbis jelentősen eltúlzott. Lehetséges kimenetel, ha mégse így van: Civilizációs válság, vagy összeomlás, akár tömeges kihalások sorozata, esetleg az emberiség kihalási eseménye.
    2. A klímaváltozás valóság függetlenül az antropogén befolyástól, széleskörű összefogás és hatékony cselekvés szükséges a várható következményekre tekintettel. Lehetséges kimenetel, ha mégse így van: A fosszilis ipar gyengülése, alternatív befektetések erősödése, esetleg tőzsdei spekulációk. Legrosszabb eset fölösleges összefogás és elpazarolt néhány százmilliárd dollár.
    Mindenki válasszon belátása és hite szerint. Béke veletek.

  8. Tegyük fel, hogy valós, az ember okozta felmelegedés és azt is, hogy túl vagyunk a point of no return-ön, és legyen igaz a legextrémebb variáció is: 1-2 év és klímakatasztrófa, mind meghalunk.
    – Mit tudunk tenni, mi átlagemberek ebben az esetben?
    – Mit tehetnek azok, akiknek valóban lenne lehetősége tenni valamit?
    – Káros-e ebben az esetben (Tibor bá ezt hozza fel sokszor) a hozzám hasonlók tevékenysége, akik kételyeket ébresztenek a hamarosan következő biztos halál ellen?
    – Mennyire káros (ill. hasznos-e) azok tevékenysége, akik felvilágosítanak a közeli biztos halál eljöveteléről? (illetve káros-e, akkor ha lehet, hogy igazuk sincs?)

  9. Lehet itt mantrázni, a mantrát; aki azt mondja ez alapján, hogy az embernek semmi köze hozzá…..

  10. 12:
    A bolygót gyorsuló ütemben tesszük tönkre. Ezt nem vitatom. De a bizonyítékok, amit felhoznak, hogy a klímaváltozást is a nyakunkba varrják, engem nem győznek meg, sőt egyre inkább kilóg a lóláb. Ebben az embertelen világban, annyi mindennel manipulálnak, nem kivétel ez alól a klíma sem, főleg, ha ehhez társul egy 1,5 billió (trillion) dolláros üzlet:
    http://joannenova.com.au/2015/07/spot-the-vested-interest-the-1-5-trillion-climate-change-industry/
    Ennek, sajnos már a tudomány is lefekszik.

    Az emberiség jövője (klíma ide vagy oda) valóban egyre sötétebb (ma nekem is kivételesen borús hangulatom van) de mást nem tehetünk, minthogy sodródunk az árral, megyünk előre, amíg lehet. A mókuskerékből felemelkedni, csak nagyon kivételes embereknek sikerül.

  11. 13. (Amúgy ma nekem is kivételesen borús hangulatom van; érdekes.)

    Ahogy már sokszor írtam, nem értek se a klímához, se konkrétan az „olajhoz”. De ez a kettő – elsősorban – komoly alapadat ahhoz, hogy mi a fészkes fene fog történni.

    Ha nincs klíma, de van végzetes olaj gebasz, annak már a forgatókönyve, mintha van klíma és olaj gebasz. És az idő is egy komoly alapadat, azaz a „mikor”.

    Azért gáz ez az egész, mert ha ebben nem lehet viszonylag pontos kijelentést tenni (nem szakember a médiában, mert arra SOHA nem fog sor kerülni, jogos okkal), akkor modellezni sem lehet, hogy mi fog történni.

    Egy biztos, a nukleáris fegyverkezés zajlik, s annak valamilyen oka van, mert se nem pörgeti a gazdaságot, se nem f@szméregetés (a hidegháborúban az volt, ma nem), és a céldátumaik elég aggasztóak (2019-2021).

    Ha nincs klíma gebasz, akkor pl. drasztikusan megnő egy globális biológiai csapás esélye a közeledő olaj gebasz ellen. Ha olaj gebasz sincs, akkor mire az extrém rövid idejű nukleáris fegyverkezés. Amúgy pedig az olajal gebasz lehet, mert egyrészt a BITRE-117 jelentése 2009 óta szinte hajszálpontos, sőt picit optimistább, mint a valóság, és az bizony 2017-re teszi a bajok kezdetét, 2016-os végleges csúccsal, másrészt a palaolaj dől, az alacsony olaj meg már a könnyűolaji beruházásokat is megállította; azaz hiány lészen itt hamarosan.

    Röviden: qurva gyorsan ki kellene végre találni, mi a fészkes fene van a klímával.

  12. 6:
    Miért nyomsz még most is be olyan adatokat, amikről már megállapítottuk, hogy félrevezető. A grafikonod bemutatja a sea ice area adatokat. Miközben ma már köztudott, hogy a sea ice volume vagyis a jégtömeg nem pedig a terület nagysága a lényeg.

    Plusz a gleccserek olvadása elképesztő, amit te egyszerűen elhallgatsz.

    7:
    Az időjárási adatok egymás mellé állítása igen tanulságos, de körültekintően kell végezni. Ez az, ami rád nem jellemző. Tudod te nagyon jól, hogy a polar vortex miatt egyes földrajzi helyeken, időlegesen a megszokottnál jóval hidegebb van. Az egész jelenség a globális felmelegedés miatt van. Erre fel te ezt a jelenséget felhasználod a globális felmelegedés cáfolására. Ez szerinted fair?

    11:
    A hozzád hasonlók tevékenysége káros, mert minden információ visszatartás káros, mert sokakat elterel a felkészüléstől, mert hamis reményeket kelt.

    13:
    Hogy téged az adatok nem győznek meg, az nekem nem jelent semmit (legfeljebb van róla véleményem). Viszont te se győzöl meg senkit, legfeljebb zavart keltesz.

    14:
    Az olajcsúcs (az érdeklődés hiánya miatt) elmarad.
    McPerson szerint az emberiségnek 2030-ra annyi. Osztom a véleményem vele.
    Putyin lépésére a mai napig blöffölő Obama (Washington) visszahúzódott. Nem lesz itt termonukleáris háború, hacsak nem véletlenül. Kezdj el oroszul tanulni! 😀

  13. 15:
    „Az olajcsúcs (az érdeklődés hiánya miatt) elmarad.
    McPerson szerint az emberiségnek 2030-ra annyi. Osztom a véleményem vele.
    Putyin lépésére a mai napig blöffölő Obama (Washington) visszahúzódott. Nem lesz itt termonukleáris háború, hacsak nem véletlenül. Kezdj el oroszul tanulni!”

    Na igen, bőven van még fosszilis tüzelőanyag a Földön- csak kérdés mennyire éri meg/ lehetséges kitermelni.
    De jó is lenne!

    14:

    A klímánál szerintem + 1,5 C és valahol 2 C közt lehet a PONR vagy az északi- sarki jég teljes elolvadásánál.
    És nemrég raktak le szofisztikált metán mérő- eszközöket a Jeges- tenger mélyére.

  14. 15:

    6: – szeretnék látni egy global sea ice volume-t, amíg nincs, marad az area v. extent.
    – a gleccserekről is írtam már: Himalája: hány stabil

    7: a te meleg adataid: fair, az én hideg adataim: nem fair
    (vortexet klímaváltozás okoz: melegedés vagy hűlés)

    11: hamis remények vs. hamis kilátástalanság

    13: Tibor bá vs. Mszilárd: ott vagyunk, ahol elkezdtük, ha mi nem is tanultunk egymástól semmit, a közönségünk talán igen. Megérte, akkor is ha csak tőled tanultak.

    14: pedig én lennék a legboldogabb, ha 100 éves szülinapod alkalmából felköszönthetnélek, de ez a McPerson elcseszi nekem.

  15. 8:

    Nem hiszem, hogy ez lenne a lényeg, de ezek nem is a mi lehetőségeink. Nagy tőkések fogják ezt dűlőre vinni, egyáltalán nem szólhatunk bele, politikával sem.
    Én azon a véleményen vagyok, hogy a CO2 szennyezésnél sokkal nagyobb környezeti problémák adódnak az emberi tevékenységből.

    17:

    Nem tudom pontosan mit jelent az, hogy 2030-ra az emberiségnek annyi, de azért ehhez szélsőségesen pesszimistának kell lenni.

  16. 17:
    Óhajod számomra parancs. Írd be a keresőbe:
    (1200) Annyira borzasztó
    (1022) Azért a jég az úr

    18:
    Nem kell pesszimistának lenni, elég ha ismered az adatokat és a trendet. McPherson ismeri.

    Nagyobb probléma? Nevezz meg egyet.

  17. a kerdes az, hogy az el nino jelensegnek nagyjabol milyen hatasa lesz most telen?

  18. Nem állt le a melegedés: a múltkor olvastam, hogy az USÁban a fiatalok között egyre több a buzi. Bár ez nem globális, de valószínűleg Európa is érintett.
    🙂

  19. 20:

    meg, hogy simán El Nino lesz- e vagy valami globális hőleadás-; mert akkor nagy sz@rban vagyunk

  20. 5:

    Tibor bá szélsőségekkel érvelni a klímaváltozás mellett elég nagy melléfogás. Azért az, mert a klímaváltozás előtti időkből semmi adat nincs, így az összehasonlítás is lehetetlen. 3 árvíz, 5 vihar, 2 tornádó… nap alatt, jó és mihez képest sok ez? Ki tudja, hogy mennyi volt 100 évvel ezelőtt? A globális és egyébként katasztrófa tudosításra épülő média is csak az utóbbi 20 évben jelent meg. Még egy okkal több, hogy torz képet kapjunk.
    A fügéd példája már sokkal jobb minta.

    17:
    „– a gleccserekről is írtam már: Himalája: hány stabil”

    Te pedig Szilárd egyszerűen nem vagy hajlandó meghallani tényeket. Úgy megy el a füled mellett minden ilyen adat, hogy a fal adja a másikat.

    http://www.swissinfo.ch/ger/sorgenvoller-blick-auf-schmelzende-gletscher/1266224

    Ha nem tudnál németül akkor lefordítom az egyik legfontosabb mondatot:

    „Ganz generell lässt sich festhalten, dass sich seit 1998 der Rückzug der Gletscher beschleunigt hat”

    Egészen biztosan megállapítható, hogy 1998 óta a gleccserek visszahúzódása felgyorsult.

    Schweizer Gletscher in Zahlen
    In der Schweiz gibt es zirka 1800 Gletscher. Der Aletschgletscher zwischen dem Wallis und dem Kanton Bern ist mit einer Ausdehnung von 23 Kilometern der grösste Gletscher Europas. Er gehört zum Weltnaturerbe der Unesco.

    Zwischen 1850 und 2005 ist die Oberfläche dieses Gletschers um zirka 40% geschrumpft (gemäss Angaben der Schweizer Akademie der Naturwissenschaften), während sich das Volumen sogar um 60% verringerte. Der Rückzug der Gletscher beträgt im Mittel 3% pro Jahr.

    /gyorsfordításban/
    Svájc gleccserei számokban

    1800 gleccser található Svájcban, ezek közül a legnagyobb a 23 km hosszú Aletsch gleccser.
    1850 és 2005 között a gleccser felülete 40%-al zsugorodott, míg a térfogata akár 60%-al is. A gleccser visszahúzódása átlagos évi 3%.

    Szilárd melyik rész nem érthető? A gleccserek világszerte fogynak, nem csak az Alpokban hanem az Andokban is. Szerinted ez mire enged következtetni?
    Semmi, de semmi nyoma nincs annak az állításnak, hogy 98 óta megállt a felmelegedés. Ha ez így van miért olvadnak tovább a gleccserek?

    14:
    „Röviden: qurva gyorsan ki kellene végre találni, mi a fészkes fene van a klímával.”
    Jovon te is olyan közelire teszed az apokalipszist, hogy gyakorlatilag nem releváns, hogy mi van a klímával. 5 éven belül semmi nem történik a klímával, legalább is nem az, amire ti számíttok.

  21. 23:
    Elég jól megjött a hangod a 4 évvel ezelőttihez viszonyítva. 😀

    A szélsőségek ügyében nincs igazad. Louis Bromfield írt egy regényt 1932-ben Árvíz Indiában címmel, mert akkoriban olyan ritka volt az árvíz, mint a fehér holló. Ma pedig már mindennapos esemény.

  22. 24
    „Elég jól megjött a hangod a 4 évvel ezelőttihez viszonyítva. ”

    Lehet, nem tudom. 🙂 Talán csak felfogtam azt, amit Szilárd egyéb okok miatt egyelőre nem akar.
    Azonban továbbra sem állok azon elmélet mellé, hogy 5-10 éven belül végzetessé fog fordulni a felmelegedés.

    Az említett árvíz azért más mert ugyanazon a helyen bekövetkező esemény gyakoriságát már lehet mérni, de az, hogy ma itt esik, holnap ott tornádó, holnapután megint máshol hóvihar az nem viszonyítási alap.

  23. 19:

    Globális, Tibor bá, Globális! nem csak az északi sark jegéről.

    23:
    „A gleccserek világszerte fogynak, nem csak az Alpokban hanem az Andokban is. Szerinted ez mire enged következtetni?
    Semmi, de semmi nyoma nincs annak az állításnak, hogy 98 óta megállt a felmelegedés. Ha ez így van miért olvadnak tovább a gleccserek?”

    Curix! Szerinted, mit jelent az, hogy megállt a melegedés? Azt, hogy beköszöntött a jégkorszak és semmilyen olvadás nincs több? Te így értelmezed ezt? Elég fura logikád van. Mitől állnának le a gleccserek?
    Minden egyes gleccser egy külön rendszer. Függ attól, hogy hol helyezkedik el, milyen magasan, milyen mikroklímájú övezetben, stb. Azok a gleccserek, amelyek most olvadnak, hidd el, hogy nem 1979-ben vagy 1998-ban kezdtek el olvadni. Az, hogy 98 óta a meleg egy bizonyos szinten maradt, nem fogja megállítani a már olvadó gleccsereket.
    A gleccserek olvadásával nem lehet érvelni az antropogén felmelegedés mellett. Vagy azt állítod, hogy minden egyes gleccser gyorsuló ütemben olvad? Erre adtam példát, hogy nem így van, nagyon sok gleccser stabil vagy akár növekszik is és arra is adtam példát, hogy sok gleccser a múltban sokkal gyorsabb ütemben fogyott.
    De ha te továbbra is megvagy győződve, hogy minden gleccser állapotát ismered és minden egyes gleccser gyorsuló ütemben olvad, akkor meghagylak abban a hitedben, hogy a felmelegedés is egyre gyorsul.
    Részemről a gleccser vitát lezártnak tekintem.

  24. 15
    „6:
    Miért nyomsz még most is be olyan adatokat, amikről már megállapítottuk, hogy félrevezető. A grafikonod bemutatja a sea ice area adatokat. Miközben ma már köztudott, hogy a sea ice volume vagyis a jégtömeg nem pedig a terület nagysága a lényeg.”

    Megnéztem az említett oldalt. Látványos, ahogy Mszilárd igazát bizonyítandó manipulál, mivel a déli és az északi jégfelületek összevont grafikonját linkelte be. Jelenleg az Antarktisz jégfelülete nem csökken, ellentétben az Arktiszéval.

    Ha az idézett oldalról az Arktiszra vonatkozó grafikont nézzük, valahogy nem látszik a melegedés, illetve az olvadás lassulása, vagy visszafordulása.

    http://arctic.atmos.uiuc.edu/cryosphere/IMAGES/sea.ice.anomaly.timeseries.jpg

  25. 27 KÖSZÖNÖM! 10 pont a 10-ből!

    23 Curix: „Jovon te is olyan közelire teszed az apokalipszist, hogy gyakorlatilag nem releváns, hogy mi van a klímával. 5 éven belül semmi nem történik a klímával, legalább is nem az, amire ti számíttok.”

    Az az érzésem sokan nem értik a dolgot.
    A Point of no return attól függ, mihez van viszonyítva. Ha a semmihez, akkor a klíma lehet azon már túl van. Ha ahhoz, hogy atomháború általi mérsékeltebb „nukleáris tél” lesz, 2-3 éven belül 6 mrd emberrel kevesebb, CO2 ipari kibocsátás kvázi nulla, stb. akkor az még nem biztos, hogy át van lépve. Azaz a nagy pukkantásra egy kb. időpont előtt van szükség, különben már az sem segít. (Csak olaj esetén a pukkanás 5 éven belül sanszos, de nem szükséges, mert megoldhatja egy nagy biológiai fingás is.)

    Ezért lovagolok azon, hogy VALAKI végre fossa már meg a klímát (kalkulálva az atommal is).

    nyék által belinkelt grafikon mondjuk nekem most úgy kellett, mint sivatagban a szomjazónak egy pohár víz.

  26. 26:
    Északon az 1979-es adathoz képes 2012-re 20 %-ra esett vissza. Miközben Délen stagnálás van, de inkább olvadás, mert hatalmas táblák szakadnak le az alulról érkező olvadás miatt.

    28:
    Jövőnk! Felejtsd már el ezt a nukleáris telet. Iszonyatos hőmennyiséget nyeltek már el az óceánok. Az már ott van, és elő fog jönni.

  27. 27:

    „Mszilárd igazát bizonyítandó manipulál, mivel a déli és az északi jégfelületek összevont grafikonját linkelte be. ”

    – Hiszen ez összevont grafikon adja a globális jégtakaró állapotát. Magyarázd meg mi ebben a manipuláció, mert nagyon kíváncsivá tettél!

    29:

    „Miközben Délen stagnálás van, de inkább olvadás, mert hatalmas táblák szakadnak le az alulról érkező olvadás miatt.”

    -Na ez sokkal pontosabban megadja déli jég állapotát, mint a kiterjedés vagy terület grafikon.

    29:

    ” Iszonyatos hőmennyiséget nyeltek már el az óceánok. Az már ott van, és elő fog jönni.”

    – pontosan ez az El-Nino, előjön a hő, felmelegíti a Földet és a nagyrésze távozik az űrbe. Ezért követi az El-Ninot a La-Nina, mert a hő eltávozott és marad a hideg óceán: ez a La-Nina, az átlagosnál hidegebb víz.

  28. 14. Jovonk

    A lehetséges „MIKOR”-t én is próbálom kikövetkeztetni.Már csak a felkészülés miatt is.Ha 6 mrd embert tesznek lapátra azzal én úgy vagyok, hogy nem igazán tudok védekezni ellene(költözés védett magyar tájra stb…anyagilag..)

    Jó hogy említetted Bitre 117-et, már el is felejtettem mióta nincs honlap:D. Ez is ad egy nagyjábóli időpontot arra hogy meddig kellene felkészülni. Én a felkészülést úgy gondolom , hogy arra számítok hogy tömegesen szűnnek meg a munkahelyek és esély sem lesz találni (ha totális atom lesz arra én nem akarok készülni,m ert rájöttem ugysem tudok…)
    Tehát az első dolog (szerintem sok embernek ezt kellene szem előtt tartani)felkészülni arra mondjuk ha tételezzük fel 2017 januárban beüt egy krach, olajválsággal , a világgazdaság ledobja az ékszíjat,stb…és elveszítjük a munkánkat akkor is meg tudjunk élni (részleges önellátás). Már most is sok magyar ember anyagilag hónapról hónapra pengeélen táncol,nem majd akkor….

    Időpont: az tényleg kurva érdekes hogy 2016 a csúcs a bitreben is és ma globál szinten bull hangulat van.Ujság most tele álláshirdetéssel, olaj olcsó,relative semmi negatív hangulat nincs így a gebasz előtt.

  29. 28: Jövőnk

    Téged se értelek, mi a 10 pont a 10-ből egy olyan hsz-nél, ahol az illető nem fogja fel miről van szó. De úgy látom te se, ezért még egyszer:
    – Mindenki, amikor a jég szörnyű állapotáról beszél, akkor csak kizárólag az északi sark a téma. A hosszútávú trend az elég egyértelmű, az északi sark jege csökken, úgy a kiterjedése mint a térfogata. Nem is tagadtam ezt soha. A rövid távú trendeknél már vannak érdekességek, de most nem ez a téma, az északi jég csökken.
    – Ugyanakkor délen már egészen más a helyzet, nincs ilyen egyértelmű csökkenés, sőt az utóbbi években a déli jég a kiterjedést és területet illetően rekord magas volt.
    Ezért kértem Tibor bá-t, hogy a GLOBÁLIS jégről beszéljen, ne csak az északiról, mert azt tudjuk, hogy olvad, de a kettő együtt már más képet ad. Ez lenne a hatalmas manipuláció, amit a kolléga felfedezett s te gratulálsz neki?
    Azután Tibor bá leszólt a kiterjedés miatt (pedig hány posztjának volt már ez a témája), mert a térfogat jobb mutató. Ezzel egyet is értek, a baj az, hogy a déli féltekéről nem nagyon közölnek térfogat adatokat, erre kértem Tibor bá-t, hogy ha neki van erről grafikonja linkelje be. Erre belinkelt egy északi térfogat grafikont, majd amikor ismételten kértem a globális vagy akár déli grafikont, elintézte egy semmitmondó állítással:
    “Miközben Délen stagnálás van, de inkább olvadás, mert hatalmas táblák szakadnak le az alulról érkező olvadás miatt.” hiszen akármekkora táblák szakadnak le, érdekes módon ez mégsem látszik meg a területnél, hiszen az az utóbbi években rekord magas volt, a térfogatról pedig most sem tudtunk meg semmit.

  30. Még annyi jutott eszembe, hogy vajon Obama-nak vagy Putyinnak vagy egyéb nagykutyának az benne van egyátalán a fejében hogy olajjal,klímával gebasz lesz?
    Mert én simán el tudom képzelni hogy pl az van a fejükben hogy csak „2100-ban lesz gebasz a klímával”, az olajjal meg lehet úgy vannak hogy :”majd a technika kitalál valamit”. Azaz annyi lövésük van erről mint egy átlagembernek,én simán el tudom képzelni.Ha régebben nem tévedtem volna ide, jovonk oldalára, akkor én sem tudnám most hogy klíma,olaj gebasz.Szerintetek honnan tudnák ezek a nagykutyák ezeket az infókat?

    Az atom: kérdéses logikailag hogy a klíma vagy túlnépesedés miatt atomot vessenek be a következő: több nagyhatalomnál van atom, a nagyhatalmak „külön cégek”,akkor kérdés hogy az atomot ki fogja bevetni az emberiség elleni levinni a lélekszámot? Nemtudom értitek e a kérdést,de a kérdés az hogy ki vállalja be az első lövést ? usa , orosz? Mert szerintem a levinni 1Mrd-re a lakosságot elmélet úgy állná meg a helyét ha titokban össze lenne fogva a pár atomnagyhatalom és valami műbalhéval elpukkantanak az összes atomot.De elvileg nincs összefogva hanem inkább ellenségei egymásnak.
    Nem okoskodok csak kérdezek 😀

    Az olajcsúcs (az érdeklődés hiánya miatt) elmarad- engem érdekel akármilyen frissítés 😀

  31. 26:

    Szilárd a klímakutatás elkerülhetetlen a gleccserek kutatása nélkül. A gleccsereket a tudósok a Föld lázmérőjének is nevezik. Sokkal stabilabb és megbizhatobb módon jelzik a globális hőmérséklet változásokat, mint a szenzorok.
    Említettem én bárhol is, hogy az emberek miatt olvadnának a gleccserek? Ez már csak a te mániád.
    A gleccserek 1850 óta olvadnak, akkor még nem is lehetett emberi oka ennek. Azon már lehetne vitatkozni, hogy az utóbbi 25 évben gyorsuló ütemű olvadásnak vannak e emberi okai… Gyaníthatóan igen, több is nem csak a CO2, de ezt most hagyjuk.

    Magyarul viszonylag kevés kutatási téma áll rendelkezésre, de mindegyik arról számol be, mint ez a kissé pongyola, de a lényeget tartalmazó Wiki oldal:

    https://hu.wikipedia.org/wiki/Visszah%C3%BAz%C3%B3d%C3%B3_gleccserek

    Szilárd bármennyire is szeretnéd elkerülni a témát, nem lehet. Olyan nincs, hogy a felmelegedés leállt, de a gleccserek még olvadnak. Ezek viszonylag hamar reagálnak 1 év alatt is rekord mennyéseget tudnak olvadni, de hízni is, ha a feltételek adottak.
    A tendencia azonban az, hogy világszerte olvadnak a gleccserek.

    Az előbb említett Aletsch gleccser pl. 800 méter!!!! vastag vagy mély. Tekinthető e stabilnak, ha hossza megmarad, de vastagságából évente veszít 2 métert? /csak példa volt/
    A Földön több 10 ezer gleccser van, természetesen nem egyelően reagál mind, de alapvetően a Föld minden részén húzódnak vissza, nem igaz az, hogy 90% stabil lenne.
    Ez a valóság Szilárd. Hiába sértődsz meg, és próbálod átterelni a vitát személyes mederbe, attól ez még létezni fog, és sehogy nem passzol össze az általad képviselt globális lehűléssel, de minimum stagnálással.

    28:

    Ha rám nem is hallgatsz, de hallgass Tibor bára.
    Azt mond el nekem Jovonk, hogy miért és kinek lenne érdeke atommal megszórni a világot? Csak egy igazi érvet mondj egy atomháború mellett! Nem fogsz tudni.
    A 7 milliárd ember gyönyörűen kontroll alatt van, azt csinálnak velük amit akarnak. Egyáltalán semmi poén nincs abban, hogy lecsökkentik 1 milliárdra. Kinek jó az? Nekik nem.

    Rövid kutakodás után azt találtam, hogy 2015-2020 közé teszik a globális klíma fordulópontot.
    Ki mire megy ezzel az információval?

    33:
    Ennyire amatőrnek nézed a világ két urát? 😀

  32. Mszilárd!

    OK. csinálok egy globális jégmennyiség posztot. Röviden: Antarktisz óceán feletti jég növekszik. Szárazföld feletti jég csökken. A kettő eredője nettó csökkenés.

  33. Mszilárd… Te sem érted ám. Az északi-sarki jég elolvadása után a hőmérséklet megszalad; ott. A jetstream szétesik. Aztán szélsőségek, majd hőkiegyenlítődés. A déli félteke csak utána jön.

    Curix: ha a klíma elszállása a tét, akkor atom lesz, ha tetszik ez itt bárkinek, ha nem. Nem én mondom.
    Amúgy meg gondolkozz el azon, hogy ott az olaj is, arra meg három-négy nagyhatalom, melyből MIND fegyverkezik, atommal, és igen durván.
    Meg úgy eleve gondolkodj el egyszer egy napig azon, hogy KORLÁTLAN HATALMAD van, mind lóvé, mind minden téren… aztán megérted. Segédlet: lásd Kongó, 10 millió halott a koltánért. (Ha kellett volna 100 millió lett volna; de nem kellett annyi.)

  34. 36:

    Tíz éve hallom, hogy az olajért megy a bunyó. Hülyeség. Beveszitek az oligarcha propagandát. Amerika annyi dollárt nyom, amennyit akar. Az összes kitermelt olajat meg tudja venni, mert mindenkire ráígér. És még az se nyitja ki a szemetek, hogy már 40 dollárt se adnak egy hordó olajért. ÉBRESZTŐ! A háttérben Nagy Izrael álma áll.

  35. 35: Tibor bá

    Így már más, ezt vártam/várom tőled, mert erről nagyon kevés információ lát napvilágot (ellentétben az északi féltekével) s szeretném látni a véleményed mellet az alátámasztó adatokat is.
    A grönlandi jégtömeg mérleg (mass balance) is érdekesen alakul, megbízható adatokat, amelyből egy hosszútávú trend világosan látszana az Antartic mass balance – ról nem találtam.
    Egy tudományos cikk: „Antarctic net mass balance at -71 ± 53 gigatonnes per year” elég nagy hibával számol, de ha ez igaz, akkor a grönlandi 200 gt/év-hez képest, (plusz a két sziget eltérő mérete miatt is) jóval kevesebb olvadást mutat, nem beszélve a geotermális hatásokról, hiszen rengeteg aktív tűzhányó is van az Antarktisz jege alatt, ami szintén nagy ütemben olvasztja a jeget.
    Az is tiszta, hogy az így elolvadt szárazföldi jég a Sea Ice-t gyarapítja, ez is egy oka a terület illetve kiterjedés növekedésnek.

    36: Jövőnk

    De akkor sem manipuláció az, hogy a globális melegedést a globális jégtakaró állapota tükrözi jobban, ezzel egyetértesz, nem? Mert akkor mért nem elég pl. csak Hudson öböl jégtakaróját figyelni és abból következtetni az egész jég állapotára.
    Azzal tisztában vagyok, hogy az északi jégtakaró, előbb-utóbb el fog olvadni és azzal is, hogy ez felborít egy bizonyos időjárási és klimatikus mintákat, de a tudósok, akikben bízol, ahelyett hogy tanulmányoznák, hogy hogyan alakultak a viszonyok a legutóbbi jégmentes állapotnál, egyszerűen nem érdekli őket, vagy akár le is tagadják, hogy volt még ilyen állapot. Mint ahogy azzal sem foglalkoznak, hogy még a múlt században is voltak a maihoz hasonló állapotok, amikor mindkét északi átjáró szabad volt, a sarki jég alacsony kiterjedése miatt. Műholdas mérés nem létezett akkor, de maradtak ránk leírások.

    34: Curix

    Vedd észre, hogy 80-90%-ban egyetértünk.

    – „általad képviselt globális lehűléssel, de minimum stagnálással.”:
    Nem képviselem a globális lehűlést és még a stagnálásról is csak azt mondtam, hogy van ilyen vélemény, mindezt azért, hogy a vészmadarakat ellensúlyozzam. Többször leírtam ezt, légy-szíves értsd már meg, hiszen te is a vészmadárkodás ellen emelted fel a szavad. Remélem nem vádolsz te is manipulálással, amiért be mutatok más véleményt is, hiszen ezt azért teszem, hogy az összképet árnyaljam. Viszont unom, hogy ezt minden klíma posztnál, mindenkinek külön el kell magyarázzam.
    Van itt egy pár ember, aki azonnali halállal riogat klíma terén, ezért kutatom fel és mutatom be az ellenvéleményt, hogy ezzel vitára serkentsem őket és a nagy képet árnyaltabban lássuk. És ez azt hiszem sikerül is, még ha annak az árán is, hogy a felületes szemlélő szerint én klímatagadó, lehűlés párti, ordináré manipuláló vagyok. (és az ilyen véleményekhez Jövőnk gratulál, de szíve joga ezt tenni)

  36. Idén polóban leégett a vállam és a hátam felső része 3.5 óra alatt a nyár közepén a negyedik hőhullám jelenség idején ,12 éve minden napsütéses nap kertekben vagyok ,ilyen még sose fordúlt elő!
    A másik hogy tavaly előtt simán lehetett poló nélkűl dolgozni ,szépen le is barnultam ,idén sose vettem le a polót megis egész jó szinem lett! még most múlt héten 16 fokban is nagyon égetett a nap érzésre.

  37. A jelenségek vizsgálatánál egy természetes folyamatot vegyünk figyelembe, nem tudom van-e tudományos neve, de leírom szemléletesen:

    Van egy instabil sziklánk a hegy tetején, ami stabilnak tűnik ránézésre. Évente 2 mm-t mozdul a szakadék felé. Amint eléri a billenési pontot onnantól viszont gyorsuló ütemben leesik.

    Ezt hasonlítsuk kicsit a klímánkhoz.
    Van egy lassú melegedés (az óceán nyeli a hőt), ami miatt olvad a metánhidrát, elolvad a puffert képező északi sarki jég, permafroszt is eregeti a metánt.
    Ha minden hirtelen beindul akkor nem század fokokat fogunk melegedni évente-évtizedente…

    Ez egy lehetséges forgatókönyv, és igazából nem látok igazi cáfolatot erre.

  38. 40:
    Erről van szó évek óta. Megbillen és hirtelen fog ránk zúdulni a horror. És pont ez az, amit egyesek nem képesek megemészteni és mindenbe belekötnek, mesterségesen kreálnak mentőövet.

  39. 40:

    – Ez valóban egy lehetséges forgatókönyv.

    És akkor jön a szokásos DE (ami amiatt egyeseknek elege van belőlem 🙂 ): számos tudományos cikk bizonyítja, hogy a Középkori Meleg Periódusban (Medieval Warm Period 1000-1350 A.D.) az északi sarok környékén (Arctic) sokkal melegebb volt mint most. Ez most vagy nem igaz (lehet cáfolni a tudományos cikkeket) vagy attól a bizonyos billenési ponttól még nagyon messze vagyunk. (lévén, hogy a megfutás, akkor nem történt meg)
    Itt van egy összefoglaló tanulmány, hivatkozással ezekre a cikkekre:
    http://www.co2science.org/subject/m/summaries/mwparctic.php

    És még egyszer: ez egy létező, eltérő vélemény, amiről lehet vitázni, sose írtam le, hogy ezekkel a véleményekkel 100%-ban egyetértek.

  40. 42:
    Másfél milliárd embernek az a véleménye, hogy létezik Allah, aki ül a muszlim paradicsom közepén. 2,2 milliárd embernek az a véleménye, hogy Jézus ül az Atyaisten jobbján és várja az elhunyt híveket. Ezek mind létező, eltérő vélemények, de annyira neme vesszük őket komolyan, hogy még csak nem is gondolunk rá. Te állandóan védekezel, hogy nem hiszel benne, csak alternatív véleményeket sorakoztatsz fel. Valójában tudományosan megalapozott ellenpropagandát terjesztesz. Én tudom, hogy miért. A kérdés, te tudod-e?

  41. 43:
    – ne keverd a vallást a tudománnyal, habár ha belegondolunk az emberi felmelegedést támogató tudomány nagyon is egy vallás ismertetőjegyeit kezdte viselni magán.
    – mit értesz tudományosan megalapozottnak ebben az esetben?
    – ellenpropaganda csakis propagandára születhet, ezzel elismered, hogy te pedig tudományosan megalapozott propagandát terjesztesz?
    – „Én tudom, hogy miért. A kérdés, te tudod-e?” – nem tudom Tibor bá, megosztanád velem?

  42. 39: a metán másik „áldásos” hatása.
    Megköti a légkör felső részében lévő hidroxil- gyököket, amik az ózon- regenerálódást segítenék.
    Mindenki érzi szószerint a bőrén, mekkora geb@sz is van.
    Csak a nagy többség legyint: „nem, az nem lehet”

  43. Ezt én is éreztem , hogy még összel is éget a nap.

  44. 44:

    A közelgő halál által kiváltott reakció fokozatok:
    1. tagadás
    2. harag
    3. alkudozás
    4. depresszió
    5. elfogadás

    Válogass belőlük!

  45. Le tudná írni valaki kb., hogy mit jelentene hőmérsékletben ha megszalad a klíma? Meddig emelkedne, hogyan néznének ki az évszakok, mennyi idő alatt játszódna le, stb.? Volt-e erre példa a Föld történetében? Mi lenne itt a Kárpát medencében?

  46. 42: Ennek fényében csak azt nem értem, hogy lehet, hogy Szibériában nem 500, hanem 20 000 éves mamutok olvadnak ki a jégből.

  47. 47:

    Nem lehet belőle válogatni.
    Minden végig kell menni.
    Sőt több oda- vissza ciklus is van útközben…

  48. 49:
    Pedig egyszerű:
    – tegyük fel, hogy a mamut 10 m jég alatt fekszik 1100-ban a MWP kezdetén.
    – a MWP alatt elolvad 9 m jég a mamut fölött, tehát a mamutunk továbbra is jégbe van zárva
    – 1350-től lehűlés következik minek következtében mamutunk fölé kerül 0,5 m jég vagy akár elolvad 0,5 m jég (időjárástól és a lehűléstől függően) lényeg az, hogy mivel nincs komoly jégkorszak, nem kerül a mamut újból 10 m jég alá.
    – 1980-tól a maradék jég elolvad a mamutról. Ehhez nem kell akkora meleg, mint az MWP idején, mert már nem 10 m jeget kell elolvasszon.

    Pont ezt a mechanizmust nem érti meg Curix sem a gleccserekkel kapcsolatban. Az, hogy egy gleccser olvad az nem csak a mostani meleg hatására történik, (hiszen évezredek óta jövünk ki egy jégkorszakból) hanem kumulatív éghajlati viszonyok hatására. Több paraméter befolyásolja egy gleccser pillanatnyi olvadását, folyását, egyik ilyen tényező, az olvadásba bekerülő jég állapota, amely függ például (ha több ezer éves jégrétegről van szó) a több ezer évvel ezelőtti csapadékviszonyoktól is:
    http://www.principia-scientific.org/why-the-greenland-and-antarctic-ice-sheets-are-not-collapsing.html?utm_campaign=aug-20-2015&utm_medium=email&utm_source=newsletter

  49. 47:
    Már a kiinduló pont rossz, mert lehet, hogy ezzel kilógok az átlagemberek sorából, de az a helyzet, hogy nem foglalkoztat a halál gondolata. Úgy vagyok vele, hogy lesz ami lesz, állok elébe, amikor kell.
    Sokkal egyszerűbb a helyzet, le is írtam már, de szíved joga ragaszkodni egy ilyen pszichológiai elmélethez a saját szavaim helyett: kritikus szemlélője vagyok a tudománynak. Valamikor rég engem is meggyőztek a tények, hogy az emberi tevékenység a legnagyobb vezérlője a klímának és a folyamat megállíthatatlan. De tovább tanulmányozva a témát egyre inkább megláttam, felfedeztem azokat az apró momentumokat vagy rejtett tényezőket, amelyek mentén az elméletek elcsúsznak a valóságtól. ( ez pont olyan mint Ábel felvetése: első ránézésre logikus és úgy tűnik, hogy egy mindent megsemmisítő érv, de egy kis gondolkodás után az ember rájön a rejtett tényezőre, ami itt ebben az esetben az volt, hogy a jég nem növekszik vissza 10 m-t, ezért tudja egy alacsonyabb hőmérséklet is kiolvasztani azt, amit egy magasabb nem tudott, csak „kifárasztott” 🙂 )
    A különbség az közöttünk Tibor bá, hogy neked nincs időd mélyebben tanulmányozni a problémát, te elfogadod azt, ami első ránézésre logikusnak és tudományosnak tűnik, majd az ellenérveket, ellenvéleményeket elolvasás nélkül lesz…d.
    Ezért nem is válaszoltál nagyon sok, általam felvetett problémára. Vegyük akár a legutolsó problémát: szerinted melegebb volt-e a MWP-ben mint most vagy sem, igazat állít ez a sok cikk vagy hamisak és akkor fedezzük fel akár együtt is, hogy hol csúsznak el. Ez kéne legyen a viták menete, nem az, hogy ellenpropaganda terjesztéssel vádolsz. Terjeszti a nyavalya ezeket, én szeretnék érdemben vitatkozni, ha lenne kivel!

  50. 50:
    Válogatás alatt azt értettem, hogy válassza ki, hol tart.

  51. 52:
    Hogy belefeccöljek egy cáfolásba másfél órát, na ehhez hangulat kell. A te makacs esetedben ez nem szokott rám telepedni. Itt van ez a kibaszott gleccser ügy. A múltkor olvastam egy öreg osztrák hegyi túra vezetőt. Valamelyik gleccserről volt szó, ahová 50 éve elvitte a kirándulókat. Amikor fiatal korában felvállalta ezt az állást egy bizonyos sziklában már be volt rögzítve egy vaslétra, amin le lehetett menni a gleccser hátára és sétálni rajta egyet. Aztán észrevették, hogy az utolsó létrafok alatt a jég egyre lejjebb van, már alig lehet lelépni róla. Kénytelenek voltak hozzáhegeszteni egy újabb lépcsőfokot. Aztán megint egy újabbat és újabbat, de a hozzáhegesztések között egyre rövidebb idő telt el. Ezek után jössz te a „kiegyensúlyozott” gleccser történeteddel. El se olvasom. Te meggyőzöd magad, hogy alaposan felkutatsz minden ellentmondó véleményt, hogy kiderítsd a valóságot. Szerintem, te hatalmas kutatómunkát végzel, hogy rábukkanj az elmebetegek, illetve a szándékos mellébeszélők munkáira. Én a klímakutatók 97 százalékával értek egyet. Te ezzel szemben a 3 százalékkal. Don Quixote-t játszol.

  52. A nagy éghajlat és olajválság parában elsikkad maga az élővilág válsága.
    Mert mondjuk a halállomány összeomlása az óceánokban is csak évek kérdése. Akkor kb a fél világnak nem lesz hami. És ilyenek.
    Létfontosságú fajok tűnnek el minden nap. Örökre.
    Sok éhes száj is beindíthat egy globális háborút.

  53. Olvasgatom a hozzászólásokat, olvasgatom a földtörténetet.
    Bizonyosak vagyunk abban, hogy a mostani klimatikus állapot a normál földi klíma?
    Az emberi, vagy természetes okok miatti felmelegedés bizonyosan halálos veszély az emberi életre?
    A jelen klímánál voltak sokkal melegebb, és sokkal hidegebb éghajlati viszonyok korábban. Emberi hatás nélkül.
    Az emberiség a jelen technológiai fejlettség segítségével felmelegedést, vagy lehűlést simán tolerálhat.
    A növények génkészlete is olyan változatos egy-egy fajon belül, hogy bizonyosan tudnak alkalmazkodni.
    Felmelegedést vízhiánnyal társítják, a fizika szerint viszont melegben erősebb a párolgás, a víz meg még sosem maradt fenn örökre, szóval bőségesebb esőzések várhatók.
    Bizonyos, hogy lesznek olyan területek a légköri áramlások miatt, ahol kevesebb lesz a csapadék, de ahogy milliárd tonna számra tudunk nyersolajat szállítani több ezer kilométerre, csővezetékeken, ugyanúgy vizet is. A felmelegedés időjárás szélsőségeket okoz a nagy hőmérséklet különbségek miatt. Szélviharok, felhőszakadások, át kell gondolni az építészetet.
    Szerintem korai még az olajosrongyba csomagolt konzervdobozok készletezése. 🙂
    Megértem a Klíma aggódókat, a városokban és közelükben óriási erővel jelenik meg az emberi tevékenység okozta hőenergia kibocsátás. Hőkamera felvételen, egy-egy város vörösen izzó folt. Az emberiség java városokban él, kiválóan érzékeli a felmelegedést. De ebből eredeztethetünk teljes bizonyossággal globális klímakatasztrófát?

  54. 32

    „28: Jövőnk

    Téged se értelek, mi a 10 pont a 10-ből egy olyan hsz-nél, ahol az illető nem fogja fel miről van szó.”

    Annyit azért felfogok, hogy a déli félteke jelentős része vízfelület, jóval nagyobb arányban, mint az északi félteke.
    Az óceánok elnyelik a hő jelentős részét, majd az áramlatok mélyebb rétegekbe juttatják azt. Ez azt jelenti, hogy akár több ezer méter vastag vízrétegnek kell átmelegednie. Vagyis a déli félteke óceánjai mintegy puffertartályként működnek.
    Ráadásul az Antarktisz körül működik a cirkumpoláris Antarktisz-körüli-áramlat, amely szinte elszigeteli azt az óceánoktól.

    Ezzel szemben az északi féltekén jelentős a szárazföldek aránya (a délihez képest mindenképpen). Nem kell átmelegednie a vastag vízrétegnek, csak a szárazföld néhány centiméteres felső részének, azaz északon sokkal kisebb a pufferhatás.
    Arról már nem is beszélve, hogy a Jeges tenger egy sekély tenger, átlagos vízmélysége 1000 m körül van.

    Ezek szerint északon a melegedés relatíve gyors, látványos, míg délen nehezebben érzékelhető, de a látszat ellenére szintén végbemegy.

    A fentiek alapján te összeadtad a körtét az almával, s így vontál le következtetést.

    Ezt neveztem manipulációnak.

  55. 57: Ez a magyarázat egy kicsit már másképp hangzik, és ésszerűen levezeti, hogy miért késik délen a felmelegedés hatása.
    De a manipuláció vádját, akkor is visszautasítom, mert hiába írod, hogy nem lehet összeadni a körtét az almával, a globális Föld jégállapotát, akkor is a globális jégtakaró jellemzi és nem csak egy része. Sőt, azt lehet manipulálással vádolni, aki csak egyiket vizsgálja és az alapján tesz a globális helyzetre érvényes megállapítást. Mert én se írhatom, hogy globális lehűlés van, mert csak az Észak-kelet-amerikai hőmérsékletet vizsgálom, ahol a hosszútávú trend a lehűlés.

    Visszatérve erre a konkrét esetre, Tibor bá azt mondta a jég mindenütt olvad. Én közöltem, hogy a globális jégtakaró alapján nem igaz ez a kijelentés, te pedig azt mondtad, hogy ez manipuláció, mert az északi igenis olvad, majd azt, hogy azért manipulálás, mert a déli is fog olvadni csak később, mert a hő rejtve van.
    Tehát nem számít, hogy IGAZ-at, valós adatot közöltem, az MANIPULÁCIÓ, de te egy ELMÉLETTEL álltál elő, ami logikus és ésszerű, de amíg nem történt meg (amíg nem kezd el pont olyan ütemben olvadni a déli félteke is) addig ez csak SPEKULÁCIÓ!

  56. 54:
    Nem olvasod el egyetlen linkemet se, de azért tudod, hogy mind
    „elmebetegek, illetve szándékos mellébeszélők”.
    Érdekes vitapartner vagy! és itt nagyon szépen fogalmaztam, de ez a hozzáállás csakis téged minősít.

    Akkor végezetül egy grafikon a többieknek, amely szépen összefoglalja, hol tartanak Tibor bá 97%-os arányt elérő tudósai:
    A CO2 elméletet a tudósok szépen modellekbe öntötték és kiszámolták, milyen hőmérsékletek lesznek a közeljövőben.
    Az, hogy ezek a modellek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, az nem számít .
    Itt van 90 IPCC modell átlaga és a valós mért hőmérsékletek (annak is a felfele módosított változata és nem a műholdas mérések) egy grafikonon:
    http://c3headlines.typepad.com/.a/6a010536b58035970c01bb07fb8d80970d-pi

    Hogyan lehet nevezni azokat, akik ezen modellek mellett állnak ki (sőt van egy kollégánk, aki szerint az IPCC teljesen mérsékeltnek számít), behunyva a szemüket a valóság előtt?
    Mindenki megadhatja magában a választ.
    Én pedig hagyom a továbbiakban őket szállni egyre magasabbra, ott a helyük.

    „It’s easier to fool people than to convince them they have been fooled.” – Mark Twain

  57. 58

    Teljesen másképp látjuk a világot.

    Szerintem, ha csak 10%, 20%, vagy bármennyi (no nem 1:1000000000) valószínűsége van annak, hogy van klímaváltozás, s ez a családom, barátaim, stb számára veszélyes, számolni kell vele. Innentől kezdve pedig teljesen mindegy, hogy ezt az ember okozza-e (meggyőződésem, hogy igen), vagy természetes folyamat.
    Mivel az északi féltekén élek, s nem kívánok elvándorolni a hazámból, engem hidegen hagy a déli féltekén zajló változások gyorsasága, meg a globális jégmennyiség.
    Viszont érdekel az Arktisz, mert valószínűleg erőteljesebben fog hatni az életünkre, mint a Déli-sark.

    Ha 5, 10, vagy 20 év múlva a mostani valahány százalékos valószínűség esetleg 100 százalékossá válik, nem szeretnék (nem is fogok) azzal a tudattal bámulni az új világba, hogy nem tettem semmit az alkalmazkodásért, mert nem lehetett biztosan előre tudni, hogy megváltozik a világ.

    Úgy látom, megbántottalak a manipulálás kifejezéssel, úgyhogy ezt ezennel visszavonom.

  58. 60:
    Ez a mondat tőled származik:
    „A CO2 elméletet a tudósok szépen modellekbe öntötték és kiszámolták, milyen hőmérsékletek lesznek a közeljövőben.”

    Nézzük mi nincs köszönő viszonyban mivel!

    A CO2 hatása nem elmélet, hanem kiszámított atomfizikai TÉNY, amit elég sikeresen lehet alkalmazni a gyakorlatban.

    Bárminek az előrejelzéséhez kell készíteni egy modellt a többit elvégzi a számítógép. Azt mindenki tudja, hogy a bekövetkezett tény SOHA nem fedi 100 százalékosan az előrejelzést. Nincs is egy modellezéstől ez elvárva. Mindennapi példa erre az időjárás előrejelzés, ami modellezésen alapszik. Halál pontosan sose következik be az amit jósolnak, de elég jó támpontot ad. A modellezés olyan mint a társadalmi rendszer. Szar ez a demokrácia, de még nem találtak fel jobbat. A modellezést se tudták mind a mai napig kiváltani. De megpróbálhatod kristálygömbbel, kávé zaccal, esetleg cigány kártyával, vagy csak hasra ütéssel.

    Még egyetlen klímakutatótól se olvastam, hogy milyen hőmérséklet lesz ekkor meg ekkor. Grafikonokat készítenek bejelölt szórással. Így működik a tudomány. Ezt persze nem kell elfogadni, de nincs jobb. De mi a te alternatívád? Egy másik klímakutató állítása, ami történetesen megegyezik a te prekoncepcióddal, de a többi tudós 97 százaléka nem ért vele egyet. A hab a tortán, hogy te elvárod, fogadjuk el, hogy a 97 százalék lefizetett kókler, a 3 százalék viszont a becsületes bajnoka az igazságnak, amivel kapcsolatban a véleményemnek „szalonképesnek” kellene lenni. Nem könnyű! 😀

  59. Mszilárd:

    A fő gondot ott látom, hogy tudományos vitát próbálsz lefolytatni itt.

    Viszont itt nem fog működni az a tudományos életben bevett formula, hogy ha valamit nem tud az ellenfél bizonyítani akkor az nem bizonyított.

    Erre utaltam hogy itt nem tudósok vannak hanem olyan emberek akik empirikus vagy egyéb saját modelljük szerint valamilyen folyamatokat látnak megvalósulni.

    A legnagyobb baj az, hogy valódi ellenérved igazából nincs.
    Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy találtál olyan adatokat amik bizonyos becsípődéseket cáfolhatnák, de a fő folyamatokat illetően nem tudsz érdemi cáfolatot felmutatni.

    Innentől az egész egy hitvita.

  60. Mszilárd jól írja, Mark Twain-tól, hogy Könnyebb átverni az embereket mint meggyőzni, hogy át lettek verve.
    Egyetlen kivétel, mikor a pénzét veszik el, közvetlenül, zsebéből, bankszámlájáról.
    56. sorszámon rákérdeztem néhány nagyon fontos dologra, meglepetésemre, senki sem írt rá érdemben semmit.
    Most az lenne a lényeg, hogy hogyan állunk hozzá a valósághoz, és utánanézni, elgondolni, mennyire érintenek bennünket a tapasztalt folyamatok, esetleg milyen választ adhatunk rá, a magunk szintjén.

  61. 64:
    Szívesen elolvastam volna az eredeti posztokat. Így ez csak egy érdekes mese. 🙁

  62. 65:

    56. Alatt valójában tettél két tucat eléggé meredek kijelentést, amelyek egy részét kérdő mondatba tálaltad. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen begyepesedett véleményre nem érdemes válaszolni. Tehát a panaszkodásod alaptalan.

  63. 56. bogozy
    „Bizonyosak vagyunk abban, hogy a mostani klimatikus állapot a normál földi klíma?”
    Nem. Nincs olyan, hogy normál földi klíma, mert változó. Ha szőrözni akarok, akkor a normál arra utal, hogy nem tér el a normától. Ilyen értelemben nevezhetjük normálisnak, mert nekünk a megszokott klíma a norma.

    „Az emberi, vagy természetes okok miatti felmelegedés bizonyosan halálos veszély az emberi életre?”
    Nincsen bizonyosság, de nekem ez tűnik reálisabbnak.

    „A jelen klímánál voltak sokkal melegebb, és sokkal hidegebb éghajlati viszonyok korábban. Emberi hatás nélkül.”
    Így van. Ezek vagy sokkal lassabban következtek be, vagy volt egy kataklizma, ami beindította, és tömeges kihalások előzték meg az élővilág lassú alkalmazkodását. Földtörténeti léptékkel nézve az elmúlt 150 év egy pillanat, így nézve gyakorlatilag felrobbantottuk a fossziliseket. Ennek a robbanásnak a közepén vagyunk, és még sokáig tart, mire lecseng.

    „Az emberiség a jelen technológiai fejlettség segítségével felmelegedést, vagy lehűlést simán tolerálhat.”
    A technológiai fejlettség önmagában nem elég, ha nem elég az erőforrás. Ha van is elég erőforrás, más területekről kell elvonni, ahonnét elvonsz ott hiány lép fel, az abban érdekeltek ellenállnak. Nem könnyű globális összefogást létrehozni, főleg ha a döntéshozók a saját rövidtávú érdekeiket nézik, a tömegek megosztottak, és a népesség fele összeesküvés-elméletnek tartja a klímaváltozást, amivel az elit le akarja húzni, és egyik napról a másikra élve nincs extra forrása, amit a jövőbe fektethetne. A technológiai „megoldásokkal” eddig jellemzően több kárt okoztunk rendszerszinten, mint amennyit lokálisan használtunk.

    „A növények génkészlete is olyan változatos egy-egy fajon belül, hogy bizonyosan tudnak alkalmazkodni.”
    Évmilliós időtávon igazad lehet. Én úgy gondolom, hogy jelentős hőmérséklet-növekedés esetén a fák nagyrésze elpusztul, a maradékot meg kivágják a fatolvajok. A lecsupaszított talajt meg elmossa a víz. A rövidebb életciklusú növények költözgetnek távolabb az egyenlítőtől és a Föld középpontjától, főleg ha az amber módszeresen ültetgeti. Szerintem nem az alkalmazkodás a fő rövidtávon, hanem az invazív növények térhódítása.

    „Felmelegedést vízhiánnyal társítják, a fizika szerint viszont melegben erősebb a párolgás, a víz meg még sosem maradt fenn örökre, szóval bőségesebb esőzések várhatók.”
    Így van. Úgy tűnik, hogy egyre kiszámíthatatlanabb, hogy a következő évben mennyi víz esik, milyen eloszlásban. A túl sok víz is problémát okoz a mezőgazdaságban (is). Nem túl szerencsés, ha az év első fele aszály, aratás idején meg leesik az éves csapadékmennyiség.

    „Az emberiség java városokban él, kiválóan érzékeli a felmelegedést. De ebből eredeztethetünk teljes bizonyossággal globális klímakatasztrófát?”
    Engem is meglepett, amikor idejöttem Jásdra, hogy nem kell annyira óvatosan fogalmaznom. Rutinból úgy kezdtem a témát, hogy „nekem úgy tűnik”, hogy klímaváltozás van. Erre a falusiak jellemzően letorkoltak, hogy persze, hogy klímaváltozás van. Ugyanis a falusiak folyamatosan szembesülnek a változással, mert a termény a tét. Mint Tibor bá’ fügefái. A városiak sokkal kevésbé érzik a bőrükön, nem számítanak az éves ciklusok.

  64. 68 Jani

    Köszönöm a kérdéseimre adott választ. Jól kijön, hogy rengeteg a szubjektív elgondolás, amely csak részben, vagy egyáltalán nincs megtámasztva.
    Fosszilis bombáról, amelyet 150 év alatt robbantottunk: Valóban, ez tény. Viszont a Föld történetében sokszor történt hatalmas vulkán kitörés, nagy darab meteor becsapódás, amely hasonló nagyságrendű energiát szabadított fel, órák, vagy hónapok leforgása során.

    Tibor bá’ írja:
    A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen begyepesedett véleményre nem érdemes válaszolni.
    Valóban nem érdemes, amennyiben csak a saját elgondolásunkat akarjuk hangoztatni, AXIÓMA-ként.
    Viszont a valóságot sosem ismerjük meg, ha bezárkózunk a saját elméletünk kazamatáiba. 🙂

  65. 70:
    Az a világ legtermészetesebb dolga, hogy mindenki a saját elgondolását hangoztatja és azért áll ki. Nyilván mert úgy gondolja, hogy helyes következtetésre jutott. Ezeket a következtetéseket vagy véleményeket érdemes, sőt igen hasznos ütköztetni. És pontosan ezt tesszük itt mi. Ebbe a kategóriába azonban nem tartozik bele (időnként előforduló) teljesen bigott nézet. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezekre nem érdemes válaszolni. Miért? Mert makacsul ragaszkodnak a csapnivalóan rossz véleményükhöz (amiből tanulni nem lehet, legfeljebb bosszankodni rajta), és mert nem veszik észre, képtelenek rádöbbenni, hogy nem vitázni kellene nekik, hanem ismereteket kellene szerezniük.

  66. Tibor bá’

    Én még abból az eresztésból vagyok, amely tv nélkül nőtt fel. Könyveket sem tudtunk vásárolni, de az iskolai, a Goldberger gyár a Ganz Villamossági, a Tatai laktanya és a Szabó Ervin könyvtárak igencsak aktív tagja voltam, és még most sem elég, olvasok, szerzem az ismereteket, hogy jobban megismerjem a valóságot, és az embereket. Én nem ragaszkodom semmihez, sőt, képes vagyok a tévedéseimet is belátni, elismerni. Biztos nincs 140-es IQ-m, nem is mértem, de nem fogadok már el semmit, körüljárás, és a kulisszák mögé tekintés nélkül.

  67. 72:
    Dicsérendő, de miért írtad ezeket nekem?

  68. 70. bogozy
    „Jól kijön, hogy rengeteg a szubjektív elgondolás, amely csak részben, vagy egyáltalán nincs megtámasztva.”
    A matematikán kívül nincs objektív „elgondolás”. Írd le, hogy szerinted melyik következtetésem nincs alátámasztva, és hogy te mit tartasz reálisabbnak. Ha csak kétségbe vonsz mindent, azzal nem nagyon lehet vitatkozni. Ha arra kérdezel rá, hogy van-e egyes témákban bizonyosság, akkor azt tudom mondani, hogy csak a halál biztos. (meg persze a fent említett matek) Azt várod, hogy biztos előrejelzéseket adjon valaki, de ez képtelenség. Modellezni viszont lehet.

    „A növények génkészlete is olyan változatos egy-egy fajon belül, hogy bizonyosan tudnak alkalmazkodni.”
    Ezt még az 56-osban írtad. Miért vagy ebben biztos? Bizonyítsd már be nekünk is, mert ez nem tűnik szubjektív elgondolásnak.

    „Viszont a Föld történetében sokszor történt hatalmas vulkán kitörés, nagy darab meteor becsapódás, amely hasonló nagyságrendű energiát szabadított fel, órák, vagy hónapok leforgása során.”
    Ezzel mit is szeretnél alátámasztani? Az előbb én is említettem, hogy voltak kataklizmák, melyek tömeges kihalást és klímaváltozást okoztak.

  69. 75:
    Ez azt jelenti, hogy bedobunk egy érdekes címet, és ha többet akarsz tudni a témáról akkor fizess!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük