(1658) Hadd magyarázzam meg

Tibor bá’ online

 

~q191Sokan úgy gondolják, hogy a melegebb klíma, a több CO2 a levegőben kedvez a növényeknek. A feltételezésből nem hiányzik a logika. A magok csirázásához, a növekedéshez kell a meleg, a CO2 pedig éltető eleme a növényeknek, ha nagyobb a koncentráció, a növények könnyebben jutnak hozzá. De a helyzet nem egészen ez.

Aki már foglalkozott palántázással, növényekkel lakásokban, az észrevehette, hogy télen a meleg lakás ablakában tartott növény, vagy éppen kicsírázott haszonnövény, mondjuk paradicsom, vagy káposzta keresi a fényt, nyúlik a végtelenségbe és a végén elpusztul. Ezek a növények kapnak vizet, kapnak meleget, de nem kapnak elég fényt.

A globális felmelegedésnek pontosan ez lesz a hatása. A jövőben uralkodó átlaghőmérséklethez és a rendelkezésre álló egyre több széndioxidhoz képest nem lesz elég fény. A vadnövények, erdők ehhez úgy fognak alkalmazkodni, hogy egyre északabbra fognak húzódni (ha lesz hozzá elég idő), hogy azonos napfényhez a megszokott hőfokon élhessenek. A haszonnövényekkel viszont ezt nem tudjuk megtenni, mert továbbra is ott fogunk lakni, ahol eddig laktunk, és továbbra is azokat a gazdanövényeket akarjuk termelni, amit eddig termeltünk, mert ugyanazt akarunk enni, amit eddig ettünk. Várhatóan ebből is fog adódni egy újabb probléma.

Az elmúlt napokban a média (nemzetközi is) felkapott egy témát, ami Londonból indult ki. A lénye, hogy a fajok kihalása irgalmatlan mértékben gyorsul. Ezen sokan elcsodálkoznak, pedig a dolog nagyon egyszerű. A földi élet körülményei, az emberi tevékenységnek köszönhetően, drasztikusan változnak. Erdőket írtunk ki elképesztő mértékben, a folyókat, óceánokat szennyezzük elképesztő mértékben, a levegőt szennyezzük (nem csak CO2-vel) elképesztő mértékben. Soha nem létezett vegyi anyagokat állítunk elő elképesztő mértékben és szórjuk őket szanaszét. Soha nem létezett, és sokáig velünk maradó radioaktív anyagokat hoztunk létre, aminek egy jó része már kiszabadult.

Ezeknek kollektív hatása az emberiségre már eléggé nyilvánvaló, mégse figyel fel rá senki. – A teljesség igénye nélkül:

Az emberi csont sokkal könnyebben törik, mint 60 évvel ezelőtt.

A gyerekek fehérvérűsége sokszorosan gyakoribb, mint 60 éve volt.

A különböző rák, és szív érrendszeri betegsége, gyakorisága rohamosan növekszik.

Az időskori (kettestípusú) diabétesz járványszerűen terjed.

A koraszülöttek száma drámaian növekszik.

Gyakorlatilag a teljes társadalom valamilyen allergiában szenved.

Ennek ellenére még élünk, mert az orvostudomány fejlődésével, új és újabb gyógyszer felfedezésével, bizonyos mértékben sikerül ellensúlyozni a káros hatásokat. De más élőlények erre nem képesek, tehát egyik hal ki a másik után.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_______________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

11 gondolat erről: „(1658) Hadd magyarázzam meg

  1. Szerintem amit írsz arra nagy hatással van az is, amit az utolsó fejezet tartalmaz, vagyis az orvostudomány. Ugyanis igen, segít túlélni, de egyúttal segít fennmaradni olyan génállományoknak, amelyek enélkül nem életképesek. Egyre több és több olyan génállomány öröklődik, amely beteg. Persze ehhez jön a helytelen táplálkozás, a sok vegyi anyag, stb.

    A növények fényigényével kapcsolatosan azonban egy kérdés fogalmazódott meg bennem. Tudjuk, hogy milyen meleg-víz-tápanyag-CO2 kombinációhoz milyen fényigény társul? Le tudjuk írni ezt a függvényt? Mert ugye az ablakban nevelt palánták esetében ideális körülmények mellett kb. 0 a fény mennyisége (éjszaka, ami az elnyúlást okozza). Ha a körülmények javulnak (a növények számára) mondjuk 10%-kal, akkor viszont ez nem ugyanilyen arányban áll a fény mennyiségével. Szóval nem lehet-e, hogy a Földre érkező fény simán elég 10%-kal kedvezőbb körülmények esetén is?

  2. 1:
    A génállomány valóban romlik, aminek következtében olyan egyedek is ivaréretté válnak, akik korábban elhaltak volna gyerek vagy csecsemőkorban, de ez nem 30-50 év alatt következne be. Ehhez kellene jó néhány generáció.
    A globális felmelegedés mellett a napsugárzás nem változik, a “kevés fény” jelenséget nem én találtam ki, csak megmagyaráztam.

  3. 2:

    Egyrészt ez a folyamat szerintem elkezdődött már a 19. században, már akkor nagyon gyorsan fejlődött az orvostudomány. Igazából csak a 20. század elején kezdett el jelentősen nőni az átlagos élettartam, illetve csökkenni a csecsemőhalál, de szerintem már egy generáció alatt is egy rakás rossz génállományt tovább lehet örökíteni, azóta pedig már a 3-4. generáció él. Persze a növekmény eleinte nem volt feltűnő (már csak az orvostudomány áldásos hatása miatt sem), viszont mostanra tulajdonképpen túlsúlyba kerültek a valamilyen betegségben szenvedő emberek, ami egyre többeknél veri ki a biztosítékot. Na és ahogy említettem ez csak az egyik tényez, a többi, amit te is felsoroltál.

    Elhiszem, hogy nem te találtad ki ezt a kevés fény elméletet, csak reméltem, hogy ismerjük az ennek megállapításához szükséges összefüggést. Mert őszintén szólva én nehezen hiszem, hogy jelenleg éppen csak annyi fény jut a növényeknek, ami ideális.

    A felmelegedés témakörében most olvastam egy érdekes cikket:
    http://index.hu/tudomany/2015/06/25/hatezer_eves_fat_talaltak_ausztriaban/

    Ezek szerint néhány ezer évvel ezelőtt még a mostaninál is melegebb volt, még a mostaninál is kevesebb gleccser volt? És akkor nem okozott gondot a metán?

  4. “A jövőben uralkodó átlaghőmérséklethez és a rendelkezésre álló egyre több széndioxidhoz képest nem lesz elég fény.”

    Emiatt aggódnék a legkevésbé.
    Na nézzük 🙂
    CO2 – a növények számára 900 ppm lenne az optimális szint, jelenleg 400 körül van /emiatt pl. zöldséghajtatásban széndioxiddal (is) trágyáznak/.
    Optimális hőigény – káposztának 13 fok (C), paprikának 32 fok. Itt már tényleg vannak különbségek, de általában ehhez még 7 fokot hozzá lehet adni, addig nem károsodik a növény /pl. paprika 39 fokig jól elvan/.
    Megvilágítás – sarokszám az 5000 lux, minimum ennyi kell a növény normális fejlődéshez. Felhős, borús napon is van legalább 20000 lux, ennél kevesebb akkor se lesz, ha csurig lesz a légkör vízpárával. Nézzétek meg a megvilágításra vonatkozó részt:
    http://oktel.hu/szolgaltatas/kamerarendszer/a-kepalkotas-alapjai/fenytan-es-szinelmelet/
    Fotoszintézis és hő kapcsolata – linket nem adok /mert parkolóra kerülök/, de keressetek rá a C4-es növényekre. A lényeg, hogy trópusi növények (kukorica is) jobban/hatékonyabban fotoszintetizálnak magasabb hőmérsékleten, mint a mérsékelt öviek. Ez nálunk annyit jelent, hogy pl. a búzát teljesen leválthatja a kukorica.
    Ha ennél szarabb a helyzet /pl. állandósul a 45 C fok/, akkor pedig az ember úgy is elpatkol, függetlenül a kajától.

  5. 3: Ebben igazad van, a mai emberállomány jó része feldobná a talpát ha olyan körülmények között kellene élnie, mint mondjuk 10 000 éve. Ez is egy fontos eleme annak, hogy egy világszintű összeomlás óriási pusztulással járna, ha nem lenne inzulin, vérnyomáscsökkentő, asztma elleni spray és egyebek…
    És sajnos így van, a természetes kiválogatódás mesterséges befékezése generációról generációra exponenciálisan növeli a sérült génállománnyal rendelkező egyedek számát, hiszen elég, ha a két szülő közül az egyik is defektes.
    Amire nincs természetes kiválogatódás, az a tulajdonság szépen eltűnik, mint a barlangi lazacok szeme…
    A gleccsereknél azért lehet egy másik tényező is, mivel ezek hatalmas rombolóerővel alakítják a felszínt, az is lehet, hogy minden klímaváltozás nélkül is átszakítanak egy vízválasztót, és a gleccser új irányt vesz olyan terület felé, amelyik eddig jégmentes volt és lejegeli azt…

  6. Sajnos engem is érint ez a génállományromlás, mert a lányom nem élte volna meg ezt a kort (és még elég kicsi), ha 100 évvel korábban születik, ezért folyamatosan az jár a fejemben, hogy ha bármilyen összeomlás is lesz, hogyan és meddig tudnám fedezni az inzulinszükségletét…

    Az indexes cikkben konkrétan erről a gleccserről azt írják, hogy kisebb volt. Tehát létezett, nem szakított át semmit, hanem 9 ezer évvel ezelőtt kisebb volt, sőt még azt is hozzáteszik, hogy mert jóval melegebb volt akkor. Tehát feltehetően nem ez a következtetés abból, hogy fákat találtak alatta, hanem azt ettől függetlenül tudják.

  7. Tibor bá’!

    Cokettő – így értelmeztem az általános iskola hetedik osztályában az éppen aktuális tananyagot – ezt olvastam ki a tankönyvből: másnap a kémiatanár a szén-dioxidról beszélt – ez lett a következő lecke alapja (kiskorom óta szerettem látni előre néhány nap eseményeit, hogy ne legyek felkészületlen).

    Az érdekelne, hogy a Te fejedben a CO2 molekulákat milyen geometriai rendszerben képzeled el a Föld körüli légkörben? Az üvegház és a fóliasátor rendkívül primitív geometriai rendszert képvisel: én terveztem már üvegházat Szentes környékére – csupa sík felületek alkották; magam állítottam fel fóliasátrat – a körívhez idomuló felületet alkot a fólia anyaga.

    Legyél kedves egy geometriai formát felvázolni a légköri szén-dioxid elhelyezkedéséről: a Föld kérgéből, a hegyek tömegéből, az épített környezet műtárgyaiból, az óceánokból a hő hullám-természettel igyekszik megszökni…A hőhullámok ütköznek a szén-dioxid molekulák által alkotott geometriai héj felületéhez…Ha a molekulák rendszertelenül helyezkednek el a légkörben, úgy a hőhullámok molekuláról molekulára cikázva mégis kijutnak az űri sötétségbe.
    Ha szerinted a szén-dioxid nem engedi a hőhullámokat megszökni, ahhoz egy fóliához, vagy üvegházhoz hasonló egybefüggő felületet kellene képeznie ennek a gáznak…
    Mondd meg nekem, Tibor bá’: a Föld körüli különböző szférák melyikében képez a szén-dioxid összefüggő réteget? Nagyon érdekelne….

  8. 7: Nagyon mechanikus az elképzelésed a légköri üvegházhatás működéséről…
    Az üvegházak esetén az üvegréteg az, amely a teljes hatást kifejti, mert az üveg ilyen tulajdonságú, hogy a látható fénytartományt minimális visszaverődés mellett átengedi. Ez a fény a talajra érve felmelegíti azt, majd az így keletkezett hő infravörös tartományú sugárzásként próbál távozni, ennek nagy részét viszont már nem engedi át az üveg, hanem visszaveri a belső térbe, így ott magasabb hőmérséklet áll be. Itt valóban az a vékony üvegfal fejti ki a hatást.
    A légkörnél más a helyzet. Itt a beérkező nagyfrekvenciás fény ugyancsak áthatol a légkörön, nem melegíti fel a közeget, csak a talajt, ahol ugyanúgy, mint az üvegház esetén infravörös sugárzás formájában próbál kijutni a világűrbe. Itt már nem az üvegfal, hanem a légkör molekulái képeznek akadályt, mert ez az infravörös tartományú sugárzás már ezeket is gerjeszti, felmelegíti, és második lépcsőben ezek sugározzák tovább ugyancsak infravörös tartományban. Csak éppen ezek a légköri molekulák már nem csak a világűr irányában, hanem az összes lehetséges irányban, tehát jó részük vissza a föld felé sugározza ezt az energiát. Így verődik az energia molekuláról molekulára, egy részük végül kitalál az űrbe, más részük visszajut a földre, illetve a levegőt melegíti fel.
    Ez minden gázburokra igaz, csak nem azonos mértékben. A kétatomos gázok kevésbé nyelik el az infravörös sugárzást, itt több szökik ki a világűrbe. A magasabb atomszámú gázok, mint a CO2 három atommal, pláne a metán öt atommal viszont sokkal jobban elnyelik, így hatékonyabb üvegházhatást eredményeznek.

  9. 7:
    A feltett kérdésből (és néhány állításból) az jön le, hogy lövésed sincs a fizikához. Írnám, hogy ismerkedj meg az elektromágneses hullámokkal és mondjuk az atomok gerjesztésével, de nincs értelme, mert az ismeretek egymásra épülnek. Alap nélkül nem megy. 🙁

  10. hubab: “Csak éppen ezek a légköri molekulák már nem csak a világűr irányában, hanem az összes lehetséges irányban, tehát jó részük vissza a föld felé sugározza ezt az energiát.”

    Ha az összes lehetséges irányban, akkor miért inkább a Föld felé? Logika?

  11. Első molekula sor visszaveri a Föld felé a belé csapódott sugárzás 50%-át, a többit tovább küldi kifele. A második molekula sor a belé csapódott sugárzás 50-át a Föld felé (ebben már lehet olyan is ami az első sorból kifele megy), stb.

    A sugárzás egy komoly akadályozó tényezőn kereszül jut csak ki a légkörből, mivel a molekula sorok között pattog majd egy jó része. Másik része visszakerül a Föld felszínére. Harmadik része elnyelődik, leadja az energiáját a légkörnek. Csak a maradék megy ki.

    Szóval valahogy így…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük