(1653) Kint vagy bent?

Tibor bá’ online

 

~q191Az új, baloldali görög kormány célja (és ígérete) a további megszorítások megakadályozása – miközben állig el vannak adósodva. E körül zajlik a huza-vona. Franciaország és Németország hangosan beszél az Európai Egyesült Államok eszméjéről, miközben lehúzzák az utolsó bőrt is azokról, akikről tudják. Kérdés, hogy Görögországról tudják-e?

Érzelmileg és aljas propaganda miatt a görögök többsége benn szeretne maradni az unióban, de ez csak súlyos megszorítások bevezetése árán lehetséges, sőt a tartozás megtartása mellett. Illetve, ha mindent eladnak, mondjuk a német bankoknak, beleértve a kikötőket, vízforrásokat, apró szigeteket, a szerencsejáték ipart, szóval mindent. Miközben az ECB a havi 60 milliárd Euró „nyomtatásából” valamit átadhatna a görögöknek. Nem mintha én szeretném a görögöket, de jelenleg ők benn vannak az Euró zónában, tehát az ő birtokukban lévő Eurót is hígítja az ECB, miközben „menti” az Euró zóna financiális rendszerét. Miért is? Nem kegyeletből, hanem szükségből. Ugyanis az teljesen nyilvánvaló, hogy a lerongyolódott Görögország az adósságát képtelen visszafizetni. Ahogy rólunk, úgy róluk is lehúztak már néhány bőrt, nyugodtan abbahagyhatnák.

U.i. Egyenlőre mi még jó adósok vagyunk, fizetünk, mint a köles, mert Orbán és bandájának az EU pénzek lenyúlása megy a legkönnyebben, de hamarosan nálunk is kopogtatni fog a végrehajtó.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_____________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

41 gondolat erről: „(1653) Kint vagy bent?

  1. Könnyen lehet, hogy személyemben egy tudatlan alak teszi fel a kérdéseit :
    – Tudja-e valaki, hogy az u.n. kölcsöntartozásunkat mikorra tervezi a “hivatalos” hatalom visszafizetni, és milyen ütemezéssel ? Van-e ilyen prognosztizáció egyáltalán ?
    – Mennyivel, kiknek tartozunk PONTOSAN ?
    – Hányszor fizettük meg már a hitelezőinket (gondolom, hogy többször is) ?
    – Mennyiben hasonlít az ország tartozása, az u.n. devizahitelesek sorsához (uzsorához)?
    – Lesz- e vége az állandónak tűnő tartozás visszafizetésének ? És mikor ?
    Végül, de nem utolsósorban :
    – Elismerve az éppen aktuális bajainknak fontosságát, nem ez a legfontosabb problémája az országunknak ?

    A görögök, szerintem meg fogják úszni valamilyen, számukra a jelenleginél jobb megoldással… Eléggé tökös tárgyalópartnernek tünnek, jelen pillanatban.

  2. 1:
    Az államadósság úgy jön létre, hogy az állam kibocsát kötvényeket, amire kamatot fizet. A kötvények általában 5, 10, 20 évre szólnak és szabadon adhatók-vehetők. Ezért sose lehet tudni pontosan kinek a birtokában vannak. Amikor egy kötvény lejár, a tulajdonosának kifizetik a névértékét (a kamatokat rendszerint előre levonják a névértékből. Pl. az 1 milliós kötvényt – mondjuk – 920.000-ért adják, de 1.000.000-ért veszik vissza.) Mivel az állam SOHA nem jön ki abból a pénzből, amit bevételez, egy-egy kötvény lejártakor (amikor ki kell fizetni az értékét) újabb kötvényeket kell kibocsátani, hogy legyen mivel kifizetni a korábbi kötvény tulajdonosait.
    Az én megítélésem szerint nem nagyon kell haragudni a bankárokra, mert nem ők a főbűnösök (a legtöbb kötvényt ők veszik meg, de vesznek még befektetési alapok, nyugdíj intézetek, spekulánsok, stb.) Hanem azok a kormányok, amelyek felveszik a kölcsönt. Az megy nagyban, ami kicsiben. Adj kölcsön 100.000-et egy barátnak. Gyűlölni fog, amikor visszakéred, és vége lesz a barátságnak. A kölcsönt el szokás gyorsan költeni, majd elfelejteni, és felháborodni, amikor vissza kell(ene) fizetni. Nemzeti szi9nten azért felháborító, mert “ők” pancsolják el a felvett kölcsönt, és “mi” fizetjük vissza. Hogyan? Megszorításokkal, hogy az államnak kevesebb legyen a kiadása, legyen “feleslege” a kamatokra. Piszkos dolog ez, a nép pedig szidja a bankárokat, az IMF-et, stb. Miért? Mert a kötvénykibocsátáson kívül lehet kölcsönt felvenni – például – az IMF-től. De az IMF csak úgy ad kölcsönt egy alaposan eladósodott országnak, ha biztosítva látja a visszafizetést, azaz a költségvetési hiány csökkentését. Ezért például azt mondja, adok kölcsön 10 milliárd $, de csak akkor, ha alaposan megreformálod (csökkented) a nyugdíjakat, vagy közlöd velünk, mi más módon fogod csökkenteni a kiadásaidat.

  3. Kettőn áll a vásár, de a görögök vélhetően a nagyobb vétkesek ebben a helyzetben. Hamis adatokat szolgáltattak, öntötték ki az ablakon a pénzt, amit hitelből finanszíroztak, és még most is nagyon nagy lábon élnek a helyzetükhöz képest. Persze erről nem a nép tehet közvetlenül, de azért ők is benne vannak ebben. Elképzelésem sincs mi lesz a tárgyalások eredménye, de én úgy látom, hogy az EU-nál több az ütőkártya, ami meg volt a görögöknél, azt már kijátszották.

    A magyar helyzetet nehéz ehhez hasonlítani egyrészt, mert más az adósságunk szintje, másrészt meg már három éve 3% alatt volt a hiányunk (négy éves, ha ide számítjuk a manyupos 2010-es évet), és úgy néz ki, hogy idén sem lesz ennek akadálya. Ráadásul a GDP növekedési rátán egész jó, így aztán ha így haladnánk tovább, akkor nem lenne itt olyan gond, csak ehhez további intézkedések szükségesek, mert a jelenlegi modellel a növekedésünk lassulni fog.

  4. Tibor bá’, ez az egész adósságosdi úgy értelmetlen ahogy van. Soha nem fogjuk visszafizetni és ezt mindenki tudja. Csak a kamatokat fizetjük, ezért fizettünk ki a felvett 1 milliárd dollárra 10 milliárd kamatot és mégis közben 20-ra emelkedett az adósságunk.

    A franciák valamiféle rendezéssel próbálkoznak, amit úgy neveznek, hogy civil auditálás. Ez arról szól már az Argentínában létrejött államcsőd óta, hogy az adósságoknak van egy illegitim része, amikor például olyan diktátorok adósították el az országot, akikről a kölcsönző is tudta, hogy nem legitim vezető, ráadásul a diktátor a saját maga részére használta fel és a néppel akarják visszafizettetni.

    Véleményem ugyanez az ukránokról. Azokból a milliárdokból, amit az IMF rájuk sózott, miután törvénytelenül elzavarták Janukovicsot, egyetlen centet sem látott az ország. Ez is illegitim adósság. Ha a pénzen ülő csőcselék normális lenne és nem egy diktatórikus vízfej, akkor tudná, hogy végülis saját maga alatt vágja a fát.

    Én azt nem értem, hogy a görögök miért nem lépnek ki az euró-zónából és hagyják ott akár az Uniót is, miért ragaszkodnak annyira az euróhoz, hogy még éhezni is hajlandóak és eladni a szigeteiket ennek a szemétláda bandának. A pénzt úgysem ők kapják, hanem a bankjaik, csak nekik kell visszafizetni. Ezt Vaurofakis és Sziriza tudja, de nem dönthet a népe nélkül és ők az eurót akarják, nem a drachmát.

    De miért nem magyarázzák el ezt az embereknek?!

    Én nem vagyok közgazdász, ezért csak háziasszony ésszel vagyok képes gondolkodni, de miért én fizessem ki a bankok egymás közti bohóckodását? A Deutsche Bank 60 milliárd eurót állít elő a semmiből havonta és abból vásárolja fel a nemzetek államkötvényeit. Ez vicc? Ilyen alapon én is nyomtatok a nyomtatómon kis cetliket, odaadom Tibor bá’-nak és kérek helyette egy kötelezvényt, hogy az enyém lesz a háza!

    Emberek! Megőrültetek?

  5. Vasgerinc, az csak propaganda, hogy nagy lábon élnek éspedig azért, hogy az emberek azt higgyék, az adósságot ők költötték el és nem a bankok és a Brüsszelben trónoló “demokratikus” diktátorok okozták. Ez nem csak a görögöknek szóló propaganda, hanem mindenkinek, nekünk is, mert mi leszünk a következők és ha így gondolkodunk, akkor szó nélkül mondunk le mindenünkről (ami már úgy sincs, hiszen állami vagyon nincs!), csakhogy bennmaradhassunk az Unióban.

    Paul Craig Roberts: Az éhezés lesz az ár, ha a görögök az EU-ban maradnak

    http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2015/06/paul-craig-roberts-az-ehezes-lesz-az-ar.html

  6. 4. Kyra
    “A franciák valamiféle rendezéssel próbálkoznak, amit úgy neveznek, hogy civil auditálás. Ez arról szól már az Argentínában létrejött államcsőd óta, hogy az adósságoknak van egy illegitim része, amikor például olyan diktátorok adósították el az országot, akikről a kölcsönző is tudta, hogy nem legitim vezető, ráadásul a diktátor a saját maga részére használta fel és a néppel akarják visszafizettetni.”
    Amikor valaki pénzügyi szakemberként olyan célra és olyan fedezetre bocsát ki hitelt,-mint az ingatlan és fogyasztási hitelek- amely a kibocsátás pillanatában is nyilvánvaló, hogy még megvalósulása esetén sem termel majd értékesíthető javakat, valamint tulajdonságainál fogva semmilyen módon nem exportálható, akkor az vagy hülye, vagy tudatosan teszi tönkre az adott gazdasági lokalitást.

    Az olyan mérvű fedezet, illetve célazonosság mellett kibocsátott hitelek esetében ahogyan nálunk és Görögországban is a hiteleket kibocsátották-és amit ilyen mértékben a legelemibb logika is tilt nem csak a pénzügyi szabályok-a legbutább pénzügyi szakember számára is nyilvánvaló kellet, hogy legyen ezek következménye.

    Ilyen mérvű fedezet és célazonossággal kibocsátott hitel a megtakarítások lekötésével és ezzel a gazdaság többi szegmenséből történő pénzkivonásával maga korlátozza a gazdaság működését, akadályozza meg, hogy a törlesztéshez szükséges jövedelmek megtermelhetőek legyenek és a fedezetet jelentő instrumentumok túlkínálatával egyben maga vonja el a fedezetet a hitelügylet mögül. Ráadásul ha a hitelekkel finanszírozott beruházások kivitelezését a saját vagy valamilyen stróman cégével végeztetve az adott gazdasági környezetben nem adózva a pénzt fiktív cégeken és fiktív számlákon keresztül azonnal ki is viszi onnan az külön gyönyörű.

    Az fedezetlenné vált hiteleivel tudatosan tönkretett bankrendszert megmentő, kisegítő állam hiteleket felvéve maga is eladósodik és a konszolidációs segítségek ellenében elértéktelenedett banktulajdonhoz jut.

    Ez a folyamat Görögország esetében gyönyörűen ki is rajzolódik a pénzügyi eseményeket követve és elemezve. A magánbankok által eleve fedezetlenül kihelyezett hitelek amelyeket a saját cégeikkel azonnal vissza is vettek majd a már fizetésképtelen cégeket a helyi bukóemberekkel bedöntve, kierőszakolták a korrupt hivatalnokoknál, politikusoknál tönkrement bankok állami megmentését.
    Így lett a hitelezési csalásból Görög államadósság.

    Azt hiszem nem szorul különösebb bizonyításra, hogy akik ezt több országban is ugyanúgy végrehajtották nem hülyék voltak és egymás után többször elkövették ugyanazt a hibát, hanem pontosan megtervezve és megszervezve követték el ezeket a cselekményeket.

  7. A jelen pénzügyi rendszerben a hitelfelvétel (államkötvény kibocsájtás) és az országnak abból való finanszírozása kötelező a kormányok számára. Semmit nem az adóbevételekből, meg ilyesmiből finanszíroznak egy országban. (nem is lehetne, hiszen sok bevétel a bevallási időszakokra torlódik, a kifizetések meg folyamatosak). Minden héten az ÁKK által kibocsájtott kötvények bevételéből él az ország. Az állam bevételeiből kizárólag és teljes mértékben törlesztés lesz. Ez azt jelenti, ha volna rá pénzünk, ha nem, minden úgy van kifizetve az országban, hogy rajta van a hitelezők kamata.
    Ha mi azt mondjuk építünk egy hidat és ehhez kibocsájt az MNB mondjuk előre “fedezetlen” 30 milliárd forintot, amihez az elkészült híd, mint új objektum az országban válik fedezetté, azt nem engedik. Erre csak néhány banknak van a világon elsődleges jogosultsága, jellemzően FED, ECB (és aztán az ezekhez kapcsolódó kereskedelmi bankokon keresztül kerül forgalomba).
    Nálunk forintkibocsájtás kizárólag hitelfelvétellel képzelhető el, olyanoktól akiknek viszont joguk van fedezet nélküli pénzt előállítani és azt kölcsönadni.

    Aki ebből a rendszerből kilóg az kétféleképpen lehet, vagy nagyon erős (Kína), vagy bombázzák illetve fogják (Irak, Líbia, Szíria, Irán….)

    Tehát lehet ezt a kormányokra kenni, mert valóban ők veszik fel a hitelt, csak a helyzet az, hogy nem is tehetnek mást, legfeljebb lemondanak, hogy ők ebben nem vesznek részt.

    Azt kell megérteni, ha nem lenne az ország eladósodva a jelen rendszerben (tehát minden hitel vissza lenne fizetve) akkor úgy lenne még egy rakás adósságunk mindig, hogy egyetlen forint nem lenne forgalomban.

    Ezen nem segít semmiféle kormányváltás, meg Orbán, nem Orbán, ez baromság. Valódi (pénzügyi) rendszerváltásra lenne szükség nemzetközi szinten (mint részben már Izland).

    Így éri el a nagytőke világszerte, hogy mivel nyilván nem tud részt venni az összes értéket előállító tevékenységben a világon, de a pénzrendszeren keresztül (kamaton) részesedik belőle, minden bevert szeg után is amit Pista bácsi, mint tetőfedő bever, holott milyen büszke, hogy magának dolgozik, “független”, közben a GS meg rajta is keres, pedig azt sem tudja, hogy a világon van. Zseniális(an aljas) a rendszer!

  8. Én a görögök helyébe menlevelet adnák a menekülteknek és rázuditanám őket a nyugatra…a hajomat meg a Bric-országok felé forditanám…a polgárháboruba vergődö nyugatnak nem lenne ideje ereje velem foglalkozni ha én lannék Ciprász megtenném!!! 😀
    Menekűltek amugy is káoszba taszitják a nyugatot

  9. 4:
    Ezt a hülyeséget: ” 1 milliárd dollárra 10 milliárd kamatot és mégis közben 20-ra emelkedett az adósságunk. ” valaki kitalálta és egymás után mindenki átveszi. 1975-ben felvett 1 milliárd $, 5%-os kamat mellett 2015-re 7 milliárd $ tartozást jelentene, ha se kamatot nem fizettek, se a tőkéből nem törlesztettek. Csak ezt senki se számolja utána, és megy a süket szövegelés., egymás idegesítése. Az már csak hab a tortán, hogy a havi 60 milliárd €-t az Európai Központi Bank bocsátja ki, nem a német nemzeti bank.
    Melampo rámutatott a hülyeségre. Kölcsönt csak beruházásra (lenne) szabad felvenni alapos gazdaságossági számítások után, ami biztosítja, hogy a felvett kölcsönt + kamatot a beruházás ki tudja termelni. De az államok nem így veszik fel a kölcsönt, hanem a hiányuk fedezésére. És miért van hiányuk? Nem termelő beruházások miatt, hanem például olyan stadionok miatt, amik bevallottan “nem haszonszerzésre épültek”.
    7:
    Csibész! ezzel nem értek egyet. Persze, építhetek úgy egy családi házat, hogy előre felveszem rá a kölcsönt, de úgy is, hogy előbb összegyűjtöm a pénzt, vagy mindig annyit építek, amennyi “felesleges” pénzem van. Ezt a technikát az állam is követhetné. Persze nem követi.

  10. Az olló nagyon kinyílt, lassan szétcsúsznak a szárai és az olló szétesik. Szerintem a görög nép a “nagy” szenvedések ellenére jelen pillanatban jobban él mint a magyar. És igenis túl nagy lábon élnek a helyzetükhöz képest. Természetes, hogy ők ezt szarul élik meg, de egy tényleges államcsődről -úgy tűnik- nem nagyon van fogalmuk, legalábbis a vízfejnek. Az Eu-t már nem tudják Cipraszék az eurozónából, sőt az EU-ból való kilépéssel zsarolni.
    Ennél a pókerjátszmánál nem segít a szemüveg, meg a maszk. Nem tudom mennyire, de az EU-t meg fogja viselni GO. kilépése, de még mindig jobb-gondolják-, mint tovább hurcolni az euroval rendelkező koloncot. Ha össze is jön valamilyen kompromisszum féle, vszínű ez lesz utolsó nyomtatással elodázott időnyerés.
    Idáig lehetett nyomtatgatni, mára már nagyon fellazult a fizetőeszköz, mely Go. nélkül egy kicsit, nem sokat de egy kicsit még prosperálhat. Muszáj időt nyerniük, ez egyértelműen látszik. Őszintén remélem ez sikerül is nekik.
    Nem tartom valószínűnek azokat a rémhíreket miszerint a kiválás lánreakciót indítana el. Legalábbis még nem végzetest. Olyan nagy ez a Titanic, hogy már 100 végzetesnek hit óriáshullámból újra és újra kibukkan és igaz már nem halad, de még lebeg.

  11. 10:
    Mit tetszik érteni hitelpénzrendszer alatt?

  12. Tibor bá’ akkor, ha ez hülyeség, hogy lehetséges az, hogy a rendszerváltáskor meglevő adósság 22 milliárd dollár 2010-re 135 milliárdra nőtt, miközben 5-től 10 milliárd dollárt fizettünk a kamatokra évenként? Nem azért történt ez, mert a kamatokra is hitelt kellett felvenni? 2010 után már jóval 10 milliárd fölötti kamatokat fizetünk.

    Egyáltalán azt meg tudná nekem valaki mondani, hogy miért csak a kamatot fizetik a tőkét soha? Azt tilos visszafizetni?

  13. Kyra,
    A felvett hitel után, az éves kamat 1/12-ed részét mindenképpen fizetned kell, ezen felül a tőketartozásból annyit fizetsz vissza, amennyit képes vagy. Ha valaki hosszú futamidőt és alacsony törlesztőrészletet választ (pl. azért, mert alacsony a jövedelme), annak a havi törlesztőrészlete nem sokkal lesz magasabb, mint az esedékes havi kamat.
    Ez azért baj, mert a havi törlesztőrészlet és az esedékes kamat (amit mindenképpen ki kell fizetni) különbsége az, amivel csökken a tőketartozás.
    Pl. 12 milliót felveszel 10%-os éves kamatra, akkor az első havi kamattörlesztés 100 ezer Ft. Erre jön rá a tőketörlesztés, ami a futamidő hosszától függ: ha hosszú a futamidő, akkor a 100 ezer Ft-nál nem sokkal lesz magasabb a törlesztőrészlet, de nagyon lassan csökken a tőketartozásod.
    Ebben az esetben sokáig ‘fogyasztod el’ a tőketartozásodat, ennek megfelelően sokáig fizetsz magas kamatot. A teljes törlesztőrészlet alig magasabb, mint a kamatrészlet, ezért tűnhet úgy, hogy szinte csak kamatot fizetsz.
    A bank abban az értelemben nem ver át, hogy mindig a nálad kintlévő tőke után számol kamatot. Az a te döntésed, hogy hosszú futamidő alatt, lassan törleszted a tőketartozásod.
    Ha nem kell feltétlenül egy összegben felvenned a hitelt, akkor jobban jársz, ha az összeg egyik felét a futamidő felére veszed fel, és utána a másik felét pedig a futamidő második felére. (2x veszel fel, fele összegű hitelt) Így a fizetendő kamat sokkal kedvezőbb lesz.

  14. 14:
    Ha valaki nem azt írja, hogy a hitelezők szélhámosak, akkor oda se figyelsz, pedig 9. alatt elég világosan megírtam, mi a helyzet. A kormányok soha semmit se fizetnek vissza. Ezt érted? Amikor vissza kell valamit fizetni, akkor (mástól) újabb kölcsönt vesznek fel, és azt adják oda. Ezt próbáld megérteni.
    Az állam felvett 10.000 (millió) $-t (mondjuk) 5 %-ra
    Egy évvel később tartozott 10.500 $-al, amiből egy fillért se fizetett vissza, de volt 3 % hiánya, amire fel kellett venni újabb kölcsönt, ez 1.000. Az összes tartozás az első év végén= 11.500.
    A második év végére a tartozás megnövekszik az egy éves kamattal. Lesz tehát 12.075 (milliárd $), de megint van államháztartási 3 % hiány (és fel lehet vele vágni, hogy csak 3 %), amire megint fel kell venni kölcsönt, így a tartozás 13.075 lesz.
    A harmadik év végén 13.075 + 5 % = 13.730 + hiány 1000 = 14.730 $
    A negyedik év végén 14.730 + 5 % = 15.470 + hiány 1000 = 16.470 $
    Az ötödik év végén 16,470 + 5 % = 17.300 + hiány 1000 = 18.300 $
    A hatodik év végén 18.300 + 5 % = 19.210 + hiány 1000 = 20.210 $
    Tehát a nulla adósság mellett felvett 10 milliárd $-ból (folyamatos államháztartási hiány mellett) 6 év alatt a duplája, 20 milliárd $ adósság lesz.
    Ne a bankárokat szidd, hanem az ország vezetőit, mert ők nem képesek kijönni a bevételből.Armára pedig ne hallgass, mert ehhez aztán végképp nem ért, maradjon ő csak a gnosztikusoknál.

  15. 7.Csibész
    Nem sokat segít az izlandi megoldás sem. Amíg a pénzpiacon annyi pénz fordul meg két nap alatt mint a magyar GDP és a tőke szabadon áramlik valamint bármely deviza bármely devizára szabadon átváltható addig nem egy nemzeti bank, de egy EKB sem képes a piaci manipulációkat kiegyensúlyozni. Lásd Soros és Anglia.
    10. Arma Gedeon
    A hitelpénzrendszer lehet, hogy szerinted szélhámosság de másmilyen pénzrendszer meg nincs. A pénz ugyanis egy hitel. A pénzt a hitel teremti és a visszafizetése szünteti meg.
    9.Tibor bá
    Csibésznek sajnos igaza van, amit mondasz azzal nem értek egyet. Persze ezt a technikát az állam is követhetné de saját maga pénzt nem bocsáthat ki mert jönnek a B52-esek, ha pedig az állam “spórolna” a bevételeiből az azt jelentené, hogy azt a pénzt kivonja a gazdaságból arra az időre. A gazdaságban viszont mindig annyi pénznek kellene lenni amennyi a pillanatnyi áru és szolgáltatás ellenértéke. Addig másvalakik kellene felvegyenek hitelt, hogy fizetőképes maradjon a piac. Persze, hogy nem követi.

  16. 11.Balázs
    “A tudosítás szerint délben ült össze az EKB igazgató tanácsa megvitatni a görög bankrendszerrel kapcsolatos fejleményeket, annak fényében, hogy az eddigi adatok szerint hétfő és szerda között 2 milliárd eurót vett fel a lakosság és az üzleti szféra a görög bankokból, ráadásul csütörtökön ez újabb 1,2 milliárddal emelkedett.

    A CNBC információi szerint

    az EKB további 3,3 milliárd euróval emelte a görög bankrendszer számára nyújtott sürgősségi likviditási keretet”
    Varoufakis és a háttérben megbúvó még négy öt zseniális gazember pontosan tudja, hogy mit csinál. Vagy lemond a hitelezési csalásban részt vevő hiéna banda a nyereségéről (persze ők ezt már régen továbbadták a hülyéknek) vagy lemond az össze európai befektető a pénzéről. Ha ők, a görögök dőlnek az euro és az európai értékpapírok is jelentőset buknának.
    Ezt kellene az európai pénzügyi elitnek most megoldani.
    Lehet választani, hogy most lenyeletik a kisebbik békát a hitelezőkkel vagy két hét múlva a befektetők kiherélik őket.

  17. Azért kellenek a bankok, hogy legyen ki megvásárolja az ultrakevés kamatot fizető államkötvényeket.

    Bár tudjuk, hogy a jegybank alapítványai azok, akik ennyire lenyomják a kamatokat (amióta azok vannak, azóta mennek le a hozamok).

    Görögország csődje = CDS-ük (biztosítás) eseménye bekövetkezik = Deutsche Bank csődbe megy az erre építő derivativák miatt => II. Lehman

    Kyra sajnos nincs olyan jó pedigréd, mint az EKB-nak ezért ami pénzt nyomtatnál nem lenne olyan értékes 🙁

    Én mára már arra számítottam, hogy valamelyik görög bank csődbe megy (nem mennek majd a bankkártyáik se pedig az átutalások) és holnapra egy Euróövezetbőli kilépésre számítottam.
    Nem jött be.

    17 Melampo: van másféle pénz is. Nemesfémek például.

  18. Le:egyszerűsítve: Az országok vezetőinek nem elegendő az a zsákmány, amelyet a köznép adóbevételeiből le tudnak nyúlni, még kölcsönpénzt is felvesznek, (a köznép terhére) Bankároknak ez jövedelem, szóval nem igen tiltakoznak ellene.

  19. 20:
    Plusz ellopják az EU felzárkózási pénzek nagy részét is.

  20. 19. Bazs
    Nincs másféle pénz.! “van másféle pénz is. Nemesfémek például”
    Az árupénzen kívül minden pénz virtuális pénz.
    AMI NEM EHETŐ, NEM IHATÓ, SAJÁT MAGA MINT TERMÉK NEM HASZNÁLHATÓ
    Az virtuális pénz. Tessék már végre megérteni, hogy nincs másmilyen pénz.
    Ezzel basszák át 2500-3000 azaz majdnem háromezer éve a hülyéket.
    Még hány ezer évig akarjátok nem megérteni?

  21. 22. Melampo,
    Csak szólok, hogy a nemesfém, az arany is árupénz.
    (Sőt, a pénz feladatát leginkább az nemesfémek látják el az árupénzek között; mérhető, értéktartó, biztonságosan tárolható stb.)

  22. Tibor bá’

    Köszönöm, hogy ilyen részletesen elmagyarázod, de végül is csak az jön le, hogy a bankárok folyamatosan kapják vissza a kamatokat, végül már a tőke többszörösét is. Legvégül már annyi kamattartozás van a világban, amennyi vagyon nincs az egész föld kerekségen! Akkor viszont honnan lett az a hatalmas összeg, aminek nincs semmi fedezete és nem is lesz soha?

    És honnan lesz a bankoknak annyi pénze, hogy egy menedzser 5 millió forintot keressen havonta, amikor pedig azok, akik minimálbérért kénytelenek dolgozni egész nap és mégsem éri el a keresetük a létminimumot? Akkor, amikor a gyerekek 30 %- a éhesen megy reggel iskolába? – Persze, mondhatod, hogy hangulatkeltés, de ez az igazság.

    És ha ennyire becsületes ez a bankvilág és ennyire rendben van minden velük, akkor miért kell az emberiséget világháborúkkal elpusztítani időnként, hogy újraindíthassák újabb és újabb rendszerkísérleteiket?

    Tibor bá’, nekem sajnos továbbra is az a véleményem, hogy a közgazdászokat nem képezik ki minden tudásra és ezért bármennyire is szakszerűnek érződik a magyarázatod, egészen biztos, hogy valahol hiba van benne… 😀

  23. Mvm9

    Neked is nagyon köszönöm a magyarázatot. Talán ha engem is 4-5 évig agyalnak ilyen tantárgyakkal az egyetemen és vizsgáznom kell belőle félévenként, akkor én is belenyugodnék abba, hogy oké, ez így akkor rendben is van. Pedig valahol mégsincs rendben, ha idejutottunk. Paul Craig Roberts is milyen furcsákat mond abban a cikkben, amit belinkeltem a görögökkel kapcsolatban. Ő csak tudja, hogy mit beszél?

  24. 17 3. harmadára
    …azért nem nyomtathatunk pénzt mert annak jogát is odaadtuk, plusz az unió meghatározta nekünk, mekkora lehet a pénztömegünk, gazdaság= pénztömeg szorozva forgási sebesség, ugyebár. Ha megfojtod az egyenlet egyik tagját, láthatod hová lehet eljutni: a bányászbéka segge alá.
    …pontosan írod:” A gazdaságban viszont mindig annyi pénznek kellene lenni amennyi a pillanatnyi áru és szolgáltatás ellenértéke” -De nincs annyi amennyinek kellene (ezen segíthetnének a helyi pénzek) lenni, S AMÍG EZ ÍGY MARAD nem jutunk gazdaságilag sehová.

  25. 23. Mvm9
    Hát persze, csak aránytalanul felülértékelt. A csereeszközként elfogadott értéke általában köszönő viszonyban sem szokott lenni a használati értékével. Az ipari felhasználás és a kitermelhető, újrafeldolgozható mennyiség arányban kellene, hogy legyen. Nincs. Sokkal több arany van forgalomban- és még rengeteg kitermelhető lenne- mint az ipari felhasználási igény. Innentől ő is virtuális pénz.
    Attól leszek morcos ha meg sem próbálja valaki megérteni még a pénz fogalmát sem, arra sem hajlandó, hogy elolvasson néhány oldalt, hogy mi a pénz de hőbörögni azt nagyon tud.
    Meg zsidózni, mert az a legegyszerűbb. Amit lehet, én is benne vagyok de előbb indokoljuk meg. Ha hülyék meg lusták vagyunk akkor viszont kussoljunk.
    26. Feco
    Fordítva. Nem a forgalomban lévő pénz mennyisége a gond, sőt az éppen sokszorosa a szükségesnek. Az a probléma, hogy a pénzforgalmat beterelve egy mesterséges pénzfolyamba egy irányba áramlik és nem forog vissza a gazdaságba hanem onnan kivonva megtakarításként kerül vissza most már kamattal terhelten.
    A helyi pénz nem segít semmit sem ezen a helyzeten. Csak összegyűjtöd a helyi pénzzel a magtakarítást és amikor valaki a közösségből olyat vesz ami ott nem termelődik meg akkor ennek az ára örökre kikerül a közösségből.
    Ezért kell a termelés különböző szegmeseit széthordani a világban, hogy mindig legyen olyan termék amit a kereskedelmi láncokon keresztül tudsz csak megszerezni.
    Nem a gazdaságosság a cél. Az csak plusz mellékes haszon, a többi duma.

  26. 28. Melampo,
    „Hát persze, csak aránytalanul felülértékelt [a nemesfémek]. A csereeszközként elfogadott értéke általában köszönő viszonyban sem szokott lenni a használati értékével.”

    Melampo, a tipikus árupénz olyan, mint pl. a tuaregek kecskéi, szabályos kerek kavicsok, a Kincses-szigeti bantu benszülöttek hatágú csigái, az alaszkai arany-nugget, középkori kősó, olíva, bor stb. Ezek közül soknak nagyon alacsony a használati értéke, leginkább akkor, ha nem lehet megenni.
    Értékállóság szempontjából az arany a legjobb, legstabilabb árupénz; teljesen indifferens, hogy felülértékelt-e, vagy sem. Kérdés, hogy számodra mit jelent a ‘felülértékelt'(?) és ez mennyiben akadályozza az arany (áru)pénz funkcióját?

    „Sokkal több arany van forgalomban- és még rengeteg kitermelhető lenne- mint az ipari felhasználási igény. Innentől ő is virtuális pénz.”

    Az arany a legkevésbé virtuális pénz, ennek pont az ellenkezője igaz! Nem véletlen, hogy egészen a 70-es évekig a nagy valuták értékét az arany árfolyamához rögzítették.
    Az 1920-as évekig Magyarországon, a legtöbb európai országhoz hasonlóan, forgalomban volt aranyérme: 10 és 20 koronás, kb. 1/4 ill. 1/8 uncia aranytartalommal.

  27. Melampo!
    Szerintem valamivel nem vagy tisztában. Az embernek nem csak enni, inni, és ruházkodni kell. Valami megfogalmazhatatlan okból kifolyólag “imádja” az aranyat (kisebb mértékben) az ezüstöt. Pedig ezeknek a használati értéke nulla. Éppen ezért aranyér mindig, minden körülmények között fog neked adni az élet fenntartásához nélkülözhetetlen javakat. Ez teszi az aranyat ideális pénzzé, vagy papírpénz fedezetévé.

  28. Melampo

    “… a pénzforgalmat beterelve egy mesterséges pénzfolyamba egy irányba áramlik és nem forog vissza a gazdaságba hanem onnan kivonva megtakarításként kerül vissza most már kamattal terhelten.”

    És “ki” az, aki a pénzforgalmat mesterségesen egy irányba áramoltatja? Például ki volt az a görögök esetében?

    Izlandra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak a banki, pénzügy-technikai tanulmányaid szerint? Ugyanis ők úgy bántak a bankokkal, mint ahogy én bántam volna. Hagyták, hogy csődbe menjenek, bankvezérek a börtönben, ők meg most jönnek fel még a Világbank szerint is.

    A “zsidózás” gondolom nekem szólt. Semmi rosszat nem mondtam a zsidó népről. Nem tudtam, hogy zsidó vagy, de egyáltalán miért kellene azt szégyellni? Engem is nyugodtan magyarozhatsz, mert az vagyok és nem fogok felháborodni azon ha azt mondod rám, hogy magyar.

  29. 29. Mvm9
    Felesleges az arányokon lovagolnod. Árupénz a dohány, a só, a kecske, a marha, a teve stb.. Ami csereeszközként használva nem teljes egészében a saját értékét képviseli az nem 100%-ban árupénz. Az minden esetben bizonyos arányokban már virtuális pénz is egyben.
    A csereeszközként 100% a saját használati értékén használt árupénz az árupénz. A többi nem az.
    30. Tibor bá’
    De tisztában vagyok vele. Ezt a baromságunkat használták ki újra és újra a történelem folyamán. A spanyolok egy birodalmat buktak el ötszáz évvel ez előtt pontosan ezért mert nem voltak képesek megérteni, hogy az arany nem érték.

  30. 30: Tibor bá, “az aranyat (kisebb mértékben) az ezüstöt. Pedig ezeknek a használati értéke nulla.”
    Nem nulla. Én pl. a fogaimban is tartok némi ezüstöt a lyukak helyén. 😉

    33: “Ami csereeszközként használva nem teljes egészében a saját értékét képviseli az nem 100%-ban árupénz.” A saját érték viszont igencsak relatív. (Országomat egy lóért… 😉 )

  31. 31. Kyra
    “És “ki” az, aki a pénzforgalmat mesterségesen egy irányba áramoltatja?”
    A nemzetközi pénzügyi rendszer összes szereplőjének az az elemi érdeke, hogy a pénzforgalom hasznot termeljen. Még különösebb összeesküvésekre sem lenne szükség.
    “Összeesküvés” persze van mert ezek jó része törtvénytelen is nem csak etikátlan.
    Egyéni illetve csoport haszon, globális kár.
    “Izlandra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak a banki, pénzügy-technikai tanulmányaid szerint?”
    De és az a normális. Most még egy keményebbet is léptek csak arról mindenki hallgat.
    Nincs jegybanki devizaváltás. Ha idegen devizát, valutát viszel be az országba add el ha tudod. Ha nem kell senkinek, dob el. Ha egy bank megveszi akkor a jegybank leszámítolja egy váltó formájában, ad érte annyi koronát amennyi az értéke a váltáskor. Ha bank olyan devizát vett amivel bukik, azt ő bukja mert nála van azt a jegybank nem veszi át . Ő koronával tartozik a jegybanknak. Ha csődbe ment hát csődbe ment. Nincs “devizahitel”. A hitel fedezetének biztosítás a bank rizikója.
    Mindenkinek ezt kellene tenni de a politikus a megválasztását szponzoráló érdekeit képviseli és nem a választókét.
    “A “zsidózás” gondolom nekem szólt”
    Nem csak fárasztó ugyanazokat sablonokat olvasni. Bűnbakkeresés és azonnali kijelölés helyett érdemesebb olvasni és megpróbálni megérteni a miérteket.
    Mellesleg nem vagyok zsidó és ha az lennék sem szégyellném.
    Azt viszont rühellem, hogy “fasisztáznak”, holott az egy igen okos, értelmes, használható politikai eszmerendszer és semmi köze ahhoz amivel állandóan összemossák.
    A “náci” hasonlóan visszataszító mivel 1936-tól nem beszélhetünk Németországban sem nemzetszocializmusról. Ami utána jött annak ehhez semmi köze. Az a német és ezen keresztül a nemzetközi nagytőke mindmáig feledhetetlen tevékenysége volt.
    Tehát nyugodtan zsidózhatunk ha van rá okunk de a saját butaságunkat ne fogjuk senkire.

  32. Melampo,
    Próbáljunk meg logikusan gondolkodni:

    1) Az ÁRUPÉNZ olyan értékközvetítő eszköz, amivel az egyik árut közvetve cserélhetjük a másik árura.
    2) A történelem során, az ARANY (nemesfémek) bizonyultak az árucserére leginkább alkalmasnak. (Méretük, értékállóságuk és viszonylagos ritkaságuk miatt.)

    Fentiekből számomra az következik, hogy a sok-sok árupénz közül az arany vált a leginkább elfogadottá, az egész világon.

    Ha ezek után azt állítod, hogy: „Az arany NEM árupénz, hanem valamiféle virtuális pénz”, akkor én kiszállok ebből az értelmetlen vitából.

    Tankönyvet nem tudok belinkelni, de itt van egy forrás, pl:
    http://penziskola.hu/konyv/az-en-penzem/ii-mindenhato-penz/4-penztortenet-kaori-kagylotol-bankkartyaig/3-az-aranypenz-korszaka

  33. 36. Mvm9
    “Próbáljunk meg logikusan gondolkodni”
    Az nem árthat. Az árupénz a cserére szánt a javak olyan típusa amely használati értékkel bír de amelyet nem kívánunk saját magunk felhasználni hanem általános használati értékét felhasználva további árukra szeretnénk cserélni tehát nem kell a közvetlen felhasználót megkeresnünk mert a továbbcserélhetősége miatt bárki elfogadja csereeszközként.
    Így hát ha nem akartunk megenni öt mázsa sót elcserélhettük bármi másra mert sót mindenki használt.
    Ami nem 100%-ban árupénz mert nem használható fel bárki által közvetlenül az mind virtuális pénz.
    Az arany régen még kevésbé, kisebb mértékben volt árupénznek nevezhető mert semmiféle ipari felhasználása nemvolt.

  34. 37.
    „Az arany régen még kevésbé […] volt árupénznek nevezhető mert semmiféle ipari felhasználása nemvolt.”

    Feladom…

  35. Melampo

    Igazán dícséretes, hogy ilyen remekül értetek ahhoz, hogy megmagyarázzátok miért is jó ez a pénzrendszer és miért is van rá szükségünk és mi vagyunk a hülyék, ha azt keressük, ki és melyik társadalmi csoport az, amelyik kirabolta az egész világot szép szabályosan, ahogy kell.

    És mi hülyék vagyunk, ahelyett, hogy megtanultuk volna a pénzrendszer szabályos működését és összeesküvés-elméleteket gyártunk és folyton egy olyan népcsoportból származó szupergazdagok jutnak eszünkbe, akik teljesen bűntelenek és egyáltalán nem írtak olyasmit, mint a Torat Ha’Melech, de ha mégis, azzal mi ne törődjünk.

    A görögöket sem azért akarják teljesen tönkretenni, hogy a szigeteiket megszerezhessék. Nem, csak ők is hülyék, nem tudják olyan remekül, kedves Melampo, ahogy te, hogy miként működik a pénzvilág.

    Ha mindenki ennyire tökkelütött, akkor miként történt, hogy egy jól működő társadalmat, mint amilyen az izlandi volt, ahol alig volt munkanélküliség, a bankprivatizáció és az általad precízen levezetett működés 10 év alatt a padlóra tette 3 magánbank segítségével?

    120 milliárd dollár hitelt vettek fel, saját magukat, egymást és barátaikat pénzzel ömlesztették el, kereskedelmi láncokat vásároltak külföldön, magánrepülőt, jachtot, cégeket vettek. Csak azt lehetett olvasni, hogy milyen remekül megy az üzlet, de azt nem, hogy mennyi kölcsönt vettek fel hozzá. A könyvvizsgáló cégek mindezt látták, de gond nélkül auditálták őket, a bankokat felértékelték. Később már a kormány tagjai is velük tartottak, népszerűsítették őket. A felügyeletek tagjai sem tettek semmit, aztán kezdték foglyul ejteni a politikai rendszert is.

    És akkor mondja Tibor bá’, hogy ne a bankárokat hibáztassuk. Minden ország így tett, kivéve Izland és minden ország továbbra is sz@rban van, (kivéve Izland) aki nem a bankárokat hibáztatta, sőt még az adófizetők pénzét is “eltérítették”, mint te írod, Melampo.

    Izland a bankárok esztelen tombolása alatt elveszítette a munkahelyek 2/3 részét. Most néhány bankár börtönben van és az ország ismét kezd egyenesbe jönni.

    Milyen érdekes, hogy a média csendben van és ezt nem hirdeti. A zseniális bankároknak és az őket támogató szakmabelieknek nem ártana egy kicsit szerényebben nyilatkozni.

    És igenis, jobb egy olyan rendszerből kívül maradni, amelyben az ilyen bankrendszert támogatja az az elit kisebbség, aki Brüsszelben trónol, mint valami diktatúrában és egy cseppet sem érdekli, hogy mit akar az a nép, amelyet “boldogít” és akinek az érdekei ellentétesek a pénzhatalom érdekeivel.

  36. 39:
    “És akkor mondja Tibor bá’, hogy ne a bankárokat hibáztassuk. ”
    A fiam két hétre elment nyaralni a családjával. Ez alatt az idő alatt senki nem volt a hátrahagyott családi házban, aminek az ajtaját nem zárták be, az utcára nyíló kaput pedig tárva nyitva hagyták. A család ékszereit a feleség kérésére kirakták az ebédlő asztalra, jó látható helyre. Mire visszaértek az ékszerek eltűntek, a ház tökéletesen ki lett fosztva. Azóta is szidják a szomszédokat, akik – szerintük – távollétükben zavartalanul kifosztották a házat. Amikor hozzám jöttek panaszkodni én azt mondtam nekik, hogy “ne a tolvajt hibáztassák”. Szerinted igazam volt vagy sem?

  37. 39. Kyra
    “Igazán dícséretes, hogy ilyen remekül értetek ahhoz, hogy megmagyarázzátok miért is jó ez a pénzrendszer és miért is van rá szükségünk”
    Nem jó ez a pénzrendszer de másmilyen pénzrendszer nem létezik. Ez a pénzrendszer tökéletesen használható de akik irányítják olyan mértékben eldeformálták, hogy rendszeresen és mára már újra összeomlás közeli helyzetbe került. Mindezt természetesen a saját érdekükben. Válság válságot követ és az emberek semmiből nem tanulnak.
    Két éve Ciprus zárolta a bankszámlákat és a megtakarítók pénzéből a bankszámlájukon lévő összegből szerződés és törvényellenesen elvettek annyit amennyi az államcsőd elkerüléséhez kellett.
    Kérdezz meg néhány embert, hogy megszüntették-e a bankszámlájukat?
    Akinek ma a bankszámláján pénz van, bankkártyát használ az hülye. Nem tudok mást mondani rá, az gyengeelméjű.

    “Ha mindenki ennyire tökkelütött, akkor miként történt, hogy egy jól működő társadalmat, mint amilyen az izlandi volt”

    Erre egy régi bölcsességgel tudok csak válaszolni.

    “Az ellenség a kapuknál kevésbé félelmetes, mert ismerjük és tudjuk ki ő. De az áruló, aki a kapukon belül mozog szabadon, láthatatlan, ravasz és susogó. Ott van minden sikátorban és ott van a paloták termeiben, befészkeli magát a hatalomba is.
    Az áruló a jelek szerint nem áruló, mert szépen beszél, cirkalmasan, ismeri áldozatait, olyan arcot visel mint ők, és látszólag úgy érvel, mint ők. Az áruló célja egyenest az áldozatai szíve, hogy elültesse benne aljas hazugságait.
    Az áruló a rothadás a nemzet lelkében. Titokban dolgozik, feladata, hogy aláássa a védőfalak pilléreit, megfertőzze az ország testét, amely így már nem képes az ellenállásra.
    Rosszabb egy közönséges gyilkosnál, mert sokkal több embert veszejt el. Várost, nemzetet, anyaföldet. Rosszabb az ellenségnél, mert általa erkölcsileg is meghal minden, ami egykor tiszta volt. Az áruló, maga a pestis!”

    – Marcus Tullius Cicero –

    “És igenis, jobb egy olyan rendszerből kívül maradni, amelyben az ilyen bankrendszert támogatja az az elit kisebbség, aki Brüsszelben trónol, mint valami diktatúrában és egy cseppet sem érdekli, hogy mit akar az a nép, amelyet “boldogít” és akinek az érdekei ellentétesek a pénzhatalom érdekeivel.

    Ez már másoknak is eszébe jutott. Újfent csak idézni tudok.

    “A liberalizmus százada, miután a gordiuszi csomók végtelen számát halmozta fel, világháborúk hekatombáival próbálja azokat megoldani. Soha semmiféle vallás ily szörnyű áldozatot még nem követelt. A liberalizmus istenei vérre szomjaznak.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük