(1686) Közeleg a víz nélküli világ

Tibor bá’ online

 

Kalifornia 2015
Kalifornia 2015

A „Van-e jövőnk?” című könyvem 11 évvel ezelőtt, a 2004. Június 2-8 között megrendezett Könyvhéten jelent meg, amiben egyértelműen „riogatok” a globális felmelegedéssel (és például az atomreaktorok balesetveszélyével is). A téma Magyarországon szinte ismeretlen, miközben tudományos körökben már 40 éve tudott volt a probléma, de a CO2 kibocsátásban érdekelt multik már ellentámadásba kezdtek. A politikusok pedig lapultak, végül is már rég meg voltak vásárolva. Egyetlen kivétel Al Gore volt, aki majdnem napra két évvel később, 2006. május 24-én állt elő a híressé vált „Kellemetlen igazság”-al https://vimeo.com/28633313 . Amit még ma is érdemes végignézni! A nagy dobás a 2005. Február 16-án életbe lépett Kyotói egyezmény, amely tartalmazza az úgynevezett “rugalmas mechanizmust”, ami a tagállamoknak megengedi a kibocsátási kvóták kereskedelmét. Ez volt az, amibe a szkeptikusok belekapaszkodtak. Itt a blogon is többen hivatkoztak arra, hogy az egész globális felmelegedés csak egy hoax, egy kitalált megtévesztés azért, hogy pénzt lehessen csinálni a CO2 kvóta eladásából.

Mára azonban megfordult a kocka, már Obama elnök is elfogadta a globális felmelegedést, ami jelzést volt arra, hogy most már szabad. Pedzik tehát a magyar politikusok is, és persze a média is felkapta. Egyszeribe nyakon öntik az átlagembert is „információval”.

Közben a történet tovább lépett. Már nem a felmelegedés mértéke és gyorsasága a téma, hanem a víz, aminek a magyar aktualitása, hogy a Tisza még sose volt olyan alacsony, mint most, és a Duna vízállása is szélsőségesen alacsony. A mi ivóvíz ellátásunk nincs veszélyeztetve, és valószínűleg sose lesz, mert erről a Duna és a Tisza gondoskodik, bármilyen alacsony is legyen a vízállás, de a paksi reaktorok és elhasznált fűtőelemek hűtése viszont igen.

Az már lerágott csont, hogy az indiai földműves a felszivattyúzott talajvízzel öntöz, és már gigantikus búvárszivattyúkkal 400 méterről szívják fel a vizet. Nyilvánvaló, hogy ez nem mehet a végtelenségig.

Valahogy arra is fény derült, hogy a Himalája hegységben lévő gleccserek másfél milliárd embernek adnak ivóvizet, ami csak azért érdekes, mert a Föld gleccserei elképesztő tempóban olvadnak. Néhány évtized, és nincs több ivóvíz. Ez rövid, nézzétek végig!

Aztán hírek érkeznek Kaliforniából, ahol negyedik éve tombol a szárazság. A víztározókban már alig van víz és persze várják az esőt. Addig is, végső elkeseredésükben 34,5 millió dollárért beszereztek 96 millió, 10 cm átmérőjű plasztik labdát, amikkel beborították a tározókat, hogy lassítsák a párolgást. Ez elég kétségbeesett próbálkozás. Azt viszont nem vizsgálták, hogy a gyártásnál alkalmazott, a hormon háztartást befolyásoló vegyi anyagok milyen mértékben oldódnak ki a plasztikból. Különben Kalifornia látja el Észak Amerikát, Európát gyümölccsel, zöldség félékkel és olajos magvakkal. Így a kaliforniai szárazság komoly gondokat okoz, és minimum árrobbanáshoz vezet. A kaliforniai földművelők pedig követik az indiai példát. Tömegesen fúratják a kutakat, és felszivattyúzzák a talajvizet. 130 méteres fúrásokkal kezdték. Jelenleg 400 méter mélységnél tartanak. A tehetősebb farmerek Texasból hozatnak olajfúró tornyokat, hogy biztosítsák az öntözést. Már azt is felvetették, hogy miért nem hoznak Alaszkából vizet csővezetékeken, ha olajat tudnak szállítani, akkor vizet mikért nem?

De mezőgazdasági vízhiány van Brazíliában, de még a spanyol eperültetvényeknél is. Csakhogy a laikusok alig értik a dolgot, mert látszólag azért van elég víz. Ezért kidolgozták, mi mennyi vízbe „kerül”. Például: Egyetlen érett narancshoz 80 liter vízre van szükség. Egyetlen pohár bor 109 liter vizet igényel. Egy kiló marhahús 15,5 m3 víz felhasználását jelenti. Nem is értem, ha én egy köbméterért 800 forintot fizetek, hogy lehet a marhahús kilója 1500 Ft? Úgy, hogy a mezőgazdaság közel ingyen lapja a vizet, igaz nem ivásra alkalmas minőségben.

Minden esetre, a vízhiányra fel kellene készülni, de miért készülnének fel, amikor a felmelegedésre se készültünk fel. Megszoktuk, hogy mindig akkor lépünk, amikor muszáj. Amikor egy kereszteződésnél egy év alatt négy baleset van, akkor csinálnak oda egy körforgalmat, és a balesetek száma leesik. Ez a dolgok normál menete. Ezt azonban a klímával nem lehet csinálni, mert több évtizedes lomhaság van a rendszerben. Amit ma teszünk, vagy nem teszünk, annak 40 év múlva lesz valamifajta hatása. Közben a folyamat gyorsul. Gyorsul, mert számtalan pozitív visszacsatolás van benne. A közeljövőben a víz és annak hiánya lesz a sláger.

___________________________________________________
___________________________________________________
________________

Éljetek a lehetőségekkel!

309 gondolat erről: „(1686) Közeleg a víz nélküli világ

  1. Jó írás. Igaz a többség a tegnapi szélsőséges felhőszakadások után vízhiányra pont nem fog gondolni. De szép ízelítő volt a klimatikus szélsőségek növekedéséről, most épp az egyszerre lezúduló csapadék mennyiségének tükrében. Úszott is fél Bp -t.

    Ha már Al Gore volt, akkor legyen DiCaprio is:

    Az utolsó óra (2007)
    http://filmbirodalom.com/watch-embed-232802-12777

  2. EZ az igazán releváns téma (szemben pl. a CO2-vel).

    Kíváncsi vagyok, hogy a döntéshozók az eső- és folyóvízkezelés kapcsán mikor kezdenek el úgy gondolkozni, hogy hogyan lehetne a hirtelen jövő nagy mennyiségű vizet minél hatékonyabban helyben tartani, ahelyett, hogy minél gyorsabban kitessékelnék az országból.

  3. 1.Pitono

    Tibor bá’-nak különleges képességei vannak a posztok időpontjának időzítésében.Jó meteorologus vált volna belőle, így csak jó mete-urulogus(lásd a tegnapi posztban a “nedűt”:D))))
    Szélsőséges időjárás mindig is volt, emberi tevékenység előtt is.Emberi kulturák tűntek el évezredek előtt is a szárazság miatt.Itt egy cikk, hogy a szárazság és a vízbőség ciklikus változása vírusokat kelt életre.:

    http://www.ng.hu/Civilizacio/2010/03/Ki_olte_meg_az_aztekokat

  4. Hát persze. A Döntéshozó jogászaink segghülyék bármilyen gondolkodásra is.
    A növekedés gyorsításával minél előbb akarják kinyírni az Élő Bolygót.
    Rakás pszichopata, ön- és tömeggyilkos, planetáris omnicida.
    És akkor még finoman fogalmaztam

  5. Tisztelt Tiborbátyám!
    Azt írod, hogy a víz ellátásunk nincs veszélyben?Hát én nem lennék ilyen optimista. Az a helyzet, hogy magyarországnak nincs folyólya, az összes folyó ami ezen a szarkupacon keresztűl folyik az már külföld. Így csak idő kérdése a folyók elterelése,vagy szomszédos országok víztározóinak a kiépítése, feltöltése, ami meg lefolyik az a kevéske azt lemérgezhetik.Sajnos ez a történelemben sokszór előfordűlt. A maradék rétegvíz egyre mélyebben lesz és drágább lesz, tehát hamarosan vízkorlátozásra kerűlhet sor idehaza is.

  6. 6:
    Annyiban igazad van, hogy a vízkinyerés idehaza is nehézségekbe fog ütközni, de hol van ez másokhoz viszonyítva? Különben a “nehézségek” már elég rég beindultak. Gondolj bele! Gyerekkoromban mindenki csapvizet ivott Budapesten, amit kizárólag a Duna menti kutak szolgáltattak. A budapesti víz kitűnő volt, és gyakorlatilag ingyen adták. Hol vagyunk már ettől?

  7. Hazai víz – DUNA

    Árvízi veszély egyre nagyobb. Ha a következő esetében egyszerre esik majd az eső a bajor, osztrák és szlovák vízgyűjtőben, akkor a főváros elúszik. (Ehhez értek Tibor bá’, foglalkoztam ezzel eleget.) Az árvízek száma és a tetőzési szintek szaporodnak és nőnek. A töltés magasítás szűkíti a medret, kotrás, mederszabályozás nincs, így a tetőzések eleve magasabbak. Ha pedig szakad a gát, mobil gátfal, homokzsák fal… akkor sok lesz majd a halott.

    Ivóvíz: Gabcikovo óta nincs sóderból utánpótlás, a Duna iszaposodik. Ehhez képest (illegálisan) megy a sóderkotrás, amit szépen visznek Ósztriába és beleöntenek a Dunába. Bp ivóvize hamarosan bajba kerül. Bezzeg, ha Ósztriában egy vödör sódert szedsz a Duna partján, nagy rendőrségi pofonoknak leszel kisgazdája.

    Hazánk egyáltalán nem víz nagyhatalom; ez egy igazi turbó magyar tévhit.

  8. És még mindig senki nem tesz semmit azért, hogy leálljon az emberiség létszámának a növekedése. Nem hogy nem tették sehol kötelezővé a “kínai családmodellt”, még Kínában is eltörölték. Ez a legnagyobb katasztrófa, minden ebben gyökerezik. 🙁 Rettenetes.

  9. 5 Ouse M.D. 😉 egyetértünk

    Jelenleg mennyien is vannak vízhiánytól súlytott élettérben 1 milliárdan, netán már közel 2 millirdan?!

    Klíma, víz (összefügg), olaj, mikron méretű műanyag az óceáni halakban… mind mind 2020-2025-re érik be, ha nem hamarabb. Mikorra is csúcsososdik ki a nukleáris fegyverkezés? 2019-2021 vagy hamarabb.

    Ennyi. Már egyetértek Tibor bá’-val és Ouse M.D.-vel, nekünk befellegzett. Nem látom a módját, hogy sikeresen fel lehet készülni, se közösségileg, se egyénileg. (Amíg mindenki nyaral, addig én dolgozok és nyaralás közben is dolgozok; nem az ittenieknek szól!!!)

  10. 10.
    Jövőnk!
    Sajnos én is erre jutottam. Game Over.
    Egyedül az időpont a kérdés. Azt talán kicsit lehet tolni. Nem nagyon, néhány hónap, esetleg év. Ennyi.

  11. 11. solouse szerintem (szerintünk) csoda, ha eljutunk 2020-ig. De… lehet, hogy a huszas évekig eltologatják valahogy, bár nem sok tartalék van benne, a klíma meg valszeg nem húzza addig.
    A felkészülésnél meg az élelmiszer termesztés fog gondot okozni; nem én mondom, szakértővel egyeztettem.

    Edited: most már értem a sorozatokból azt a mondatot, hogy “ez már nem a mi világunk, mi csak próbálhatunk alkalmazkodni, de a gyerekeink már megszokják, hogy ilyen a világ.” Persze… kérdés a klíma.

  12. 10 & 11:
    Amikor én írtam a game over-t néhány éve, többen a torkomnak estek. Ha jól emlékszem Curix vitte a prímet. Igaz, én megfűszereztem azzal, hogy ha most gyereket vállalsz, akkor az szörnyű halált fog halni. Na, ezt nem kellett volna, mert rengeteg közöttünk a férfi ne-bánts-virág.

    9:
    A kínai projektum következtében sok millió fiatal férfinek nem jut nő, mert ha csak egy gyerek lehet, akkor mindenki fiút akar. Mást kell kitalálni, de ez eddig még nem sikerült.

  13. 13 Tibor bá’ én ezért nem estem a torkodnak 🙂 csak kerestem a lehetőséget, lévén két kisgyerekem van. Igaz, amúgy is kerestem volna, mert még sok kisgyerek van a sajátjaimon kívül.

    Tibor bá’ lenne egy nagy kérésem: nem tudnál egy rövid slágvortos kommentet írni, hogy milyen területeken vagyunk “vörös” veszélyzónában és szerinted mikor omlik össze az adott terület? (Pl. klíma, olaj, víz, élelmiszer, gazdaság stb.)

    Szerinted meddig húzza még a világ; érdekelne a véleményed.

  14. 15:
    Szívesen, de tök felesleges. Ha nem a 80, hanem a 100 százalékot ott hagyjuk, ahol van. És nem 2050-ig, hanem most azonnal, már akkor is késő 40 évvel ezelőtt kellett volna. Vagy, amikor James Hansen jelezte az USA Kongresszus felé 85-ben. — Most már csak egyet tehetsz. Élvezd az életet, amíg lehet.

    14:
    Összeállítom.

  15. tibor bá
    izrael már az 50-es években , elsőként a világon nekiállt kidolgozni a tengervizsótlanitást-seawater desalination process-zarchin mérnök elgondolása szerint, és az elsö város eilat volt, ahol a vizellátást igy oldották meg.
    és volt viz eilaton, a sivatagi városban, korlátlan mennyiségben.
    az évek folyamán természetesen sokat fejlödött, tökéletesedett az eljárás,nagyon sok berendezést adtunk el világszerte, főleg arab államoknak, még iránnak is.
    ezért, véleményem szerint, mig van viz a tengerekben, addig az embereknek is lesz vize.
    természetesen, egy szóval sem mondom, hogy nem kell takarékoskodni a vizzel, mint bármely természeti forrással, de viz mindig lesz.

  16. 6:

    Nem hiszem, hogy egy forró és száraz nyár miatt ezen annyira aggódni kellene, hiszen tavaly meg az átlagnál jóval több eső esett. Nem először vannak ilyen kilengések, volt már vészjóslat a Balaton esetében is, aztán évekig dicsérték, majd most megint beindult a túlaggódás. Ha már gondolkodni nem tudnak, akkor legalább a már megtörtént dolgokból tanulnának.

  17. Itt egyetértek Tibor bá-val az antropogén hatást illetően. A vizek szennyezettek és a természetes megtisztulási folyamat lassabb, mint a szennyezési ütem. Vizünk lesz, csak az nem mindegy, hogy milyen minőségű. A mennyiséget illetően, pedig a klíma/időjárás beszól, hol kevesebb lesz, hol több, vagy egyszerre kapjuk a nyakunkba több hetes szárazság után, mint a napokban.
    Visszatérve a minőségre, van lehetőség annak javítására (lásd Bálint hsz. is) a klíma változtatásával ellentétben.

  18. 18: Nem az a gond, hogy átlagban kevés eső esne, hanem az, hogy a vízgazdálkodásunk nem arra van berendezkedve, hogy a hirtelen jövő nagy mennyiségű vizeket minél tovább itttartsa a talajban vagy máshogy. Most volt két hét szárazság, ez egyes erdőkben elég volt arra, hogy a tölgyfák ránézésre 70%-a kiszáradjon – mert nincs elég víz a talajban, mert mindent a lehető leggyorsabban leküldünk a folyóvizekben.

  19. 13: nem baj, ha sok pasinak nem jut nő, hisz nem tudnak szülni, ez is gyorsítaná a létszám-növekedést. De ha már mindenáron “egyensúlyt” akar valaki, akkor nem szabad megengedni az abortuszt ill. azt, hogy megmondják előre a szülőknek, hogy milyen nemű lesz a gyerek.

  20. 21: Neked lehet, hogy nem baj, de annak a néhány millió kínai férfinak igen. Meg annak a párezer nőnek is, akikkel a kialakult óriási igény miatt emberkereskedelmet folytatnak.

  21. 17:
    Tengervízből természetesen lehet csinálni ivóvizet, de kurva sok energiát emészt fel + szállítás.

    21:
    A társadalmat rendeletekkel csak egy bizonyos szintig lehet irányítani. Az utód nemzés már ez felett van. Az anyám a Ratkó korszakban esett teherbe, amikor az abortuszért 1

  22. 17:
    Tengervízből természetesen lehet csinálni ivóvizet, de kurva sok energiát emészt fel + szállítás.

    21:
    A társadalmat rendeletekkel csak egy bizonyos szintig lehet irányítani. Az utód nemzés már ez felett van. Az anyám a Ratkó korszakban esett teherbe, amikor az abortuszért 10 év börtön járt. Mégse szült.

  23. 17-24: A tengervízből az energiabőség korában lehet ivóvizet gyártani, a nem túl szegényeknek. HA az éghajlatváltozás olajcsúccsal is jár, mint most, ez se lesz.

  24. Sziasztok!

    Jó látni, hogy már egyre többen látják, hogy baj van. Hetesi Zsolt már jó régóta figyelmezteti az embereket, hogy hamarosan cudar világ jön. Akit érdekel érdemes rákeresni az előadásaira, egy tudós ember akit még engednek megszólalni.

    Jövőnk, szerinted van olyan ország ahová lehet még menekülni? Mert egyre inkább úgy látom, hogy már Európában nincs. Dél Amerika meg a vulkánok és földrengések miatt egyre veszélyesebb. Nézzétek meg hogy napi szinten mennyi földrengés van mindenfelé és már nem kicsik, hanem min. 4-esek. Ami már érezhető.

    Tibor bá’: Kedves reményke! Az én könyvem 2004-ben, két évvel Hetesi bemutatkozása előtt jelent meg a könyvnapon. Nem látom be, hogy Hetesi honlapját nálam kellene népszerűsíteni. Majd, ha ő engem népszerűsít, akkor lehet róla szó. 😀

  25. 26: Jobb lesz, ha lezsidózod Tibor bát, vagy szexmániásnak nevezed, túlteszi magát rajta, de Hetesihez hasonlítani ŐT??? 🙂 Az a nyikhaj tőle lopkodta össze a szánalmas haknijai anyagát… 😀

  26. Tibor bá!

    Nem akartalak megbántani, csak tisztelem Hetesi munkáját és a tiédet is.
    Akit érdekel úgy is rákeres, de megegyezik sokak véleményével.

    Engem az érdekelne hogy a fiatalság most menjen Dunának, vagy van valami más lehetősége? Mert itt alig olvasok alternatívát…

    28: megoldást jöttem keresni, nem személyeskedni 😀

  27. 29: Tibor bánál két alapszabály van kőbe vésve:

    1. Hetesi egy SENKI!!!!
    2. Megoldás: NINCS!!!

    😀

  28. reményke

    Uruguay* (de sanszos, az sem), Argentína (lehet idő előtt bedől), Chile (ahogy említetted földrengések). Más nincs.

    *amennyiben Argentína és Uruguay összefog, kiegészülve Chilével, valamint Brazília lemészárolja a favella lakókat (10-50 millió) és szintén védi az uruguayi és argentin mezőgazdaságot, állattartást, valamint Uruguay időben megkapja az első úszó atomerőművet és az argentínok sikeresen visszaszerzik a Malvinas-szigeteket a már nem létező UK-től, akkor. Van rá esély.

    Engedtessék meg, hogy kiálljak Hetesi Zsolt mellett, főleg, hogy ismerem. Nem egészen értem, mi ez az ellenséges hangnem vele szemben?!

  29. 30. Arma

    Első javítva: Tibor bánál:
    1. Hetesi ÉS Szendi “két senki”. 😀

    (bocs az OFF-ért 🙂 )

  30. 30: még sok ilyen alapszabály van, lehetne folytatni a sort 🙂

  31. A fő bűne, hogy katolikus hívő, és Tibor bá’ számára ez annyi, mint ördögnek a tömjénfüst! 🙂

  32. Egész jók mostanában a posztok Tiborbá, kevesebb a politika és végre több a klíma-olaj-gazdasági, szóval csak így tovább! 😉

    Ehhez a témához csak annyit szólnék, hogy az ivóvíz nálunk talán nem lesz akkora probléma a szűrők, forralások és források miatt, de a mezőgazdaságban és állattartásban már komoly gondok jelentkeznek majd.

    A minap ment valamelyik poszt alatt eszmecsere védelemről élelemről főként családi és település szinten de mivel Gedeonon és a blog-gazda Druszámon kívül nem látok mostanában régi tagokat ezért nagyjából összeírnám miken morfondíroztunk itt 4-5-6 éve:
    (Bocs, hogy ide írom de úgy tudom elvesztek a régi kommentek és “csak” 32 ezer darab mentődött át ezért még jól jöhet egyszer)

    1. Városból érdemes kiköltözni vidékre kertes házba, ahol egyáltalán lehetséges még az önellátás egy kezdetlegesebb szinten (!) ha a szükség úgy hozza. Tanya helyett a kisváros vagy falu előnyösebb méghozzá az is inkább egy jobb közbiztonságú területen és NEM a település legszélén ahonnan várhatók az éhesek.
    El lehet kezdeni gazdálkodni kis kerttel pár haszonállattal és beilleszkedni a közösségbe (szomszédok, barátok, akár polgárőrség stb.) Szerintem nem kell érteni mindenhez és nem kell megtermelni magunknak mindent, mert ha közösség van akkor lehet majd cserélni (kerítés-kereskedelem). Ha eljön az itt már sokat emlegetett vész-korszak amikor megszűnnek szolgáltatások, nem lesz ennyi élelmiszer és rosszabb lesz a közbiztonság akkor egy helyi szerveződés még életképes lehet persze szerényebb életvitellel mint a mai. Ha valakinek van egy jól fizető irodai munkája akkor érdemesebb lehet még maradni a mókuskerékben és mellette kialakítani egy önellátósabb fenti kertesházas megoldást mert amíg termel a multi addig nem lesz itt nagy para. Ha vannak vidéken rokonok ahol van hely meg kert akkor lehet velük beszélni a blogon emlegetett nehezebb időkről hátha jól jön oda pár munkáskéz vagy aranytartalék.

    2. Nem árt némi tartalékot képezni tartós élelmiszerből, pénzből, aranyból mert ha baj van akkor ezek jól jöhetnek. A 70-80-90 évesek nem véletlenül tartanak mai napig a padláson lisztet magokat ezt-azt, követendő példa kellene legyen. (Lásd svájci 10kg élelmiszer-fejadag mint kötelező tartalék ha meggszavazzák, rájuk is érdemes figyelni ahogy jövőnk is írta). Már 3 éve eszegetem a konzerveket és veszem is az újakat, egyáltalán nem rosszak úgyhogy nem volt kidobott pénz 🙂
    Ha pénzt kell költeni akkor egy aggregátor meg a házkörüli javításokhoz sok-sok szerszám szintén jobb választás mint a legújabb led-tévé 🙂

    3. Amikor a védelem kerül szóba akkor sokan egy egész hadsereg ellen akarnak felkészülni, ami nem csak lehetetlen de szerintem teljesen felesleges erőpocsékolás is. Épp elég a Tiborbá által emlegetett kutyák-rácsok-“egyebek” olyan szinten, hogy jobban álljunk mint a környező házak. Régen még volt róla szó, hogy ha már nem lesz elég élelem és elindulnak a portyázó hordák akkor település szinten megszervezve 7/24 lehet járőrözni, riasztani ha jön egy kompánia.
    Persze minden fegyvernek vannak határai és hátrányai, de nem kell leszólni a nyílpuskát vagy kihegyezett vasrudat, mindnek meg lesz a megfelelő helye és ideje. Sokkal fontosabb a jószomszédi viszony, ha valakihez betörnek akkor ne pattogatott kukoricával nézze végig az utca hanem együttes erővel kapja el a rohadékokat.

    4. A másik földrészre utazásról lebeszélném a delikvenseket, több szempontból is:
    – Van aki már 20 éve geddonista, ha elköltözött volna valami világvégi helyre vagy tanyára akkor most hatalmas hátrányban lenne. Pl Tara is otthagyta a városi házat meggondolatlanul még idő előtt…. Mi van ha ezt az összeomolgatást még el tudják húzni 10-20-30 évig? Ezzel is számolni kell.
    – Plusz azt tekintve, hogy még a mostani szuperélhető világban is kívülállónak számít az első 1-2 generációs bevándorló, hát akkor szerintetek mi várható ha fogytán lesz a kaja vagy alig lesz elérhető korházi ellátás? Kit fognak ellátni, az őshonos svédet/délamerikait vagy a sorból teljesen kilógó akkcentusos magyar fenegyereket? 🙁
    Elég abba belegondolni ki hogyan gondol az utóbbi időkben ITT megjelent bevándorlókra… mint kisöpörni való idegenek! Pedig csak a rendszer lábai repedeznek de még áll a kapitalista tákolmány!

    Egyelőre ennyi, és bocs, hogy ide pofáztam a fentieket, de jó lenne összeszedni egy táblázatba ilyeneket mert akkor nem jönne elő 2 évente az újaktól olyasmi amit már rég átbeszéltünk átvitattunk itt.

    Kellemes felmelegedést mindenkinek! 😉

  33. Freeetoaster!
    Üdv a veteránoknak!
    Visszatérne a jó öreg geddonista szellem? !

    Ha már víz a téma, főleg az újaknak hívnám fel a figyelmét az alomszékre!

  34. 30, és Tibor bá:

    Nem mindegy, hogy még egyetemistaként kéne rájönnöd bizonyos dolgokra vagy már az 5. X-en túl, tele élettapasztalattal- bár az Emberiség nagy részének azzal együtt sem jön össze…
    A Fermi- paradoxont csak nagyon jó tanárok/ oktatók tudják a diákjaiknak úgy átadni, hogy az bizony ránk is érvényes. Pedig már az ’50- es évek óta ismert.
    Szóval Tibor bá’ meg Fermitől lopott ilyen alapon- sőt 50 évvel később jött csak rá…

    35:

    Az északi félteke a nagyszámú embertömeg- no meg az atomfegyverek- és reaktorok miatt 100% leves.
    A déli is- csak kicsit később.
    A Mars- utazásban reménykedőknek meg jön a Star Wars a mozikban. Ennyi.

  35. 9:
    “És még mindig senki nem tesz semmit..”

    Ez nem igaz, én pl. bemelegedtem. 😀 😀

    10-14
    Gyerekek ez így borzasztóan depresszív beszélgetés.
    -ki fogunk halni
    -mikor?
    -nemsokára
    -nem lehetséges, hogy mégis…
    -nem

    Kb. ennyi értelme van az egésznek. 😀

    26:
    Reményke az isten szerelmére el ne költözz innen Argentínába!!! Ugye nem fogsz?

    31:
    Jovonk te el is fogsz menni ezeknek az országoknak egyikébe vagy csak itt idegeneknek ajánlod??? Necces dolog ám bármelyik dél amerikai országot biztonságosabbnak beállítani, mint Magyarországot.

    35:
    “mivel Gedeonon és a blog-gazda Druszámon kívül nem látok mostanában régi tagokat…”

    Vérig vagyok sértve. 😀

    Hát srácok az elmúlt 5 év alatt összességében rosszabb lett a hangulat itt a blogon.
    Már Jovonk is feladta, mindezt két gyerekkel… szépen vagyunk.
    A baj az, hogy régebben sokkal gyakorlatiasabb volt a blog, ha víz volt a téma, akkor jöttek a víztisztítos ötletek, linkek, ma már csak sajnáljuk magunkat, hogy milyen szar nekünk, jól kihalunk a picsába.
    A blog lelkiállapota sokkal depresszívebb, ha lehet ilyet mondani, mert itt most nem egy-egy személyről van szó, hanem a beszélgetések minőségéről.
    Ez alól persze kivételt képez Ouse M.D. 😀 Ő menthetetlenül ki akar halni. Még véletlen se hagy magának 0,0000001% esélyt sem 😀
    Szedjétek már össze magatokat egy kicsit… még akkor is ha tényleg kihalunk…

  36. 38:

    Nemtom minek válaszolok neked, úgyse fogod fel.

    A lényeg:
    “A remény a legrosszabb gonosz, mert felment a tényleges cselekvés alól, olyan kézbe helyezi a sorsod, ami felett nem te rendelkezel.”

  37. Ez pl egy olyan sziget, ahol nem lesznek hajlandóak kihalni a lakosok akár mennyire is szeretné ezt Ouse M.D. Sőt lehet azt sem fogják tudni, hogy már ők az “emberiség”.

    http://www.erdekesvilag.hu/a-bamulatos-aogashima-sziget/

    39:
    “Azt mondják, amíg élünk, remélünk, és nincs is ezzel bajom, de én a fordítottjában is hiszek. Amíg remélünk, élünk.”
    Stephen King

    a kérdés már csak az, hogy te érted e a lényeget???Ennyi.

  38. 30:
    A történelmi hűség kedvéért tegyük hozzá, hogy éveken keresztül (sőt még ma is) nálam iparkodtál népszerűsíteni a honlapodat, amit csak mérsékelten tűrtem egy idő után. Ezért áttértél egy másik technikára, most a Facebookon serénykedsz, ami minősít, de ez a te dolgod. Az viszont az enyém, hogy rámutassak alattomos (de jópofiságnak álcázott) piszkálódásod forrására. Szegény reményke jót akart, mert nem ismerte a hátteret és belinkelt 3 URL-t is (amiket kitöröltem). Néhány szóban közöltem vele tényeket, amit sikerült neked alaposan meglódítani, nem röstellve egy rakás csúsztatást se. Végül öntsünk tiszta vizet a pohárba:
    1) Hetesit és munkásságát, pláne személyét soha nem minősítettem, de kritizáltam a főmondanivalóját a fenntartható fejlődést mert szerintem ilyen nem létezik.
    2) Soha nem állítottam, hogy bármit is lopott volna tőlem, főleg azért, mert én személy szerint önálló kutatást nem végzek. Ezért lopni tőlem nem lehet.
    3) A szexmániával kapcsolatban az a véleményem, hogy nem foglalkozok többet a témával, mint amennyit megérdemel. Egyetlen “hibám”: nem passzol az egyéniségemhez, hogy megjátsszam az álszemérmes kétszínűséget, amire a katolikus Lengyelországban bizonyára szükség van.
    4) Marica! Szendi munkálkodását pozitívnak értékelem, bár nem lehet eltitkolni, hogy profit orientált. Viszont a paleolit étrendet jól jövedelmező hoax-nak tartom. És mit ad isten. Néhány napja az INDEX-ben is volt egy cikk, ami szerint a paleolit étrend alapjai hamisak. Ha az INDEX néhány héttel utánam ismerteti a paleolit étrend tarthatatlanságát, akkor nekem nincs miért szégyenkeznem.
    5) Nem tudom az észrevételeket tisztességes kritikának felfogni. Nem értem tehát, hogy mi a picsának jártok ide, ha nem vagytok velem megelégedve. Nekem – például – kedves Arma abszolút nem tetszik az a sok paranoiás hülyeség, amit összehordasz. Nem megyek tehát oda, nem olvaslak, és nem baszogatlak érte. Egyszerűen ignorállak, amit nektek is ajánlani tudnék.

  39. 38: Curix:
    Bocs ha kihagytalak! 🙂 De a melegek tudtommal nem számítanak bele! 😀 😀 😀
    Vannak még páran itt veteránok, csak ritkán kommentelnek…

    Régen tényleg gyakorlatiasabb és jobb hangulatú volt a blog, de hát ez van na, közeledik a geddon vagy mi 🙂
    Én se értem az állandósult “meghalunk mind” hangulatot. Az emberiséget mai formájában nem lehet megmenteni ez már az itt irogatók nagy részének nem újdonság, de még ha elszáll rengeteg reaktor akkor is éldegélnek majd kisebb csoportok, velük kéne foglalkozni.
    Szerintem egyébként a lassú lecsúszás és a hosszan tartó összeomolgatás a valószínűbb, akkor meg nem lesz teljesen irányíthatatlan a folyamat.

  40. 40:
    Azt hiszem félre értelmezel, pedig explicit már ezt is megírtam. Készülj fel! Védekezz! Megéri még akkor is, ha csak egy héttel hosszabbítja meg az életedet. Ráadásul, ha a klíma lesz a végzetünk (amire én tippelek) akkor akár éveket is nyerhetsz. Éppen most írtam néhány napja. Szereltess fel légkondit, + aggregátor és benzin, mert más is felszereltet és áramkimaradás várható. És ha bejön a 40 °C feletti időjárás, kezdj el ásni egy vermet. Amikor kezd élelmiszer hiány, vagy árrobbanás lenni – spájzolj be. Amikor mindenki kinyiffant körülötted, már nem olyan szar a halál.

    42:
    Curix ezt a viccet nem ismeri, pedig tudhatná, hogy ezzel együtt szeretjük.

  41. 43:

    De igen ismerem Tibor bá, ezért mosolygok rajta én is, ahelyett, hogy virtuális tört döfnék Freetoaster barátunkba.

    42:

    “de még ha elszáll rengeteg reaktor akkor is éldegélnek majd kisebb csoportok, velük kéne foglalkozni.”

    Tudod hányszor írtam én már ezt, és mindig én voltam a hülye (valamivel később már hülye buzi 😀 )
    Az emberiség és a civilizációnk valóban kihal, de egy olyan adaptív élőlény, mint maga az ember életben fog maradni. Az életben maradók száma persze bizonytalan, lehet ezer fő, lehet több millió is….
    Nem az emberiség letűnése lesz érdekes, hanem a gazdaságé vagyis a civilizációé. Tudásunk még lesz, de eszközünk már nem… na az lesz majd érdekes világ.

    A klímánk nem fog ilyen gyorsan változni, mint ahogy ti ezt itt állítjátok. Sokkal látványosabb változásoknak kéne végbemenni ahhoz, hogy alátámasszanak egy 5-10 éven belüli klímakatasztrófát. Ilyennek nyoma sincs. 10 napig 36 fok volt. Na és???
    Németországban alig vagyok északabbra mint itt és ott senki nem ismeri a házi klíma fogalmát. Nincs rá szükségük. Túllihegitek a dolgot. Egyelőre nem tüzel a bolygó.

  42. Mivel a víz a téma, a személyeskedés részen most ugranék… 🙂

    Csak hogy tisztábban lássunk:
    Magyarország, 2015. Kicsit utazgattam az országban, amerre jártam, a kukorica nagy része “fel volt gyulladva, vagy ‘furulyált'” 😉 Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz kukorica-termés, csak kevesebb lesz. Azt a keveset pedig a gazdák jó pénzért eladják külföldre. A gabona termés /búza/ viszont jó volt, a minőségi árút persze szintén elpasszolják pl. az olaszoknak. Így itthon drágul a takarmány, és ezért a hús is, a kenyér minősége pedig tovább romlik.
    Magyarország, valamikor a jövőben. A Duna és a Tisza vízgyűjtőjében hektikus lesz a csapadék eloszlás /nem feltétlenül kevesebb, mint ma/. Ha sok lesz a csapadék, a feljebb levő országok a nyakunkba eresztik az árvizet, ha lecsökken a folyók vízszintje, akkor visszafogják /tárolják/ a vizet, hozzánk nem jut, vagy csak nagyon kevés. A magasabb hőmérséklet, a szélsőségesebb időjárás és az árvizek, belvizek miatt a mezőgazdasági termelés eleve visszaesik, emellett a búza termelés ellehetetlenül a magasabb átlaghőmérséklet miatt, a kukorica rendszeresen kényszeréretten kerül betakarításra /ennek minden következményével (kevés és rossz minőségű termés, életképtelen vetőmag stb.)/.
    Ekkor még egy szót sem ejtettünk az energiahelyzetről… Ha az nincs, akkor nincs műtrágya, növényvédőszer /bár ennek sokan örülnének – eleinte/ nincs traktor a munkagépeivel és nincs öntözés sem /még ha lenne is vizünk/.
    Azt mondom, amit Tibor bá’ – ha a klíma változik, nincs kiút. Persze senkinek sem tilos reménykedni, meg imádkozni… Hogy miért változik a klíma, azt nem tudom, de hogy már a 60-as évekhez képest /utóbbi 50 év/ is változott, abban egészen biztos vagyok.

  43. A verem ásáshoz. Mi épitkezés/bővítés előtt vagyunk, és most tájékozódunk árakban. Egy nyamvadt pincét, ami a ház alatt lenne, szigeteletlenül akarnak 80e Ft/nm-ért csinálni. Kicsit megdöbbentem az árakon, hogy ennyire elszálltak.

  44. 46: Csákány, ásó, lapát nem olyan drága. Betonozni is mindenki tud… – ha akar. 😉

  45. 45:
    Korrekt összefoglaló.

    46:
    Ennyiért kiáshatod magad. Én kiástam az enyémet, és nem haltam bele.

    44:
    Curix. Nekem nincs elméletem, én csak elfogadom azt, amit a legplauzibilisebbnek tartok, és hidd el, értek a műszaki és a természettudományos dolgokhoz.
    Az a helyzet, hogy északon nagy a baj. Olyan nagy, hogy a hozzáértők 2-3 naponta jelzik a változást http://arctic-news.blogspot.hu/ nézd meg. Sajnos a katasztrófa néhány év alatt be tud következni, mert hatalmas pozitív visszacsatolás fog bejönni a dologban Metán ügyben, ami akkor esedékes, amikkor eltűnik a jég. Ennek már az idén is van esélye, de jövőre majdnem biztos. — Ez nem kiscserkészek álláspontja, komolyan kell venni.

  46. 40:

    Okés, reménykedhetsz benne, hogy a mostani (és még pumpálunk ám rendesen az összeomlásig is dögivel) CO2- szinthez tartozó + 33 m tengerszint- emelkedéstől nem olvadnak le pl. a japán atomreaktorok.
    Vagy hogy az ehhez tartozó civilizációs összeomlásban valahogy sikerül elkerülni az atomfegyverek használatát.
    Vagy, hogy a mostaninál nem lesznek 10x nagyobb Jetstream- ingadozások, ha eltűnik az északi- sarki jég és lesz még valamilyen ehető növény, ami ezeket az ingadozásokat kibírja.

  47. 46.
    Nem a kiásás a gond, azt mi is meg tudjuk csinálni, úgy látom maga az anyagár is nagyon felment. Mivel a ház alatt lenne, ezért el kéne bírnia a terhelést is. Mindegy, egyenlőre lemonduk arról, hogy az új rész alatt pince legyen, majd később csinálunk a ház mellé egy másikat saját magunk, gondolom az olcsóbbra ki fog jönni.

  48. 35. freetoaster

    Nem ugy van hogy a konzervek elviekben korlatlan ideig tarolhatok hiaba van rajta a lejarati datum? Ha jol emlekszem pont itt olvastam.

  49. Dél-Amerika (mások kedvéért és Curixnek válaszként):

    Nyilván elemzés és kapcsolatok után nyitom ki a számat, amúgy lásd Ouse M.D. hsz-ét, az egyik miértre, hogy érdemes.

    Btw Uruguay: ALKOTMÁNYOS joga van ITT és MOST mindenkinek, hogy oda letelepedjen. Ilyen sehol máshol a világon NINCS. A xenofóbia NULLA, mert MINDEN URUGUAYI európai és mert – erre nem büszkék – 1825-30 körül – kiirtották az összes indiánt, így MINDENKI bevándorló. Uruguay (és még Chile) rendkívül biztonságos, a vidéki Uruguay maga a paradicsom hazánkhoz képest @ Curix.

    A válasz pedig: NEM, nem mennék, jelenleg – sajnos – az az eredmény jött ki, hogy Uruguay iszonyatosan veszélyessé válhat Brazília miatt (hódít vagy a zombijai /10-50 millió/ ki nem irtása miatt.

    Amúgy Reményke legjobb esélye: svájci férj, gyorsan szülni.

  50. Addig is míg klíma nélkül vagy, a hőség napjaiban igyál langyos teát.
    Olyan sokat mondogatták már az orvosok, nem hideget, meleget kell inni, hogy vettem egy nagy levegőt a klíma helyett és elkezdtem langyos, cukormentes teát inni.
    Szerintem még annál is jobb a hatás, mint ahogy az orvosok beállítják. Talán ők sem próbálták ki, csak beszélnek róla.
    Megszűnt az izzadás, a legforróbb éjszakát sem forgolódással töltöttem. Klímavásárlás elnapolva.

  51. 52 igen, sötét helyen, hűvösben tárolva. Érezni fogod kinyitáskor ha szar, illetve előtte ha felpúposodik. Dettó oliva és étolaj, víz stb. Dettó kálium-jodid.

    Egy prepper egy 1930-as évekbeli konzervet nemrég nyitott ki, magnyfic 😀 kutya baja nem volt.

  52. 50, Chani – az anyagi lehetőségeiteket ti tudjátok, de én máig bánom, hogy kispóroltam a pincét a ház alól… Ha az egész házat nem is tudjátok alápincézni, akkor is érdemes egy kisebb részt.

  53. 54 ha egészséges a szíve és az érrendszere valakinek, akkor hideg zuhany vagy hideg víz, amíg a zsírpárna át nem hül… utána 4-6 órán keresztül nem érzed a meleget, még ha keményen dolgozol is. +sok vízet inni

  54. 50 Chani: Pince helyett később jó lehet egy acélkonténert is leásni. 800e Ft-ert kihozzák, daru beemeli a lyukba. Kátrányt önteni rá és kész. Az is megoldható, hogy csak bentről lehessen nyitni. Persze ha a gyerek bezárta magát akkor jön a lángvágó.

    52 Kisvacak: Lejártakat is megeszem, eddig nem volt gond bár max 3 éve járt le amit ettem. De nem a szavatosság miatt fogy a konzerv meg tészta hanem hogy szokjam + próbáljam az ízeket, no meg frissüljön a készlet az se árt.

  55. 56.

    Szerencsére van egy 25nm-es pince, csak gondoltam, hogy a hozzáépítés alá is raknánk egy ugyanekkorát legalább, biztosra menve, de mindegy, remélem ez is elég lesz. Így visszagondolva viszont, már egész jó áron vettük az ingatlant. 🙂

  56. 35: Nem tudom, Tara itt van-e, de elnézve a tegnapi pesti monszunt, nem biztos, hogy akkora hiba volt a szentendrei szigeten levő házat elcserélni egy hegyvidékire…

  57. 41: Nyugi, Tibor bá, a veteránok rég ismernek, mint a rossz pénzt, az értelmes újoncok is hamar rájönnek, hogy te egy értékes ember vagy valami elképesztő elfogultságokkal, elvakultságokkal és hibákkal együtt. Árukapcsolás, nem lehet csak a szépet-jót kimazsolázni. Ahogy egyikünkből sem… 🙂 Hogy nekem kell a te reklámod? Eléggé más műfaj, a közönsgeink egy metszetét érdekelheti mindkettő, amúgy a web elvileg egy ilyen dolog, hogy mindenki benlézhet mindenhová, ami nem zárt fórum. Te írod a magadét, én a magamét, sokban egyetértünk, sokban nem. Világos, hogy te egy szelektíven használandó öreg tanácsadó vagy. Lengyelország katolikus? Hol van az már…. Az itteni ballibbuzi mozgalmak sokkal izmosabbak, mint a magyarországiak… 🙂

  58. Nemrég olvastam valahol hogy az oroszok már arra gyúrnak, hogy fél Európa náluk fog kikötni, részben a klíma miatt, mert ott a melegedés szibériában inkább pozitív, másrészt akiknek elege van a menekültáradatból, ott még “Európában” érezheti magát…

  59. 48:

    Tibor bá ez a kedvenc oldaladról való:

    http://4.bp.blogspot.com/-FDkc3o8HUV0/VdCa4sQp21I/AAAAAAAARLY/McitvWhbgWE/s1600/Aug-14-2015.jpg

    Én semmi olyat nem látok rajt, ami kimerítené a “nagy baj” fogalmát. Ha a 12-es évet követte volna egy még meredekebb, aztán 14-ben egy még durvább és idén eltűnt volna a jég, akkor én is azt gondolnám, hogy baj van, de ilyen nincs. Sőt a tavalyi év jócskán hidegebb volt a rekord 12-esnél.

    Nem vagyok sem hülye, sem gyengeelméjű. Fel tudom fogni, hogy valóban lehetnek jelenleg beláthatatlan következményei a melegedő klímának (ránk nézve) de egyelőre én nem látom azt a pontot de azt a folyamatot sem, ami egy nagyon közeli és nagyon gyors klímaváltozásra adna okot.

    Nem vagyunk egyformák. Én személy szerint a gazdaságtól sokkal jobban tartok. Míg a klímánk egy mindenképpen jól látható lassú folyamat lesz, addig a gazdaságunk akár egy óra alatt romba dőlhet és a következményei sokkal pusztítóbbak lesznek, mint egy árvízé vagy tornádóé….

    53:
    Uruguay valóban egy remek ország kérdés ki akar ott túlélni… Ha úgy érzem majd Németországban, hogy el tudok szakadni Magyarországtól, akkor talán, de egyébként sosem jutna eszembe.

    58: Mennyi időre való konzervet halmoztál fel? Csak kész kaják, vagy van közte zöldség gyümölcs is?

    63:
    Ez a videó tulajdonképpen mit akar bizonyítani vagy cáfolni?

  60. 63. Ouse MD

    Csak beírtam, mert valahogy kapcsolódik a témához…

    Szerinted például mi várható Szibériában egy durvább melegedés esetén ?

  61. 61:
    Jaj! Azt mondod, hogy “elképesztő elfogultságokkal, elvakultságokkal és hibákkal” már úgy megijedtem, azt hittem, hogy impotenciával vádolsz.

  62. 35. freetoaster
    Hálás köszönet a szép összefoglalóért. Kellenének még prepper-posztok, rég beszéltük át a témát. Azóta sokminden változott itthon is, globálisan is. Változott a politikusok, és a tömegek hozzáállása is. Beütött a menekültáradat. Megbeszélhetnénk, hogy ki, mit próbált ki, milyenek a tapasztalatai, milyen érdekes ötlete támadt, vagy olvasta valahol, stb. És persze az újaktól sem lehet elvárni, hogy sok évre visszamenőleg olvassák el a blogot minden hozzászólással együtt.

    46. Chani
    Freetoasterhez csatlakozom, én tengeri szállítókonténert ajánlanék. Pár hónapja néztem hirdetéseket, használtat láttam 20 láb hosszút 350.000 Ft-tól, 40 láb hosszút 650.000-től. Szerintem azokat elég víz- és korrózióállónak készítik. Azért egy kavicságyat lehet tenni alá.

    20’ Dry Freight Container steel – 20 lábas konténer
    Belső méretei: H: 5.898 mm x Sz: 2.350 mm x M: 2.390 mm
    Ajtónyitó méretek: Sz: 2.340 mm, M: 2.280 mm
    Maximális tárolókapacitás (m³): 33,0 m³
    Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 24.800 kg

    40’ Dry Freight Container steel – 40 lábas konténer
    Belső méretei: H: 12.035 mm x Sz: 2.350 mm x M: 2.393 mm
    Ajtónyitó méretek: Sz: 2.339 mm, M: 2.274 mm
    Maximális tárolóapacitás (m³): 67,0 m³
    Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 28.800 kg

    Igaza van a károgóknak is, meg a konstruktívan hozzáállóknak is. Nagy eséllyel hamarosan feldobjuk a talpunk, de addig is meg kell próbálnunk felkészülni a kihívásokra.

    Az olajhiány nem csak energiaprobléma. Azon alapul a vegyiparunk, gyógyszer- és műanyag-gyártásunk, ezenkívül könnyen szállítható, koncentrált energia, üzemanyagként nehézkes lesz a kiváltása.

    Energiadrágulás, vagy hiány esetén szerintem veszélybe kerülnek az erdőink. Ha a falut és a terményt is őrizni kell, akkor nem marad elég ember az addigra esetleg veszélyessé váló erdők védelmére, és megindul az egyéni és szervezett favágás.

    Én a nap-tűzhelyet javasolnám, hogy a főzés energiáján spóroljunk leginkább nyáron. Még én sem vettem/készítettem, de tervezem. Solar cooker vagy solar oven szavakra keresve találhattok több változatot. A lényeg, hogy egy matt fekete dobozba tesszük az edényt, és esetleg tükrökkel rásegítve a nappal süttetjük. Széles a skála a parabolatükör gyújtópontjába lógatott fekete lábastól a házi tákolmányokig, mint például kartondoboz szabásmintára tükröző fóliát ragasztani, és összehajtani, megcsavarozni (all season solar cooker).

    Kézzel hajtható mosógépet is jó ötletnek tartom. Pl. Nabukodonozor néven olvastam egy példányról cikket.

    És van egy csomó dolog, amit eltanulhatunk a falusiaktól, ami bevált. Nem feltétlenül rögtön az internetről összeollózott permakultúrás erdőkertben kell gondolkodni. A poszt témájához kapcsolódva nem árt kút, víztartály (esetleg magasan is, hogy víztoronyként funkcionáljon), slag, üvegház, vagy fóliasátor, szivattyú, ha van aggregátor. Én lehet, hogy majd biciklipedált szerelek egy kerekeskútra, hogy ülve, lábbal tekerve húzzam a vizet.

  63. 78:
    Miért nem invitálod őket a szeptember 13.-i blogtalálkozóra. Lesz miről beszélni.

  64. Tibor bá meghajolhatnál a törzskommentelőid akarata előtt! Prepperposztot szeretnénk és nem klímakatasztrófát! Azzal nem vagyunk beljebb, ha holnap – immár századszorra – is leírod, hogy hú ha… jön a metán.

    68:
    Igazán stílszerű név egy poszt apokaliptikus mosógépnek. 🙂

  65. 69. Tibor bá’ és ti mindannyian
    Szeptember 13-án újfent blogtalálkozót tartunk Jásdon. Gyertek el! Leginkább a bevándorlás lesz a téma, ha addig valami egyéb szörnyűség el nem viszi a pálmát. De persze lesz a szokásos homlokráncolós aggodalmak felvetése, preppertémák, meg vidám személyes sztorizás. Ezelőtt Tibor bá’ rendszerint aggódott, hogy ne túl sokan jöjjenek el, mert egy tucatnál több ember már nem tud beszélgetni. Ezt úgy érte el, hogy átlag másfél hozzászólásban megemlítette, hogy lesz blogtalálkozó. Ez a módszer annyira sikeres volt, hogy legutóbb el is maradt az esemény. Jelentkezzetek Tibor bá’-nál!

  66. jó cikk,jó kommentekkel, holnap írok én is ide…

  67. Curix:
    Gyümölcsből befőttek és lekvárok, zöldségekből meg levek (+lecsó) vannak eltéve pár száz üveggel.
    Konzervből vannak készételek is de azt csak néha kostolgatom mert nem annyira ízlik, viszont halból nagyon sok van mert azt szeretjük is enni. Tésztát javaslom még, iskolákhoz beszállító cégeknek vannak 10-20 kilós kiszerelésben is és baromira jól eláll.

    12 voltos akkus mosógépből már több is van tudtommal az országban (legalább kettőről tudok), itt az egyik kis magyarázattal: https://www.youtube.com/channel/UCDF-SQu7ijqClv4hgg1GvUw/videos

  68. 26 és 29:

    Reményke igaz nem nekem szegezted a kérdést, azért válaszolnék rá. 30 éves fejjel számomra is fontos, hogy a Föld mely országában lenne a legnagyobb esélyem egy hosszabb életre, amely szinte az összes világvége lehetőségen és kritérium próbáján sikeresen átmenne. Itt nem kizárólag abszolút védelemre gondolok, hanem akár csak egy egyszerű elodázásra.

    Ez pedig Chile, azon belül is Patagónia, a Coyhaique és Punta Arenas városok közötti szakasz. Igaz Chile a világ leginkább földrengésekkel sújtott országa (amelynek epicentruma pont a főváros területén van), viszont többféle szeizmográfiai adatot tanulmányozva Dél-Patagóniában kb. annyi és olyan erősségű földrengések vannak, mint Magyarországon. Tehát sokkal ritkább és abból még kevesebb, amit az ember megérez.

  69. 70:
    Addig nem sok értelme van a felkészülésről beszélni, amíg “egyesek” hevesen tagadják a szükségességét. Különben is, legfeljebb a saját véleményemet tudom leírni, amire nincs garancia, hogy használható, de nekilátok.

  70. Hosszú évek óta azt hajtogatom baráti körben hogy mennyire szükséges lett volna az elmúlt évtizedekben néhány újabb víztározó építése kádként elterülő hazánkban, (mely hamarosan idegen kezekbe kerül). A hozzánk árvíz formájában érkező plusz csapadékmennyiség jelentős részér ezekben megtartva a mezőgazdaság számára olcsó vízforrásokat tudnánk biztosítani. A betelepíthető halállományról nem is beszélve. (Tudjátok hogy a halastó milyen jó üzlet? Persze csak a kiváltságos keveseknek…)
    Persze a stadionok építése sokkal fontosabb, mert azokról elmondható hogy a “nagy vezér” korában építették, másrészt ezreket lehet ide szükség esetén bezárni. Talán kellene egy piramis is az Alföldre most hogy Egyiptom nem egy életbiztosítás… + Még egy jó tanács: aki teheti testedzéssel erősítse az állóképességét. Mert ha menekülni kell akkor formában kell lenni, a lassúak és az elhízottak hamarabb megdöglenek.A rossz hír hogy a bolygón elmenekülni nagyon hova úgysem lehet. Amikor majd a túlélők egyre szűkülő tömegei élhető helyeket keresnek, már mindenki aki akkor még élni fog, régen állat lesz ismét.A gyerekednek vagy magadnak egyetlen szem gyümölcsért át fogod vágni a másik torkát különösebb töprengés nélkül…

  71. 76: “mely hamarosan idegen kezekbe kerül”
    Mifélébe? Migránsokéba, háttérhataloméba, oroszokéba, vagy szíriuszi idegenekébe?
    Kíváncsi lennék, hogy a körülöttünk élő többi közép-kelet európai országban is ugyanígy rettegnek-e a haza elvesztésétől, vagy ez csak magyar specifikum?
    Elvileg nekik is ugyanolyan félnivalójuk van, mint nekünk…

  72. Félrevezetően Magyarországot vizekben bővelkedő térségnek állítják be a hivatalos kommunikációban.
    Ez a múltra igaz, főképpen a Tisza szabályozás előtti időkre.
    Folyamatosan és szívós szorgalommal munkálkodunk Magyarország víztelenítésén.
    Folyó szabályozások, mocsarak lecsapolása, erdő irtás, hegyvidékek beépítése, bányászati célú talajvíz kiszivattyúzás, nagy felületek lebetonozása stb.
    1950-es években nagymamámmal kimentünk a Veszprém határában levő Séd völgyi szántó földünkre, sosem vittünk magunkkal ivóvizet. Több forrás is volt, egy bádogbögrét tartottunk a bokrosban. Veszprém vízellátását úgy oldották meg, hogy szinte az összes forrás kiszáradt, a szántóföldek talajvízszintje oly alacsony, hogy csak rendszeres esőzés esetén lehet kultúrnövényeket termeszteni.
    A hegyvidéki erdő irtások és beépítések következtében megszűntek a vízvisszatartó hatások. a hegyvidéki víznyelők, amelyek révén a hegyek egyféle víztoronyként működtek, a csapadékvizet lassacskán ráengedve a síkságokra.
    A sok szabad vízfelület megszüntetése csökkenti a helyi párolgást, amely alapvető forrása a száraz időszak helyi esőinek.
    A helytelen vízgazdálkodás és a klímaváltozás miatt nagyon hektikus lett az időjárás. Főképpen óceáni eredetű esőfrontok öntözik Magyarországot.
    Érdekes látni, hogy olyan fejletlennek tartott országban, mint például Thaiföld, milyen sok kormányzati pénzt áldoznak a vízgazdálkodásra, míg Magyarországon csak cseppennek a pénzek a vízi építésbe.
    Érthetetlen, hogy míg olyan “iszonyatosan fontos” témában mint a vasárnapi nyitva tartás, mennyire erőltetik a bal liberálisok a népszavazást, addig senkinek sem jut eszébe olyan népszavazást kezdeményezni, amellyel kötelezni lehetne a kormányzatot a vízgazdálkodás fejlesztésére.

  73. Vicces, de nekem is eszembe jutott hogy a végén Oroszország lesz a legbiztonságosabb vidék … 🙂

    Svájcba nem hiszek, mert nagyon Európa közeli, hiába gazdag meg felszerelt , ha milliók özönlik el Európát, szerintem semmi esélyük.

    Jövőnk Pl: Izland? Vagy Észtország? Kanada?

    A gond az hogy elindulni nem könnyű, mert ahhoz hogy elmehess sok országba pénz kell , ami mondjuk egy amcsinak olcsó, de nekünk drága.

    Szerintem Ausztrália és környéke se lesz biztonságba, ahogy olvasom arra felé terveznek majd háborúzni a nagyhatalmak. Ráadásul ott rengeteg a tájfun, meg a földrengés.

    Asszem lassan tényleg el kéne hagyni a földet , hogy biztonságos helyre kerülhessünk 😀

    Tibor bá: Nemrég hallottam Hetesi előadásán a saját szájából, hogy ő meg a tudós ismerősei úgy látják, hogy max 20 év és kaput…szóval ő sem fanatikus a fenntarthatóságban, de próbálkozik.

  74. 74: Nándi
    Én ezt az oldalt figyelem rendszeresen és azon a vidéken elég sok a rengés, http://quakes.globalincidentmap.com/. Meg ha jobban belegondolunk ha a környező országokból elindul a tömeg a földrengések és tűzhányók egyre nagyobb aktivitása miatt, akkor kis területű vidékek nem lesznek biztonságba- ebben egyetértek Jövőnkkel a Brazil népesség akkora kiterjedésű, hogy elözönlik mint a sáskák a mezőt, hiszen elég közel vannak…

  75. 58. freetoaster

    Akkor ha jol sejtem a szobaban levo szekrenyben nincsenek tul jo helyen a konzervek. Mondjuk sotetnek sotet csak nem huvos hanem normalis 20-22 fok korul van.

    Amugy itt Angliaban kisse meg vagyok love a keszetel konzervekkel, ugyancsak szukos a valasztek. Gondolkoztam, hogy otthonrol kellene egy kis “hazai iz” az ellatmanyba de hat mostanaban nem tudok hazajutni, koszonhetoen a magyar burokracianak. Esetlegesen azt lehhet tudni, hogy mikor lesz a szeptemberi utan ujabb talalkozo? Szivesen elmennek mar egyre, hogy arcok is tarsuljanak szamomra a nicknevek moge 🙂

  76. 81:
    Szeptember 13. a találkozó időpontja. Ott el tudjuk dönteni, hogy legyen-e tavaszi találkozó. kezdetben egészen jó találkozók voltak, de mivel nem dőlt össze a világ, elhanyagoltuk a találkozókat. Most lehet, hogy újra éled, miután hirtelen láthatóvá vált a kellemetlen jövő.

    Na most a konzervek. Egy konzerv elvileg ezer évig jó. gyakorlatilag megromolhat, de az csak annyit jelent, hogy valahol hiba történt. A leggyakoribb hiba, hogy megrozsdásodik és átlyukad. Ez ellen a legjobb védekezés, ha megvétel után leszeded róluk a papírt, majd olajos ronggyal végigtörlöd őket. Ha belső romlás állt elő, akkor ez belső nyomással jár. Tehát a konzerv fedele felpuposodik.

    79 – reményke:
    Lehet, mert nem követem nyomon. Viszont évekkel ezelőtt a fenntarthatóság volt a vesszőparipája, ami ragyogó kulcsszó a tömegek megfogásához, miközben nagyon jól tudta, hogy fenntarthatóság nem létezik. De semmi baj, egy fiatal férfi, akinek érvényesülni kell, de azt senki ne várja el tőlem, hogy hasra essek előtte.

  77. 80: Reményke

    Köszi a linket! Ha megnézed, az általad figyelt oldal szerint is Dél-Patagónia sokkal messzebb van a hozzá legközelebb eső epicentrumtól, mintha ezt Magyarországra vetítenéd ki.

    Ami engem illet, még egy aktív tűzhányótól 150 km-re is nagyobb biztonságban érezném magam mint 50 millió afrikai/közel-keleti “menekülttől” 2x ekkora távolságra. 🙂
    Brazília messze van Chile-től, ha mégis eljutnának a határig, még meg kell birkózniuk a 4000m átlagmagasságú Andokkal. Az országnak gyakorlatilag csak a perui határ őrzésére kell nagyobb figyelmet összpontosítani északon, a többiről gondoskodik a természet.

    Az általad felsorolt 3 ország az északi féltekén lévén az atomreaktorok miatt már eleve kiesik, mint menekülőút.

    Ha ettől mégis eltekintünk, akkor a következő:
    – Izland, most még hideg ami később elviselhetőbb lesz, vannak hegységei, ami egy tengerszint-emelkedés esetén jó menekülőút, viszont nincsenek folyói, a talaj pedig terméketlen

    – Észtország legmagasabb pontja 318 méter, tehát előbb-utóbb víz alá kerül, egyébként is földrajzi elhelyezkedése folytán háborús ütközőzóna

    – Kanada minden szempontból No.1 lenne (persze ha az északi féltekén való elhelyezkedését továbbra is figyelmen kívül hagyjuk), viszont ezerrel fogadják a “menekülteket”. Fehérként csak orvos, mérnök, vagy hiányszakma esetén kapsz vízumot, ellenben kicsit barnább bőrtől felfele némi kamu történettel és egy adag könnycseppel megspékelve szinte azonnal befogadnak. 1 generáció és ott is iszlám állam lesz. Ha együtt tudsz élni a Saríával, akkor minden további nélkül. 🙂

    Ezek az én “elemzéseim”, majd Jövőnk kijavít ha valamit nem jól látok.

  78. 82: Hetesi ZSolt éppenséggel egy abszolút pesszimista jövőképpel kezdett házalni. Kezdettől fogva.

  79. 82.

    Olajos rongy alatt wd40 szeru olajat gondolsz ha jol sejtem nem napraforgot mondjuk 🙂 Es ha mar latszik pici felszini rozsda azzal mit tegyek? Illetve az olajozas elott/utan valahogy fel szoktatok cimkezni/rairni hogy mi van benne?

  80. 84:
    Ha jól emlékszem, még a múlt században Sir Martin Rees (brit királyi főcsillagász) írta elsőnek: Annak az esélye, hogy az emberiség megéri a XXI. század végét, nem nagyobb 50%-nál.” Őt idéztem 2004-ben, és vettem át a nézetét. Aztán csatlakoztak mások is. Én viszont önállóan felsorakoztattam a veszély forrásokat, ahogy azt 2004-ben láttam.:
    Atom háború,
    Atom reaktorok (Fukusima előtt néhány évvel),
    Globális felmelegedés (millió szkeptikus ellenére),
    Vízhiány,
    Vírusveszedelem (az Ebola előtt),
    GM élelmiszerek,
    Egészségünk romlása (a paleolit diéta előtt),
    Kultúrák ütközése (a lefejezések, és a menekült özön előtt),
    Nanotechnológia.
    Most pedig, – hogy is mondja az angol – They jump on the bandwagon.

  81. 85:
    Természetesen motorolajra gondoltam. Az apró rozsdát le kell fedni olajjal. A címkézés például öntapadós vignetta.

  82. 87.

    Akkor a wd40 nem jo ha jol sejtem. Akkor kenytelen leszek venni motorolajat es a doboznak meg a tartalmanak uj helyet keresni, mert valoszinuleg hamar atvennek a ruhaim a motorolaj “illatat” illetve a szobaban is hamar elterjedne 😛

  83. Reményke, ahogy írták Neked, egyik sem jó. Svájc… oda menekült nem fog bejutni, az egész haderő arra van beállítva – és igen erős a haderő -, hogy mindenkit levadásszanak majd. Ezen kívül 360.000 darab óvóhelyével a teljes lakosságot felszín alá tudja helyezni és eltartani. Persze nagy kérdés, hogy konkrétan hogyan zajlik le a finálé.

    Nem kívánok nagy vihart kavarni, de sokan csak kapargatják az “összeomlás” utáni dolgokat. Már elnézést, de ez nem olyan, hogy kicsit gondolkodok ezen és olvasgatok ezt meg azt, ez azért ennél SOKKAL komplexebb és bonyolultabb.

    Hetesi pedig egy olyan komoly szakember, hogy az, aki őt kritizálja, az próbáljon meg vele szakmailag érvelve vitába szállni… csúnya elvérzés lenne. EDITED: van még itt közöttünk néhány nagyágyú, azaz komoly szakember.

    Tényleg nem akarok senkit megsérteni – és tudom megint jön az össztűz rám – de itt nem csak klíma, olaj, gazdaság és még pár faktorról van szó, hanem ennek legalább a százszorosáról, amit mind össze kell illeszteni. A nukleáris hadviselés pedig nem annyi, hogy olvas valaki néhány könyvet, meg a Bulletin of Nuclear Scientist anyagait… annál azért összetettebb.

    Prepperkedni is jó dolog, csak nem ártana hozzávenni pl. pszichológiai (nevezzük így) faktorokat, mind a prepperkedő személy esetében, mind a teljes lakosságra, annak részére, a településre, az utca lakóira stb. vonatkoztatva. Mert ezek nélkül nem ér semmit az egész.
    OFF pl ilyen a jód tabletta gyűjtögetés az amcsiknál… kell, persze, na de nem a 130 milligrammos, mert attól mind meg fog halni. Ennél kicsit jobban utána kell ám menni a dolognak. ON

    Az a baj Tibor bá’, hogy pl. Hetesit teljesen alábecsülöd és lekezelően írsz róla, ahelyett, hogy a szinergiát érvényesítve erősítenénk egymást mind; már aki valóban ért ehhez vagy ahhoz a területhez. Én pontosan tudom, kik azok a nagyágyúk, akik se itt, se máshol nem fognak megnyilvánulni. Csak hát… ezzel emberek jövőjét és esélyét vesszük el. Nagy felelősség ez ám a vállainkon. Talán bűn is már.

    Egyébként a felkészüléshez: nagyjából értelmetlen, mert számos létfontosságú paraméternek nem tud az ember megfelelni, pedig meglehetne.

    Ahogy korábban írták: Patagónia (csak a chileiek és argentinok nem annyira befogadóak, mind az uruguayok!) és Svájc. Kanadába nem jutsz be. Ausztrália jó eséllyel atomot fog kapni. Új-Zéland elvileg jó. 2mrd HUF-ért másnap állampolgár vagy, 400m HUF-ért 4 vagy 5 év után. Máskép nem jutsz be. Ha idő előtt gebasz van, a tengerbe lőnek. Oda menekül a “középelit”, így sanszos, hogy az is kap dafke egy szép felszíni sorozatot Kínától és akkor lesz fallout-os döglődés, jód ide vagy oda, mert a stroncium-90 ellen nem hiszem, hogy érdemes negyed századra spájcolni a kálciumot, főleg, hogy a biológiai felezési ideje 49 év is lehet az Sr-90-nek; bonyolult, csak erről (I-130 és Sr-90) hosszú-hosszú oldalakat írhatnék, pedig ez tán ha 0,01%-a a prepperkedésnek.

  84. 88:
    Akkor vegyél műszerolajt vagy varrógépolajt.

  85. 89 – Jövőnk:

    Nekem nincs Hetesivel semmi bajom, de világ életemben ami a szívemen volt, az a számon is. Erről nem fogok leszokni. De, őszintén, nem értelek. Hetesi honlapja még ma is hirdeti: “Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport
    Egy élhetőbb világért” Ez mit jelent? Szerintem azt, hogy létezik fenntartható fejlődés csak ki kell “kutatni” hogyan. És az élhetőbb világ? Egy röhej, nem? Ez a világ egyre kevésbé élhető, és remény sincs a megjavulásra. Viszont az ígérete ezreket vonz. És akkor te beszélsz nekem lelkiismeretességről. Én teszem a dolgom igen-igen lelkiismeretesen. Nem a karrieremet építem, mert az embernek 83 évesen már semmilyen karrierje nincs, de azért megírtam a “Van-e jövőnk?” című könyvemet 11 évvel ezelőtt. Magán kiadásban, mert a kutyát se érdekelte a téma a kiadók között. És nem kerestem magam halálra, mert a könyvkereskedések feltették a legfelsőbb polcra, lehetetlenség volt megtalálni. Szóval az én lelkiismeretem tiszta, más meg nem érdekel.

  86. 91-92: Azért kapta ezt a nevet a kutatócsoport, mert az ELTE szárnyai alatt indult és ott így kellett PR-csomagolni. A név természetesen optimista, polkorrekt, de ez nem Hetesi és társai saját névadása volt.

  87. 84: Arma
    Én pár hónapja szó szerint hallottam kb 2 méteres távolságból a szájából amit leírtam, hogy próba ide, próba oda, mert azért nem adja fel, de úgy látják, hogy nagyon kevés van a teljes megborulásig. És ez nem az ő egyedüli meglátása, hanem több tudós társáé, csakhogy erről nyilvánosan nem beszélnek, meg nem is hiszik el nekik.

  88. Kérdem én, hogy Dél Amerika befogadó, lehet ott megfizethető áron lakást venni? Munkát találni? Mert hogy enélkül nincs értelme semminek.

    Nemrég nézegettem a lakás árakat Dél-Amerikába és hát kiakadtam, mert amcsiknak van árazva. Nekik még olcsó is , de nekünk mondjuk 200 e dollár nagy pénz, vagy havi 2000 dollár bérleti díj…

    Szóval egyre jobban úgy látom, hogy nincs is hová menekülni ha nincs elég lóvé.

    Jövőnk: Svájcba befogadnak? Oda is kell valami hiányszakma vagy férj…

  89. 91-re

    Az első perctől az a véleményem, hogy Hetesi csak megpróbálta egy emészthető formában tálalni a mondanivalóját, te meg ezért szurkálod.
    Így sem érdekelt szinte senkit a mondanivalója különösen a fiatalokat nem, akikhez a legjobban szólt volna.

  90. 96:
    Feco, igen nem akarják meghallani amit mond.
    Én rákérdeztem az előadásán, hogy mit lehet tenni, hogy túl éljünk, nem sokat tudott mondani, csak annyit hogy ébresszük az embereket.

    Tibor bá, én veled értek egyet ebben a kérdésben teljesen, de ha belegondolsz egy fiatal, ráadásul családos ember mégis próbálkozik túl élni, nem fogja azt mondani hogy akkor most menjünk Dunának. Hanem hogy keressük megoldást, mégha látjuk is hogy kevés rá az esély.

    Nándi:
    Dél Amerikával az a gondom a fent írtakon kívül, hogy sokkal összetartóbb népség mint az európai. Amennyiben a természeti katasztrófák súlyosbodnak migrációra kényszerülnek országok lakói. ÉS szerintem a fehér ember nem fog oda kelleni… A napokban láttam több filmet a vulkántevékenységről, meg hogy milyen súlyos helyzetek léptek fel azokon a vidékeken, el kellett költözniük sokaknak az élhetetlenség miatt. Ezekről a magyar médiában nem hallasz sokat, sőt még a nemzetköziben is ha rákeresek csak egy-két oldal ír róluk.
    Az elmúlt hónapokban rengeteg tájfun keletkezett Indonézia és környékén, komoly pusztításokat végeztek ahol átmentek, de szinte sehol se lehetett róla hallani, csak a szakoldalakon . Számomra ebben az a konklúzió, hogy az emberek a mindennapi tájékoztatásban is altatva vannak, hogy ne lássák, mennyire rossz már a helyzet.

  91. 97 Reményke, adok email címet, írj oda. Gyorsan tedd majd meg, írj csak egy kódszót, amelyet utána ide hsz-ként beteszel.

  92. 77: “Mifélébe? Migránsokéba, háttérhataloméba, oroszokéba, vagy szíriuszi idegenekébe?
    Kíváncsi lennék, hogy a körülöttünk élő többi közép-kelet európai országban is ugyanígy rettegnek-e a haza elvesztésétől, vagy ez csak magyar specifikum?
    Elvileg nekik is ugyanolyan félnivalójuk van, mint nekünk…”
    Kedves Hubab,szíriuszi invázióban nem hiszek, abban ellenben annál inkább hogy az élhető/bb vidékeket hamarosan kilóra megveszik azok akiknek erre anyagi/politikai lehetőségeik vannak. Ez már Ukrajnában elkezdődött, ahol kínaiak mindössze 3 Millió hektár zsíros termőföldet felvásároltak. Szerinted mennyire nehéz nekik jól felszerelt (akár kínai) zsoldossereggel megvédeni az érdekeiket? Nálunk is ez lesz sajnos. A megvett földek körül élők vagy integrálódnak rabszolgaként vagy megdöglenek. De tudod mit, legyenek inkább a szíriusziak hátha kevesebb bennük az állat, mint a homo sapiensben.

  93. 77: Hubab még egy kis kiegészítés, szerinted a Közel-Kelet és az afrikai “vallási” háborúk miért folynak? Hát szerintem a vallás csak köntös, a valódi ok az erőforrások birtoklása, VÍZ és ÉLELMISZER, nyersolaj. Ha egyszer majd az itteni erőforrások kellenek akkor jön az új világ. Aki ezt vitatja az írja meg kérem hogy mire alapozza cáfolatát.
    Amúgy a többi kelet-európai ország lakosai között megbúvó félelmeket pontosan ismered? Olvasod az ottani Tibor bák oldalait?

  94. Jovonk megkerdezhetem mi ez a titokzatossag? esetleg van valami belso kor ahol reszletesebben elmagyarazod a dolgokat? MErt akkor en is szeretnek belepni… persze ha lehetseges…

    Meg azert annyit emgkerdeznek, hogy szerinted lehetseges MINDEN faktorra legalabb elegseges szinten felkeszulni? Mert nekem egyre inkabb ugy tunik, hogy ez mar egy atlag csalad anyagi kepessegeit meghaladja, hogy ezekre mind felkeszuljon.

  95. 35.freeetoaster-nek

    Igazad van, elhagytam 2009-ben a Szentendrei szigetet és a Bakonyba költöztünk. Két év alatt kiábrándultam az egészből, és mentem volna vissza, utáltam, hogy itt élek és nem mentünk semmire a biokertemmel. Nem miattunk, hanem a sok beáramló kipufogógáz, benzingőz stb. miatt,. Lehetetlenné tették a biokertészkedést.

    Hirdettük a házunkat folyamatosan, komoly vevő egy volt, aki végül nem kapta meg a hitelt.

    Maradnunk muszáj, így csapdába estünk. Menni nem lehet, maradni nem tudok (a férjem igen, ő hideglelést kap a költözésnek még a gondolatától is.)

    Ki kellett találnom valamit, és kb 3 évvel ezelőtt elhatároztam, hogy nem veteményezünk, abból fogunk élni, amit a természet ad. És amit lehet, beköltöztetek a kertünkbe. Főzelékeket, salátákat a vadzöldekből készítek (libatop. disznóparéj, csalán, kövér porcsin a sok virág stb.. Hoztunk be eperfát, berkenyét, galagonyát, mogyorót, két bokor somot, szépen növögetnek. Rengeteg gyümölcsfánk van, két diófánk, fügénk is. Sok a csicsókánk, kordában kell tartani, de kitart egy télen, aztán meg a következő teleken is. Sok fűszernövényünk is van. Éhenhalni nem lehet. Cserépben is nevelek ezt az, elvagyunk. Vizünk esővíz, nincs kutunk, túl magasan lakunk a hegyen. Föld alatti betontartályban gyűjtjük az esővizet.

    A házban van vezetékes víz, de gáz pl nincs. Zárt terű kandallóval fűtünk, a konyhában csikótűzhely van. Magam sütöm a kenyeret, sok héjában sült krumplit eszünk, kevés a nyugdíjunk, de elvagyunk. Autónk már nincs, de anélkül is lehet élni. Ez van.

  96. 105 Tara jobban jártok a Bakonyban, mint a Szentendrei szigeten. (Ha Pápa kapna, akkor ~16,9km távolságon túl semmilyen veszély nem fenyeget, ha völgy takar, akkor közelebb sem, igaz ehhez ki kell számolni, hogy “besüt”-e a hősugárzás, de 9,7km-ig van a 2. fokú égést okozó külső zóna, azon túl csak egy enyhe leégésnek megfelelő; feltéve ha 20psi-re optimalizálva 1.220 méter magasan robban a töltet, ami a legvalószínűbb, ha kap.)

  97. 104 a mezőgazdaság és az állattartás kérdéskör az pl. kritikus. Van rá megoldás, de például nekem ehhez komoly szakmai segítség kell, még pedig állandó, úgy, hogy rokonom őstermelő, szakmailag toppon van, de teljesen alkalmatlan a feldatra.

    Röviden: én ott tartok, hogy talán át tudok bújni a tű fokán, ha nem, akkor marad a Walking Dead-es mondás a jövőre vonatkoztatva: “nem a mi világunk már, csak próbálunk túlélni valahogy, talán a gyerekek már megszokják, ha túlélik.”

  98. Kedves Tara!

    Tetszik a hozzáállásod és a leleményességed, kérdésem az, hogy most hogy jönnek a menekültek, mennyire látod magad ennyire elszigetelten biztonságba magatokat?

    A többiért le a kalappal, ez is egy túlélés, de mondjuk, ha nem lenne nyugdíjad akkor gondolom nem lehetne ezt az életmódot folytatni.

  99. 107.

    Akkor ha jol ertem a “klub” zartkoru, elfogadom.

    Pont ezert kerdeztem, amit, mert egyszeruen nehezen tudom elhinni hogy egy akar 5 fos csalad ahol van 3 gyerek akik mar mondjuk tudnak segiteni, alkalmas legyen arra, hogy minden teruletet lefedjen elegseges szinten.

  100. 109 nem zártkörű. Csak megfogadtam – tudom közben itt jár már megint a csőröm -, hogy elég nem “térítek” többé, hanem a gyermekeim jövőjéről gondoskodom. Egy utolsó embert még bevettem, de nem élt a lehetőséggel, így Reményke lépett a helyére.

    Félre ne érts, persze az infók töredéke jelenik meg itt vagy bárhol, lásd weboldal (Jövőnk), amely már csak vészjeladó, de az infókat itt is megkapod.

    A teljesség igénye nélkül (már mint a felsorolásra gondolok): Tibor bá’-tól, Ouse M.D.-től (KLÍMA!), és sok hozzászólótól.

    “Klub” nincs. Munkacsoport van, de az fedésben van Reményke számra is. Ő kérdez, ha szeretne, én meg válaszolok és megadom, hol nézhet utána.

    A felkészüléshez pedig nem lehet “papíron” komoly tanácsot adni, mert ahhoz sok infót ismerni kell, azt meg nem szabad kiadni csak úgy valakinek.

    Szar ez. Nehéz teher és sokszor megszenvedjük lelkileg, már csak azért is, mert max. fejhosszal vagyunk előrébb, de nekünk sincs szabadjegyünk valami földalatti városba. 😀

  101. Tibor bá, ha most lennél 30-as ebben a helyzetben, akkor mit tennél?

  102. Reményke, Jövőnk és a többiek!

    Ilyen életbevágó témában én nem tudok adni felmentést a mellébeszélésre (de megértem, aki másképp tesz). Én egy szívós nemzedéknek vagyok a tagja, mi harcolunk a végsőkig, de tudni akarjuk a valóságot. Ezért hirdetem 10 éve a valóságot, és veszekszem azokkal, akik hamis reményeket keltenek. Belátom, hogy ma fiatalnak lenni (majdnem) reménytelen, de csak ugyanazt teheti, amit az idősebbek. Megpróbálni minél tovább élni. A globális felmelegedés szcenárió mellett ez lehetséges. [néhány napon belül lesz egy ilyen poszt] Nem könnyű, de lehetséges. Csak hát túl sokáig volt háborúmentes jólét, kényelmes “kényeztetés”. Végül is majd mindenkiknek van a segge alatt gépkocsi. De az emberiség élt már át pestist, háborút, éhezést, vég nélküli robotot. Most majd visszajön a múlt. De, aki képes rá, az életben maradhat legalább addig, amíg eljön a természetes halál ideje. Nem reménytelen egy 30 éves férfi helyzete se, de nem önfeledt és vég nélküli sörözés. Tanulni kell, küzdeni, dolgozni, ismereteket szerezni, ahogy ezt régebben tették.

    Hol? Először azt hittem, hogy viccelődtök – Dél Amerika, meg ilyenek. Már erről is írtam. Csak itt van esélyed, itt, mert az itteni viszonyokat ismered, mert érted a nyelvet, mert kiismered magad az emberek között. Külföldön te leszel az utolsó, aki bármit megtud, aki még azt se érti miért erre futnak az emberek miért nem arra, aki könnyen bármit félreért. Ehhez képes az, hogy kevesebb az Jód131 triviális lesz. Különben is, ne akarj túlélni egy termonukleáris háborút, mert nem érdemes. Ez most olyan, mint 1938-ban, vagy 1914-ben volt. Egyik esetben se lettek az emberek tömegesen öngyilkosak. Tudták, hogy jön egy háború, aztán majd elmegy, vagy túlélik vagy nem. Ugyanígy mentek milliók a frontra, miközben természetesen reménykedtek, hogy túlélik, amiben a felkészülés sokat segített. Tehát készüljetek fel rá, de ne pánikolj! Ehhez viszont ki kell mondani, hogy igen a helyzet kétségbeejtően komoly.

  103. 112: Köszi, ezt vártam tőled.

    De kérdem én- most néhány ember lehet hogy felhörren- de ez a nemzet alkalmas a túlélésre?

    Nem akarom keverni a posztok témáit, de a napokban nézegettem a menekülteket, ha esetleg mégis azoknak van igaza, akik azt mondják, hogy ezek katonák, akkor hogy élheti túl ez a nemzet ,mikor kb 2 millió fiatal kint van külföldön, ki harcolna az öregek, a betegek ?Vagy azok a fiatalok kevesei akik hát mindenre alkalmasak csak a harcra nem. Tisztelet a kivételnek.

  104. Jövőnk: igen, ez a hely jobb, mint a Szentendrei sziget. Ott komoly (lesz) az árvízveszély. És sok a szúnyog, ami itt egy darab sincs. Viszont a húgomék még ott laknak, és ők hiányoznak.

    Reményke: az elszigetelődés relatív. Nincs komoly közösségi élet itt, de úgy látom, veszély esetén meg tudja magát védeni a falu (Csesznek).

    Ha nem lenne nyugdíjunk, akkor arra kellene törekednünk, hogy ne legyen semmilyen számlánk, amit ki kell fizetni. Vannak nyilvános vödrös kutak a faluban, onnan lehetne hozni vizet. Ennivalónk van a kertben meg a természetben, ismerem jól az ehető növényeket. El sem tudjátok képzelni, mi minden ehető. Eső után sok a gomba, lesz, aki megtanít minket gombászni. Ez még várat magára. Ha nem lesz nyugdíj, akkor az összeomlást jelent és rengetegen leszünk ilyen helyzetben. A tűzifa ami kérdéses, bár körülöttünk minden erdő, kérdés, olyan hülye lesz-e az ember, hogy mindet kivágja. Ilyen messzire nem gondolkodom. 65 éves múltam, teljesítettem az életfeladatomat: felneveltem két gyermeket, ültettem sok fát, törődtem az élőlényekkel, védtem a természetet, adtam is, nemcsak elvettem. Akár holnap meghalhatok 🙂

  105. 114:
    Tara, na nem hízelgek, de jó lenne ha több ilyen ember lenne, mint te, én szívesen tanulnék tőled, mert ez az igazi tudás.

  106. 114. Tara

    Esetleg nem szeretned megosztani velunk a felgyulemlett tapasztalataidat az eheto novenyekrol, receptekrol stb? ez egy olyan tudas ami konnyen hasznos lehet meg nem vilagvege eseten is.

  107. 60. Armának: láttam a videókat a fővárosi özönvízről. Elég durva eső volt a szigeten is. Itt meg esett ugyan, sőt zivatarnak is nevezhető eső volt, de semmiben nem tett kárt, a szél nem fújt. Általában kimaradunk a szélsőségekből, akkora erdők vesznek körül bennünket – vagy nem emiatt, hanem valami más játszik közre, nem tudom.

    Tibor bá! Mit értesz azalatt, hogy északon lesznek bajok? Érintett vagyok, a lányom és családja Svédországban él.

  108. 114:

    Tara ne mondj ilyet! Anyám is ezt mondta és hirtelen sikerült Neki! 🙁 Kellesz még!

  109. 115.-Reményke: sajnos mindent nem lehet a könyvekből megtanulni. Jól kell ismerni a természetet. 14 évet éltem a szigeten, már ott megtanultam sok dolgot, de van azért rengeteg könyvem is.

    És bár sokszor haragszik rám Tibor bá’ (némely hozzászólásom okán) de én meg sokat köszönhetek neki, már tudom. Nélküle, a blog és a kommentelők nélkül nem jöttem volna el a szigetről és ma nem tudnék ilyen természetközeli életet élni. Lassan megszokom a testvérem hiányát is. Találkozunk azért, 3-4 havonta kb., de ez más, mint három háznyira lakni egymástól.

    116. – Kisvacak – osztanám én, de ezt nem lehet írásban elmagyarázni. Ha azt mondom vagy írom, disznóparéj, keress rá a neten. Felismered-e a természetben? Mert én, amíg meg nem mutatták évekkel ezelőtt, még fotó után sem ismertem fel. Recept meg? vagy saláta, ugyanúgy, mint az egyéb salátákat, főzelék: mint a spenótot. A csalánt pl. pont ugyanúgy. Ezekből lehet szárítani télre, szoktam is.

  110. 119. Tara

    Megertem persze, teljesen, csak hatha megis akad valami amivel gazdagithatsz minket… Ilyenkor nagyon sajnalom, hogy nem otthon elek, mert szivesen eljarnek hozzad “kurzusra” akar ha te is benne lennel…

  111. 122:

    A partra vetett “bálnára” gondolsz? 😀 😀

    73:

    Az egy szép készlet Freetoaster annak már van értelme.

    Németországban havi rendszerességgel eszek konzervet én kimondottan szeretek közülük néhány ételt. Ennek persze semmi köze a geddonhoz.

    Azt gondolom valaki vagy felhalmoz legalább 1 de inkább 1,5 évnyi kaját, vagy nem sok értelme az egésznek.

  112. SI68 semmit, ahogy a lakosság nagy többségével sem. De például a videóban látható “apuka” vagy mi, simán beledöfködi majd valakibe 50-100-szor a kést, mert még arra sem lesz képes, hogy tisztán és gyorsan öljön. Aztán újra és újra megteszi, hogy elvegye a konzervet. Aztán egyszer majd találkozik valakivel, aki vagy tizedmásodperc alatt fejbe lövi vagy egy döféssel megöli. No, ő egy felkészült prepper lesz. S remélhetőleg ember marad, azaz védelemből teszi, s nem támadásból.

  113. 124
    Áruljátok már el miről beszéltek! A videón egy kövér nő fetreng a tengerparton….

    Szerintem a legügyesebb prepperek kimaradnak az öldöklésből.

  114. 125 Curix 🙂 most nagyjából egyetértünk valahol.
    😀 valóban egy túlsúlyos nő hempereg csak.

    (Csak tudod, pontosan így nézett ki az az ukrán srác, aki harmadmagával 23 embert ölt meg 3 hét alatt, köztük egy terhes nőt, magzatostul… és nekem ez villant be, már mint, hogy a csürhe mire lesz képes.)

    Curix, elvileg a prepper terén is igazad lehetne, de sajnos nem túl valószínű. Bujkálni nem nagyon lehet.

  115. 126:

    Jovonk azt hiszem te is szembesültél a keserű valósággal, hogy minden eshetőségre nem lehet felkészülni. Ez a felismerés úgy mellbe vágja még a legelszántabb armageddon várókat is, de sajnos így van.

    Én személy szerint azt gondolom, hogy az egyik járható út az lesz, hogy kivársz. Ki kell várnod míg az ájfonos legyilkolja az androidost… ez természetesen pejoratív értelemben.

    Ha valóban azt várjátok, hogy a klíma végez velünk, akkor lassú és keserves lesz ez a halál….

    Egyébként marha kíváncsi lennék rá, hogy itt kinek milyen kép él a fejében a várható apokalipszisről….

  116. 127:

    Sokkal gyorsabb lesz, mint bárki hinné…
    Ez a a G20- ak pszichopatáinak “növekedés további gyorsításának” (2014. november, Sydney) a fő motivációja.
    Szerintük jobb, ha részegen, 120- szal megyünk a falnak, mintha színjózanul 40 km/h- val.
    Más kérdés, hogy a Földön élő többi élőlénnyel szemben abszolút nem fair, hogy még gyorsan elpusztítjuk őket is.

  117. 127 Curix: atomháború 2020-ig, utána “madmaxes” világ, amelyben többen halnak meg, mint a nukleris csapásoktól. Csúnya lesz, nagyon csúnya. És nagyon remélem, hogy nem amerikai első csapás lesz, mely beindítja az orosz Perimeter rendszert, amely hozhat ide esetleg Rabies-POX-ot vagy Mokkola-POX-ot, mert akkor kábé Walking Dead egy darabig, csak gyorsabbak lesznek és élni fognak, picit “skizofrén” fejjel. No, azt nem szeretném.

  118. 129:

    Ezt próbáld elmagyarázni a gyerekeidnek…

    Nagyon sok jóslat szerint már most sem kéne életben legyünk és a kőolajnak is el kellett volna fogynia, mégis látszólag még mindig egész jól prosperál a gazdaság.
    Szerintem több békében eltöltött időnk van még, de ezt nyilván senki nem tudja pontosan…

  119. 128:
    Az élővilágot ne féltsd, nagyobb kataklizmákat is túlélt már. Sőt, a felszabadult üres élettereket betöltő új fajok nagyon hálásak lehetnének az embernek, ahogy mi is hálásak lehetünk a legutóbbi nagy aszteroida becsapódásnak, különben még mindig a dinoszauruszok népes családjai uralnák a földet.
    Viszont az embernek kevés esélye lesz a túlélésre. A gazdaság összeomlásával a maradék természeti erőforrásokat olyan módon lepusztítja a túlszaporodott emberiség, hogy a potenciális túlélőknek már semmi sem marad.

  120. Több korábbi megjegyzésre is írom ezt:

    A fenntartható fejlődés létezik Tibor bá, csak nem ugyanazt értjük alatta – ez a vita még várat magára, de nem érdemes lefolytatni.

    Lehet, hogy Te nem olvasol Végh Lacitól? Ő 1999-ben kezdte egy könyvvel, úgyhogy nála a pont, de tökéletesen mindegy. Én csak azt kérem, hogy hagyj békén.

    Azt írod nem minősítesz… Ezek micsodák akkor? :
    “Hetesi Zsolt és csapatának a tevékenysége („Maximum Power Principle”, ami nem más mint „csiribi-csiribú-csiribá”)”

    “A tolakodók soraiban ott találjuk régi barátunkat Hetesi Zsoltot is, méghozzá az előkelő harmadik helyen, akit itt a blogban kedves ismerőse, sőt hálás barátja oly lelkesen megvédett a csúnya vádjaimmal szemben, ami mindössze annyi volt, hogy szerintem a fickót személyes ambíciók vezérlik”

    Mindez különben nem érdekes. De hogy 80 körül valakiben még ennyi epe legyen, hát az nehezen értelmezhető.

    Megpróbálok fenntartható gazdálkodást kialakítani, meg olyan rendszereket kidolgozni, megépíteni, építtetni, ami esetleg működik egy nagyon más környezetben is. Nem nagyon írok meg beszélek mostanában, mert már nincs miről…. Tibor bát nyilvánosan sose bántottam, ehhez képest gyakran úgy beszél rólam, mint egy félhülyéről – és még tagadja is.

  121. A hova költözzünk/meneküljünk témához:
    Írtátok Svájcot, Patagóniát, de én is úgy gondolom, hogy SHTF esetén elsőként az újonnan érkezett, a nyelvet nem igazán beszélő idegeneket hajítják ki ill. őket rekesztik ki és tekintik másodrendű állampolgárnak, potenciális ágyútölteléknek. Ezzel nincs is gond, természetes emberi viselkedés, normális ember hazánkban sem az Európára ráküldött feketéket/arabokat, meg a „tezsvíreket” kezdi pátyolgatni és menteni.
    Valahogy Magyarországon kellene boldogulni. Régóta gondolkodom azon, hogy zűr esetén hová menjünk a családdal innen, Buda széléről. Felmerült a gyalog is elérhető Gerecse gondolata, de ha az amcsik Tatára telepítik a tankjaikat, jó eséllyel kinéz arrafelé egypár kilotonna. Esetleg Pilis? Szántótól északnyugatra talán, ha Budapest felett pukkantanak, arrafelé remélhetőleg túlélhető. Kérdés, ellepik-e a Buda felől menekülők? A Börzsöny mesze van+dunai átkelés, ráadásul ha az orkok kiszabadulnak Márianosztráról, az nem lesz nagy öröm. Vagy ha a Mohinál is beüt a mennykő… Papicáék a Cserehátra/Mátrára/Bükkre célozgatnak, de oda eljutni kisgyerekkel szerintem nem túl esélyes. Talán a Vértes van még elérhető távolságban…
    Én erősen tanácstalan vagyok, nem tudom, mi a jó megoldás.

  122. Én szeretnék kimaradni az öldöklésből, de azt is szeretném elkerülni, hogy lenyiszálják a fejem (Svédországban már megtörtént ugye).

    Nagyon tetszik a ciánkapszula, amivel például Göring is élt (a cipőjében rejtegette). Hol/hogyan lehetne ilyenre szert tenni? Van neki “szavatossági ideje”?

    A kérdésem komoly. Stabil, kiegyensúlyozott (egyedülálló) ember vagyok, csak arra kellene, hogy egy esetleges vészhelyzet esetén elegánsan (és gyorsan) távozhassak.

  123. 132:
    Kedves Zsolt!
    Az a probléma magva, hogy nem azonos nyelvet beszélünk. A kettőnk szóhasználata között van 50 év. Újabban Magyarországon a “minősítés” egy szitok szó, ami alatt kedvezőtlen véleményt kell érteni. Én pedig véleményezek, mert ez a dolgom, és nem sértődök meg, ha valaki nem ért egyet velem. Különben “békén hagylak”. Most úgy kerültél néhány percre a középpontba, hogy valaki hivatkozott rád. Veled kapcsolatban én egyetlen egy dologra vagyok kihegyezve, ez pedig a fenntartható fejlődés. Az én véleményem szerint (és ezt már sokszor megírtam) abban a percben, amikkor az emberiség (kb. 12.000 éve) elkezdte művelni a földet, a fenntarthatóságnak lőttek. Mert ugye az nem fenntarthatóság, hogy amikor kimerül a termőföld akkor arrébb kezdek el szántani. Ezzel természetesen nem kell egyetérteni és lehet úgy élni, hogy a bili csak akkor boruljon, amikor én, na meg az unokám már nem él, de ez nem fenntarthatóság ez mindössze egyéni stratégia.

  124. 134:
    Az öngyilkosságba segítés a BTK szerint bűntény. 🙁

  125. 133 Viator

    Svájcba nem lehet bejutni. Mégegyszer mondom az uruguayok befogadnak, még akkor is ha nem beszéled a nyelvet. Persze ha elzárkózol tőlük, meg sem próbálsz spanyolul (rio platense) megtanulni és haszontalanul tengődsz a megspórolt pénzedből, akkor valóban…

    Többen megírták, megteszem mégegyszer Chile és Argentína déli része sok szempontból az egyetlen optimális hely, ahogy Argentína északi része és Uruguay önellátás terén tökéletes… lenne, ha nem lenne Brazília. Ennyi. Más hely nincs.

    Itthon: kurva nehéz lesz, nem sok megfelelő hely van, nem földrajzi okokból, hanem mert a mezőgazdaság és az állattenyésztés terén lesznek komoly bajok, a társadalom állapota pedig szar, szarabb, mint sok más országban.

    Börzsöny, Bakony, Mátra stb… erdőben NINCS túlélés csak pangás, aztán igen sanszosan gyilkolászó survivorként visszatérés a pangó közösségeket terrorizálni. No, én ezeket tartom elsőszámú célpontként nyilván.

  126. Csak egy tanács mindenkinek: elemezgesse azt, hogy mi történne az összeomlás után (és nézzen meg hozzá pár extrém brutális lincselést, gyilkolást, kivégzést, pl. a fentebb hivatkozott ukrán skacokat /dnyepropetrovszki rémek!), az alábbi forgatókönyvek alapján:
    1. Áram nincs sehol (HEMP), nukleáris csapás érte a fővárost és még egy-két vidéki várost, állam összeomlott, teljes káosz 24-72 órán belül, klíma lassul vagy megáll
    2. Áram nincs sehol (HEMP), nem volt haznk ellen nukleáris csapás, állam összeomlott, teljes káosz 24-96 órán belül.

    Se az 1. és 2. forgatókönyveknél nem lesz áram, de az alábbi alverziók igen.
    a.) helyi központok pár hét múlva
    b.) semmi hónapokig, totális káosz, majd hadurak
    c.) semmi hónapokig, totális káosz, egy-két felkészült település

    Mind a hat forgatókönyvnél az élelmiszer termesztés akadozik, majd a termésátlag a töredékére esik vissza. Dettó állatállomány.

    3. Csúszik az 1a, 1b, 1c, 2a, 2b, 2c és egyre rosszabb körülmények, klíma, olaj, ellátási zavarok, egekbe szökő bűnözés stb. Aztán valamelyik az első kettőből.

    4. Biológiai csapás (Ebola-POX, Rabies-POX, Mokola-POX, vagy valami még rosszabb, pl. a zombi hangya gombájához hasonló kedves kis gomba, de lehet csak simán egy Rabies-influenza. /A POX a fekete himlő, alias variola vera/

    És ha már PAPICA, tessék elolvasni a weboldalán a Felkészülés I-IV részeket, ahol pontosan az összeomlás során kialakuló káoszt írja le, illetve egyik részét én írtam anno.

    És tessék megnézni a “The 100” sorozatot (űrállomásra nem koncentrálni!) pszichológiai okokból, vagy Walking Dead-et (zombikat kifelejtve, bár… 😀 ), vagy azt az alacsony költségvetésű, de qurva jó veszettséges filmet (nem jut eszembe a címe), hogy milyen is a káosz és az öldöklés nagyjából.

  127. Hetesinek azt mondani, hogy nincs fenntartható fejlődés, mert a talaj… 😀 ez jól mellé ment.

  128. 134:

    “A kérdésem komoly. Stabil, kiegyensúlyozott (egyedülálló) ember vagyok…”

    Nem vagy az, különben nem írnál ilyet, amit a 134-esben sikerült.

  129. 127.
    Király jövőnk lesz! Kicsit nehéz, de annál jobb. Főleg ha nem lesz testünk mely oly sok ápolást igényel és annyi gondot jelent.
    A találkozón megbeszélhetnénk Zsolt és Tibor’bá társaságában. Úgy várom, hogy a békés hangulatban, teázgatva kitaláljuk, hogyan fogunk porrá égni.
    Az igazság, hogy ez egy folyamat számomra mely az alábbi főbb pontokban szedhető össze:

    -valós következmények(atomháború, klímakatasztrófa, olajválság, migráció, vallási háborúk, mad-max, embervacsora:-) stb.)

    -emberi alaptermészet melyből viselkedésünk fakad és következmények fent (emberi kapzsiság, birtoklási vágy, konfliktusok családban és országok között, ami ugyanarról a tőről fakad, gyilkosság stb.)

    -az emberi viselkedés valódi kiváltója (ego, és önmagunk elemzésének valódi szándékának hiánya, tudati evolúciós megrekedés, állati motivációk úgy mint életben-maradásra törekvés, végeredményben minden ebből fakad)

    -halál és mint meghalás opciója (érdekességképpen ez elkerülhetetlen függetlenül annak bekövetkezési formájától)

    -mi is az élet, kik vagyunk akkor? Intelligens állatok akik szofisztikáltabb módszerekkel akarnak mindennel szembemenve élethosszt növelni? Akár a kutyáim, csak ők harapnak és nincs atombombájuk. Miért félünk mint az állatok? Miért tekintjük ezt természetesnek?

    -A rendszer ismeretére törekvés ahol a tudomány és a vallások összeérnek.

    -Isten bácsi-e vagy néni? Ha nem találja senki, miért nem. Főleg nem önmagában, mégis habzó szájjal hirdeti.
    Miért mese a vallás ma és miért mégsem az? Miért vagyunk mindannyian hülyék akkor.

    -az Isteni rend törvényszerűségei és rendszere. Miért vagyunk önálló egyének és az ebből fakadó összes problémájával(tehát elválasztva a forrástól, ha a rendszer önmagából fakad, másból ugyanis nem fakadhat. Miért van dualitás világunkban és linearitása az időnek, ahogy mi ismerjük.

    -Isten önmagát ragadja meg önmagában, létrehozza az időt és aztán időből teret. Hogyan? Folytonosan teremti önmagát mint Balázs és mint kutyaszar és persze minden más? Időből áll minden.

    -Az idő mint létező és mint nemlétező. Az örökkévalóság mint az időtlenség ismerete és nem mint egy emberi fogalmakkal megmagyarázott (és vigasztalásképpen félreértelmezett) általában kellemes(csakis a jófiúknak:-) állapot végtelenbe nyúló téves elképzelése.

    A vicces, hogy mindent leírtak már, tehát utána lehet nézni. Mégsem tesszük. A katasztrófát mi akarjuk, és a kipusztulás sajnos törvényszerű, ha így haladunk. Evolúciós zsákutca lennénk? Mégis értelme van a katasztrófának. Mi? Hát, hogy megértsük. ha meghalunk nem mindegy? nem!!! Miért, mert nem tudunk meghalni valójában, akik vagyunk. Formánk halála realitás úgy ahogyan általában látjuk, innen realitás a félelem és a többi. De a lélek(ami szintén leírható és ezen leírások megtalálhatóak) szempontjából miért káprázat.

    A következmények boncolgatásánál(ki ölt meg kit?:-)vagyunk leragadva, legalábbis ez az én véleményem.

  130. 134:
    Egy mögöttem kiabáló, kést szorongató arab előtt narancsszínű ruhában térdelve (vagy hasonló körülmények közepette – és csakis akkor) szerintem nincs abban semmi gond, ha örömmel nyugtáznám, hogy annak idején gondoltam ilyesmire is. Egyébként nagy butaság volt ilyesmit kérdezni itt, belátom.

  131. 97 Reményke:

    A 200 ezer dolláros házárak az usákoknak lettek kitalálva, azokkal nem szabad foglalkozni mert sok közük nincs a valósághoz.

    http://www.allchile.net/ Itt sokkal reálisabb képet kapsz az ottani életről, ingatlanárakról, munkalehetőségekről, letelepedésről. Az egyik bejegyzés azt is taglalja (nem tudom melyik, fél éve nyálaztam át a fórumot), hogy egy új házépítési költsége mindennel együtt 50 ezer dollár. Persze nem Santiago-t kell alapul venni, és a mai árfolyammal számolva 14 millió Ft egy új házért még a magyar viszonyokhoz képest is igen kedvező.

    Legrosszabb esetben egy darabka földet venni és hozatni egy konténert. Otthonosan berendezve low-budget megoldásra tökéletes.

    Ami a vulkánokat illeti ne tévesszen meg az a tudat, hogy amiért az országon belül vannak aktívan működőek, ezért az az ország már nem is biztonságos. Dél-Amerikában másként kell értelmezni a térbeli távolságokat.
    Chile ugyanis 4780km hosszú, ezért nem értem miért jelent nagyobb veszélyt országon belül mondjuk 1500km-re lakni egy aktív működő vulkántól, mint Magyarországról a kb. 1000km-re lévő Etna?

    Abban igazad van, hogy ezek a közösségek zártabbak, viszont sokkal önellátóbbak ahhoz hogy attól tartsanak egy idegen csak élősködni jön hozzájuk. Ők egy esetleges összeomlástól sokkal kevesebbet veszítenek, mint európai társaik.

    Egyébként Chilében a magyarokról általánosságban pozitív vélemény alakult ki, mert az 1973-as katonai puccs alatt Magyarország kb. 200 menekült családot fogadott be, akiknek legnagyobb része mára már visszament és jó hírünket keltette. Az usákokról már nem ilyen csöpögős a véleményük… 😀

  132. 138 Jövőnk:

    “vagy azt az alacsony költségvetésű, de qurva jó veszettséges filmet (nem jut eszembe a címe)”

    A 28 nappal később-re gondolsz?

  133. 141:
    “Úgy várom, hogy a békés hangulatban, teázgatva kitaláljuk, hogyan fogunk porrá égni.”

    Ezen jót nevettem 😀

    142:
    Tibor bá szerintem sokan nem osztják azt a véleményedet, miszerint a földműveléssel kiléptünk a fenntartható rendszerekből.
    Egyébként szerintem se. A kőolaj nyírt ki minket.

    143:

    Azt szoktuk találgatni hogy lehet túlélni nehéz szitukat. Tudom, hogy meghalni sem olyan könnyű, de mégsem ez a fő problémakör.

  134. 132:
    Kedves Zsolt!

    Elnézést kérek, hogy miattam ilyen szituációba került. Ugyan a szándék jó volt, mivel tisztelem a munkásságát, de sose gondoltam volna, hogy konfliktus lesz abból, hogy magával példálózom.

    Igazándiból én díjazom amit ön tesz, hisz ki mer állni széllel szemben pisilni. Bocs a nem cifrázott kifejezésért.

    Bár én is úgy látom, mint Tibor bá, hogy ez csak akkor működhet, ha az emberek nagy része megébredne a valóságra / ami jelen esetben nem igaz/, és tenni is akarna érte valamit / ami megint csak kis létszámra lehetne igaz/.

    De szerintem fontos, hogy valaki merjen végig menni a maga által kitaposott úton, szóval amit tesz, mégha buktatókkal is teli, helyes.

    üdvözlettel reményke

  135. 138. Jovonk

    Osztanal meg velunk pl linkeket vagy legalabb suggalnal helyeket ahol megtalalhatoak az altalad emlitett videok (nem a sorozatokra gondolok) illetve a kulonboz POX-okrol valami osszefoglalo vagy akrmilyen anyag amiben ki van fejtve a hatasuk terjedesi mechanizmusuk stb?

  136. 146.
    Pedig a szántásos földműveléssel ez a helyzet, nem fenntartható.
    A földművelés sem más mint úgy alakítani az általunk egyáltalán befolyásolható körülményeket, hogy minél többet adjon. Nézd meg pl. a szőlőművelést. Évezredek óta nem csinálunk mást mint kizsákmányoljuk a természetet. A kertészek nagy többsége nem más mint rendes kapitalista, még csak nem is értik mi a fütyit csinálnak. A szomorú, hogy nem igazán lehet már visszatérni, vagy inkább egy új vonalat , valójában fenntarthatót létrehozni, pláne nem 7 milliárdnak. Ellustultak az emberek, az állatok és a természet is drasztikusan változott.

  137. 149:

    Nézd meg hányan éltek olaj előtt és miért csak olaj után indult meg a durva szaporulat.
    Az olaj olyan mintha minden egységnyi munkánkhoz még 10-20 egységet hozzáadna. Olaj nélkül soha nem szaporodtunk volna fel 7 milliárdra.
    Olaj nélkül nem lettünk volna képesek a földi természetet ilyen kóros mértékben befolyásolni.
    Olaj (szén, gáz stb) nélkül még további évezredek telnének el anélkül, hogy az ember érdemben bele tudna szólni a nagy globális folyamatokba.
    Ez csak az olajjal sikerült. Hihetetlen mennyiségű energát tartalmazott sűrített formában. Ezt használtuk a bolygó tönkretételére.
    Maga a földművelés igen is lehet fenntartható.

  138. 145 nem. Egy srác, a barátnője és ha jól emlékszem egy másik srác az összes szereplő. Valami vegyi (na ez a hiba a filmben) üzem okozott tömeges veszettséget. Low budget film, de az egyik legjobb, amit eddig láttam. Utána nézek a címnek.

  139. Kisvacak a kivégzős videókra gondolsz? Nem szívesen, mert nem teljesen veszélytelen a megtekintésük. Az eredeti és “jószándékú” az ogrish volt, mára live leak. Az igazán durvát egyelőre mellőzném, mert ott már a sláger a pornóval kevert megjelenítés és a prémium membereknek a nemi erőszakos videók. (Alapból tarkón lőném a weboldal üzemeltetőjét.)
    Mellesleg a facebook-on ez az ocsmány oldal simán tarthat saját oldalt, döbbenetes.

    Talán uncsi vagy idegesítő, de:
    MEGKÉREK mindenkit, aki elkezd ilyeneket nézni, hogy
    – NE EGYEDÜL
    – NE SÖTÉT SZOBÁBAN
    – NE TELJES HANGERŐVEL és FÜLHALLGATÓVAL
    mert ezzel fokozza a realisztikusságot és annak az esélyét, hogy komoly és súlyos PTSD-t (posztraumás stressz zavar) szed össze, amit nem fog észrevenni, csak ha “kitör” rajta. Ha nem kezelteti, nagyon eldurvulhat. Tudom, mert nekem lett tőle. Én sokkolással és fokozással lenyomtam két hónap alatt, de az a két hónap nagyon kemény volt. Mára nekem egy ilyen videó kábé esti mese. (És a szaglással ne jöjjön senki, az majdnem marginális; persze leszámítva egy durva bomlásnak indult tetemet kánikulában. De ilyet már éreztem élőben… kb. 100 méterről öklendezel.)

  140. 153.

    Megneztem a trailert…Mitol jobb ez mint mondjuk a 28 nappal kesobb?

  141. 148

    POX = Fekete himlő (variola vera), ez légúton terjed.

    A szovjet Vektor (Biopreparat) kapcsolta össze a POX-al a VEE-t (venezuelai ló agyhártyagyulladás, így lett a VEE-POX hibrid/kiméra.

    Később valahogy sikerült nekik – nem volt könnyű – az Ebolát (ZEBOV változat) összekapcsolni a POX-al, így lett a légúton terjedő EBOLA-POX, a legnagyobb mortalitású ZEBOV Ebola!

    A veszettséget nem csak a lyssa nemzettségbeli rabies vírus, hanem mokola lyssa is okozza; ez pedig rovarcsípéssel terjed.

    Google. (Óvatosan!)
    Fogsz találni egy amerikai kormány (talán texasi) listát, ahol szereplni fog: 130. páciens, 32 éves férfi, New York, laboratórium, és (!) aerosol… az egyetlen aerosolos fertőzés 211 esetből (2011. júlis 21-ig), azaz Rabies-POX vagy mutáció; utóbbi nem valószínű.

    Zombi hangya (google): Ophiocordyceps unilateralis
    Ha megtalálod a német vagy angol leírást, mi történik a hangyával beszarsz, főleg, ha elképzeled, hogy emberrel teszi.

    EDITED: na jó, csicsergek egy kicsit… veszettség

    Brazil orvosnő Angolában dolgozott. Ismerősöm lett a Second Life-ban. Nyugi, az volt, ott volt, lecsekkoltam és lecsekkoltattam.
    Nekem elsőre csak annyit mondott brazilként orvos Angolában, én meg kérdeztem, hogy rabies és mokola lyssa, mesélne? Hát mesélt… százával vannak a veszettek, van hogy egy faluból egyszerre 50… nyilván kutya, nemde? Az összes angolai orvos retteg és kurva pipa, mert egyértelműen kijelentették, hogy ez biofegyver. Nem terjedhet másként így és ennyi emberre.
    Ugandában minden évben volt ebola a 2010-es években, csak egy legyengített, kb. 8-12 áldozatos, de ismeretlen fajta. CDC mindig jött, kábé két hétig tartott.
    Ja, a veszettség nem Angolában pusztít a legdurvábban, hanem Kongóban, ahol ugye már leöltek 10 millió embert a koltánért. (1998-2008- és máig.) Ennyi accem elég lesz 🙂 mielőtt a nyakamra lépnek.

    EDITED 2.0
    Najó… zombi hangyáról, mert ezt nem fogod így megtalálni. Ha emberre hatna és ettől rettegnek páran, hogy az USA megspékeli…

    Megyek Pesten, majd hirtelen megállok, megfordulok és egyenesen hazajövök kocsival. Közben az izmaim és főleg a rágóizmom rohad, mint a veszedelem, de megfelelően időzítve. Hazaérve beleharapok az ajtófélfába, ekkor rohad el végleg a hatapó izmom és a végtagjaim izomzata… lógok elevenen a fogaimmal az ajtófélfán és kijön a fejemből egy nyúlvány: spórák. Asszony hazajön… és rövidesen ott harapja mellettem… (rövidítve, nem tudományosan leírva, leegyszerűsítve!!!)

    EDITED 3.0 nem tűnt még fel senkinek, hogy a sok veszettség videónál mindig hiányzik a tobolásos rész, de a halál nem?

  142. 139-re Jövőnk!

    hogy nincs fenntartható fejlődés, mert a talaj…

    … semmit nem tudok hozzáfűzni, nem értek hozzá. de hogy is várhatom legmélyebb álmaimban is,hogy összefog az emberiség bármiért/bármiellen mikor két átlagon felüli ember sem tud konszenzusra jutni, s ahogy írtad korábban: hogy a szinergiát érvényesítve erősítenénk egymást mind; már aki valóban ért ehhez vagy ahhoz a területhez.

    Úgyhogy, fel a fejjel semmi remény.

  143. Veszettség Irán (még a sah rendszerben): https://www.youtube.com/watch?v=HxsYLbphyAI

    Persze, kutya… mindegyiket. No kérem, ha ez nem biofegyver kísérlet, akkor én meg ufo vagyok. Amúgy vágott, a tombolást nem mutatja, pedig van az ám rendesen. A természetes veszettségnél, hát még egy katonai változatnál.

  144. 157 én sem értek hozzá, de szerintem ebben Hetesi nagyobb szakértő, mint Tibor bá’… a gyakorlatban. Szóval én nem tudok erről írni, mert nem értek a témához, csak tudom, amit tudok, illetve tudatnak velem.

  145. Mindenképp szívás lesz, túl sok az agggasztó tényező…a kérdés tényleg csak az, túlélhető-e az elkerülhetetlen káosz, ami nagyot fog durranni…az úgynevezett globalizált “civilizáció” biztos összeomlik, én erről Gyulai Ivántól hallottam először (vérciki, de idén májusban úgy, hogy két kisgyermekem van – na ennyit arról, mennyire vagyok felelősségteljesen gondolkodó ember 🙁 ) az átmeneti idegösszeroppanásomból már köszönöm szépen, kilábaltam, Tibor bá-val is túl vagyunk pár “tűzoltó” levélváltáson, amit ezúton is köszönök. Ráadásul mi az “innen szép nyerni” kategóriába tartozunk szinte minden szempontból még úgy is, hogy vannak “egérút tervek”..
    ha ránkb…nak egy atomtöltetet, akkor jobb is, ha minél hamarabb vége van az egésznek. Én ebben az egész kataklizmában csak az emberektől félek…mert az árvíz ellen védekezhetsz, a szárazságra, melegre is felkészülhetsz, de az éhező, gyilkolászó hordákat csak egy saját hadsereggel és csak ideig-óráig védheted ki 🙁 – Svájc ezt csinálja, de földrajzilag a lehető legrosszabb helyen vannak.

  146. Lucymary… az “atom” nem oly vészes, ahogy Tibor bá’ egyik fordításában leírta. Valóban nem ettől kell félni, hanem az emberektől.

    IGEN, túlélhető, illetve van esély a túlélésre, de ahhoz MOST kell elkezdeni felkészülni. Na ez a nehéz. Ideális település kell, megfelelő szaktudás és összetartás a közösségben; ez utóbbi szinte lehetetlen, de nem feltétlenül szükséges, ha megvan a “vészeseti terv” és a kulcsemberek.

    Kicsit olyan Walking Dead… talán sikerül túlélned, talán csak egy ideig, talán semeddig.

    A halálról meg… videók… nem szép, nem gyors, undorító, és qurva fájdalmas, ha béna, bepánikolt vagy szadista barom végzi egy rohadt konzervért.

    Gyerekkel nem szabad feladni! Én sem fogom.

  147. 162.

    Bennem is ez munkal most mar megjobban, mert napokon belul megszulethet a kisfiam… Ezert faggatlak fokent, hogy ha csak egy csepp tudassal elorebb lehetek az eletmento lehet.

  148. http://szabadonebredok.info/10-tanulmany-ami-bizonyitja-hogy-a-tudat-megvaltoztatja-a-fizikai-valosagot/

    Találtok az elején egy Nikola Tesla idézetet, érdemes megfontolni.

    Tara! Te tényleg nem veszed észre, hogy ez egy blöff azok részére, akik behúzhatók a csőbe, mert ismereteik hiányosak. A diabétesz cikk egy hirdetés, hogy vegyél teljesen haszontalan könyvet. A hirdető még annyi fáradtságot se vett, hogy megtudja mi más mértékegységet használunk. És fogalma sincs arról, hogy a 2 típusú cukorbetegség oka nem a kevés inzulin termelés, hanem az inzulin rezisztencia. Kérlek, hogy ezekkel csak magadat szórakoztass. Ne okozz nekem felesleges időpocsékolást.

  149. 146:
    A kőolaj csak elképesztő mértékben felgyorsította a folyamatot. Ha megmaradtunk volna a mezopotámiai egyiptomi földművelési szinten, akkor talán még elketyegnénk 20-30 ezer évet, de az se fenntartható. Egyedül az fenntartható, ahogy a gyűjtögetés, halászás, vadászás esetén éltünk. Ettünk, amit találtunk és cserébe oda szartunk/hugyoztunk, ahol ránk jött. Mint az állatok. Ugyanis a Föld mérete VÉGES.

    149:
    Kösz Balázs. Hozzá tehetted volna, hogy te foglalkoztál földműveléssel, tudod mit beszélsz.

    157:
    Kérdés, miért fogadd el az én verziómat? Azért, mert nem ebből élek, mert nincs főnököm, akihez alkalmazkodni kell, mert engem senki se fizetettle, mert nincsenek érvényesülési céljaim, mert az ember 80 felett már nem hazudik.

    158:
    Valóban halálos, de igen jó védőoltás van ellene, ráadásul elég régen.

    160:
    Én a hatvanas években (50 évvel ezelőtt) a Tungsram fejlesztésen dolgoztam. Már akkor megtanultam, hogy Magyarországon gyakorlatilag nincs kutatás. Illetve abból áll, hogy megtanulunk angolul és elolvassuk a szakirodalmat, majd lemásoljuk azt, amit érdemesnek tartunk. Én nem jártam a Déli-sarkon, nem jártam az Északi-sarkon, nem jártam Grönlandon, nem volt lehetőségem NASA műholdadatokat kiértékelni, és így tovább. Viszont elolvastam a releváns jelentéseket, tanulmányokat, stb. Felteszem, hogy ez mondható el Hetesiről is. Nos, akkor miért lenne ő jobb “szakember” mint én, vagy én jobb, mint ő? Ráadásul én nem félek leírni az igazat, mert nincs kitől és mikért félnem. A hidrogén bombák után járj utána a fenntarthatóságnak is. Érdekes kaland lesz.

  150. 162. amikor azt írtam, hogy “innen szép nyerni”, akkor a jelen lakókörülményeinkre meg az időre értettem….halál? orvosként ismerem, attól nem félek. a gyerekeimet, meg hogy milyen életük lesz…na, attól rettegek 🙁

  151. 162.
    Jövőnk, igen, ez az, én is így gondolkodom: nem adhatom fel kisgyermekkel, ezért tanulok, infót és tartalékot gyűjtők, beszerzem a vészeseti felszerelést… Túlélni szerintem csak működő közösségben lehet, az erdő csak ideiglenes megoldásként működik, s egy családnak önmagában nincs esélye. És ez a bajom, ahogy korábban is írtam: hová menjünk? Mert nagyon igazak gondolom,amit 137-ben írtál: “itthon kurva nehéz lesz”. Merrefelé vannak a potenciális “ideális települések”, ahová gyalog pár nap alatt oda lehet érni? (Tudom, eleve oda kellene költözni, gyűjtöm is rá a pénzt, de egy falusi házhoz jelenleg még nincs elég…)
    Jól gondolom, hogy ilyen paraméterek mentén kell gondolkodni: zsákfalu, hegyvidéken, körben erdő, bővízű patak vagy halastavak,kolompármentes környék, Budapesttől, Pakstól, Pápától, Székesfehérvártól min. 30 km-re – de általában: minden nagyvárostól távol… Én még nem jöttem rá, melyik a megfelelő település. Sőt, hogy melyik megye (Veszprém, Nógrád?)

  152. 165 csak a tünetek megjelenése előtt!!! Ha aeroszolosított, azaz levegőben terjed, akkor senki sem fogja tudni, hogy mi a fikfak van, és akkor meghal. Erre céloztam, nem a kutya harapásával elkapott veszettségre. És még akkor is sietni kell.

  153. 167 jól soroltad, pontosabban nagyvárostól 50-60km, de kisváros lehet 10-20km-re. Veszprém, Fejér ne, Bp értelemszerűen ne. Alföld se ideális. Baranya, Tolna, Zala pl. már igen, de ezt így nem lehet belőni. A konkrét települést kell elemezni.

    Hidd el, ha lenne általános sablon, leírnám ide. De nincs. A szakértőm is lelépett, de ő nagyon erdő és bandázás stratégia felé ment, persze nagykorú gyerekkel megértem.

  154. Tibor bá’ megmondtam már, engem ne oktass ki a nukleáris hadviselésből, fegyverekből. Legyen mán’ benned ennyi tisztelet, én sem oktatlak ki klímából!

    És hagyd már ezt az amcsi H-bomba kifejezést. Mert minden mai stratégiai (és taktikai) töltet kétfázisú, azaz hidrogén- azaz termonukleáris.

    ad Hetesi: mondjuk azért, mert ő műveli is a földet, nem is akárhogy és a szintén ebben utazó – szakvégzett mérnök – sógoromat kenterbe veri, két kör előnnyel, pályacsúccsal.

  155. 167. Vannak ilyen prepper blogok, bár nekem ebben hatalmas ellentmondás, hogy ott egy csomóan kb. GPS paraméterekig pontosan leírják hol, meg hogy élnek, innentől szabad prédák 😀 szerintem amúgy mindenhol k nehéz lesz, ilyen vagy olyan szempontból…a közösségi szerveződésekkel az a baj, hogy a mai világban, amikor egy virtuális ellenvélemény verbális személyeskedésbe, gyűlölködésbe és a különböző halálnemek teoretikus másikon való kéjes alkalmazásába csap át egy pillanat alatt….ezek után hol a bizalom? A régi összetartó egység, a többgenerációs család meg nagyon nem jellemző manapság. Ugyanez mondható el a baráti társaságokról, az internet valahogy kinyírta a személyes kapcsolatokat 🙁 rengeteget gondolkodtam én is ezen, hogy valamelyik kiürülő, eldugott falut kellene megcélozni és ismerősökkel szerveződni, csak az a baj, hogy az ismerőseim jelentős része még a “Mátrixban” él, azt hiszik, laktációs pszichózisom van a május óta kialakult nézetváltásommal. Én abban bízom, hogy orvosra, pláne anesztes-mentőorvosra mindig szükség lesz, és ha sikerül egy ilyen közösséghez csatlakozni, amíg önellátás terén nem kupálódom ki, az orvosi tudásomért cserébe ellát a közösség. Aellett, hogy elég gyorsan alkalmazkodom és nem szeretek mások terhére lenni 🙂 bocs, Tibi bá, hogy így elkalandozunk az eredeti témától…

  156. Lucymary hsz-e aranyat ér, tessék másolni, beilleszteni és elmenteni. Komolyan gondolom, fantasztikusan jó.

    Igen, szükség van Rád. Pl. nekünk talán, és a talán nem Rád vonatkozó. 😉 egy sebészt és egy nőgyógyászt még szerválhatnál.

  157. 173. my pleasure 🙂 köszönöm 🙂 csak mivel a website-od érthető okokból offline (én ettől pl. jobban beparáztam, mint bármelyik halálnemtől), és abszolút megértem, hogy leváltál a rendszerről, nem tudom, hogy lehet Veled kapcsolatba lépni nem publikusan.

  158. 173. akkor meg már inkább egy jó traumatológus 🙂

  159. 174.

    Miert egyertelmu hogy offline Jovonk oldala??? Engem meglepett pl…

  160. 177. van egy olyan érzésem, hogy “bebújt a barlangjába” és okosan tette…Kína rogyadozik, a migránsok jönnek, USA telepítget, plusz az idei a regisztrált legmelegebb év….vsz. nem kell 2020-ig sem várni, hogy összeérjenek a dolgok, csak ha valaki már több, mint 10 éve erre készül, annak ez nem meglepő. Nekem is inkább csak sokkoló, magamat ismétlem csak, idén májusban jöttem rá összefüggésekre, sajnos, rohadt későn 🙁 ezért is írtam, hogy innen szép nyerni.

  161. 164. Tibor bá’ : a Tesla idézetre hívtam fel a figyelmet. Az idézet nem hagyta kopizni magát, ezért voltam kénytelen az egész cikket link formájában betenni. Be kellett volna írnom, elnézést, hogy nem tettem meg és raboltam az idődet Tibor bá’. Egyébként pedig szórakoztat, hogy állandóan lebecsülsz:) Tedd csak, ha jó neked.

  162. 171:
    Jó lenne, ha beírnád a komment sorszámát is. Hol oktattalak ki? Erre a mondatomra gondolsz? “A hidrogén bombák után járj utána a fenntarthatóságnak is.” Erre válaszoltad ezt? “megmondtam már, engem ne oktass ki a nukleáris hadviselésből,” – Barátom te paranoiás vagy. Hol itt a kioktatás? Elismerem, hogy Hidrogén bombák terén mindent tudsz, ideje lenne, hogy megismerd a fenntarthatóságot is, mert most már világos, hogy nem tudod miről beszélek. Fenntartható az, amit a végtelenig folytathatsz és nincs semmi negatív következménye. Nos a földművelés nem ilyen, és ennek belátásához nem kell túrni a talajt.

    179:
    A lebecsült kifejezés nem jó. Tudomásul veszem az ezotéria iránti hajlamodat, de nem engedem érvényesülni, mert az emberek a valós dolgokat nemigen fogadják be, de roppant nagy az affinitásuk a hülyeségekre. A cikked a fotonok kettős viselkedésével kezd, amit tény és többé-kevésbé mindenki hallott róla, majd hülyeségekkel folytatja. A diabétesz cikk pedig egyenesen felháborító.

    172:
    Ha altatásból akarsz megélni, akkor keresned kell egy sebészt is, szövetkezni vele vele. Valamint szert kell tenned az altatáshoz szükséges berendezésre/gázokra is. Enélkül a tudásodat nem tudod hasznosítani.

  163. 172: Lucymary, nagyon jól összefoglaltad. Ez az, amivel én is küzdök, és ami az egyik legnehezebb – ha nem a legnehezebb – probléma a felkészülés során. Én is próbálok “eladható” tudást szerezni, miközben készülök, de közösség nélkül ez kevés. Mindenesetre ha találsz valami megoldást az általad említett érdektelenségre, jelezd kérlek, én is utálom, hogy állandóan pszichológushoz küldenének az ismerősök és családtagok 🙂

  164. 180 Tibor bá’ most már értem. Félreértettelek. Azt értettem ki a mondatból, hogy az atomháború utáni sugárszennyezéstől (aminek mértéke ugyebár lehet kvázi nulla) nem lesz lehetséges a mezőgazdaság. Elnézést. 😀 lehet mán’ hogy egy pici paranoia.

  165. Sohasem késő elkezdeni felkészülni, mert a nagy többség így is csak későn kap majd észbe, hogy tenni kéne valamit. Nekünk kb. még egy év kéne, hogy viszonylag szilárd alapjaink legyenek, remélem addig még kitart ez a mai világ.
    Minket is komplett hülyének néz a rokonság, hogy falura költöztünk (csak 15 km, de az már egyeseknek hihetetlen nagy távolság), fegyvert vásároltunk, és mindennek a fejében még állatot is tartunk, amit mi magunk vágunk le és eszünk meg (pedig a boltban mindent kapni és még kényelmesebb is).

  166. 180. Tibi bá’, nyilván nem feltétlenül 🙂 az aneszteziológus-intenzív terapeuta alapvetően fájdalmat csillapít, életet ment,életveszélyt hárít el stb :)azonkívül ez csak egy ráépített szakvizsga az ÁLTALÁNOS orvosi diplomára 😉 anno pont azért választottam ezt a szakirányt, mert az egyik tanárom azt mondta, az intenzív terápia alkalmazott élettan és kórélettan 🙂
    181. Sehogy 🙁 és az “ugye én megmondtam” nyilván nem lesz vigasztaló abban a helyzetben…sokáig én is külföldre akartam menekülni (höhö, manapság már van egy negatív felhangja), de Tibi bá’ fentebb kitűnően összefoglalta, hogy itt van helyismeret, ez az anyanyelved, stb., magyarán itt vannak optimális esélyek. félreértés ne essék, jobb lett volna francia-Polinéziára (ja, nem, azt elönti a tenger, meg ki tudja, mekkora még ott a sugárszennyezés), Új-Zélandra, Feröer-szigetekre, Skandináviára, Kanadába vagy Dél-Amerikába születni…aztán ki tudja..lehet, hogy végül úgy alakul, hogy a fehér sas meg a medve nagy birkózásában a lábuk alatt hangyaként megússzuk és nem taposnak ránk. Végülis anyám is túlélte a bombázást fél évesen, utána pincebeteg is volt (Tibi bá’ biztos tudja, mi az) és mégis szült később 3 gyereket. A sok rizikófaktor mellett is nehéz egyéni szinten megjósolni, mit hoz a jövő..megsülünk, lefejeznek, megfulladunk, vagy elporladunk.
    ami nagyon nehéz, hogy a gyerekeimet ebben a szellemben neveljem már most, kiskoruktól fogva. de muszáj.
    183. jó Nektek 🙂 bár szerintem nem fog kitartani 🙁

  167. 184:
    Nem szívesen szólok, de Tibor bá’ vagyok. Tibi nem volt 14 éves koromba se. 😉

  168. 184: “nem fog kitartani” Még egy évet? Dehogynem. A helyzet ugyan nem túl rózsás hosszú távon, de ha nem lesz atomháború, akkor még jóideig elzötyög a szekér.

  169. 185. Bocsánat!!!! ennyi empátia sem szorult belém, vsz. abból fakad, hogy az én nevemet hálisten nem lehet becézni. tényleg elnézést kérek 🙂 nem lehet kijavítani utólag? 🙁

  170. 187:
    Nem akkora hiba, csak nem akarom, hogy állandósuljon.

  171. Lucymary: Örülök, hogy ránktaláltál mint kezdő prepper! 🙂 2-3 éve már nincs itt doki aki kommentel (Jancsika óta ha jól tudom).

    Az a “para” amiben most vagy normális, sokan átestünk ezen. Bár kéretlenül de hadd próbáljak meg segíteni az elején. Nekem például nagyon jól jött volna egy kis itiner a kezdeti botladozások elkerülésére, mivel még 2009 körül voltam így, hogy “hűdeaztán fél éven belül itt összeomlás lesz, lépni kell jááááj”! 🙂
    Neki is láttam kapkodva ész nélkül aztán lett belőle sok melléfogás. Pedig lám eltelt 6 év és még itt vagyunk, sőőt megint mennek fel az ingatlanárak szóval kitudja 😀 😀 😀

    No de akkor pár kipróbált és bevállt (!) tipp:

    – HA MINDENKI KÖRÜLÖTTED HÜLYÉNEK NÉZ :

    Mivel a napi médiával van mindenki elfoglalva teljesen ignorálni fognak ha ilyen “elméletekkel” bombázzuk őket, hogy a FÖLD VÉGES, vagy már megvolt az OLAJCSÚCS, vagy jön a KLÍMAGEDDON stb. Legtöbben azért nem veszik komolyan mert sehol nem hallották még, és szerintük ha fontos lenne biztos bemondaná a tévé (höhö).

    Könyvből és netes olvasnivalóból sok van de elindulni a mozgókép a legjobb, ezt javaslom!

    1. A legjobb szerintem ha nem egyből a geddon közepébe rángatjuk a mindennapok emberét, hanem elöször a VÉGES és általunk szétcseszett földet látja, amire a legjobb : Otthonunk (HOME) – dokumentumfilm ami fenn van youtube-on.

    2. Majd ez után el lehet beszélgetni vele és ha nyitott akkor a KIKERÜLHETETLEN klímaváltozást érdemes megnézetni : Al Gore Kellemetlen igazság (fenn van a vimeo megosztón, Tiborbá is ajánlotta épp a minap).

    3. Ekkor már csak a desszert hiányzik 🙂 ami szerintem egy 2009-es interjú : “dr. Hetesi Zsolt riport DunaTV” (fenn van youtube-on sajnos 3 külön részre bontva). Ez azért jó mert Zsolti elég közérthetően elmagyarázza az olajcsúcsot meg a következményeit is.

    Igaz ezek 5-6 éves anyagok, de mai napig megállják a helyüket!

    Akit ezek ellenére egyáltalán nem érdekel a téma azt nem érdemes tovább csesztetni, majd akkor kapcsol ha körülötte már többen beszélnek a témáról vagy rosszabb esetben csak akkor ha bemondja a tévéje 🙁

    Azért a párunkkal jó egy hullámhosszon lenni, mert van ismerős akinél részben ez miatt váltak el útjaik.

    – HA A CSALÁD / ROKONOK NEM SEGÍTENEK FELKÉSZÜLNI :

    Nem kell a nagyinak szó szerint felolvasni ezt a blogot, mert kitépi a maradék haját is 🙂 . Elég ha azt tudja, hogy a gyerekek imádják a befőttjeit és lekvárjait. Akár együtt is ki lehet menni a piacra, bevásárolni és befőzni amennyit elbírnak a fazekak. Pár hétvége alatt máris százszám állnak a kamrában a gyümölcsök.
    Ha van rokon termőfölddel vagy kertesházzal, közös erővel lehet ültetni diófát / gyümölcsfákat, akár összehozni egy tyúkudvart.
    Kezdésnek ennyi elég, aztán ha komolyabban benne vannak akkor jöhet a többi amikről itt irogatunk.

    – VÁROSBÓL KÖLTÖZÉS VIDÉKRE :

    Ez az a pont ahol szerintem NEM szabad kapkodni mert nagyon gyorsan akaratlanul is fel lehet a hidakat égetni magunk mögött vagy milliókat bukva zsákutcába jutni. Például ha van egy jól fizető állás akkor 20-30 évesen kisgyerekkel nem biztos hogy érdemes felmondani és elmenni 7/24 kertészkedni meg kecskét fejni mert lehet van JOBB megoldás is.
    Egy példa: mi multinál dolgozó 35 év feletti fiatal házasokként egy budapesti lakást kiadva szentendrei albérletbe költöztünk, hogy ismerkedjünk a hellyel. Annyira megtetszett (és alkalmasnak találtuk akár nehezebb körülmények között is), hogy a bp-i lakást eladva szülőkkel közösen vettünk egy kertes házat itt Szentendrén. Az idősebb generáció kertészkedik, besegít a gyereknevelésbe de én még az irodaegyenruhából ugrok át a gumicsizmába és ganézom ki a tyúkokat 😀 A gyereknevelés mellett még kert + állatok és munkahely nem menne a nagyszülők nélkül!

    Amikre érdemes hangsúlyt fektetni szerintem:
    – Hirtelen ingatlan eladás/vétel helyett érdemes lehet elöször egy albérlet a kiszemelt településen ismerkedni az adottságokkal környékkel.

    – Ha van rá lehetőség akkor több generáció vagy 2 család költözzön össze, akár közeli szomszédságba is. Saját példánkon látom mekkora segítség ez. Ahol egyedül vannak kerttel és/vagy gyerekkel ott nagyon tud hiányozni pár segítő kéz. Ez már most is nagyon fontos a boldog békeidőkben, hát még ha itt lesz az SHTF!

    – Ha vannak a közeli településeken rokonok vagy páran baráti körből akkor nem szabad elköltözni messzire (kivéve ilyen Pápa, Paks meg hasonló fent említettek). Pont ezen okból zárom ki a külföldöt is: most 50km-es körzeten belül van 60-70 rokonom és vagy 20 cimborám, közülük 5-en olyanok akikkel egymásért tüzbe tennénk a kezünket. Külföldön mikor lenne ilyen? Egy ott gyütt-mentnek tekintett embert szerintem az évtizedes közösségek ha beüt a baj simán feladnának. Még a nagyon baráti és befogadó országokban is. Ezen el kellene gondolkozzon alaposan mindenki aki dobbantani akar…

    Egyébként engem a család kb 3 évig nézett hülyének, hogy miért akarok gazdálkodni meg felkészülni… amígnem egy ismerősüknél (aki a külügyben dolgozott) meglátták, hogy a kisszoba tele van élelmiszerrel amit “vetésforgóban” használnak és frissítenek. A kérdésre, hogy minek van ennyi kaja felhalmozva az volt a válasz, hogy “ha baj van akkor legyen”. Na itt léptem elő félhülyévé akire néha érdemes lett figyelni 😀

    Nem a medvénél kell gyorsabban futni, hanem csak a leglassabb túrázónál! Szóval NO PARA! 😉

    (Bocs, hogy hosszú lett)

    APROPÓ! Ezen blog olvasói pont 4 éve így látták a jövőt, tessék elolvasni mert sokat lehet tanulni belőle! http://www.antalffy-tibor.hu/?p=1308

  172. Tibor bá!

    Egyetértünk, amit ma “fenntartható fejlődés”-nek hívank, az nem létezik. És nem is létezhet, mert önellentmondás a szó. Amiket kollégákkal próbálunk összehozni a) az egyetemen b) a saját kis gazdaságunkban az “fenntartható”, de nem jó rá a szó, a szót lejáratták. Ha egyszer lesz elég időm, talán leírom, mert szerintem – és szakmai visszahngok szerint – elég jól kidolgoztuk a fenntartható működés rendszerelméleti alapjait.

    Más: azért nem vagyok akkora májer a földművelésben, de igyekszem a talaj erőforrásait pótolni, a környezetet mozaikos tájjá alakítani stb. Ebben elég komoly mesterek állnak előttem: Molnár Géza, Lantos Tamás, Gyulai Iván, Krisna-völgyiek. Mindenkitől igyekeztem tanulni, amit csak lehetett. Most már 10 éves tapasztalataim is vannak.

  173. 191:
    Összhang van közöttünk. A Napnak még van 4 milliárd éve, ami nagyon sok, de véges. IGEN, azt kell tenni, amiben te próbálsz jeleskedni. Minél teljesebben pótolni azt, amit lerabolunk a természettől. Ne omoljunk össze 30 év alatt, hanem húzzuk ki 3000-re, vagy 30.000-re ami annyira lassú, hogy nem lehet összeomlásnak nevezni, de sajnos ebbe nagyon hamar belefog szólni a klíma. Szerintem ebben a pillanatban Molnár Gézáéknak szárazság- és meleg-tűrő növények felé kell(ene) orientálódni.

  174. 193:

    Ettől az évtől a nagy vízigényű takarmánynövényeket kezdem kivezetni a vetésforgóból és mindenben igyekszünk a szárazságtűrő növényeket előnyben részesíteni.

    Véleményem szerint a zonális/meridionális áramlások hektikussá válása miatt egyre több lesz az időegységre jutó szélsőség is, nemcsak a hőség. Nyáron is előfordulhat egy nap alatt 20-25 C-os ingadozás. Erre már nehezebb felkészülni.

    Részemről teljes a csatabárd elásás, és sok sikert a bloghoz, nagyon fontos dolgokról esik szó.

    OK. Zsolt! Az én csatabárdom virtuális volt. Mindenki látta, csak én nem. 😀

  175. 194.

    Zsolt ha lehet jarj neha vissza, ha idod engedi. Jo olvasni a te bejegyzeseidet es meglatasaidat is. Es latod, a felreertesek hamar tisztazodnak, megiscsak az ertelmes emberek vitaforuma ez vagy mifene 🙂

  176. 184:
    Lucymary:

    Szerintem csak közösségben az erő, kérdés, hogy talál az ember egy valódi közösséget, mert a magyarságra nem kifejezetten jellemző az utóbbi időben az összetartás, több barátom is meséli, hogy mennyire széthúznak külföldön a magyarok / persze vannak kivételek/, és hogy szándékosan egymás alá tesznek. Mert lehet az ember egyedül, ha jön egy csűrhe képtelen megvédeni magát.

    Mindenkinek van olyan képessége ami hasznára lehet egy közösségnek.
    Ezzel is élhetőbb marad az élettere. Te gyógyítani tudsz, más összerak bármit, vagy tud élelmet készíteni. A régiek is csak csoportokban tudtak életben maradni. Ha jól tudom a háború idején is meg utána is vidékről kapták az élelmet a városiak. De erről én csak hallottam Tibor bá meg át is élte.

  177. 194:

    Kedves Zsolt,

    ha idődből és energiádból telik, akkor kérlek reagálj néhány mondatban arra a felvetésre, hogy klímánk valóban akár néhány év leforgása alatt képes e olyan mértékben változni, hogy az életfeltételek súlyosan korlátozódnak?

    Tibor bá blogján többnyire nem az a kérdés, hogy bekövetkezik e, hanem sokkal inkább a “mikor”.
    Te mikorra datálod azt a mértékű változást, amit a jelenlegi életkörülményeink (mezőgazdaság, ipar stb) nem lesznek már képesek elviselni?
    Tudom, hogy nehéz ilyen dátumot megnevezni, de ha meg kellene, akkor szerinted mikor a legvalószínűbb?

  178. 197:
    Nem kellene Zsoltot arra kényszeríteni, hogy ide mászkáljon. Miért nem látogatsz el a honlapjához?

    Különben a kérdésedre senki se tud válaszolni. Ami fontos, hogy McPherson szerint a távol múltban volt rá példa, hogy 13 év alatt iszonyatos nagy változás állt be. Egy hirtelen megfutás bármikor bekövetkezhet.

  179. 198- 99:
    Az US Tudományos Akadémia szerint is. 2002 óta tudjuk. A billenőpontokat meg mindenkinek fel kéne tudni fogni; ha valaminek a fele már elfogyott (sarki- jég, olaj, stb) de a folyamatok továbbra is exponenciálisak- na ott qrva nagy baj van.

  180. 198:
    Nem akarom ide kényszeríteni, ez az egyetlen kérdésem van csak felé, amit feljebb feltettem.
    A “mikor” egy nagyon fontos információ, egyszerűen kíváncsi vagyok mit gondol róla az, akinek ez a szakterülete és sokkal több rálátása van a témára mint nekünk itt együttvéve.

    Nyilván senki nem tud egyetlen dátumot, hogy 2031-ben lesz baj, de megfelelő tudás birtokában valószínűleg megbecsülhető.

    A klimatológusok hivatalos álláspontja szerint a legrosszabb eshetőség egy 1,5 méteres tengerszint emelkedés és 5 fokos hőmérséklet emelkedés mindez persze 2100-ig.
    Tehát a probléma “hivatalosan” még mindig odébb van, mégha belátható időn belül is.

  181. Rossz helyeken tájékozódsz.
    IPCC, 2010: + 5C már 2050re
    És ez az a szervezet, ahol polikusoknak is rá kell bólintani mit írhatnak. Szóval a 2050 valszeg erős túlzás.
    2015+ 13= 2028, ha csak a metán legutóbbi tettét (PETM) vesszük alapul

  182. 201:

    Ouse M.D.

    Kérdezném tőled, hogy a gazdasági összeomlás szerinted ezzel összefüggésben lesz, vagy akár előbb is megtörténhet?

  183. 200:
    “ez a szakterülete és sokkal több rálátása van a témára mint nekünk itt együttvéve.”

    Szíveskedj csak a saját nevedben beszélni. A megbecsülés nem ismereten múlik. Nézd meg a legjobb meteorológus se képes akárcsak 3 napra előre megmondani pontosan mi lesz.

    Nem létezik “hivatalos” álláspont. Vannak egyéni vélemények, amik intézményesített kutatásokon nyugszanak.

    Ha az összes Arctic jég elolvad (néhány éven belül biztos) akkor hatalmas ugrás várható, de hogy mekkora azt nem lehet kiszámítani. U.i. Óriási területen lezuhan az albedo. Ennek a hatása több lehet, mint a meglévő CO2 hatása. Na akkor mi lesz?

    Ezt a másfél métert, 5 fokot, 2100-at felejtsd el. 2100-ra kockázat nélkül bármit mondhatsz. Ki fog akkor élni a mai felnőttek közül?

  184. 202:
    Akármelyik pillanatban.
    Idén aug. 14- én volt a Föld túlfogyasztásának napja.
    Magyarul már akkor feléltük a Föld által 1 év alatt előállított nyersanyagokat.
    Erre mondaná Tibor bá’ a könyvében, hogy
    “az Ember(iség) egyenrangúvá vált a Földdel, hatalmát illetőleg”
    Sőt, már régóta a jövőt éljük fel.
    Ez nyilván nem mehet a végtelenségig.
    A klímaváltozás is csak egy erre figyelmeztetés a rendszerben- és úgy néz ki a legsúlyosabb és leggyorsabban “korrigáló” következménye is az egésznek.
    Viszont +2C környékén így is- úgy is bedől az ipari civilizáció, annak minden horrorával, globálisan.

  185. 203:

    Tibor bá én nem időjárás előrejelzést kértem 50 évre előre. A kettő nem ugyan az.
    Bár folyton korrigálásra szorul, de igen létezik! hivatalos állásfoglalás.

    “Az IPCC által elfogadott éghajlatmodellek szerint a Föld felszíni hőmérséklete 1990 és 2100 között feltehetően 1,1-6,4 °C-kal nő majd.”

    Ez lenne a hivatalos, vagy más néven iránymutató klímaelőrejelzés az Ipcc-től.

    “Óriási területen lezuhan az albedo. Ennek a hatása több lehet, mint a meglévő CO2 hatása. Na akkor mi lesz?”

    Semmi. Ennyire amatőrnek nézed az Ipcc-t, hogy ezt nem teszik be a klímamodelljükbe? Ha el is érjük a sark teljes olvadását, az kezdetben csak pár napig, pár hétig fog tartani. Olyan őrült hatása nem lesz, mint ahogy te itt érzékeltetni próbálod.
    Azt gondolom baj igazán akkor lesz, ha télen sincs már jégtakaró a sarkon vagy csak néhány hónapig.

  186. 204:
    Ouse M.D.

    “A klímaváltozás is csak egy erre figyelmeztetés a rendszerben- és úgy néz ki a legsúlyosabb és leggyorsabban “korrigáló” következménye is az egésznek.”

    Ez a mondatod nagyon ütős. Köszike, szerintem nagyon igazad van.

  187. Most épp egy klímás anyagon dolgozunk, amint van értékelhető része, úgyis közzéteszem.

    Nagyon fontos minden elegendően erős és nem késleltetett visszacsatolást figyelembe venni pl. a sarki jég esetén:
    – metán felszabadulása
    – Golf lassulása az előterében megjelenő édesvíz miatt
    – albedo változás
    – a Golf által felszállított hő időbeli változása

    stb.

    Az IPCC előrejelzései közül sokat lefele (időben közelebbre) kellett korrigálni.

  188. Curix!

    Végig nézve a hozzászólásokat,(vitát) azt kell hogy mondjam, akár hogy is “eszi az ember a meszet”, az “idősön” nagyon nehéz fogást találni!
    Neked is igazad van, de neki nagyobb “falat” kellene, amivel jó lehet “lakatni”!
    Annyi erő szorult ebbe a “kisemberbe”, állítom neked ha a “hancúrléc” nem is húszévesként működik (bár ki tudja..), asszonykát bizonyára gerincre vágja még másnaponta!..
    Hetesi Zsolt barátunk érvei bizonyára meggyőzőbbek lennének, de Öt sajnos nem lehet ebbe a vitába belekényszeríteni, azon pár darab kivételével természetesen, amit ide írt az “érintettsége” miatt!
    Nagyon sok jó dolgot írsz,bár hogy kinek lesz igaza, valószínű hamarabb kiderül mint gondolnánk!..

  189. 205:
    Megyek sétálni Curix, de az isten irgalmazzon neked, amikor visszajövök. 😀

  190. 207:

    Köszönöm Zsolt, érdeklődéssel várom a kutatási eredményeket.

    209:

    Jajj nekem már megint mit bűnöztem? 😀
    Magyarországon teljesen ellustultam, én is mindjárt veszem a bicajt és 1000 méterig meg sem állok.. már mint magasságban 😀

  191. Kedves Tara!

    Ha már megemlítetted a disznóparéjt, volnál szíves mesélni róla?!
    igen látom a neten a kimagasló tápértékét stb de ha elmegyek mellette honnan tudom h mikor érik be s hasonló gyakorlati tanácsokra gondoltam. Segítenél???

  192. 205 – Curix!

    A helyzet az, hogy nem elég értelmesnek és tanultnak lenni, kell még valami, ami belőled hiányzik. Ez egyfajta műszaki érzék, ami (például) a nők hatalmas százalékában sincs meg. Én “interpolálásnak” nevezném, bár ez nem nevezhető erre elfogadott kifejezésnek. Talán úgy fogalmazhatnám meg, hogy ismert, megismert értékek birtokában ráérezni egy eddig ismeretlen értékre. — Ebben az írásodban csak 4 hibát ejtettél.

    1) “én nem időjárás előrejelzést kértem 50 évre előre” Persze, hogy nem azt kértél. Én csak példának hoztam fel, hogy a megbecsülés nem az ismereteken múlik A megbecsülés egy 6. érzékszerv létezésén múlik. (na jó, nevezzük népiesen saccolásnak) Ezért tévednek állandóan az IPCC emberei.

    2) “1990 és 2100 között feltehetően 1,1-6,4 °C-kal nő majd.”” Most 2015-ben már elértük a 0,85°C-öt. 85 év múlva te reálisnak tartod az 1,1°C-t? Na erről beszélek. Micsoda hülye saccolás az 1,1 °C? Könnyedén leírtál egy intervallumot 1,1 és 6,4 között. Először is lefogadom a Földön senkinek sincs még halvány fogalma se, mit jelent 6,4 °C emelkedés. Ez olyan szörnyű, hogy elképzelhetetlen. Másodszor ilyen elképzelhetetlen magas értéknél, és 85 év távlatában micsoda nagyképű hülyeség a 6-hoz hozzáragasztani még egy 4-tizedet is. És erre te kritika nélkül hivatkozol!

    3)
    Az IPCC-t nem amatőrnek nézem, hanem beszari tudósok totyogó csőcselékének. Állandóan túl optimista a előrejelzésük, amit állandóan korrigálni kell. Nem a tudásukat kérdőjelezem meg, hanem a vért a pucájukban.

    4)
    Albedo! Szerinted semmi. Szerintem meg ezen bukunk meg. Ha elolvad a jég, a víz nem veri vissza a sugarakat, hanem alaposan felmelegszik. Jön az állandó éjszaka a meleg víz nem fagy meg. A több millió négyzetkilométer jégmezőről jön télen a hideg áramlat. Nincs jég, mi a fene hűti le a levegőt? És persze a metánhidrát elkezd felszabadulni. Ez az a horror szcenárió, amiről McPherson beszél. Akinek van hozzá érzéke, képes saccolni, interpolálni, az pontosan tudja, hogy ez mit jelent, és nem 2100-ban, néhány éven belül. Ne reménykedj!

  193. 208 – Ada:
    A mondanivalód nulla, de ez a kisebbik hiba. A stílusod alpári. Mi a véleményed, tudsz rajta változtatni? leköteleznél!

  194. 212:

    Igazán rám fért már a biciklizés…

    Nos Tibor bá tisztázzunk pár dolgot, mert te most itt nagyon összekevertél párat.
    Most kezdjem el elmesélni, hogy működik a klímamodellezés? Nem fogom, mert tudnod kéne.
    A klímánk bármilyen bonyolultnak is tűnik leírható fizikai törvényekkel, amikkel a legmodernebb számítógépek már képesek dolgozni. (megvan a teljesítményük)
    Ahogy időben haladunk előre ezek a modellek egyre pontosabbak.
    A 6,4 celsiust nem Tibor bá idegesítésére találták ki, hanem egyszerűen az akkori ismeretek birtokában ezt dobta ki a számítógép. Beleköthetsz, hogy mi értelme a tizedesnek, de nem ezen múlik.
    Ezek az adatok azért nem teljes mértékben becslések!!! Azért ezen igen komoly tudású tudósok igen komoly teljesítményű számítógépekkel igen nagy mennyiségű input adatok betáplálása után jönnek ki. Sok millió dollár és Euro megy el a klímakutatásra, nem is tudom miért feltételezed, hogy ezek csak becslések!?
    Azt sem értem miért rajtam kéred számon az értékeket? Nem én találtam ki őket Tibor bá!

    Nyilván lesz bizonytalansági tényező a számításokban ezért adnak meg tól ig számokat. A számítógépek mindig tökéletesen dolgoznak, az egyetlen probléma, hogy az ember egyelőre nem képes minden input megadására és nem képes a rendszert egészében leírni, de ez idővel egyre jobb lesz, egyre pontosabbak lesznek a modellek.

    Aki itt közülünk saccol és becsülget az pont te vagy és nem a klímatudósok, Hetesiék csapata, vagy az IPCC. Te a hasadra ütsz, hogy ha ez van, akkor pár év múlva biztos ez lesz…. itt viszont mellényúlhatsz… nem kicsit.

    Te is tudod, hogy voltak olyan előrejelzések, amelyek szerint már most sem kéne jég legyen a sarkon. “Hivatalosan” most éppen 2020-ra várják az első jégmentes sarki nyarat. (már 2008-ra is vártak egyet, akkor sem jött be)

    Nem tudni pontosan mi lesz a jégmentes nyár következménye. Nagy valószínűséggel visszafagy télen. Azt, hogy egyszerre eltünjön a sarki jég te sem gondolod komolyan…?!

    Az IPCC esetén többször felmerült, hogy nem teljesen független intézményről van szó. Valószínűleg távvezérelt jelentések látnak napvilágot, hiszen az intézménynek magának semmi érdeke hogy a valóságosnál optimistább adatokat adjon ki.
    A műszaki érzékes bevezető rész szóra sem érdemes. 😀 Ezt mindig eljátszod velem, amikor éppen “verni” akarsz, de semmi értelme… maradjunk a szimpla párbeszédnél és kerüljük a személyeskedést. Ezt már sokszor megbeszéltük.

  195. 214:

    Rendben. Akkor te mond meg nekem, hogy gyakorlatilag mit jelent + 6,4°C ? Mondjuk augusztusban és januárban Magyarországon. És ha olyan jók, pontosak a modellek, miért különböznek egymástól a különböző intézmények adatai?

  196. Nem jók még a modellek, de egyre jobbak.

    A 6,4C a föld átlaghőmérséklet emelkedése. Fel tudnék festeni itt egy horrorjelenetet, mi várható Magyarországon de nem látom értelmét. Ha történik valami a Golf áramlattal, akkor ideiglenesen ez a felmelegedés akár hűvösebb és szárazabb időjárással is járhat Magyarországon.
    Egyébként ha tényleg azt várod hogy leírjam milyen idő lesz Mo-n 2100 januárjában azzal már nem klímamodellezést kérsz tőlem, hanem 85 éves időjárás előrejelzést. Ez utóbbi persze a lehetetlen kategória.

  197. 214. Curix

    “Valószínűleg távvezérelt jelentések látnak napvilágot, hiszen az intézménynek magának semmi érdeke hogy a valóságosnál optimistább adatokat adjon ki.”

    Szóval elképzelhető, hogy vannak jelentések “belső” és “külső” használatra?

    Mennyire gondolod, hogy ezek az intézetek politika/befolyás-függetlenek ?

  198. 216:
    Nem az időjárást kérdeztem tőled, hanem a viszonyokat + 6,4°C esetén januárban és augusztusban. Ismétlem időjárási viszonyokat pl. minimum -20°C, maximum 45°C, hőhullám időtartam 6 hét, max széllökések 160 km/ó, max csapadék egy nap alatt 90 mm, eső nélküli időszak max 90 nap, stb.

  199. 217:

    Nem lehetnek az IPCC jellegű intézmények teljesen mentesek a külső “behatásoktól”.
    Igen, én azt gondolom, hogy több jelentés is készül ugyanazon infók birtokában.

    218:
    Tibor bá nem tudom megmondani. Ha megtudnám, akkor okosabb lennék, mint a klímakutatók többsége. Valószínűsíthető, hogy nőni fognak a szélsőségek, de egyáltalán nem törvényszerű.
    A Marson hatalmas homokviharok söpörnek végig pedig csak töredék energiát kapja a Naptól, mint a Föld. A szélerősség nem csak a levegő hőmérsékletétől függ.
    A csapadék mennyiség és eloszlás sem egyértelmű. Előreláthatóan ritkább de akkor több.

  200. 219. Curix

    “Igen, én azt gondolom, hogy több jelentés is készül ugyanazon infók birtokában.”

    Akkor tulajdonképpen olyan adatokon rágódunk, amit politikai, gazdasági, tömegpszichológiai súlyozással etetnek bennünket?

    Úgy gondolom, hogy ha megoldották, hogy a fősodratú média globálisan gyakorlatilag ugyanazt fújja, nem lehetett nagy gond néhány kutatóintézetet is ráncba szedni, nem igaz?

  201. 219:
    Persze, hogy nem tudod. Senki se tudja, de egy biztos, a 6 többlet fok nem olyan mint mint a mindennapi életben. Ha mondjuk 24 fokban szeretsz aludni, akkor most majd 30-ban kell. Nem, 24 helyett 50-ben. vagyis a plusz 6 fok globálisan az átlaghőmérsékletet az egekbe fogja felnyomni. Ezt kellene mindenkinek megérteni.

  202. 211.-Feco – https://www.mozaweb.hu/Lecke-BIO-Biologia_12-Tarsulasok_Magyarorszagon_VI_emelt_szintu_anyag-102669

    keresd a linken a disznóparéj fotóját, talán így lehet a legjobban felismerni. Sose szedj forgalmas út mellől. Olvasd el a neten az infókat róla, van sok. A levelét szedd, nyáron és ősszel. Főzeléknek a legjobb, de almával szoktam turmixot is készíteni belőle (nyersen).

    Magas a kálcium és magnézium tartalma, sokféle ásványi anyag található benne, nyersen komoly vitaminbomba, de főve is hasznos.

    Keres rá a fehér libatopra is. Minkét növény gyakori, sok helyen megtalálható, érdemes szárítani, hogy téli zöldfőzelék is legyen.

    Nemsokára érkeznek a lányomék, csak hétfőn délután leszek legközelebb.

  203. 222-re Kedves Tara!

    Köszönöm h szántál rám az idődből, de én a disznóparéj gabonaként/lisztjavítóként felhasználására lennék kiváncsi, ha tud valaki segíteni!???

  204. Az utóbbi napok bejegyzései jól sikerültek. Ha lesz egy időm nem győzöm olvasni a kommentekkel eggyütt mindet. Tényleg nem baj ha ismételsz Tibor bá, mert tényleg nem lehet visszaolvasni évekre ennyit főleg kommentekkel, így kellenek az ismétlések.
    Most ami eszembe jutott:
    Összeomlás: le kell tisztázni ki mit ért alatta.2008-as is az volt ,sokan szívtak átlagemberek de túlélhető volt,de összeomlásnak nevezzük azt is ha majd napi 10 dkg kenyér lesz.

    Ma megálltam az utcán 15 percet és (egy kis város)mercedes ,bmw-k húznak el mellettem.Nincs pénz és mégis van? Hogy van ez?
    Sokszor gondolom hogy tényleg ráférne egy háború az emberekre nevelő jelleggel

    Az olaj ára lassan 35$ lesz , persze lehet ebből gebasz.

    Hetesi most kicsit visszafogottabb olaj ügyben úgy érzem. Jó dolog hogy
    csinálja ezt a talajművelés témát , de akkor gondolom ő is arra számít hogy nem lesz mindent elsöprő geddon és még lesz értelme gazdálkodni (ettől a mai fiatalok el vannak fordulva, ma tv 6 éves gyerek nyilatkozta:majd londonba megyek eurót gyűjteni….mire felnő már elvileg nem lesz fapados londonba:D)

    Mindent elsöpró geddon? Hm, jó is lenne ebben a rohadt trendi , telefonhúzogatós világban.Az az érzésem hogy ma a pénzrendszer nem engedi a mindent elsöprö geddont , mert a pénz az úr. II vh-nál még nem annyira volt az, mert az emberek önfenntartóak voltak, aztán lehet hogy usa vagy Ru indít. Lassú világgazd. lerohadásból (10-20 év) pedig még mindig van profit.(szerintem ez lenne a legrosszabb).

    Mostani tőzsdék esése érdekes,de lehet hogy csak egy korrekció elvégre pár éve fut fel, de az is lehet hogy a 2008-as válságot fejeljük majd.

  205. Azért tegnap este elég enyhe idő volt. Vén asszonyok nyara 30-32°C-al. És még este sem hűl le az idő, olyan mint nyáron.
    Szombaton meg majd jön a hidegfront és hirtelen lehűl a levegő.

  206. Ma találtam az oldalra.Gyorsan véleményezem én is a jövőt :)))
    Régóta figyelem a híreket. Tájékozott emberek állításait.
    2évvel ezelőtt úgy döntöttem, 29 évesen feladom a panel életet.
    2éve lakom tanyán, szívom a tudást magamba hogy túléljem a jövőt.
    Ezzel a céllal költöztem ki. Egy olcsóbb életért és hosszabbért és boldogabbért.
    Még mielőtt valaki ezt meglépné azonnal, az vigye magával a családját.Olyan nincs hogy rambo…
    Én sem rambozok. Alap szabály.
    De sajnos 2015ben eljutottam arra pontra fejben, hogy akármennyire jól csinálom azt amit csinálok, sajnos úgy látom iszonyatosan ketyeg az óra…. Ha összerakom azt amit olvasok és amit tapasztalok akkor azt kell mondanom hogy elszámítottam magamat. Mégpedig abban hogy azt hittem nagy előnyben vagyok másokkal szemben… a többséggel szemben…De nem….A valóság az hogy szerintem nincs ember itt a Földön aki olyan felkészült lenne, mint ami jön hamarosan, hogy ezt túlélné.Mert nem tudod magadat elszigetelni a jövő problémájától. A baj mindenütt ott lesz.Minden olyan közel van a határhoz. Ha csak egy valami lépi túl a határt, akkor ennek a kártya várnak befellegzett. Én sajnos elég pesszimista vagyok. Nem gondolnám hogy például 2030ig megy a szekér.Még az is kérdéses hogy vajon melyik probléma lépi át elsőnek a határt. Egy fontos dolgot még amúgy megjegyeznék.Hogy az emberben létezik egy kíváncsiság. Kíváncsiság a “rossz” dologra.A bibliában is felfedezhető ez.
    Csak itt nem szimplán egy vihar lesz amit az ablakból lehet nézni….Ez a vihar bemegy érted, akárhova. És nem látom esélyét annak hogy ezen változtatni bírjunk.

    Még annyi hogy nézem a társadalmat is.
    Az a szint amit a többség megüt.Az maga egy katasztrófa.
    Egy csirkét képtelen lenne levágni a többség. Nem hogy megfogni!!! De még azt is megkockáztatnám hogy nem is ismerné fel.Az okos telefon segítségét kérné….
    Hogy várjuk el hogy a világ érdekében megtegyen bármit ha cigire nem sajnálva a pénzt és egészségét, a dögrováson van…
    Önmagán nem tud segíteni.Mindent pénzel old meg.
    Szóval csodát ne várjunk. És ez annyira kicsi része ennek kártyavárnak…

  207. 226:
    Attila! Másik nick-nevet kellene választanod. Túl sok Attilánk van.

  208. 227: “Túl sok Attilánk van.” Eddig egy volt – Attila(PV). Bár azt elhiszem, hogy ő neked néha ‘sokk’… 🙂

  209. 229:
    Többen is Attila néven jelentkeznek be, csak te nem veszed észre, de én tudom.

    228:
    Szóval legyen mindenki vegetáriánus, hogy tovább szaporodhassunk. Kurva jó ötlet, u.i. a szénhidrát diéta diabéteszhez vezet.

  210. 226.

    Még egy gondolat:

    Miért gyilkolna bárki csirkéket, amikor nélküle:

    1. Egészségesebb vagy.
    2. Emberséges vagy a szó legnemesebb értelmében, ahelyett hogy primitív és tudatlan lennél.
    3. Követheted a természetes ösztöneidet: ember számára állatot gyilkolni nyomasztó, taszító érzés.

    Általánosságban pedig az állati eredetű termékekkel éhínséget, egészségügyi válságot, környezetrombolást, nem utolsó sorban pedig az állatok mindenfajta logikát nélkülöző, indokolatlan gyilkolását/kínzását támogatod.

    Ha szerinted férfias dolog elvágni egy csirke torkát, akkor gondolom szerinted az impotencia és a prosztatarák is férfias dolog, amit az állati eredetű termékek fogyasztása okozhat.

    http://www.drcarney.com/topics/item/290-is-vegan-the-new-viagra#.ViIpiaeli1E

    230.

    Ne vegetáriánus, hanem vegán. 🙂

    A születést lehet szabályozni, a hús és tejipar esztelen rombolást viszont nem.

    “u.i. a szénhidrát diéta diabéteszhez vezet.”

    Nem tudom pontosan mit értesz szénhidrát diéta alatt.

    A tudományos kutatásoknak és a megfigyeléseknek hiszek: magas szénhidrát/kevés zsír vegán étrend (minél kevesebb feldolgozáson átesett növények, nem „termékek”) = alacsony diabétesz kockázat.

  211. A vegánsággal is az a baj, mint általában minden civilizációs vívmánnyal. Ezt is a civilizáció termelte ki magából, a rothadás terméke. Nyilvánvaló, hogy a mindennapi hús zabálás káros és a nagyipari tej és hústermelés embertelen és környezetromboló, de hogy az ember egyáltalán ne egyen húst, vagy állati fehérjét, az elég beteg dolognak tűnik. Én szoktam nézni egy Székelyföldről elszármazott vegán videóit a youtube-on, ő még a kutyáját is vegán kutyatáppal(van ilyen :D) és zöldségekkel eteti. A mézet is elítéli, mint állati eredetű terméket. Ez azért már pszichiátriai eset.
    Azt én sem valószínűsítem, hogy a kizárólagos zöldség és gyümölcsevés cukorbetegséghez vezetne, mivel a növényekben arányosan vannak a cukorszerű szénhidrátok a rostok mellett, és fehérje is van bennük. Csak kicsit beteg ez a vegán hozzáállás, mint ahogy a civilizáció is.

  212. 233.

    Akkor ami a vegán életmód ellen szól:

    1: “rothadás terméke”

    2: “elég beteg dolognak tűnik”

    3: “pszichiátriai eset”

    4: “Csak kicsit beteg ez a vegán hozzáállás”

    Ez egy dolgot bizonyít, hogy neked nem tetszik valami, de nem tusz ellene felhozni érveket.

    Én meg hátradőlök, míg találunk egy tudományosan vizsgálható ellenvetést, mert így akár még egyet is érthetnék veled, anélkül hogy ellentmondanék a korábbi állításaimnak. 😀

    “ő még a kutyáját is vegán kutyatáppal(van ilyen :D) és zöldségekkel eteti”

    Én is ezt tenném, ha lenne kutyám:

    http://www.care2.com/greenliving/vegetarian-dog-lives-to-189-years.html

  213. Amíg nem akarod ráerőltetni magad a másként élőkre, addig nincs bajom a vegánsággal, legfeljebb lesajnálom. A vegánok dögevőknek, hullaevőknek, gyilkosoknak titulálják a húsevőket, ez azért sokat elárul. Ha erkölcsi aggályaid vannak az öléssel kapcsolatban, akkor ne egyél borsót se, mert a tápanyag az embriónak van fenntartva, akit ezzel megölsz. Ha nem használsz bőrcipőt, mert állatból készült, akkor használj helyette inkább műanyagot, hiszen a műanyag egy igazi természetbarát anyag.
    Ezzel nem fogod megmenteni a világot, mert annak nem a húsevés a fő problémája. A mértéktelen pazarlás, kifosztás nemcsak a tej-, és húsipar sajátja.
    A másik probléma, hogy mérsékelt vagy hideg égövön nem fogsz tudni egész évben változatos zöldség és gyümölcskínálatot biztosítani. Az úgy könnyű, hogy leszaladunk a hipermarketbe és csak szemezgetünk a bőséges választékban, mert a kamionok hordják ide az árut máshonnan(persze akinek van hozzá jó kövér pénztárcája). Székely Vegán is úgy jártatja a száját, hogy elköltözött Floridába. De persze a falusi paraszt az hülye gyilkos, mert disznót és csirkét tart a saját maga ellátására, esetleg még fenntartható módon is.
    Azzal egyetértek, hogy manapság esztelen pazarlás van és az embereket rászoktatták a mértéktelen, mindennapi hús zabálásra. De mikor valaki csak az erkölcsi aggályaival jön a húsevés ellen, azzal nem tudok mit kezdeni, mert mióta a világ világ, van húsevés. Ilyen alapon a ragadozók létjogosultságát is meg kellene kérdőjelezni.

  214. 234 – tücsöktávlat:

    Nem fogok veled vitázni, mert nincs értelme, de igen téves úton jársz.

    Kutya: több mint 20 éve tartunk kutyákat, nem egyet, sokat. A rizs gyakorlatilag 100 % szénhidrát. A puhára főzött rizs a kutya rövid bélrendszeréből egybe jön ki. A kutya fekáliában jól kivehetőek a fehér rizsszemek. Ebből mindenki azt vonja le, amit akar. De a kutya genetikai őse, a farkas, nyulat eszik, nem gombát és vadalmát.

    Ember: Több mint 10 éve van diagnosztizálva nálam a kettes típusú diabétesz. Ha az étrendem 80 százaléka CH lett volna, ma már vak lennék, és minimum az egyik lábam amputálva lenne.
    Naponta mérem a várcukromat minimum egyszer, de néha ötször is. Pontosan tudom, ha megeszek 100 g rozskenyeret, vagy teljes kiőrlésű búzakenyeret a vércukrom az egekbe száll.

    Lipidek (magyarul zsírok): Ha este 100 g szalonnát eszek “műkenyérrel = 6% CH” akkor másnap reggel 4,6 a cukrom. Ha kenyeret eszem almával, akkor 6,5. — Ma már minden érdekelt tudja, hogy a koleszterin bubus egy oltári nagy tévedésen alapszik, de a sztatint (koleszterin csökkentő, kurva drága gyógyszer) gyártók milliárdokat zsebelnek be. Tehát megy tovább az emberek szédítése.

  215. Még annyit kiegészítésképpen, hogy a ragadozók a természetben nemcsak húson élnek. Róka, medve, borz például a hús mellet nagy mennyiségű növényi táplálékot is elfogyaszt, és nemcsak akkor, ha éppen nincs hús. Nyáron, ősszel az erdei gyümölcsök érésekor a rókák ürüléke tele van magvakkal. Nekik is van egy rost és vitaminigényük, amit a húsból nem tudnak megszerezni.
    Szerintem kutyánál sem egészséges a 100%-ban való húson tartás(pláne ipari kutyaeledellel), a kutya jól elvan fehérjedús, változatos házikoszton, amiben lehet bőven növényi táplálék is. De hogy valaki kizárólag növényi táplálékon tartsa a kutyáját, az blődségnek tűnik, hiszen maguk az állatok is tiltakoznak ellene. Persze ha az állatnak esik ki a szeme az éhségtől, akkor a főtt zöldséget is meg fogja enni.

  216. Az élővilág tagjai évmilliók alatt alkalmazkodtak a környezetükhöz, és kialakult ökológiai rendszerekben elfoglalt helyük, amit testfelépítésük és működésük is tükröz. A ragadozóknak tarajos fogazatuk van, a növényevőknek redős rágófelületű, a vegyes táplálkozásúaknak, mint az ember és a sertés gumós fogazatuk van, amellyel mindkétféle táplálék jól megőrölhető, bélrendszerük pedig szintén olyan kialakítású, hogy képes legyen mindkét típusú táplálék megemésztéséhez..
    Az ember és a közeli rokonságába tartozó csimpánz természeti lényként is fogyasztott hús, vadászott, tehát az állati fehérje fogyasztása teljesen természetes gyökerű.
    Ezeket a tényeket nem lehet filozófiai meggondolásokkal felülírni, mert az a nem természetes.
    Egyébként nem kötelező húst enni, aki nem akar, az vegánozzon, de minden ember más, nem lehet mindenkire egységes elveket ráhúzni.
    Hogy micsoda különbségek lehetnek még a húst nem fogyasztók között is, arra jellemző, hogy volt olyan munkatársam, akinek a nagy vállalati bulikon főzött finom pincepörkölt helyett a szakács kénytelen volt egy kis mákostésztát készíteni. Mikor elbeszélgettem vele, kiderült, hogy valami allergiája van, egyébként pedig belehal, annyira kívánja a húsételeket, de nem ehet, mert kiütéses lesz.
    Másik ismerősöm viszont alapból undorodik mindenféle hústól, habár nincs tőle semmi baja, de mikor rátalált a számára éppen testreszabott indiai vallási szektára, boldogan hagyott fel mindenféle húsféle fogyasztásával, miközben férjét és gyerekeit is rákényszeríti erre. Így ők meg kénytelenek máshol kirúgni a hámból, üzemi konyhán meg vendégségben kétpofára eszik a húst, mert hiányzik nekik, de az asszony hozzányúlni sem hajlandó az alapanyagokhoz.
    Én meg imádom a főzelékféléket, de imádom a húst is, ha bármelyik tartósabban hiányzik a menümből, akkor ellenállhatatlan hiányérzetem van, és szerintem a legtöbb ember ezzel így van.

  217. 237:
    A “nagy mennyiség” enyhe túlzás. A szabadon tartott kutya (vagyis nem láncon, egy jó nagy kertben) lelegel magának annyi füvet, é elérhető magasságú gyümölcsöt, amennyi neki kell. De nem vitamin kell neki, hanem nyomelem. C-vitamint a kutya szintetizál magának – csak úgy közbevetve. Különben a mi kutyáink nyers farhátat kapnak (kacsa, liba, csirke) + emberi étel maradékokat. A húslevesben lévő sárgarépa darabok szintén megtalálhatók a kutya fekáliában. Erre varrjatok gombot.

  218. 235.

    1.

    “Amíg nem akarod ráerőltetni magad a másként élőkre, addig nincs bajom a vegánsággal, legfeljebb lesajnálom.”

    Én nem erőltetek rá senkire semmit, de amikor valaki azzal jön, hogy ő mennyire férfi, hogy képes elvágni egy ártatlan, érző lénynek a torkát, akkor arra reagálok, ha kedvem tartja. Ha a környezetenek jobb valami, akkor felvetem. Ha az egészségnek jobb valami, akkor felvetem. Ha valaki úgy tartana Magyarországon kutyákat, ahogyan mások disznót, akkor az a te logikád szerint teljesen rendben van, és senki ne szóljon ellene egy szót sem, mert akkor azzal ráerőltetné valakire a saját akaratát. Ha kutyahúst árulnának a magyar piacon, akkor felháborodnál-e? – a te logikád szerint erre semmi jogod. Érdekes, hogy ez a fórum javarészt arról szól, hogy az emberek milyen mostohán bánnak a saját környezetükkel, illetve egészségükkel, ugyanakkor az neked „ráerőltetés” amikor valaki felveti, hogy a vegán életmód pontosan ilyen megfontolásokból összehasonlíthatlan előnyökkel jár – erről szívesen folytatok racionális vitát, de még nem hallottam róla, hogy az általam felsorolt, vagy az általm belinkelt cikkben olvasható előnyöket bárki vitatná.

    2.

    „A vegánok dögevőknek, hullaevőknek, gyilkosoknak titulálják a húsevőket, ez azért sokat elárul.”

    Inkább az árul el sokat, ha valaki ezt gondolja. Én nem gondolok ilyet, de azért örülök ha valaki legalább utánaolvas a témának. Én is szeretem a húst, sajtot, de mivel ismerem az etikai oldalát a kérdésnek, illetve rendelkezem kellő racionálitással, a világ legegyszerűbb dolga a vegán étrend.

    3.

    „Ha erkölcsi aggályaid vannak az öléssel kapcsolatban, akkor ne egyél borsót se, mert a tápanyag az embriónak van fenntartva, akit ezzel megölsz.”

    Ezt szerintem nem gondoltad komolyan, ha igen, akkor az étrended a legkisebb bajod. 😀

    4.

    „Ha nem használsz bőrcipőt, mert állatból készült, akkor használj helyette inkább műanyagot, mert a műanyag egy igazi természetbarát anyag.”

    Nem írtam, hogy a műanyag természetbarát, de nem gondolod, hogy kicsit nevetséges vagy, amikor a cipőgyártásból származó műanyag okozta környezeti károk miatt aggódsz? Ha csak ezen múlna, hogy miért nem lesz valaki vegán, akkor tőlem inkább legyenek kenguruból (pl. Nike) a cipők továbbra is.

    5.

    „Ezzel nem fogod megmenteni a világot, mert annak nem a húsevés a fő problémája.”

    Szubjetív, hogy mi a „világ fő problémája”. Illetve csak azért mert vegán vagyok, meg kellene mentenem a világot, hogy te el tudd fogadni a tudományos érveket?

    6.

    „De persze a falusi paraszt az hülye gyilkos, mert disznót és csirkét tart a saját maga ellátására, esetleg még fenntartható módon is.”

    Tudom, hogy a „hagyományokat” nehéz megváltoztatni, de nagyon rossz kifogás, hogy bárki csak így tudná ellátni magát. Nézzél meg pár keleti kultúrát, hogy mit esznek/ettek, kifogástalan egészségi állapt mellett. Én kevesebből is ki tudok jönni mint a legtöbb ember, mert nem vásárolom meg azt a rengeteg szemetet és adalékot, emellett időt takartítok meg, illetve a hús és tejtermékek kurva drágák. (Mellesleg idén már szedtem kb 50kg diót, amit a szegény falusi paraszt szart felszedni (nyilván nem arra gondolok, hogy valakinek a kertjéből szedem). :D)

    7.

    „De mikor valaki csak az erkölcsi aggályaival jön a húsevés ellen, azzal nem tudok mit kezdeni, mert mióta a világ világ, van húsevés.”

    Nem csak erkölcsi aggályok: környezeti, egészségügyi és erkölcsi aggályok. Csak azért, mert valami régi szokás, nem jelenti azt, hogy ragaszkodni kellene hozzá. A logikád szerint a vallási dogmák is régóta vannak, ezért ragaszkodjunk hozzájuk a 21. században is.

    8.

    „Ilyen alapon a ragadozók létjogosultságát is meg kellene kérdőjelezni.”

    Ez a kijelentés magyarázatot is érdemelne, mert nem tudom, hogy hogyan jutottál erre a következtetésre. Én pl. nem szoktam a macskákat “elítélni” amikor egeret/madarat fognak, ha kutyát tartanék, akkor az is fogna magának, ha akarna.

    236.

    Ok, nincs vita. 🙂 Bár érdekelt volna, hogy mi a véleményed a belinket kísérletről (232. hsz), mert az némileg ellentmond a véleményednek, és ott nem egy embert vizsgáltak – ha már szóbahoztad a diabéteszt.

    “Ma már minden érdekelt tudja, hogy a koleszterin bubus egy oltári nagy tévedésen alapszik, de a sztatint (koleszterin csökkentő, kurva drága gyógyszer) gyártók milliárdokat zsebelnek be. Tehát megy tovább az emberek szédítése.”

    Ezzel így önmagában mellesleg egyetértek, a jelenlegi következtetéseim alapján.

  219. 238.

    „Az ember és a közeli rokonságába tartozó csimpánz természeti lényként is fogyasztott hús, vadászott, tehát az állati fehérje fogyasztása teljesen természetes gyökerű.
    Ezeket a tényeket nem lehet filozófiai meggondolásokkal felülírni, mert az a nem természetes.”

    Ez tévedés:

    http://www.alternet.org/story/140643/eating_meat_is_not_natural

    Ha annyira természetes, akkor gondolom imádod a disznóvágást, és a kutyavágás ellen sem lenhetne semmi kifogásod – mert az legalább annyira “természetes” más kultúrákban.

  220. 241. Amúgy melyik keleti kultúrára gondolsz, ahol egyáltalán nem esznek állati termékeket és nem használnak állati eredetű anyagokat?

  221. 240:
    A belinkelt kísérleten átfutottam és éppen ezért ragadtam ki a zsírt, mert ott erre nagy súlyt fektettek, holott teljesen irreleváns. Tekintve, hogy nem magyar mértékegységeket használtak, nem vágtam bele, mert annyit nem ért, hogy átszámoljam az értékeket. De a fő mondanivaló, hogy szénhidrátokkal a diabétesz ellen, egy oltári nagy marhaság. Amúgy szerintem a vegetáriánus étrend szerintem egy hóbort. Kell nektek egy kis háborús éhezés, ami után majd észre tértek. De nyugi, meg lesz!

    “Eating meat is not natural” A helyzet az, hogy az Internetről mindenre és annak ellenkezőjére is lehet találni utalást.

  222. 242.

    Ha érdekel a téma, akkor ajánlom, hogy keress rá John McDougall-ra, és találni fogsz kivitelezhető vegán étrendet.

    243.

    A kísérlet lényege az volt, hogy a vegán étrend, ami a hagyományos diabétesz diétával ellentétben javította a betegek állapotát a következőkből állt:

    10% zsír, 15% fehérje, 75% szénhidrát: zöldség, gyümölcs, gabonfélék, hüvelyesek. Emellett kerülniük kellett az állati eredetű termékeket, olajos és zsírban sült ételeket, avokádót, magvakat, dióféléket, mogyoróféléket. Előnyben részesítették az alacsony glikémiás indexű ételeket (babok, “zöld zöldségek”). A hagyományos diabetesz diétával ellentétben a porciók és a kalóriabevitel nem volt korlátozva.

  223. 242.

    “Amúgy melyik keleti kultúrára gondolsz, ahol egyáltalán nem esznek állati termékeket és nem használnak állati eredetű anyagokat?”

    Tőlünk keletebbre még mindig sokkal általánosabb, hogy nincsen minden nap hús és tejtermék az asztalon, és köszönik, jól vannak, erre utaltam, de nem állítottam, hogy lennének kimondottan vegán keleti kultúrák, ellenben vannak messze jobb gyakorlatok a kizárólag hús és tejtermékekből álló magyar konyhánál.

  224. 238.

    “A ragadozóknak tarajos fogazatuk van, a növényevőknek redős rágófelületű, a vegyes táplálkozásúaknak, mint az ember és a sertés gumós fogazatuk van, amellyel mindkétféle táplálék jól megőrölhető, bélrendszerük pedig szintén olyan kialakítású, hogy képes legyen mindkét típusú táplálék megemésztéséhez..”

    Ajánlom figyelmedbe az alábbi táblázatot, és az alatta olvasható összegzést, hogy az ember miért növényevő, a közhiedelemmel ellentétben:

    http://michaelbluejay.com/veg/natural.html

    Tudom, hogy általános iskolában a tanárnéni úgy tanította, hogy az ember mindenevő, de ettől ez még nem lesz igaz. Egyébként azért linkelek cikkeket is, mert felesleges ide mégegyszer minden infót leírnom, amit mások már kellő igényességgel összegyűjtöttek, és jobbnak tartanám, ha mások is néha mellékelnének valami hivatkozást az állításaik alátámasztásához.

  225. 245:

    Ha a napi energia szükségletemet 2000 kalóriában határozom meg, akkor 1500 kalóriát CH-ból kell kinyernem, ami minimum 400 g. Ahhoz, hogy tartani tudjam az 5,8 %-os HgA1c értéket naponta max 50 g-ot ehetek meg. Erre írtam korábban, hogy 400 gramm mellett már rég vak lennék és amputált, esetleg dialízisre járnék. Neked ez csak egy hóbort, nekem élet-halál kérdése. És ez nagy különbség.

  226. 248.

    Ok, köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalatodat, szem előtt fogom tartani, ha olvasok a témáról.

  227. 246. “Tőlünk keletebbre még mindig sokkal általánosabb, hogy nincsen minden nap hús és tejtermék az asztalon, és köszönik, jól vannak, erre utaltam, de nem állítottam, hogy lennének kimondottan vegán keleti kultúrák, ellenben vannak messze jobb gyakorlatok a kizárólag hús és tejtermékekből álló magyar konyhánál.”

    Erre gondoltam én is, hogy a jelenlegi túlzott húsfogyasztás nem egészséges és nem is természetes, de a veganizmus ennél jóval tovább megy és kizár minden állati terméket. Nemcsak ritkán, hanem egyáltalán nem. Nagyapáink idejében sem volt mindennap hús az asztalon és igen megbecseült dolog volt, élelmiszer nem végezte a kukában. Azt is köztudott, hogy a köszvény az urak, királyok betegsége volt, nem a paraszté(aki azért nem volt vegán). Keleti kultúrákban legfeljebb a buddhista szerzetesek élnek növényi kúrán, de őket nem lehet irányadónak tekinteni, mert kicsi zárt közösségek és a helyi őslakosságra vannak utalva. A veganizmus egy modern, libsi ideológia, amely hóbortot csak az öngyilkos nyugati civilizációra támaszkodva űzheted. Önellátóként itt a mérsékelt övön igen nagy bajban lennél, ha kizárólag növényi étrenden kéne élned.
    Hogy a bukás késleltetése szempontjából mennyit számítana a világ veganizmusra kényszerítése, azt nem tudom. De ott felvetődik a kérdés, hogy miért kell valamiről teljesen lemondani a zabálás mérséklése helyett, ha vannak szerényebb, fenntartható módszerek is. Csak “erkölcsi” okokra hivatkozva? Nem hiszem, hogy a teljes nélkülözésre békeidőben bárkit rá lehetne kényszeríteni. Amikor pedig az életben maradás a kérdés, akkor ott az ilyen szempontok teljesen súlytalanok.

  228. 250.

    Amikor állítasz valamit, azt lehetőleg támaszd is alá érvekkel, mert így elég lenne annyit írnom, hogy nincsen igazad, és egálban vagyunk a vitában, a labda nálad van.

    Például hitelesebb lennél, ha az állításaidat az alábbiakkal kiegészítenéd:

    “A veganizmus egy modern, libsi ideológia, amely hóbortot csak az öngyilkos nyugati civilizációra támaszkodva űzheted. Önellátóként itt a mérsékelt övön igen nagy bajban lennél, ha kizárólag növényi étrenden kéne élned.”

    “vannak szerényebb, fenntartható módszerek is”

    1. Öneállító vagy-e, illetve támaszkodsz-e a nyugati civilizációra?

    2. Mik azok a nélkülözhetetlen varázsösszetevők, amelyekhez a magyar átlag önellátó csak húst/tejterméket fogyasztva jut hozzá az éghajlati adottságok vagy anyagi korlátok miatt, és ha nem lennének, akkor ez az egészségre negatívan hatna?

    “Amikor pedig az életben maradás a kérdés”

    3. Az életed függ attól, hogy eszel-e túrós csuszát és pörköltöt?

  229. Indiában a legtöbb a vega, 30-40%. Ezek jó része tejterméket, tojást, mézet fogyaszt. A legtöbb vega dzsaina követői és a brahminok közt van. Főleg ideológiai okokból nem esznek húst. Ott a buddhisták főleg a hegyekben élnek, köztük általános a húsevés. Szerintem éghajlattól is függ, hogy valahol általánosabb-e a húsevés. Én például kánikulában nem is kívánom annyira a húst. Trópusokon, az örökkétermő fa alatt könnyebben megvan az ember növényeken, főleg, ha a nagy népsűrűség miatt kisebb termőföldön kell megtermelni az egy főre jutó kaját. Vannak viszont helyek, ahol tél is van, vagy a föld alkalmatlan a hatékony földművelésre. Ilyen helyeken inkább tartanak az emberek állatot, mert ez a hatékonyabb. Az ipari mezőgazdaság statisztikáiból nem lehet kiindulni, ha a posztindusztriális korszak lehetőségeit próbáljuk modellezni. Egy háztájiban tartott állat sokkal kevésbé környezetterhelő, mint egy ketrecben, tápon nevelt. Ha hirtelen nem lenne olaj, akkor végképp sok terület feküdne parlagon, amin sokkal hatékonyabb ridegen tartani állatokat, mint traktor nélkül felszántani, főleg hogy ezek tönkretett földek, amibe csak a műtrágyával lehelnek életet. Az is előnye a húsnak, hogy jól tartósítható, koncentrált élelem, ráadásul télen is frissen hozzáférhető. A tibetiek kb. egy köbcentis jaksajt-kockákat szárítanak ki, ami hosszú hegyi túrákhoz rágcsálnivaló. Egy irodai dolgozó is inkább tud tartani egy vegán étrendet, mint egy bányász. Az állóképesség szüksége és a pénztárca miatt egyaránt.

  230. 252.

    Ha már itt tartunk, érdekelne, hogy erről hallottatok-e, illetve mi a véleményetek:

    Allan Savory: How to green the world’s deserts and reverse climate change

  231. 252.

    “Az is előnye a húsnak, hogy jól tartósítható, koncentrált élelem, ráadásul télen is frissen hozzáférhető.”

    Gabonafélék, burgonya, hüvelyesek, diófélék, magvak?

    “Egy irodai dolgozó is inkább tud tartani egy vegán étrendet, mint egy bányász. Az állóképesség szüksége és a pénztárca miatt egyaránt.”

    Az állóképességre nem hat negatívan a kizárólag növényi étrend, rengeteg élsportoló bizonyítja ezt.

    Csak egy példa:

    Vegan Strongman Breaks World Record For Most Weight Ever Carried:

    Maga az étrend nem drágább egyéni szinten sem, főleg nem hosszú távon; világviszonylatban pedig összehasonlíthatatlanul olcsóbb és takarékosabb.

  232. 255:
    És mi van az esszenciális aminosavakkal? Mi van a vérképzéshez elengedhetetlenül fontos B-12-vel?

  233. 255. tücsöktávlat
    „“Az is előnye a húsnak, hogy jól tartósítható, koncentrált élelem, ráadásul télen is frissen hozzáférhető.”
    Gabonafélék, burgonya, hüvelyesek, diófélék, magvak?”
    Azt nem írtam, hogy nincs hasonlóan koncentrált és tartósítható növény, viszont nem jellemző, hogy télen szüretelsz. Hüvelyesekkel, magvakkal elég sok meló van, traktor nélkül a gabonával is. A gabona és a burgonya nagyszerű takarmánynak is. Dióból 70 fát ültettem, egyéb csonthéjast még legalább ennyit, tehát ezügyben nyitott kapukat döngetsz.

    Én nem a vegán étrend ellen vagyok. Majdnem úgy vagyok az étrendekkel, mint a vallásokkal, hitvilágokkal. A legtöbb ember keresi az optimálisat különböző kiinduló alappal, módszerekkel, lehetőségekkel… Közben van rengeteg dezinformáció különféle csatornákon különféle érdekekből, hülyeségből. Mindenki mazsolázhat, próbálkozhat, elköteleződhet. Én nem ástam bele magam a részletekbe, nem stresszelek nagyon rajta. Elfogadom a vegánokat, amíg nem akarnak megtéríteni. Nekem nem elég erősek az érveik, hogy leszokjak a húsevésről. Dohányzom is például.

  234. 256.

    Tibor bá, melyik esszenciális aminosavra gondolsz a 9 közül, amelyhez nehéz hozzájutni növényekből? 😀

    B12:

    Kiegészítő és a vitaminszint ellenőrzése szerintem a legbiztonságosabb, így elkerülhető az összes hátrány ami a hús és tejtermékek fogyasztásával jár. Mellesleg a boltban kapható állatok is egy halom “kiegészítőn” nevelkednek. Többek között b12-vel is szupplementálják az állatokat, még ökofarmokon is.

    Annyi a különbség, hogy én közvetlenül jutok a b12-höz, el tudom dönteni, hogy milyen forrásból és milyen formában, szemben azokkal, akik közvetetten jutnak hozzá – más kiegészítőt egyébként nem használok.

    Vajon melyik a természetes? – szerintem egyik sem az, de logikusabb amit én csinálok.

    Aki fogyaszt állati eredetű termékeket, még nem dőlhet hátra, mert nagyon is jó esélye van b12 hiány kialakítására – nem csak a vegánokat érinti a probléma, bár kétségtelen, hogy gyakoribb az előfordulása náluk, a tájokozatlanságnak köszönhetően.

    Aki biogazdálkodik, elméletileg a földben található baktériumok által hozzá tud jutni b12-höz természetes úton, nyilván ez a legjobb megoldás – de ennek jobban utána kellene olvasnom.

  235. 247

    A táblázatban hülyeséget írnak az ember gyomrának pH-járól, valójában 1 körül van, nem 4-5 között. Nem kéne ferdíteni a tényeket a véleményünk igazolására, inkább a véleményünket kéne a tényekhez igazítani…

    Más:

    A természetközeli legeltető állattartás sokkal környezetbarátabb, mint a növénytermesztés, ráadásul aszályos időszakokat is könnyebben túl lehet vele vészelni. Nem véletlen, hogy félsivatagos vidékeken inkább ezzel foglalkoznak. A fenntartható mezőgazdasághoz is szükség van a növénytermesztés és állattartás egyensúlyára, ahogy ez évezredeken keresztül történt, amíg a műtrágyák elterjedésével el nem hagyták ezt a “kényszert”. Meg is látszik az eredménye…

  236. 259.

    “Stomach acidity with food in stomach

    Tehát a gyomorsav ph-ját evés után vizsgálva értendő a táblázat. Mindenevők képesek a ph értéket alacsonyan tartani, növényevők esetén a ph ilyenkor 4-5 körül van:

    http://scienceline.ucsb.edu/getkey.php?key=275

    Nyugalmi állapotban igaz, hogy alacsony (ph 1-3), de a különbség nem itt van növényevő, mindenevő, ragadozó között.

    “A természetközeli legeltető állattartás sokkal környezetbarátabb, mint a növénytermesztés”

    Az állításokat alá is kellene támasztani, lehetőleg hivatkozással.

    Nem írtam sehol, hogy ne tartsunk állatokat, és hogy műtrágyát kellene használni.

    “ráadásul aszályos időszakokat is könnyebben túl lehet vele vészelni”

    Tehát húsból könnyeb tartalékokat felhalmozni, mint növényekből?

    Amúgy vicces, hogy a vegán étrend felvetése után hirtelen mindenkiből önellátó sivatagi biogazda lesz, aki a túlélés miatt aggódik. 😀

  237. Egészségi állapot szempontjából semmilyen különbséget nem tapasztaltam a két életmód között. Mindegyikre van kicsit több, mint egy évtizedes referenciám. 🙂
    Ha nem volt kiegyensúlyozottan beállítva a táplálékféleségek aránya, ha egyoldalúan étkeztem, akkor függetlenül a hús meglététől, hiánytünetek keletkeztek. Az energiaszintemet, a teherbírásomat se nem javította, se nem csökkentette egyik sem.
    Mindkettővel jó egészséget lehet fenntartani, ha átgondolt az étrend. Hús elhagyására akkor lehet valóban szükség, ha valamilyen betegség kórtana indokolja, s jó esetben az is csak átmeneti.
    Úgyhogy ha valaki lelkiismereti vagy egyéb okokból nem akar húst enni, nyugodtan megteheti, de csak okosan.

  238. Hát azt hiszem nem kell ecsetelnem hogy 29évig még élő csirkéhez sem értem, és akkor amikor kellett. Mekkora élmény volt….
    Iszonyatosan szarul esik egy állat életének kioltása.
    De szerintem nem kell álszentség.Egyik állat sem végelgyengülésben kerül az asztalra…
    Holott az egész életembe hús evő voltam. Apukám Megpróbálkozott a vegán táplálkozással. 1-2évig bírta. Egészségügyi problémák jöttek ki rajta.
    Én mint téma felvetettem párszor ismerős körökbe. Véleményezzék. A valóság az hogy nem ismerek kőművest aki vega…
    Az tény hogy csökkenteni kell a tiszta hús bevitelt. Tojás, tejtermékek, gomba. Mind a 3at űzöm. De csodát nem tudok én sem. Amit elítélek az a mértéktelen állat ölés és kínzás. A róka vagy a nyest például nagyon csúnya kivégzést tud csinálni. Csak úgy szórakozásból… Tehát hagy ne érezzem magamat egy gyilkoló gépnek. A sok álszent ember között akik miatt ugyanúgy nagyüzemeben legyilkolják az állatokat.Inkább a tartás módon kéne felháborodni.Az biztos hogy nekem is szúrja a szemem hogy elhízott emberek úgy ülnek le ebédelni mintha mindjárt éhen halnának.És benyomnak egy csirkét holott csak utána egész végig csak számítógépeznek.

    Amúgy meg megnézném mit szólna a stafford terrierem ha vegáznánk 🙂 Szerintem az én életem is veszélybe lenne. Pár csirke már átrepült hozzá.Szőröstől bőröstűl nyelte le egybe. Minden evő amúgy ő is. Leteszek egy láda diót vagy almát, szőlőt. Akkor szép lassan megeszi. Szereti. Szerintem az ősember sem mamutozott volna ha zöldség is megteszi…Bolond lett volna egy ekkora állattal szórakozni ha enélkül is boldog jól lakott lett volna….

  239. 262. Attila a csirkeölő.

    Azért eszünk annyi húst, mert egyrészt olcsó, másrészt nagy profit van rajta.

    Ami a táplálkozásunkat illeti, tudomásul kell venni valamit.
    Amikor pár száz ével ezelőtt a parasztokat bekényszerítették a városokba, hogy az olcsón összevásárolt földekből kialakított nagybirtokokon ipari termelést végezzenek, az emberek elvesztették az ellenőrzést afelett hogy mit esznek.
    És nyilván a városi prolik etetése seperc alatt jövedelmező üzletággá vált. És azóta nem a saját egészségünk, hanem a különböző élelmiszerek tömegtermelésének profitabilitása határozza meg, hogy mit eszünk.

    Most, hogy a “fejlett” társadalom gyakorlatilag haldoklik az ipari hulladéktól, amit etetnek vele, lassan kezdünk éledni… de kemény csata lesz újra megtanulni egészségesen étkezni… Plusz rávenni a termelőket, hogy termeljék meg nekünk…

  240. 263: “Plusz rávenni a termelőket, hogy termeljék meg nekünk…”

    Erről ne is álmodj. Ahhoz, hogy mindenkinek viszonylag egészséges kaja legyen az asztalán, a lakosság 70%-ának a földeken kellene dolgozni. Jelenleg talán ha kétszázezer család foglalkozik mezőgazdasággal. Azt az ‘élelmiszer’ mennyiséget, amit felzabálunk, csak ilyen módon lehet megtermelni, ahogy most zajlik. Különben ez lenne a kisebb baj, sokkal nagyobb gond az élelmiszeripar vegykonyhája, ami az egyébként ehető alapanyagok és annak többszörösét kitevő adalékanyagok összekutyulásával kikeveri azt a szart, amit a boltban árulnak. (Erről persze csak részben tehet az élelmiszeripar /persze ez is javítja a profitját/ – ha a multik elvárása, hogy az a termék, ami tiszta alapanyagból készítve egy hét alatt megromlana a polcon, bírjon ki legalább fél évet, akkor valahogy konzerválniuk kell.
    Erre még rátesz egy lapáttal a nyugatinál gyengébb vásárlóerő, ami szintén abba az irányba tolja az egészet, hogy a legolcsóbb tömőanyagokkal készüljön a termék. Ehhez hozzájárulnak a szar jogszabályok, amik ezt lehetővé teszik (pl. 5% sárgabarackot tartalmazó “lekvár” már ‘hivatalosan’ is “sárgabarack” lekvár, miközben 95%-a valami más trutymóból van).

  241. 263:

    Attila! Te olyan hatalmas vehemenciával állsz neki minden témának, hogy aztán féligazságokkal traktálj minket.
    A parasztságot nem pár száz éve, hanem fél századdal ezelőtt és nem bekényszerítették, hanem boldogan mentek (persze a nem röghöz kötött fiatalok), mert a látástól vakulási munka helyett biztosított volt számokra a megélhetés heti 48 (később egyre kevesebb) óra munka után. Az emberek nem azért esznek több húst, mert olcsó és profit van rajta (ez utóbbira szarnak), hanem azért mert a hús mindig drága volt, ritkán került az asztalra. Most viszont megengedhetik maguknak, hogy naponta fogyasszák. És nem muszáj enni az ipari szart. Léteznek maszek hetesek, akik maguk ölik le az állatokat és dolgozzák fel vasárnap és hétfőn (ezek szünnapok). Kedd és szombat között pedig árusítanak jó minőségű termékeket. Persze másfélszeres áron. Vagyis létezik a régi, hagyományos forma, ritkábban hús, de jó minőségű. A termelő már rég nem tud versenyezni a nagyiparral. Az igazi biotermelés méregdrága lenne, senki se fizetné meg.

  242. 263 Attila (PV)

    Sajnos az emberek nem gondolnak bele, hogy valójában mi az egészséges étrend.
    Elfogadják az élelmiszeripar hirdetéseit, és sugallatait.
    Legfontosabb, hogy a táplálék finom legyen, Édes, Sós, Savanyú ízek és kombinációjuk.

  243. 262.

    “Iszonyatosan szarul esik egy állat életének kioltása.”

    Ez engem annyira győz meg, mintha én azt mondanám, hogy szarul esett elvágnom a kutyáim torkát, de finom volt, ezért nem tudnék lemondani róla. Helytelen dolog érző lényeket az alapján szeretni vagy gyilkolni, hogy neked mennyire szimpatikusak.

    “De szerintem nem kell álszentség.Egyik állat sem végelgyengülésben kerül az asztalra…”

    Nem álszentség ha nem eszünk állati eredető termékeket.

    “Apukám Megpróbálkozott a vegán táplálkozással. 1-2évig bírta. Egészségügyi problémák jöttek ki rajta.”

    Én meg ha bemegyek a városba, 5 perc alatt látok 200 elhízott embert, akik nem tudnának egyhuzamban végigfutni még egy km-t sem.

    “A róka vagy a nyest például nagyon csúnya kivégzést tud csinálni. Csak úgy szórakozásból…”

    Ez legyen akkor az irányadó magatartás? Annak ellenére, hogy anatómiailag növényevők vagyunk, és semmi hasonlóságunk a ragadozókkal?

    “A sok álszent ember között akik miatt ugyanúgy nagyüzemeben legyilkolják az állatokat.Inkább a tartás módon kéne felháborodni.”

    Ha a tartás módja és minősége határozza meg, hogy mennyire etikus legyilkolni egy érző lényt, akkor a logikád hova vezetne? Ha lennének gyerekeim, akiket végtelen szeretettel és törődéssel nevelnék fel?

    “Tehát hagy ne érezzem magamat egy gyilkoló gépnek.”

    A világnézetedet próbálom megingatni, nem téged személy szerint támadni, elvégre egy pontig pont úgy láttam a dolgokat, ahogyan te, de a dolgok változnak ha nyitottak vagyunk.

  244. 267:
    Bocsánat, minden evők vagyunk. Gyakorlatilag bármit meg tudunk emészteni.

  245. 268.

    A 247-es hozzászólásom alatti cikket érdemes elolvasni.

  246. 269:
    Elloptál az életemből egy teljes órát. Miközben olvastam a belinkelésedet a fejemben formálódtak a mondatok, hogy cherry picking, mert…. aztán a B-12-höz értem. Hát ez siralmas!!! A legjobb rész az volt, hogy együk meg a saját szarunkat. ÓRIÁSI.
    Tehát szerződ szerint az ősember nem evett hús, helyette megette saját szarát. Radikális ötlet. Korábban rákérdeztem. Te hogy szerzed be a B-12 szükségletet (nap 1 mikro-gramm)?

  247. Nekem lenne egy forradalmi ötletem azoknak akik vitamin hiányosak, de nem nyúlnak szőrös tollas állathoz.
    Van itten tücsök bogár giliszta annyi mint a sáska 🙂

    Lehet hogy még egyszer én is rákényszerülök.
    Addig is, más bemelegíthet. Kertembe van bőven 🙂

    Amúgy meg egy mesét ajánlanék egyeseknek késő éjszakára :
    https://timeablog.wordpress.com/2015/01/25/a-vilaggal-minden-renben-van/

  248. Sokan depressziósra izgulják magukat, az állatok életének kioltása miatt. Honnan pottyantak ide ezek?
    A föld bolygón az élet egy tápláléklánc mentén él, évmilliók óta.
    Egyedül a civilizált ember lóg ki belőle. tele van saját maga által gyártott képzelgésekkel, szorongásokkal, abszolút hülye természet idegen ideológiákkal.
    Tudomásul kellene venni, hogy a természet része vagyunk, és ennek megfelelően kellene élni. Olvastam a Hanti nép hagyományos életmódjáról, vagy az amerikai indiánok ősi életmódjáról, vagy a mai dél amerikai dzsungellakó indiánok életviteléről. Rengeteget tanulhatnánk tőlük, hogy vissza vezessük magunkat a természethez, a helyes és kiegyensúlyozott kapcsolatra. Ez lelkileg is helyretenné az elhülyítetteket.
    Vegáknak: tudományos kísérletek, mérések szerint a növények is éreznek és kommunikálnak. Ezt nem reklámozzák, mert az uralkodó elit azt sugallja, hogy csak az állatok éreznek, kommunikálnak.

    El kellene fogadni, hogy minden adat szerint egy jól szervezett világban élünk, ennek a szabályait kell betartani, a természetben kell megélnünk. Már csak a saját túlélésünk érdekében is.

  249. 269:
    A főemlősök nagy része nem húsevő, de mindenesetre a növényi táplálékon kívül fogyaszt állati fehérjét is, kifosztják a madárfészkeket, rovarokat és egyéb gerincteleneket is fogyasztanak. És egyes főemlős fajok igenis esznek húst, amelyek fizikumuk vagy társas szervezettségük folytán képesek hozzájutni.
    Ilyen a pávián is, amely vadászik is, ha van rá alkalma, az emberszabásúak közül pedig a csimpánz.
    És itt félrevezető az az érv, hogy azért, mert ösztöntől eltérő viselkedésre is képes magas értelmi képességénél fogva. Ennél azért több kell, hiszen a gorilla és az orángután nem vadászik, nem eszik húst, pedig ezek is átlag feletti értelmű főemlősök. Ők viszont tényleg csak növényi táplálékon élnek.
    A csimpánz, és a hozzá genetikailag legközelebbi ember viszont eszik húst is, van vadászösztöne.
    És ha az emberré válás történetét nézzük, az is tele van vadászatra, húsfogyasztásra utaló ősmaradványokkal. A legősibb emberfajtáktól visszamaradt szerszámok is egyértelműen az állatok felboncolására, hús darabolására és a csontok feltörésére szolgáltak, a sok csontmaradványról nem is beszélve, amelyeken megtalálhatók ezen szerszámok használatának a nyoma. A neandervölgyiek és a sapiensek korában pedig már virágzó vadászkultúrák léteztek, ahol a lakóhelyek környezetében óriási mennyiségben találták meg a zsákmányállatok csontjait. A sapiens vadászkultúráknál pedig voltak, amelyek egy-egy fajra szakosodtak, szinte csak ilyen csontokat hagytak hátra.
    Szóval az ember nem mostanában ismerkedett meg a húsfogyasztással, volt ideje a szervezetnek is alkalmazkodni a legalább kétmillió éves múlt alatt, amely óta konkrét leletek vannak a húsfogyasztás bizonyítékára.
    Egyes kutatók pedig kifejezetten annak tulajdonítják az emberi evolúció folyamatát, hogy a hús – csontvelő fogyasztás biztosította az embernek a nagyobb agy kifejlesztéséhez szükséges táplálékot, főleg miután a tüzet is igénybe vette a feldolgozáshoz.
    Az valószínű, hogy a túlzott húsfogyasztás nem tesz jót a szervezetnek, bizonyos betegségekre hajlamosít, de ha mértékkel fogyasztjuk, abban nincs semmi rossz.
    És az is biztos, hogy egyéni érzékenységek vannak, méghozzá igen széles skálán, de ez növényi anyagokra nézve ugyanúgy léteznek. Én is tudok olyan gyermekről, aki a hús puszta látványától is rosszul lesz, pedig senki nem befolyásolta ebben az irányban, sőt, próbálták rávenni, hogy egye meg.
    Más meg szenvedélyes húsevő, és gyümölcsöt nem lehet belediktálni, legfeljebb némi zöldségfélét.
    Szóval erős a gyanúm, hogy mindenki ezeken az egyéni szemüvegeken keresztül nézi a dolgot, és igyekszik azt megideologizálni, amihez mindig találni megfelelő szakirodalmat…
    A más lények legyilkolásáról pedig ugyanaz a véleményem, mint bogozynak, itt nem szabad erkölcsi alapon nézni a dolgot, hiszen minden állat (és ember) más élőlények testével táplálkozik, legyen az növényi vagy állati.
    És hogy mit tartunk érző állatnak… egy földigiliszta is kétségbeesetten tekergőzik, mikor az ásó kettévágja, gondolom ő sem szívesen adja magát más lény zsákmányának.

  250. 267: “anatómiailag növényevők vagyunk”

    Ez nem igaz. Eszünk mindent, ami kicsit is ehetőnek tűnik. Anatómiailag (is) olyanok vagyunk, mint a disznók. 😉

  251. Bio élelmiszert termelni egyáltalán nem drága, és nem is túl munkaigényes. A kézi szerszámokon kívül mi nem fektettünk bele semmit, napi pár óránál több gondozást nem igényel semmi (kivéve, ha az eltett / késztermékeket is hozzászámolom), a kertünk mégis két családot el tudna látni. Minden növény nő és terem magától. A gondot csak az jelenti, hogy az országban időnként tűzvészként söpörnek végig betegségek, amit nem tudok pusztán a természet jelenségének tulajdonítani. A tanulság a biodiverzitás. Ha valami kiesik, legyen valami más talonba. Ha veszünk is érzékeny, nemesített fajtákat, mellette gyűjtjük az ellenállóakat is.

  252. 275: “Ha veszünk is érzékeny, nemesített fajtákat, mellette gyűjtjük az ellenállóakat is.”

    Általában a nemesített fajták rendelkeznek betegség ellenállósággal… Legalábbis a magkatalógusok szerint. 😉

    A régi tájfajták rendelkeztek un. ‘szántóföldi rezisztenciával’ – lényegében az évszázadok során azok a fajták maradtak meg, amelyek a “környéken szokásos” betegségeket elviselték.
    Sajnos ebbe nagyon belerondított a globalizáció, rengeteg olyan betegség (és kártevő) jelent meg az utóbbi időben (cirka az elmúlt 100 évben 😉 ), ami régen nem volt – és ezekkel a tájfajták sem boldogulnak minden esetben.

  253. 275. Delibab

    100 éve minden élelem bio volt 🙂

    276. Observer

    Igazad van, a globalizáció (világkereskedelem) révén, olyan kártevők is felbukkannak, amelyek nem őshonosak, de a hajókon, kamionokon, meghozatjuk. Régen az élelmiszerek 95-100 %-át helyben termelték, fogyasztották. Ma a kiváló növénytermesztési adottságokkal rendelkező hazánkban, nem éri meg szinte semmit sem termelni, mert minden élelmiszert olcsóbban lehet külföldről beszerezni a mezőgazdasági szubvenciók piac torzító hatása miatt. Nem tudom elhinni, hogy a kínai fokhagyma, vereshagyma valóságosan olcsóbb tud lenni 10.000 km szállítás, többszöri átrakodás, raktározás után, mint a makói.

  254. 277: Tavaly kínai fejeskáposzta volt a boltban. Amiről anno azt tanultam, hogy az olcsósága miatt 50-60-km-nél messzebb nem érdemes szállítani, mert nem gazdaságos… 😉
    Falusi kínai valószínűleg még mindig napi egy marék rizsen él, azért hihetetlenül olcsó minden mg-i termék, ráadásul pl. zöldségfélékből /néhány kivételt leszámítva/, Kína termeli a legtöbbet, dömping áron tudja ömleszti a világpiacra.

  255. 260
    Biogazda nem vagyok, mert nem fizetek érte a Biokontroll Hungáriának, de regisztrált földműves igen. Egyébként gyerekkorom óta részt vettem mezőgazdasági munkákban a nagyapám gazdaságában (már 4 évesen tartottam a tálat a vérnek disznóöléskor ;))
    A legeltetés (ha normálisan csinálják) egy természetes, változatos fajösszetételű gyepen történik, és azt a természetes folyamatot utánozza, amikor a legelő állatok csordái legelték a gyepeket (nemzeti parkok is legeltetnek védett gyepek fenntartására). A földművelés még a legkevésbé talajforgatós formában (strip-till, minimal tillage, no-till) is bolygatja a talajt, folyamatosan pionírtársulásoknak kedvező viszonyt alakít ki, monokultúrát hoz létre, energiaigényes. Sok helyen öntözés nélkül nem hoz eredményt.
    más:

    A ló, kecske, szamár, birka, tehén a növény mellett eszik tojást, halat, csigát, ha talál?
    A disznó, csimpánz, ember a növény mellett eszik tojást, halat, csigát?

    Melyik növényevő, és melyik mindenevő?

  256. Szerintem ha szigorúk vagyunk akkor a ló és a kecske és birka is eszik húst. Mert nem létezik hogy néha ne lenne egy csiga, vagy légy, vagy sáska, vagy tetű, vagy szúnyog azon friss és mindig gyönyörű gazon.

  257. 270.

    „Miközben olvastam a belinkelésedet a fejemben formálódtak a mondatok, hogy cherry picking, mert….”

    Miközben olvastam, hogy szerinted miért cherry picking…

    „aztán a B-12-höz értem. Hát ez siralmas!!! A legjobb rész az volt, hogy együk meg a saját szarunkat. ÓRIÁSI. Tehát szerződ szerint az ősember nem evett hús, helyette megette saját szarát. „

    Megpróbálom elmagyarázni amit a szerző ír:

    Tény, hogy a B12-t baktériumok állítják elő, nem az állatok. Az ürülékben sok a B12, de ezt a a szerző az állításai alátámasztása végett írja, nem javasolja, hogy egyed meg. Az említett résznél a szerző egy tanulmányt is megjelöl, onnan egy ide vonatkozó rész:

    „The fact that stool vitamin B-l2 can be important in human vitamin B-l2 economy was delineated by James Halsted (1 1) working with Iranian vegans who did not get vitamin B-12 deficiency. It was difficult to understand why these people, who were strict vegetarians (vegans) for religious reasons, did not get vitamin B-l2 deficiency. Halsted went to Iran and found that they grew their vegetables in night soil (human manure). The vegetables were eaten without being carefully washed and the amount of retained vitamin B-l2 from the manure-rich soil was adequate to prevent vitamin 8-12 deficiency.
    Thus, strict vegetarians who do not practice thorough hand washing or vegetable cleaning may be untroubled by vitamin B-l2 deficiency.”

    A mai világban szinte lehetetlen természetes formában B12-höz jutni (pl. B-12 természetes vizekből), az is mesterséges formában jut hozzá, aki állati eredetű termékeket fogyaszt, mert az állati eredetű termékek is mesterséges formában vannak B-12-vel pótolva – de ezt már leírtam (258. hsz).

    B-12-höz hozzá tudsz jutni kiegészítőkből (ahogyan a szerző javasolja), ami ugyanúgy mesterség, mint ami az állati eredetű termékekben található.

    „Korábban rákérdeztem. Te hogy szerzed be a B-12 szükségletet (nap 1 mikro-gramm)?”

    Válaszom: 258. hsz

    271.

    „Nekem lenne egy forradalmi ötletem azoknak akik vitamin hiányosak, de nem nyúlnak szőrös tollas állathoz.”

    Ha fogyasztasz állati eredetű terméket, az nem jelenti azt, hogy a vitaminszükségleteid fedezve vannak, viszont jobb eséllyel halsz meg szív és érrendszeri megbetegedésben és rákban.

    272.

    „Vegáknak: tudományos kísérletek, mérések szerint a növények is éreznek és kommunikálnak. Ezt nem reklámozzák, mert az uralkodó elit azt sugallja, hogy csak az állatok éreznek, kommunikálnak.”

    Aki kizárólag növényekkel táplálkozik, az kevesebb növényt „gyilkol”, mint aki fogyaszt állati eredetű termékeket, ugyanis az általad elfogyasztott hús- és tejtermékek előállításához az állatokat növényekkel kell táplálni. Ha közvetlenül növényekkel táplálkozol, akkor értelemszerűen összehasonlíthatatlanul kevesebb növényi szenvedést okozol – feltéve, ha hiszel a spekulációknak, hogy a növény agy és idegrendszer nélkül képes érezni (fájdalmat, félelmet, nyugtalanságot).

    273.

    Ajánlom, hogy olvasd el a cikket, amit linkeltem a 247-es hsz-ben.

    „A más lények legyilkolásáról pedig ugyanaz a véleményem, mint bogozynak, itt nem szabad erkölcsi alapon nézni a dolgot, hiszen minden állat (és ember) más élőlények testével táplálkozik, legyen az növényi vagy állati.”

    Más élőlények legyilkolását nem szabad erkölcsi kérdésnek tekinteni??? Szerinted ezzel egyet kellene értenem???

    274.

    Az hogy „eszünk mindent, ami kicsit is ehetőnek tűnik” nem az anatómiánkra vonatkozik, hanem a szokásainkra. Macskák is esznek növényeket (legtöbb macskatáp tartalmaz növényeket), így a te logikád szerint a macsak anatómiailag mindenevő.

  258. 281: “a te logikád szerint”

    Az enyém szerint biztos nem. A “macsak” húsevő. Sőt, ezt vallják az egerek és a madarak is. A macska napi szinten nem eszik növényeket. Egyáltalán, milyen növényt enne?

    Az én logikám szerint az ember viszont mindenevő – gumós zápfog, együregű gyomor, viszonylag rövid béltraktus, előre néző szemek vadászathoz (Matolcsy nem játszik) stb.
    Ettől persze képes fennmaradni csak növényi táplálékon is (pont azért, mert mindenevő), ha az kellő mennyiségben tartalmaz fehérjét, szénhidrátot stb.

  259. 281 Tücsöktávlat

    Az hogy a növények éreznek nem spekuláció, tudományosan megfigyelt, megmért tulajdonságuk.
    Persze hogy aki csak állatokat eszik több növényt pusztít közvetve, mint a direkt növényevők.
    Az élőlények mindegyike tud kommunikálni, érezni, és a környezeti ingerekre választ ad.
    Nagyon emberközpontú, begyepesedett a gondolkodásod, (nem sértő szándékkal)Állatokéhoz hasonlatos agy és idegrendszer nélkül nem tudod elfogadni, rajtad kívül még rengeteg más ember gondolkodik így. Persze a természet nem úgy működik ahogy elgondoljuk, vagy megszavazzuk.

    Nem kell egyetértened más élőlények legyilkolásának erkölcsiségével. Ezt nem is kívánja senki tőled.

    Macskák is esznek növényeket (mert a macskatáp is tartalmaz növényeket) megállapításod abszolút sántít. A macskák természetes tápláléka annyiban tartalmaz növényeket, amennyi az egér gyomrában van. Persze betegség esetén keres gyógyfüveket, de nem azon él, nem eszik zöldségköretet az egérhez. A macskatápba a zöldség profit okokból és a macska tulajok hülyítése miatt van bekeverve. A tápon tartott állatok nagyon gyakran rákosak lesznek. Állatbarát szomszédom kutyája macskái a táp generálta rákosság áldozatai lettek.

  260. 281:
    Azt az angol bekezdést, amit bemásoltál, miért nem fordítod le, hogy ne csak én röhögjek? A pasi azt állítja, hogy az iráni vegetáriánusoknak azért nincs B-12 hiánya, mert a zöldségeiket emberi szarral bőségesen dúsított földben termelik, nem mossák meg a kezeiket, amivel érintkeznek a szaros földdel, így arra rátapad némi szarban lévő B-12, ami aztán a kézzel evés miatt bekerül a szájukba, és ez elég az avitaminózis leküzdésére. ÓRIÁSI! 😀

  261. 282.

    De, a legtöbb macska napi szinte eszik növényeket, nézd meg a bolti macskakaják összetételét. (Amúgy pl. kukorica, rizs, szója, búza stb.) Ettől még nem lesz anatonómiailag mindenevő, mint ahogyan az ember sem lesz az, csak azért, mert eszik állati eredetű termékeket.

    „Az én logikám szerint az ember viszont mindenevő – gumós zápfog, együregű gyomor, viszonylag rövid béltraktus, előre néző szemek vadászathoz (Matolcsy nem játszik) stb.”

    Fogazat:

    http://michaelbluejay.com/veg/natural.html

    Nézd meg legalább a táblázatot a fogazat összehasonlításáról. (Kérésre szívesen lefordítom.) Hozzánk hasonlóságban legközelebb álló élőlény (fogazatot beleértve), a csimpánz, 97-99%-ban növényeken él, a maradék jórészt rovar, és csak elvétve „igazi hús”.

    Együregű gyomor:

    Együregű gyomra van rengeteg növényevőnek, például ló, nyúl, gorilla, rinocérosz, elefánt, zebra stb.

    Viszonylag rövid béltraktus:

    Szintén, a táblázatban találod a vékony- és vastagbél összehasonlítását. A vékonybelünk hossza 10-11-szerese a testünk hosszának, akárcsak növényevőknek, eltérően a mindenevőkhöz (4-6-szoros hossz). Vastagbelünk mindenevőkhöz képest pedig szintén relatív hosszú és komplex.

    Előre néző szemek vadászathoz:

    Nincsenek kimondottan vadászatra specializált érzékszerveink. Gorillának előre néző szeme van? Mert ha igen, akkor a te logikád alapján mindenevő. Krokodilnak oldalra néző szeme van? Mert ha igen, akkor a te logikád szerinted növényevő. Mi van a óriáspandával? És a koala?

    „Ettől persze képes fennmaradni csak növényi táplálékon is (pont azért, mert mindenevő), ha az kellő mennyiségben tartalmaz fehérjét, szénhidrátot stb.”

    Nem kell szénhidrát ahhoz, hogy fenn tudj maradni, ráadásul a húsban nincsen egy szem szénhidrát, tehát ahhoz nem is jutsz hozzá máshonnan, csak növényekből.

    283.

    „Az hogy a növények éreznek nem spekuláció, tudományosan megfigyelt, megmért tulajdonságuk.”

    Mint mondtam, ha ennyire aggódsz a növények miatt, akkor ne egyél állati eredetű termékeket.

    Továbbra is kevered azt, hogy mit jelent az anatonómiailag leginkább illő táplálkozás/életmód, és a felvett viselkedés (kultúra, hagyomány, megszokás).

    „A macskatápba a zöldség profit okokból és a macska tulajok hülyítése miatt van bekeverve. A tápon tartott állatok nagyon gyakran rákosak lesznek. Állatbarát szomszédom kutyája macskái a táp generálta rákosság áldozatai lettek.”

    Ezt a gondolatodat akár be is helyettesítheted úgy, hogy macska helyett embert írsz, a növényi macsakatáp helyett pedig állai eredetű termékeket.

    284.

    Azt hiszem először itt olvastam, hogy emberszarral kellene trágyázni (ami nem tudom, miért olyan hihetetlen) ha itt a világvége, ehhez képes meglepően gyerekes a reakciód. Mint írtam, a szerző azt javasolja, hogy mesterséges formában pótoljuk a B-12-t, ami nem különbözik attól, ami az állati eredető termékekben van – kivéve, hogy nem kell érte ölni/kínozni, és nem jár egészségügyi kockázatokkal.

  262. 285:
    Nem kellene, hanem adott körülmények között trágyáznak is. Nem ez a vicces, hanem az, ahogy (állítás szerint) a vegetáriánusok a B-12-hőz hozzájutnak. De, gondolj bele! Egy 3 éves nem szedi fel a zöldséget, nem nyúl a földhöz, de már nem is szopik. Neki hogyan lesz vörös vérteste?

  263. 286.

    “Nem ez a vicces, hanem az, ahogy (állítás szerint) a vegetáriánusok a B-12-hőz hozzájutnak.”

    Nem csak a vegánok, hanem mindenki, aki természetesen gazdálkodik, és nem sterilizálva jut hozzá az élelmiszerekhez. Az állati ürülékben ugyanúgy ott van a B-12, és amikor legtöbb helyen azzal trágyáznak, és azon keresztül jutnak hozzá, az semmiben sem más. Itt azért vizsgáltak egy iráni közösséget, mert tudni lehetett, hogy vegánok, és ezért érdekes. De sokan gazdálkodnak ugyanilyen baktériumdús, sterilizálatlan formában akik nem vegánok, és inkább “állatszart eszenk”, ami legalább annyira “vicces”.

    “Egy 3 éves nem szedi fel a zöldséget, nem nyúl a földhöz, de már nem is szopik. Neki hogyan lesz vörös vérteste?”

    Az én kérdésem pedig:

    Egy 3 éves, nem jár a teszkóban, nem veszi le a tejet a polcról, de már nem is szopik. Neki hogyan lesz vörös vérteste?

    Amúgy meg a válaszom:

    Ugyanúgy, ahogyan azoknak, akik mesterségesen B12-vel „dúsított” hús- és tejtermékeket fogyasztanak: elfogyasztja a mesterségesen előállított B12 kiegészítőjét, de a felesleges adalékok (hús- és tejtermékek) nélkül.

  264. 287:
    Lehet, hogy mi nem egy nyelven írunk?
    Természetesen egy 3 éves iráni kisgyerekre gondoltam, ahol a szülők vegetáriánusok. A 3 éves gyerek nyilvánvalóan csak zöldséget eszik (B-12 dúsítás nélkül) és nem hiszem, hogy a szarral érintkező felnőttek kezét nyaldosná.

    Amúgy meg az én válaszom. A TESCO-ba nem járó 3 éves gyerek eszik tojást, májpástétomot. Különben honnan veszed, hogy a tejtermékek mesterségesen vannak dúsítva B-12-vel? Minek csinálnák? Senki nem kéri, nem hirdetik, csak többlet költség lenne.

  265. 285: “De, a legtöbb macska napi szinte eszik növényeket, nézd meg a bolti macskakaják összetételét. (Amúgy pl. kukorica, rizs, szója, búza stb.)”

    Ne vegyük alapul, hogy mit kevernek a macska tápba – mikor eszik a macska természetes körülmények között rizst, szóját stb.??? Megtermeli magának, vagy hogy? Bizonyára nagyobb a profit, ha olcsó alapanyagokat használnak hús helyett – az ideológiát meg hozzágyártják…

    “a húsban nincsen egy szem szénhidrát” Nem is kell – abban van ‘helyette’ zsír, mint energiaforrás.

    Sokkal inkább érdekelnének olyan vizsgálatok, hogy mi történik a növényevőkkel, ha csak húst kapnak enni? /Bár van olyan tippem, hogy semmi jó…/ – Az ember viszont képes megemészteni a húst – ezt elég nehéz lenne tagadni…

  266. 289:
    “Az ember viszont képes megemészteni a húst” Olyannyira, hogy ha koplal, megemészti saját izomzatát (ezért fogy le csont-bőrre)

    Különben a vegetáriánus tudat olyan, mint az istenhit. Meggyőzhetetlen.
    Tény No 1: Zöldségben, gyümölcsben nincs B-12
    Tény No 2: B-12 nélkül nincs vérképzés
    Tény No 3: Vérképzés nélkül az élet fenntarthatatlan
    Válasz: A vegetáriánusok “érintkezése” a talajjal és a kézmosás elkerülésével jutnak B-12-hőz. És ezt nem találják viccesnek.

  267. 288.

    Remélem nem csak én érzem a kérdésed abszurditását. Sikerült odáig leszűkíteni a kérdésedet, hogy:

    Hogyan jut a 3 éves iráni kisgyerek B12-höz, akinek a szülei vegetáriánusok, a gyerek nem érintkezhet földdel, nem kaphat B12 kiegészítőt (ami mellesleg rohadt olcsó), továbbá feltételezzük, hogy amit kapnak enni, az másképpen van tálalva, mint a felnőtteknek.

    Egyrészt nyilván a felnőttek sem a szaros kezüket nyalogatva jutnak B12-höz, hanem a baktériumok a fertőtlenítés hiányában részt vesznek az élet körforgásában. Másrészt pedig pont ebbe próbálsz belekötni, miközben elfelejted, hogy az egész tanulmány lényege az volt, hogy a megvizsgált iráni közösségben a B12 vitamin szükségletek tökéletesen fedezve voltak?

    „A TESCO-ba nem járó 3 éves gyerek eszik tojást, májpástétomot.”

    Tök feleslegesen, mivel a benne található B12 jó valószínűséggel ugyanúgy mesterésges.

    „Különben honnan veszed, hogy a tejtermékek mesterségesen vannak dúsítva B-12-vel? Minek csinálnák? Senki nem kéri, nem hirdetik, csak többlet költség lenne.”

    Rengeteg helyen hirdetnek B12 takarmánykiegészítőt, és az ajánlásokat is megtalálod, google a barátod. Az egy dolog, hogy te nem kéred, de az állatok hiánytüneteket produkálnak, ha nem kapják meg kiegészítő formájában, és a környezetükben nem lelehtő fel természetes formában (nem jó üzlet a beteg állat). Ezért van az, hogy az összes előállított mesterséges B12 javarészt állatokkal van megetetve.

    Itt van egy teljes cikk B12-ről:

    http://freefromharm.org/health-nutrition/b12-magic-pill-veganisms-achilles-heel/

    Illetve ajánlom, hogy használd a google-t.

    289.

    Akkor a reakciódból ítélve, elfogadtad az ember anatonómiájára vonatkozó érveimet. Ez volt a lényeg.

    290.

    „Tény No 1: Zöldségben, gyümölcsben nincs B-12”

    Tény, hogy baktériumok állítják elő a B12-őt, nem állatok. Tény, hogy az állatok B12-t kapnak kiegészítő formájában, tehát amihez hozzájutsz B12-höz állati eredetű termékekből, az jó valószínűséggel mesterséges. Természetes formában is hozzá lehet jutni, ha a környezet nincsen sterilizálva – például patakvíz, kíméletes mosás után fogyasztható gyümölcs, zöldség.

    „Tény No 2: B-12 nélkül nincs vérképzés”

    Ezt nem vitatta senki, tehát teljesen irreleváns.

    „Tény No 3: Vérképzés nélkül az élet fenntarthatatlan”

    Szintén nem vitatta senki, teljesen irreleváns.

    „Válasz: A vegetáriánusok “érintkezése” a talajjal és a kézmosás elkerülésével jutnak B-12-hőz. És ezt nem találják viccesnek.””

    Ezekben a hozzászólásaimban válaszoltam erre: 258, 281, 285, 287, 290.

  268. 289 Observer

    Írod, hogy érdekelne, hogy mi történne növényevőkkel, ha csak húst, (állati eredetű táplálékot etetnének velük.
    Nos,……nyulakkal elvégezték ezt a kísérletet, ahogy sejtetted, minden bajuk lett a nyulaknak, magas koleszterinszint, szívbetegség stb.
    Erre lett alapozva a koleszterin elmélet. Amivel hülyítik a népet közegészségügyi szinten. Magas profitot hozó gyógyszerek lettek rá fejlesztve, élelmiszer ipar kaszál az “alacsony koleszterines” ételekkel. Doktorbácsik hókusz-pókolnak nagy pénzekért.

  269. 291: “elfogadtad az ember anatonómiájára vonatkozó érveimet”

    Hát, nem igazán…

    Továbbra is úgy gondolom, hogy az ember a tiszta húsevők és a tiszta növényevők között áll – azt viszont elfogadom, hogy nem “középen”, hanem közelebb a növényevőkhöz. De ettől még mindenevő.

    Azt nem lehet alapul venni, hogy a mai – tápanyagokban “feltupírozott” /az évezredekkel ezelőttinek sokszorosát tartalmazó/ – növényfajtákon és némi táplálékkiegészítőn szépen megélnek a vegetáriánusok.
    A fajtanemesítés előtti időkből származó, alacsony tápanyag tartalmú növényekből a mostaninak sokszorosát kellene elfogyasztani a puszta életben maradáshoz is.
    Van olyan sejtésem, hogy az ókori kultúrák “kirobbanása” a semmiből pontosan a növénytermesztés és az állattenyésztés együttes fejlődésének az eredménye. A “töményebb” élelmiszerek fogyasztása felszabadított egy csomó időt más tevékenységek végzésére.

  270. 293.

    “azt viszont elfogadom, hogy nem “középen”, hanem közelebb a növényevőkhöz. De ettől még mindenevő”

    Mi szól szerinte továbbra is amellett, hogy anatonómiailag az ember mindenevő?

    Azt nem lehet alapul venni, hogy a mai – tápanyagokban “feltupírozott” /az évezredekkel ezelőttinek sokszorosát tartalmazó/ – növényfajtákon és némi táplálékkiegészítőn szépen megélnek a vegetáriánusok.

    Ezt még nem hallottam, hogy “régen” a növények nem tartalmaztak elég tápanyagot – de teljesen abszurdnak tűnik ez a spekuláció, és gyanítom, hogy éppen az ellenkezője igaz. Mégis milyen tápanyagokra gondolsz?

    (A hús és tejtermékek összetétele és előállításának a folyamata gondolom nem zavar, az bezzeg természetes és évezredek óta változatlan.)

    A B12-t már elégszer elmagyaráztam, így igazán használhatnád a google-t, ha további kételyeid vannak. Növényekben nincsen B12, de állatokban sincsen. Ezért van szükség olyan környezetre, ahol ezek a baktériumok megteremnek, fennmaradnak. De mivel ilyen környezetet kialakítani manapság közel lehetetlen, kiegészítőket fogyasztunk, még az állatok is. De a probléma nem a növényi étrend sajátossága, hanem az agyonvegyszerezett, agyonfertőtlenített környezetünké. Én mellesleg csak elővigyázatosságból fogyasztok B12-t – ahogyan más is lehet jobban tenné, ugyanis az USA lakosságának körében egy felmérés alapján 40% körüli azoknak az aránya, akik alacsony B12 szinttel rendelkeznek, miközben a lakosságnak csupán 1%-a vegán. Tehát statisztikailag az összes alacsony B12 szinttel rendelkező egyén 97,5%-a nem vegán.

    http://www.ars.usda.gov/is/pr/2000/000802.htm

    “Framingham Offspring Study found 39 percent with plasma B12 levels in the “low normal” range–below 258 picomoles per liter.

    While this is well above the currently accepted deficiency level of 148 pmol/L, some people exhibit neurological symptoms in the higher range, said study leader Katherine Tucker.”

    Tehát 3000 egyént megvizsgálva 39% esett az “alacsony-normál” plazma B12 tartományba, ami ugyan még az elégtelen tartomány felett van, már okozhat idegrendszeri tüneteket.

    Volt még egy elég érdekes megállapítás:

    “Oddly, the researchers found no association between plasma B12 levels and meat, poultry, and fish intake, even though these foods supply the bulk of B12 in the diet. “It’s not because people aren’t eating enough meat,” Tucker said. “The vitamin isn’t getting absorbed.””

    Nem találtak összefüggést a plazma B12 szint és a húsfogyasztás között, annak ellenére, hogy a hús a legjelentősebb B12 forrás. A kutató megjegyzi: “Nem arról van szó, hogy ezek az emberek nem esznek elég húst, a vitamin egyszerűen nem szívódik fel.”

  271. Ráadásul én már rengeteg helyen olvastam, hogy éppen az ellenkezője igaz annak amit írsz, a növények tápértéke egyre alacsonyabb.

    http://www.scientificamerican.com/article/soil-depletion-and-nutrition-loss/

    “The main culprit in this disturbing nutritional trend is soil depletion: Modern intensive agricultural methods have stripped increasing amounts of nutrients from the soil in which the food we eat grows. Sadly, each successive generation of fast-growing, pest-resistant carrot is truly less good for you than the one before.”

    Tehát amennyiben továbbra is fenntartod az állításodat, hogy régen nagyobb volt a növények tápértéke, kérlek jelölj meg forrásokat, ahol ezt állítják. Én megjelöltem tudományos forrást, ahol pont az ellenkezőjét állapítják meg.

  272. Magyar nyelven egy kis bevezető arról, hogy a B12 vitamin mennyire problémás, és hogy bizony mesterséges B12-t kapnak az állatok:

    http://drradnaiistvanblog.blogspot.hu/2015/05/a-baromfiak-hianybetegsegei-3.html

    “A B12 vitamin jelentőségét bizonyítja – többek között – a mindennapos állatorvosi gyakorlatban oly sokszor előforduló eset, amikor azok a csökött malacok, melyek fejlődését semmiféle módon nem tudtuk befolyásolni, B12 vitamin-injekció adagolása után egyszeriben feltűnően kedvező fejlődést, súlygyarapodást mutatnak.
    Vagy egy másik eset, amikor a tojások keltethetőségében mutatkozik zavar, a tojásokban befulladt embriók feltűnően kicsinyek, csökevényesen fejlődtek, ugyanakkor a kikelt csibék növekedése is kedvezőtlen, a tojásba injiciált B12 nemcsak a keltethetőséget javítja, hanem a posztembrionális fejlődést is fokozza.”

    Ezért van az, hogy a problémák megelőzése végett az állatoknak B12-t adnak, nem várják meg, míg megjelennek a hiánytünetek. Ezt a “természetes” B12-t eszitek, gratulálok.

  273. 294. tücsöktávlat
    „Ezt még nem hallottam, hogy “régen” a növények nem tartalmaztak elég tápanyagot – de teljesen abszurdnak tűnik ez a spekuláció, és gyanítom, hogy éppen az ellenkezője igaz.”
    Szerintem itt Observer arra utalt, hogy pl. a búza táplálóbb, mint a fű, a kerti zöldségeink nagy részét sem találod az erdőben, és a haszonnövényeink jó részét a világ más tájairól hoztuk ide. Egy marha egész nap legel, hogy elég tápanyagot összegyűjtsön, és a nemesített növényeink nélkül mi is egész nap gyűjtögethetnénk. A régen szót félreértelmezhetted száz éves távlatra, míg Observer több ezer évről írt. A búzát például 7-8.000 éve nemesítették Kisázsiában.

  274. 297.

    Meg tudnál jelölni egy forrást, ahol leellenőrizhető, hogy több ezer évvel ezelőtt, adott éghajlaton milyen növények voltak hozzáférhetőek, és hogy azoknak milyen összehasonlításban alacsonyabb a tápértéke (vitaminok?, rost?, fehérje?), mint a búzának?

    Komolyan érdekelne.

    Majd ha ez már megtörtént (de nem előbb), akkor írjátok le azt is, hogy ebből hogyan következik az, hogy a hús és tejtermékek fogyasztása logikus.

  275. 297: Jani – pontosan így értettem.

    298: Dobj ki a ‘tudatodból’ minden mai kultúrnövényt, maradnak a gyomok, a két centis vadalma, vadkörte, csipkebogyó, kökény, erdei szamóca stb. – mindegyik erősen szezonálisan.

    Egyébként az, hogy a mai élelmiszer növények tápanyagtartalma kisebb, mint régen, az igaz is, meg nem is. Van ami kevesebb (pl. mikroelemek), van, ami sokkal több (szénhidrát, fehérje, olaj stb.), a vitamin tartalom pedig nagyon függ a termesztéstechnikától, illetve hogy nyáron vagy télen termelnek valamit. Persze a kapitalizmus itt is működik, a termelő érdeke, hogy minél gyorsabban, minél kisebb költséggel, minél nagyobbra nőjön a terménye. Ezt leginkább úgy lehet elérni, hogy egyre nagyobb a termék víztartalma pl. zöldségek esetén.

  276. 293: Nagyjából egyetértek a gondolatmenettel, azzal a módosítással, hogy nem az élelmiszerek tápanyagtartalma nőtt meg drasztikusan a termesztéssel, hanem a hozzáférhető mennyiség.

    Gyűjtögető-halászó-vadászó életmód mellett egy nagy terület elég kevés embert tud eltartani, akik egy idő után felélik az adott terület ehető növény- és állatállományát, és költözni kényszerülnek. Ha a környező élőhelyeken mások laknak, akkor nincs hova.

    Ezt változtatta meg a növénytermesztés és az állattartás: helyben növelhetővé vált az elérhető élelmiszer mennyisége. A nemesítés, fajtaszelektálás a technológiák fejlődésével együtt lehetővé tette, hogy egyre kevesebb munkával egyre többet lehessen termelni – ez a folyamat legalább 8000 éve zajlik.

    Amellett, hogy az ember mindenevő, a fogazata, a tápcsatornája szól. A növényevők fogai alkalmasabbak a növényi táplálék megőrlésére, hosszas rágására, bélrendszerük hosszabb, ami lehetővé teszi a cellulóz hasznosítását is. Általános iskolai tananyag.

    Ezen kívül az is az ember mindenevése mellett szól, hogy az összes ásatás, régészeti és kulturális emlék bizonyítja, hogy az emberi közösségek évmilliók óta jellemzően mindenevők. Amik nem, ott vallási okok állnak a háttérben, a hindukra és buddhistákra gondolok. Egyébként az ember mindent megeszik, ami csillapítja az éhségét, minél egyszerűbben megszerezhető és minél táplálóbb, annál inkább. A hús pont ilyen. Egyszerűbb levágni egy tyúkot, mint egész nap kaszálni.

  277. 301. tücsöktávlat
    Az általad linkelt cikkben is szerepel:
    „Before farming began about 12,000 years ago, the human diet was absurdly, wildly variable, and fluid. How people fended off hunger depended on where they lived, the season of year, weather, and countless other factors.”
    „analysis of Paleolithic skeletons at multiple sites fails to show that Stone Age people ate grain.”
    Találtak valahol zab és fűmag őrleményét, tehát volt rá példa, hogy fogyasztottak ilyet őseink. Példának idehozom Göbekli Tepét, ahol viszont a korai időszakban csak a távolból odahordott csontok vannak tápláléknyomként. Egyébként is érdekes a hely, mert itt előbb lett jelentős zarándokhely, mint hogy a földművelés megjelent volna. Göbekli Tepe és a Natúfi-kultúra alapján előbb letelepedtek az emberek, és utána indult be a neolitikus forradalom, míg régebben pont fordítva feltételezték.

    Utólagos szerkesztés: tücsöktávlat hozzászólása eltűnt, úgyhogy beillesztem a linket, amire reagáltam:
    http://theplate.nationalgeographic.com/2015/09/11/ancient-oat-discovery-may-poke-more-holes-in-paleo-diet/

  278. 298:

    ‘hogyan következik az, hogy a hús és tejtermékek fogyasztása logikus.”

    Tücsöktávlat az életben maradási ösztön neked nem elég logikus?

  279. 301.

    Bocs, igen, én vontam vissza a hsz-t. A 300. hsz-t olvasva úgy éreztem (rángatóztam és habzott szám), hogy kár folytatni.

    302.

    De, az életben maradási ösztön, tényleg logikus, meggyőztél. Megyek is a teszkóba és veszek 1 liter tehéntejet, egy túrós batyut, egy túrórudit, 1kg párizsit, hogy feltöltődjek ősenergiával és csodavitaminokkal.

  280. Tücsöktávlat!

    Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy tartok tyúkokat, keltek tojásokat. Tehát van személyes tapasztalatom. A tyúkoknak kizárólag búzát és kukoricát adok. valamint zöldet, ami: télen káposzta. Különben a saját kertünkből elsősorban feldarabolt alma, érett füge, tyúkhúr, pitypang, vadszőlő. Semmi táp!!! A tojások kikelnek, a csirkék felnőnek, a levágott kakasok húsa kitűnő. A hozzáadott B-12 nélkül remekül megy a háztáji gazdálkodás, ahogy az volt nagyanyám idejében is. Ez a B-12 dúsítás nálad egy mánia.
    40 éves koromban egy évekig tartó gyomorfekély után anacid lettem, no intrinsic faktor, no B-12 felszívódás. Havonta adtam magamnak 1 mg cobalamin injekciót intramuszkulárisan, 20 éven át. Aztán a gyomor nyálkahártyám regenerálódott (miközben a “források” szerint a folyamat irreverzibilis) és 60 éves koromtól kezdve már felszívódik a B-12. Szóval a témát elég jól ismerem. Amire kíváncsi lennék, az én tyúkjaim által tojt tojásokba hogyan kerül bele a B-12. Segítek: naponta kb. 20-szor mosok kezet. 😀 Hogy a tyúkok belében lévő baktériumok termelnek B-12-t azt ne írd, mert már nyilatkoztál, hogy az állatok hozzáadott B-12-t kapnak.

  281. 304.

    Tibor bá engem meggyőztél, ha a te kertedben ott a B12, akkor mindenhol ott van, és így már nem mániám a B12 dúsítás. 😀

  282. 303:

    Vicces fiú vagy te Tücsöktávlat.
    Az emberiség mindössze cirka 50 éve olyan szerencsés, hogy Teszkóba meg ilyen olyan szupermarketbe menjen ősenergiát vásárolni. Előtte leginkább háztáji volt, ami elképzelhetetlen volt hús nélkül de minimum tej és tejtermékek nélkül.
    Nyilván nem kell téged arról győzködni, hogy a húsban, zsírban, tejtermékben milyen szinten koncentrálódik az energia, ergo logikusabb ezeknek a húsadó állatoknak a tartása, mint pár gezemice kapálása, ami vagy kiszárad, vagy elveri a jég, vagy lezabálják a kártevők… stb.
    Neked ebben mi nem logikus?
    Egyébként szerintem teljesen rendben van a vega életmód, egyél zöldséget, csak ne csesztesd a húsevőket és ne győzködj annak hátrányáról, mert a történet nem ilyen egyszerű.

  283. Tücsöktávlat, hogy ne csak a véredet szívjam, ezekkel a megállapításaiddal teljes mértékben egyetértek:

    “Ezért van szükség olyan környezetre, ahol ezek a baktériumok megteremnek, fennmaradnak. De mivel ilyen környezetet kialakítani manapság közel lehetetlen, kiegészítőket fogyasztunk, még az állatok is. De a probléma nem a növényi étrend sajátossága, hanem az agyonvegyszerezett, agyonfertőtlenített környezetünké.”
    “Nem arról van szó, hogy ezek az emberek nem esznek elég húst, a vitamin egyszerűen nem szívódik fel.”

    Vagyis a kulcs az egészséges baktériumflóra, embernél, állatnál, növénynél egyaránt.

    Talán abban is egyetértünk, hogy a modern mezőgazdasági és állattartási gyakorlatok jelentik a fő problémát, amik tönkreteszik a mikróbaflórákat, elszigetelik a haszonnövénytől és állattól, és ezért mesterségesen kell pótolni az alapvető tápanyagokat, vitaminokat. Amit a B12-ről írtál, teljesen ezt támasztja alá.

    És az élelmiszerek feldolgozása megint egy külön történet.

  284. 299. Observer
    I. e. 7-8000-től i. e. 5500-ig tartó korszakot mogyoró kornak is nevezik, mert az akkori jelentősebb melegedés miatt eléggé elterjedtek a Kárpát-medencében a mogyorócserjék. Ez akkoriban lényeges táplálékforrása lett az itteni embereknek, valószínű szaporították is.

    Az alábbi linken a Kárpát-medence jellegzetes növényeit sorolják fel korszakok és tájegységek szerinti bontásban.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Pannonicum_fl%C3%B3ratartom%C3%A1ny

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük