Tibor bá’ online
Gyűlnek a bizonyítékok, hogy a finomított cukor (kristálycukor) egy édes út az elhízáshoz, a diabéteszhez és az Alzheimer kórhoz is. Ezzel párhuzamosan egyre több ember nyúl a mesterséges édesítőkhöz. A Nature-ben leközölt legújabb kutatási eredmények szerint, a cukorhoz hasonlóan, ezek is okozhatnak diabéteszt, mégpedig úgy, hogy az emberi belekben tanyázó mikrobák egyensúlyát felborítják.
A Purdue Egyetemen végzett kutatások szerint a mesterséges édesítők összezavarhatják az endokrin rendszert, ami inzulin rezisztenciához vezethet.
A Duke Egyetemen elvégzett tanulmány világosan kihozta, hogy a szukralóz csökkenti a belekben található hasznos baktériumok számát, növeli a pH értéket és elősegíti a hízást.
Ez azért „katasztrofális” mert mind a kettestípusú cukorbetegségben szenvedők, mind pedig a fogyni szándékozók cukor helyett mesterséges édesítőket fogyasztanak.
Egy új keletű Nature tanulmány kimutatta, hogy nem csak a szukralóz zavarja össze a belekben lévő baktérium flórát, hanem két másik mesterséges édesítőszer is, és ez a tény közvetlenül felelős a glükóz intoleranciáért, legalább is egerek esetében. Nevesítve ezek: a szaharin és az aszpartam. A vezető szerep a szahariné volt.
Végkövetkeztetés: aki fogyókúrázás végett cukor helyett édesítőszereket használ, nagy ívben kerülje el a szaharint.
_________________________________________________________
_________________________________________________________
___________________________________________
Mark Sisson:
Igaz-e, hogy a mesterséges édesítőszerektől megugrik az ember inzulinszintje?
http://www.tenyek-tevhitek.hu/a_mesterseges_edesitok_nem_valtanak_ki_inzulinvalaszt_megis_hizlalnak.htm
1:
Kellő utánjárás nélkül pofátlanság ilyesmit belinkelni. Szendi Gábor egy populista (valószínűleg jószándékú), de mégiscsak üzletember, akinek elsődleges célja az értékesítés. Amire ő hivatkozik (http://www.marksdailyapple.com/sugar-alcohols/#axzz3XvAkO3CM) egy magán ember hobby blogja. Ezt szembe állítani egy Nature-ben publikált (http://cdn.marksdailyapple.com/wordpress/wp-content/uploads/2014/09/Artificial-sweeteners-induce-glucose-intolerance-by-altering-the-gut-microbiota.pdf), egy tucat tudós által jegyzett, igen alapos tudományos munkával egészen egyszerűen etikátlan.
2.
Ha nem tetszik (ha nem üti meg az oldal színvonalát), akkor töröld ki. 😛
3:
Nincs szükségem az engedélyedre. 🙁
A marksdailyapple-cikkben cukoralkoholokról (pl. xylitol, erytritol) szóló tanulmányokról van szó, a posztban idézett Nature-cikkben pedig szacharinról, aszpartamról. Valóban közös bennük, hogy édesek…, de nem kellene összekeverni őket.
5:
András a Szendi blogot linkelte be: Igaz-e, hogy a mesterséges édesítőszerektől megugrik az ember inzulinszintje? címen. A marksdailyapple-cikket Szendi linkelte be. Az a forrás.
A Nature cikk címe: „artificial sweeteners induce glucose
intolerance by altering the gut microbiota” vagyis „mesterséges édesítők” és végig a tanulmányban Non-caloric artificial sweeteners (NAS) -ról van szó.
Mézet kell fogyasztani!Persze csak megbízható helyről származó mézet, pl méhésztől származó, hőkezeletlent.A vásárok,piacok,áruházak polcain lévő ismeretlen eredetű, hőkezelt, kínai hamisítványoktól tartózkodni kell, annál már a kristálycukor is egészségesebb édesítőszer.Hamismézet meg otthon is lehet főzni.Ezen a héten van még szezonja a gyermekláncfű (pitypang) sárga virágjának szedésének!Receptek a neten:”gyermekláncfűből méz, pitypangból méz”.
Csak hogy Tibor bá is megdolgozzon az 5800Ft-ért:Dandelion http://www.honeytraveler.com/single-flower-honey/dandelion/
Kémiailag, az édes ízért a sok hidroxilcsoport felelős, ami a receptorokban változó intenzitással, váltja ki az édes íz élményét. (azaz jelzését, és persze csak az agyban az érzetét, de most nem ez a mechanizmus a lényeg).
Amikor a cukor tömegtermelést már nem lehetett tisztán a répacukorral, vagy nádcukorral fedezni (utóbbi volt a korábbi, csak a répacukor sokkal édesebb), merült fel ötletként hogy hasonló molekulaszerkezetű vegyületeket szintetikusan gyártva, a cukrot helyettesíteni lehet. Képbe került még a cukoranyagcsere-zavar kapcsán, hogy ha az édes ízt nem cukorral, hanem valami lebonthatatlan (mint később kiderült, nem teljesen igaz) poli-hidroxil vagy poli-alkohol cukorral helyettesítik, akkor lesz édes íz, de nem lesz cukorterhelés. Ráadásul ezek iparilag eléggé költséghatékonyak: édes íz érzetük 200-500x-osa a normál cukorénak. (privát véleményem, hogy nem pontosan „úgy” édesek, más ízük van)
Lényegében, ezeket a szereket a korai piacra dobásuk során szinte mélyebben meg sem vizsgálták (mint ahogy semmit, ami profitot hozhat), márpedig a szervezet anyagcsere vegykonyhájába való beavatkozás – mint számtalanszor beigazolódott már – nem olyan egyszerű és kompromisszummentes. A nagytömegű szacharin még így is publikáltan mérgező, maximális napi beviteli korlátja van, amire persze, mivel közforgalomban van, mindenki fittyet hányt. Sajnos még olyat is hallottam, hogy valaki komplett süteményeket készít vele, mindenképpen kerülendő.
Jó helyettesítő a méz, vagy nádcukor szirup, amik feltétlenül természetesek, utóbbi persze nem olyan édes.
Ami elgondolkodtató, de nem tudom a választ, hogy a szervezet sejtjei ugyebár csak a D-glükóz egy bizonyos molekuláját égetik el enzimatikusan, semmi mást. A répacukor egy dimer, fruktóz és szőlőcukor molekulává visszabontva, részben közvetlen szőlőcukorként, vagy a máj által fruktózból átalakítva, de szintén szőlőcukorként kerül végfelhasználásra. A keményítőt a máj szintén glikogénné, majd végül cukorrá alakítja. A nádcukor, pepitában de ugyanaz a sztori. Akkor meg mi ez az egész hajcihő a különböző cukrok körül, mind ugyanúgy végzi… -mondaná a józan paraszti ész. Kell ott még lennie valaminek, mert ezek szerint nem mindegy…
Méz
Nem értek a témához (se méz, se cukor), de érdekel és „munkám” révén pár méhésszel beszéltem mostanában. Nagyon rövid és tömör szakvéleményt kaptam:
jó-jó, hogy egészséges a méz, HA megfelelő helyen gyűjtöttek a méhek. Mezőgazdasági, illetve bármilyen megművelt terület esetében… ők meg nem ennék.
Én már végleg nem tudom, mit egyek. Cukor… most próbáltam intenzíven mellőzni (de nem hellyettesítve), s kábé a korábbi cukorbevitel szintemet 25%-ra csökkentettem. Elvonási tünetek…
Summa summarum: méz – nem mindegy hol gyűjtögetnek a méhek, nagyon nem mindegy. (Szakvélemény nem tőlem!)
Két növény van a világon amik virágából a méhek átlátszó mézet adnak. Az egyik az akácfa. Az akácot meg nem szokták permetezni. Így biztosra mész az akáccal, ha vegyszermentes mézet szeretnél enni.
Károly köszönöm. (De sajnos több profi méhész ismerősöm is úgy tájékoztatott, hogy az sem „tiszta”. Ők a semmi közepére viszik a méheiket, ahol évtizedek óta nem volt semmi és senki és méregetnek ezt-azt, aztán pergetnek.)
Jövőnk.
Beugrott a hozzászólásodat olvasva, hogy a méhek nagyarányú pusztulásáról van szó egész Földünkre tekintettel. Lehet, hogy ezzel van összefüggésben? Hiszen ők csak ezen élnek. Ha nekünk nem ajánlják a méhészek, szegény kis „dolgozóknak” hogy lehet jó? Erről nem beszélgettetek? Azoknak, akik ilyen vad területeken tartják a kaptárakat, egészségesebb az állományuk? Kevesebb betegséggel kell számolniuk? Nagyobb a mézhozam ? Tudnál linkelni olyan méhész honlapot, ahol ezek a méhész ismerőseid árulják a termékeiket? Híve vagyok a szájhagyomány útján terjedő jó és minőségi dolgoknak. Ha ez reklámnak minősül, kérd el Tibor’bától a mail címemet,s kérlek küldj nekem elérhetőséget. Köszönöm.
„A legutolsó tudományos bizonyítékok halálos csapást mértek a mesterséges édesítőkre”
Ez a halálos csapás kicsit optimista.
Nem látszik, hogy ezerrel tiltanák befelé a mesterséges édesítőket.
A gond az, hogy az embereket rászoktatták az „édes életre”, és most már csak úgy lehet eladni a legtöbb élelmiszert, ha édes, akár cukorral, akár mesterséges édesítővel.
A másik probléma, hogy a rászokás, azaz a függőség felülírja a józan észt, tehát a fogyasztó magától (kevés kivétellel) gyakorlatilag képtelen lemondani az édesített gyíknyálaktól a süteményekig az édesség okozta örömökről.
Amíg az ebből adódó anyagi haszon elég nagy az élelmiszeriparban, addig ez így is marad, hiába bizonyított, hogy halálos méregről van szó.
Károly: az akácot ugyan nem szokták permetezni, de ha az erdő egy szántó mellett van, akkor sokszor kap bőségesen az ott folyó permetezésből. Az akácot szívesen teszik szélvédő sávokba is, ahol ugyanez a helyzet.
Ezeken a helyeken ugyanúgy szennyezett lesz az akácméz, ahogy a többi is.
Akkor nincs más, mint biztosra menni. Kicsit macerás, de ha megéri?
Ki kell nézni egy nagyobb akácerdőt. Lehetőleg műveletlen terület vegye körbe vagy más faállomány. Egy kis keresgélés után így tavasszal, rátalálni a méhészek helyfoglaló tábláikra. Ezeken, név, cím, telefonszám szerepel.
Most reklámozzam, hogy az a méhészet amit keresel az itt van a tanyámon? A röpkörzeten jóval túl kezdődnek a mérgezett táblák, addig erdő, erdő akácerdő! 🙂