(1552) Fejlődés oh!

Tibor bá’ online

 

~q191Anyámék az 1930-as években izéltek, mi már keféltünk, ma meg mindenki dug. Az izé, mint bármit helyettesítő szócska, kellemes találmány volt, kellő homályosítással mindent megoldott. Izé volt a közösülés, izé volt a férfi nemi szerv, izé volt a női nemi szerv, és mert bármi más is lehetett, szalonképes maradt még azokban az időkben is. És még viccelődni is lehetett vele. A szerelem három állomása (ma a szex 3 állomása lenne): Kéz az izében, izé a kézben, izé az izében.

A kefélés ennél már konkrétabb volt, és valahogy szemléletes. Végül is, ha szőrt dörzsöltek szőrrel, az lehetett egy fajta kefélés. Mára ezt felváltotta a dugás, mert hol van már a tavalyi szőr? Nem a cica vitte el, hanem a szokások átalakulása. Amit régen így kérdeztek: nyaltál már pinát? Az átalakult a diszkrét orális szexre, persze amerikai inditatásra. Kétségtelen, hogy a durva leszopás helyett az orális sokkal finomabb, csak éppen nem lehet tudni, kié az orál, és ki a fogadó. Mára ez is finomodott, amerikai mintára a legújabb ismerős férfi készségesen megkérdezi: orális vagy penetrális? Aki nem tudja, azzal közlöm, hogy ne asszociáljon a penetránsra, bár bizonyos esetekben szag van bőven elég, mert itt most penetrálásról, vagyis a behatolásról van szó. De hogyan lehet elvárni az orálisat, ha odalent van egy kisebbfajta őserdő? Ebből lett a tükörsima szeméremdob, ami sok idősebb férfinél kiverte a biztosítékot, mondván, nem vagyok én pedofil. Talán ezért, talán másért, néhány éve felütötte a fejét a „Full Bush Brazilian” ami lefordíthatatlan, de annyi világos, hogy a brazil őserdőkről lehet szó. Állítólag nem csupasz, de a szőrt se kell utána köpködni. Minden esetre ahhoz képest, hogy ez nem egy széles körben csámcsogható topik, a nyugati nők körében igen gyorsan elterjedt. Pedig a nők egy része esküszik, hogy a szőrtelenség „ott lenn” mind az orális, mind pedig a penetrális szexen sokat javít. Eva Longoria állítólag azt mondta, hogy a brazil bulit minden nőnek ki kellene próbálni.

A sok próbálkozáshoz pasi is kell(ene), akik maguk is evolváltak. Hatvan évvel ez előtt én egy vén szivar lettem volna, esetleg krapek, vagy hapsi. Ezek már kihaltak, maradtak a pasik, akikkel már nem lehet ”járni”, viszont be lehet pasizni, de az nem könnyű. Erre találták újabban ki a „cici villantást”, ami egy halálosra finomított kifejezés. Tulajdonképpen arról van szó, hogy különböző trükkökkel elérjék a ruha precízen behatárolt takarását. A lényeg a mellbimbóig érő takarás, ja és persze az emlők szilikonnal való feltöltése. Lásd az alábbi képet.

~q153Ha meggondoljuk ez a „villantás” egy tökéletes vicc. Döntse el a celeb, hogy meg akarja mutatni vagy sem. De mi a fene értelme van a csöcsök félig takarásának, illetve, félig megmutatásának. És egyik nő megy a másik után. ma már mindenki villant.

De ne higgyétek, hogy fejlődés csak a szex területén van. Óh nem. A nyelv is „fejlődik”. Egy-két hete az egyik hozzászóló ézte a nemet: nem-e. Frászt kaptam tőle, de ki lettem oktatva, hogy ez ma már elfogadott, és vegyem tudomásul, hogy a nyelv fejlődik, változik, és nem lehet mereven ragaszkodni a megszokottakhoz. Hát persze.

Kamasz koromban minden „állati jó” volt, amitől az anyám kiborult. Ma ezt a kutya se mondja, ma a „király” járja. Különben is lesznek divatszavak. Most éppen a ”brutális” jelzőt koptatjuk el, és szép lassan tűnik el az eredeti jelentése. De van egyéb tendencia is, ami engem a csehekre emlékeztet, ahol minden második szó á-ra végződik, és jól meg is nyújtják. Vicces! Ezt viszont megirigyelhettük, mert mi bevetettük az i-végződést, a szavak lerövidítése mellett, olyan csecsemő nyelvezetszerűen. A cseresznye már hosszú és unalmas, lett helyette cseri, meg ubi, meg pari, hogy a zöldségeknél maradjunk. Van viszont más csoportosítás is. A vacsora = vacsi, az unalmas = uncsi, az undok = undi, a büntetés = bünti, a pogácsa = pogi, a zacskó = zacsi, a figyelj = figyi, az izgalmas = izgi, a cigaretta = cigi. Csak az isten tudja, ebben a gagyogási versenybe hová jutunk, ha időben nem állunk le, mert piszkosul össze is lehet keveredni. Teszem azt mit jelent például a „dugi pénz”? Ha abból indulunk ki, hogy a dugás = dugi, akkor egyértelmű. Kérdés, hogy a kicsit is idősebbek fogják-e érteni. De engem nem érdekel. Valaki kitalálta azt a marhaságot, hogy nála házias ételek kaphatók, házi étel helyett. Aztán mindenki átvette, mert ma már nincsenek házias háziasszonyok, akkor pedig minek a jelző?

A magyar nyelv „fejlesztésében” a botcsinálta fordítok működnek közre a leglelkesebben. Megtanulják az angol szavakat, aztán fordítanak, ami belefér, és ilyeneket mondanak szinkronban: „boldog vagyok vele”. Tudom én, hogy ez pontosan megfelel az eredeti vallomásnak: I am quite happy with her (with may car, etc.), de ilyet magyarul nem mondunk. Vagy nagyon meg vagyok vele elégedve, vagy boldog vagyok mellette. De sebaj, fő az állandó fejlődés.

________________________________________________________
________________________________________________________
__________________________________

37 gondolat erről: „(1552) Fejlődés oh!

  1. Tegnap olvastam valahol: Washington hüvelykujja alatt:D De legalább szorgalmasan kiszótárazta. Kár, hogy aki nem tud angolul, az meg nem érti.

  2. Természetes, hogy a nyelv fejlődik, és tulajdonképpen, ami általános használatba van, az a nyelv részévé válik, bár nyilván olvasni, vagy TV-ben látni ritkán fogunk ilyet, hiszen ettől még vannak nyelvtani szabályok. Ugyanakkor a „nem-e” szerintem nem tartozik ide, az nem általánosan használt, csak néhány tapló használja, és az én fülemet is nagyon sérti.
    Földrajzi elhelyezkedésem miatt középiskolában nekem is voltak problémáim, mert mi másképp mondtuk, mint ahogy az helyes lett volna, de én idomultam, és megszoktam azt a néhány dolgot, és szerintem ez elvárható lenne. Nem-e?

    A „villantás”t szerintem félreértelmezed, bár nem gyakran olvasok olyan hírt, ami erről szól, de elég gyakran szerepel főcímekben, és nekem az jött le, hogy villantás akkor van, ha akár szándékosan, akár nem, kivillan a bimbó, vagy nuni. A képen látható dombormű szerintem nem villantás.
    Egyébként bár nem vagyok tájékozott celeb ügyekben, de szerintem a hölgy melle nem szilikonos, vagy legalábbis nem azzal érte el ezt a hatást, hanem a bal mellénél alul látható egy kis csík, és szerintem valami modern „kapoccsal” tűrte fel azt.

  3. Tibor bá rátapintottál a „nyelvfejlődés” égisze alatt zajló lassú erózióra.
    A nyelv természetesen egyszerűsít, optimalizál, és folyton változik, de azért a kifejezéstára, és a mögöttes szimbolikus komplexitása jó lenne ha megmaradna.

    Tényleg olyan, mintha a csecsemőgajdolást és a filmes börtönszlenget egyesítette volna valaki egyfajta primitív eszperantóvá, magyar ragozással.

    Néhány példa nekem is eszembe jut, aminek az eredetét sem tudom, de lelkesen használják:

    „tolni”: a legtöbbször „mit tolsz?” vagy „tolok valamit” környezetben: ‘Mit eszel?’ v. ‘Eszem valamit.’.

    Flamó: étel, ‘kaja’. Esetleg mondattá szerkesztve: ‘megyek egyet flambírozni’: eszem valamit.

    Szörnyűbb még a kajci, kajcizás. (kaja, kajálás becézése, de már maga a „kaja” sem túl választékos). És még bátran kap igekötőt is. Aztán lehet kombinálni, amitől lefordulsz a székről ha meghallod:
    „- Nem tudtuk, mit toljunk, ezért rendeltünk egy pizzát. Ha megjön a flamó, hárman együtt megkajcizunk.”

    Vágom: értem, tudom, megértettem. Továbbfejlesztve esetleg: ‘vágesz’.
    pl. -Vágod hogy a busz reggel 6-kor indul és el kell érned? -Vágesz.
    (itt a „vágod” valószínűleg a „vág az esze” mondásból ered)

    Az „izé” használata is lehet a tapintat, körülírás, dolgok nem nevén nevezése miatti tudatos elem, ahogy inkább Tibor bá idézi, és lehet a gondolati sivárság kifejezője is, komplett alany-állítmány kihelyettesítéssel az érthetetlenségig, pláne társaival ötvözve, amire szintén hallok gyakran példát, erős idegzetűeknek:
    „Meghozta reggel a hogyhívják azt az izét. Odébb tettük azt a szart, hogy beférjen a micsoda”. Esetleg az erős Alzheimer-kór felmentés lehet, de tömegesen, és 20-30 évesen? 🙂

    És természetesen minden közé 2-3 szavanként a b.szdmeg, az eredeti felszólító alakú igéből zöngésebben ható „b..zdmeggé” vagy csak „b..zmeggé” egyszerűsödve. A „választékosabbak” a ‘bakker’, ‘basszus’ tölteléket használják ugyanolyan gyakorisággal, kötőszóként. Hölgytől már hallottam ‘basztikuli’-t is.

    Az agyonbecézett szavakon mi is mosolyogtunk, ám azt gyakran maguk a zöldségesek írták ki a fémtáblácskára krétával: „fürtös pari”, „savi kápi”, sőt: „csemi kuki” 🙂 Ami persze inkább a rövidítést szolgálta. És persze ha már becézés, akkor: találka=’tali’, sőt ‘talizunk’. De vicces továbberőltetéssel a csúcs: PoliMesiHivi (=polg. mesteri hivatal).
    Hát, mint mondjak, még jó hogy nem Deziribinukisavi a DNS.

    A „király” mellett még használják a „sirály” szót is, ugyanolyan értelemben.

    Aztán vannak olyan kötőszó használatok, amelyek mögé „szokás” valamit gondolni, de teljesen eltér az eredeti jelentésétől, alig tudom körülírni is.

    Pl. az „ugye”, vagy a „de”, főként ha némi fordulat van az értesülésben:

    – Képzeld tegnap elmentem a boltba, de nem volt nyitva.
    – Ugye?! (s kérdőn nézve a másikra, hogy egyrészt részvét, hogy megszívtad,
    másrészt itt infó várás van hogy miért?)

    vagy nyilvánvalóan komikus helyzetben alkalmazva, amikor valaki lemarad valamiről:
    – Orrom előtt ment el a villamos.
    – Ugye!

    Esetleg „ugyehogy!”-gyá alakítva. A használati környezetben közös, hogy nincs előzménye, ami éppen arra utalna, hogy valamihez képest, ‘ugye megmondam’ volna a tartalom.

    vagy: (mondjuk 1 hete már minden reggel feltett kérdés, a válasz minden nap ugyanaz, mégis minden alkalommal újra megkérdezik):
    – ma hány körül végzel?
    – Ugye!?

    – Januártól bevezetik az útdíjat.
    – De. (egyrészt tudomásul vett ‘szívás’, másrészt ‘tudtam, megmondtam, le is zárva a téma’.) Esetleg metakommunikációval, szemkontaktus nélkül, vagy akár megkezdett tevékenységben tovább haladva is, akár elhaladva egy személy előtt, kétbetűs érzéketlenség és tömör antiszociális összefoglaló a téma iránt.

    – Szia István! (az belép az ajtón, közeledik)
    – képzeld este volt egy újabb probléma a szerverekkel, reggel 7-ig álltunk és csak most indultunk újra…
    – De. (…-mondja elhaladtában, oda se nézve, majd belépve a saját iroda ajtaján, be is csukja maga után).

  4. Jó kis cikk, köszönöm!
    A nyelv folyton változik, ez azonban nem jelenti a nyelvtani szabályok felborulását. Attól, hogy sokan használják a „nem-e” kifejezést, még nem lesz szép a hangzása és elfogadott sem (legalábbis remélem).

    Érdekes, hogy a rövidítések is (állítólag az SMS-ek miatt) reneszánszukat élik: tizenévesek a „vagyok” helyett „vok”-ot írnak/mondanak, „nagyon” helyett „naon” a menő, „holnap” helyett „hnap”-ot használnak, ugyanakkor – amitől engem kiver a víz – az az, amikor valamit annak ellenkezőjével fejeznek ki:
    Ha „nagy a dugó” akkor inkább „nem kicsi a dugó”, ha valaki „sokat költ”, akkor „nem keveset költ” vagy a „szép” „nem csúnya”.

    Szerintem brutális! 🙂

    Érthetetlen, hogy a sok rövidítés mellet ez hogyan nyert akkora teret, hogy már újságírók is használják, például: „Brutális robbanás volt Karcagon, nem kicsi a baj”.
    Érdekes, hogy itt azt szeretné kifejezni a cikkíró (és mindenki más aki így beszél és ír), hogy „nagy a baj”, mégis, ha összehasonlítom a „nem kicsi” és a „nagy” kifejezéseket, nekem a „nagy” pontosabb (és nagyobb) mint a „nem kicsi”.

    A „nem kicsi” csak annyit állít, hogy nem kicsi, ami lehet még közepes, nagy vagy akár óriási is, tehát lehet akár kisebb is a baj, mint nagy baj esetén.

  5. Tünti 🙂
    A kormány eltüntizi az állami vagyont, és ezért a nép kimegy a térre tüntizni.
    A miniszterelnök felkéri a sajtót, ne olyan színben tüntizze már fel a dolgokat,
    mintha bárki tudatosan eltüntizte volna a háttérben a bizonyítékokat. 🙂

    Más. Meg merem kockáztatni, a „hisztéria” is ilyesmi szerkezeti egyszerűsítéssel lett ‘hiszti”, bár itt a szóbecézés célja vitatott, inkább csak rövidítés, illetve a nem valódi kiváltó okok kicsinyítése. (vö. komolyabb dolog hisztéria, értelmetlen sírás ‘hiszti’)

    vagy ami még eszembe jut széles körben: biztosíték: ‘bizti’.
    Vagy tovább vive: „Biztos?” = ‘Bizti?’ (sok helyen esetleg már fonetikus „biszti?”)

  6. 5: ezek a rövidítések már az internetes chat-ek hatásai, melyben a szórövidítésnek nincs önálló nyelvi feladata, hanem csak úgy gyorsabb begépelni a szócsökevényt. Ugyanakkor – hála istennek – egyelőre verbális nyelvi használatban nem láttam visszaköszönni őket.
    Egyfajta SMS-morze (persze egyetértve, silányítja a nyelvet)

    Amit magamon észre veszek még, eleinte erősen idegenkedtem az emotikonoktól, minden végén szmájli (jaj ez a szó), illetve zavart okozott, hogy korábbi értesüléseim szerint a mosolygó citromsárga két szem+vigyor eredetileg az ACID jelképe (lizergsav-dietlamid, LSD) volt és sokáig nem tudtam hogy kerül ide, vagy csak beavatottak felkapták? Aztán később tudatosodott, hogy egyfajta hangulati elemeket lehet hozzáfűzni írásban a tartalomhoz, és most már azt mondom, mértékletesen használva nem haszontalan, jó adalék az írásbeli kifejező eszköztárhoz.

    Kíváncsi vagyok, mikor lesz a magyar nyelvnek kiegészítő szabvány „emotikon” melléklete, mit mire használunk.
    Mikor 🙂 , mikor D:) , mikor P:) stb…
    Úgy tudom, több száz „kvázi-szabvány” jelölés van már, amelyeket az internetes fórumok és okostelefonok terjesztenek.
    Van animált változat, géppuskával, atombombával, tócsákban sírva röhögve stb…

    Lehet hogy egyszer majd tanítják?
    – Pistike, figyelj oda, a mondat végén vigyorog, nem szomorú!…

  7. Azért van jó példa is, járok egy olyan szakmai fórumra, ahol a moderátorok már egy vessző hibára is ugranak, egy „kapcsi rajz” már főbenjárónak számít!

  8. 8 Arkhon: „Egyfajta SMS morze”.

    Így van, innen indult és a célja az volt, hogy a begépelhető 160 karakterbe a lehető legtöbb információt tudd bezsúfolni. Pont ezért érdekes, hogy manapság már máshol is előfordul (ahol nincs 160 karakteres korlát) sőt hajlamosak a használók átesni a ló túlsó felére, mondok egy példát:
    „Holnap megbeszéljük.” (20 karakter)
    „Hnap megbesz tesooo LOL xD” (26 karakter)

    És nekem ne mondd, hogy több infó jött át, mert a tesó, a lol meg az xD lassan elengedhetetlen két kamasz közötti beszélgetésben. Ez amolyan automatikus aláírás már.

  9. Volt kapcsolatom informatikai téren szakmai kiadókkal.
    Ki tudnátok-e találni mit jelent egy magyar számítástechnikai leírásban az, hogy
    „átmeneti köztes pofák”

    Természetesen ha megnézed „intermediary interfaces” volt az eredeti angol kifejezés, amit lefordítottak: programok összekapcsolására szolgáló ideiglenes módszerek és eszközök. Lehet, hogy túl szakmai volt – akkor elnézést.

    A zárójelek tetszőleges egymásbaágyazhatóságát angolul úgy írták, hogy „allows arbitrary nesting”: ezt a magyar fordító úgy fordította, hogy „lehetővé teszi az önkényes befészkelést”. Nesting szót a fordító félreértette. Legalább vidám volt az olvasása.

    De itt a fordítók és az eredeti lektorok tudatlanságáról van szó 🙂

  10. „LOL xD”
    Valaki mondja már meg nekem, hogy ez mit jelent? 🙂

    Emlékeim szerint kamasz koromban mi is előszeretettel használtunk olyan ‘tolvajnyelvet’, amiből a felnőttek vajmi keveset értettek meg.

  11. Micsoda impotens társaság. Csak nyelv, semmi szex? 😀

  12. Mindenki úgy beszél, ahogyan akar. Nemhogy nem zavar, inkább tetszik ez a kavalkád. Ha nagyon fontos neki, hogy pontosan értsem amit mond, akkor áttér precíz fogalmazásra.
    Tibor-bá, ha jól tudom, Angliában minden olyan szót, amit 1% ismer, az bekerül a nagy angol szótárba. Onnantól az angol nyelv része lesz. Így van ez?

  13. 13 Observer:

    LOL: Laughing Out Loud (hangosan röhögni). Ez akkor használatos (elvileg), ha valami vicces.
    xD – ez egy emotikon (vagy szmájli) ahol a szemeket jelző kettőspontot lecserélik x-re, a zárójelet pedig D-re, tehát annyira vicces valami, hogy összehúzott szemmel és nyitott szájjal lehet csak rajta nevetni.

  14. Tibor bá, ebből sokmindenben igazad van, de vicces, hogy Te játszod el a nyelvtannácit, aki falúnak írod a falut, árúnak az árut, kőrnek a kört.

  15. 15:
    Angliában nincs hivatalos szótár. Tehát nincs megkötve, hogyan kell írni ezt-azt. Viszont egyezményesen a nép elfogadja az OXFORD szótárt sztenderdnek. Ahogy korábban Dr (Samuel) Johnson volt az etalon.

    17:
    Ez semmi, de heggesztést két g-vel írom. Évekkel ezelőtt volt erről szó, akkor elővettem Faludy György ebéli nézetét, majd kikeresem.

  16. Tibor bá’ spórolj a ‘heggesztés’-en egy mássalhangzót, hogy jusson egy második „b” az ‘ebéli’-be… 🙂

    Ha már szórakozunk… 😉

  17. Az, hogy ha valaki állandóan kicsinyítőképzőkkel lát el szavakat nem más mint egyfajta affektálós infantilizmus. Sok embernek ez imponál, engem taszít. Ami a pinát illeti jobb ha borotválva van. Hála a hozzám hasonló misszionáriusoknak már az Ázsiaiak is kezdenek „megtérni” 😀

  18. ‘risten!

    …lehetséges, hogy amikor szüleink azt mesélték, hogy fiatal korukban egész este rokiztak
    az ugyanaz volt, mint amit mi csináltunk a kollégiumi bulikon…?

  19. 20:
    Hát persze. ezbéli —-> ebbéli, de miért nem lehetne e(z)béli? Felfoghatjuk úgy, hogy az „ez” mutató névmás „e”-re hasonult. Ugyanis az „ebéli”-t a helyesírási program átengedi. Próbáld ki.

  20. A nyelv csak visszatükrözi az adott korok sajátosságait. Inkább változás, mint fejlődés.

  21. Curix, homoszexuális emberek egy része használja ezt a fajta infantilis beszédet. Nem csak szavakkal de tonalitással is. Gondolom ez egyfajta tudatos vagy tudatallatti kommunkálása a feminin szexualitásának. Tévedek?
    Őszintén szólva nekem, ez „cukizás” valójában elég feminin dolog. Bugyi, Pisi, kaki, satöbbi. Ezek női szavak. Mert ugye a egy Férfinek azért gatyája van, ha úgy hozza a szükség akkor hugyozik vagy szarni megy. Kukija is csak addig van amíg fasszá nem éri neki. Ugyanakkor a nőknél simán maradhat a punci, cici és hasonló jelzők. És lehet, hogy ezek durva és obszcén szavak, de én mint hetero inkább használom a „pisálni mentem”-et mint a „pisilni” szót.

  22. 23

    Nálam a Word azt engedi, hogy nem-e, de az „ebéli”-t pirossal aláhúzza. 😀 Engem egyaránt zavar a „nem-e” használata, mint ahogy az is, hogy Tibor bá’ következetesen „vesztesség”-nek írja a „veszteség”-et, de biztos ki lehet magyarázni, hogy ugyanazt jelenti. Az is zavar, amikor nagymamám suk-sük-öl. De ezeket nem szoktam szóvá tenni, ízlésbeli különbségeken nem vitatkozok.

  23. 25:

    Most én hogy jövök ehhez? 😀 Jól van értem, csak válaszolni nem tudok rá, illetve a kérdésedben szerintem a válasz is benne van.

    Ámbár nem tudom mennyire érzed át a szavak valódi jelentését, amit te használsz, mert ezek bár férfiasak de bizonyos körökben parasztosnak is számítanak, egy bizonyos egzisztencia felett nem használatos illetve nyers bunkósságra utalhat.

    A cuki muki beszédmód valóban nőies még a nők között is a nőiesebbek használják csak.

  24. 28, Nyilván ezeket nem használja az ember bizonyos szituációkban. 😀 De azért az is vicces hogy még a teljesen korrekt kifejezést sem használjuk sokszor mert nem illik. Teszem azt egy megbeszélés esetén, csak annyit mondunk „elnézést. ki kell, hogy menjek egy percre.” Azt nem említjük hova, vagy hogy miért. Ott egyszerűen nincs az a szó ami megállja a helyét.
    „A cuki muki beszédmód valóban nőies még a nők között is a nőiesebbek használják csak.”
    Na pont ez az amire utalni szerettem volna. Hogy szerintem egy nő esetében ez nem nőies, hanem infantilis. Amiről lehet, hogy az ezt használó nő, úgy gondolja hogy ez nőies de szerintem inkább egyfajta affektálás. Pont ahogy ha valaki állandóan”Hugyozni”- „szarni mentem” kifejezéseket használ akkor előbb utóbb bunkó parasztnak fogják tartani.

  25. 29:
    Nagy vonalakban egyetértek veled azzal a kiegészítéssel, hogy női jelenlétében ha viccet mesélek szabadon megy a vulgáris kifejezés. Ha nem vicc, akkor nő jelenlétében finomabban fejezem ki magam: közösülés, férfi/női nemi szerv, vizelés, székelés, stb. A punci szót csak kislány esetében használom, a többi i-re végződő szót természetesen soha.

  26. Székely katonatársam is „ézett”. Sokszor használta a nem-e szót, még többször az érted-é-t. Első napon alig értettem mit akar. Rámutatott az emeletes ágyra és azt kérdezte: „ki alszik ott fijel?”. Többször is megkérdeztem, hogy hol, de csak „fijelt” mondott. Végül mutatta is kézzel, akkor jöttem rá, hogy tudni akarja ki alszik ott fent. Ha egy dombon voltam és lehívott, azt mondta „gyere bé”. Ha felhívott a dombra, azt mondta „gyere ki”. Megkért, hogy fogjak össze neki két deszkát amíg összekötözi, miután befejezte, azt mondta „csapd el”. Ez meg azt jelentette, hogy engedjem el. 😀

  27. Most olvasom Aczél Endre legújabb könyvét. Aczélról úgy tudtam, hogy angol ismerete kitűnő, de úgy látszik nem tökéletes. 😀 Íme, a következőket írja:

    A „Rock around the clock” gyakorlatilag lefordíthatatlan. – Egy internetes nyelvész portál azon élcelődött, hányszor olvasni magyarul azt, hogy „Rock az óra körül”, holott valójában az „around the clock” nem jelent egyebet, mint hogy „éjjel-nappal”. Ez igaz, csakhogy az eredeti szövegben az áll, hogy „We are gonna rock around the clock tonight,” ahol is a „tonight” annyit jelent, hogy „ma este” vagy „éjszaka”, márpedig nem lehet egy „ma éjszaka” során „éjjel-nappal” táncolni. Inkább arról lehet szó, hogy „ma estétől éjjel-nappal táncolni fogunk. — aztán Aczél még hozzá tette: vagy nem

    Kedves Aczél Endre, valóban nem. Máskülönben a lefordítás nagyon egyszerű, csak nem tudni, hanem érteni kell angolul. A pontos (értelmi) fordítás a következő: Ma este megállás nélkül fogunk táncolni. de ennél is szerencsésebb, ha megszabadulunk a némileg jövőidőt adó „gonna” (going to) betoldástól és akkor a végső fordítás Ma este megállás nélkül táncolunk.
    És tényleg ez történik, a statiszták megállás, nélkül nyomják a rockot.

  28. 31: a „fijel”-nek a gyöke a fej, ami felül van, konkrét magyar megfelelője a felül 🙂

    Na de ki tudja mit jelent a „lűtő”?

  29. Lejtő.

    Ha esetleg mégse akkor csakis légszekrény löhet.
    Következő feladványunk: a szöszösital.

  30. A szoszosital az amibe van szosz. Minel tobb a szosz annal biztosabban es hamarabb lehet egy tok jozan emberbol egy tok reszeg ember.

    Gyermek koromban voltam Biharnagybajomban ahol anyam rokonai kizavartak a ẗihineket” minden reggel a falu szelen talalhato legelokre.

    (sajna, nincsenek magyar betuk az en szamologepemen)

  31. 3.
    Valahogyan elobb elkerulte figyelmememt a fennt jelzett szamu hozzaszolasod. Teljes tudataban annak hogy esetleg en egy darazsfeszket piszkalok meg azzal ha azt mondom hogy a te peldaid meg fityiszek sem azokra a magyar nyelv elkorcsositasat elosegito igyekezetekre amelyek a ¨rendszer valtas¨ utan utottek fel ocsmany fejuket. Mint a gombak eso utan, egyszerre csak feltuntek az ujsagokban es mindenn napi hasznalatban olyan hulyen magyarositott ¨magygol” szavak mint DISZKONT, TESZT, NONSZTOP, DISSZERTALAS, FRAKCIO, KAMPANY,… just to name a few.

    ¨Muvelt¨ emberek megszuntek beszelni egy Part bizonyos toredekerol, nem fejtettek ki velemenyuket, nem mentek be egy ejjel nappal nyitvatartott boltba ¨cigijukert¨ 😀 ,
    es nem vasaroltak egy micsodat leszallitott aron anelkul hogy kiprobaltak volna hogy az hogyan mukodik. Ilyen nem divatos szavak es kifejezesek manapsag mar ugylatszik hogy egyesek szerint csak ¨taho paraszt¨ muveletlen emberek szotaraiba tartozhatnak .

    Nem kizarom hogy a nyelvunk elkorcsulasat nem a politikusok szamara lehetne elkonyvelni. Az elso magyar ujsag amit olvastam a valtozasok utan nagy betukkel jelentette hogy a ¨FIDESZ jelenti hogy tobb totumfaktum csatlakozott a part kampanyahoz¨. Gabi bacsi aki Juci nenivel ult egy padon az ide oda togyogo galambokat etetve (mivel szerette a FIDESZt) remelte hogy a totumfaktumokon kivul FIDESZ talal majd segitseget is.
    Szomoru szep anyanyelvunk hirtelen es ertelmetlen elkorcsosulasat figyelnem. :C <- (ezt egy szomoru pofanak szamitsd amit nem tudom hogy kell csinalni?)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük