(1625) Glifozát

Tibor bá’ online

 

~q191A Massachusetts Institute of Technology (MIT) rangidős tudósa, Dr. Stephanie Seneff jelentése a Monsanto óriáscég Roundup-Ready nevű gyomirtójának aktív vegyi anyagát, a glifozátot kiemelte, mint a napjaink „divatos” betegségeinek főokozóját. Ennél továbbmenve a professzor asszony „megjósolta”, hogy ha nem tiltják be világszerte (amire az esély egyenlő a nullával), akkor 2025-re az összes újszülött fele autista lesz. Az interjú kérdésekre válaszolva összefoglalta e szörnyű előrejelzés tudományos alapjait.

Emlékeztetőül a Monsanto glifozát rezisztens vetőmagot árul (igen agresszíven) a glifozát mellé. A gyomirtó alkalmazásával a termőföldben semmi más nem tud fejlődni, mint a glifozát rezisztens haszonnövény, például kukorica, aminek magjában a glifozát – mint szennyező anyag – jelen van, ami aztán megtalálja az utat az emberi emésztőszervekhez (a terhes anya esetében is).

Az interjú: https://www.youtube.com/watch?v=6zOlGf_MWsg

_________________________________________________________
_________________________________________________________
______________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

17 gondolat erről: „(1625) Glifozát

  1. A glifozát hatóanyagú gyomirtók nálunk is forgalomban vannak. A legnépszerűbb közülük a médiában is gyakran reklámozott Glialka, a tarack leghatásosabb ellenszere.
    Erről nem tudtam, hogy géntechnikai úton elő tudtak állítani glifozáttűrő növényeket is, mert a Glialkát én is alkalmaztam már, és valóban az volt a tapasztalatom, hogy bármilyen zöld növényre is került, azt menthetetlenül kinyírta pár héten belül.
    Az az igazság, hogy alapból vegyszerfóbiás vagyok, a kertben sokszor inkább eltűröm, hogy a haszonnövények egy része a kártevők és betegségek áldozata lesz, mintsem hogy permetezzek.
    Így aztán évekig birkóztam a kertem egy részében a burjánzó tarackkal, de akármilyen alaposan is kitisztítottam a területet, mindig újraéledt, és visszahódította a megtisztított területeket. Vegetációs időszakban amúgy sem sokmindent tud tenni vele az ember, mert a vetemény miatt nem lehet alaposan kitisztítani az ágyásokat, ilyenkor aztán intenzíven terjeszkedik is.
    Végül feladtam korábbi elveimet, és vettem egy adag Glialkát, és a megfelelő időszakban lefújtam a fertőzött területet. Az eredmény fantasztikus volt, néhány túlélő növény maradt csak, amelyeket egyeslövésekkel mégegyszer lefújtam, és a terület tökéletesen tarackmentessé vált, és azóta is, vagy húsz éve az. A vegyszer a lefújás után hamar elveszti gyomirtó hatását, nemsokkal használata után már lehet is veteményezni, az újonnan kelő növényekre már hatástalan. Ennek megfelelően a kiirtott növényzet helyén rögtön megjelennek a gyomok, amelyek magjai a helyszínen vannak, mert magokra hatástalan, csak a zöld lombon keresztül képes felszívódni.
    Viszont vegyszerfóbiám miatt ezeket már nem voltam hajlandó lefújni, hiszen a legtöbb gyomnövény kapálással tökéletesen irtható, és egy kis fizikai munka egyébként is jót tesz az embernek. 🙂
    A génmódosított növényeknél nyilván más lehet a helyzet, hiszen arról szól az egész, hogy nyugodtam lehessen gyomirtózni a kultúrákat, megspórolva a költségesebb módszereket, tehát a permetezést meg kell ismételni minden újabban kikelő gyomgenerációnál, ráadásul a permet nem célzott, hanem a kultúrát is közvetlenül éri, méghozzá sokszor a fejlődési idő alatt.
    Azért nem lettem lelkes az anyagot olvasva, de bízom benne, hogy ilyen ritkán, és csak a célnövényre kijuttatva talán nem olyan veszélyes. Hiszen végülis egyszeri használattal megszabadulhatunk a nagyon kezelhetetlen növényektől, a többire meg jó a hagyományos módszer.

  2. hubab:

    Vetőmagot gyártani nagyobb biznisz, mint csak magát a vegyszert, vegyszereket. Főleg úgy, hogy ezek a GMO -s vetőmagok nem szaporíthatóak, tehát, ha egyszer belevág az adott gazda, cég, stb., akkor minden évben az adott multitól kell vásárolnia az adott vegyszerek mellett a rezisztens vetőmagokat. Mert így érhető el nagy jó klimatikus viszonyok között, természeti csapásoktól mentes (pl. jég-, vadkár) évben kiemelkedő terméshozam, azaz magas bevétel.
    Miközben esszük a “szar” GMO -s termékeket. Nyugi, mindenki, még az is aki odafigyel, hisz szójából már csak kvázi GMO -s van, az meg takarmány alapanyag szinte mindenbe, így az állattenyésztésből kikerülő GMO mentes hús is részben GMO -s. Ördögi kör ez, ördögi…!

    Monsanto szerint a világ

  3. Piton:
    Valójában a GMO körül nagy a köd, biztosat senki sem tud.De mindenképpen van egy elvi veszély, hogy ezek az emberre is káros hatással lehetnek, akár közvetetten is, ahogy a poszt témája is bemutatja.
    Mert ha ez a veszély nem lenne, akkor azt mondanám, nincs ezzel semmi baj, a cég drága GMO vetőmagot árul, ami növeli a termelés önköltségét, viszont megnő a termésátlag, ez meg csökkenti. Ha az összmérleg pozitív, akkor a gazda ezt fogja választani, ha negatív, akkor marad a hagyományos gazdálkodás mellett. Ez piaci verseny.
    De ha ez kockázatot jelent az egészségünkre, akkor nem szabad hagyni akkor sem, ha ez jobb gazdálkodási eredményeket hoz.

  4. GMO körül nincs köd. (Legfeljebb arról, mennyire káros az emberre.)
    Nekem nemrég magyarázta el szakember és utána csak bambultam magam elé, mint egy tökkelütött, annyira ledöbbentem. Ahogy Piton mondta, ördögi kör ez, amit azzal egészítenék ki, hogy egy pokoli világban, sőt lassan már Tibor bá’ véleményét is el tudom fogadni, azaz, hogy vége lészen hamarosan mindennek. (S ez nem egy depi spirál, hanem egyre több anyagba kapok betekintést.)

  5. 1. Agyba -főbe glialkáztam én is a parlagfü miatt. Csapadékos nyáron állandóan feldugta a fejét ezerszámra.
    A vegyszert áruló boltos szerint semmi negativ hatása nincs az emberre.
    Tanfolyamot végzett,gondoltam tudja mit beszél.
    A Monsanto a világelső tömeggyilkos cég lesz ha korlátlan teret nyer.
    Idővel meg fogják vásárolni a mi undoritó politikusainkat is.

  6. Elég lenne, ha megadóztatnák. Nem kéne akkor felvásárolni.
    BTW
    Nekem egy biológia szakos egyetemista a GMO dolgokról azt mondta, hogy “ehetek akár sok salátát is, mégsem lesz zöld a fülem”. Nem értette az aggályaimat.
    Olyan sokat valóban nem tudok róluk.

  7. Parlagfűről pár szó.
    Szerencsétlen növényt írtjuk tűzzel vassal, de egy picit el kellene gondolkozni, hogy a természet miért küldte ezt az “isten csapását”… Elsőnek is a magyar neve nagyon árulkodó, mert parlag területen növő fű. Hol van a természetben parlag a sivatagon kívül? Sehol. (Szántó is egy mesterséges sivatag)
    Akkor lehet hogy azért nő, mert ez az első pionír növény, ami megpróbálja betakarni a tájsebet? Erre mi mi teszünk? Újra és újra kiírtjuk, mert prüszkölönk tőle, és újra és újra visszajön, mert a természet próbálja regenerálni magát.
    Ennyit a nagy parlagfű megelőzésről.

    Saját tapasztalat: Művelt 1ha területű tanya lakatlanná vált, következő évben parlagfű dzsungel, 8 évvel később mutatóban 1-2 tő parlagfű, terület 99,9%-át őshonos fűfélék, és vad facsemeték uralják. Be kellene vezetni a “Ne írtsd 5 évig a parlagfű mozgalmat”, és megoldódna magától minden… Extrém mennyiségű parlagfüvet maga az ember okozza, csak erre még sokan nem jöttek rá…

    Gyomok ellen a növény takarása segít, mert sok gyom, pl tarack rizómákon(~gyökérgumó, amiben tárolja a tápanyagot és vizet) keresztül szaporodik, és él túl minden. Ha nincs fény, akkor a növény elkezdi felélni a tápanyag készleteit, és ha ez elfogyott, kimúlik. Nincs olyan növény, ami kibírna több hónapot fény nélkül vegetációs időszakban, ez a “nagy” trükk. Gyanítom nem akkora bolt a nagy cégeknek a lehullott lomb, vágott fű, kaszálék, szalma, faforgács, geotextil,stb, mint a jó drágán adott kemikáliák… Hozzá teszem a takarás nagyon megkönnyíti a gazdálkodó életét, mert nem kell annyit locsolni + kapa nem fog egyhamar elkopni…

  8. Jövőnk:
    Ha már ilyen szépen felpiszkáltad a kíváncsiságunkat, ejthettél volna pár szót arról, hogy mit hallottál a GMO-ról, amitől úgy leesett az állad.
    Nyitott vagyok minden új információra.

  9. Jövőnk: Én is azt kérdezem, attól esett le az állad, hogy GMO kerülővel bekerül a házikolbászba, vagy egyébtől?

  10. Fogalmazzunk úgy, nem szeretnék semmi olyan élelmiszerrel kapcsolatba kerülni, amelynek bármilyen köze van a “GMO-hoz”. Hogy hazánk meg lesz e téren erőszakolva, abban biztos vagyok, akármennyire is próbálunk (vagy nem) ágálni és védekezni ez ellen.
    (Viszont szvsz a GMO probléma nem sokáig fog tartani, mert a gebasz hamar itt lesz.)

  11. Jövőnk!
    Van-e GMO atomtöltet? És ha lenne, hol robbanna fel? 😀

  12. „10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak.“
    http://szhelyi.blogin.hu/2012/01/05/parlagfu/

  13. Bocs, egy józan ember elmondaná, hogy pontosan mi is a probléma azzal, ha egy növény génkészlete módosítva lett? (ne Jövőnk legyen az :-))
    Én még semmit nem tudok a dologról, most megpróbáltam utánanézni a neten, de csak olyan oldalakat találtam, ahol hívők nyalják-falják egymást, vagy ahol szemmel láthatóan érdekeltté tett “tudósok” cáfolnak mindent.

  14. 15:
    Állatkísérletek szerint káros az egészségre. A pasi ráadásul Angliában dolgozó magyar kutató volt, aki kockáztatta az állását, az eredményeit pedig vehemensen tagadták. De ha ebben nem is tudsz igazságot tenni. Nem lehet valamit rázúdítani az emberiségre, ami nincs 100 százalékosan tisztázva.
    Jővőnkkel nincs semmi probléma, mert olyasmibe nem szól bele, amihez nem ért. Gondolom ez vonatkozik a GMO-ra aiks.

  15. 14: Én a legnagyobb veszélyt abban látom, hogy olyan génkombinációk születnek meg, amelyeket a természet még nem tesztelt le, és amelyek természetes úton nem is jöhetnének létre, mivel az evolúció egymástól elkülönült ágain jöttek létre. Hatásuk a föld élővilágára kiszámíthatatlan, és ha egyszer kikerültek a laboratóriumokból, akkor már megállíthatatlanokká válhatnak, mivel az új génállomány mindenféle engedélyezés és kontroll nélkül elkezd terjedni a rokon fajok közvetítésével.
    Magyarul, utólag hiába derül ki, hogy egy genetikai Frankensteint hoztunk létre, már nem tudjuk visszahívni, önálló útra tért. 🙁

  16. Most olvastam, hogy a glifozát szabadalmi védettsége hamarosan lejár. Az EU országok nem egyeztek meg – egyelőre csak felvetődött – az EU államokból való kitiltás lehetősége.

    Vajon a szabadalom lejárata és a kitiltás időzítése véletlenül esik egybe?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük