(1592) Termonukleáris robbanás Budapest felett

Tibor bá’ online

 

~q140A Bulletin of the Atomic Scientists (aki nem hallott volna róla) nevű folyóiratot a II. világháború végén alapították olyan fizikusok, akik részt vettek az amerikai atombombát előállító Manhattan Projektumban (amit később Hirosimára és Nagaszakira ledobtak), és úgy gondolták, hogy a bombát nem lett volna szabad életre kelteni. A Bulletin mögött álló tudósok szakértelme megkérdőjelezhetetlen. A Bulletint azóta is életben tartják, és iparkodnak hatni az elit lelkiismeretére. 2004-ben a Bulletin leközölt egy cikket a következő címmel: What would happen if an 800-kiloton nuclear warhead detonated above midtown Manhattan? Magyarul: mi történne, ha egy 800 kilotonnás nukleáris eszközt felrobbantanának Manhattan felett? Ezt a cikket lefordítottam magyarra, és átfordítottam Budapestre: Mi történne akkor, ha egy 800 kilotonnás (Jövőnk kedvenc töltete) nukleáris eszköz felrobbanna a Clark Ádám téren lévő O kilométerkő felett, 1600 méter magasságban, ami a maximális pusztítást eredményezné? — Első megjegyzésem, hogy a robbanás hatása igen nagymértékben függ elsősorban a levegő nedvesség tartalmától, vagyis a légköri viszonyoktól, legegyszerűbb ezen átlépve egy átlagos esetre méretezni.

Hogy érzékelni lehessen az esemény méretét, arra kell gondolni, hogy a robbanás első pillanatában a bomba anyagának a hőmérséklet kb. 100 millió °C, ami persze elképzelhetetlen.

Az első „esemény”, hogy kezdetben egy igen gyorsan terjedő (minimum 500 km/másodperc), túlhevített levegőből álló tűzgömb jön létre, ami hatalmas nyomást fejt ki a környező légkörre. Ebből lesz az úgynevezett lökéshullám, ami hasonlít a jól ismert háborús légnyomásra, csak annál sokkal erősebb, és tovább tart.

Az első másodperc végén a tűzgömb átmérője durván másfél kilométer. Ekkorra a hőmérséklete már „csak” kb. 10.000 °C, ami a Nap felszín hőmérsékleténél durván 4000 °C-al magasabb. Ez a tűzgömb közvetlenül a robbanás után a Nap fényének tízezerszeresét sugározza egy tört másodpercen át, ami elég arra, hogy minden éghető anyag lángra lobban egy 9-10 km sugarú körben. Tehát: Északon a Római partig; Délen Budafokig; Keleten az Őrs vezér térig, Nyugaton pedig Budakesziig. Ez azt jelenti, hogy ezen hatalmas, kb. 250 km2 területen minden lángokban fog állni. Budapest, beleértve a budai hegyeket, egy hatalmas lángtengerré válik. Ezen területen belül a megmenekülés reménytelen, mert ugyan a belobbanást egy belső szobában, vagy pincében át lehet vészelni, ahol viszont néhány perccel később bekövetkezik a megsülés, oxigén hiányos megfulladás, a lökéshullámról nem is beszélve (lásd később). — Az iszonyatos hőtől (Az égés maga kábé 30-szor több energiát szabadít fel, mint maga a hidrogénbomba) kialakul egy igen erőteljes kéményhatás, vagyis a forró levegő és égéstermék felfelé áramlik, míg alul beszívja a hideg levegőt körülbelül 500 km/ó sebességgel, ami meghaladja a hurrikánoknál tapasztalt maximumot. Egy ilyen erejű „szél” mindent magával ragad, mindent beszív az infernóba. Minden alatt azt kell érteni, hogy például a Római parton található 100-150 éves fákat is kiszakít a földből és repíti be a tűzfészekbe.

A tűzgömb alatti terület, vagyis Pest és Buda belső részén, körülbelül 3 kilométeres körzetben az épületek elporladnak, fémek megolvadnak, majd kialakul egy 1200 km/h (!) erejű „szél”, ami jóval távolabb álló épületeket is romokba dönt.

Öt kilométerre a nullponttól (angolul = ground zero), például Zuglóban, ha épület takarásában vagy, tehát közvetlen sugárzás nem ér, nyertél 12-14 másodpercet. Ugyanis ekkor ér oda a kábé 3 másodpercig tartó lökéshullám, ami közel 500 km/h szelet jelent. Ez minden mozdítható tárgyat elrepít, amit ember nem élhet túl.

Nyolc kilométerre a nullponttól, mondjuk Újpest határában a tűzgömb fénye 600 Nap fényével egyenlő, a lökéshullám ereje pedig 150 km/h körül lesz, ami jelentős épületkárokat okoz.

Tíz kilométerre a nullponttól, például Mátyásföldön a tűzgömb még mindig 300 nappal lesz egyenlő, ez a szabadban lévő embereken harmadfokú égést eredményez.

Tizenöt kilométerre a nullponttól, például nálunk Pilisborosjenőn a fény 100 Napéval lesz egyenlő, ami a szabadban lévő embereken másodfokú égési sebeket okoz. A lökéshullám 36 másodperccel később fog megérkezni, még mindig elég erős ahhoz, hogy ajtókat, ablakokat tépjen fel.

Néhány tíz perccel a robbanás után 10 kilométeres körzetben minden égni fog kábé 300 km2 területen. A tűz 3-6 órán át fog tombolni megközelítőleg 250 °C levegő hőfok mellett. Az nyilvánvalóan világos, hogy ez túlélhetetlen, még akkor is, ha a robbanáskor valaki a ház pincéjében tartózkodik. Biztonsággal kijelenthető, hogy 15-16 kilométeres körzetben nem marad túlélő, Délen Érd-Szigetszentmiklós vonaláig; Északon Budakalászig; Keleten Cinkotáig; Nyugaton Pátyig.

Ellentétben Jövőnk állításával néhány órán belül számolni lehet radioaktív hulló porral (angolul = fallout), ami egy másik történet.

Hogy adjak valami tanácsfélét is. Observernek abban tökéletesen igaza van, hogy egy termonukleáris robbanás túlélése a szerencse kérdése. Ha túlélted, elkezdhetsz gondolkodni, hogyan tovább. Mivel segíthetsz be a szerencsédnek? A robbanás pillanatában jó helyen tartózkodsz, tehát a tűzgömböt nem látod, de visszavert irtózatos fényéből rögtön tudod miről van szó. Szerencsés esetben a nullponttól minimum 10 km-re vagy. A lökéshullám hozzád fog érni kb. 20-22 másodperc alatt. Ennyi időd van, és nem több. Nem rohangálhatsz a gyerekeid után, nem keresgélheted a feleségedet, mert erre nincs időd. A lökéshullám mindent összetör, beleértve az ablaküvegeket is, ami után a lőfegyver sebességével száguldó üvegszilánkok darabokra tépnek, mintha közvetlen közelről sörétes puskával találnának el. Egyetlen megoldás létezik, felkapsz egy pokrócot és azzal együtt bebújsz az ágy alá, vagy ezzel egyenértékű masszív tárgyba. A pokróccal pedig elzárod a bebújási rést. A kb. 3 másodpercig tartó nyomás után, némi szünet jön, majd megindul a szívó hatás. Csak ennek elmúltával jöhetsz elő rejtekhelyedről. Körülnézel, és azt fogod mondani, kár volt túlélni a robbanást.

Még egy tanács. Ha menekülés mellett döntesz, akkor menj szélirányba, ami Magyarországon általában északnyugat, így kevesebb radioaktív sugárzás ér. Abban az esetben, ha a robbanás tőled északnyugat irányban van, akkor oldal irányba, tehát délnyugat vagy északkelet irányba kell menekülnöd.

________________________________________________________
________________________________________________________
_______________________________________

36 gondolat erről: „(1592) Termonukleáris robbanás Budapest felett

  1. Még iskolában honvédelmi oktatáson emlékszem nagyjából azt mondták atomvillanáskor mit kell tenni.
    Fehér lepedővel a háton arccal a temető felé lefeküdni a földre.
    Hülyéskedésnek tartottam akkoriban. Lehet, hogy nem hülyeségnek mondta az előadó katona.
    (A cikked végében is van valami nekünk: innen a temető is északnyugatra van.)

  2. 1:
    ÉNy-ra, de nem 500 métert, hanem 100 km-t.

  3. …és röhögtünk a kocsordi Árpi bácsi atombunkerén, amiről Szalacsi Feri nyilatkozott. Hát teccikérteni?

  4. Atomvillanás jobbról!

    Mit csinál katona?

    Jelentem jól megnézem így utoljára! 😛

    Viccet félretéve, amit azért mindig eltudott valaki sütni a surranótársak között. Ha valaki volt katona, akkor lehetnek hasonló élményei.

    Köszi Tibor bá a mai posztot. Még jó, hogy nem felszíni robbantásról írtál, igaz az nem ennyire nagy területen pusztít. Pusztító egy eszközök ezek, és ez „csak” egy 800kt -ás hidrogénbomba.
    A Hidegháborúban a teljes pusztításra mentek a résztvevő felek. Mondjuk egy Budapest méretű célpont első körben kapott volna 1-2 db 1,5 Mt -ás hidrogénbombát, aztán pár perccel később jött volna még a 4-8 db 150-800 kt közötti hatóerejű töltet, már koncentrikus szórási képpel. Bele se merek gondolni…!

  5. A házunk alatt (Belső-Buda) saját túlélőrendszerrel, oxigénfejlesztővel stb. ellátott atombunker található, ez talán ideig-óráig jól jöhet. Ennek ellenére aki ilyenen töri a fejét, annak komoly pszichés problémája van… illetve semmi vesztenivalója nincs.
    A teljesebb élményhez ajánlom a Jövönk oldalán hallható „zenét” hallgatni.

  6. 5:
    Kb. megegyezik a posztban közölt adatokkal.

    6:
    Mi az az oxigénfejlesztő?

  7. 7.
    Az atombunkert légmentesen lezárja egy tömör fém ajtó. Azért, hogy a bentlévők ne fulladjanak meg, vegyi úton kell előállítani az oxigént.

  8. 8:
    Akkor már egyszerűbb betenni egy-két oxigén palackot. Különben a II. világháború alatt ilyen ajtók zárták le a jobb minőségű légópincéket. — Viszont ez nem elég, a pincét kellő hőszigeteléssel is el kell látni, mert különben az emberek megfőnek benne még mielőtt kijöhetnének.

  9. 9.
    A műtárgy egy méteres falvastagságú, tömör vasbeton kapszula, kb. 5 méterrel a ház alapszintje alá süllyesztve. Elég jó lehet a hőszigetelése, ráadásul úgy van megtervezve, hogy a ház ráomolhasson a bunkerra ezzel is védve pl. a hőhatástól. Ebben az esetben egy nagyon masszív menekülőkürtőn keresztül lehet kijutni a romok alól.

  10. 8: „vegyi úton kell előállítani az oxigént” A CO2 viszont biológiai úton előállítható, és azzal is kezdeni kell valamit. 😉

    10: „egy nagyon masszív menekülőkürtőn keresztül lehet kijutni a romok alól” Hova? Minek?
    Tibor bá’ felvázolta, hogy BP-nek gyakorlatilag annyi, ha atomot kap. Több hétig kellene zárt levegőrendszerrel rendelkező óvóhelyen lenni, hogy lehessen ‘feljönni’ valahova. Ilyen sztem BP-n egyáltalán nincs a köznépnek. Az esély tényleg azon múlik, hogy vidéken vagy, vagy a fővárosban, amikor az esemény bekövetkezik. Feltéve, hogy pontosan ‘lőnek’.

  11. „Körülnézel, és azt fogod mondani, kár volt túlélni a robbanást.” Nekem ilyen gondolataim vannak minden atomos posztnál.

  12. Nálunk a seregben ezt a poént mondták:
    -Tudod mire kell vigyázni atomrobbanáskor?
    -???
    -Hogy a megolvadt acél sisak bele ne folyjon a szemedbe! 🙂

    De hogy én legyek itt a hangulat felelős, itt van egy rövid filmrészlet.
    Elég reális…

  13. Nekem azt mondták a seregben, hogy kezeket, lábakat összezárni, és fejjel a robbanás irányába lefeküdni a földre. Azért kell a kezeket szorosan a testhez szorítani, hogy a hullaszállítóknak könnyebb legyen a dolguk.
    Egyébként nem vicces dolog.
    A robbanás epicentrumától távol, ahol csak a radioaktív sugárzástól kell tartani, van értelme a vizes permetezésnek?

  14. Aki tudja nézze meg a Threads című filmet. Elég valósághűen mutatja be a nukleáris háború felé vezető történéseket, az atomcsapásokat és azt, hogy milyen utána az élet. Ha valakit érdekel és nem találja, megadom a letöltési linket. Angol nyelvű, de van magyar felirat is hozzá.

  15. Ja, ha már hangulat felelős…
    Itt egy témába vágó zeneszám:
    https://www.youtube.com/watch?v=ULnLUK7bUiU
    Nagyon jó a szövege is, érdemes figyelni. Én amikor először hallottam, felállt a tarkómon a szőr, és tiszta libabőr lettem!
    Armának is be fog jönni…..

  16. 15:
    Elavult film rengeteg hibával. Pl. Fiatal férfi hosszasan nézi a tűzgömböt. Nincs mobil, szövegszerkesztés, internet. És minek szállnak fel a vadász gépek? Pincékben túlélők? A romok között mászkálók hogyan menekültek meg? A lángtengerből hogyan jöttek elő? Egy optimista maszlag.

  17. 15.
    Durva egy film, de nem muszáj ennyire embertelen módon szenvedni. Pl. az On the beach – Veszélyes jövő c. filmben (az egész bolygóra lassan szétterjedt a fallout, ezért a teljes lakosság halálra van ítélve) mindenki kapott egy ciánkapszulát, amit belátása szerint használhatott fel.

  18. 19:
    Az meg már több, mint egy fél évszázados film. 😀

  19. A következő dolgokat tartsd otthon
    vészhelyzet és evakuálás esetére:

    Tibor bá’: Elavult, felesleges szöveg. Nem lesz evakuálás. Nincs mire felkészülni, csak véletlen túlélés létezik.

  20. Hm… „ellentétben Jövőnk állításával” avagy fallout. De a „kedvenc töltete(m)”… is elég felesleges, de ha a személyem degradálása akar célravezető lenni, legyen, de akkor a cél megfelelő legyen, különben elég nevetséges az egész.

    Ellentétben Tibor bá’ cikkével, az én tanulmányomat a megfelelő helyen elfogadták.

    Részemről ennyi, továbbiakban nem szándékozom megnyilvánulni.

    Amúgy 2:25-nél látható egy olyan légi robbantás, aminél NINCS fallout:

  21. 23:
    Nem kellene ilyen érzékenynek lenned. Te emlegetted többször is a 800 kt-ás töltetet. Úgy tűnik erre kell számítani. Ha cikizni akartalak volna, hidd el tudtam volna mibe belekötni.

    Én ugye fordítottam, tehát nem kitaláltam. Az eredeti szöveg utolsó néhány sora így szól: „Tens of miles downwind of the area of immediate destruction, radioactive fallout would begin to arrive within a few hours of the detonation. But that is another story. — Editor’s note: This article is adapted from “City on Fire” by Lynn Eden, originally published in the January 2004 issue of the Bulletin of the Atomic Scientists.” – nekem ez eléggé autentikus. Végül is ők vagy elődeik csinálták az atombombát.

    A becsatolt link egy compilation, egy része fekete-fehér és minimum 60 éves és nem látom be miért lenne bármire bizonyíték.
    Más források pedig azt állítják, hogy 600 méter felett jelentősen csökken a fallout, de nem szűnik meg.

  22. 22: Tibor bá’ ugyan törölte az alapszöveget, de azért jelzem, hogy potassium=kálium. Vagyis nem kell kétféle jód. Indokolatlan használata pedig veszélyes lehet – ugyanakkor nem garantál teljes védelmet, csak csökkenti a radioaktív jód beépülésének a veszélyét. Ha 1-2 sugárzó jódizotóp bekerül a pajzsmirigybe, peches esetben már okozhat daganatot.
    A hidrogén-peroxid pedig maró hatású anyag, szembe jutva vakságot okozhat, úgyhogy alaposan higítsd fel, mielőtt magadra kened…
    —–
    Állítólag volt a magyar néphadseregben olyan leírás a radioaktív por eltávolítására, hogy ‘nyírfa-seprűcskékkel’ kell lesöpörni az embereket és a járműveket…. Valószínűleg ezt még maga Sztálin elvtárs találhatta ki. 🙂

  23. 25:
    Elavult szöveg, néhol kifejezetten nevetséges, és teli volt hibákkal.

  24. 26: OK /nincs ezzel gond/, csak a balesetek elkerülése miatt reagáltam.

  25. Úgy tűnik semmi más megelőzés nincs, minthogy ne lakjunk olyan település/objektum közelében, amire megéri nukleáris csapást mérni. 🙂

    A 800kt gyakori hadrendben lévő töltet, gondolom ez lehet az alapja hogy „szabvány”-szerűnek érzik többen. Illetőleg célba juttatásához nem kell repülőgépről a „megatonnás” bombázást végrehajtani.

    A leírás drámaian hiteles, becslésem szerint egy kismértékű aszimmetria esetleg lenne az epicentrumban a Budai-hegyek felé, ami megnövelné a túlélőzónát arrafelé, de lehet hogy ilyen hőfok/nyomáskülönbségeknél ez a hatás eltörpülne.

    Kérdés, hogy a gyakorlatban Budapestre egy hiroshimai is elég-e, az életben maradottak sugárszennyezése és a csapást követő fosztogatás-öldöklés, ivóvízhiány és járványok, egészségügyi és infrakstruktúrális összeomlás kinyírja az egész várost és humánkatasztrofális övezetté alakítja. (ehhez New Orleans-ban elég volt egy hurrikán, vagy Haitin egy földrengés is)

    Hát Tibor bá’, ne legyen igazad, de ez nem a fizikán fog múlni…

    Fekvése, vízrajzi és mezőgazdasági adottságai miatt a Kárpát-medence sanszos, hogy stratégiailag fontos élelmiszer ellátó és ütköző terület lesz mindig, kérdés hogy azt a népet hogy fogják hívni aki lakja 🙂

  26. 28:
    Mivel erősen érdekelt vagyok, átgondoltam a dolgot. A budai hegyek nem nyújtanak semmilyen védelmet, ha a robbanás 1600 méteren történik. Olyan magasból mindenhova „belátni”.

  27. Ez az a poszt, amiből „csak” a Duna eltűnése maradt ki. Ezt vetetted fel Tibor bá a Paksi Atomerőműről szóló posztban.

  28. 31.
    Valamennyi víz azonnal elpárolog, de a Duna nem tud csak úgy eltűnni, mert egy nagy folyó, ahol a víznek bőven van utánpótlása!

  29. 32:
    Valóban, de a Duna ismert medre erősen meg változhat úgy, hogy a víz nem Paks mellett halad tovább dél irányába.

  30. 33:

    Hanem a kiégett kráterben megindul kusztóékhoz…

    Azért mivel a környéken nincs nagyon mélyebb pont ezért nagy valószínűséggel visszatér a medrébe.

    Paks miatt meg felesleges aggódni, mert úgyis leolvad ekkor már előbb utóbb.

  31. 34:
    Aggódik a halál. Paks legjobb tulajdonsága, hogy kb. az uralkodó széljárás tőlünk feléje tart.

  32. Paul Beckwith Canada ottawai egyetem professzor paleoklimatológus – fizikus a klímaváltozással kapcsolatosan hozza fel hogy ha az Indiai Cigányok meg a Pakik összebalhéznának 15-20 ottani atombombájuk felrobbantása már olyan klímaváltozást hoz létre világszerte a légkörbe kerülő por miatt hogy -2c fokkal menne le az átlaghőmérséklet az északi helmiszférán pár évre ami olyan terméskiesést okozna hogy 2 milliárd ember éhen döglene . Amúgy ő annyira kritikusnak tartja a klímahelyzetet hogy ezt egy életképes átmeneti megoldásnak tartja .

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük