(1550) Időjárás 2014-2015

Tibor bá’ online

 

~q191A múlt év utolsó hónapjaiban kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy 2014 lehet minden idők legmelegebb éve (természetesen globálisan). Most január 12-án ez már be is bizonyosodott, pedig az elmúlt évben nem volt El Nino. Viszont a 2015-ös évben 65 % valószínűséggel lehet, ami július környékén igen kellemetlen lesz.

Először is nézzétek meg ezt a videót, ami igen jól bemutatja az egymást követő éves hideg és meleg rekordjait. A lényeg, hogy 1911 volt a leghidegebb év és azóta ennél hidegebb nem volt. Ezzel szemben a legmelegebb évek sorra váltják egymást. Mígnem 2014 a csúcs.

Közben sok szó eset a pozitív visszacsatolásokról, a metán kiáramlásról, az északi-sarki jég eltűnéséről. Ez utóbbi érdekesen alakul. 2012 szeptemberében (az olvadás végén) rekord született, az északi-sarki jég kiterjedése 4 millió km2 alá esett. Volt, aki a jég teljes eltűnését 5-6 évre tette. Ezt megkontrázta a 2013 és a 2014 év, mindkettő messze elmaradt a 2012-től. Ennek megfelelően a 2014-es görbe végig lemaradt a 2012-től. Eddig. Január elsejétől a 2015-ős görbe (a 2014 folytatása) elérte a 2012-es görbét, majd felülmúlta (lásd a pirossal bekarikázott részt. Most az a helyzet, hogy ilyen kevés jég, mint ma, január 12-én található az északi-sark körül, még sose volt. Ez most kb fél millió négyzetkilométerrel kevesebb, mint a 2012-es rekord év volt. Ha ez a trend folytatódik, akkor 2015 szeptemberében kevesebb lehet a jég az Északi sarkon, mint bármikor az emberi történelem folyamán, ami azt is jelezheti, hogy a melegedés gyorsul.

~q156

A kevesebb jégnek lehet olyan következménye, hogy a következő tél (2015/16) minden idők legenyhébb tele lesz, illetve az idei nyár újabb meleg rekordokat fog megdönteni.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

49 gondolat erről: „(1550) Időjárás 2014-2015

  1. Hogy nem unod a jósolgatást (akár másokét, akár a tiédet), amikor sorra mellé megy? Bár a télnek még csak a felénél járunk, de eddig a legutóbbi jóslat is megdőlni látszik, mert legalábbis Európában eddig egyáltalán nem hidegebb a tél az átlagnál.

  2. 1:
    Jól rám hoztad a frászt. Izgatottan kutakodtam a memóriámban mikor jósoltam azt, hogy az idei, 2 napos tél, hidegebb lesz, mint az átlag? Aztán megnyugodtam, nem tettem ilyet, de akkor te miről firkálgatsz? Én viszont ebben a posztban ezt írtam: “Most az a helyzet, hogy ilyen kevés jég, mint ma, január 12-én található az északi-sark körül, még sose volt.” Vagyis az eddigi január tizenkettedikéken ennél mindig több jég volt, méghozzá legalább öt Magyarországnyi területtel. És ez nem jósolgatás, ez megmért tény. Ebből mindenki azt a következtetés vonja le, amit akar. Én köteleségszerűen felhívtam e tényre a figyelmet.

  3. 2, Tibor bá:

    Az 1463-as Jön a tél című posztodban idézted az idei télre vonatkozó előrejelzést, és “készülsz” az abban foglaltakra. Én akkor szintén megemlítettem az ilyen jósolgatások értelmetlenségét, amit viszont te nagyon markánsan védtél annak ellenére, hogy megmutattam a korábban is ezeken alapuló előrejelzések nagy tévedéseit.
    Továbbá akkor is szóba került a mostani cikkben lévőkhöz hasonló jóslatok is (jégmezők állapota, El Ninho várakozás).

  4. Igazad van Tibor bá’, mindenki arra következtet, amire akar. Én például semmire nem tudok következtetni, mert a 2012 szeptemberi rekord évében januárban (sőt, egészen júniusig) több jég volt, mint 2011 januárjában, pedig 2011 csak a 3. legalacsonyabb jégkiterjedést produkálta.

    http://www.ijis.iarc.uaf.edu/en/home/seaice_extent.htm

    Más években sem látok összefüggést a maximumok és minimumok között.
    2008-ban is nagyobb maximumról ment alacsonyabb minimumra, mint a rákövetkező évben, amikor kisebb maximumról ment nagyobb minimumra.

    Hosszútávú trendeket lehet nézni, ami jól is látszik, hogy az 1980-as, 90-es, 2000-es évek átlaga egyre lejjebb van, de a mostani jégkiterjedésből a nyárit kikövetkeztetni szerintem nem lehet, de nem is érdemes.

  5. 3:
    Akkor ezt írtam: “A NAO előrejelzés szerint az átlagosnál 3 fokkal hidegebb télre lehet számítani Európában.” — A télnek még nincs vége, és még nem lehet tudni, hogy átlagosan EURÓPÁBAN miként fog jelentkezni. Nagy bölcsesség van abban a mondásban, hogy “nyugtával dicsérd a napot.”

  6. 5, Tibor bá:

    Éppen ezért mint olvashattad úgy kezdtem, hogy “Bár a télnek még csak a felénél járunk”. Mindenesetre szerintem elég kemény időknek kell jönni, hogy az ez évi átlagot lehúzza az átlagosnál 3 fokkal hidegebb szintre.
    Egyébként, amikor a tavalyi nyárral kapcsolatban beszélgettünk ugyanígy, ott is azt mondtad, hogy várjuk ki a végét, de akkor sem történt nagy változás.
    A nagy számok törvénye alapján persze előbb-utóbb be fog jönni egy ilyen jóslat (legalábbis kb.), de a legutóbbi nyarak és telek tekintetében nagy baklövések voltak.

    6:

    Az rendben van, hogy vészesebb jóslatok voltak, ez nem csak a jégvastagságra, de a globális átlaghőmérsékletre is igaz, viszont ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne fogyna a jég. Furcsa is lenne, ha nem fogyna, amikor az elmúlt évtized melegebb volt, mint az azt megelőzőek és jelentősen melegebb, mint mondjuk a 70-es évek.

  7. Nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy egyszerűen belegondolj:
    ha dec 22-én 17 C volt- ami kb 20 C- vel melegebb az 1850- 2000 es átlagnál, mi is lesz, ha nyáron mondjuk 30- 40 C helyett 10- 20 C- val melegebb hőmérséklet lesz 1- 2 hétig.
    Búza, kukorica, zöldség- gyümölcs és állatfronton.
    Az északi- sarki jég pár éven belül a múlté, ilyen 2,5 millió éve nem történt- és akkor sem ilyen rohamtempóban- pár évtized geológiai síkon még csak ezredmásodperc. Ilyen gyorsan történik minden.
    A napjaink meg vannak számlálva

    4:
    A kiterjedés nem számít, a lényeg a TÉRFOGAT. Igen enyhén nőtt az elmúlt 2 évben de ez még nem trend, kis zaj, ami korábbi csökkenések után is megfigyelhető volt

    5:
    Ez nem igazi tél, hanem kinyitottuk a többmillió éves hűtőt- ide jött le a sarki hideg, a helyére meg melegebb levegő áramlik folyamatosan:

    http://earth.nullschool.net/ vagy ClimateReanalyzer

    A műholdfelvételeknek higgy, ne a kamu belinkeléseknek meg habisztinek
    Az Atlanti Óceánon elég érdekes alacsony nyomású rendszerek össze- vissza észak- dél és fordítva viszik a légtömegeket ny- k helyett és az északi sarki futóáramlat (jetstream) is épp összeomlóban van- nagy amplitúdók: havazás Szíriában, Izraelben, fagy Floridában trópusi hurrikánok Nagy- Britanniának meg Skandináviának. Alaszka fővárosa fagypont felett idén minden egyes nap!

    6:
    kapaszkodj a szalmaszálba más nem nagyon van: egy magyar cikk, nulla angol hivatkozással és egy kamu videóval

    És kedves Vezetőink lapítanak, mint az a bizonyos a fűben.

  8. 6:
    Itt azért elég nagy csúsztatások vannak. Először is az Északi és í Déli sarkot nem lenne szabad összemosni. Másodszor az Északi-sarkkal kapcsolatban egyértelmű hazugság a szöveg. A kilengések miatt olyat nem lehet mondani, hogy 2011-hez képes a jég vastagodik. Először is nem vastagodik, másodszor a kiterjedése nagyobb lett, mert ingadozás van, de a trend világosan csökkenés. Nézz itt körül: http://nsidc.org/arcticseaicenews/charctic-interactive-sea-ice-graph/

  9. Van olyan videótok, ahol grafikusan mutatja a sarki jég olvadását évről évre? mert nekem ez az X millió négyzetkilométer nem sokat mond…

    TV-be volt hogy valahol épp most 17 fokot mértek hajnalban…

  10. 9. Tibor bá’:
    Köszönet a linkért.
    Ezen nézhető mindkét sark jéggel való lefedettsége.
    Ráadásul jól paraméterezhető, nagyítható az ábra.
    Azért a Déli-sark se áll olyan jól.
    Igen a vastagsággal még lehet korrigálni, de azért a területi lefedettség magáért beszél.

  11. 12:
    Belinkelésednek ez a lényege:

    “The data from the European Space Agency CryoSat-2 satellite suggests that Arctic sea ice volumes in the autumn of 2014 were above the average set over the last five years, and sharply up on the lows recorded in 2011 and 2012.

    According to this research, Arctic sea ice volumes in October and November this year averaged at 10,200 cubic kilometres.

    This figure is only slightly down on the 2013 average of 10,900 cubic kilometres, yet massively up on the 2011 low of 4,275 cubic kilometres and the 6,000 cubic kilometres recorded in 2012.”

    Erröl korában már nyilatkoztam.

  12. Camelia szerint:

    Ez az Antarktisz KÖRÜLI jegre vonatkozik. Ami sajnos azert nött, mert az Antarktisz gleccsereiböl es jegselfjeiböl kiolvadt EDESviznek magasabb a fagyaspontja, mint a sos tengeri viznek….
    Szoval ez szimpla fizika, az okosabb klimatudosok tudjak, hogy ez al- növekedes…
    Es az Antarktisz eseteben is a terfogat szamit. Az pedig csökken: 3x gyorsabb az olvadas, mint a `90- es evek vegen.
    Grönlandnal ez a szam 5x.
    Sajnos vegünk van.

  13. 14 Ouse M.D.
    Szuper videó, jól szemlélteti vizuáisan.Ebből látszik hogy 2020-ig vagy előbb tényleg elolvad az anktartiszi jég.

    Épp most mondta az időjárásjelentés: Moszkvában ilyenkor -5,-10 °C szokott lenni, most meg kb. 5°C van.

    Illetve a fehér karácsonyt is el lehet felejteni Magyarországon,de valószínű a havat is .Legfeljebb hirtelen havazás lesz ami gyorsan elolvad.

  14. Ez az Arktisz….
    A de`li az Antarktisz.
    Az több idö lesz mig elolvad, bar “jol” haladunk ott is…

  15. Egy, húsz évvel ezelőtti tudósítás arról szolt, hogy a kafferbivalyok bőre felhólyagosodott az erős napsütéstől. /még egyszer, kafferbivaly/
    Van vagy tíz éve, hogy képeket láttam, Kilimandzsáró hegyről. A hóhatár radikális visszahúzódása volt látható ezeken.
    Egy kutató szakmai életúja során rendszeresen visszajárt egy gleccserhez. Akkor ment utoljára, amikor a tizenöt-húsz méter vastag gleccser teljesen elfogyott.
    Ott állt a szerencsétlen egy szakadék szélén és nem látta a kutatás tárgyát.
    Lehet szkeptikusnak lenni, de van egy rossz hírem, ebben az esetben a placebó hatás biztosan elmarad.

  16. 21:
    Ez nem éppen újság. Erről már jó néhány éve van szó. — Az északi jég teljes elolvadása drasztikus változást fog hozni, de az 1-2 év túlzás. 2020-ban okosabbak leszünk.

  17. Tibor bá’ szerint:

    Az idei nyár már nagyon más lesz.
    Bakancslistát mindenki vegye elő, most!
    De ez újság,
    itt a Csendes- Óceán északi részéről van szó, nem az Északi- Sarki- Tengerről.
    Úgy néz ki, mindenhonnan szivárog a metán…

  18. Kérdés hogy milyen mértékben szivárog?A szivárgás gyorsul e?
    Az nekem nem mond sokat ha azt írják, hogy x tonna szivárog évente.
    De gondolom tudják mérni ezt is ppm-ben , illetve hőkamerás felvételekről vagy talán műholdról ezt is tudják már figyelni.
    Az biztos hogy nagy a baj.

  19. Kedves Tibor bá’ és kommentelők! Segítsetek, mi a véleményetek?

    A várható időjárási viszonyok mellett vajon lesz még árvíz a Szentendrei szigeten? Sok csapadék várható, vagy kevés? Megközelítőleg mit lehet tudni?

    Előre is köszönöm.

  20. 25: Tara: “lesz még árvíz a Szentendrei szigeten” Biztosan lesz. Meg szúnyog is. 😉
    “Megközelítőleg mit lehet tudni? ” Semmit. Egy konkrét földrajzi hely időjárásával kapcsolatban kb. 3 napra /esetleg stabil időjárási helyzet esetén kicsit többre/ lehet többé-kevésbé biztos előrejelzést csinálni. Az összes többi találgatás.

  21. Nem lehet következtetni semmiből sem? Inkább aszályos idők jönnek, vagy csapadékosak? Ilyesmire gondolok.

    Jajjj, olyan nehéz téma ez:( Csalogat vissza a családom a szigetre, de nem tudom, hogy 65 évesen érdemes-e még mozdulnom. Viszont hiányoznak, nagyon. Bocsi az offért, Tibor bá’, abba is hagyom.

  22. “Nem lehet következtetni semmiből sem?” Sajnos nem. 🙁
    Az, hogy globálisan melegszik az éghajlat, egyes helyek konkrét időszakra vonatkozó időjárásával kapcsolatban semmilyen támpontot nem ad. 2014 átlagnál csapadékosabb év volt, előtte két aszályossal. Tudunk ebből 2015-re bármilyen következtetést levonni? – Hát persze: volt két aszályos, egy csapadékos, akkor 2015 is csapadékos lesz. Vagy aszályos,…. vagy mindkettő… 😀
    De Tibor bá’ meg fogja mondani neked a tutit… 😉

  23. Köszönöm Observer. Neeeem, Tibor bá’ azt fogja mondani, hogy nekem nem mond semmit sem, mert képes leszek visszaköltözni és majd jól azt mondom utána, hogy miatta vitt el az ár 😉

  24. 30: Árvíz minden évben van, extrém magas árvíz régen kb. 10 évente volt, azóta talán gyakrabban. Hogy az árvíz mikor töri át a gátakat, csak idő kérdése, hogy ez az idő 3 hónap, 10 év vagy 100 év, azt senki se tudja.

    De szerintem a Szentendrei-sziget jó hely, jó lehet ott lakni, különösen, ha a szeretteid, a családod is ott laknak. Olyan házat kell építeni, amin nem fog ki az ár (mert magas az alap, lábakon álll, vagy úszik). Ladik az eresz alá, oszt jónapot. Ha a földet elönti a víz, annak még örülni is lehet, mert gazdagítja a talajt.

  25. 30:
    A helyi időjárásoknál is számítani kell a szélsőségek fokozódására. Tehát várhatóak igen nagy árvizek, de ezt ki lehet védeni. Ha építkezel, akkor magas beton lábakra. ha már létezik egy ház, akkor magas, vasbeton kerítést kell építeni megfelelően zárható kapuval. Igazi problémád a szúnyogokkal lesz. Ha nem irtják őket, elviselhetetlen lehet a helyzet. Ezt időben ki kell védeni például alapos hálózással.

  26. Ábel, bár fővárosi vagyok, de 14 évet éltem a Szentendrei szigeten. 2002-ben és 2006-ban volt árvízveszélyes helyzet, utóbbinál vagy 10 napra el is voltunk zárva a külvilágtól. Kisoroszit szinte mindig elönti a Duna, én délen, Horányban éltem, ott 2013-ban volt árvíz, de az én utcámig nem jött fel. 2009-ben költöztem a Bakonyba, már nem voltam ott.

    A szigeti lakók nincsenek felkészülve arra, hogy az egész szigetet elönti a Duna. Rengeteg állat pusztulna el, mint ahogy 2013-ban is. Sok az erdő, sok a vad. A hülye Vízművek a saját területét magas kerítéssel védi délen, de arra nem gondolt, hogy a területén, az erdőben élő vadak majd arra próbálnak menekülni, miután a déli részt mesterségesen elöntötték, hogy védjék a fővárost. Ott akadtak fenn szerencsétlenek a kerítésen, a víz alatt nem vették észre. Sok elpusztult (2013.)

    Az ingatlanok – kivéve talán néhányat az ártéren – nem állnak lábakon. Állítólag a gátakat is megerősítették tavaly. Szóval – nem tudom. Menjünk vagy maradjunk (férjemmel) ez itt a kérdés. A sziget tényleg gyönyörű. Nagyon szeretem.

  27. Tibor bá’, köszönöm. Építkezni nem tudunk, a mostanit próbáljuk majd eladni és ott venni valamit. Ha úgy alakul. A szúnyogoktól tartok, mert csak két év volt, amikor nem voltak. Megtanultam védekezni ellenük, de eddig irtották is, repülőgépről. Mi lesz, ha egyszer erre nem lesz pénz? Azt nem lehet kibírni.

  28. 34: Tara, “A szúnyogoktól tartok” Azt jól teszed, mert jönnek fel délről a maláriát meg ‘mittudomén’ milyen kórságot terjesztő fajok…

  29. Duna – Szentendrei sziget vs árvíz:

    A 2002-es (augusztusi) árvízet a bajor vízgyűjtőben lehullott csapadék okozta (részben kiegészítve osztrák és szlovák területen lehullott csapadékkal), Passau 1081-el tetőzött, Budapest 844-el. Azaz nem zöldár (hóolvadás)

    A 2006-os (kora tavaszi) árvízet Alsó-Ausztria és Szlovákia területén lehullott csapadék okozta, Budapest 860-al tetőzött (akkor új rekord). Azaz nem zöldár.

    2009-ben kétszer is majdnem árvíz volt (Felső-Ausztria vízgyűjtője), mindkét esetben Budapest 716-al tetőzött.

    2010-ben (június eleje) Budapest 827-el tetőzött.

    2013-ban elsőalkalommal KÉT vízgyűjtőn volt egyszerre nagy csapadék (bajor és osztrák területek). Budapest – új rekord! – 891-el tetőzött. Az eső éppen csak elkerülte Szlovákiát. Ha ott tovább nyomta volna, Budpest elúszik.

    2002 óta homokzsákolnak, 2013-ra már mobil (és állandó) védőgátakkal védekeznek. Ami szépm és jó, csak éppen szűkíti a Dunát, ezzel emelve a tetőzést. (Régen a víz jött, majd ment… mész volt és nem diszperzit, meg nem volt lambéria, padlószőnyeg stb. olyan helyen, ahová mejuthatott a víz.) A Duna az Erzsébet és Szabadság híd között amúgy is beszűkül és picit visszaduzzaszt, eltolva (és emelve) a tetőzést.

    A nagy gátazás eredménye még magasabb tetőzési szintek lesznek. (Ha meg egyszer szakad valahol, ott meg halottak. Mert az a víztömeg brutális erővel hat; láttam 2013-ban, ahogy tűzoltókat hajszál híjján vitt el a Duna ilyen esemény során.)

    Ha egyszer mindhárom vízgyűjtőn egyszerre esik rekord csapadék: Budapest (metró!) elúszik.

    Árvízek (pontosabban a szélsőséges csapadék mennyiség) egyértelműen gyakoribbak. (A 2003-as rekord kisvíz se normális.) —> globális felmelegedés?! De a tetőzések mobilgátak és zsákolás nélkül jópár centivel alacsonyabbak lennének, azaz régi adatokkal nem lehet egy az egyben összehasonlítani.

    FONTOS: régen Csehszlovákiával volt egy egyezmény, amelynek értelmében robbantottak volna a csehszlovákok, ezzel elárasztva “szlovák” területeket. Ez már nincs. Gyurcsány 2006-ban ezért volt kint, de haza zavarták (nem politikai minősítés részemről!). Ilyen védelem nincs. Gabcikovo játszik (tud) a vízzel, de önmagukat védik nem minket. Ha lenne alsó része (Nagymaros), az segítene (nem sokat).

    Szentendrei sziget… ennek tükrében. (Ha meg a Mohi Atomerőművel végzetes baj lenne, mondjuk atomháború közvetett hatásaként megszűnne az áramellátása, akkor bekapcsolna a vészüzem x óráig, majd gebasz… talajvíz sugárszennyezetté válna, menne Garamba, onnan Esztergomnál Dunába… árvíz hoz iszap, iszap marad, iszapban lenni sok finomság, pl. bétasugárzó jód-131, cézium-137 és hasonlók.)

  30. 35 pontosan.
    (Ázsiában újfajta malária terjed, halálos. Az esetek 30-40-50%-a már ez. Afrikába, pontosabban Kelet-Afrikába már megérkezett, esetek 10%-a kb.
    Amúgy a veszettséget meg nem csak a rabies (lyssa) vírus okozza, hanem – többek között – a mokola (lyssa) vírus is. Ezt pedig szúnyogok is terjeszthetik. És délről valóban északra tolódik az élettere számos szúnyog fajnak.)

  31. Köszönöm a hasznos infókat. Itt a Bakonyban, fenn a hegyen egyáltalán nincsenek szúnyogok, ez legalább mellette szól.

    Jövőnk, értek mindent. Köszönöm.

  32. Aki azt hiszi, hogy a klímaváltozástól megvédi bármi vagy bárki (Isten) az hatalmasat téved.
    Évente 5 millió év alatt kialakult fosszilis üzemenyagot égetünk el. És az ipari civilizáció révén is kb hasonló mértékben zsákmányoljuk ki az egyéb természeti kincseket- anélkül, hogy újratermelődhetnének.
    150 év alatt kb 50 millió évet utazunk az időben geológiai és klíma síkon is előre.
    Magyarul az a qrva nagy technológiánk, amire olyan büszkék vagyunk- és ami max 100- 150 éves; már rég nagyon súlyosan le van maradva.
    Kb 10.000 léptékkel.
    Ahogy az evolúció is.
    Csúnya dolog ez a 4. dimenzió…

    “Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető.”

    Alamis Obomsawin

    Sajnos, a fehér ember jobban akarta tudni

  33. 36: Jövőnk, a zöldár pont az, ami nem hóolvadásból, hanem tavaszi vagy nyári csapadékból származik.

  34. 41: Szerintem fontos, hogy egy nyelvet beszéljünk. Nem tudom, mért emelted ki az áltad felsorolt árvizeknél, hogy nem hóolvadásból, hanem friss csapadékból származtak, de ha már megtetted, és melléjük tetted azt a tévedést, hogy nem zöldár, pedig pont hogy az, akkor tisztáznunk kell, hogy mi is a zöldár, és mi nem. Még ha amúgy nem is ez a téma.

  35. Örülök, hogy vannak felvilágosult emberek itt!

    Én vagyok aki hozott létre az Arktikus tengerjég minimum térfogat animációt, és véletlenül tudok magyarul, mert Budapesten lakom 1999-óta!

    A szitu súlyos és komoly, de a nemzetközi média nem mernek mondani mennyit a kőolaj cégeknek a hatalmas nyomása miatt. Az a legnagyobb botrány a századunkban.
    Tudtunk az üvegház hatásról 1896 óta, és 1950-ben hogy baj lehet, és 1988-ban hogy kéne csinálni valamit, de alig semmi se történt mert azok akinek vannak hatalma nem tetszenek a megoldások!
    A nép nem tudnak szavazni megfelelően ha nem tudnak a helyzet és vagy félrevezet a média.

    Van remény még, hogy végre fognak fel időben, de elfogy az időnk – vannak néhány év, hogy komolyan kell venni, cselekedni teljes szívvel és a megújuló energia infrastruktúrát építeni.
    Minden év késés csak drágává és kényelmetlenebbé tenne a földnek az élhetőségét nekünk, az utódunknak és a bioszéférnek.

  36. Dear Amdy,
    Do not be axcited, we do not have any time left. 🙁 In fact, we have run out of it years ago.
    Yours, Tibor bá’

  37. Ábel, szerintem nézz utána a zöldár jelentésének. (Mások kedvéért: használják úgy is, ahogy Ábel mondta, meg használják úgy is, hogy a kései hóolvadás során lejövő víz, amely már zöld tájra érkezik.)

    Akit ismerek – szakmai ismerettség és idősek egyaránt – az utóbbi szerint használják a szót, azaz zöldár = hóolvadásból keletkező árvíz.

  38. Ábel kontra Jövőnk.
    Nem az a fontos, hogy honnan ered, és miből származik. A lényeg, hogy ahol árvizet okoz, ott már zöldül a folyópart.

  39. 43:
    No hope Andy.The World leaders know what is coming,they are very well informed and prepared, better than us.The only option they have is to push the BAU to the END.The Extinction will not come ,the Extinction is going for decades .Species are extinct from the Earth in daily basis. We Humans are only one of them,and because we are sitting in the top of the food chain our turn will come a little bite later.I think the time is not in our side.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük