(1582) Hetven felett meghülyül az ember?

Tibor bá’ online

 

~q191Jó lehetne tudni a választ, mert már én is elmúltam hetven, sőt jelentősen. Minden esetre Stephen Hawking határozottan meghülyült. Tulajdonképpen fogalmunk se lenne, ki ez a Stephen Hawking, ha történetesen nem sorvadozna már vagy 50 éve. Az emberek különben megkülönböztetett hódolattal adóznak a nyomorékoknak, mert – akárhogyan nézzük – nem tekinthetők konkurenciának. Ez tette Hawking-et oly népszerűvé, amit ki is használt. Olyan matematikus, mint Hawking, ha nem is terem minden bokorban, de egyáltalán nem ritka. Példának okáért Sir Roger Penrose legalább olyan jó fizikus és matematikus, mint Hawking, ennek ellenére tized annyi ember se ismeri a világban. Viszont Hawking minden alkalmat megragad, hogy nyilatkozzon gyakran hülyeséget. Legutóbb például azt nyilatkozta, hogy az emberiségnek át kell települni (gyarmatosítani kell) egy másik bolygóra. Észnél van ez az ember? Valóban néhány évtizede az egymással versengő nagyhatalom egyike eljutott a Holdra (a másik azonnal felhagyott a programmal), az egyik asztronauta rá is lépett néhány percig a Holdra, aztán annyi. A Holdon nincs víz, nincs oxigén, és „éjszaka” -140 °C a hőmérséklet. Hogy lehet ott élni? Az egész Naprendszerben a Földön kívül nincs egyetlen egy bolygó, ahová át lehetne települni. Néhány 10 fényévnyire már találtak olyan bolygókat, amikről feltételezhető, hogy esetleg alkalmas lehet az Ember számára, ismétlem esetleg alkalmas lehet. De az odajutás ezer évekbe telhet. Ez kivitelezhetetlen még sci-fis alapon is.

De nem ez volt Hawking egyetlen hülyesége, finomabban fogalmazva „tévedése”. Szerinte az emberiségnek kábé 1000 éve van még a Földön. Tényleg maradhatna a matematika mellett! Az emberiségnek van még 10-50 éve, a legoptimistább vélemény szerint is legfeljebb 100 éve. Ha még 200 év múlva is lesz élő ember a Földön, akkor az ezren könnyedén át fog lépni, mert valami okból kifolyólag nem következett be az, amit a szakértők hatalmas többsége előre jelez.

Azonban Hawking ezzel nem merítette ki ötlethalmazát. Évekkel korábban 100 dollárban fogadott, hogy a Higgs Bosont sose fogják megtalálni. Amikor megtalálták, elismerte a fogadás elveszését, de egy hónappal később (múlt év augusztusában) azzal állt elő, hogy a létezését nemrég bizonyított Higgs Boson okozhatja a Világmindenség végét. Nem a Föld pusztul el, nem a Naprendszer, még csak nem is a Tejútnak nevezett galaxis, hanem az egész Világmindenség, ami bizonyítottan legalább 13,7 milliárd éve létezik, ennyi ideig ellen tudott állni a Higgs Boson fondorlatának, de most elpusztíthatóvá vált, rögtön azt követve, hogy léte egyáltalán bebizonyosodott. Nem semmi!

________________________________________________________

Gyurcsány Ferenc még nem múlt el 70 éves, de ha alaki nem akar beszámítható lenni, annak nem kell várni a hetvenig. Miután pártja az ellenzék kétharmadával veszítette el a választásokat, most egy új párttal a háta mögött a magyar választók 3 százalékával szeretne újra miniszterelnök lenni. De nem akárhogy, hanem 2016-ra előrehozott választásokon, aminek az égvilágon semmi politikai realitása nincs. Hogy valaki egyedül ekkora hülye tudjon lenni, az csak úgy lehetséges, hogy titkos tárgyalásokat folytathatott az amerikaiakkal, akik a Putyinnal való haverkodást Orbánnak a büdös életben nem fogják megbocsátani. Még azt is el tudom képzelni, hogy valamelyik félőrült amerikai szakértő javasolta neki, hogy kéke festett gitárral a kezében hülyéskedjen egy színpadon. Mit tudom én, ha sikeresen átvettük a piros, sárga és kék mázzal bevont fánkokat, akkor elképzelhető, hogy tömegesen fogunk a kék gitárra szavazni.

________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

20 gondolat erről: „(1582) Hetven felett meghülyül az ember?

  1. Van még egy delirium tremesben szenvedő túdos ,akit szintén felkapott a média,mert jó sok hülyeséget tud összehordani – Michio Kaku. Japán származása engesztelő tény lehet ,mivel az egész japán társadalom korosan félnotás. ( pl a japán pornoban kicenzurázzák a nemi szerveket ,mert az illetlen lenne látni 😀 )
    Ezeknek a félrebeszélő tudosoknak a kinyilatkoztatásait aztán meglovagolja a ravasz üzletemberek hada és máris beinditják a Mars kolonizálása programokat (és egyéb rusnya high- tech abszurditásokat) a nagyravágyó naiv pórnép fejében,akik ettől elszállnak morálisan,hogy az emberiség kozmikus civilizáció válásakor az első sorokban lehet,ha idejében befizeti természetesen a pályázati dijat. ( 2024) 😀
    Cigány világ,cigány Isten. Mi másra számithanánk ?! 😀

  2. Hát vannak hülye kijelentései Hawkingnak, de mivel celeb módszerekkel adja el magát, az emberek jelentős része hisz neki, hisz épp azok fogadják el kijelentései gondolkodás nélkül, akiknek az életét egyéb területen is a celebek határozzák meg.

    Én sem gondolom, hogy 100 év alatt kihalna az emberiség. Lehet, hogy lesz nagy pusztulás, meg életszínvonal-esés, de kihalni ennyi idő alatt nem fogunk. Ez viszont azt is jelenti, hogy az embernek előbb-utóbb el kell hagynia a bolygót, ha fenn akar maradni, ugyanakkor ez nyilván nem holnap lesz, és nem is ebben a században.

  3. Tibor bá, ez csúsztatás, a tudósok nagy hányada szerint is csak a mostani szintű civilizációnak lesz/lehet vége rövid időn belül, a teljes emberiség kihalásáról jóval kevesebben beszélnek. Így pedig Hawking pont azon kevesek közé tartozik, akik egyáltalán a teljes kihalásról beszélnek. Ezért lehülyézni, mert ő nem 10-20 hanem 1000 évről beszél? De hát megszokhattuk tőled: aki nem azt fújja mint te, az hülye.
    Üdvözlettel, M. Szilárd

  4. Nekem Hawking személy szerint félelmetes :). Nem tudom mi az oka. A show műsorai viszont nézhetőek.pl az egyik filmjében levezette hogy ha létezne is a Teremtő fizikailag nem lett volna ideje megteremteni az univerzumot.

  5. 3:
    Ha nem tetszik, vagy nem érted amit írok, nem kell elolvasnod, mert a végén még megszokod.

  6. 4:
    Ez érdekes kérdés, nem láttam ezt a filmjét, de megnézem majd, kiváncsi vagyok mire alapozza, hiszen ha elfogadjuk, hogy van Teremtő, akkor azzal elfogadtuk a fizikai korlátok átlépését is, így hülyeség arról értekezni, hogy volt-e ideje vagy sem fizikailag.
    Na ezzel én is lehülyéztem, így Tibor bával egy oldalra kerültem. 🙂
    Azt elhiszem, hogy egy materialista teremtőnek nem lett volna ideje, de ezzel nem azt cáfolja, hogy nem volt teremtő, hanem pont az ellenkezőjét lehet levonni: ha ez a világ teremtve volt, akkor a teremtőnek olyan képességgel kell rendelkeznie, amely meghalad minden korlátot. Szóval lehet, hogy szegény Hawking pont a Teremtő isteni mivoltát igazolta ezzel.

  7. 5:
    Nagyon is jól értem, hogy miről írsz, sőt még tetszeni is tetszik, ezért olvasom is mindennap, de az a fajta ember vagyok, aki nem akkor szólal meg, ha mindenben egyetért, hanem akkor ha talál valamit, amiben nem. Most abban nem értek egyet, hogy mindenki a kihalásról beszélne.
    Tibor bá a te blogod, ki is tilthatsz, le is hülyézhetsz, elolvasni akkor is elfogom (ha nem teszel fizetőssé minden posztot) legfeljebb nem fogok kötekedni itt többet, mert látom ez bánt téged.
    Tisztelettel, M. Szilárd.

  8. Tibor bá írtad érdekelne, hogy meghülyül-e 70 felett az ember.
    Miért érdekelne, mennyiben befolyásolna egy ilyen kérdésre megkapott válasz egy “hitelességgel bíró” okos embertől?

  9. Maradva az eredeti témafelvetésnél:-)

    Szóval vannak nyilvánvalóan korral járónak hitt, de egyre inkább betegségnek köszönhető agyi folyamatok pl. Alzheimer-kór. Aztán a gondolkodást befolyásoló, megzavaró, pszichés betegségek, pl. skizofrénia vagy paranoia, amelyek eluralják az illető világképét. Továbbá a féltés, hogy még életében megvalósul-e adott dolog, vagy ellenkezőleg, életműve vagy ahhoz közeli eredménye, vagy ábrándja cáfolódik-e? Az élethossz eléggé véges, pláne amilyen időskálákat pengetnek ezek az elméletek, az ember rádöbben, mennyire múló kis epizód, szeretne megbizonyosodni hogy letette a lábnyomát valami maradandóval. Ez idős korban exponenciálisan felerősödik.

    Aztán nem betegség, de jelenlévő hatás, hogy a 70-80 éves ember a felgyorsult világban egyszerűen lemarad már a technológiai fejlődéstől. Elszigetelődik, de konzervatív módon legtöbbször még maga el is határolódik tőle. A maga univerzumában, magyarázati világában szeretne valami odaillőt, és a legújabb eredményeket pl. ignorálja, bármennyire is ebben az irányban menne már az utókor.
    Jellemzően egy-egy tanszék generációváltásával tudnak megdőlni régi paradigmák, amíg él a régi képviselő, valahogy konzerválja, nem engedi kibontakozni az újat.

    Az idősebb emberek általában vallásosabbak is lesznek, ez egy tudósnál ha nem is a klasszikus “varázspálcás” módszerrel, de valami hasonlóval, de akár fizikai világképpel összeillő “posztmodern” vallásszerűséggel fűszerezheti be az elméleteket, vagy valamiféle spirituális katyvaszt hoznak létre. Továbbá, ezeket félre is értelmezhetik.

    Annak valószínűségét, hogy az éltes/koros tekintély -akár fizetett – megnyilatkozását könnyebb befolyásolni vagy valami célra felhasználni, szintén nem zárhatjuk ki, de ez nem annyira az egyén belső motivációja.

    Ezért szerintem részben objekív és erősen szubjektív “masszának” köszönhetően jönnek ki néha meghökkentő tippek, elméletek, amit a publicitásnak és tekintélynek köszönhetően felkap a média, “Ő mondta”.

    Paraméter továbbá, hogy bár a tudomány sokáig eljut ok és okozati elemzéssel, nem tud ellentmondásmentes választ adni alábbi hármas trióra, amelyek egymástól függetlenül is külön mérföldkövek (korábban egyszer már valamelyik posztban írtam hasonlót bocsánat):

    1. A világ keletkezése és geometriai-fizikai törvényszerűségeinek jellege
    2. Az élet keletkezése (hm. egyáltalán az élet elfogadott definíciója)
    3. Öntudatra ébredés (értelmes élet) kémiai reakció automaták helyett
    + az információ léte – mint kozmikus entitás – valós vagy csak absztrakt

    Amíg ez nincs meg, mégoly elmélyült tudós is nemegyszer visszaegyszerűsít Istenhez, aminek definíciójával egyébként szintén adós a vallásos oldal. És ennek az adott korra és technikai fejlettségéhez illesztett határterületeinél húzza meg, hogy “ott van Isten”.

    Kövessük figyelemmel pl. egy korokon átívelő fejlődésen:
    1. Nem tudjuk mi a tűz. – Tehát isten műve/őselem/varázslat.
    2. Az égés egy oxidáció – Nem kell hozzá Isten. Reprodukálható bárki által. Viszont atomok vesznek benne részt, amelyeket Isten hozott létre.
    3. Az atomok elemi részecskékből állnak – Mi is létre tudjuk hozni, nem kell hozzá Isten. Jó, de azokat az elemi részecskéket Isten teremtette!
    4. A világ egy tér-idő tágulással jött létre – lefolyásához elégségesek a fizikai törvények. Jó de azokat a fizikai törvényeket akkor ki hozta létre… Tehát Isten.
    5. Végtelen számú statisztikus világegyetem-csíra létezhet és végtelen számú statisztikai univerzumot hozhat létre – ezek egyike a mienk. Nem kell teremteni, abban tud kialakulni és ilyen kérdéseket feltenni egy lény, ami véletlenül pont alkalmas rá, a többiben nem. Oké, de azt a “felettes” teret amiben mindez zajlik, ki hozta létre? És azon terek összességét, amelyek ilyen fluktuációkat tartalmazhatnak? És így, fraktálszerűen, beágyazott halmazokkal a végtelenségig….naugye, Isten.

    Szóval szerintem ez a pingpong mindig menni fog, de racionálisan nézve kell egy pro-kontra pozitív és negatív szkeptikus csatolás az egyensúlyhoz. Csak éppen felcserélődnek a szerepek: a tudomány akar “haladni” és a vallás a szkeptikus – mindig azon a lépcsőfokot kiengedve amit már ő is elismer, hogy na jó, nem ez nem lehet Isten, de akkor annak a “még jobban eleje az Isten.”. Egy tudós simán lehet hogy a legutolsó pontban már meghátrál. Mindegy mit bizonyít, annak eredetét úgyis istenhez csatolják.

    És itt jön képbe – ha már tökmindegy – hogy Isten helyett a kis dédelgetett nünükéjét csempészi az elméletbe, végül is tökmindegy, mindkettőt csak a hit tartja életben…
    Viszont szépen lehet keresni, piadesztálra emeltetni magunkat, és hát a feeling, hogy mi mondjuk meg… 🙂

    Szóval korántsem “megháborodik” az idős tudós, csak a saját világképébe olyan szinten katyvaszolódik már bele, hogy elveszíti az objektivitását, sőt tovább megy: ő maga fekteti le az objektivitás axiómáit. (úgy, hogy alap posztulátum: önnön kijelentése objektív). Azaz Istenné avatja magát:-)

  10. 7:
    Engem se az eltérő vélemény, se a “kötekedés” nem bánt. Ami bosszant, ha olyat adnak a számba, amit nem írtam le.
    Akkor most ezt: “Az emberiségnek van még 10-50 éve, a legoptimistább vélemény szerint is legfeljebb 100 éve. Ha még 200 év múlva is lesz élő ember a Földön, akkor az ezren könnyedén át fog lépni, mert valami okból kifolyólag nem következett be az, amit a szakértők hatalmas többsége előre jelez.” szájba rágósan: A különböző vélemények, jóslatok, előrejelzések szerint az emberiségnek 10-50, de legfeljebb 100 éve van még hátra (nincs specifikálva, hogy a civilizációja, vagy puszta élete) Ezek szerint, ha 200 év múlva is lesz emberiség (civilizáció) akkor valahogy sikerült megoldani azt, ami miatt maximum 100 éve lenne. Ebben az esetben a 1000 év hülyeség, mert ha sikerült a 200, akkor sikerülni kell az 1000-nek, sőt a 10.000-nek is.
    vagyis: nem köteleztem el magam se az 5, se a 20, se a 100 év mellett.

  11. Mégegy dolog jutott eszembe ami elgondolkodtató.
    Az alkotónak nem kell feltétlenül rendelkeznie a végső magyarázattal és értelemmel ahhoz hogy megalkothassa művét.

    A TV használatához egyáltalán nem kell ismerni a katódsugárcsövet vagy az LCD-panel működését. Utódokat nemzünk és ezzel új élőlényeket, gondolkodókat hozunk létre. Halvány fingunk sincs hogyan, a “csoda” milliószor és milliárdszor megismétlődik a szemünk előtt, tehát kétséget kizáróan lehetséges. De mégsem tudjuk a magyarázatát. Ettől még elmondhatjuk, létre tudunk hozni új csecsemőt. (bocsánat az érzelemmentességért). Miért evidens, hogy a teremtéshez tudni kell a legapróbb részletességig mindent, hogy működjön? Miért kéne mindenhatónak lenni?
    Információban mérve, 10kg jégből és hóemberből is egy megkülönböztethetetlen vödör víz lesz. Hová tűnik hát a hóember, mint információ? A struktúra ami korábban értelmezett volt, felszívódik a fázisátalakulásban. Megfordítva, ezek szerint fázisátalakulással létrejöhetnek új struktúrák, sőt úgy tűnik, szükségszerű is rögtön, hogy csak ezzel jöhetnek létre.

    Ezt ismerve, és kihasználva, máris lehet teremteni… Nem kell mindenhatónak lenni,
    mindössze csak egy supervisor felhasználónak, megértve a működést. 🙂 Bizonyos értelemben azok vagyunk mi is. Miért ne lehetne egy “multi” vagy “super” intelligencia a rendszerben “eggyel följebb” is… De ahogy a rendszer működéséhez nem szükséges hogy minden trillió vörösvértestünk egyenként imádkozzon hozzánk, mint Szervezethez, köszönve és hálát adva a Működésért, nekünk sincs ilyen szerepünk a Kozmoszban… A sok baromság helyett az értelmes fennmaradást kellene megcélozni. Lehet, ez minden Intelligens faj kozmikus versenyfutása az idővel – és önmagával, hogy túléljen…. Lehet hogy egy hazakefélt másik Multi-Galaxy-Konzumer rendszert nem lehetett már másként megmenteni, mint egy ilyen kis ősrobbanó-komplexumba belecsempészni, és lehetővé tenni a folytatást elölről… Nagy meló, nem mondom, de távol van a mindenhatótól, hiszen a szó szerint bármi helyett csak bizonyos, törvény- és elvszerű dolgokat lehet megcselekedni, ami végső soron technológia és anyagismeret kérdése, és annak is léteznie kell egy kiterjesztett halmazban…

    Bizony, még ha létezik is, Isten működése behatárolt, még ha nem is térnek és időnek nevezhető az a valami, amiben elhelyezkedik mint entitás. Persze lehet, oda majd be kell vezetni a minden Istenek Istene fogalmát, ahol a “Megaisten” koordinálja össze a “kicsik” lehetőségeit, levéve a terhet, miért is képes.

    Persze romantikusabb az ostyás bűnbánat, mannitou, sámándob sztori, de ha már vallások, akkor valahol a hinduizmus világértelmezése áll még ehhez a legközelebb ahol a megfigyelhető dolgok kellő léptétekben tekintve legalább passzolnak a modellhez.

    Persze, ha kezdetben van a Szeretet és megteremti a Szeretet tárgyát, aztán elárasztja Szeretetével, és a Szeretett tárgya elkezdi viszontszeretni alkotóját, kozmikus szappanopera tábora legalább így érvel hogy napnál világosabb a motiváció amiért létrejött, sőt aki a látszó világ okait és okozatait firtatja, az csak mögélátó nagyravágyó sátán, aki elhozza a megsemmisülést és társait:-) Erre nehéz megmaradási tételeket vagy okokat találni, sőt jellegéből fakadóan vizsgálhatatlan. Köszi. Mondjuk ehhez legalább nem kellenek differenciál egyenletek.

    Tény hogy mindkét modell szerint zátonyra futottunk az emberi civilizációval.
    Szeretet alapúan annyira embertelen, és igazságtalan, hogy vágómarhának kell lenni elfogadni, objektív tudományosan pedig elértük a civilizáció határait, amelynek úgy tűnik, önnön szervezettsége és komplexitása – melynek oka, ha úgy tetszik, az intelligencia megjelenése – vet véget vagy legalábbis nyirbál meg. Vagy épp teremti meg a továbblépés lehetőségét… Ebben a formában nehogy meghódítsuk bármely galaxist, sőt lehetőleg még más bolygót se. Az emberiség modern Cortezként, miért ne írtana ki indiánként bármely más fajt, ami csak az útjába kerül (hiszen ahogy tette ezt saját bolygóján is). S technológiailag ha lehetségessé válik, miért ne lőné Izrael galaxis az Irán rendszert, célzott szupernovákkal, mert az mindjárt kifejleszti a szinguláris-térzárat és képes lesz neutroncsillag-gammával bolygókat tömegpusztítani. Amíg ez a faj nem változik fejben, új-nyíl, atombomba, tökmindegy… egymásra vagy másokra dobjuk amink van. Semmi szükség erre 🙂

    Lehet az evolúció már ott elromlott, amikor az első sábeszdeklis ostorosmoszat eldobta a fotoszintézist, és inkább mások által már szintetizált tápanyag után nézett (azaz meló helyett felfalta a másik egysejtűt). Az eónok milliárdjai során pedig mindig az a faj maradt fent, amelyik kinyírta a másikat vagy elvette életterét. Bele van kódolva a rendszerbe a territoriális bestialitás, ami most intelligenciával párosult, tökélyre fejlesztve az alapelvet. Mi vagyunk a kozmikus csapásmérő vírus:-)
    Szerintem most üljünk a sarokba, és párszáz millió évet még gondolkodjunk el ezen 🙂

  12. 11. Arkhon

    “Lehet az evolúció már ott elromlott, amikor az első sábeszdeklis ostorosmoszat eldobta a fotoszintézist…”

    Nem egészen. Vagyis ez nem hiba, hanem képesség.
    A Teremtésben pontosan a “tökéletlenség” a változás, fejlődés, a tanulás, a változó feltételekhez való alkalmazkodás kulcsa.
    A paraziták nem hagyják a teremtményeket békén, és folyton új önvédelmi módszerek kitalálására sarkallják. Így mindketten fejlődnek.
    Itt elsősorban az egyensúly megléte a nagy kérdés.
    Ha a paraziták túlszaporodnak, akkor az egész Teremtést tönkreteszik, ha pedig kiirtjuk őket, akkor meg leáll, megmerevedik az éllet.

  13. 1.

    Szükség van az ilyen celeb tudósokra, Michio Kaku, Hawking . A vallási, politikai műsorok lavinàjàban màr csak ezekkel a módszerekkel lehet becsempészni a tudományos gondolkodást. Sejtem hogy sok kiigazítás kívànnànak az àltaluk hangoztatott tézisek. Nélkülük azonban még nagyobb teret nyernénk a vallàsokra, hiedelmekre bátorító műsorok. Az 500 Ft os hívàsért energiát küldő produkcióról nem is beszélve. 🙂

  14. A cikkben írtakhoz visszatérve, én a másik bolygóra költözést elsősorban nem az odautazás miatt tartom utópiának, mert odaérve jönne a munka neheze. Emberi életre alkalmassá kéne tenni, miközben a tökéletes élőhelyet is csak tönkretenni tudtuk, és úgy tűnik, hogy nem tudjuk rendbehozni. Hogyan hoznánk létre egy teljes bioszférát, számunkra egészséges légkört egy kietlen bolygón? Ha már van ott élet, akkor még összetettebb kihívás. Hogyan hatnak egymásra az ember és a helyi életformák? Ehető-e valami, betegséget terjeszt-e, vannak-e agresszív ragadozók, van-e helyi intelligens faj, amelynek konkurenciát jelentünk, a légkör alkalmas-e nekünk a légzésre? Ha a légkört számunkra belélegezhetővé változtatjuk, azzal alighanem az ottani bioszférát kiirtjuk, alternatívaként élhetünk búra alatt, meg szkafanderben, és valószínűleg az élelmünket is ott kell termesztenünk.

  15. Az odautazás is utopia,mivel ahogy kilépsz a bolygó,illetve a csillagkozi térbe – a kozmikus sugárzás halálos .A Föld körüli pályán keringő űrhajosokat megvédi a bolygonk magnetoszférája, de arrébb semmi esély a túlélésre.Ezt az álmodozok szépen kihagyják a számitásaikból.
    Természetesen sci fi rajongoként lehet ábrándozni Star Trek féle űrszekerekről és energiaforrásokról ,ami egy idegen bolygó meghóditásáshoz vagy terraformálához szükséges ,de tudományos szemszögből nulla az esély erre. 🙂
    Inkább az ipari civilizáción felszámolásásval kellene foglakozni és menteni a menthetőt,mert a belátható univerzumon belül nem tudunk még egy olyan bolygóról ,mint a miénk,amely egy totális atomháború után ,a globális felmelegedéssel együtt is ezerszer élhetöbb az ember számára ,mondjuk mint a Mars,vagy az eddig felfedezett többszáz exobolygó.

  16. 15:

    Hát a szponzoráció, és a megrendelés sajnos mindig fontos szerepet kapnak a tudományos eredményekben. Állami támogatást persze ilyen kutatásokra nem adnak. Csak azt nem értem, hogy az ember által kibocsájtott CO2 és a klíma összefüggéseire jócskán jut állami támogatás (egyéb érdekcsoportoké mellett), akkor az államok miért nem reagálnak ezen kutatási eredményeknek megfelelően?

  17. 19:
    Közel 150 évvel Mengyelejev periódusos rendszerének közzététele után, te még mindig a bölcsek kövét keresed. 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük