(1578) Az öntudat

Tibor bá’ online

A tudósok legjava se képes megoldani az emberi öntudat lényegét. Miért több az emberi elme egy igen bonyolult biológiai robotnál? — Oliver Burkeman, The Guardian-ben megjelenő, gondolatainak az összefoglaló fordítása:

1994-ben, az Arizonai Tucson-ban, a David Chalmers nevű, ismeretlen filozófus előadást tartott az öntudatról, ami alatt azt az észlelőt kell érteni, ami a fejedben van, vagyis a „lelkedet” (csak hogy frászt hozzunk a neurológusokra). 😀 Az ifjú ausztrál titán előadása háborút indított el a tudósok és a filozófusok között, miután sikerült rámutatnia az emberi lét központi rejtélyére, na meg arra, hogy milyen messze állunk attól, hogy magyarázatot találjunk rá.

Az a bizonyos arizonai szimpózium unalmasan indult, a résztvevők hatalmasakat ásítoztak, amikor Dave, a harmadik előadó, felállt a pódiumra és beszélni kezdett. A 27 éves fiatalember hosszú hajával úgy nézet ki, mint aki egy metál koncertről érkezett, de szövegére mindenki felfigyelt. „Az emberi agy mindenféle, megoldásra váró problémát vet fel. Hogyan tanulunk, tároljuk az emlékeinket, gondolkodás nélkül rántjuk ki a kezünket a forró vízből, vagy halljuk meg nevünket nyüzsgő embertömegben is? Csakhogy ezek egyszerű problémák, amikre a megfelelő anyagi ösztönzés után a szakemberek meg fogják találni a választ. Van azonban egy valóban nehéz feladvány, mi valójában az öntudat?”

A szimpózium után következő hónapokban a szakértők csupa nagybetűvel említették az ÖNTUDATOT. Mert ugye, hogy az ördögben lehet, hogy az összes bonyolult agyi tevékenységet „belülről” látjuk? Miért nem vagyunk csak rendkívül okos robotok, akik tárolják az információkat, reagálnak zajokra és szagokra? Ez a 1400 gramm kocsonyás tömeg a koponyában hogyan képes olyan titokzatos dologra, mint a létezés érzékelése, és miként azonosul azzal a testtel, ami körülötte helyezkedik el?

____________________________________________________________

Ez egy VIP poszt, aminek a további részét E-mailben küldöm el azoknak, akik évente legalább 5800 forintot adakoznak a honlap fenntartási költségeihez. A hozzájárulást a „donation” alatt lehet eszközölni. Az adakozóknak gondoskodni kell a beazonosíthatóságáról. – Akinek probléma, az átutalhat negyedévente 1450 forintot is.

Ha gond a rátalálás: OTP 11773030 – 00271383

________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

11 gondolat erről: „(1578) Az öntudat

  1. Üdv Tibor bá, elhatároztam magam és beléptem a klubba 🙂 Ma még meg is láthatod!

  2. Hát Tibor bá’, most jól kitolok veled! Én majd legfeljebb 2 hét múlva tudok belépni a T-Klubba, de csakazértis hozzászólok ehhez a nyúlfarknyi részhez.

    Neumann János kiszámította, hogy életünk során kb. 10 a huszadikon bitnyi információ halmozódik föl agyunk terében és az oda bekerült információ nem törlődik, csupán egyre nehezebb előhívni a kevésbé használt információkat.
    Az 1300 köbcenti agyvelő terében ennyi információt semmilyen kémiai, biokémiai, biofizikai folyamattal nem lehet megmagyarázni.

    Léteznek viszont olyan tudományos elméletek, amelyek elfogadásával volna magyarázat erre is, sok más egyenlőre “természetfölöttinek” hitt tapasztalatra is, de még a makro és a mikro világra vonatkoztatott törvényszerűségekre is (kvantumfizika), de ezt a tudomány nem hogy elfogadni, de még megvitatni sem hajlandó, úgy tesz, vagy még úgyabbul, mint az ortodox hívők a saját vallási dogmáikkal.

    Mindegyik elméletnek az a lényege, hogy a tudat túlterjeszkedik az agyon. Ezt pedig nem lehet lenyomni tudósaink torkán. 😀

  3. 2: De Tibor ba’-én sem lehet lenyomni…Pedig már a régi Magyar mondákban is az szerepel, hogy az Ember “Lelkes állat”, lélekkel bővített hardware 🙂 Én mindíg azt mondom, hogy lelkünk, szellemünk emel ki minket Embereket az élőrendszerből, és akit nem emel ki, annak viselkedésén jól tetten is érhető, hogy csak azok az alap algoritmusok futnak, amik egy állat esetében is: eszik, ha éhes, alszik ha álmos, WC-zik, ha rájön, amúgy meg döglik a TV előtt / kocsmában. Akinek a szelleme él, az teremti meg azt a civilizált világot, amiben élünk (a másik csapat meg rombolja)

  4. 2:
    Nem hiszem, hogy ki akarnál velem tolni. Valóban az öntudatot vallásosan sokkal könnyebb megmagyarázni, amit az ateista tudósok nem tudnak elfogadni, viszont nem tudnak előállni egy szekuláris változattal.

    1:
    Szabolcs nekem nagy könnyebbség lenne, ha küldenél egy E-mailt.

  5. 2. Kyra, itt valami nem stimmel. Azt irod, leteznek olyan ‘tudomanyos’ elmeletek amiket a ‘tudomany’ nem hogy elfogadni, de meg megvitatni sem hajlando. Ez igy nem stimmel.
    Valoszinuleg arrol van szo, hogy a te altalad ‘tudomanyosnak’ nevezett elmeletek nem tudomanyosak valojaban. Vagyis nem a tudomanyos eletben altalanosan elfogadott modszerrel szulettek, ami azt jelenti, hogy az elmeletnek osszhangban kell lennie a tenyekkel, meresekkel, szigoru probakat kell kiallnia es nem utolsosorban josolnia kell dolgokat amiket kesobb ellenorizhetni lehet. Ezek nelkul egy elmelet csak szimpla kinyilatkoztatas es valoban semmi koze a tudomanyhoz.

    A tudosok nem ‘elmeletekben’ hisznek, ahogy te gondolod. Ok abban a modszerben hisznek, amit feljebb leirtam, es hogy ezzel a modszerrel a vilag egyre jobban es jobban megertheto. Az elmeletek mindig modosulnak ahogy a megertes melyul.

    Ettol persze a vilag nem biztos hogy jobb lesz de errol se a tudosok tehetnek, hanem a politikusok.

    Az, hogy valamit jelenleg nem lehet megmagyarazni nem azt jelenti, hogy kesobb sem lehet, pont ezert vannak a tudosok, hogy gondolkodjanak rajta. Amikor pl egy repulon ulok, sokkal inkabb bizok a mernokokben akik terveztek, mint Istenben, hogy jaj nehogy leessen.
    A tudat valoban nagyon bonyolult dolog, es nagyon messze vagyunk meg a megertesetol. Ez viszont nem azt jelenti, hogy remenytelen az ugy, csak meg nem jott el az ideje.

  6. 6. Guzzi

    Lehet, hogy rosszul definiálom azt kifejezést, hogy “tudományos elmélet”?

    Ha valaki 24 évet áldoz az életéből arra, hogy mindenféle fizikai és matematikai számítással győződjön meg arról, hogy létezhet-e vagy sem az a bizonyos éter, amelyet létezőnek, majd nem létezőnek tekintettek a tudósok, azt minek kell nevezni? Amikor arra az eredményre jut, hogy igenis létezhet mintegy szuperfolyékony vákuum amiben a mi anyaginak tekintett világunk mintegy buborék létezik. Azt tapasztalja, hogy ennek az elméletnek az alátámasztásához nem kell elvetni a klasszikus törvényeket sem és a makro és a mikro világ törvényei is alkalmazhatók?

    Ha szerinted ezt nem így nevezik, akkor mea culpa. Én szívesen elfogadok más elnevezést. Tudom, hogy egy elméletet egyetlen matematikai képlettel meg lehet cáfolni, de ahhoz a tudósoknak el kellene olvasni, hogy miről van szó és nem azt a jól bejáratott módszert kellene választani, hogy a kiadót zsarolják meg, vonja vissza és semmisítse meg a könyvet, mert mondjuk a Szent Relativitás Elmélet cáfolatát is magában foglalja.

    Én nem áltatom magam, nem vagyok tudós, de azt meg tudom ítélni, hogy az ilyen viselkedés nem helyes és számos esetben tették magukat nevetségessé ortodox tudósok, amikor a “renitenskedőket” el akarták tiltani a tudománytól. Erre tudok több példát is, de íme egyenlőre egy:

    1960-as években George Zweig és Murray Gell-Mann előállt a kvarkelmélettel, amit eleinte akkora őrültségnek tartottak, hogy amikor Zweig jelentkezett egy állásért, a tanszékvezető professzor azzal akadályozta meg kinevezését, hogy „aki ilyen sarlatánságot állít, mint a kvark, az ide nem jöhet”. 😀

    Hol van már az a professzor, miközben a kvarkelmélet nélkül mozdulni sem tudnának a mai fizikusok.

    Komolyan kérdezlek, hogy akkor a fentieket miként kell nevezni? Én nem ismerem a tudományos etikát, mert egy cseppet sem érdekelt, de örülnék, ha felvilágosítanál.

  7. 7:
    Kyra!
    Guzzi nagyon jól összefoglalta a lényeget. Gondold át még egyszer. Egy hülye professzor nem terelheti el a tudományos munka célkitűzéseit.

  8. Hello Kyra,

    A spec. rel a vilagon messze a legtobbet ellenorzott elmelet. Aki ezt cafolni akarja az nagyon nagy faba vagja a fejszejet.
    Meg valami. Egy uj elmelet ami levaltja a regit, nem feltetlenul cafolja azt. Einstein elmelete semmi esetre se cafolja vagy kisebbiti Newtonet. Egyszeruen csak kiterjeszti azt es uj alapokra helyezi. A spec. rel egyenletei ugyanis alacsony sebessegeknel a newtoni egyenletekbe mennek at. Newton ugyanolyan geniusz volt (es marad) mint Einstein.
    Az onjelolt elmeletgyartok akik azzal tunnek fel allandoan, hogy “cafoljuk a relativitaselmeletet, Einstein mehet a kukaba” csak magukat teszik nevetsegesse. Persze lehet a tudomanyos elitet ekezni, hogy “elnyomnak, elnyomnak!” mint a Gyalog Galoppban, csak eppen azt nem veszik eszre, hogy sajat magukat teszik nevetsegesse. Kozepiskolai matekkal a hatuk mogott nincs eselyuk megerteni a modern fizikai elmeleteket. Mondjuk pont a specrel az amihez eleg a kozepiskolai matek meg egy kis affin geometria.
    Kvantumfizikahoz, alt. relhez brutalis matek kell, aki ezt a matekot nem tanulja meg, eselye sincs hogy megertse mi van az elmelet mogott. Ismeretterjeszto konyvekbol nem lehet tudast szerezni.

  9. 9:
    Ez OK, de azt te se gondoltad komolyan, hogy ismeretterjesztő könyvekből nem lehet tanulni. Ne vegyük el az emberek kedvét az olvasástól! 😉

  10. Lehet, hogy Tesla sem volt tudományosan gondolkodó? Ezt mondta egy interjúban, ill. kettőben .

    “…[egy] nagyszerű matematikai öltözékbe bújtatott hulladék, amely elkápráztatja, meghökkenti és elvakítja az olvasót a benne rejlő logikai hibák felismerésében. Az elmélet egy koldushoz hasonlítható, akit rózsaszínű ruhájában a tájékozatlan és buta emberek királlyá koronáztak…, kiagyalói ragyogó elmék, de inkább metafizikusok, mint tudósok… (New York Times, 1935. július 11., p23, c.8)
    azt gondolom, a teret nem lehet görbíteni, azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal, és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül, egyenértékű azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket., (New York Herald Tribune, 1932. szeptember 11.)
    …a relativitáselmélet, ha már itt tartunk, sokkal idősebb, mint a jelenlegi előterjesztése. 200 évvel ezelőtt fejlesztette ki az én kíváló honfitársam, Boscovic, a nagy filozófus, akinek …ezer kötetre rúgó kitűnő munkássága van a legkülönbözőbb témákban. Boscovic foglalkozott a relativitáselmélettel, beleértve az ún. téridő folytonosságot is…”

    Amit meg a nevetségességről mondtál, arról az jut eszembe, hogy vajon ki volt a nevetséges, a feltaláló vagy az egykori jótanuló okos hivatalnokok, akik szerint a kerékpár nem működhet kanyarban, mert a fizika törvényei szerint fel kell borulnia.

    Számos szentként tisztelt törvényt megdöntöttek már, vagy feltaláltak másokat és soha nem olyanok, akik féltek attól, hogy nevetségessé válhatnak.

    Én olvastam olyan elképzelést, hogy a vákuum tulajdonképpen egy szuperfolyékony közeg és nem “semmi”. Kísérleteket végeztek ilyen közegben és az alábbiakat tapasztalták, idézem:
    ” Poponyin kísérlet, avagy DNS Fantom hatás Peter Gariaev és Vladimir Poponin a Szovjet Tudományos Akadémia Biokémiai Fizikai Intézetében egy furcsa kísérletet hajtott végre. Egy üvegből készült vákuumedénybe egy DNS molekulát helyezett. A molekulát lézerfénnyel megvilágította meg. A DNS molekula körül egy sajátos elektromágneses eredetű struktúra rajzolódott ki amely az edényen kívül is folytatódott. A tudós legnagyobb megdöbbenésére a DNS molekula eltávolítása után a hologramszerű rajzolat ottmaradt. A kísérletet az USA HEARTMAT Intézetében is megismételték ahol hasonló eredményt tapasztaltak”

    Ebből szerintem az következik, hogy nem kellene olyan nagyon elbizakodottnak lennie a hivatalos tudományos világnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük