(1671) Lehetséges-e az emberiség nukleáris reaktorainak a leszerelése?

VIP. 25.

 

A Fairewinds Energy Education ismertetése: Az atomreaktorok (amerikai, francia, német) leszerelései mellett valódi veszélyt jelent a radioaktív szennyező anyagokról történő gondoskodás elmaradása. Aki nem tudná, az atomhulladékok sok ezer éven át az emberre veszélyes radioaktív anyag marad. A tanúsítások szerint az pedig egyértelmű, hogy 40 évvel ezelőtt az atomreaktorok tervezőinek fogalmuk se volt arról, hogy miként lehet majd ezeket a reaktorokat szétszerelni és az erősen radioaktív anyagokat biztonságosan elhelyezni, sőt még arról sem, hogy működés közben a keletkező radioaktív hulladékkal mit lehet kezdeni (a hűtésen kívül). Ennél is nyugtalanítóbb, hogy az idő múltával nem történt előrelépés annak kiderítésére, hogyan lehet megoldani az anyag biztonságos tárolását a szükséges 250.000 évre. Ebből is látható, hogy amit az emberiség az atomreaktorokkal művelt az elképesztő felelőtlenség saját jövőjét illetően.

_________________________________________________

A folytatást (szokásos módon) azoknak küldöm el, akik adománnyal hozzájárulnak a honlap költségeihez. Kapcsolat: evatibor#t-online.hu.

_________________________________________________
_________________________________________________
_______________________

78 gondolat erről: „(1671) Lehetséges-e az emberiség nukleáris reaktorainak a leszerelése?

  1. Paksi szakember diákok előtt beszélt az atomerőműről és a radioaktív anyagok elhelyezésének problémájáról.
    A következőt sikerült mondania.

    „Egy szobában elfér egy atomerőmű élete során keletkező összes sugárzó hulladék.” Ennyivel el is intézte.

    Az is egyszerű, ahogy az elfántot beteszem a hűtőszekrénybe.
    Kinyitom az ajtót.
    Beteszem az elefántot.
    Becsukom az ajtót.

  2. Persze, egy szép NAGY szobában, wuhaha 🙂 btw, felesleges a folytatás, úgyis az van benne hogy „mindmeghalunk” 😉

  3. 2: HAdvezér a katonáknak lelkesítő beszédet tart a csata előtt: úgyis mind meghaltok egyszer, akkor legyetek szivesek ezt ma megtenni a hazáért, a királyért, a kormányon levő oligarchákért, stb… 🙂

  4. Károly!
    Mielőtt beteszed az elefántot a hűtőbe soha ne felejts el előtte kivenni az oroszlánt!

  5. 1:
    A hatalmasságoktól kezdve a legkisebb kisemberig mindenkinek az a célja, hogy minél maradandóbb nyomot hagyjon maga után. Ezért vannak a sírkeresztek, sír felíratok, élő fa törzsébe bevésett monogramok, szobrok, emlékművek, utcanevek és persze piramisok is. Viszont még senkinek se sikerült elérni a 10.000 évet. Ehhez képest az atomerőműveket készítő mérnökök utolérhetetlenek. Az ő „alkotásai” negyed millió évig fogják hirdetni találékonyságukat. 😀

  6. nem értek hozzá, de szerintem ma már feljett a robottechnika, azokkal bírják mozgatni, betárolni a hulladékot

  7. 6:
    Betárolni? Hová? — Fukusimánál kiderült, hogy az erős radioaktív sugárzás rövid időn belül kifingatja a robotokat is.

  8. Hát igen, az elektronika se bírja sokáig a sugárzást, a szerkezeti anyagok is elgyengülnek. Ezzel együtt nyilván robotokkal meg lehet oldani az anyagmozgatást, ha szükséges.

    De tényleg van arra megoldás, hogy hova teszik, mit csinálnak a fűtőanyaggal?

    A 4. generációs atomerőművek elvileg a hagyományosak kiégett fűtőelemeit hasznosítják. Tud valaki bővebbet, pontosabbat arról, hogy hogyan, és hogy lesz belőlük a dolog végén?

  9. Az amcsik megoldották a radioaktiv anyag tárolását. Puskagolyóként ellövöldözték Boszniában.

  10. Egyszer már volt ez a téma és akkor felajánlottam, hogy legalább tíz jelentkező esetén megszervezek nektek egy látogatást a Paksi Atomerőműben, idegenvezetéssel. Olyan helyekre is bemehettünk volna, ahová átlag civil nem. A kezdeti lelkesedés után két ember maradt, kik három nappal előtte végül lemondták.
    Mire emlékeztet titeket ez a ‘ ha csak tíz ember akad… ‘ ?
    Lényeg a lényeg, hogy bár a kérdés roppant fontos, ti nem vagytok megfelelő partnerek a megbeszélésében. Azért nem, mert amikor volt rá páratlan alkalom, hogy egyáltalán megnézzétek miről is beszélgetünk, akkor sem emeltétek fel a feneketeket a fotelből. És ha rossznéven is veszed Tibor bá’, ezesetben te is lesüllyedtél a rózsadombi „emeberi jogok védőinek’ szintjére, akik megmondják a tutit a kényelmes fotelből, bár élő cigányt még csak képen látttak.
    Nem állítom hogy az atomenergia kockázatmentes, de azt igen, hogy az atomerőművekben nem az atomenergia a fő kockázati forrás! Nagyságrendekkel nagyobb veszélyeket rejt magában az emberi kapzsiság, a hiúság és a hatalomvágy.
    Közületek ki járt már Ófaluban? Ki látott már működő atomerőművet belülről? Ki vett részt legalább egy kicsit egy atomerőmű leszerelésében? Kinek van legalább egyetlen vacak, reaktor mellett eltöltött munkaéve?
    Hiába jó a poszt témája, ha nem értitek miről is szól! Sőt, még a megérteni akarásához is lusták vagytok!
    Lám, igazad volt Tibor bá’, valóban morogtam. És merd állítani, hogy nem jogosan!
    Ha másért nem is, de a bogrács miatt mindigis morogni fogok!

  11. Na mégegyszer: http://nukinfo.reak.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3463:kina-toriumos-soolvadekos-reaktor-fejlesztesebe-kezd&catid=8:kutatas . Tehát több évezredre elegendő energia áll a rendelkezésünkre. Ha elfogyna végre az olaj (amit már nagyon régóta jósolnak) , akkor egy sokkal környezetbarátabb forrásra kellene átállnunk (ez megoldás lenne az állítólagos ember által okozott klíma mizériára is).A németek bezárják az atomerőműveiket – valamit csak tudnak. A szennyezett anyagokat a szennyezett területeken (pl. Pripjaty, Fukushima) lehet tárolni. Kedves Világvége Várók : ezeket a témákat le kellene venni, az aktuális szorongásokozó témáitok közül.

  12. 11. Igen, rengetegen beszélnek, környezet védősködnek, anélkül, hogy személyesen utána olvasnának, utána járnának bárminek, amit fikáznak.

    12. Az atomerőmű technológia fejlesztésben óriási lehetőségek vannak.
    Sajnos a nép java megelégszik azokkal az információkkal, amelyeket a szájába adnak. Sokszor egy-egy iparág lobbi érdeke jelenik meg. Pl. a barnaszénerőművek környékén óriási erdőpusztulások, de a környezetvédők nem veszik észre, a hagyományos energia hordozók finanszírozta szervezeteik az atom erőművek előtt hangoskodnak. Egy jól működő atomerőmű szinte semmi környezetkárosítást nem okoz.

  13. 12,
    Szép álmok,merész elképzelések,nagy tévhitek.A világ energiszükségletét lehetetlenség kiváltani .Kár is beszélni erről,havonként kellene átadni folyamatosan a nukleáris erőműveket.hogy potolni lehessen a kieső fosszilis energiát.Egy erőmű megépitése kb 15 év és csillagászati ára van . Ha vége a köolajnak vége a modern civilizációnak.
    A világ jelenlegi összes atomerőművének részesedése az energiatermelésben. Még hányat kellene ezek mellé épiteni??!
    http://images.slideplayer.hu/8/2106766/slides/slide_3.jpg

  14. 13, az Urán is véges energiaforrás ,kitermelésének tetőzése 2o2o- ra várható és ott is beindul a kitermelés visszaesése.
    Szénből még kétszáz évre van tartalék , (lásd Kina kéthetente helyez űzembe szénnel működő erőmúveket , a közelgő uránkitermelési csúcs miatt nem vacakol a drága atomerőművek épitésével) – lesz enregiájuk,belélegezhető levegőjük és élhető környezetük viszont már nem .Mint London a viktoriánus korban 🙂

  15. Húú, de kár bármit is írni. Újra és újra ugyan azok a hülyeségek hangzanak el. Kedves atomerőmű-pártiak! Az olaj által biztosított energiaforrást nem lehet atomerőművekkel pótolni. Az összenergia fogyasztása olajalapon kb. 80%, míg ma atomenergiából mindössze 5-6%-ot tesz ki. Gondold át, hogy mihez kell olaj, mert nem csak a segged alatt levő autót hajtod azzal. Ha csak az szólhat hozzá a témához, aki már járt atomerőműben, akkor hogy mer az atomerőműben járt illető olyan témához is hozzászólni, mint médiafogyasztás, ha még sohasem járt egy médiaszékházban, vagy milyen alapon alkot véleményt építészeti kérdéseket érintő lakóhely-kialakításról, ha sohasem járt mérnöki irodában. Egyáltalán miért mer atomenergián kívül másról véleményt nyilvánítani?

    Még egy tévhitnek a módosítása. Várja a fene az összeomlást, de sajnos minden jel erre mutat. Gondold azt, hogy a gazdasági fejlődés örök, csak hagyd békén azokat, akik készülnek a szűk esztendőkre is.

  16. 17: „Ha csak az szólhat hozzá a témához, aki már járt atomerőműben”
    Aki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul. Főhajtással veszem tudomásul egyéb téren bárkinek a felkészültségét, de annak már tanújelét adtátok, hogy atomenergetika terén nem vagytok felkészültek és nem is akartok megismerkedni vele, mert a sajtóból úgy értesültetek, hogy sátántól való. Így aztán nem csoda, ha a többség ma is az egykörös, grafit moderátorral szerencsétlenkedő forralóvizeseknél tart és Csernobillel példálózik. Meg a németek atomerőmű bezárásaival… Mivel termelnek helyette energiát? Fosszilis erőművekkel! Ja, igen! Meg a napelemparkjukkal! (A napelem előállítása, energiaegységre vetítve több veszélyes hulladékot termel, mint az atomerőmű!) Poltikai húzás volt az egész, nem pedig környezettudatos viselkedés. Persze beszélni lehet róla, hiszen a vélemény szabad 😛
    Ami a kőolajat illeti, már most is simán kiváltható lenne más energiaforrásokkal, ha nem lenne benne annyi érdek, annyi pénz. Sokkal hasznosabb lenne a gyógyászati, de akár kozmetikai célokra történő felhasználása (bár tény, hogy az e célra alkalmazott anyagok jórészt pont az üzemanyaggyártás melléktermékei 😀 ). Meg is fog történni ez a váltás aránylag hamarosan. Remélem békésen.
    Ezzel kapcsolatosan érdemes lenne egy kicsit mélyebb merítésű, igazi, klasszikus Tibor bá’-san igényes cikket kanyarítani Nikola Tesla munkásságáról, majd egy másikat Egely Györgyről pro- és kontra.
    Persze ez csak egy ötlet 🙂

  17. Off: 11: Pipas, engem erdekelne az eromu latogatas bar egyket ismerosomon kivul aligha jonne mas…

    On: mi, az emberek, nagy tomegekben fel sem fogjuk a dolgok sulyat. Semmilyen teren.
    Vegletek kozt ingazunk. A legszomorubb az hogy adott a tudasunk amivel megmenthetnenk magunk es megsem hasznaljuk ki vagy csak rossz hatasfokkal…

    Meglehet nemvagyunk meltok hogy hosszutavon is a kozmosz polgarai legyunk? (Ahogy Sagan mondana)

  18. 18. Pipás: A sajtó vezérfonala atomenergia kérdésben a kormány elképzeléseit tükrözi. Így, aki sajtóból tájékozódik, az éppen az atomenergia-lobbyval találkozhat. Érvelésed már itt kisiklott. Második kisiklás a Csernobilt követő Fukushimában történt katasztrófa elbagatelizálása, sőt tagadása, legjobb esetben is természeti csapásként kezelve az ügyet. Mintha Gundersen szakmai véleményei nem is létezne. Valóban ő is csak a médiából tájékozódhat?

    Fő nézeteltérés az atomerőmű-pártiak és a blogon megszólaló atomerőmű-ellenesek között, hogy az ellenzők már jó ideje belátták, hogy ezt a mérhetetlen energiafogyasztást nem lehet kiváltani. De ti még mindig a kiváltáson agyaltok! Még mindig a „tagadás” fázisában tartasz. Az atomerőmű működtetésének előfeltétele a mai kiszolgáló rendszer, és még így is ennyi katasztrófát rejt magában. Mi lesz egy összeomló társadalom idején? Erre nem csak tanulmány nincs, de még gondolni sem mernek az ott dolgozók. A tudomány mögé bújva hadoválsz „arabusul”, miközben nyilvánvaló tényeket nem vagy hajlandó észrevenni. Az „olaj felhasználása gyógyításhoz” ötlet is gondolom az atomenergia által okozott károk gyógyítását takarná elsősorban.

  19. 11 – Pipás!
    A poszt nem arról szól, hogy a legmodernebb atomerőművek nem biztonságosak (bár ott se olyan rózsás a helyzet, mint ahogy gondolod)*. Hanem a keletkezett radioaktív anyagok tárolásáról, ami nincs megoldva. Persze úgy is lehet élni, hogy „utánam a vízözön” de ezt nem illik nyíltan bevallani. Engem legjobban az fogott meg, hogy 40 éve úgy lendült be a reaktor építés, hogy fogalmuk se volt, mit fognak csinálni a kimerült fűtőelemekkel és hogyan fogják leszerelni az idejét múlta reaktorokat. Ez nem felelős mérnöki gondolkodásra vall.

    * Parkinson törvénye: Ami elromolhat, az el is romlik. – Építhetsz te valamit abszolút biztonságosra, az emberi tényezőt nem tudod kiküszöbölni. Csernobilben se a grafit volt a baj, hanem a hülye személyzet. — Most volt az öngyilkos másod pilóta esete. Készítettek egy halál biztos elrendezést a terrortámadás ellen, és pont ez akadályozta meg, hogy a pilóta elhárítsa egy elmebeteg őrült tettét. Nemrég volt, hogy két vasúti szerelvény egy vágányon 135 méterre állt meg egymástól. A biztonsági berendezés le volt kapcsolva a felügyelő személyzet figyelmetlen volt. Senki se akar meghalni, mégis nincs olyan hét, hogy Magyarországon vonat ne találkozna gépjárművel. Lehet hinni Paks biztonságában, de a tapasztalat azt mutatja, hogy naiv vagy. (mellesleg Csernobil és Fukusima mellett volt még néhány baleset: Three-mile Island, Windscale. És, ha jól tudom Pakson van felállítva sziréna, és terv, mit kell tenni, ha megszólal. Ezek szerint nem volt mindenki olyan optimista a biztonsággal kapcsolatban, mint te.

  20. 21. A mérnökök mégsem felelősebbek (avagy racionálisabb gondolkodásúak), mint a bőőcsészek? 😀 Egyszerűen emberek. 🙂

  21. 17 Gloucester
    Eddig a legjobb hozzászóláás, amit itt valaha olvastam. Emelem kalapom!

    „Az olaj által biztosított energiaforrást nem lehet atomerőművekkel pótolni.” PONTOSAN és ez a lényeg.
    És semmi mással. Az ok pedig qurva egyszerű: időhiány.

  22. Tibor bá’, ha leszel kedves mégegyszer átfutni a hozzászólásomat, megtalálod benne:
    „Nem állítom hogy az atomenergia kockázatmentes, de azt igen, hogy az atomerőművekben nem az atomenergia a fő kockázati forrás! Nagyságrendekkel nagyobb veszélyeket rejt magában az emberi kapzsiság, a hiúság és a hatalomvágy.”
    Ebben tehát egyetértünk és láthatod hogy vannak tényezők, amelyek tekintetében nem vagyok optimista. Nem is állítottam soha a kockázatmentességet, nem is normális az, aki ilyet állít egyelőre. Hogy a későbbiek mennyire lesznek biztonságosak azt nem tudhatjuk, de valószínűleg soha nem érhetjük el a 100%-ot, mint ahogy semmi másban sem, ezért ahogy MURPHY törvénye helyesen állítja, ami elromolhat, az el is fog romlani 🙂 Erre viszont fel lehet készülni! Az emberi hülyeségre viszont nem. Murphy törvényének kiterjesztése szerint, „Ha mégsem romlana el, akkor jön egy leleményes idióta és elrontja.” No én ettől tartok leginkább.

    Ami az atomerőművek leszerelését illeti, az ma már megoldható, még a ma rendelkezésre álló eszközökkel is és nyilván lesznek még fejlesztések. Itt most leszerelésről beszélünk ugyebár és nem katasztrófaelhárításról! Jelenleg is alkalmaznak egyszerűbb robotokat és manipulátorokat az atomerőművi gyakorlatban és ahol az elektronika nem bírná, ott a mechanikus, pneumatikus, vagy hidraulikus cuccok megbízhatóan eldolgozgatnak. Amikor már a leszerelésről lesz szó, az időtényező kevésbé lesz fontos mint most, amikor el lehet adni azt az időt is, amit megspóroltunk 🙂
    Three Mile Island és Windscale mellett még volt egy pár, például Pakson is, bár kétségtelenül nem vagyunk rá büszkék. Az atomerőművi baleseteket egyrészt azért hozza mindig első oldalon a sajtó, mert – éppúgy mint a repülőgépbalesetek – elég ritkák ahhoz, hogy szenzációt keltsenek. Másrészt azért, mert kemény politikai harcok folynak a koncért és a sajtó nagyrészt bizonyos vallásközeli csoportok – mondjuk úgy, hogy a liberálisok – kezében van, akiknek nem érdeke, hogy egy ekkora biznisz állami kézben legyen. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánkézben lévő atomerőművek biztonsági mutatói romlottak (vö. hozzászólásomban a „kapzsiság” kitétellel)
    Összegezve tehát az atomerőművek biztonsága elsősorban a személyzeten múlik, ennek kiválogatása tehát az elsőlépés (és megfizetése, de ezt már más tészta). Az elhasználódott cuccok, majd az egész erőmű leszerelése megoldható, a kakis motyó elhelyezése lesz a sarokpont. Folynak kutatátsok e téren, hiszen tíz éven belül aktuális lesz a kérdés. (Ezért is hoztam fel Ófalut.) Jelenleg is zajlanak felmérések és kutatások például a pécsi uránbánya elhagyott tárnáiban, de Svédország mély barlangjaiban is. És természetesen folynak kutatások a számomra leginkább elfogadható irányban, a radioaktív hulladék reprocesszálása, újrafelhasználása irányában is. (Ez alatt természetesen nem a gyengített urán lövedékeket értem :-/ ) Hogy ezek milyen eredménnyel fognak járni, azt majd meglátjuk. Bízom benne, hogy a hulladékot úgy fogjuk tudni elhelyezni, vagy felhasználni (és ez lenne az igazi megoldás!) hogy szakértői ÉS társadalmi ellenőrzöttsége biztosított legyen.

  23. 24,” Bízom benne, hogy a hulladékot úgy fogjuk tudni elhelyezni, vagy felhasználni (és ez lenne az igazi megoldás!) hogy szakértői ÉS társadalmi ellenőrzöttsége biztosított legyen ”

    Hoppá ,te melyik világon élsz? Ezek a dolgok már nagyon rég kicsúsztak az ellenőrzés alól.
    http://offforever.blog.hu/2014/08/03/ketyegnek_europa_atombombai

  24. 24:
    Nem hiszem, hogy lenne közöttünk félreértés. Mindössze másképp súlyozzuk a dolgokat.

  25. Az biztos, hogy a személyes beszélgetés hatékonyabb. Már csak a kávé miatt is 😉

  26. 20: Olyan dolgokat tulajdonítasz nekem, melyeket nem állítottam. Olyan dolgokat is állítasz, melyek esetében legalábbis tévedsz.

    „A sajtó vezérfonala atomenergia kérdésben a kormány elképzeléseit tükrözi.”
    Ez tételesen nem igaz. A sajtóban legtöbbször atomerőmű ellenes cikkek jelennek meg. Most nem is akarom minősíteni őket – hiszen nyilván akad köztük egy-kettő, amely tényeken alapszik – pusztán a tényeket rögzítem, hogy így van.

    „Második kisiklás a Csernobilt követő Fukushimában történt katasztrófa elbagatelizálása, sőt tagadása, legjobb esetben is természeti csapásként kezelve az ügyet.”
    Na ilyet pedig végképp nem írtam sehol, sőt ezzel ellentétes értelmű hozzászólásom is megjelent már, egy korábbi atomerőműves cikk kapcsán. Visszakereshető is, tehát nem látom az igazságtartalmát a kijelentésnek.

    „Az “olaj felhasználása gyógyításhoz” ötlet is gondolom az atomenergia által okozott károk gyógyítását takarná elsősorban.”
    Tekintettel arra, hogy sok más esetben tapasztaltam már, hogy széleslátókörű ember vagy, meglepődtem ekkora tájékozatlanságon. A kőolajszármazékokat ma is alkalmazzák a gyógyászatban is, a kozmetikai iparban is, de műanyagok is készülnek kőolajszármazékokból. Nem ötlet, hanem megintcsak tény.

    Arról megintcsak nem írtam sehol, hogy nem kellene felkészülni a gazdaság, a civilizáció összeomlására. Kell, szükséges, hiszen a hét bő esztendőt mindig – hangsúlyozom: mindig! – követi a hét szűk esztendő. Egyébként ezt célzó hozzászólásom is volt nemrég.

    Hogy érdemi eredményekre juthassunk, érdemes a tényeket figyelembevenni vitánk során!

  27. 27. Pipás

    Hogy a meddő vitát részemről elkerüljem a kávét magamban ittam meg. 🙂

  28. 24. Pipás

    “Nagyságrendekkel nagyobb veszélyeket rejt magában az emberi kapzsiság, a hiúság és a hatalomvágy.”

    Csak tudod nem mindegy, hogy a felelőtlenség ára egy lopott bicikli, vagy az élővilág visszafordíthatatlan pusztulása.

    “Nem is állítottam soha a kockázatmentességet, nem is normális az, aki ilyet állít egyelőre. Hogy a későbbiek mennyire lesznek biztonságosak azt nem tudhatjuk, de valószínűleg soha nem érhetjük el a 100%-ot, mint ahogy semmi másban sem”

    Magyarul:

    Az atomerőművek veszélyesek, egyelőre mindenki őrült, aki ennek az ellenkezőjét állítja. Nem tudjuk, hogy mennyire biztonságosak, se most, sem a jövőben, viszont biztos, hogy soha nem lesznek biztonságosak. 😀

  29. 24. Pipás

    “Az atomerőművi baleseteket egyrészt azért hozza mindig első oldalon a sajtó, mert – éppúgy mint a repülőgépbalesetek – elég ritkák ahhoz, hogy szenzációt keltsenek.”

    Gondolom akkor ha egy végzetes aszteroida közeledne a Föld felé, akkor a családodat is azzal próbálnád nyugtatni, hogy ezt a hírt a sajtó részben azért hozza első oldalon, mert elég ritkán történik ahhoz, hogy szenzációt keltsen. 😀

  30. 31:
    „Nem tudjuk, hogy mennyire biztonságosak, se most, sem a jövőben, viszont biztos, hogy soha nem lesznek biztonságosak.” Nem írtam ilyet, nem is utaltam rá. Azt írtam, hogy soha nem fogja elérni a 100%-os biztonságot. Szerinted melyik energiaforrás éri el ezt a kívánatos értéket? Most már érdekelne a válaszod!

    „Gondolom akkor ha egy végzetes aszteroida közeledne a Föld felé…”
    Kissé erőltetett a párhuzam nem gondolod? 🙂 Egyébként szerintem nem hozná a sajtó sem az első, sem a második oldalon. Ha visszaolvasod az erről szóló híradásokat, kétféle van:
    1: aszteroida közeledik a Föld felé, közel fog elhaladni, de azért elég messze
    2: aszteroida haladt el a Föld mellett, igen közel
    Tehát ha biztosak benne, hogy elég messze lesz, akkor előre elmondják. Ha necces a dolog, akkor csak utólag 😛

  31. 18.
    „Nikola Tesla munkásságáról, majd egy másikat Egely Györgyről pro- és kontra.”

    Egely György szerintem egy csaló.
    Nikola Tesla pedig szerintem szintén az volt.Miért van az hogy Tesla abban az időben amikor még nem volt félvezető technika meg alapszinten volt az elektromosság mégis tudott ingyenenergiás rendszereket készíteni.Ma pedig miért nem tud egy villamosmérnök ahhoz képest kurva fejlett elektronikával egyet sem készíteni?
    Mert Tesla is lehet(persze nem biztos)hogy egy szenzációhajhász csaló volt, vagy ha nem ő akkor pedig az aki a Tesla könyvet írta ( gondolta elad pár 10.000 db-ot a könyvből és milliomos lesz ,mert ez is simán benne van a pakliban, pénzért az emberek sok mindenre képesek….)Ha Tesla meg tudta volna csinálni régen ezeket a rendszereket akkor ma is megtudná egy villamosmérnök, de szerintem Tesla nem csinált meg mindent amit leírtak….Ja , persze , félvezető elektronika nélkül rézdrótból 1800-ban ingyenenergiás rendszereket készített.:D

    Viszont a Horváth testvérek állítólag készítettek vízzel hajtott autót a 80-as években, az nem tudom igaz lehetett e . A rendszere lényege egyszerű volt: A vizet egy tűimpulzussal bombázta állítólag megfelelő szerkezeti kikalakítás és anyagmegválasztás mellett amivel 4000 cc3-as autót hajtott hidrogénnel.Csak kinyírták mindkettőjüket. Ahooz hasonlíthatjuk mint amikor egy szöget a falba kellene nyomnunk kézi erővel , ami lehetetlen, viszont ha ütjük kalapáccsal(tűimpulzus) akkor könnyedén beütjük kézi erővel is…..Tehát a bontandó vízben csináltak egy nagy mágneses teret majd ráküldtek egy tűimpulzust , egyébként viszonylag rohadt egyszerű volt a rendszerük, minden csak beállítás kérdése volt.Így nagyon kis erővel bontották fel a vizet hidrogénre…. Érdekes téma…https://hu.scribd.com/doc/64951974/47/A-Horvath-fele-vizbonto-1976

  32. 33:

    A perpetum mobile régi álma, mondom ÁLMA a feltalálóknak, akik nem hajlandók tudomásul venni az energia megmaradásának elvét. A laikus tömegek pedig zabálják a dumát és elhiszik, hogy ezeket a ragyogó feltalálókat nem engedik érvényesülni. A víz a hidrogén gáz égésterméke, vagyis hidrogén-oxid. Fajlagosan a hidrogén égetése adja a legtöbb vegyi energiát. A vízből természetesen lehet kinyerni hidrogént. Azaz fel lehet bontani a vizet hidrogénre és oxigénre, de ahhoz legalább annyi energia kell, mint amennyit a hidrogén elégése felszabadított. A mágneses tér, és a tűimpulzus csak duma!

    A Tesla értékeléseddel egyetértek.

  33. 33: 34: Tesla egy szenzáció hajhász csaló volt, bár ehhez képest a ma létező 3 fázisú generátort, motort s egyáltalán a mai váltakozó áramú rendszerünket, meg pl. a rádiót neki köszönhetjük. Az is tény, hogy a Westinghouse-al kötött szerződés szerint, az eladott áram árának 5% Őt illette volna, amiről mivel egy sarlatán csaló szélhámos volt, önként lemondott…

  34. 32.

    Csak a pillanatnyi energiaszükséglet fedezése kockázatos. A töredékéből is kellemesen lehetne élni.

    Én megkockáztatom azt a kijelentést, hogy egy technológiát egészen addig nem lenne szabad alkalmazni, amíg a környezeti katasztrófa lehetősége nem zárható ki 100%-ban. Túl sokat várnék el? 😀

  35. 37. Az egész nyugati ipari civilizáció maga a környezeti katasztrófa. A globális felmelegedés sem kisebb katasztrófa, mint reaktorok százaival teleszórni a világot. Autózás, elektromos fogyasztók, műanyaggyártás, vegyipar, már önmagukban is mind katasztrofálisak.
    Olyan anyagok ezreivel elárasztani a világot, amiknek a visszaforgatásáról halvány fingjuk nem volt az alkotóknak már a kezdetekkor és azóta sem.
    Egyébként a természet is csinál néha nem lebomló anyagokat. Úgy tudom, hogy a növények pollenjeinek a tokja olyan biopolimerekből épül fel, amik nem feltétlenül bomlanak le, itt vannak velünk évmilliókig. Persze ha elégnek, nem terhelik a környezetet, nem úgy, mint a műanyagok.

  36. 11. Pipás! Én jelentkeztem Tibor bánál, és megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy a gyenge érdeklődés miatt elmarad! Azért ha netán mégegyszer rászánod magad én jelentkező vagyok!

  37. 37: „… egy technológiát egészen addig nem lenne szabad alkalmazni, amíg a környezeti katasztrófa lehetősége nem zárható ki 100%-ban. Túl sokat várnék el?”

    Igen. Mert ebben az esetben ugye, még tüzet sem gyújthatnánk. Az ésszerűen vállalható kockázatra kell törekedni, legalábbis egyelőre. Addig, amíg fel nem fedezik a mindent megoldó, kockázatmentes megoldást. Amelynek megalkotásához persze majd megintcsak energia kell… valahonnan 🙂
    Az ésszerűen vállalható kockázat az, ami előre vitte mindig is az emberiséget. Az ésszerűtlenül vállalt kockázatokból születtek egyrészt a környezeti, vagy egyéb katasztrófák (ha sikertelen volt a vállalkozás), másrészt a hősök (ha sikeres volt a vállalkozás).

    Nem kell messzire menni a példáért, itt van Gloucester. Ő áldozatokat vállal azért, hogy felkészüljön a geddonra. Most függetlenül attól, hogy bekövetkezik-e az ő életében vagy sem, mit veszíthet rajta? A kockázat ésszerűen vállalható, sőt a tapasztalatait átadhatja majd a gyermekeinek, unokáinak is. Előbb-utóbb szükség lesz az ismeretekre.
    Ezért fizet például a Paksi Atomerőmű is horribilis pénzeket az 1998-ban létrehozott Központi Nukleáris Pénzügyi Alap-ba ( http://www.complex.hu/kzldat/t1300101.htm/t1300101_4.htm ), mert arra a pénzre előbb-utóbb szükség lesz, noha most is prímán fel tudnánk használni. Ugyanúgy, mint a megtermelt áramra, amely nélkül a további kutatások sem folyhatnának… Meg igazából a jelenlegi életvitelünk sem nagyon! 🙂
    Igazatok lesz, amikor arra fogtok rámutatni, hogy kevésbé pazarló életmóddal talán nem is lenne szükség atomerőműre. Magam is helyesebbnek tartom, ha megtanuljuk értékelni azt, amink van és takarékoskodunk vele! Éppúgy az árammal, mint a gázzal, vízzel is! Szigeteljünk, spóroljunk esővizet, stb… Sajnos, amíg ez minden egyes magyar embernek a tudatáig eljut, addigra késő lesz. Ezért szükség van egy olyan energiatermelő egységre, ami biztosítja a mai alapellátásnak tekintett szociális vívmányokhoz szükséges energiát. Higgyétek el, külföldről megvenni piszok drága lesz majd! (lásd cukoripar felszámolása Magyarországon)
    Ha mi nem segítünk magunkon, senki más sem fog!

  38. 39: Tóth Gábor
    Majd jövőre ismét megpróbáljuk, az idén már túl sok minden be van táblázva. Talán szerencsésebb is, ha hosszabb idő áll rendelkezésünkre a szervezéshez, ugyanis munkaidőben kell lebonyolítani. Így aztán szabadságot kell kivenni a dolgos hétköznapi kisembereknek, ami jó ha előre meg tudnak tervezni. Mert – ugye Tibor bá’! – egy nyugdíjas már akármikor ráér 😛
    Egy szép február végi, március eleji napon, amikor már nincs sár, de még nincs hóakadály. És még nem kezdődtek el az éves nagyjavítások 🙂

  39. 40:
    A kockázat vállalás intézményével tökéletesen egyetértek veled. Csak…. (mint már írtam) a mértékkel van a problémám. Igen, addig szükséges az atomreaktor, amíg az alternatívákkal és a takarékoskodással már nem fogunk csehül állni, de csak addig. Ugyanis az aprócska kockázatot meg kell szorozni ez esetben az iszonyatosan nagy „eseménnyel”. A 300 milliós USA-ban évente kb. 50.000 ember veszíti az életét a gépkocsikázás miatt. Ez utóbbi által nyújtott kényelemért ezt az árat kell fizetni, és ha nem is boldogan, de felvállalják. Egy atomreaktor esetében (lásd Csernobil) az ár ennél jóval magasabb, bár többnyire latens, és a léptéke előre nemigen tudható. És ez csak a baleset. A radioaktív hulladék tárolása pedig sok 10 ezer éves problémát okoz. Ha előállnának egy olyan ésszerű ötlettel, hogy hagyjuk abba a nyersolaj felhasználást, illetve csak arra használjuk, hogy a radioaktív szennyezést belőjük a Napba, akkor elégedetten hümmögnék, de ez az emberiség erre képtelen, mert mindenki fut a saját haszna után. Különben én magam szarok a problémára, rakják teli az elhagyott bányákat. Ha ebből gubanc lesz, mondjuk ezer év múlva, hát én teszek rá. Különben ha választhatnák a petróleumlámpa és Paks között, én ez utóbbira szavaznék, de elméletileg megértem az ellenzőket.

    A tavaszi látogatást én támogatom.

  40. Kedves Pipás! Most kerültem ismét gép elé. Szomorúan olvasom, hogy válaszaid teli vannak ferdítésekkel, rosszindulattal. Kár. Az MVM pr-akcióit, amit nyugodtan lehetne mindent átfogó propagandagépezetnek is nevezni, semmilyen megújulót reklámozó médiamegjelenés nem képes felülmúlni. Ha valamihez, hát ehhez értek. És mintha azt mondtad volna, hogy ne szólaljon meg olyan ember atomenergia kérdésben, aki nem járt atomreaktorban, hát én meg azt mondom, hogy médiakérdésben és sajtófigyelésben volna mit tanulnod. Aszódit igen nagy turbinákkal nyomatják. Képtelenség felülmúlni, ráadásul állami pénzen, azaz a mi adónkból. Sajnos a mainstream média atompárti. A többi kisstílű piszkálódásra tényleg felesleges válaszolni.

    Másnak ezt a kérdést veted fel: „… Azt írtam, hogy soha nem fogja elérni a 100%-os biztonságot. Szerinted melyik energiaforrás éri el ezt a kívánatos értéket? Most már érdekelne a válaszod!” Tényleg össze akarod hasonlítani a megújulók által okozott károkat az atomenergia okozta károkkal? Eszméletlen. A technokrata szemlélet soha, semmilyen körülmények között még nem adott végleges válaszokat.

  41. 32:
    No nézd csak Tücsöktávlat, épp találtam is egy példát!
    http://www.hir24.hu/tech-tud/2015/03/27/a-halal-szele-csapta-ma-meg-a-foldet/
    Nem mintha a Hír24-től el lennék ájulva, de ez történetesen jó példa arra, hogy ha jó közel van az az aszteroida, azt csak utólag közlik 🙂

    43:
    Gloucester, én ebben a kérdésben nem akarok veled vitatkozni. Az a véleményem, hogy kiforgatod a szavaimat és olyan dolgokat állítasz hogy írtam, állítottam, amit nem tettem, de legalábbis nem abban az értelemben tettem, ahogy állítod. A kisstílű piszkálódás vádját még szóra sem kívánom méltatni. Nem szeretném ha emiatt elromlana kettőnk viszonya, ezért kérlek fogadd megértéssel, hogy érdemben nem reagálok a hozzászólásodra.

  42. 44:
    Azért a 4,5 millió km nem semmi. A Hold tőlünk mért távolságának több mint a 12-szerese. Vagyis, jó messze voltunk a direkt találkozástól.

  43. Pipás, én már voltam a paksi atomerőműben, akkor én hozzászólhatok? Volt magfizika tárgyunk is az egyetemen, voltam laborgyakorlaton a BME reaktorában, de nem atomfizika a szakirányom, így nem dolgoztam egy évet atomreaktorban, és nem vettem részt leszerelésben, így írhatok? (Bár ha részt vettem volna, lehet, már nem tudnék írni.)

    Egy dolog világos: aki az életét az atomenergiára tette fel, aki ebből él, és nyilvánvalóan jobban, mint ahogy hasonló tudással és ésszel egy másik pályán élhetne, aki minden tudását ebbe fektette, annak szelektíven működik az agya: csak azokat az érveket hajlandó befogadni, amik az atomenergia biztonságos voltát bizonyítják.
    Értem én, hogy a 3. generációs erőművek már milyen szuperek, és hogy milyen tuti biztonságosak. De továbbra is van itt néhány kérdés, amire nem kaptam még kielégítő választ:

    1. Mi van azoknak az 1. és 2. generációs erőművek tömegével, amik itt vannak körülöttünk?
    2. Mi lesz a nagyaktivitású hulladékkal?

  44. Na és ez: „A napelem előállítása, energiaegységre vetítve több veszélyes hulladékot termel, mint az atomerőmű!” – egyszerűen nevetséges. Maga a napelem inert hulladék, ha esetleg az életciklusa végén nem dolgozzák fel újra, a legrosszabb, amit tehet, hogy megvágja valakinek a talpát, mielőtt eltemedődik. Gyártása során igaz, használnak HF-et, ami elég durva anyag, de a kezelése, ártalmatlanítása kémiai úton megoldható. Ez nem hasonlítható össze a sugárzó hulladékkal és az atombalesetek kockázatával.

    A másik: az emberi mulasztás. Lehet, hogy végső soron ez okozza a balesetet, de nem mindegy, hogy az emberi tényező csak párszáz ember életét oltja ki, mint egy vonatbalesetben, vagy pártízezerét, és párszáz km2-t tesz lakhatatlanná párszázezer évre. Ez a hatalmas különbség az atomtechnikában van.

  45. 44:
    Ezen azért érdemes elgondolkodni:
    „Egy dolog világos: aki az életét az atomenergiára tette fel, aki ebből él, és nyilvánvalóan jobban, mint ahogy hasonló tudással és ésszel egy másik pályán élhetne, aki minden tudását ebbe fektette, annak szelektíven működik az agya: csak azokat az érveket hajlandó befogadni, amik az atomenergia biztonságos voltát bizonyítják.”

  46. Az első generációs erőművek (nem olyan nagy tömeg ám az, mint gondolod! :-)) bizony jórészt már kifújtak és lassacskán leszerelik őket. Bár nincs belőlük olyan sok, a legtöbb szemetet ezek termelik meg, hiszen ezek esetében még a turbina is elszennyeződik! Ezért aztán ez egy szép, összetett feladat! A második generációsokat is lassacskán elkezdik leszerelni (na ezekből már több van… 🙂 és ezek esetében már fajlagosan jóval kevesebb – mondhatnám töredéke – a hulladék
    A hulladék kezelése valóban az egyik legfontosabb kérdés, ez kétségtelen! (Mert azért az energiatermelés is fontos 🙂 ) Elsősorban azért, mert a legelső erőművek idejében még nem tulajdonítottak nagy fontosságot ennek és finoman szólva is elég nagy károkat okoztak ezzel. (ld. pl a Karacsáj tavat, vagy a Nevada sivatagban a Yucca Mountain hegység) Nyilván, ahogy fokozatosan ráéberedtek ennek jelentőségére, egyre szigorúbban vették ezt a kérdést és ma már azt mondhatom, hogy a hulladékok „gyártásának” és gyűjtésének rendszere, legalábbis itt Pakson megfelelő. (Értem ezalatt a tudatos odafigyelést, hogy ne keletkezzen hulladék, illetve a mérés-válogatás-tömörítés-csomagolás stb rendszerét) Nyilván a legtöbb más erőműben is, de abban is egyetérthetünk, hogy vannak olyan helyek, ahol nincs minden rendben. Persze a legtöbb embert nem is ez érdekli, hanem az elhelyezés és ennek megoldása zajlik mostanság. Eddig abban a könnyű helyzetben voltunk, hogy az oroszok elvitték a kiégett kazettákat, nekünk csak a kis és közepes aktivitású hulladékról kellett gondoskodnunk. Most az EU bekavart azzal, hogy nem vihetik el az oroszok, hanem itt kell elpakolni. (Igaz, Paks 2 első 10 évében még elszállíthatják.) No de mi ezt már tudjuk előre és nálunk megoldás fog születni erre is és természetesen más erőművekben is hasonlóan járnak el. (Hogy őszinte legyek itt csak a civil erőművekről tudok beszélni.) Sokkal nagyobb gondot jelent a korábban (tehát a korai atomerőművek működése során), hanyagul „elhajigált” cucc! Hogy ezzel mi lesz, azt nem tudom – bár kétségtelen, hogy nagy erőket fordítanak a megoldásra -, de sokkal inkább ennek fogjuk meginni a levét, mint a jelenlegi és a később épülő atomerőműveknek, melyek esetében már tudatosan készülünk a jövőre, a hulladékok kezelésére. (Egyébként végleges megoldásként nem tartom rossz elképzelésnek amit Tibor bá’ írt, hogy a Napba lőni! Csakhát az anyagiak… bár ebben a kérdésben ennek nem lenne szabad meghatározó tényezőnek lennie!)
    Egyébként ha visszatekintünk az iparosodásra, mindegyik újonnan felfedezett energiaforrásról kijelenthetjük, hogy forradalmat hozott, s káros hatásaira csak később derült fény. Igaz ez a tűzre is, a vízre is, a gőzre is… Persze más mértékben igaz, de a kiszedhető energia mennyisége is más és más. No és persze ennek arányában nőnek a káros hatások is. Ugyanakkor lássuk be, nem törvényszerű hogy mindenféle dolgok felrobbanjanak! Megintcsak az emberi tényezőt emelem ki, mint az egyik legfontosabb tényezőt és nem akarom magamat ismételni, noha ismétlés a tudás anyja 🙂

    Én bízom benne, hogy meg fog oldódni ez a kérdés is. Ez a mi generációnk feladata, mint ahogy az ipari forradalom óta mindig a következő generációnak kellett eltakarítania az előző generáció ipari hulladékát. Nem azt mondom, hogy ez így rendben van, csak leszögezem a tényt. És a mi utánunk következő generációnak is lesz mit takarítania utánunk, ez már biztos. Részben azért, amivel nem törődünk (PET palackok, sörösdoboz, gyógyszerhulladékok…) részben azért amit mi nem fogunk tudni megoldani (talán épp az 1. generációs atomerőművek hagyatékai), részben pedig azért, amiről nem is tudunk (mert még csak ezután fog kiderülni, hogy pl. a vajaskenyér is környezetszennyező). Megintcsak nem azt mondom, hogy ez így rendben van, csak rögzítem a tényt.

    A személyeskedéseidre pedig nem szeretnék reagálni, ugye ezt megérted?

    Szeretném, ha utódainknak is lenne lehetőségük ilyen környezetben élni és lenne idejük, energiájuk és kedvük ilyet építeni:

  47. 48: A személyeskedéseidre pedig nem szeretnék reagálni, ugye ezt megérted?

  48. Pipás, nem személyeskedem. A Tibor bá által idézett mondatom arról szól, hogy megértem az emberi indítékot arra az amúgy teljesen irracionális optimizmusra, amit itt tanúsítasz, pl. a 49-ben.

    Bízol benne, hogy megoldódik ez a kérdés is? Kedves dolog ez a bizalom. Kedves dolog az is, hogy Pakson olyan tudatosan odafigyelnek. De édeskevés.

    Már elég régóta tudjuk, hogy a nagyaktivitású hulladékot is nekünk kell majd elhelyezni. Megvan már a helye?

    De ami a helynél sokkal fontosabb: van technológia a nagyaktivitású hulladék hosszútávú tárolására? Most ezt akár az oroszok csinálják (akiknek a biztonsághoz való viszonyuk legendásan laza), akár mi itt Európában: amíg nincs meg az a technolóia, amivel az anyag hosszútávú (évezredekre szóló) passzív hűtése, beavatkozás és kibocsátás nélkül biztosítható, addig ez az optimizmus teljesen megalapozatlan.

  49. 52: Jelenleg is passzív hűtéssel működik az átmeneti tároló. Egyelőre jól működik. Évezredekre szóló jóslatokat nem mernék tenni, de komolytalannak is tartanám 🙂
    Ami a hazai elhelyezést illeti, tavalyi Origo cikk ugyan (nem kell az Origótól hasraesni), de elég jól vázolja az elhelyezéssel kapcsolatos követelményeket és lehetőségeket:
    http://www.origo.hu/tudomany/20140219-tomhulladek-boda-paks-nuklearis-hulladek-elhelyezese-magyarorszagon-atomtemeto.html
    Hangsúlyozom, elsősorban a követelmények miatt érdemes elolvasni. Több hely is van, ami alkalmas lehet. A magam részéről azonban annak örülnék a legjobban, ha – lazaságuk ellenére – mégiscsak elvihetnék az oroszok. (Egyébként nagyon sokat változott ám – jó irányban – az ő szemléletük is az elmúlt időben!) Erre látok esélyt, mert ilyen tároló egyelőre nem működik sehol, tehát irreális követelésnek vélem az EU részéről, hogy pont mi legyünk az elsők. Abban egyetértek veled, hogy a nagyaktivitású hulladék ott is nagyaktivitású hulladék és ott is el kell rekkenteni! De mégis, ott azért több olyan hely akad, ahol ez biztonságosan megoldható.

  50. 51. Tücsöktávlat 😀
    No, pedig hogy örültem, hogy teljesen mást keresve belebotlottam! De akkor is fenntartom, mert az a tapasztalatom, hogy ami igazán közel fog elhaladni, azt csak utólag jelzik. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy az égboltnak csak nagyon kicsi hányadát tudják egyelőre szemmel tartani. Megaztán pillanatnyilag mit is tudnánk kezdeni egy nagyobb darabbal? Két megoldásról olvastam eddig, vagy működnének, vagy nem. Viszont mindkettőhöz sokkal-sokkal hamarabb fel kéne fedezni őket. A jelenlegi helyzetben maximum tarthatnánk egy általános bűnbánatot 😉
    Érdekes lenne erről is egy posztot írnia Tibor bá’-nak, ahol ezt jól kitárgyalhatnánk, mert itt eléggé off lesz és a végén majd kapunk a fejünkre 😀

  51. 53: „Jelenleg is passzív hűtéssel működik az átmeneti tároló.” – Igen, egy atomerőmű területén, szakképzett személyzet állandó felügyelete alatt, a vízutánpótlás folyamatos biztosítása mellett. Fukushimánál láttuk, milyen biztonságos is ez a tárolás.

    Tök jó ez a dolog a föld mélyében. Csak az a baj, hogy a nagy aktivitás miatt az anyag folyamatosan hőt termel, nem is keveset. Ezt a kőzet csak részben tudja elvezetni, de folyamatosan melegszik. Addig addig, míg végül megolvad, összeolvad a fűtőanyaggal. Aztán ez a forró, radioaktív kőzetolvadék megindul felfele, mert ugye a forró anyag mindig könnyebb. Ahogy halad, mindig megolvasztja a fölötte lévő kőzeteket, míg aztán a felszínen felbukkan mint radioaktív láva. Nagyon izgi lesz annak az újősembernek, aki ezzel párszáz vagy ezer év múlva szembesül.

    „ilyen tároló egyelőre nem működik sehol” – igen, pont ez az én problémám.

    Amúgy kösz a linket, érdekes. Csak nem elég meggyőző, hogy ez hosszú távon biztonságos. Értem én, hogy minden technológiának vannak környezeti kárai. Arra szeretnék rávilágítani, hogy az atomtechnika esetében nemcsak nagyságrendileg nagyobbak a károk, hanem minőségileg is mások, nagyobbak, mint az egyéb civilizációs környezetszennyezéseknél, amik amúgy szintén nagyon súlyosak.

  52. 54:
    Amit én eddig olvastam a veszélyes aszteroidákról az megnyugtató volt. Emlékeim szerint 2037-ben lesz a legközelebbi viszonylag közel elhaladó. De ha be is csapódik, és ha tényleg olyan hatalmas, az emberiség több mint a fele megúszná. Inkább termonukleáris háború ne legyen. — de belevághatunk a témába.

  53. 55: Ábel, nincs ott egy fia víz sem! Azokat a kazettákat már elég levegővel hűteni! Miután kiégtek a zónában, egy ideig – évekig – a pihentetőmedencében vannak. Ott víz alatt, igen. Onnan kiszállítják az átmeneti tárolóba, ott levegővel hűtik, mert addigra már lecsengenek annyira hogy az is elegendő. (Fukusima most pont nem jó példa, ott más volt az oka a balhénak. Ami ettől még természetesen nem lesz kisebb probléma!) Erre alapszik a föld alatti tároló is. Nem pedig elássák a motyót és kész! 😀 Ott ugyanúgy szakképzett személyzet állandó felügyelete alatt van. Bátaapátiban is így van, hát még akkor egy ilyen tárolóban mennyire így kell lennie!
    Csak jó lenne egyszer megnéznetek hogy is mennek ezek a dolgok! Egy kép többet ér ezer szónál 🙂
    A hulladék elhelyezése esetében sajnos megint az emberi tényező a szűk keresztmetszet! Óriási üzlet a radioaktív hulladék elszállítása, mert egy ilyen hulladéklerakó megépítése is sokba kerül, ezért a lerakásnak is megkérik az árát. Így aztán van aki megoldja „okosban”:
    http://greenfo.hu/hirek/print/2009/10/25/mergezo-hulladekok-elleni-tuntetes-olaszorszagban_1256450398

  54. Most még szakképzett felügyelet alatt van. (Bár hogy mit csinálnak, ha egy ilyen tározó belsejében beindul valami, amire nem számítottak, az nagy kérdés.) De mi lesz 10, 100 év múlva? Ha addig egyéb okokból összeomlik a civilizáció? Kapásból 10 okot fel tudok sorolni, ami valószínűvé teszi, hogy 100 év múlva nem lesznek már atomfizikusok, mérnökök.

  55. No, ha már engedélyt kaptunk!
    Szerintem a termonukleáris háborút is megúszná a fél emberiség. Afrikát pl minek bombáznák? (A sok hülye meg ide jön, ahol biztosan bombázni fognak 😛 )
    Tehát ha időben észreveszik a kritikus aszteroidát, akkor két módszerről olvastam:
    – lézerrel elkezdenék az egyik oldalát melegíteni. Így onnan elkezdene párologni, kilökődni az anyag, ami elegendő energiát szolgáltatna ahhoz, hogy az aszteroida némileg irányt változtasson. Ez a „némileg” pedig, ha elég messze van, jelent annyit, ami nekünk már elég.
    – egy ernyőt juttatnak az aszteroidára, amely a napszél segítésével éri el ugyanezt az irányváltoztatást.
    Nekem ugyan mindkét megoldás fantasztikusnak tűnik, de ettől még működhetnek.
    De mivel csak elenyésző hányadát tudják vizsgálni az égboltnak, elég kicsinek vélem az időben történő felfedezés esélyét.

  56. 58: „ha egy ilyen tározó belsejében beindul valami”
    Például mire gondolsz? A kritikus tömeg már földrengés esetén sem tudna összeállni.

    „Kapásból 10 okot fel tudok sorolni, ami valószínűvé teszi, hogy 100 év múlva nem lesznek már atomfizikusok, mérnökök.”
    Én nem vagyok ennyire pesszimista. Ám ha mégis így történne, akkor megkockáztatom, hogy úgyis mindegy lesz.

  57. 59: Az aszteroidával kapcsolatban számomra hatásosabbnak tűnik atomrakétákat robbantani az egyik oldalán, hogy a kilökődő anyag a másik irányba lökje. A lézernek nem tud akkora intenzitása lenni, hogy elég hatásos legyen. Bár igazából valószínűleg úgyem tudnánk olyan hamar észrevenni az aszteroidát, hogy akármelyik verzió is szóba jöhessen.

    60: Szerintem 90%, hogy összeomlik a civilizációnk 100 éven belül, de valószínű, hogy lesznek túlélők. Az ő esélyeiket rontja drasztikusan az atomhulladék.

  58. 61: Voltak ilyen kísérletek – talán láttad is, a TV-ben – és arra jutottak, hogy ez azért nem lenne jó, mert ha nem centire pontosan ott találják el, akkor nem egy nagy kő repül felénk, hanem ugyanolyan tömegű sok kicsi. Azaz onantól nem egyetlen célpontot kell leküzdeni, hanem sok kicsit.

    A civilizációnk összeomlására én is sok esélyt látok. Kétségtelen, hogy rontja az esélyeiket az atomhulladék, de mivel piszok kevés ember marad majd, ezért elég jó eséllyel el fogják tudni kerülni a kritikus helyeket. Nem gondolod? A hagyományokban majd fennmaradnak ezek a „szent helyek”, ahová nem szabad menni, mert az az istenek – vagy épp a Sátán – territóriuma, vagy valami ilyesmi. Mire újra lesz érdemi civilizáció, addigra meg lecsengenek a kazetták és majd agyalnak rajta, hogy miféle áldozati tárgyak voltak azok valaha 😉

  59. 62.

    „…és majd agyalnak rajta, hogy miféle áldozati tárgyak voltak azok valaha”

    A piramisok is feltehetően egy fejlettebb civilizáció hagyatékai, szóval lehet ezt kulturáltan is csinálni. 😀

  60. 63: Hát igen, csak nem hal meg mindenki, aki 10 km-en belül megközelíti a piramist. Ez egy apró különbség.

    Tegyük fel, hogy az origós cikkben tárgyalt elföldelés véglegesen megoldja a hulladék tárolását, szükség esetén le lehet zárni, és amíg fel nem nyitja valaki, addig nincs gond.

    Most még működik a gazdaság, vannak hozzáértő mérnökök, van infrastruktúra, készíthetők pakolórobotok, elvileg el lehetne kezdeni a bepakolást. De vajon biztosítható-e az, hogy mindez egy civilizációs hanyatlás során mindvégig rendelkezésre álljon egészen addig, míg az utolsó radioaktív hulladék is a kijelölt tárolóba kerül? Az összes atomerőműnél?

    Ha a civilizáció összeomlása gyors lesz (<10 év), akkor teljességgel kizárt. Ha lassú hanyatlásnak nézünk elébe, akkor is igen kétséges.

  61. Élvezettel rágtam át magam a szópárbajon. De legyünk őszinték, valójában senkit se érdekel, hogy mi lesz 100…100.000 év múlva. Ami érdekes, hogy ha (mondjuk) 10 éven belül összeomlik a civilizáció, vagyis a mai társadalmak nem lesznek képesek funkcionálni úgy, ahogy ma. Na akkor mi van? Ha a Paksot ellátó szakemberek házait cigány vagy néger vagy arab bandák fosztogatják, ki fog felügyelni a reaktorokra? a hűtésre? Nyilván menekülni fognak északra, ha tudnak. Ez a lényeg. Mert semmi más remény nem marad, mint imádkozni, hogy az északnyugati szél ne változtasson irányt, és a szlovák reaktorok kezelői ne dobják be a törölközőt.

  62. 65: Engem kifejezetten érdekel, hogy mi lesz 100 év múlva. Azt szeretném, ha lennének majd unokáim, akiknek normális élete lesz egy normális bolygón.

    Amúgy igen, pontosan erre akartam kilyukadni.

  63. 66:
    A valóság, és a vágyaink csak nagyon ritkán esnek egybe. Többek között ezt kell megtanulnod még fiatalon. Ha nem tanulod meg, akkor nagyon sok felesleges erőfeszítéssel fogod terhelni egyetlen életed, amire csak jóval később fogsz rádöbbenni.

  64. 65.
    „Ha a Paksot ellátó szakemberek házait cigány vagy néger vagy arab bandák fosztogatják, ki fog felügyelni a reaktorokra? a hűtésre? ”
    -ez érdekes gondolatmenet és tényleg az a kérdés hogy mikor jutunk el ide

    64.
    És igen ez itt a nagy kérdőjel :S
    „Ha a civilizáció összeomlása gyors lesz (<10 év), akkor teljességgel kizárt. Ha lassú hanyatlásnak nézünk elébe, akkor is igen kétséges."

  65. 56.
    Én 2029-re emlékszem. De egy a nap irányából érkező aszteroidát lehet későn vennének észre. Egyébként érdekes téma lenne
    68. Anrew
    A civilizáció összeomlása, legalábbis ezé mindenféleképpen gyors lesz, ami a végjátékot illeti. Az agonizálós szakasz azonban jó sokáig húzódhat még. Idáig nagyon sokan sokat tévedtek ezügyben, persze ez a sok év(mondjuk10) néhány másodpercnyi lesz az emberiség rövid pár ezer éves történetében. Személy szerint én már 2 évet sem adok a gebaszig. Persze ilyet mát 2 éve is írtam:-). Ne aggódj 10 éven belül megtudjuk mi az ábra.Ha jól tudom nincs gyereked, szóval ne parázz annyira! Itt elég sokan elég sokat paráztunk, ezért tudjuk aki ennyire akarja tudni az időpontot, az majrés. Itt otthon érezheted magad!:-)

  66. 69.Balázs
    Köszi a véleményt. Persze az időpontot senki sem tudja,lehet még 10 évet is kibír a rendszer lassú lerohadás mellett és utána hirtelen, nem tudni.(pl. 30 éve is mondták h már úgy sem lesz majd nyugdíjuk, aztán mégis lett egy kevés).

    Félni nem félek,csak próbálok stratégiázni.Rövid és középtávú célok (pl. érdemes e elkezdeni ezt azt..). Érdemes e az következő 1-2 évben majd még elutazni görögbe nyaralni utóljára még megtehetem:D.Élelemtermelés és részben önfenntartó gazdálkodásra mikor álljak át,mert bevallom én is halogatom időhiány miatt, de ezek fontos dolgok lennének .Ilyen kérdések és teendők miatt foglalkoztat a körülbelüli mikor:D Persze tudom nem lehet egyénileg felkészülni ahogy mondjátok, kell a közösségi is amire nincs összefogás-ez van. De ha egyénileg felkészülök 50%-70%-osan az is több mint a semmi úgy vagyok vele.(pl. állattartás, tej, sajtkészítés , lekvárfőzés ,eszközök ,üvegek,tartósítás,téli tüzelő kemencében, búzaőrlés,stb-mert mindezeket megtanulni kitapasztalni 1-2-3 évbe is beletelik)Mert egyébként az ember igénye rohadt kicsi ,csak a fogyasztói t. most mindenkit elhülyít.A világon a közhangulat is most bull,vagy pl. Magyarországon,ahol én lakom a környéken 3 nagy cég is bővít , ahol dolgozom egy multinál ott a szalagon emberhiány van mert senkit nem találnak már , tehát látszólag úgy tűnik minden rendben, sokszor már én is kételkedek a nagy összeomlásban(itt nem egy 2008-as válságfélére gondolok) hogy az 2020-ig bekövetkezik.1-2 év, hát lehet , de az is lehet annyit még simán bír a rendszer elvégre az 300-700 nap ami meg nem nagy idő, az alatt még nem megy egy állam sem csődbe adósság miatt , és az olajkitermelés sem fog 20%-ot visszaesni. 0,5-2 év múlva többet látunk majd.

    Vagy pl. bele akarok fogni internet marketingbe(amit megtanulni 1-2 év) mert utálok egy multinál dolgozni, nyilván itt is felmerül a kédrés hogy érdemes e belefogni vagy már nincs idő erre és készüljek inkább az önfentatásra, meg meg mellette esténként néha nézzek meg még 1-2 műsort a tv-ben amit meg akarok mert később úgy sem lehet már 😀 Szóval az idő minél jobb kihasználása végett fontos a nagyjábóli időpont 😀

  67. vagy pl. az is érdekes most hogy az olaj árát ismét letolták 50$ alá.Persze lehet hogy csak egy rövid átmeneti állapot..:D

  68. 70 Anrew… készülj fel arra, hogy meg tudd magadat védeni:
    CQC (close quarters combat), azaz közelharc: gépkarabély (=sportlövészet) 30 méteren belül, kés (és bármi, ami alkalmas), ökölharc (legjobb a szisztema vagy a kravmaga, de kick-box is megteszi)… birkózást kihagyhatod. És ezt a gyakorlati részen túl, autogén tréning formájában is, valamint lelkileg.
    Kezdjed, amiket írtál.

    (Igaz én most igen pesszimista vagyok… hogy van-e bármi értelme, de… van két kisfiam, vagyis nincs más opcióm.)

  69. 74.

    Majdnem minden eszközt és energiát fából állítanak elő.
    Nincs születésszabályozás.
    Lennénk többször hétmilliárdan és halállal büntetnék azt, aki engedély nélkül vág ki egy fát.
    Azért csak jó az, hogy mások vasércet bányásznak, kohóban vasat olvasztanak, acéllá nemesítik és lópatkót, kést, fűrészt stb. csinálnak és az amisok ezeket az eszközöket használhatják.
    Ha egy kisbaba beteg, most már elviszik orvoshoz vagy korházba.
    Csak jó az, hogy a kinti világban létezik élet a nyolcadik osztály után is.
    Azért tudnak aránylag stabilan fennmaradni, mert egy tanultabb, technikailag fejletteb közösség védőszárnya veszi őket körbe.

  70. 75: Kovácsok azért léteznek már párezer éve, és tudnak acéltárgyakat előállítani. Az amisok kb. 19. sz-i szinten élnek. Az emberiség a története túlnyomó részében ennél sokkal alacsonyabb szinten élt, és valahogy mégis fennmaradt.

    Természetes, hogy ha az embernek lehetősége van a gyerekét gyógyíttatni, akkor megteszi. De ha nem lenne lehetőség, a rendszer akkor is működne. A gyermekhalál szörnyű szívfájdalom, de az élet nem áll meg.

  71. 70.
    Én 5 éve próbálok önfenntartásra berendezkedni, és még nagyon az elején vagyunk. Igaz volt egy-két csavar és én kb. mindent felrúgtam és minden pénzemet beleöltem, ami nem volt olyan sok. A probléma gyökere a gondolkodások kesze-kuszasága. Hogy a kecske és a káposzta is megmaradjon(esetedben ezt érzem) nem tudom jó-e. De könnyen lehet jobb, mert így legalább élvezheted a letűnő világ eredményeit.

    Bár, hogy mit élvezünk az inkább a fejünkben lévő dolgokon múlik,
    rettegve nehéz bármit is.

    73. A birkózás és a dobások nem elhanyagolhatóak. Én 14 éves korom óta küzdő-sportolok, bár ma egy 40-es kissé pocakos 88kg-os figura vagyok. ha látom, hogy képzett ellenfél és magas (tehát hosszabb kezű) biztos beugranék és felütéssel indítanék, utána egy gáncsot, a földön a rövidebb végtagok előnyként szolgálhatnak.Mondjuk középmagas vagyok.
    Személy szerint én nem bokszolgatnék senkivel és egy harc végkimenetele mindig kétséges, úgyhogy minimum szúrásra készített -Jim Wagner Böker késemet,mely kifele tép- használnám, meglepetésszerűen, tehát nem villogtatnám előtte.

    De az igazi célom nem állatként élni, hanem embernek maradni. Alkotni, még ha egy kis közösség is az, amit elfúj a vihar úgyanúgy mintha semmit se tettünk volna. Kurvára mindegy.
    Én így értelmezem a felelősséget a kislányom felé, pedig mindenki felelőtlenséggel vádol. Bár mintha kezdene töredezni az emberek töretlen általános optimizmusa és már kezdek nem elmebetegnek tűnni a rokonság körében. Pont mikorra már az egész kezd nem érdekelni. Lehet, hogy csak fáziskésésben vagyunk 🙂
    Majd csak most kezdenek el igazán beszarni, és így manipulálhatóak, irányíthatóak lesznek.
    Ennek addig szabad terjednie, hogy egy általános vezető alárendelése alatt, szakvezetők lesznek. Tehát egy Jövőnk”-kel biztos nem kezdenék el atomtámadás kérdésében vitázni. Még ha a szükséges intelligencia a rendelkezésemre is áll, a témára fordított időm és ez irányú befogadóképességem csekély, tehát szart se tudok.
    Fontos ismerni saját képességeinket, mert egy közösséget egy pillanat alatt ver szét egy túlméretes egóval megáldott személy. Mely ugye mindenhez ért és mindáron szerepetetni kell kis faszságait. A cél a műkődés és az egyéniség viszonylagos háttérbe szorítása.
    Közösségek egyébként nincsenek, csakis egy csapat intelligens majomembert lehet összehozni akik a túlélés reményében beszarva, egymásba kapaszkodnak. De hát talán így időt nyerhetünk, hogy 100%-osan bekövetkező halálunkig, a megnehezedett körülmények következtében letörő gőgünk és megnövekvő befogadóképességünk miatt valódi dolgokkal is foglalkozhassunk. Így lépve egy kicsit feljebb a megértés és emberi mivoltunk megélésében. Talán még ebben egy picit hiszek.

  72. 77 Balázs
    Igen, a bírkózás terén igazad van. Amúgy maximálisan fontos és része a CQC-nak. (Én arra céloztam, ha Anrew egyedül edzene, mert akkor ugye nehéz bírkózni.)
    Amúgy az egész hozzászólásod igen proaktív; tetszik.

    Természetesen nem a védelem az elsődleges, csak Anrew hsz-éből teljesen hiányoltam.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük