(1673) Fekete lyuk

VIP.26.

 

~q101A fekete lyuk ötletét Newton követői elvetették, Einstein utálta, Hawking pedig imádja. – Írja könyvében Marcia Bartusiak.

Kinek ne lennének kedvencei a fekete lyukak? A természettudományok panteonjának misztikus teremtményei, amelyek fontos szerepet kaptak az időgépekben, más univerzumok kapuját képezték, és a bébi univerzumoknak adta életet. Manapság aligha lehet kinyitni egy természettudományos magazint úgy, hogy ne találjunk benne valami szikrázóan csodálatosat, ami a fekete lyukakhoz köthető. Például, ez év márciusában a Physics World-ben egy elméleti fizikus Princetonból előállt egy ötlettel, ami szerint idegen civilizációk iszonyatosan nagyméretű gyorsítókén fekete lyukakat használhatnak fel olyan neutrínó sugárnyaláb előállítására, ami itt a földön érzékelhető lenne. Éppen ezért felhívást intézet azokhoz a csillagászokhoz, akik földönkívüli élet után kutatnak, hogy kezdjenek el figyelni neutrínó sugárzásra.

~q100

A poszt folytatását E-mailben küldöm el a honlap fenntartásához hozzájárulok részére. Kapcsolat: evatibor#t-online.hu

__________________________________________________________
___________________________________________________
__________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

37 gondolat erről: „(1673) Fekete lyuk

  1. Hawking sorozatait szeretem, jo eloadja, persze direkt igy van megcsinalva

  2. Attól, hogy egyetlen anyagi részecske sem tudja elhagyni a fekete lyukat, a sugárzás – pl. elektromágneses sugárzás – még igen (vö. a fény kettős természete). Tehát a fekete lyuk csak hétköznapi értelemben ‘láthatatlan’, rádiótávcsővel jól felfedezhetőek. Így is tesznek! 🙂
    Ehhez kapcsolódóan egy sok képpel illusztrált cikk:
    http://www.erdekesvilag.hu/keszul-a-vilag-legnagyobb-gigantikus-meretu-radioteleszkopja/
    Jó kis cikk, köszi Tibor bá’ a munkát!

  3. 3.
    Ha már így külön említed az anyagi részecskéket és a sugárzást, akkor megkérdezhetem, hogy elektromágneses sugárzáson kívül még milyen sugárzásra gondolsz?
    Egyébként a rádióteleszkópok nem a fekete lyukat “látják” hanem annak forró környezetét. A lyukat az elektromágneses sugárzás sem tudja elhagyni, bár Hawkingnak erre is van egy agyréme, a “fekete lyuk párolgása” ami virtuális részecskepárokkal oldaná meg, az információ kijutását.

  4. 3. Bocs, de ez így nem igaz. A fény sem tudja elhagyni a fekete lyukat, azért ez a neve.

    Rádiótávcsővel azért észlelhető, mert a belehulló anyag, mielőtt végképp túljutna az eseményhorizonton, szétesik és nagyot gyorsul, ami rádiófrekvenciás jelet eredményez. De ez nem a lyukból jön, hanem a rajta kívül lévő anyagból.

  5. 4-5: Igen, igazatok van, eseményhorizont.

    4: solouse
    Radioaktív sugárzásra, gammára. Bár abban igazad van, ez is elektromágneses sugárzás, csak a hétköznapi értelemben vett rádiófrekvenciásnál sokkal nagyobb a frekvenciája (10 a 19-en Hz, vagy több).
    Lám, neked is eszedbe jutott! 😀 Miért agyrém?

    Köszönöm, hogy kijavítottatok!

  6. Ha semmi nem jön ki, akkor mitől megy minden befelé?
    A semmi, az semmi hatással sincs a részecskékre, hullámokra, térre, időre.

  7. 7. Azért mert a gravitáció vonzás és nem sugárzás és nem anyag. Az hat és nem terjed, főleg nem jön. Márpedig a fekete lyuknak mása sincs, csak tömege és ebből fakadó gravitációja. De az nagy.

    Amúgy a semmi sosem semmi, mert mindig valami, ami semminek látszik valamely aspektusból. A 0 nem elérhető, csak közelíthető érték. 😛

  8. 7. A ter gorbulete az ami ezeket a hatasokat okozza. Az nem ‘jon ki’ a fekete lyukbol, hanem mar ott volt akkor is mielott a csillag fekete lyukka valt volna, csak akkor meg nem volt akkora merteku a gorbulet, hogy esemenyhorizont jott volna letre.
    Az egesz jelenseget az Einstein fele alt. rel. irja le, ami egy matematikai modell, es nagyon nagy pontossaggal leirja a megfigyelt esemenyeket. Hozza kell tenni, hogy az egyenletek olyan bonyolultak, hogy meg senki sem tudta kiszamolni magat a folyamatot, hogyan JON LETRE egy fekete lyuk. Ha mar ott van, arra vannak kiszamolt megoldasok (Schwarzshild, Kerr), de egy fekete lyuk letrejottenek folyamata meg nincs kiszamolva.

  9. 8. ‘Azért mert a gravitáció vonzás’ – ez nem igaz, anyagfajtatol fugg, lehet taszito is (lasd sotet energia)

    ‘Az hat és nem terjed’ – ez sem igaz (gravitacios hullamok)

  10. Vagy Devid LaPoint-nak van igaza és az egész feketelyuk koncepció csak okoskodás. 🙂
    Kisérleteiben bemutatott formulák kisérteteisen hasonlítanak az univerzumban megfigyelhető jelenségekre. Feketelyuk nélkül, sötét anyag nélkül, sötét energia nélkül!
    Einstein elmélete sem rossz, csak így az univerzum már rég össze kellett volna omolnia.

  11. Az nekem nagyon tetszett, ahogy szemléltették a fekete lyukat és a téridőt, egy gumimembránnal! Rátették a különböző súlyú golyókat és mindegyik alatt egy kicsit besüllyedt. Aztán rátettek egy jó nehezet, ami alatt nagyon besüllyedt (görbült). A közeli golyók azonnal odagurultak, ezzel még nehezebb lett, még jobban lesüllyed, egyre távolibb golyók is odagurultak…
    Az elmélet szerint a fekete lyuk előbb-utóbb elér egy olyan tömeget, hogy átlyukasztja a mi téridőnket és az az anyag a mi univerzumunkból elvész, átkerül egy másikba. Ebből az elméletből továbblépve mindenféle érdekes gondolatot lehet továbbfűzni.
    – lehet, hogy így is keletkeznek új univerzumok? Egy “átszakadó” fekete lyuk szétszórja a benne koncentrálódó anyagtömeget?
    – ha a mi univerzumunkból elvész, előbb-utóbb elfogy innen az anyag? Végül nem marad más, csak tiszta energia? Vagy az is eltávozik az anyaggal? És akkor mi marad?
    – lehet, hogy a mi univerzumunkba is “szakadnak” át fekete lyukak? Hol vannak?
    – az “átszakadást” követően az univerzum anyaga beforr? Vagy úgy marad és lesz egy átjáró két különböző univerzum között? Milyen lehetőségeket adna ez!

    Érdekes ezeken elgondolkodni…

  12. Tehát ez a feketelyuk a gravitációjával elgörbíti a teret, fényévek távolságából csillagokat ragad magához. Mindegy minek hívjuk ezt a vonzó erőt, gravitációnak, sugárzásnak, hullámnak, bárminek, ez a valami kilép a fekete lyuk képződményből és az energiálya? elég nagy ahhoz, hogy napunk tömegénél ezerszer nagyobbakat is betereljen a lyukba. A galaxisok középpontjaként milliárdnyi csillagra gyakorol hatást az, ami elhagyja a fekete lyukat. Valami fontosat tudnak ezek a lyukak, amit mi még nem tudunk róluk.

    Ez a gumi ugróasztal valóban szemléletes. Megtudjuk belőle, hogy egy nagyobb súly nagyobb tölcsér formályúra nyújtja a gumit, mint egy kissebb súly.
    Ma már elég jó grafikákat lehetne alkotni, ami gömbként jelenítené meg a középpontot. Az egyre növekvő középpont körül pedig ábrázolhatnák a tér-idő szerkezetére gyakorolt hatást. Ilyen grafikával nem találkozni.
    Ezt azért nem tudják megjeleníteni, mert egy gömb körül nem alakul ki sok kis tölcsér forma. Nem rajzolhatnak egy csomó tölcsért a csillag köré. De akkor mit rajzoljanak? Szerintem fogalmuk sincs hogyan kéne ábrázolni a tér-idő szerkezetet. Miért? Mert nem tudják hogy néz ki. Marad az ugróasztal.
    Ez pont olyan, mikor elkezdik magyarázni, miként képzeljük el a négydimenziós világot! Aki magyarázza, ő is csak találgat. Gondol valamit az aranyhal a világról az akváriumban és én tudom, hogy rosszul gondolja a világ szerkezetét.

  13. 13: Károly, nem akarok személyeskedni, de nagy a kísértés. Szeretném ha látnád: abból, hogy Te nem érted a témát nem követhezik, hogy mások sem értik. Ha nem érted, amiket mondanak, abból nem következik, hogy zavarosan beszélnek, butaságokat mondanak. Vannak nehéz témák, amiket tényleg nehéz megérteni. A kiemelkedően intelligenseknek is komoly erőfeszítésükbe kerül, hogy átlássák, az átlag körülieknek nincs is esélyük. Az általános relativitáselmélet és folyományai, mint a fekete lyuk, pont ilyen téma.

    És még valami: remekjó grafikai szemléltetések vannak erről. Keress rá.

  14. Még valami a grafikus ábrázolásról: nyilvánvalóan nem triviális nehézséget jelent, hogy egy 4-dimenziós valami görbületét kellene ábrázolni egy 2 dimenziós lapon, képernyőn. Az egyszerűsítést úgy előadni, hogy az korrekt is legyen, szemléletes és érthető is, nagyon nem egyszerű.

  15. Ábel,

    Így igaz, na meg senki sem tudhatja, milyen az amikor az idő és tér hígul, sürüsödik, lassul, gyorsul és még ki tudja miket csinál a tudtunkon kívül. Teszem azt, információkat cserélnek. /holografikus tárgylemez összetörésekor észlelhető jelenség/ Ezek megértéséhez, ábrázolásához jópár új fogalmat még meg kell tanulnunk. Az egy nagy áttörés lesz, mikor felhagynak az aranyhallal és a gumiasztallal.

  16. A témáról: a fizikus szak 5. félévében (megfelelő alapozás után), 4 párhuzamos órán tanultam a spec. relt-t és egy szemináriumon az ált. rel-t. 130-as IQ-val és lusta hozzáállással (bár a téma érdekelt, így odafigyeltem), a végére szinte értettem az egész rendszert. Ha kicsit okosabb és szorgalmasabb lettem volna, a szintét el lehetne hagyni.

    Ennek van néhány folyománya:
    1. Nem próbálom meg néhány kommentben elmagyarázni a lényeget. Teljesen felesleges próbálkozás lenne.

    2. Amikor egyesek, akiknek legfeljebb halvány segédfogalmaik vannak a témáról, elkezdenek okoskodni, és jobban tudni, hogy az nem is úgy van, ideges leszek. Különösen amikor ezt olyan teszi, aki még az ált.isk. 8. osztályos távolhatás fogalmát se érti.

  17. 17: Ábel, akkor talán tanultál róla, vagy van valami életképes elképzelésed arról, hogy ha “átszakad” a fekete lyuk a mi téridőnkön, akkor hová jut? Buborék univerzumok?
    A 12-ben feltett kérdéseimre – legalább némelyikre – lennének esetleg válaszaid?

    Képzeld el, hogy mekkora energia lakhat bennük! Ha csak egy kis hányadát kiszedhetnénk valahogy! 😉

  18. 18: Van némi elképzelésem. A matematikai fogalom, ami leírja a jelenséget, így hangzik: szingularitás. Rajzold le az y=|1/x^2| függvényt, ez az x=0-ban szinguláris: nullához közelítve az értéke végtelenbe tart. Így néz ki a tér a fekete lyuk körül.

    A fekete lyukban alapvetően ugyanaz az anyag van, mint ami minket is alkot, csak olyan kis helyen, olyan nagy tömeg van összesűrűsödve, hogy a gravitáció minden más kölcösnhatásnál erősebb. Az anyag szerkezete leírhatatlan, vizsgálhatatlan a tudomány módszereivel.

    Az eseményhorizont azon pontok halmaza a térben, amik olyan közel vannak a fekete lyukhoz, hogy onnan már semmi nem jöhet ki, mindent magába szippant. A fény esetében ez úgy néz ki, hogy ahogy jönne kifelé, a gravitációs helyzeti energia felemészti a foton energiáját, a hullámhossz egyre nagyobb, míg végül már nincs is.

    A relativitáselméletben az idő nem egyformán telik a különböző vonatkoztatási rendszerekben. Nagy tömeg közelében az idő lassabban telik, mint távolabb. (Ez a Földön is igaz: lenn a pincében lassabban telik az idő, mint fönt egy repülőgépen. A különbség minimális, de kimérhető.) A fekete lyukban olyan nagy a tömegsűrűség, hogy belül már nem is telik az idő. Mintha megállna az óra, de nemcsak az óra: minden változás megáll.

    Ezen felül el lehet még mondani azt, hogy a tudomány hatérértékekkel való közelítése az eseményhorizontnál megáll. Hogy mi van bent, azt a tudomány nem tudja leírni. Minden egyéb fantázia.

  19. Pipás, a gumilap csak egy allegória, hogy segítsen megérteni, képivé tenni, mit jelent az, hogy a tömeg meggörbíti a teret, és hogy ez vonzást eredményez. Igazából nincs gumimembrán, nem is tud átszakadni, és nem tud egy másik világba átesni a golyó. Legalábbis semmi jel nem utal rá.

  20. Triviális poén, de elsütöm:
    Lent a pincében éppen hogy gyorsabban telik az idő! Ezt a hétköznapi ember is tapasztalhatja. Lent a pincében, poharazás közben megnézem az órámat: 17:02. Megnézem tíz perc múlva: 02:15
    Bezzeg kémiaórán! Megnézem az órámat: 09:17. Megnézem egy óra múlva: 09:21 😀

    Komolyra fordítva a szót:
    Amit a szingularitásról írtál, az tiszta. Az érdekelne, hogy szerinted hová “szakadhat át” a fekete lyuk? Értem én, hogy a tudomány még nem tudja leírni a fekete lyuk belsejét, illetve az eseményhorizonton belüli eseményeket, de _véleményed,_elképzelésed_ van-e róla?
    Vagy végülis senkinek sincs elképzelése arról, hogy ha – az elmélet szerint – “átszakad” a fekete lyuk, akkor hová jut, mi lesz ott és mi lyesz a helyén?
    Meddig növekedhet vajon a tömege? Végtelen nagyságúra nem növekedhet! Ezesetben ugyanis végtelen nagy lenne a gravitációja, és magába vonzaná a végtelen nagyságú világegyetemunket. Mi maradna a helyén? Vagy a végtelen tömeg és a végtelen tér egyesülése végtelen energiát eredményezne és ebből egy ősrobbanás születne?
    Ha elfogadjuk, hogy a galaxisok közepén egy-egy fekete lyuk van, akkor amikor két galaxis összeütközik a két fekete lyuk egymásba olvad… ugyanakkor létezik antianyag (hatféle kvark és ezek antianyag párja) a mi univerzumunkban is. Nyilván a fekete lyukban márcsak statisztikailag is több antianyag van, mint “rendes” 🙂 anyag. Ha az egyikben több antianyag lenne, mint a másikban, az befolyásolhat egy ilyen ütközés esetén valamit?
    Solouse-tól kérdeztem, de még nem ért rá válaszolni, hogy miért tartja “agyrémnek” Hawking elméletét a fekete lyuk gamma sugárzásáról (Hawking-sugárzás, gamma az eseményhorizont környezetében). Esetleg neked lenne erről véleményed? Bennem Hawking mint szaktekintély él, ezért (is) érdekelne a válasz.

  21. 20: Tudom hogy ez csak allegória 😀 Nehéz a négy dimenziót háromban megértetni! Az átszakadást nem a gumimenbránra értem, ezért is teszem idézőjebe!!! A téridő átszakadásáról kérdezek, nem a gumiéról! Nyilván ez az elgondolás feltételezi, hogy a téridő nem görbíthető végtelen mértékben.
    A multiverzum modell miatt kérdezem ezt az átszakadást. Ugye Hawking is – egy ideig – univerzumok közti utazásra gondolta használni a fekete lyukakat, de a közelmúltban revideálta az álláspontját.

  22. Mi az, hogy átszakad? Mi az, hogy hová? Szerintem a kérdés értelmetlen.

    A tömegmegmaradás elve továbbra is érvényes. A fekete lyuk tömege annyi, amennyi tömeg belement. Ez véges. Két galaxis teljes tömege is véges. Véges sok galaxis tömege is véges.

    Hogy a világegyetem teljes tömege véges-e vagy végtelen, az más kérdés. Hogy ez mind össze akarna-e zuhanni egyetlen fekete lyukba, az is kérdés. Szerintem nem. Akkor mért is lenne végtelen a fekete lyuk tömege?

    Az m tömegű fekete lyuk megfelelő távolságból ugyanúgy viselkedik, mint egy m tömegű anyagi pont. Ha egy anyagdarab (pl. csillag) túl közel kerül hozzá, akkor jelentős különbség lesz a különböző részeire ható tömegvonzás mértékében, és az anyagdarab szétszakad. Aztén szétszakadnak a molekulái, majd az atomjai, így elemi részecskék tömegeként zuhan a fekete lyukba. Ez a zuhanás látszik messziről, hiszen a gyorsuló töltés elektromágneses hullámokat gerjeszt. Bent már talán az elemi részecskék is elvesztik a struktúrájukat – akármit jelentsen is ez.

    Elképzelésem szerint a fekete lyukban sok teljesen struktúrálatlan anyag van közel egyetlen pontban, és nem történik vele semmi.

    Az általunk látott világegyetemben ugyan van antianyag, de sok-sok nagyságrenddel kevesebb, mint “sima” anyag. Ennek az okát senki nem tudja, de ha nem így lenne, mi sem lennénk, csak sok elektromágneses sugárzás – ez lesz abból, amikor részecske-antirészecske pár annihilálódik. Természetesen a fekete lyukak is normális anyagból vannak.

    Hawking elmélete arról szól, hogy a kvantummechanika szerint van olyan, hogy a semmmiből spontán lesz egy részecske-antirészecske pár. Ehhez elvileg kell a pár tömegének megfelelő energia, de ezt az energiát kölcsön is veheti a “tértől” a kialakuló pár, majd nemsokára annihilálódnak, a kölcsön energiát visszaadják, látszólag nem történt semmi. Hawking szerint megtörténhet, hogy ez a játék a fekete lyuk eseményhorizontja közelében történik, az antirészecske beleesik a fekete lyukba, ezzel csökkenti annak tömegét, a sima részecske meg nem tud mivel annihilálódni, és megszökik. Szerinte ez akár nagy energiájú sugárzás formájában akár fel is emésztheti a fekete lyukat. Szerintem meg ez egy teljesen önkényes fantazmagória. Egyrészt mért lenne olyan nagy a vákuumfluktuáció pont a fekete lyuk mellett? Másrészt mért pont az antirészecske esne bele a lyukba? Mért ne esne bele mindkettő, vagy ha véletlenszerűen az egyik elszabadul, akkor 50-50%-os valószínűséggel szabadul el az egyik és a másik.

    Ez a multiverzum dolog nem kizárható, de nem is igazolható. Szerintem a fantázia világába tartozik. De ha esetleg elő is fordulhat, hogy a fekete lyuk átjáró valami másik világba (vagy esetleg ennek a téridőnek egy másik pontjába), mire megérkezik az utas, minimum elemi részecskéire esett szét. Vagyis nem túl praktikus mint teleport.

  23. 23: Ábel
    “Mi az, hogy átszakad? Mi az, hogy hová? Szerintem a kérdés értelmetlen.”
    Tételezzünk fel egy multiverzum világot! Ebben az esetben az egyes univerzumokat valami elválasztja, hiszen másként nem lehetne multiverzumról beszélni. Ez a “határfelület”, vagy “határ téridő” mindkét univerzumhoz tartozik, egyik oldalán az egyik univerzum térideje, a másik oldalán a másik univerzum téridedeje létezik. Ha egy fekete lyuk az egyik univerzumban a téridőt képes meggörbíteni, akkor nyilván torzul, görbül, a másiké is. Eddig ugye helyes a megfontolás?
    Az a kérdés, hogy ha a fekete lyuk annyira meggörbíti az egyik univerzum téridejét, hogy az nem képes tovább torzulni, átlép-e egy másik univerzumba? (Ha meg nem, akkor hová? Létezhet valami két univerzum között? Mert ugye semmi az nem lehet.) Ezesetben ugyanis valamilyen módon, időlegesen meg kell szűnnie ott a határfelület folytonosságának. Akár úgy is mondhatnám, hogy valameddig ott egybeolvad a két téridő…? Ezt értem “átszakadáson”. Azaz a két határfelület között át lehet jutni. Erre jobb híján az “átszakadás” kifejezést használom, nem jut eszembe különb 🙂
    A fekete lyukkal történő teleportálás lehetőségét senki sem vetette fel. A fekete lyuk _segítségével_ történő utazást vetette fel Hawking, de azzal most ne foglalkozzunk. Elég kérdést ad ez a részlet is és remélem nem veszed rossznéven a kérdésdömpinget 🙂

  24. 23.

    “Hawking elmélete arról szól…”

    Amit leírsz, az nem a Hawking sugárzás, hanem a Penrose-folyamat. Forgó fekete lyukak eseményhorizontján kívül van még egy tartomány, amit ergoszférának hívnak. Itt keletkezhetnek olyan részecske-antirészecske párok, aminek az egyik tagjának negatív az energiája. Nem feltétlenül az antirészecske lesz negatív energiájú, és nem feltétlenül lesz köztük negatív energiájú, lehet, hogy mindkettő pozitív. Ha mindkettő pozitív, akkor egyforma valószínűséggel esnek át az eseményhorizonton, vagy jönnek ki az ergoszférából. Ha viszont az egyik negatív energiájú, akkor az csak befelé eshet, mert eleve csak az ergoszféra belsejében létezhet negatív energiájú részecske. Ez a negatív energiájú részecske csökkenti a fekete lyuk energiáját.

    Még egy megjegyzés: tömegmegmaradás elve nem létezik. Ilyen természeti törvény nincs.

  25. 24. Az általános relativitáselmélet egyik fontos megállapítása, hogy a tér és az idő azok nem valami eleve létező dolgok, amiben vagy megjelenik az anyag vagy nem, hanem a téridőt az anyag hozza létre.

    Ebből következik, hogy a mi világegyetemünk az anyag és a téridő összefüggő rendszere. Ha valamit látunk, az a mi világegyetemünkben van, amihez a mi téridőnk tartozik.

    Namost ha feltételezzük, hogy léteznek más univerzumok, azok nem látszanak a mi univerzumunkból (hisz nem látjuk őket), tehát más, a mienktől független téridőben vannak. Ezek a téridők a saját univerzumukban létező anyaghoz vannak kötve, önmagukban koherensek, viszont nincs kapcsolatuk egymással, mert akkor létezne egy nagyobb tér, aminek ezek a részei lennének, viszont akkor az a nagyobb tér alkotna egy univerzumot, tehát nem külön univerzumokról beszélnénk.

    Tehát a különböző elképzelt univerzumok között nincs, nem képzelhető el “határfelület”, vagy “határ téridő”. Ha mindenképpen ragaszkodunk ahhoz a fantáziához, hogy az univerzumok között közlekedni akarunk, akkor az átjárót bele lehet képzelni abba az egyetlen objektumba, aminek a belsejéről nincs és nem is lehet semmilyen érdemi információnk: a fekete lyukba. Szerintem csacsiság az egész.

  26. 26.

    “Szerintem csacsiság az egész.”

    Nem feltétlenül csacsiság, bár sok további kérdés is felmerül. Pl tényleg egy másik világba jutunk, vagy a miénk egy másik pontjába? Véges sok ilyen másik világ van, és a másodikból átjuthatunk egy harmadikba, onnan egy n.-be? És a sokadik lépés után a sajátunkba jutunk vissza? stb

    https://en.wikipedia.org/wiki/Penrose_diagram

  27. 27: Tudod mi a fura? A természettudományok többsége úgy működik, hogy a valóságot vizsgálják, modelleket alkotnak, validálható állításokat tesznek, amiket aztán igazolnak vagy cáfolnak.

    És ott van a kozmológia, amiben a megfelelő terminológia mellett mindenféle ellenőrizhetetlen blődlit be lehet dobni. Ha ez a Galaktika valamelyik számában jelenne meg, mint novella, akkor természetesen rendben lenne, de nem, “tudományos” modellként adják elő.

    Ez a multiverzum-elképzelés olyan mint Isten léte: sem cáfolni, sem bizonyítani nem lehet. Mégis van egy különbség: vannak, akik állítják, hogy tapasztalták már Istent.

  28. 28.
    Tökéletesen egyetértek. A Hawking-féle szenzációhajhászok pedig minden elképzelhető fantasztikumot kiagyalnak és bedobnak a köztudatba, ha matematikailag leírható. Sajnos a kozmológia már rég nem a valóságot próbálja leírni, megérteni, inkább elméleti matematikai konstrukciókat gyártanak. Olyan ez mint a régi vicc, mikor a rendőr matekozni tanítja a fiát.
    “Pl tényleg egy másik világba jutunk, vagy a miénk egy másik pontjába?” szerintem meg Bangó Margit nappalijába. Ez pont olyan ellenőrizhetetlen, ergo cáfolhatatlan mint bármi más. 🙂

  29. Köszönöm szépen Uraim!
    Most már körülbelül megvan a válasz a kérdéseimre! 🙂

  30. Szerintem a fizikusok tudják, hogy hol a határ a tények és a fantázia között. És ha hobbiból megpróbálja leírni azt, ami nem bizonyítható, azzal sincs baj. A kérdés az, hogy ezeket az eredményeket hogyan tálalják a laikusoknak, azoknak, akik még a 100 évvel ezelőtt született relativitáselméletet sem értik. Mert egy laikus nem tudja eldönteni, hogy ez a tényleges valóság, vagy csak “agyrém”.

  31. 11. Ciki

    Köszönet a hozzászólásért, és a David La Point kísérletekkel, és csillagászati megfigyelésekkel alátámasztott nagy energiájú, gömb alakú, elsődleges mágneses mezők létezéséről, szóló video link csatolásáról.

    Nehezen érthető józan ésszel, hogy nyakatekert magyarázatokkal és egyenletekkel toldozott fekete lyuk elmélet hogyan létezhet ezek után?
    Ugyanúgy, mint más tudomány szakterületeken:
    kevés,
    vagy esetenként hibásan keletkeztetett,
    vagy feldolgozott,
    vagy félremagyarázott,
    információra alapozott elméletek (elképzelés, hit valamiben, hogy úgy van, amint elképzeljük)
    simán tovább élnek a megdönthetetlen cáfolat ellenére is, mert a hirdetői olyan magas fokon állnak a tudományos hierarchiában, hogy elnyomják az újat, a jobbat.

    Jómagam egy józan gondolkodású emberként sosem tudtam felfogni a “gondolatban létező” csillagászati elméleteket.
    David La Point kísérletei viszont teljesen meggyőzőek.
    Szerintem teljesen nem igaz, hogy átlag intelligenciával nem lehet megérteni bonyolult dolgokat.
    A természet törvényei igen nagy precizitással meg vannak határozva.
    Minden folyamat ezen törvények szerint működik, nincs nyakatekerészett elméletekkel magyarázható jelenség, időugrás és a többi. Csak rosszul magyarázott mérési eredmények, és nem egyszer egyéni elképzelés tudományos csomagolása.

  32. Mikor azzal az emberrel beszélgetek térről, időről, utca emberének felfoghatatlan fizikai jelenségekről, aki harminc évig oktatta ezeket a nehezen emészhető ismereteket az egyetemen, azt tapasztalom, sokkal alázatosabban közelít ezekhez a témákhoz, mint amit néha tapasztalok a majdnem a tudás bírtokában lévők részéről.

  33. 32. Bogozy.
    Tudod, ezekről a nyakatekert elméletekről nekem mindig Murphy jut eszembe!
    “Működésképtelen elképzelése mindenkinek lehet! ” 😀

    Egyébként La Point jelenleg a CERN-ben kisérletezget. Sikerült “megfertőzni” elméletével egypár részecskeelmélet tudóst is!

  34. Mióta a fotonnal való babrálgatások közepette dobtunk egy hátast a kettős viselkedésétől, sőt maga a hullám vagy részecske viselkedés attól függött, hogy figyeljük e vagy sem, szerintem a kozmológián, elméleti fizikán belül szinte semmi sem túlzás. Minden tömeggel rendelkező objektum görbíti a teret, nem csak a fekete lyuk. Az időt nem nevezhetjük negyedik dimenziónak, mert a teret “létrehozó” anyag nélkül nem létezik. Persze a mi téridőfelfogásunk szerint, mivel mi a teret csak anyaggal együtt érzékelhetjük, anyag nélkül nincs tér, tér nélkül nincs idő. Az abszolút nulla fokon elméletileg minden anyagi részecske “alkotóelemeire” esik szét, teljesen elveszti az energiáját. De attól még létezik. Viszont a térre, időre gyakorolt hatása nulla.

  35. 35. Dan

    Én kérek elnézést, de épp nem rég olvastam, hogy az atomok abszolút nulla fokra történt lehűtése során az atomot alkotó részecskék egy minimál energia szintre állnak be.
    (legkisebb előírt sebességre lassulva)
    Ennél lassabban nem mozognak, hűtésre nem esnek szét, szétesés csak nagyon nagy energiájú külső ütközés behatásra történhet.

    Ha a nulla fokon történő, minden anyagra vonatkozó szétesés elmélet igaz lenne, mi módon szerveződnének újra a felmelegedés során?
    Gagyi elmélet.

  36. Abszolút nulla fokot nem tudunk előállítani, a világűrben is “melegebb” van annál. A nagyon nagy energiával rendelkező ütközés hőt (is) termel. A lényeg kulcsa a hő. Az elemi részecskék csak abszolút nulla fok felett kölcsönhatnak egymásra, a fölött van értelme térről és időről beszélni. Minden részecske “rezeg” hő hatására a rezgésének mértéke nő. Abszolút nulla fokon nincs “rezgés”, nincs kölcsönhatás, nincs világegyetem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük