(1583) Az Istenhez vezető út a kvantummechanikával van kikövezve

Tibor bá’ online

 

~q191Szemeinkkel nem a valóságot látjuk, amit látunk az mindössze a valóság egy előtűnő, torz formája. Életünk folyamán a létnek egy különös megtestesülését látjuk, amiből makacs, és magabiztos fejjel sajátos következtetéseket vonunk le. Ennek az a következménye, hogy amikor kutakodásunk közben olyasmire lelünk, ami nincs összhangban elképzeléseinkkel, egyszerűen összezavarodunk. Ez alól a nagy Einstein se volt kivétel, aki a kvantummechanikával kapcsolatos elégedetlenségét az ezerszer idézett, híres mondásával fejezte ki: „Isten nem kockajátékos”.

Persze ez így első olvasásra nem sokat jelent. Nézzük, mire gondolok! Leülök vacsorázni, a leveshez kezembe veszem az odakészített kanalat. Ez egy fémből kisajtolt, tömör és meglehetősen kemény fémdarab, ami alkalmas arra, hogy a levesbe merítve néhány milliliternyi levest a számhoz emeljek. Azt természetesen tudom, hogy az anyag atomos szerkezetű, tehát ez a kanál is irgalmatlan mennyiségű vasatomot tartalmaz (plusz nyomokban néhány más elemet is), amikről úgy képzelem, hogy apró golyók egymás melletti sokasága.

Meglepődni akkor lepődnék meg, ha személyesen le tudnék zsugorodni az atomi méretekhez és körülnézhetnék. Csodálkozva tapasztalnám, hogy a vasatomok között óriási távolságok vannak, és ráadásul az atomok elképesztő szaporasággal izegnek-mozognak. El se tudnám képzelni, hogy a leves vízmolekulái miért nem potyognak át a vasatomok között. Aztán azt tapasztalnám, hogy két vasatom összeütközése után egyszerűen nagyobbakká válnak. A nagyobb vasatomok pedig időnként visszazsugorodnak eredeti méretükre, miközben valami kijön belőlük.

Még nagyobb meglepetés érne, ha bemásznék az atom belsejébe. Kiderülne, hogy ez a tömörnek tűnő golyó tulajdonképpen üres. Elképesztő messzeségben látnék egy hihetetlen pici „magot”, de a burok és a mag között más nem lenne, mint a nagy semmi.

Természetesen a fentiekben leírtak mindössze az élénk fantázia terméke, de ha földi szemeinkkel látni lehetne, és használhatnánk a földi fogalmakat, akkor ez a kép tárulna szemeink elé. Mi tehát a tényleges valóság? Megismerhetjük-e? Felfoghatjuk-e? Milyen valójában az a világ, amibe belecsöppentünk, és amiről azt hittük, hogy ismerjük?

Nos, a szerző felvállalta saját „világnézetének” népszerűsítő összefoglalását, de gondolatainak átadása nem fájdalom mentes. Az egész kérdéskört a legelejétől kell kezdeni, és csak azt tudom mondani, amit Churchill mondott az angoloknak a II. világháború kezdetén: „Nem ígérek mást csak küszködést, vért, verítéket és könnyeket” (I have nothing to offer but blood, toil, tears and sweat.), de aki végig kitart mellettem, az a végén felkiálthat, az Istenhez vezető út valóban a kvantummechanikával van kikövezve.

Ha kíváncsi vagy rá, rendelj nálam egy példányt a „Mi volt előbb, isten vagy Ősrobbanás?” című könyvemből. Megéri, mert én az agnosztikus azt állítom, hogy van valami másvilágféle.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

43 gondolat erről: „(1583) Az Istenhez vezető út a kvantummechanikával van kikövezve

  1. Heuréka! Tibor bá’ kezdi kapizsgálni, hogy lehet az általunk érzékelhetőnél túli “másik” világ. 😀

    Még épp időben…

  2. 1:
    Korai a káröröm. Előbb olvasd el, amit írtam. Szó sincs arról, hogy az öreg faszi fél a haláltól. Szó sincs arról, hogy Szent Péter ott ül a mennyország kapujában, vagy hogy halhatatlan lelkem van. 🙁

  3. Az “apró golyók” között nincsenek hatalmas távolságok, az csak egy leegyszerűsített modell; pl. a fény sem tud akadálytalanul áthaladni a “golyók” között, mert nem egy pontban helyezkednek el.
    Egy ilyen promo-posztot hogyan lehet kommentelni;
    A) Megveszem B) Nem veszem meg (?)

  4. “Még nagyobb meglepetés érne, ha bemásznék az atom belsejébe. Kiderülne, hogy ez a tömörnek tűnő golyó tulajdonképpen üres. Elképesztő messzeségben látnék egy hihetetlen pici „magot”, de a burok és a mag között más nem lenne, mint a nagy semmi.”

    Ez a lényeg pontosan..

  5. Visszaemlékeztettél középsulis taulmányimra.
    Fizikából elsőben 14-15 éves koromban lévén nem volt hivatalos fizikakönyvünk, Holics László Atomközelben című könyvét adták le.
    Abban volt sok részlet a kvantummechanikából. Azokról, amiket Te is említettél a posztodban.
    Persze nagy téma volt órán, hogy el tudjuk-e érni azt a sebességet mi emberek, amivel átinterferálhatunk az ajtó atomrácsán (fel is tette a tanár a kérdést, hogy “milyen gyorsan fusson a Feri, hogy élvezhesse az interferit”).
    Másik, történetesen pomázi osztálytársam pedig gyakorlatban is ki akarta próbálni úgy, hogy ahogy tudott nekirohant az ajtónak. Szerencsére nem lett baja se Áronnak se az ajtónak.

    3.: hogyan lehetne reklámozni? Nem reklámnak tekintem azt bár jó alkalom arra is. Magam is megvettem anno azt a könyvet a “van-e jövőnk?” csontvázat is felmutató borítóssal együtt még könyvesboltban (bookline is árulta). Kezembe véve látom, hogy a címe “A jövőnk véget ért” és ez a lényegen nem változtat

  6. 4. Melike

    “…de a burok és a mag között más nem lenne, mint a nagy semmi.”

    És ezt a nagy semmit érzékeli néhány érzékszervünk valaminek, és a tudatunk alkot belőle “világot” és erről vitázunk naphosszat, mert se érzékszerveink, se tudatunk nem egyformák.
    Végülis csak a tudatunk a biztos, mert ugye a tudatunk számára nincs nagy különbség álom, hallucináció vagy az az izé között amit valóságnak hívunk, mert egyforma intenzitással jeleníti meg saját maga és mielőttünk.

  7. Tibor bá’

    Non omnis moriár /nem halsz meg egészen. Szó sincs itt Szent Péterről.

    Téged az aggaszt, hogy nem viheted magaddal a testedet, pedig a kvantumfizika arra tanít, hogy a tudat sokkal fontosabb. Még az anyagra is hat, állítólag még a saját világunkat is mi építjük fel a tudatunkkal.

    László Ervin szerint “a tudat a kvantumvákuum és az emberi agy kölcsönhatásának az eredménye, nagyon bonyolult elemi örvénylések rendszereként létezik agyunk terében, és mint ilyen, leválhat alkotójáról, az emberi agyról. Halálunk után esetleg a psziché, a tudat tovább egzisztál”

  8. “Az Istenhez vezető út…” Azért nem kell sietni azzal a mennyekbe jutással! 🙂

  9. 7. Kyra: Azért ez a László Ervin nagy mázlista, mert vagy ott volt, vagy minimum látta élő egyenes adásban. Általánosságban meg azt tapasztalom, hogy a bizonyíthatatlan és a cáfolhatatlan dolgokhoz születnek a legjobb hipotézisek. Ott még talán az agnosztikusok is megélnek 🙂

  10. 9. Csont

    Azt látom, a leg lehetetlenebb dolgok válnak valósággá.
    A levegőnél nehezebb tárgy nem repülhet. Ha abban, a repülést tudományosan tagadó korban élsz, melyik oldalra álltál volna? Őszintén!

  11. 10:
    Ez a csúsztatás csúcsa!!!
    “A repülést tudományosan tagadó kor” nem létezett. Lord Kelvinnek volt egy ilyen szerencsétlen, átgondolatlan nyilatkozata. Egy pillanatra kiment a fejéből, hogy az összes madár, kivétel nélkül mind nehezebb, mint a levegő. Ezen lovagolni több mint egy évszázaddal később SIRALMAS.

  12. 10.Károly: “A levegőnél nehezebb tárgy nem repülhet.” Amikor az állítás elhangzott, az már egy vélemény volt az ellenkezőjére. Ha pedig láttam már egy levegőnél nehezebb madarat, sokat segített volna véleményformálásomban. 🙂 Mondom ezt persze egy mai átlag ember tudásával. De ősemberként villámot látva biztos nem az elektromosságot keresem. De akkor igazam lett volna a Nagyszellemes villámmagyarázattal?

    Azt látom, az ilyen kérdésekre ha sikerük egértelmű választ kapni, azt az anyagelvű tudomány adja és ilyenkor mindig el kell engedni egy-egy anyagon túli magyarázatot.
    Tehát a tapasztalatom, hogy az anyagelvűség egyre több kérdésre ad a másik oldalnak is elfogadható magyarázatot. Ezek az eredmények a másik oldalnak mindig egy tévedés elismerése. Ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, hogy “A levegőnél nehezebb tárgy nem repülhet.”, vagy számonkéri, hogy az anyagelvűség miért nem tudja MINDENRE a választ, az nekem nem szimpatikus annyira, hogy “arra az oldalra” álljak.

    “Azt látom, a leg lehetetlenebb dolgok válnak valósággá.”
    Nem csak a vita kedvéért, de szerintem a valósággá váló dolgok nem lehetetlenek. Csak lehetetlennek HITtek. És minden ilyen valósággá válás a HIT egy-egy tévedését bizonyítja. Akkor miért is helyezném a hitet a tapasztalás elé?

    Számomra is vannak dolgok, amik lehetetlennek tűnnek, (pl. Jézus feltámaszt egy bűzlő hullát) ezért érdekel is nagyon, de azokat meg nem látom megvalósulni, csak beszélnek róla.

  13. Bedobok én is egy ma még tudományos eretnekséget: fénynél gyorsabb kommunikáció… Ma még dogma, hogy nem lehet,de a közeljövő valósága lesz. Lehet hogy Tibor bá’ még te is megéped…

  14. Már a régi görögök is tudták, hogy minden atomokból áll, még a lélek is. Azt mondták, hogy az atomok elpusztíthatatlanok, örökké létezni fognak.

    Amióta az orvostudomány és a kórházak műszerezettsége ennyire fejlett, elég sokan mesélnek hátborzongató történeteket arról, hogy mit éltek át. Nekem van egy középkorú férfi ismerősöm, akire egyáltalán nem lehetne ráfogni, hogy filozofikus alkat. Elmesélte, hogy miközben a műtőasztalon újraélesztették, ő halál nyugodtan nézte végig az egészet föntről az izzószálról (!). Tovább is van, de most nem ez a lényeg…

    Karinthy a lelket úgy hívja, hogy “énke”. Hemingway is leírja az egyik könyvében a halálközeli élményét. A legérdekesebb annak a katonának a története, aki később orvos és pszichiáter lett miután túlélte a halálát (már a hullaházban volt), meg a háborút is. Dr. George Ritchie a neve.

    Nálunk dr. Pilling Jánost hallottam nyilatkozni, mert ő vizsgált ilyen eseteket, ebből írta a doktori disszertációját. Azt állítja, hogy lényeges különbségek vannak a halálközeli élmény és a hallucináció közt.

    A tudomány minden időben azt hitte, hogy már mindent tud a világról miközben a háttérből már feszegették a határokat a fiatalok … http://freeweb.hu/murguly/relativitas.doc

  15. 14:
    Kyra, az rendben van, hogy műveled magad ismeretterjesztő füzetek olvasásával, de ezeket ne terjeszd tovább, mert nem tudod szétválasztani a bizonyított tényeket, az ártatlan (vagy tudatos) ábrándozástól.

  16. Tibor bá’ !

    Mi van akkor, ha átéltem?
    Mi van akkor, ha láttam magam kívülről?
    Mit mondasz arra, ha azt mondom van az életemben több kiesett órám?
    Nem folytatom.
    Neked ezek “ártatlan (vagy tudatos) ábrándozások.”, de nekem valós, átélt tények.
    Valaki, aki még nem látott lovat, annak akkor, ló sincs, de engedtessék meg, hogy aki már látott, annak legyen.
    Vagy, csak úgy demokratikusan, betiltjuk a lovat?

  17. 12. Csont

    “De ősemberként villámot látva biztos nem az elektromosságot keresem. De akkor igazam lett volna a Nagyszellemes villámmagyarázattal? ”

    Valószínűleg párezer év múlva ugyanúgy megmosolyognák a mai elektromosság magyarázatot, mint ma egy kamasz a fizikaórán az ősembert…

    Végülis a “valóságot” a tudatunk szűri ki az érzékszerveinkből adott információból.
    És ahogy a tudat változik, úgy változik a valóságról alkotott kép.
    Sokezer évig tökéletes modell volt a mennydörgés mögé szellemeket rakni.
    A Bohr atommodell is tartotta magát egy darabig.
    Szerintem csak annyii történik, hogy az anyagi világból jövő érzékeket más és más tudati állapotban értékeljük, ezért “látjuk” másképp a világot korszakonként.

  18. 18:
    “Mi van akkor, ha átéltem?
    Mi van akkor, ha láttam magam kívülről?”

    Akkor neked ez a valóság addig, amíg nem akarsz meggyőződni arról, hogy ez vajon szubjektív vagy objektív valóság-e?

    19:
    Saját demagógiád csapdájában vergődsz.

    “Végülis a “valóságot” a tudatunk szűri ki az érzékszerveinkből adott információból.
    És ahogy a tudat változik, úgy változik a valóságról alkotott kép.
    Sokezer évig tökéletes modell volt a mennydörgés mögé szellemeket rakni.
    A Bohr atommodell is tartotta magát egy darabig.
    Szerintem csak annyii történik, hogy az anyagi világból jövő érzékeket más és más tudati állapotban értékeljük, ezért “látjuk” másképp a világot korszakonként.”

    A tudat NEM változik, a tudás változhat.
    A mennydörgés mögé senki se rakott modellt. Jobb híján az emberek odaképzeltek valamit.
    A Bohr atommodellről mindenki tudta, hogy az csak egy tapasztalati modell. Bohr pontosan tudta, hogy a valóság más, és a modellje csak tartalmilag magyarázza meg a valóságot. Senki se gondolta, hogy végleges tudományos tétel lenne, de igen jó volt arra, hogy laikusok részére eligazítást adjon.
    A világot nem látjuk másként korszakonként, hanem másképp értékeljük azt, amit látunk.
    Meg kellene tanulnod a tudományról, ha már cikizésére van kedved, hogy a tudomány igen reálisan látja helyzetét, képességeit és eredményeit. Rendszerint hozzá is teszi “mai ismereteink szerint”.
    Tudatunk szűri ki? Ez egy Freudi elszólás lenne? Mert te minden adatból kiszűröd azt, ami bepasszol az általános világképedbe. Nem pedig a világképedet változtatod a folyamatosan bejövő tényeknek megfelelően.

  19. 20. Tibor bá’

    És mitől objektívebb X valósága mint Y-é?
    Mert bonyolultabb tudati összefügésrendszerekkel támasztja alá?

    Hogyan lehet eldönteni, hogy egy tibeti szerzetes áll közelebb a “valósághoz”, vagy egy Washingtoni atomtudós ?

  20. 20.

    “hogy a tudomány igen reálisan látja helyzetét, képességeit és eredményeit. Rendszerint hozzá is teszi “mai ismereteink szerint”.”

    Azaz nem tudja, csak spekulál.
    És szinte minden ilyen “mai állás szerinti” eredmény (az atomfizikától a géntechnológián keresztül a társadalomtudományokig) egyel közelebb lökte ez emberiséget a kipusztuláshoz, miközben minden látszólag megoldott problémát tíz másikkal helyettesített…

    Ezek szerint az alaplállás rossz.
    Labilis, folyamatosan változó, önmagának is időnként ellentmondó rendszerre nem lehet felépíteni az emberiség jövőjét.
    De még mindig kötik az ebet a karóhoz…
    Lehet, hogy nem értek sokat a tudományhoz, de van egy mondás, hogy nem kell ahhoz tyúknak lenni, hogy megmondjuk egy tojásról, hogy záp-e.

  21. 20. Tibor bá: Falra hányod a borsót. Kyra lám azt írja “A tudomány minden időben azt hitte, hogy már mindent tud a világról” Na mennyit tudhat ő a tudományról, ha ezt képes állítani. Ő a bizonyíthatatlan teóriákat is többre becsüli, még ha ellent is mondanak egymásnak. Talán valami lázadásféle lehet sokaknál az ilyen gondolkodásban, talán a több ezer éven át egymásra épülő ismeretek túl ósdinak tűnnek. Talán jónak érzik leleplezni tudomány mögé látott összeesküvéseket. A fene tudja kinél mi vezet a realitások elvetéséhez. Attila dettó. Szidják, szapulják, elvetik a tudományt, de persze használják eredményeit napi életükben ezerszer. Olyankor persze elfelejtik szembeköpni magukat. Hát én nem csinálok tyúkszemet az ujjaimra ilyen képmutatók miatt. Inkább neked írom, ha még mindig ismeretterjesztőnek érzed magad, írj azoknak, akiknek hasznára válik. Tudományos alapon sem fogad mindent el az ember, tőled sem, de az még előrevivő vita lehet. De ezekkel a hivatásos kötözködőkkel semmire sem vezet. Azért írom, hogy hivatásos, mert ma is meg lehet akár élni is a mindent tagadásból, mint bármikor a hazug és buta ideológiákból. Ezek a hasznos gondolkodók parazitái. De a kullancs meg a bélféreg sem utálja magát, nekem meg nincs mit becsülni rajtuk.
    Közben eszembe jutott, hogy elmeséljem neked, diákkoromban sok tudományos tantasztikus irodalmat (is) olvastam. No, nem űrveszternekre gondolok, hanem arra az igényesebb sci fi-re ami néha tudományos alapokra is támaszkodva de elemelkedhet is róla, mintha csökkenne a gravitáció, egy-egy fantasztikus ötlet nyomán hagyja kicsit szárnyalni a gondolkodást. Egy-egy ilyen jó ötlet, gondolat kibontásához persze általában elég egy novella, regénnyé nőve sokszor felhigul. A fantázia használata minden bizonnyal növeli a kreativitást. De nekem sikerült helyén kezelni. Sosem gondoltam, hogy valamelyik professzoromat kéne lefikázni, mert Asimov, Clarke vagy Lem megmondta a tutit.

  22. 22:
    Attila (PV): “Lehet, hogy nem értek sokat a tudományhoz,” Ha kételyeid vannak, miért erőlködsz, de főleg miért kötekedsz? Hogy kiszellőztesd zavaros elmédet? Rendben van, de mikor ürül már ki ez a sok rutinos zagyvaság? Honnan az utánpótlás? 😀

    23:
    Falra hányt borsó lenne, ha csak a néhány zavarodott elme olvasná azt, amit írok, de ezt a posztot eddig 600-an olvasták, és ebből csak kettő a kerge birka. Ráadásul az egyik nincs begyepesedve. — A mások ok, nem hagyhatom válsz nélkül a baromságokat, mert a kevésbé képzettek a végén még elhiszik, hogy elfogadható tartalmú hozzászólást olvasnak. Aztán, amikor betelik a pohár, elkezdem osztogatni a jelzőket. 😀

  23. 24. Hát, ha van kapacitásod, nekem elfogadható az indoklás. Tegnap meg az őszinteségem meghaladta a tapintatomat.

  24. Haláli egy fickó vagy, Tibor bá’ Amiről te nem tudsz, mert nem mérted meg, nem tapintottad meg és amit nem olyan ember mond, akit te hitelesnek fogadsz el, az nincs, és punk-tum! Az eszedbe sem jut, hogy például Stephen Hawking olyasmit is tudhat a NASA és a tudomány területéről, amit te még nem? Néha 50 év is eltelik, mire a nyilvánosság tudomására jutnak eltitkolt projektek.

    Egy elmélet sohasem igazolható, csak cáfolható, azaz ez vonatkozik azokra az elméletekre is, amit az olyan tudósok mondanak, akiket te respektálsz.

  25. 26:
    Örülök, hogy nem sértődtél meg, és folytathatjuk a dialógust.

    “Egy elmélet sohasem igazolható” – Ezt máshol ne hangoztasd, mert egy életre leírnak. Az ésszerű sejtésből lesz az elmélet. elméletek a bizonyításokra várnak, és azt követve válnak tételekké, addig csak elmélet, akinek a kiötlőjének kell törni a fejét a bizonyításon. Nézzünk egy érdekes példát. A XX. század elején voltak ésszerű sejtések a Világmindenség lényegét illetően. Volt, aki úgy vélte, hogy mindig is volt, és ellenkező elképzelések is voltak. Például a táguló Világmindenség, amit az akkor már befutott Einstein ellenzett. Majd 1925-ben Huble felfedezte a vörös eltolódást, ami bizonyíték a tágulásra, és megszületett az Ősrobbanás elmélete, ami bizonyításra talált például a háttérsugárzás felfedezésével, ami megjósolható volt. Ezért ma már a tudósok nagy hányada elfogadja az Ősrobbanást, kivételt képez az a néhány, akit gyerekkorában olyan erősen indokrináltak, hogy még ma is hisz a túlvilágban és az isteni teremtésben. — Szerintem te olvastál valamit a falszifikálásról és összekevered a dolgokat.

    A műszaki értelmiségnek nem kell mindent személy szerint megmérni. Egy komplett tudományos rendszerben élünk. Ha a rendszeren belül valahol van egy gubanc, például valahol egy táblázatban rossz adat szerepel, azt az első észlelő azonnal jelez,és ki lesz javítva. – Szóval neked azt ajánlom, hogy mielőtt valamit kritizálni kezdesz, nézz utána, hogy az mi és hogyan működik. Nem feltétlenül kell menned fél kallantyúk után, mert az olyan tetszetős.

    Én nem tudok mindent, legfeljebb isten lehet omnipotent. Hawking tudhat olyan, amit én nem, és fordítva. De a tudósok is hiú emberek, amelyik valamire rájön, felfedez, megold, azonnal publikálja, nehogy valaki megelőzze. Aki ezt nem teszi, úgy jár mint Bolyai János, aki felfedezte a nem euklideszi geometriát. A világ mégis úgy tudja, hogy ezt Gauss tette. Az oroszok meg esküsznek, hogy ez Lobacsevszki érdeme.

  26. Kedves Tibor bá,
    Tisztelt Blog olvasók,

    Én 2003 vagy 2004 évben jutottam hozzá a könyvhöz, a főiskolán ahol tanultam, egy könyvvásár keretében.
    Bevallom ritkán olvasok könyveket, de ezt három alkalommal is kiolvastam. Előremutató, elgondolkodtató, csipetnyit provokatív nyelvezetével valóban arra ösztökélt hogy elgondolkozzak. Nem érzelmi alapon, hanem tényekkel, józan-érvekkel operál.
    Ezúton is köszönöm szépen Tibor bá-nak hogy megírta akkor a gondolatait!
    Bátran ajánlon mindenkinek ezt a könyvet. – Szép napot

    Tibor bá’: Köszönöm Sanya a kinyilvánított véleményedet, amivel egyetértek, mert valóban provokatív és kötekedő akartam lenni. Most csak az a gond, hogy amit írtál fizetett hirdetésnek fogható fel.

  27. Tibor bá, szerintem Sanyának írj jóvá egy éves előfizetést és akkor kvittek vagytok! 🙂
    Aztán majd jönnek sorba a promóciót adományozók. 🙂

  28. Pedig tényleg csak a személyes véleményemet írtam le, de értem a dilemmádat Tibor bá, igazad van. 😀
    Törölheted nyugodtan, nem szeretném ha ez jönne le, a köszönetem meg úgyis eljutott hozzád ez a lényeg 😉

    Jó egészséget,

  29. 20 Tibor bá’
    “Akkor neked ez a valóság addig, amíg nem akarsz meggyőződni arról, hogy ez vajon szubjektív vagy objektív valóság-e?”

    Ez fordítva is igaz lehet.
    Mondhatom: Ami nekem objektív, az neked szubjektív és fordítva.
    És akkor hol az igazság? Mert amit Te pirosnak látsz, azt én zöldnek és van, aki lilának.
    Zsákutcába jutottunk.

    Lehet másként is nézni:
    Mindennek van egy irányítója, tulajdonosa, ahogy ennek blognak is.
    Semmi sem létezik csak úgy, magától, csak max, nem látjuk a tulajdonost.

    A tudomány is egy tulajdonos kezében van. Ez a tulajdonos, csak amit bizonyítottnak hisz, vagy érdekében áll, azt engedi tanítani az iskolában és ez a tanítás a tudomány irányába viszi el, a ” megismerést”.
    Vagyis, a tanítás által a jövő nemzedék elfogulttá, befolyásolttá válik.
    Ez az elfogultság, befolyásoltság, felveti a hiteltelenség kérdését.

    Döntse el mindenki a választ a tudomány hitelességre.
    Vagyis ami nemtetsző a tulajdonosnak, az nincs, aki pedig más irányba akar menni, eretnek és tűzre vele. Először mellőzve, ha ugrál máglyára.
    Nem ilyen-é az életünk?

    Volt egy ember, aki azt tanította, hogy a hit az alapja mindennek.
    Ebből kiindulva: A tudomány is egyfajta hit, egy közös hit, amit tulajdonos, az irányító határoz meg, tehát ez a közös hit valósul az életben, ez a tudomány hite.
    És ez a közös hit is folyamatosan változik, ezt hívják a tudomány fejlődésének.

  30. 31:
    Ez akkora zagyvaság, hogy egyszerűbb, ha átlépek rajta. 🙁

    28:
    Sanya! Nem szeretek törölni.

    29:
    Ez nem megvalósítható, mert akkor 5800 forintért beindulna a seggnyalás tülekedés. 😀

  31. 27. Tibor bá’

    Köszönöm, mindig tanulok valamit tőled, de az “egy elmélet sohasem igazolható…” kezdetű mondatomra adott válaszod talán csak azért igaz félig, mert túlságosan lerövidítettem.

    Karl Popper tudományfilozófus szerint:”mivel egy elméletet csak véges számú
    kísérlettel igazolhatunk, sohasem lehetünk teljesen bizonyosak az elmélet helyességében. E felfogás szerint egy elmélet addig tartható, amíg kísérletileg vagy megfigyelések útján meg nem cáfolják”

    http://web.med.u-szeged.hu/mdbio/hun/anyagok/2013-2014/I.felev/smge/14/3.%20a%20tudomany-word.pdf

    Minden másban igazad lehet. Illetve, már többször olvastam olyant, legutóbb Murguly György Az idő nem múlik című művéről,hogy már a kiadását megelőzően felbolydulást keltett tudományos körökben. A hivatalos irányvonal névtelenségbe burkolózó védelmezői mindent elkövettek annak érdekében, hogy a könyv ne jelenhessen meg.

    Tehát ez az elképzelésed a tudósokról, hogy “a tudósok is hiú emberek, amelyik valamire rájön, felfedez, megold, azonnal publikálja, nehogy valaki megelőzze. ” Nem egészen igaz. Addig igen, hogy “hiú emberek” 😀

  32. 33:
    Arra nem gondolsz, hogy minden nagy tudományos felfedezés a korabeli konzervatív körök részéről kemény ellenállásba ütközött, viszont ha a dolog valós áttörést jelentett, akkor hamarosan szövetségesek jelentek meg a színen, és csak idő kérdése volt, hogy legálisan beépüljön a tudomány épületébe.
    Mert egy új elmélet felbukkanásával kitermelődnek nem csak a dühödt ellenzők, de azok is, akik abban látnak perspektívát, hogy megvizsgálják az új elmélet érvényességét, és ha arról meggyőződnek, akkor azt lelkesen támogatják. Mert nagy hajtóerő lehet az is, ha tudjuk az igazunkat, míg azt is tudjuk, hogy a másik oldalon állók hátvédharcot folytatnak egy veszett ügy mellett, és az idő nekünk dolgozik…
    Nekem meggyőződésem, ha egy felfedezés valós, akkor az előbb utóbb kiharcolja helyét a nap alatt, nem lehet véglegesen elfektetni.
    Vagy úgy gondolod, hogy egyes felfedezéseknek sikerül az áttörés véres harcok árán, míg mások esetében olyan nagy az összefogás ellene, hogy a sötét erők diadalmaskodnak?

  33. 34.

    A “sötét erőkről” Einstein relativitás elméletével kapcsolatosan lehet olvasni. Ha igazuk lesz azoknak, akik azt állítják, hogy téves, akkor az unokáink egészen más világban fognak élni, ha megússzák azokat a katasztrófákat, amelyekre közeljövőben számítani lehet. Talán ez van Stephen Hawking bolondosnak tűnő megnyilatkozásai mögött is.

  34. 33:
    Newton almája alatt rezeg a léc, de azért egy ötemeletes ház lapos tetejéről ne próbálj lelépni. 😀

  35. 34. Kyra. Einstein relativitás elméletéről lehet, hogy vannak viták és ezek eredménye lehet, hogy megváltoztatja unokáink életét. Felőlem akár még a miénket is. De ilyen viták, feltételezett bizonytalanságok miatt csak az utasíthatja el, fikázhatja az egész tudományoságot, aki nem használja. Legalábbis úgy érzi, hogy nem használja, mert mások dolgoznak vele helyette is. Papbácsinak sem a Jézuska világít, hanem a hitetlenek erőműve. Az szólhatja le a tudományokat, akinek mások építik a házát, mások teszi meleggé, mások etetik meg, gyógyítják meg. Aztán hálából kapnak a pofájukba. Na ezt érzem intellektuális élősködésnek. Ha te nem is volnál ilyen, vannak bőven.

  36. 37:
    A matek OK, de az eredményt lefordítani az élő nyelvre egy külön téma. A Nap mellett elhaladó fénysugár (ezzel bizonyították legelőször a relativitás valóságát) útjának a begörbülését okozhatta a Nap tömegvonzása (szerintem), de okozhatta a térgörbület is (Einstein szerint), ami a tömeg jelenlétének a következménye. A térgörbület minden esetre fantázia dúsabb és Einstein PR nagymester volt, na meg tolvaj, mert a számításait előbb a felesége, később Lánczos Kornél csinálta.

  37. “Egy anekdota szerint Einstein felesége sokat segített Einsteinnek az elmélete matematikai kidolgozásában. Az első tudományos cikken is eredetileg ketten szerepeltek szerzőként, de Einstein az utolsó pillanatban kihúzta felesége nevét. Amikor a lap szerkesztője csodálkozva megkérdezte, hogy miért tette ezt, Einstein állítólag úgy válaszolt, hogy: „Wir sind ein Stein” (azaz: mi ketten „egy kő” vagyunk).” http://hu.wikipedia.org/wiki/Mileva_Mari%C4%87

  38. 39:
    A belinkelt Wiki cikk meglehetősen egyoldalú.

  39. Én úgy gondolom, a természettudományokra igaz, amit Tibor bá ír, az ellenzők meg az inkább a társadalomtudományokban jelenlévő korrupciót feltételezik a mostanában tudománynak nevezett halmaz egészére. Ha bedobsz tök laikusként egy forradalmi elméletet egy fizikai témakörben, mellékelsz számításokat, megfigyeléseket, kísérleteket, ezt felrakod az internetre, egy héten belül világszerte kutatók, fizikatanárok, egyetemisták fogják csócsálni, reprodukálják a kísérleteket, ellenőrzik, bármit is akarjanak a nagy tudományos lapok tulajdonosai. Ezeket nem lehet elnyomni. Hitelesen alátámasztod, vagy sem, ez a kérdés. Például aki azt mondja, hogy tud az akaratával tárgyakat mozgatni, az bemehet egy fizika-tanszékre, és bemutathatja. Akkor megkezdődhet az agyalás, hogy ez hogy is történhetett, és ebben kevéssé befolyásoló, hogy milyen hitvilága van az illetőnek. Képes lehet gyógyítani egy animista sámán, egy keresztény szerzetes, vagy egy hindu jógi, és lehet, hogy mindegyikük világképében van hiba, hiszen sok témában különböznek a tanításaik.

  40. 37. Csont

    Leszóltam volna a tudományokat? Remélem nem tettem ilyent! Én felnézek azokra a tudósokra, akik már ennyi mindent megfejtettek a világunkból, leginkább azokat tisztelem, akiknek van bátorsága korrigálni, amikor valami új bizonyítékra lel.

    Különösen az lehetett számukra megrázó élmény, amikor azt tapasztalták, hogy egy nem mérhető, nem megtapintható, nem “anyagi” dolog a tudat van hatással az anyagi részecskékre. Félve mondom, mert lehet, hogy Tibor bá’ leharapja a fejemet, de szerintem gőze sincs, hogy ez mit jelent… 😀

  41. Megnéztem a you tube – on egy videót a kvantummechanikáról.
    Hogyan lehetne feloldani az összefonódott elektronok rejtélyét ?
    Ahhoz, hogy egy időpillanatban megnézett elektron állapotához képest a párjáé mindig inverz állapotban legyen ahhoz nem kell egymással kommunikálniuk.
    Elegendő ha mindkettő mindig egymás inverze állapotban van.
    Mint két olyan érme amelyik egyenlő sebességgel forog és amikor az egyik fej akkor a másik írás etc.
    you tube —–> kvantummechanika

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük