(1559) Tudomány

Tibor bá’ online

 

~q191A szerdai hozzászólók közül néhánynak fogalma sincs a tudományokról, azok működéséről, viszont van róluk egészen nevetséges véleményük. Ennek a hiányosságnak a felszámolására született ez a poszt.

Prológus: Ha nem lenne a sokak által lenézett tudomány, akkor nem lenne gépkocsi, rádió, televízió, okos telefon, de ami ezen nyilvánvaló tárgyaknál sokkal fontosabb, nem lenne elektromosság, nem lennének a keserves emberi munkát átvállaló mezőgazdasági és egyéb gépek. Tudomány nélkül ma is a feudális középkorban élne az emberiség. A tudomány tehát csodákra képes, amivel persze vissza lehet élni, de az nem a tudomány bűne, hanem az Emberé.

________________________________________________________

Miért született meg, és mi a célja a mindössze néhány száz éves múltra visszatekintő tudománynak? A bennünket körülvevő világ megismerésére. Ennek érdekében megfigyeléseket, kísérleteket végeznek, amelyeknek során a megszerzett ismeretek összességét tudományos eredményeknek nevezzük. Azonban ezeknek az megfigyeléseknek, kísérleteknek bárki által megismételhetőnek kell lennie, és azonos eredményre kell jutni ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük, azzal, hogy a tudomány mai álláspontja szerint ez tény, ez megfelel a valóságnak.

Sok esetben egy tudományos eredmény körül vita alakul ki annak érvényességét illetően. Erre született meg a falszifikáció fogalma (Karl R. Popper), ami azt jelenti, ha egy tudományos tétel nem cáfolható, akkor az nem érvényes. Tehát előre meg kell tudni mondani, mivel lehetne cáfolni az érvényességét.

Tudománnyal tudósok, kutatók, tudományos munkatársak foglalkoznak, akikre jellemző az eredményeik publikálása, mert az egész tudományos rendszernek ez az alapja. A rendszer úgy működik, hogy a publikált eredményeket mások megismétlik és ők is publikálnak. Ez az elrendezés kiszűri a hibás eredményeket, legyenek azok véletlenszerűek vagy szándékos csalások. Bizonyos eredményeket lehet többféleképpen interpretálni, amelyek aztán komoly vita tárgyát képezhetik, aminek a végén a nagy többség által elfogadott eredmény tekinthető „a tudomány mai álláspontjának”, vagy a tételt ad akta teszik és megvárják, amíg további eredmények születnek a témában, amik alapján reális álláspontot lehet elfoglalni.

A tudományos tevékenység természetesen pénzbe kerül, azt valakinek finanszírozni kell. Itt megkülönböztetünk alapkutatást és alkalmazott kutatást. Az alkalmazott kutatás (például egy új és hatékony fájdalomcsillapító létrehozása) költségei rendszerint megtérülnek az eredmény gazdasági hasznosításával. Az alapkutatásnál ez nem áll fenn, de alapkutatás nélkül az alkalmazott kutatás nem tud előrelépni. Ezt gazdasági előnyök végett mind az állam, mind pedig vállalkozások finanszírozzák. — A finanszírozók érdekei esetenként „befolyásolják” az eredményeket, de a rendszer ezt általában feltárja.

A tudományos eredmények garmada egymásba kapcsolódó egységet alkotnak, ami ma már elég pontosan adja vissza a valóságot. Ezek ismerete nélkül az egyén csak sötétben tapogatózik, nem lehet világos képe az őt körülvevő világról. Amint kinyitja a száját, ez azonnal egyértelművé válik.

_________________________________________________________

Epilógus: nem lenne teljes a beszámoló, ha nem tennék említést hatalmas melléfogásokról. Az amerikai Margaret Mead antropológus az I. világháború után ellátogatott Samoára, ahol a helyi lányokat interjúvolta szexuális szokásokról, majd ennek alapján megírta a „Coming of Age in Samoa”. A könyv lényege, hogy a Dél Tengereken dúl a szabad szerelem. A nők fűvel-fával dugnak, ha úri kedvük úgy kívánja. A könyv természetesen bestseller lett, és egyesek szerint komoly szerepe volt az 1960-as években szárnyra kapott szexuális forradalom beindulásánál. És mi történt valójában? A Samoai lányok a furcsa idegen feltett kérdéseire (mit csináltok éjszaka?) vicces válaszokat adtak (fiúkkal töltjük), mert nem tudták azokat hová tenni. A háta mögött kinevették. A világ férfijai pedig Samoát a lehető legjobb helynek tartották vakációzás céljából. Aztán jött egy másik antropológus, az új-zélandi Derek Freeman, aki maga is elment a szigetre, megtalált két nőt a hetvenes években (még éltek), akiket Mead interjúvolt, és mindenre fény derült. Ez esetben fatális tévedés történt, mert a fiatal Mead rossz módszert alkalmazott.

Más a helyzet az osztrák Paul Kammerer esetével. Tudni kell, hogy biológusok körében vita volt arról, hogy vajon a szerzett tulajdonságok örökölhetők-e. Kammerer meg volt róla győződve, hogy igen, ezért elhatározta, hogy bizonyítékot állít elő. Bizonyítási eszköze egy bizonyos nem vízben közösülő béka faj volt, amelynek egyedeit több generáción át nevelte, majd injekciós tűvel tintát fecskendezett a combjukba, amit szerinte „örököltek”. Ezt azonban G.K. Noble kiszúrta, és a csalást leleplezte. A szörnyű vád alól Kammerer úgy próbált kibújni, hogy az injekciózást valószínűleg az egyik asszisztense követte el.

Ezek azonban igen ritka esetek, amikre előbb vagy utóbb fény derül. Manapság a csalásokat sokkal finomabban követik el. Például, ha azt akarják bizonyítani, hogy egy bizonyos adalék (a konkurencia állítja elő) rákkeltő, akkor a laborban a patkányoknak hihetetlen nagy dózist adnak be belőle. A patkányok természetesen elpusztulnak. Az eredményt egy az egyben nyilvánosságra hozzák, és pontosan közlik a dózist is, amit a nagy többség nem ért. A konkurencia hiába közli, hogy ekkora dózisban a C-vitamin is ártalmas, a nagyközönség azt észleli, hogy a nagyok vitatkoznak, valami kell lenni a dologban, és nem fogy a termék.

Nektek pedig az legyen a tanulság, hogy az információs forrást nagyon meg kell válogatni, mert nem a tudománnyal van a baj, hanem a hihetetlen nagyravágyó emberekkel.

________________________________________________________
________________________________________________________
______________________________________

65 gondolat erről: „(1559) Tudomány

  1. Ez bizony így van, bár a mai tudományos elfogadottság alapmércéje az úgynevezett:
    peer- reviewed science.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Kollegi%C3%A1lis_lektor%C3%A1l%C3%A1s

    Magyarul, amit beadnak a tudományos közösségnek, hogy cafatokra szedje.
    Ameddig ez nem történik meg, addig nem is tudomány. Gy.k.: nem lehet leközölni.
    Vicc az egész. Teljesen alapvető fizikai törvények sikkadnak így el, mert pl. klímakutatás területén klímaszakértőknek kell lektorálni.
    És mivel a klímaváltozás hihetetlen mértékben gyorsul, nincs ilyen tökölésre idő. Ezt használják ki az olaj, szén és gáz által pénzelt „szkeptikusok” és politikai csicskáik.
    Ez az átka a qrva nagy specializációnak.

    Mondok egy példát is:
    az Antarktisz körüli jég- növekedést még klímakutatók egy része is teljesen hülyén értelmezte, mert nem volt fogalmuk róla, hogy az édesvíz (a melegedés miatt a gleccserekből és selfekből kiolvadt jég) magasabb hőmérsékleten fagy, mint a sósvíz… És ilyen baromságokon gondolkoztak, hogy vajon ez kompenzáció-e az északi- sarki jég veszteségre vagy csak simán nem tudták mivel magyarázni.
    Pedig csak max. középiskolás fizika, biológia, földrajz, kémia tudás kell a megértéshez.
    Aki nincs ezek birtokában, azt nagyon sajnálom.
    Nem bízhatjuk magunkat az ilyen szinten specializált- direkt(!) szétszaggatott tudományra.
    Helyettünk senki nem fog gondolkodni.
    Nem véletlenül volt a reneszánsz idején annyi polihisztor:
    több tudományhoz (esetleg még művészethez) értés, ez lenne a normális, nem az eszement specializáció.
    A másik: sajnos főleg x@rházi jogászokat meg technológiai optimista közgazdászokat küldünk hatalmi pozíciókba kb az ’50 es évek óta. Vagy még ezeknél sötétebbeket is…
    De semmiképp sem természettudósokat

  2. „és mi a célja a mindössze néhány száz éves múltra visszatekintő tudománynak? A bennünket körülvevő világ megismerésére.”

    Valahogy ez olyan mint a mágia, ami rosz kezekbe kerül

    Mert mi is a mágia ?
    Olyan tudomány amivel a többiek nem rendelkeznek.
    A modern tudomány is ilyen… amint felfedeznek valamit, rögtön „levédik”, hogy másnak ne lehessen haszna belőle.
    Ez a tudomány a pénzcsinálás és a hatalomkoncentrálás tudománya.

    A tudomány mindig is az anyagi haszon növelésének az eszköze volt…
    Már Leonardo da Vinchi is azzal egészítette ki jövedelmét, hogy hadigépeket tervezett a francia királynak, aki jól meg is fizette.

    A tudósok tudták, hogy öngyilkos eszközöket adnak az önző emberek kezébe, de lerázták azzal, hogy nem ők használják azokat.
    Ez a tipikus nem szartam a kútba, csak a kávájára, aztán piszkáltam bele…

    A tudósok legalább a Római Klub jelentése óta (vagy 40éve) tudják, hogy a világot a kihalás szélére lökdösik, de nem tudnak ellenállni a 30 ezüstnek.

    Én azért haragszom a tudományos elitre, mert TUDJÁK, hogy munkájuk eredménye részben a klímaváltozás, részben az élet elsivárosodása.
    Engem dühít, hogy az a hatalmas emberi intellektuákis erőfeszítés, ami a 100 ezer eurós svájci órákba, buzilokátoros iPhone-ba meg a hajlított laposTV-be kerül, nem más mint paraszrvakítás, meg a fizikai vagyon centralizálásának eszköze.

    A mezőgazdasági gépekkel szart termelnek nagy mennyiségben, nem kevés „tudományos” agyalás eredményeképpen…

    Autóbalesetben az USA-ban utóbbi 50 évben legalább 2 millió ember halt meg… Ezt megduplázhatjuk, ha hozzátesszük a világ többi részét… (persze, ez sem a fejlesztők bűne)
    Egy jó kis háborúnyi hulla.
    Aztán nem beszélve, hogy a tudomány által megálmodott energia és kütyűk előteremtéséhez megindult az igazi háborúk sora, ami még több emberéletet követelt… És a tudósok itt is lelkesen adták az emberek kezébe a hatékonyabbnál hatékonyabb gyilkoló eszközöket…

    Tudom, Tibor bá’ jogy jó eséllyel kimoderálod, de felbátorított a „MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT ! ” felirat…

    Persze, lehetnek kivételek…

  3. 2:
    Ez most már kezd mániává válni, hogy kimolderálom azt, amivel nem értek egyet. Most nem írtál nagy hülyeséget, csak elképesztően egysíkú megközelítést. De te ilyen vagy, mint Móricka, akinek mindenről a baszás jutott az eszébe. De nem vagy elég figyelmes. Megírtam, a tudomány OK, az ember szar el mindent. Különben a mindent tagadó nihilizmusod, hidd el nekem, nem vezet sehova. A meglévő keretek között kell leélni az életünket, amit te jónak, elfogadhatónak tartasz, az utópia, nem érdemes vele foglalkozni.

    1:
    Enged meg, hogy pontosítsak (nem akartam olyan mélységbe belemenni). A peer-review azt jelenti, hogy a tudományágban elismertek közül valakinek át kell nézni egy tudományos cikket és a szaklap csak akkor közli le, ha a peer leokézza, vagyis nincs benne hülyeség. Erre azért van szükség, mert a szakterületek egyre jobban specializálódnak. Vagyis egyre többet tudnak, egyre kisebb tudományos szegmensről. Ezért a szaklap szerkesztői maguk nem tudják eldönteni egy cikkiről, hogy színvonalas-e vagy valami hülyeség. A többi tudós részére a peer-review rendszer biztosíték arra, hogy nem hülyeség olvasásával tölti az idejét.

  4. 3:
    szóval a túlspecializáció szerinted nem gond? (bűn?)
    A fentebbi példámra utalva:
    középsikolás természettudományos ismereteket kelljen akadémikusoknak lektorálni ??????
    Tényleg egyre többet tudunk, specializált területekről? Nem éppen egyre kevesebbet a teljes összképről?
    Nemcsak tudományos szinten, civilizációs szinten is látható ez az elmebeteg specializált rendszer:
    Így sikkad el, hogy valójában minden nap csak gyilkoljuk a természetet magunk körül. Mert mindenki csak egy láncszem a gépezetben, nem látja az összképet.
    Hogy bizony pl. az egész technológiánk, energiánk, nyersanyagunk a véges természetből nyerjük.
    Nem valami teljesen független dolog attól. És mi sem vagyunk függetlenek a természettől- csak épp feléljük a jövőt és nem tűnik fel, mit is művelünk.
    És az általunk szolgált exponenciális növekedés nem fenntartható.
    Mindannyian emberek vagyunk elsősorban és nem a specializált robotok, aminek kiképeznek.

    Neo has stepped out of the Matrix

  5. 4:
    Már a hatvanas években az a mondás járta kutatók körében, hogy „Kutató az, aki egyre többet tud egyre kevesebbről, a mérnök az, aki egyre kevesebbet tud egyre többről.”

    Az valóban igen hasznos lenne, ha a középiskolákban komolyabb lenne a természettudományos oktatás, és nem az menne át az érettségin, aki elemezni tud egy József Attila verset (mert ebből semmi haszna nem lesz az életben), hanem aki alkalmazni tudja az Ohm törvényét a háztartásban. Mondjuk ki tudja számítani, hogy egy 100 wattos izzó hány ampert vesz fel, és az mit jelent forintban egy hónap alatt. Vagy nem úgy akarja hűteni a lakást, hogy tárva nyitva hagyja a jégszekrény ajtaját. 😀

  6. Elég nagy kihívás elkerülni a mai világban is a hit csapdáit/középkorban még nehezebb lehetett/ amelyek számtalan helyen várják hogy lecsaphassanak gyanútlan áldozataikra.
    Sokan próbáltak már meggyőzni hogy mi mindenben kell hinnem és hogy miért is jó ez nekem……aztán a fenyegetés: ha nem hiszel a lelked elkárhozik.
    A társadalom, a felekezetek már a gyerekkortól igyekeznek kialakítani hiteket. Hinni kell istenben, hazában. Aztán ahogy cseperedik az ember, leül megnézni egy egy politikai műsort. Ott minden politikus azt mondja hogy benne ill az eszméiben kell hinni mert csak az a jó út …… de kinek jó :)??

    Az ezoterikus dolgok meghozták a kényelmes hitet az embereknek, már nem kell elmenni a templomba csak hinni kell a négylevelű lóherében és az elfogadás törvényében. A világ tökéletesen működik, el kell fogadni a dolgok alakulását, nem kell hőzöngeni, elégedetlenkedni. Ez a nézet tökéletesebben konzerválhatja a társadalmi viszonyokat mint azt valaha is elérte az egyház.

    Ekkor azt hittem nincs tovább de egyre több ismerősöm emlegetett valami TITKOT . Ha erősen koncentrálunk az általunk hőn áhított sportkocsira akkor egyszer csak megadja nekünk azt az univerzum. Állítólag ez a lényege.

    Azért én kételkedtem hogy ez nem működhet így, sokan le is toltak. De csöndben feltettem magamnak a kérdést : ha ez így működne akkor nem lenne már nem nyílt volna minden sarkon Ferrari kereskedés?? 🙂

    Higgyen mindenki amiben akar csak ne erőltesse a másikra de ez egy lehetetlen kérés…

  7. Én valahogy úgy látom ezt a dolgot, hogy van az Emberiségnek egy elenyésző hányada, akik szeretik elméjüket csiszolni, és az abban rejlő lehetőségeket kiaknázni, azaz folyamatosan tanulnak és valamit fejlesztenek, kutatnak, kidolgoznak, tökéletesítenek. Így lettek eszközeink, így lett gyertya, kés, kordé, szekér, jármű, légi, földi és vizi. Ezért tudunk könnyebben élni és akikban van hajlandóság, az így termett egyre több szabadidőt további fejlesztésekre (elméjük és eszközeik) használják. A baj ott van, hogy ezen eredmények által a debileknek (katona, politikusm, bankár, „befektető”) is egyre több a szabadideje, így a képzetlen és tudatlan elméjük egyre több nyakatekert ökörséget szül, ami a tudomány eredményeit az emberiség és az élőrendszer ellen fordítja. Az első atomfegyvert megelőzte az első atomerőmű, a debilek pedig leromboltak két várost, gyerekeket kivégezve, ahelyett, hogy kiépítettek volna 2 városban elektromos infrastruktúrát. A debilekkel van a baj, főleg azért, mert a bambák hagyják a debileket vezető társadalmi pozíciókba kerülni és ott tartósan megmaradni, miközben a tudósok kutatnak, teremtenek, nyilván olyat, amit a debilek hajlandóak finanszírozni, hogy a bambák ellen felhasználhassák.

  8. 3. Tibor bá’

    „a tudomány OK, az ember szar el mindent”.

    A tudós is ember.
    Ráadásul TUDJA hogy tevékenységének eredménye közveszélyes. EZÉRT nagyobb rajta a felelősség.
    A „tudatlan” tömeg valamennyire bízik az elitjében és használja a kezébe adott cuccot anélkül, hogy világosan látná a folyamatokat amiknek a része.
    De a tudós társadalom tudja… de vagy megfizetik, vagy élvezi hatalmát.

    Valahogy hitelesebb lenne, ha valóban az életet jobbító (és nem feltétlenül könnyítő) irányokban mennének a kutatások.
    Ezerszer ismételt példa a elszakíthahatlan nejlonharisnya… 50 éve létezik, de a tudósok inkább a beépített elévülésbe (planned obsolescence) ölik tudományukat, mert az hosszútávon nekik jobban megéri… a környezetnek nem annyira, de hát valamiből meg kell élni.
    Addig, ameddig a tudósok túlnyomó többsége a pénzhatalom szolgálatában áll, nem tudok sok tiszteletet érezni irántuk.

    Ha mindegyik ANNYIRA hinne abban hogy a tudománya az emberiség hasznát szolgálja, mint mondjuk Semmelweis Ignác, aki szembement a kora tudományos dogmáival, akkor a világ sokkal jobb hely lenne. De sajnos ő a kivétel, és talán egy maroknyi még.

    Abban lehet hogy igazad van, hogy a „tudomány” önmagában „ok” , de ameddig olyan erkölcsi környezet van, ami valahogy mindig megtalálja hogy hogyan lehet rosszul felhasználni, addig a tudósk igenis felelősek abban hogy mit adnak az őrültek kezébe.

  9. 2: „A modern tudomány is ilyen… amint felfedeznek valamit, rögtön “levédik”, hogy másnak ne lehessen haszna belőle.”

    A tudomány nem csupán a szabadalmaztatható dolgokról szól, az alapkutatások jellemzően nem járnak ilyen eredményekkel. De még a szabadalom is publikálással jár, csak éppen átmeneti (20 év) védelmet kap a szabadalom bejegyzője a hasznosításra, a 20 év letelte után viszont közkincs a találmány/technológia.
    „Például 2015 márciusában lejár a RoundupReady technológia szabadalmi védettsége, vagyis három hónap múlva bárki teljesen szabadon használhatja a Monsanto szabadalmát, anélkül, hogy bármilyen jogdíjat fizetne nekik.”
    http://criticalbiomass.blog.hu/2014/12/15/ingyen_gmok
    (Most már csak 1,5 hónap)
    Ellenpélda mondjuk a Coca Cola, vagy az Unicum receptje, amik viszont nincsenek szabadalmaztatva, csak épp titokban tartják, hogy más ne tudja reprodukálni, és így 20 évnél sokkal tovább tud az adott vállalat hasznot hajtani a receptből, mert az sosem válik közkinccsé, amíg sikerül megőrizniük a titkot.

    „Autóbalesetben az USA-ban utóbbi 50 évben legalább 2 millió ember halt meg… Ezt megduplázhatjuk, ha hozzátesszük a világ többi részét… (persze, ez sem a fejlesztők bűne)”
    Az autógyárak meg gőzerővel fejlesztik az egyre biztonságosabb járműveket, mert a vevők egy jelentős részénél ez egyre fontosabb tulajdonság a vásárlási döntésnél.
    Arról nincs statisztikád, hogy az autók használata előtt hányan haltak bele abba, hogy leestek a lovukról? Azért esetleg nem hibáztatod a lovakat háziasítókat?

  10. 6:

    az elfogadás az én értelmezésemben nem azt jelenti, hogy engednem is kell a (szerinted) hülyeséget, mindössze azt, hogy élj értékrended szerint, alkoss, teremts, ne azzal töltsd a sját idődet, hogy mások számodra elfogadhatatlan dolgai miatt őrlődj és szenvedj, mert akkor tele leszel negatív gondolatokkal, ami számodra lesz végül hátrányos. A gondom ott van ezzel az ezoterikus megközelítéssel, hogy míg egy hit rendszer esetében a tagok számára van egy világos útmutatás a közösségük által kollektívan elfogadott értékrendről (ennek külső szemlélő általi jó vagy rossz megítélést most ne firtassuk), addíg az ezoterikus megközelítés nem definiál ilyet (mit pl a tízparancsolat), azaz nem mondja meg, hogy mit akarj, csak azt, hogy mit ne akarj. És itt van a bökkenő, mert előre lépni az tud, aki tudja mit akar, és nem árt, ha a ezek az akarások a közössége számára nem ellenszenvesek, mert ugye hiába akarsz valamit, ha az ellenszenvet vált ki, és a társaid betartanak, akkor ugyanis nem jutsz előbbre, na ezért veszélyesebb az ezoteria, mert arra tanít, hogy hagyd, hogy mindenki azt tegyen, amit akar, na de ez lehet az érdekeid ellen való is… És az is biztos, hogy ez az ezoterikus megközelítés egyének elemi szintjén tartja a társadalmat, miközben bizonyos érdekközösségek (politikus, bankár) nagyon is összefognak, hogy kényelmesen élősködhessenek ezeken a mindent békésen elfogadó ezoterikus lelkeken 🙂

  11. 7. Szabolcs

    „A debilekkel van a baj…”

    A debilek nem debilek.
    Nagyon is intelligensek, és értenek hozzá, hogy elfogadtassák a tömegekkel magukat vezetőként. Sőt, a tudósokat is sikerült bérmunkásaikká tenniük.

    Van egy réteg, amelyik körmönfont filozófiát dolgozott ki arra, hogy részarányuknál magasabb darabot vághassanak a tortából.

    Röviden úgy tudom elmondani, hogy egy csoport rájött, hogy a normakövető többségben a normaszegők sokkal jobb életet élhetnek, ha elfogadtatják a tömegekkel, hogy nekik mindent szabad.
    Mivel a tömegek mindig éreztek valami tisztelet az okosabbak iránt, első dolguk volt az intelligens rétegek korrumpálása… régebben a papság, mostanában a tudósok kerültek a befolyásuk alá, és nekik dolgoznak.

    Ma már a matematikán kívül nemigen van tudományág, amihez ne kellenének drága berendezések… ezért a kutatók csak azt kutathatják, amiben valakik pénzt látnak.

    Talán ezért nincs matamatikai Nobel díj ?
    (Igaz ami igaz, a matematikai kutatások is elindultak egy erősen számítógépigényes irányba…)

  12. 9. Avatar

    „Arról nincs statisztikád, hogy az autók használata előtt hányan haltak bele abba, hogy leestek a lovukról?”

    Sajnos nincs… De józan paraszti logikával belátható, hogy sokkal kevesebb.
    Először is egy lóról leesni nem jár többel, mint egy kis horzsolás…
    Aztán a lovak ösztönösen kikerülik a gyalogost, akkor is ha a lovas nem figyel.
    Az autók egyelőre még nem tartanak itt…

    Ja igen… a biztonségosabb autók.
    Sokévtizedes kutatás, és valóban, vannak eredmények.
    De „védettek”…
    Nemrég láttam egy műsorban, hogy „jön fel” a kínai autógyártás, de biztonságban még csak ott tartanak, ahol az európai autók a 80-as években.
    Tehát a biztonsági kutatások eredményeit nem osztják meg.
    A gazdasági haszon felülírja az emberi élet védelmét.
    Hát ez az. Erről beszélek.

  13. 2.
    Hmmm! Erdekes hogy a szamtalan auto baleset okozta halalt te vegeredmenyben csak a tudomany szamara konyveled el. Ahol en lakom minden Szombat es Vasarnap van egy foto az ujsag elso oldalan ahol egy alig felismerhetoen osszeroncsolt auto lathato egy (vagy tobb) ponyvaval leteritett ¨valamikkel¨. Legtobbje a ponyvak alatt levo valamiknek nem erte el a huszadik eletevet, akiket sem a tudomany ismerete, sem annak alkalmazasa, hanem a sajat maguk idiota viselkedese olt meg. Egy moron mindig talal lehetoseget arra hogy megolje magat es nem kell egy gepkocsit tenni a segge ala, ha azzal ervelnel hogy ha a tudomany nem tette volna a gepkocsik gyartasat lehetove az elhunytak meg ma is elenenek.

  14. 11:

    egyetértek abban, hogy a debilek nagyon jó szabályrendszert alkottak „demokratikus” eszközökkel. Már vitáztam másokkal is arról, hogy lehetne-e úgy élni az emberi civilizációnak itt a Földön, amit ma „utópisztikus” elképzelésnek bélyegzünk, és sajnos arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy nem igazán van bennünk a lehetősége egy korrekt, igazságos, körültekintő és előre tekintő életformának. Ilyenkor mindíg azon gondolkodok, hogy aki megteremtette bennünk a szabad akaratot, az most mint egy valóságshow-t figyel bennünket és jól szórakozik, vagy veri a fejét a falba csalódottságában? (Mert szerintem a teremtésben mindíg a teremtő tükröződik vissza, legyen az egy étel, egy eszköz, vagy maga az emberi civilizáció)

  15. 10.
    Az ezotéria nem hiszem hogy elemi szinten tartja a társadalmat. Inkább konzervàlja a kialakult viszonyokat Bàr kényelmes hitnek tartom, nem müvelem.
    De azzal a gondolattal szívesen eljàtszok hogy vissza kellene fogni magukat az embereknek egymás meggyözésében / vonatkozik ez a különféle àllamokra,vallàsokra is/ erössebb kutya b…k alapon.
    Mikor szűnik meg a hierarchia? Lehet 1000 év múlva sem tudja megvàlaszolni senki. De lehet kísérletezni.

  16. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy ha jobban akarunk élni mint a korábbi generációk, ha tovább, kényelmesebben, biztonságosabban akarunk élni, akkor ez folyamatos kihívást jelent minden korban. Erre pedig mindig akadtak emberek, akik megteremtették a hozzávaló eszközöket és módszereket.
    Ez egyidős az emberiséggel, szerintem onnan számolható az emberi létezés, mióta ez jellemző rá.
    Szabolcs jól írta, ebbe a körbe tartoznak az egyszerű háztartási eszközök és egyéb triviálisnak tűnő tárgyak és eljárások. A maguk korában mind egy-egy zseniális ötletből fakadtak, amit aztán sok generáció gyakorlata vitt el a tökéletességig.
    Ilyen volt a legősibb időkben a tűz használata, majd tudatos létrehozása, a kő megmunkálása, annak különböző technikái, amelyek látványosan terjedtek el nagy összefüggő területeken.
    A maguk módján ezek is tudományos felfedezések voltak, amit aztán másoltak egymástól az emberek, közben kihasználva ezek előnyeit a maguk hasznára. Nyomai vannak, hogy nagy szerszám és fegyvergyártó központok létesültek bizonyos helyeken, ahonnan az átlagosnál jobb kőeszközök óriási távolságokra eljutottak kereskedelem útján. Szóval az sem új, hogy ezeket már akkor is felhasználták haszonszerzésre, de gyanítom, hogy többnyire akkor sem annyira a feltalálók, mint a mellettük lévő élelmesebb társaik. 🙁
    A tudomány eredményeit sok rosszra is felhasználják, de azért az alapcél mindig az életkörülmények javítása volt.
    Igaz, ez viszont egy állandó előremenekülési kényszert idézett elő, hiszen a jobban, kényelmesebben élő ember több élő utódot volt képes maga után hagyni. Ez viszont a források kimerülése felé vezetett, amire újabb találmányokkal próbáltak megoldást találni.
    Szóval a legnagyobb probléma, amit a tudomány eredményezett, a föld túlnépesedése, viszont eddig a tudomány volt az, amely megtalálta az eszközöket ahhoz, hogy ez a természetben páratlan sokasodás a táplálkozási lánc ezen szintjén ne vezessen összeomláshoz, ahogy a természet ezt meg szokta oldani a népesség túllövéseinél.
    Most már elértünk oda, hogy eszeveszett rohanás van, hogy elmaradásainkat bepótoljuk, ahelyett, hogy a népesség növekedését próbálnánk valahogy lefékezni.
    És félő, hogy lassan vesztésre állunk, az új tudományos eredmények mindig egy kis haladékot adnak, kérdés, meddig tarthat ez még?

  17. 16:
    Amíg el nem olvad az északi- sarki jégsapka.
    Utána sajnos el lehet búcsúzni a hátsófelünktől.
    Nincs az a technológia, ami egy ekkora, 2,5 millió éves időutazást kibírna, hogy a túlélésünket segítse. Pláne az ezt követő pozitív visszacsatolások beindulását…
    A Matrix továbbra is teljes kussban van, maximum közelgő gazdasági összeomlásról meg fenyegető világméretű nukleáris konfliktusról hablatyol.

  18. 12: „Először is egy lóról leesni nem jár többel, mint egy kis horzsolás…”

    Hát talán egy álló ló esetében így van, de én már számos halálos kimenetelű lovasbalesetről hallottam. Egy kis guglizással te is meggyőződhetsz róla, hogy simán lehet koponya, nyak, vagy gerinctörést szenvedni lovaglás közben, sőt lovak által eltaposott emberekről is találhatsz híreket, nem feltétlen kerülik ki az embert…

    „Nemrég láttam egy műsorban, hogy “jön fel” a kínai autógyártás, de biztonságban még csak ott tartanak, ahol az európai autók a 80-as években.
    Tehát a biztonsági kutatások eredményeit nem osztják meg.”

    Ugyebár a 20 éves védelem alapján most maximum a 94-es szabadalmakhoz férhetnek hozzá, de persze nem implementálják az összeset azonnal. A 80-as évek tudását már beépíthették, nem túl meglepő ha azon a szinten vannak a járműveik…
    Vagy épp csak a kínaiak spórolnak a minőségi acéllal, és azért gyengébbek az autóik…

  19. Nézzetek szét bármerre, a feltalálók és a tudósok tudományára alapozva lett tönkretéve a bolygó. Aki ezt cáfolni próbálja, az hívő, vagy hülye.
    (Tessék…, lehet mentegetni a tudósokat, hogy ők csak feltalálták meg felfedezték, és aztán rossz kezekbe jutott, de ez a lényegen nem változtat.)

  20. Ahogy írtam, továbbra is az egyetlen esélyünknek azt látom, hogy azonnal lebontjuk az ipari civilizációt és minden egyes atomfegyvert- és reaktort leszerelünk.
    Talán a klímaváltozás okozta 4-5-6 C- emelkedést még kibírna egy nagyon kis emberi közösség- természetesen nem mi, hanem mondjuk a a déli félteke csücskén élő őslakosok.

    19:
    Bizony- és a mai generációt meg se kérdezték pl:
    „-Akarsz-é nukleáris energiát?
    -Mér’ az mi?
    -Tök jó dolog, nem szennyezi a környezetet.
    -Tehát nincs hulladék?
    -Ja, de az van, viszont jó mélyre elássuk, oszt’ majd az unokáid unokái kitalálják mi legyen vele a következő 200.000- 1.000.000.000 évben”

    vagy

    „-Akarsz-é fosszilis energiát? Könnyen hozzáférhető, oszt elégetjük és megy a légkörbe.
    -És ott mi lesz vele?
    -Kicsit csökkenti a bolygó hőleadását. De, ameddigre baj lesz majd az unokáid unokái úgyis kitalálják mit csináljanak vele.”

    És akkor az összes szar visszahullott még az ő fejükre (is) büntetésként.

  21. 20:
    Hát… atomerőmű közelében lakni nem életbiztosítás. Tudja valaki pl., hogy az atomerőműveket nem lehet csak úgy kikapcsolni, rövid idő alatt leállíthatatlanok? Ha valamilyen felfordulás, áramszünet van, akkor szépen leolvadnak. (Majdnem 500 van a Földön)
    Még elrettentőbb példa a tudomány gőgjére a DNS-nyomtató, amivel a tudósok kotyvalékokból bármilyen új életet tudnak teremteni, egy teljesen új genomot össze tudnak barkácsolni. Aztán majd ha egy ilyen a Földön sohasem létezett szörnyszülött egy egyszerű hétköznapi vírus genetikai állományát módosítja (persze véletlenül), akkor majd csönd lesz, mint a ‘Legenda vagyok’-ban.
    Netán ismer valaki olyan tudóst, aki bármilyen morális okra vagy veszélyre, vagy bármire hivatkozva megpróbálta visszavonni azt, amit felfedezett?

  22. 19.

    Na… mit gondolsz hogy a himlo oltast amit kaptal gyermek korodban azt nem egy tudomanyos kutatas eredmenyenek koszonheted? Gondolod hogy az Ebola jarvany csak szepen elfog tunni a Fold golyobisrol tudosok segitsege nelkul? Van egy jo meleg telikabatod? Gondolod hogy a kulonbozo tudomanyok ismerete es beavatkozasa nelkul az osember altal viselt medvebor meleg szovetbol varrott kontosse valtozott nekunk?
    Es – legalabb is azok szerint akik ismernek – en nem is vagyok hulye….

  23. 21;
    Mit gondolsz miert fogja Nemetorszag ,Svajc,Belgium (es talan Ausztria,Olaszorszag)
    2022-ig lealitani az osszes atomeromuvet?

  24. 20.

    Az ipari civilizáció nem hagyja hogy bárki is lebontsa a bolygó megmentése érdekében. Ez így működik. Csak akkor àll meg ha összeomlik magától, mikor már mindent felélt maga körül. Kivitelezhetetlen lenne hogy mindenki akárcsak egy hónapra „letegye a lantot”EGYSZERRE
    Minden vallàs, politikai,tàrsadalmi berendezkedés addig létezhet amíg a hatalom hierarchikus érdekeit szolgálja. Sajnos

  25. Nekem is van több olyan ötletem ami ember ölésre képes,de szándékosan nem publikálom,írom le,csinálom meg mert én jobbítani akarom a világot,nem rombolni. Más emberekben ez az erkölcsi korlát nincs meg, és pár 100 ezer USD-ért megcsinálnák…

  26. Kropi 36

    „nem erte el a huszadik eletevet, akiket sem a tudomany ismerete, sem annak alkalmazasa, hanem a sajat maguk idiota viselkedese olt meg. ”

    De ha nem adsz a kezébe olyan 100 lóerős valamit aminek se az erejével, se a működésével nincs tisztában, akkor legfejjebb a lóról esik le, és eltöri a kezét.
    Pontosan errőll van szó.
    A tudomány és a technika olyan emberek kezébe ad olyan dolgokat, amiket nem kellene…
    A szerencsétlen, aki odalépett a papa BMW-jének, csak néhány életet kockáztat…
    De a politikus, vagy a befektető, milliókat… legyen az atombomba/erőmű, génkezelt cuccok, vagy csak a kipufogógázztól változó klíma.
    De egyik se lenne ENNYIRE veszélyes önmagára vagy a környezetére, az őket és vágyaikat lelkesen kielégítő tudós társadalom nélkül.

  27. Kedves tudományellenes kommentelőknek javaslom, hogy a mai éjszakát töltsék a szabadban, tűz nélkül, sátor és esőkabát nélkül, hálózsák nélkül, és még pálinkás üveget se vigyenek. 😉 Mert ezek mind a ‘tudomány eredményei’. Ha ne adj isten ezután megbetegednek, remélem, nem mennek a gyógyszertárba antibiotikumért, csak a rétre gyógyfüvekért. 🙂

  28. 16. hubab

    „hiszen a jobban, kényelmesebben élő ember több élő utódot volt képes maga után hagyni. ”

    Ennek ellentmondani látszik, hogy a legkényelmesebben élő fehér ember a kihalás felé tart, és a legszegényebbek, meg hatalmas sebességgel szaporodnak.

  29. 27. Observer

    „Kedves tudományellenes kommentelők…”

    Szerintem te is tisztába vagy vele, hogy övönaluli amit kérsz.
    A 60-as évek eufóriája után idő kellett ahhoz, hogy rájöjjön az emberiség erre érzékenyebb fele, hogy a legtöbb „forradalmi” újítás az parasztvakítás, és csak egyesek zsebeinek megtömésére, hatalmának növelésére való.
    Be vagyunk etetve, rá vagyunk szoktatva… nyilván nehéz ügy.
    De ettől még nem szeretjük a Nagy Testvér kritikátlan szolgálóit.

  30. 27:
    Nem a tudománnyal van a baj, hanem a mindenhatóságában vakon bízókkal
    -egy dolog, hogy saját magunknak kényelmes lett tőle az életünk, de minden más irányt elég takaréklángon tartottunk.
    Az ipari méretű, a CSAKIS a mi kényelmünkre kihasználásával…

    24:
    Egyébként nem hiszem, hogy teljességgel lehetetlen lenne leállni az ipari civilizációval:
    Fukushima előtt még fel sem merült volna, hogy kb 50 atomreaktort csak úgy kivonjunk a forgalomból.. Most meg már csak zajlik- és nem véletlenül.
    Programozott összeomlásra van szükség.
    A Szovjetunióéhoz hasonló, de globális szinten…
    Viszont ehhez szükséges, hogy a rendszer kiszolgálói- különösen az erőszakszervezetek- is kilépjenek végre az elektronikus hallucinációk és technológiai fantáziák világából.

  31. 28: Attila (PV)
    Az igaz, hogy főleg a szegények szaporodnak, de ők is a modern egészségügy vívmányai révén, meg a technika segítségével megtermelt élelmiszereket fogyasztva.
    Ha ezek nem lennének akkor nem maradnának életben, és volna nagy sírás-jajgatás az embertelen körülmények miatt.
    Ne mond, hogy e technika nélkül itt tartana az emberiség létszáma…
    Na ezt a népességrobbanást nem tudják valahogy megállítani.

  32. A tudomány csak akkor szolgálná a KÖZ (értsd emberiség) érdekét, ha a PIAC KÖZELÉBE SE engednék. Amíg a k+f forrásokat magáncégektől is kaphatják a tudósok, ha ezek még kutatóintézeteket is finanszíroznak (esetleg közpénzek bújtatott bevonásával), akkor a kutatások profitorientáltak lesznek, a kutatási eredményekre azonnal szabadalmat kérnek, és a közösségtől elzárják. (Intő példa van elég, pl. nemrégen, amikor egy feltérképezett , és nem mesterséges génállomány-szekvenciára akart egy magáncég szabadalmi jogot kérni… talán meg is kapta.) Nem hiszem, hogy sokan tudományellenesek lennének, ha az jó, közösségi célt szolgálna, és nem szinte azonnal a profitról szólna – NAGYON sokszor ellenünk.
    Abban hinni, hogy a tudomány majd megoldja, meg szebbé teszi… is felér egy vallással.

  33. 26.

    Ejnye …ejnye…csak nem mondod hogy a tudomany felelos azert amikor egy idiota megoli magat amikor 120kmh -val belehajt egy 50kmh zonaban levo eles kanyarba?
    Javasolnam hogy nezd meg az erem masik oldalat is amire egyszeru peldakat hoztam fel a 22. alatt talalhato megjegyzesemben. Csupan a himlo (smallpox) kikuszobolese egesz biztosan mar sokkal tobb ember eletet mentette meg mint amennyi elpusztult mind a ket vilaghaborut osszeteve.
    Hany angolkoros gyerek van ahol te laksz? Nem tudom hany eves vagy, de amikor en iskolaba jartam a negyvenes evekben volt ketto a kb husz osztalytarsaim kozul akik csak egy vas abronccsal a labszarukra szerelve voltak nagynehezen jarni. Ezek a vas abroncsok nem tuntek volna el majdnem olyan gyorsan mint egy fing a hoviharban maguktol ha Dr Salk ne jott volna ra hogy mit kell tenni ennek a vilagszerte ismeretes atoknak a kikuszobolesere.
    Aki pesze minden forintot a fejevel lefele tesz az asztalra az csak az irast latja es ezen az alapon allitja hogy forintoknak csak iras oldaluk van….

  34. 31:
    A népességrobbanás problémáját természetes kihalással egy-két generáció alatt meg lehetne oldani, a közösségeket önellátóvá lehetne tenni – ha erre meg lenne az akarat.
    Viszont akkor a Monsanto meg a Bayer kinek adná el a sok szemetet?

  35. 34: Csak az a baj, hogy nincs időnk egy két generációra, annál már sürgősebb a probléma. 🙁

  36. 34.
    Azoknak akik suttyomban elosegitik a termeszetes kihalast…. he-he-he….(Szmajli helyett)

  37. 32: Mvm9, „a kutatások profitorientáltak lesznek”

    Itt a lényeg. Honnan van a profit? Tőled, tőlem, meg a többi ide írogató embertől, mert megveszünk mindent, amit elénk tesznek. Nem a tudós hibás, nem a gyáros, nem a kereskedő, hanem a VÁSÁRLÓ! Az egyszerű ‘kisember’, mert kell neki a kényelem, a biztonság, a sok és olcsó kaja, a csecsebecsék.

  38. 29. „Szerintem te is tisztába vagy vele, hogy övönaluli amit kérsz.”

    A változásban az önkontrollnak is nagy szerepe lenne. De először csak fokozatosan, nem kell mindjárt beleugrani a mélyvízbe. Például ki lehetne dobni a számítógépet a szemétre és többet ide nem kommentelni. Attila, lehetsz te az első, aki elkezdi. 😀 A számítógépezés különösen környezetterhelő folyamat, nem kevés áramot eszik és a gyártása anyag és energiaigényes. Helyette lehet könyvet olvasni vagy kimenni a friss levegőre sétálni. 😀

  39. 19:
    Igaz, de tudományos érdeklődés nélkül ma is a kőkorszakban élnénk, illetve én már 50 éve halott lennék. 🙁

    21:
    A reaktorok leállíthatók, de a hűtést fenn kell évekig tartani.

    26:
    Te született zsarnok vagy. Ugyanazt teszed, amit a diktátorok. Elképzelik, hogy mi a jó a társadalomnak és azt ráerőszakolják. Nem a bedrogozott, nagykorú felelős azért mert 120-al nekiment egy fának, hanem az, aki feltalálta a robbanó motort. Tehát ne legyen robbanó motor, hogy a felelőtlenek tovább drogozhassanak. zseniális megoldás.

    29:
    Francokat övön aluli! Vizet prédikálsz és bort iszol. Az ország teli van üres tanyákkal. Menj oda lakni, és élj tudományos eredmények nélkül.

    32:
    Ha a nagy gyógyszergyárak nem finanszíroznának kutatásokat, az átlagéletkor 20 évvel lenne alacsonyabb. Életbevágó fontosságúak a szintetikus inzulin, vérnyomás csökkentők, antibiotikumok, és még soro9lhatnám.

    33:
    +1

  40. 38.
    Pont erre gondoltam én is! A tudomány sok-sok mai vívmánya nélkül is jól elvoltak az emberek régen. Például senki sem panaszkodott, hogy: Milyen jó lenne már, ha feltalálnák a mikrosütőt, vagy: Milyen jó volna már egy 4G-s telefon! E-mailt vagy sms-t sem akartak sokat küldeni…, ezzel együtt a régebbi, lassúbb élettempó egyáltalán nem biztos hogy rosszabb volt. Részemről az első lépéseket már évekkel ezelőtt megtettem a mikró és a kábeltévé kihajításával, és ma már egyáltalán nem hiányoznak.

    37.

    „Nem a tudós hibás, nem a gyáros, nem a kereskedő, hanem a VÁSÁRLÓ! Az egyszerű ‘kisember’,”

    Az egyszerű kisember tudatlan… a tömeghez, a manipulált és irányított trendekhez próbál igazodni. Nehogy már az ő nyakukba varrjuk a felelősséget.
    Az elit a hibás, mert átlátja és működteti a rendszert.

    39.
    A nagy gyógyszergyárak azért finanszírozzák a kutatásokat, mert rájöttek, hogy sokkal nagyobb üzlet vérnyomáscsökkentőket, szintetikus inzulint stb. évtizedekig eladva meghosszabbítani az emberi életet, annál, mint hogy azt propagálják, hogy az emberek eleve egészséges ételeket fogyasszanak, egészséges környezetben éljenek. Képmutatás.

  41. http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2921758/Privacy-dead-Harvard-professors-tell-Davos-forum.html

    Margo Seltzer, a Harvardi Egyetem professzora arra figyelmeztette a Világgazdasági Fórum résztvevőit Davosban, hogy a miniatűr moszkitó drónok egy napon képesek lesznek erőszakkal megszerezni a DNS-ünket a kormány és a biztosító társaságok nevében. A szúnyog méretű robotok állandóan figyelemmel kísérhetnek konkrét személyeket, valamint begyűjthetik a DNS-üket és a biometrikus adataikat a kormányok és a vállalatok megbízásából.

    „Ez nem meg fog történni, hanem már jelenleg is működik,” – mondta Seltzer.

    http://endtimeinfo.com/wp-content/uploads/2012/06/mosquito.jpg

    Soha nem lesz senki másnak módja megfizetni a tudományos kutatásokat, csak a hadiiparnak, erőszakszervezeteket képviselő politikusoknak és a multinacionális vállalatoknak. Soha nem fogják az emberiség javára fordítani. Legfeljebb nem kell katonákat küldeni Maliba, Nigériába, csak küldenek néhány raj szúnyogot ebola vírussal felszerelve. Hullanak majd az olajmezők felett élő népek, mint a legyek egyetlen puskalövés nélkül. Még csak fehér orvosokat ápolókat sem kell veszélyeztetni és Boko Haramot, meg ISIS-t sem kell hozzá pénzelni.

    A tudós meg mossa kezeit. Mi mást is tehetne…

  42. 37. Observer

    „Nem a tudós hibás, nem a gyáros, nem a kereskedő, hanem a VÁSÁRLÓ! Az egyszerű ‘kisember’, mert kell neki a kényelem, a biztonság, a sok és olcsó kaja, a csecsebecsék.”

    Szerintem fordítva.

    A tudósok teremtették meg az igényeket a sok kütyűhöz…
    Igaz, nem volt könnyű.
    Nyugaton 400 évbe tellett mire kiverték a parasztból a hagyománytiszteletet és nyálacsorgó konzumidiótát csináltak belőle.
    Elkergették földjeikről, mert nem hoztak elég hasznot új földesuraiknak…
    Ezért azok inkább gépeket alkalmaztak. Aztán beterelték a tömegeket a városokba, ahol vagy 150 évig állatként dolgoztatták őket napi 16-18 órában, amíg minden emléküket elvesztették a természetközeli közösségi élettől.
    Innen, gyakorlatilag a Stockholm szindróma alapján megszerették uraikat, akik olcsó alkoholokkal, látszat engedményekkel vakították őket, és engedelmes munkerőálatokká váltak… Aztán minden jó lett amit kaptak… Örültek az ehetetlen konzerveknek, a tejpornak, a bébitápnak, és kritika nélkül vettek mindent amit uraik adtak nekik… A mai plázazombi pontosan arra van kondícionálva, hogy engedelmes fogyasztó legyen.
    A TV meg a média azért lett kitalálva, hogy ne lehessenek saját gondolatai…
    Persze ÍGY a „kisember” elhiszi, hogy neki jó az atomerőmű, a génpiszkált kaja, az E számokkal teli ipari hulladékok, meg az évente kicserélendő technikai kütyük, amivel egyre kevésbé tud lépést tartani.
    Őszintén… tényleg jó, ha az okostelefon tud mindent az ember meg semmit?
    Most olvastam, hogy a legújabb BMV (autó), az utas súlyából kiszámítja hogy hány éves a gyerek és a McDonalds előtt lelassít, és megkérdezi a vezetőt, hogy nem kell-e uzsonnáznia a gyereknek?
    Meg hogy az utcán intelligens plakátok, kamerával felszerelve felismerik, hogy a tavalyi divat szerint vagy öltözve, és személyre szóló hirdetésben hívják fel a figyelmedet hogy a szemközti üzletben mit vásárolj ?

    Akkor hinném el hogy a „kisember” akarja ezt a sok szemetet, ha a reklámmal azonos mennyiségű és kifinomultságú információ próbálná lebeszélni a fogyasztásról.
    De így, nem csoda, hogy elfárad, és már meg se próbál ellenállni.

  43. 38. Pugacsov elvtárs

    „Életbevágó fontosságúak a szintetikus inzulin, vérnyomás csökkentők, antibiotikumok, és még soro9lhatnám.”

    Persze hogy életbevágó.

    Itt egy gondolatkisérlet:
    Egy nagy gyógyszergyár főkönyvelője vagy.
    Két tudományos eredmény van előtted az asztalon.
    Az egyik egy egyhetes kúrával 250 ezer forintos áron megszünteti a cukorbetegséget, a másik pedig egy 100 ezer forintos inzulin pumpa havi 5 ezer forintért inzulinnal… életfogytig elviselhetővé teszi a cukorbetegséget…
    Te melyiket választanád ?

    Mert a fogyasztási cikkekben évtizedek óta működik a beépített elévülés a gyors forgás érdekében… És azt is elhiszem, hogy komoly tudományos kutatások kellenek ahhoz, hogy eg alkatrész a kívánt időben romoljon el…
    És ahogy ez a módszer hatalmas hasznot hoz az autógyáraktól a cipőgyárakig az egész termelésnek, nehezen tudomm elképzelni, hogy a gyógyszergyártásban és a gyógyászatban ne így lenne…

    A másik gondolatkisérlet:
    Képzeld el, hogy az USA-ban holnaptól mindenki elkezd egészségesen táplálkozni.
    Szerinted mekkora hatássl lenne a gazdaságra?
    Az élelmiszeriparra, a húsiparra, az egészségügyre, meg a többire…
    Amire ekkora ipar épült, azt nem hagyják könnyen kicsúszni a kezükből…

    És mindezt kemény izzadságos tudományos kutatómunka előzte meg…

  44. 42: Attila (PV), „A tudósok teremtették meg az igényeket a sok kütyűhöz…”
    Ez olyan tyúk és tojás kérdése. Egyértelmű, hogy az „ember” kereste azokat a ‘dolgokat’, amik az életét biztonságosabbá és könnyebbé tették. Erre ráerősített elég tisztességesen a ‘kapitalizmus’. Ennek mindenestül a hozadéka, hogy túlszaporodtunk és eléggé taccsra vágtuk a bolygót.
    De ez az egész emberiség felelőssége, visszamenve egészen az első pattintott kőeszköz-készítőig.
    Nem kell elfogadnod a könnyebb életet, dönthetsz szabadon. Mindenki dönthet szabadon. /Mint a frankhiteleknél… /

  45. 43. Én ilyet a 38-ban nem írtam. Amit viszont írtam, arra nem reagáltál. A számítógép nem életbevágó fontosságú. Tibor bá’ 39-es felvetésére sem reagáltál. Miért nem sétálsz inkább a friss levegőn számítógépezés helyett vagy olvasol egy érdekes könyvet? Biztos emlékszel a Hupikék törpikékből Okoskára. Ő jut rólad eszembe. 😀

  46. 44.
    „Nem kell elfogadnod a könnyebb életet, dönthetsz szabadon. Mindenki dönthet szabadon. /Mint a frankhiteleknél… /…”

    Ez a hozzászólás eléggé cinikus.

    Ha az a véleményed, hogy az átlagember döntési helyzetben volt (van), és nem azért tartjuk fent az államot, a szakértőket és a vezetőket, hogy az orruknál fogva vezessenek bennünket, akkor rossz úton jársz. Amennyiben világosan és közérthetően elmagyarázta volna valaki a „frankhitel” kockázatát, azonkívül a többség tisztában lett volna a nyomott CHF-fel, a munkaerőpiac átalakulásával, a szerződések egyoldalú csűrés-csavarásának lehetőségével, és nem nyomták volna az összes médián a lakáshitel-lózungot, akkor sokkal kevesebben ugrottak volna bele, és nem kaszálhattak volna akkorát azok, akik ez az egészet kitalálták. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy rabló államnak, ahol az elit soha senkinek nem tartozik elszámolással, nem érdeke, hogy a polgárok gondolkozzanak, szabadon és felelősen dönthessenek. Nem is teszik.

  47. 46. Azok sem változtatnak még a saját portájukon sem, akik látják a bábmestereket a színfalak mögött. Mert ha róla van szó, akkor izé, de hát nem is úgy, meg különben is, ez nem számít és a többi. 😀 Ide még összeesküvés sem kellene, elég az emberi gyarlóság, ugyanoda jutunk, persze összeesküvések nélkül biztos jóval tovább húztuk volna.

  48. 44. Observer

    „Egyértelmű, hogy az “ember” kereste azokat a ‘dolgokat’, amik az életét biztonságosabbá és könnyebbé tették.”

    Nem annyira egyértelmű.
    Max Webber, a kapitalizmus kialakulásáról szóló könyvében világosan kifejti, hogy a középkori parasztot nem lehetett meggyőzni, hogy „haladjon” a korral. Még dupla fizetésért sem volt hajlandó 50%-al többet dolgozni…
    Ahhoz, hogy az ember biztonságra és könnyebb életre vágyjon, előbb mindkettőt el kellett tőle venni, és apránként visszacsepegtetni neki, hogy még hálás is legyen érte.
    Ez volt a vadkapitalimus, a földekről való elkergetés meg a 18 órás munkanap…
    Az hogy az embernek mi a jó, évezredekig a saját tapasztalataiból tudta… de pár generáció óta a médiában mondják meg neki, reklámok meg tudományos ismeretterjesztők formájában…

    Én emlékszem arra, hogy nagymamámnak vettünk egy TV-t, és büszkén vittük le neki falura. Beállítottuk neki, antennával, mindennel… Onnan tudtuk, hogy soha nem nézi, hogy egy terítő volt rajta, ami lelógott és majdnem teljesen eltakarta a képernyőt, a tetején meg egy cserép virág volt.
    Építettünk neki zuhanyozót… azt se használta… lavórban mosakodott, és lábasban melegítette a vizet hozzá…
    Akinek az agyát nem mossák át, annak nem mindig kellenek „kényelmi” eszközök.

  49. Attila!
    Sikerült elérned, hogy a te hozzászólásaidat el se olvasom. Így válaszolni se tudok, de nem is akarok. Megnézem viszont, hogy honnan osztod ezt az antikapitalista észt.
    Hoppá! France Régió: Rhône-Alpes Mikért nem mész át Észak Koreába? 😀

  50. 48. es elv tarsaihoz…

    Nos ez a blogging nyaj mar megint jol eltert a Tibor ba´ altal colopre szogezett tablajanak iranyabol amire ¨Tudomanyt¨ irt az oreg.* Koszonet a magatok fajta szofosoknak akiknek mindig viszket a fenekuk es alig tudjak kivarni az alkalmat hogy az adott lo hatarol egy mas paripara ulhessenek fel es azt kezdjek el ostorozni.

    No, ha mar itt vagyunk en is iranyt valtok es megjegyzem hogy nekem ugy tunik hogy nektek halvany fogalamatok sincs a kapitalizmus szamtalan pozitiv oldalarol, ha van fogalmatok egyaltalan a kapitalizmus valodi lenyegerol. Ti osszetevesztitek a kapitalizmust a kapzsisaggal aminek termeszetesen semmi koze sincsen az elobbihez. Vannak/voltak kommunista kapzsik ugyanugy mint kapitalista kapzsik es meg ¨izmus¨ nelkuli kapzsik is. Kapzsisag az nem egy adott rendszer tulajdonsaga hanem emberi tulajdonsag. Azt pedig ostorozhatod amig akarod ugyanolyan eredmennyel mint varni a napot amikor a jeg langra fog lobbanni. …

    *Minden esetre ahogy en ezt mint egy 79 eves taknyos kolyok latom. (he-he-he.)

  51. 50:
    A szmájlitg úgy kell csinálni, hogy egymás után írod a kettős pontot és a nagy Dé betűt. Ezeket : D, de szorosan egymás mellé.

    A kapitalizmus kb a múlt század közepéig a teljes társadalom részére kedvező volt, azóta egyre kedvezőtlenebb.

  52. 51.

    Koszi szepen a szmajlira vonatkozo felvilagositast. Amig ra nem jovok hol kaphato a szep kerek sarga szmajli amit te teszel fel alkalmankent ezzel kell megelegednem. 😀 <-

    (Hoho! hoho! Te honnan jottel ide, amikor en csak a vacak szamjlit tudtam hogy kell ide tennem?

    Szerintem a baj nem a kapitalizmus ¨testevel¨ hanem annak a csibesz onzo vezetoi altal eltorzitott ¨arcaval¨ van. Amikor en elmentem dolgozni egy olaj kitermeleshez alkalmazott szerszamokat gyarto Amerikai ceghez, rovidesen (csak egy rovid ideig tarto) ¨recession"(mifene lenne ez magyarul?) jott be az olaj iparba.
    A kapitalista Mr B., aki a vallalatot alapitotta es 100%ban birtokolta akkor minden alkalmazottnak kuldott egy SZEMELYESEN ALAIRT levelet (az idoben kb 500+/-) amiben mondta hogy mivel az uzlet nehezebb helyzetbe jutott le fogja csokkenteni a heti 40 ora munkaidot 37-1/2 orara mindenkinek hogy ne kelljen senkit kitennie az utcara. Ugyan akkor azt is megigerte – es betartotta szavat – hogy a maga evi fizeteset nem veszi fel addig amig a helyzet nem fordul jobbra. Ez a kapitalizmusnak az emberi arcat mutatta be nekunk akkor.

    Evekkel kesobb, mikor mar felkuzdtem magam egy kozepesnek szamito vezeto pozicioba es Mr B. halala utan a ceg reszvenytarsasag lett, egy szminariumon kellett reszt vennem ahol egy alig ket harom eve egyetemet vegzett ¨bean counter¨ konyvelo palanta magyarazta nekunk a ceg jovobeli ¨strategiajat", tobbek kozott megjegyezve hogy ahoz milyen friss gondolkozas lesz szukseges amire 40-en feluli emberek mar nem alkalmasak. Korulneztem kollegaim soraiban es egyetlen egy kozulunk sem volt 40-en aluli es egyetlen egyikunk sem toltott kevesebbet mint tizenot-husz evet a cegnel. A bean counter baratunk megvarta az ev vegi bonuszt ami utan lovat cserelt es elment egy masik ceghez predikalni a ceg jovobeli strategiajat.
    Ez a kapitalizmus onzo csibeszek altal eltorzitott arcat mutatta be nekunk.

    Sajnos, az elozobol nem igen lehet sokat talalni – ha lehet egyaltalan – amig a masodikbol egyre tobbet. De szerintem ez nem maganak a kapitalizmus alap elvenek tudhato be.

    Na! Tibor ba´ ugylatszik hogy most mar nem csak Big Brother figyeli tevekenykedeseimet!!!!!!Koszi a szep sarga szmjalit, de hol talaltad azt! 😀

  53. 41: Szerintem ez a szúnyog drón erősen fotosop gyanús…

    „Soha nem lesz senki másnak módja megfizetni a tudományos kutatásokat, csak a hadiiparnak, erőszakszervezeteket képviselő politikusoknak és a multinacionális vállalatoknak. Soha nem fogják az emberiség javára fordítani.”

    Erről jut eszembe, hogy az internet is katonai kutatás-fejlesztésként született meg, aztán mégis elég jelentős haszna van az emberiség számára, érdekes módon még te is használod…

  54. 52:
    Megírtam, hogy előtte, utána space-nek kell lenni. (kijavítottam)

    Kösz, hogy leírtad személyes tapasztalatodat. A korábbi tulajdonos nem volt jobb kapitalista, mint a másik, ő ezt a hozzáállást magára nézve kedvezőbbnek gondolta. Az igazi okok viszont mélyebben vannak. Pl. Az automatizálás és kereslet csökkenés miatt a sztrájk már nem hatékony. – A köznép alapos lenyúzásának egyenes következménye, hogy nincs kereslet, ami termelés visszaesést jelent, ami elbocsátást jelent, ami kereslet csökkenéssel jár. – Gondolkozz el rajta.

  55. 54.

    Teljesen igaz, de ugyanakkor a tulaj hozzaallasan keresztul kedvezobb helyzetet biztositott minden alkamazottjanak akik kozul tobbunknek a kiutat is mutathatta volna ugyan annyi fizetes koltseg megsporolasa erdekeben. Igy mindenki kapott egy falatot a libacombbol es senkinek nem kellet cipot koptatni arra hogy talaljon egy uj allast, meghozza egy ¨recessios¨idoben. Mr B. kapitalista volt de nem felejtette el hogyan kell embersegesen viselkedni amikor egy lyukkal rovidebbre kellett huzni a nadragszijjat. Biztos nem kell reszleteznem mi lett volna bean counter haverunk megoldasa….
    Egyebbkent minden mas megjegyzeseddel 100%-ig egyet ertek. Remelhetoleg mar nem keso hogy valaki kitalaljon egy uj ¨izmust¨ mert nem a fogalma, hanem a viselkedese a ma letezo kapitalizmusnak jol elbaszta a vilagot.

  56. 55:
    Már nincs idő újabb izmus kipróbálására. Az emberiség az út végére ért, ami téged és engem nemigen idegesít, de sok fiatal nagyon meg fogja szívni mielőtt végleg bedobja a törülközőt. — Elgondolkoztál már azon, milyen mázlisták, akik 1930-40 között születtek?

  57. Mint egy II vilaghaborut, ostromot , es a forradalmat atelt ´36-os oreg fasz en semmi penzert nem szeretnek ma fiatalabb lenni mint vagyok. 😀

  58. 49. Tibor bá’

    „Megnézem viszont, hogy honnan osztod ezt az antikapitalista észt.”

    Elég vérszegény ellenvetés.
    Ugyanis onnan osztom az észt, ahol VAN kapitalizmus, méghozzá annak a legkiforrottabb, legtipikusabb verziója, és lehet látni annak minden megnyilvánulását.

    Ha onnan osztanám az észt, ahol csak a hírekben meg könyvekből eseleg mint gyarmat ismerhetném a kapitalizmust, talán jogosabb lenne a kritika.

    A másik meg szintén nevetséges, az, hogy „lojálisnak” kellene lennem, mert „ennek az országnak a kenyerét eszem” megint elég soványka… Vállalkozóként én inkább adok az országnak, (munkát, fizetést) mint kapok.

    Tehát joggal kritizálhatom mind történelmi, mind napi politikai szinten akár a gazdasági, akár a tudomány korrumpálásában betöltött szerepét, részben mert testközelből látom részben mert nem „ingyen” haszonélvezője vagyok.

  59. 53. Avatar

    „41: Szerintem ez a szúnyog drón erősen fotosop gyanús…”

    Nem tudom, ez a cikk az infowars.com-on nem tűnik túl megbizhatatlannak és ott is ez a fotó van, de van egy hivatalos videó a Harvardról, 2008-as ott is látható egy ilyen moszkitó-drón, ugyanolyan kicsi, csak kezdetlegesebb. 7 év alatt már korszerűsíthették.

    Harvard Microrobotic Fly:

    Amit meg az internetről mondtál: persze hogy én is használok mindent a repülőtől az autón át az internetig. Én a tudományt és a tudóst sem vádolom semmivel, hiszen azt teszi, ami a dolga, viszont elgondolkodtató, hogy ha módunk lett volna az ipari forradalom kezdetén választani: az életünket megkönnyítő technika + az emberiség kipusztulása, valamint az egyszerű élet között – (gondolok itt Bhután egy főre eső boldogság indexére :D) – ami földi bioszféra fennmaradásának záloga még több évezredig, akkor én minden további nélkül az utóbbit választottam volna. Persze én nőből vagyok, aki a gyerekeiért ugye érdemmel vagy érdemtelenül mindent megtesz…

    Enrico Fermi 1953-ban azt mondta, hogy egy technikailag fejlett civilizáció néhány évszázad alatt elpusztítja önmagát, ha a Föld keletkezése és a technikai civilizáció kialakulását itt a Földön 24 órának vesszük, akkor most tartunk az utolsó másodpercben.

    Mégiscsak a tudomány okozta azt, hogy most itt tart az emberiség és nem tud odébbállni, mint a maják vagy Angkorból a khmer nép, amikor ott tönkretették a környezetüket.

  60. 60:
    Azért nem biztos, hogy ilyen tudatosan néznéd a jövőt, ha arról lenne szó, hogy elutasítanád-e azt, hogy a tudomány révén nem kell a szülő nők nagy százalékának szembenézni azzal, hogy nem éli túl a szülést, vagy a gyermekét élete első éveiben elviszi valami jelentéktelen betegség, amit ma nem is veszünk számba, és számtalan gyerekből néhány éli csak meg a felnőttkort.
    Abban a pillanatban, mikor a saját szeretteid kerülnek szóba, igen csak átértékeli az ember a nézőpontját. Márpedig a változtatások nagy része ehhez hasonló motivációkkal történt a feltalálók részéről, akik persze mind taszítottak egyet a világ szekerén a végkifejlet felé.
    Nem lehet a folyamatot megrögzött kitervelt gonoszságként értelmezni, sok jószándék is van mögötte, amiről tudjuk, hogy mi van vele kikövezve…

  61. „Nem lehet a folyamatot megrögzött kitervelt gonoszságként értelmezni, sok jószándék is van mögötte, amiről tudjuk, hogy mi van vele kikövezve…”

    Persze, hogy nem, különösen nem azoktól a tudósoktól akik azért találtak megoldásokat a betegségek gyógyítására, hogy az emberek meggyógyuljanak. (Más kérdés, hogy ma már azért arra nagyon vigyáznak, nehogy teljesen meggyógyulj… 😀 )

    Viszont mit gondoljon az ember, amikor azt olvassa, hogy a mai közgazdaság-tudomány atyja, Adam Smith szerint „Az élethez szükséges javak szűkössége gátat szab a szegények szaporodásának és a természet ezt csak oly módon tudja kezelni, ha elpusztítja azok gyermekeit.” – THE WEALTH OF NATIONS

    Igaz, Tibor bá’ mondta valakire, hogy vagy hülye, vagy amerikai, vagy közgazdász. Bocsánat, ha pontatlanul idézem.

    Amellett, hogy nem is jött be – lásd a cigányságot, vagy Afrikát, Indiát, még gonoszság is. Arról már nem is beszélve, hogy egyetemeken tanítják az okosságait a mai napig. Úgy is néz ki a világ. És ő is egyike a tudósoknak.

    Szerinted gonosz-e, vagy csak hülye?

  62. 62. Kyra
    Tudom, hogy mostanában tudománynak neveznek sokmindent, de én a természettudományok művelőit nevezem tudósnak. A közgazdaság-tudomány, irodalom-tudomány, politológia, jog, stb. művelőit nem a tudós névvel illetném, mert az mindent összezavar. Ezek ideológiákkal erősen terhelt területek, és egy csomó módszert bevetnek, ami nem tudományos módszer. A matematikai statisztika egy tudományág, de a közgazdászok nem mindig tudományos igényességgel használják, inkább azt próbálják „bebizonyítani” vele, ami nekik tetsző eredmény.

    Nehéz határvonalat húzni ezek között, mert például a biológia egyes eredményei indulatokat szítanak főleg a dogmatikusan vallásosok között (például evolúció), ezért a vallásvédők és a vallástámadók befolyásolni akarják az eredményeket, és alternatív elméleteket hintenek el a médiában, interneten, melyeknek az alátámasztottsága lényegtelen, mert a tudományosan képzetlen tömegek elhiszik, tovább osztják, érvelésben felhasználják.

  63. 63:
    Csillagos ötös! Tudom, hogy nincs szükséged a dicséretemre, de azért kijár.

  64. 63. & 64.

    Csak meg azt tennem Tibor ba´ hozzad kuldott bokjahoz hogy manapsag, amikor matematikan kivul meg kosarfonasbol es tyukszem irtasbol is lehet diplomat – sot meg doktoratust is – elerni, egyre szaporodik a hugyagyu diplomas ¨tudosok¨ szama es egyre kevesebb hitelt kap a jozan esz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük