(1579) Megbicsaklott kapitalizmus

Tibor bá’ online

 

~q191Ami most a világgazdaságban történik azért meglepő, mert az emberiségnek gyenge a memóriája. Nem kell meglepődni, ez nem egy új fejlemény. A budapesti közgazdasági egyetemnek évtizedeken keresztül Marx Károly volt a névadója. Aztán a rendszerváltás után az újonnan hatalomhoz jutottak úgy gondolták, hogy a marxizmus egy diktatórikus baklövés, és Marxot gyorsan megfosztották a trónjától. Nem kellett volna, mert ő volt az első, aki megállapította (legalább is tudtom szerint), amit 100 évvel később John Maynard Keynes megerősített, és újabban külföldre szakadt hazánkfia, Soros György is pálcát tört felette. Vagyis, hogy a kapitalizmus, mint gazdasági rendszer, nem stabil.

Semmi kétség afelől, hogy a kapitalizmus kegyetlenül produktív, mert az emberi kapzsiságra, önzésre épül, de hatalmas belső ellentmondásai vannak. Ezért gondolta Marx, hogy el fogja magát pusztítani, ami után egy jobb világ jöhet el. Keynes angol közgazdász (nem is akármilyen) a kapitalizmust olyan problémának tekintette, amelyik el fogja pusztítani a világot. A háború után (1945) ő találta ki a jóléti államot abból a célból, hogy a létező kapitalizmust megmentse önmagától. Szerinte a bankok működését szabályozni kell, hogy a tőkespekulálók ne tudják tönkretenni a gazdaságot. A szakszervezetek működését bátorítani kell, hogy a dolgozók fenn tudják tartani a státusz quot, és sakkban tarthassák a politikusokat. A gazdagoknak bele kell nyugodni adóztatásukba, végül is jobb a szegények száját betömni, mit kivárni, hogy a lámpavasra húzzák őket.

Nevezzük ezt egy ki nem mondott, meg nem fogalmazott egyezségnek, amit a nagy gazdasági világválság, a II. világháború és a szovjet ideológiai terjeszkedése váltott ki. És láss csodát, ez az egyezség elég szépen tartotta magát, de egy percre se tudta megszüntetni a világgazdaságba rejtőző ellentmondásokat. Idővel újabb gazdasági hatalmak léptek elő. Azok a külföldi befektetések, amelyek lehetővé tették Amerika háború utáni prosperálását, követendő példát mutattak először Nyugat Németországnak és Japánnak, az ázsiai kis tigriseknek, majd az Európai Uniónak és végül Kínának és Indiának.

Csakhogy a jól szervezett munkavállalók az iparosodott Nyugaton a termelékenység növekedését meghaladó mértékű fizetésemeléseket értek el. Ennek volt következménye az infláció beindulása a 70-es években. Ellensúlyként a munkaadók vendégmunkások után néztek és a termeléseket kezdték áthelyezni olyan országokba, ahol a munkabér lényegesen alacsonyabb volt. A kialakult munkanélküliség ellen a sztrájk nem a megfelelő fegyver. Pontosan ezért mosolygom meg a magyar vasutas szakszervezetek sztrájk erőlködéseit. A MÁV napi vesztessége 40 millió forint. A munka beszüntetése a MÁV részére effektív haszonnal jár. A társadalom dühe pedig előbb vagy utóbb a sztrájkolók ellen fordul.

A jóléti állam ellen elsőnek Margaret Thatcher lépett fel, akinek sikerült a rendkívülien jól megszervezett angol bányászokat betörni, igaz közel egy évig tartó sztrájk árán. Példáját az USA-ban Reagan követte, aki a sztrájkoló légi irányítókat egyszerűen kirúgta. A cél a társadalmon belüli erőviszonyok átbillentése volt. Reagan (a Fideszhez hasonlóan) csökkentette a gazdagok adóztatását arra a hazugságra építve, hogy a gazdagok zsebében hagyott pénzből munkahelyteremtő beruházás születik. Thatcher egyszerűen megnyirbáltra a munkavállalók fizetését. Ezeknek következtében a gazdag gazdagabb, a szegény szegényebb lett.

Ezzel azonban az oligarchák étvágya nem enyhült, ellenkezőleg, most jött csak meg igazán. Az egész világ kizsákmányolásához (a kifejezés nem véletlenül ismerős, de most egy kicsit másként cseng) egy gondosan kidolgozott stratégia kellett, ami egyenlő volt az ismert kapitalizmus megbuktatásával. Az első lépést a nagy bukás felé Nixon tette meg, amikor 1971-ben felrúgta a bretton-woodsi megállapodást, aminek lényege az volt, hogy kérésre az USA az általa kibocsátott 35 dollárt 1 uncia (kb. 31 g) aranyra vált át. Az „USA $ = arany” alapján a dollár a világ tartalék valutájává vált. Az országok nemzeti bankjai arany helyett dollár tartalékokat halmoztak fel (az amerikai aranyat, mintegy 8000 tonnát, Fort Knox-ban tárolják). 1971 után ezek gyakorlatilag értéktelen papírosokká váltak, úgynevezett „fiat money” lett belőlük, aminek értéke mindössze az volt, hogy mindenki elfogadta. Ez a húzás sikeresen tartotta fenn azt a bizonyos „amerikai életformát”, hiszen az egész világból javakat szereztek, szolgáltatásokat vettek igénybe és cserébe egy zöld színnel nyomtatott papírt adtak. Az egész világ jegybankjai teli voltak fedezett nélküli dollár milliárdokkal. Ezt nyugodtan nevezhetjük a világgazdaság 22-es csapdájának, mert a rendszer megbuktatására senki se mert lépéseket tenni, hiszen a dollár bukása egyértelműen vesztességet jelentene minden jegybanknak.

A második nagy húzás a roosevelti „New Deal” lényegének, a bankok, pénzintézetek szigorú szabályozásának a megszüntetése volt, amit eufemisztikusan „deregulációnak” neveztek el. Parasztosan szólva, a bankoknak mindent szabad lett tenni. Például saját tőkéjük akár harmincszorosát is kikölcsönözhették, a helyhiány miatt most nem részletezett speciális technikákkal.

Az első áldozatok az amerikai „takarékpénztárak” voltak a 80-as években, de ezeket a kormány megmentette. Viszont a befektetési alapokkal foglalkozó pénzintézetek, a biztosítótársaságok, és befektető mogulok fuzionáltak, amint a kölcsönök kihelyezése elől elgördültek az akadályok.

Az utolsó lökést a FED (amerikai jegybank) irányadó kamatlábának 1 százalékra csökkentése adta meg. Ez a neokonzervatív ötlet megtette a gazdasági hatását, amihez párosult annak deklarálása, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak kivételezett joga a nemzetközi törvények ignorálása. Így aztán üzleti érdektől hajtva, teljesen jogtalanul megtámadták Irakot, ami eddig (és m ég mindig nincs vége) 1000 milliárd dollárba került (hatásaival együtt kb. 3000 milliárd). Ezt az összeget természetesen az egész világgal fizettetik meg kétes értékű, amerikai államkötvények eladásával.

Miközben a deregulált befektetési bankok fedezet nélkül ontották a jelzáloghiteleket, csak a fedezetnek felkínált vagyontárgy értéke meg se közelítette a tartozást. A financiális trükkök száma folyamatosan nőtt: derivatives, hedge funds, collateralized debt obligation. Kifejezések, amik mind azt takarták, hogy picike töke befektetéssel hatalmas hasznot lehet húzni (elképesztő kockázat felvállalása mellett – amit természetesen elhallgattak). Pontosan azt csinálták, mint 1929 előtt. Ez a séma ragyogóan működik mind addig, amíg az árak kizárólag felfelé mennek. Kölcsönpénzből bármit megvettek abban a reményben, hogy amit vettek, annak az ára felfelé megy. De amint a trend megfordul, a fedezett elégtelenné válik.

Ahogy a kíváncsiság megöli a macskát (angol közmondás), ugyan úgy öli meg az ismert kapitalizmust a kapzsiság. Az amerikai kongresszus megszavazott 700 milliárd dollárt (az adófizetők pénzéből) hogy megmentsék a csődbe jutott bankokat, pénzintézeteket. Ez nem más, mint a középosztály tervszerű kifosztása. A részvénytulajdonosok elveszítik értékeiket, a házat vásárlók elveszítik otthonaikat. A bankárok kumulatív haszna biztos helyen van, a tönkrement bankokat az állam feltőkésíti.

Persze a háború utáni jóléti államról szó se lehet, annak gazdasági alapjai már átvándoroltak Kínába és Indiába. Washington valami olyasmit sugall, hogy helyreállítjuk a jól ismert kapitalizmust, megtartjuk hatalmas házainkat és fizetéseinket. Ti meg visszakapjátok a munkalehetőségeket olyan fizetések mellett, amik lehetővé tesznek egy elfogadható életvitelt. Talán sikerül. És persze ezt a szabad piaci hülyéskedéssel, ami állítólag minden problémára megadja a választ, felhagyunk. Szép csendben elfogadjuk, hogy a piacgazdaság legalább olyan szar, mint a tervgazdaság, csak egy kicsit másképpen szar.

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

18 gondolat erről: „(1579) Megbicsaklott kapitalizmus

  1. Amerika kezd beleutálni ebbe a létformába.
    Terjed a miniház mozgalom. Lényege hogy a fiatalok nem verik egy életre adósságba magukat egy 300 nm-es házért, hanem épitenek egy 30-40nm-est és a megsporolt kiadásból tanulmányukat finanszirozzák,kirándulnak stb.
    Ráadásul a mai nemzedék már autót sem igényel. A szabadságot a netes kommunikáció testesiti meg.
    Sajnos a politikumot lehetetlen megtisztitani a kapitalizmus hiénáitól.
    Mindig is ott voltak a belső körökben vagy lobbiztak,korrumpáltak.
    Ezért értelmetlen a szavazósdi,-amiben Tibor bá te még hiszel.
    Már a mennyiben jól értelmezem az eddigiekből.

  2. Ha a bankok annyi pénzt teremtenének, amennyit csak akarnának, akkor soha büdös életbe nem menne csődbe egy bank sem. Ha a bank hitelt helyez ki, akkor valóban egyre több pénz lesz a rendszerben, de az nem a bank saját pénze lesz.

    A bank ad A-nak 100 Ft-ot. A ezt elkölti B-nél, aki beviszi a pénzét a bankhoz. A bank ezt a pénzt kölcsönadja C-nek, aki elkölti D-nél, stb. Van még persze kötelező tartalékráta, de ez a folyamat szempontjából lényegtelen. A bankba egyre több pénz áramlik be, és egyre többet is hitelez ki, de a tartozik, és követel oldal megegyezik egymással.

    Az arany egy érdekes dolog, ha újra fizetőeszközzé válna, akkor azt látnánk, hogy a mennyisége nem változik, de az értéke folyamatosan nőne. Ki akarna egy ilyet egyáltalán elkölteni? Nincs infláció, csak kemény defláció, és a gazdaság pörgését is visszafogná. Persze ettől még egy kevés elfér otthon.

  3. 1:
    Nem “hiszek” a választásban, már csak azért se, mert nincs valódi alternatíva. De a baj az Emberrel van, mert ha csinálunk egy forradalmat, a vezetőkből nagyon hamar lesz Sztálin, Rákosi meg hasonlók.

  4. Értem én azt, hogy aranyfedezet, de megmagyarázná valaki, hogy a (többnyire) semmire sem használható, pokolian biztos helyen tárolt (nemes?)fém tonnák mennyivel értékesebbek azoknál a felhalmozott és zöldre festett cellulóz alapú bankjegyeknél, amikből (végszükség esetén) azért egészen tűrhető kását lehet főzni a családnak a tőzsdekrach idejére?

  5. 2: Ne hanyagold el a tartalékrátát szerintem
    Talán ez az, ami miatt nem lehet akármennyi hitelpénzt teremteni (anélkül nem lenne még ennyi korlát sem).
    Mindegy, hogy 10 vagy 5 vagy 3 százalék, csak valami legyen.
    Igaz, a Postabank se tudott végtelenségig pénzt teremteni. Egy idő után elvesztette a hitelességét. És a fedezetértékeléssel voltak gondjai.
    És az aranyat ki akarná elkölteni?
    Mondjuk én elkölteném, ha nem szűntetik meg addigra a rezsi és kajaköltségeket.

    A defláció pedig maga után vonja kormányzati lépésként az eszeveszett pénznyomást, a pénzbe vetett bizalom elillanását és ez vezet majd a hiperinflációhoz.

    Mostanra már nyomtak annyi eurót, hogy kialakulhatna a hiperinfláció az euróővezetben. Ami késik nem múliK?

    4: Miért, miből laknál jól szerinted? egy zsák dollárból készült cellulóz kásából, amit nem tudsz megemészteni vagy a semmire se használható nemesfémért kapható élelmiszeren?
    Legyen az akár arany akár ezüst (esetleg réz).
    Nemesfémért mindig lehetett élelmiszert venni (több cikkből könyvből is ez derült ki számomra).

    Ma is kerülnek elő nagyon értékes arany és ezüstérme leletek a régmúltból. Vajon miért nem kerülnek elő ekkora tömegben papírpénzleletek?

    Más gondolat.

    Ha pedig Dugin elképzelései válnának valóra Európa jövőjét tekintve ott is lehetne helye a nemesfémeknek. Különben miért halmozna fel annyi aranyat Putyin? Talán nem egyeztettek.

  6. 1.
    hidrobbantó

    A volt uruguayi elnök José Mujica kocsija:
    http://media4.s-nbcnews.com/i/newscms/2014_45/755916/uruguay-mujica-offer-buy-beetle_4973e3fa1fbffdf6c01799ec4b7e7131.jpg
    háza:
    http://acidcow.com/pics/20121019/uruguay_07.jpg
    https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSYkJNTdRVrW5vAywL0LP1pl2lBBdADQ5Efsy3jLP1QXRiwOxRh
    és népe élete:
    http://www.travel-images.com/uruguay39.jpg

    Na én oda szívesen elköltöznék, ha tehetném. Tudni kell elnököt választani és akkor még ebben az elcseszett társadalmi formában is lehetne élni kellemesen.

  7. 7. Kádárról is azt terjesztették hogy micsoda puritán.Nem tudom igaz volt-e?
    Ez az elnök nem elég óvatos
    -Manapság már egy orbán is 50 milliós páncélautóval mászkál.

  8. 1re: kérdés a következő de csak így tárgyilagosan 300nm ,kell takarítani. Ezt munka,utazás,bevásárlással egybekötve,hogy oldja meg?
    Tehát munka 8+étkezési,kávézási idő=min8,5 óra,utazás munkába 2óra, bevásárlás 1óra,
    alvás 8 óra ,biológiai tevékenységek 2óra.A maradék 2,5 órában?úgy hogy ténylegesen tisztaságról is beszélünk?
    Na ezért is döglődik ez a világ.Nesze neked tőke, meg kapitalizmus.

  9. 9. A takaritást ,bevásárlást mexikoi illegálisan ott tartózkodó emberek végzik
    Általában.De rokonom is volt kinn évekig.Szintén illegálisan : )

  10. Mekkora a különbség a két “vezető” között?!!!
    1

    13 perctől beszéd…
    a kép minősége is egy csemege

    2

    a többit rátok bízom

  11. Ferenc! Ezt a különbözőséget a kapitalizmus értékei mellett kívántad bemutatni? Mert ha igen, akkor a döntés előtt üdvös lenni benézni a függöny mögé, mert hátha ott van az igazság, a szemed előtt pedig csak a látszat.

    Ennek az előadásnak az eredeti címe: Medial vermittelte Feindbilder und die Anschläge vom 11. September 2001 – Vortrag von Daniele Ganser (Médiában terjesztett ellenségkép és a 2001. szept.11-es támadások)

    Ha meghallgatod ennek a történésznek az előadását, akkor dönts.

    Sajnos a világnak egyetlen esélye van csak arra, hogy ne gyűrje maga alá a gonosz birodalma amit Rochildok, Bushok, Soros Györgyök, Kissingerek vezetnek előretolt obamababa-bábokkal. Nagy szívfájdalmam nekem is, hogy az az egyetlen esély egy egykori orosz kém, maffiózó és szupergazdag a koldusok országában.

  12. Véleményem szerint nem kellett volna feltétlenül megbicsaklani, ha időben tesznek érte.
    A nyugati kapitalista tőkés társadalmak lehetőségeiken felül fogyasztottak, nyakló nélkül, mint a barmok, eszetlenül.
    A távol-keleti, afrikai, közép és dél amerikai társadalmak lehetőségeiken felül szaporodtak el, eszetlenül.
    Ez a fajta önző, rövidlátó magatartás párosult a vezetés álhumánus, gyáva magatartásával. Pedig ’72óta tényadatok voltak! Gratula utólag is.
    Az unokákra a jövő nemzedékének jövőjére nem gondoltak, csak a magukéval.
    Persze, hogy gond van és ez sok ember felesleges és értelmetlen fájdalmához vezet.
    Véleményem szerint a jelenlegi technikai szinten a Föld töredék lakost tud eltartani a fenntartható fejlődés szintjén. Ez a korrekciós folyamat indul meg és pár évtizedig eltart. Már ’72től világkormány kellett volna, kőbevésett törvényekkel.-Együtt a jövő érdekében!

  13. 14. D7

    Szerintem nem megbicsaklásról van szó, hanem a kapitalizmus betöltötte küldetését, létrehozott egy hatalmas értéktömeget, amit egy szűk réteg meg is kaparintott.

    (Sok hasonló adat kering, az egyik szerint a világ 80 leggazdagabb emberének annyi vagyona van, mint a világ szegényebb felének összesen)

    Úgy tűnik, a vagyon mellett elég hatalmat is begyűjtöttek, és már nincs szükség további növekedésre. A kapitalizmus gerincét adó középosztály már inkább útban van, és ennek a felszámolásának lehetünk most tanúi.
    A romló egészségügy, az egyre silányabb élelmiszerek, a különböző drogos/elekrtonikus függőség kialakítása mind abba az irányba mutatnak, hogy meg akarnak szabadulni a a populációnak attól a részétől, amelyik “feleslegesen” pazarolja a Föld forrásait.

  14. Tiborbá! “Ahogy a kíváncsiság megöli a macskát” én ezen akadtam fennt… ez nem a (vagy minimum párhuzam) Schrödinger macskája téma…? 🙂 viva la kvantum

  15. “A bankba egyre több pénz áramlik be, és egyre többet is hitelez ki, de a tartozik, és követel oldal megegyezik egymással.”

    Akkor a kamat hol van?Azt nem írtad.Las Vegasba? 😉
    14!
    Én sem vagyok kismiska,de te?! A Dunába lőnél mindenkit 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük