Tibor bá’ online
Nincs olyan nyelv a Földön, mely valamilyen formában ne fejezné ki a “Money can’t buy happiness.” bölcsességet. Nem hát, de jön a folytatás, pénz nélkül lehetetlenség a boldogság. Viszont több, új keletű tanulmány is kihozta, hogy a túlzott gazdagság nem biztosít kielégülést, mert eltorzítja az ember lelkét (hitetlenek részére: az agyát.) Ez lenne Michael Lewis esszéjének a tézise, ami szerint a gazdagsággal együtt jár az önzés és a tisztességtelenség. Lewis több tanulmányt is felsorakoztat, melyek bizonyítják a túlzott gazdagság káros hatásait. Megfigyelései szerint nem arról van szó, hogy genetikailag be lenne kódolva a nagy pénzek utáni rohanás. A problémát maga az egyenlőtlenség okozza, mert az beindít egy vegyi reakciót a privilegizált szerencsésekben, eltorzítja az agyukat. Így aztán önmagukon kívül nemigen törődnek másokkal. Hiányzik belőlük az erkölcsi tartás, amire szükség van ahhoz, hogy tisztességes állampolgárok legyenek. Ez természetesen nem egyetlen ember agymenése, itt van 5 különböző tanulmány, amelyek rámutatnak a gazdagok morális és pszichológiai hiányosságaira.
A túl sok pénz kapzsivá tesz: A New York State Psychiatric Institute Kutatói 30.000 embert kérdeztek meg, amiből kiderült, hogy a gazdagabbak nagyobb valószínűséggel lopnak az üzletekben, mint a szegények. Egy másik tanulmány a Berkeley Egyetemen kiderítette, hogy minél gazdagabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel vesznek ki cukorkát a gyerekeknek kihelyezett tálkából.
A túl sok pénz csalóvá tesz: Paul Piff a Berkeley Egyetemen különböző fizetéseket kapó emberekkel játszatott társasjátékot, ahol a nyeremény 50 $ (12.500 Ft. innentől automatikusan forintban közlöm az adatokat). Az derült ki, hogy akiknek a havi jövedelme meghaladta a 3 millió forintot, négyszer gyakrabban csaltak (a nyeremény reményében), mint azok, akiknek jövedelme nem érte el a havi 300.000 forintot, pedig a havi 3 millióhoz képest a 12.500 forintos nyeremény elhanyagolható volt.
A túl sok pénz fukarrá tesz: Különböző jótékonysági intézmények véleménye szerint havi 500.000 forint jövedelemmel rendelkezők, jövedelmük 4,2 százalékát adakozzák átlagosan, míg a 3 millió felettiek mindössze 2,7 százalékát.
A túl sok pénz csökkenti az együttérzést: Keely Muscatell az UCLA(egyetem) úgy találta, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkezőknél az empátiáért felelős agyterületen kisebb aktivitás volt érzékelhető, amikor rákban szenvedő gyermekek fényképeit vetítették nekik. Dacher Keltner kutató azt találta 12 különböző kísérletnél, hogy a szegényebb emberek sokkal több együttérzést, szánalmat és felelősséget tanúsítanak mások iránt, függetlenül attól, hogyan vizsgáljuk a dolgokat.
Akinek túl sok pénze van, az nehezebben kielégíthető: Michael Norton a Harvardon embereket kérdezett arról, hogy elégedettek-e. A válaszokból azt szűrte le, hogy a gazdagoknak következetesen kétszer-háromszor többre lenne szükségük ahhoz, hogy meg legyenek elégedve.
Ahhoz persze semmi kétség nem fér, hogy a rászorulók részére a pénz szó szerint az életben maradás feltétele, de egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a nagyon nagy gazdagságtól senki se lesz boldog, ellenben, nagy valószínűséggel boldogtalanabbá válik.
Nem kellene a felső 1 százalékot megszabadítani a szenvedéseiktől? 😀
_________________________________________________________
_________________________________________________________
______________________________
Talán a pénz nem boldogít, de azért „akinek nincs semmije, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér”. 😉
A pénz megszerzése adja a sikerélményt, nem a pénz maga. A tisztességes ‘iparosnál’ a jól elvégzett munka feletti öröm és az azért járó fizetség, a ’tisztességes’ politikusnál az egyre erősödő harácsolás lehetősége és gyönyörűsége adja az öröm forrását. 😀
Ha valaki nagyon gazdag, akkor megszűnik az életében a kölcsönös egymásra utaltság. A legtöbben közülünk függő viszonyban állunk minimum egy de inkább több dologgal hogy életben tudjunk maradni. A legtöbben a munkahelyükkel de lehet az az állam is bármi ahonnan a jövedelem érkezik.
Ezen kívül megfelelő pénz hiányában további kisebb függések alakulnak ki barátokhoz, a helyi autószerelőhöz, a postáshoz, a háziorvoshoz. Mindenhol ahol kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet az ember.
Ez normális körülmények közt egy természetes fék és kiegyenlítő rendszer az emberek életében, hogy minél több értékes kapcsolatot tartsanak fenn és ne jelenjenek meg a fenti jellemvonások.
Gazdag ember ezekre sincs ráutalva. Szerintem nagyon megváltozik a szociális életük. Hogy ez már okozat vagy még ok azt nem tudom.
Amikor ez a mondás született, még gyökeresen másak lehettek a létviszonyok, 2015-ben már túl közel kerültük ahhoz, hogy ez a mondás igaz legyen.
Boldogít, ha bárhol élhetsz/nyaralhatsz az általad szabadon választott életvitellel az év 365 napjában?
Boldogít, ha nincsen felettesed, valamint ha vállalkozol is, megválogathatod, hogy kivel és kinek dolgozol? – ehhez nem feltétlenül kell gazdagnak lenni, de azért luxusnak számít a legtöbb esetben.
Boldogít, ha minden anyagi vágyadat kiélheted a szabadon választott szabadidős tevékenységedben?
Lehetne tovább sorolni, de a lényeg ez:
Ha boldoggá nem is tesz a pénz, meglehetősen közel juttat hozzá, vagy egy másik, hétköznapibb szót kéne kitalálni a boldogság helyett, ami jobban megragadja a pénz adta szabad létezést.
Maga a mondás nem túl bölcs, viszont annál inkább demagóg; csak hogy demonstráljam, néhány állítás, ami ebben a kontextusban szintén igaz:
A szabadság nem tesz boldoggá.
Az idő nem tesz boldoggá.
A szerelem nem tesz boldoggá.
A tudás nem tesz boldoggá.
Ilyen szlogenekkel ugyan nem lehetne választást nyerni, de objektíven nézve, ezek a mondatok is nagyjából annyi „bölcsességet” hordoznak, mint az eredeti. 😀
Az lehet, hogy “Money can’t buy happiness.”, de szerintem “Money can buy security/safety.”
Magyarul inkább, szóval „A pénz nem boldogít”, de ha van elég pénzed, az anyagi biztonságot ad.
Azért most jól esne, ha valamilyen jó tündér megajándékozna 8-10 millióval, sokkal nagyobb anyagi biztonságban érezném magam.
Az én anyagi helyzetem:
Jelenleg az összes megtakarításom: 40.000-50.000(NEGYVEN-ÖTVENEZER) Ft.
Nem kellene nekem néhány 100 millió, csak annyi, amit írtam, ja és mellesleg még annyit, hogy a havi összes „bevételem” 29 ezer (huszonkilenc-ezer) Ft (!!)
Hát igen, akinek egy árva fillérje sincs, azt kurva nehéz meggyőzni arról, hogy a pénz nem boldogít. Pedig igaz, csak ki kell egészíteni néhány dologgal.
1) SOK pénz
2) Hosszú időn át
3) Igazi JÓZAN ész nélkül.
de a posztnak nem ez az igazi mondanivalója, hanem,a gazdagság eltorzítja a „lelket”.
A pénz nem boldogít, de egyeseket a hatalom nagyon is…
Ezért lehet, hogy a bölcs, vagy inkább banális mondás ellenére vannak rétegek, akik csilliókat harácsolnak össze, és egyáltalán nem tűnnek csalódottnak az eredménnyel.
Persze bele lehetne menni a boldogság definíciójába is, de szerintem sokkal többet azután se tudnánk a dologról.
6:
Ne keverd össze az igazi boldogságot az eltorzul kielégüléssel.
„Nem kellene a felső 1 százalékot megszabadítani a szenvedéseiktől? 😀 ”
+1 🙂 !!!
Hogy is olvastam valamikor? A pénz nem minden, de pénz nélkül minden semmi.
Nem gondolom, hogy a kisebb kereset és a nagyobb adakozási kedv önmagában lenne összefüggésben egymással. A kisebb keresetűek könnyebben találnak maguknak hasonlóan kisebb keresetű munkahelyet, ha a jelenlegit elveszítenék – míg a nagyon nagy keresetűek nehezebben jutnának hasonló munkahelyhez, ha a jelenlegi pénzforrásukat elveszítenék.
…a gazdagság eltorzítja a “lelket”…
Persze az is lehet, hogy akinek eleve „torz” a lelke, annak kevesebb erkölcsi macerával kell küzdenie a sok pénz megszerzéséhez.
Ezt úgy is lehet fogalmazni, hogy akinek nagyobb a szociális érzékenysége, sok a barátja, jók a kapcsolatai, és „valami” visszatartja attól, hogy egy norma feletti erőfeszítést tegyen a gazdagodásért, de talán annyira nem is hiányzik neki.
Akiben a szociális érzékenyég kérgesebb, az a barátok, kapcsolatok hiányát az „erkölcsileg” könnyebben megszerezhető pénzzel próbálja pótolni. Hasonlót Curix is írt.
Ehhez még hozzá lehet venni a intelligencia kérdését, mert lehet, hogy magasabb intelligenciával az ember részben „magányosabb” (a többség körülötte nem érti meg) részben megvan a többiekénél nagyobb lehetősége, hogy észrevegye a „lehetőségeket” amit talán még a törvény se tilt…
5.
„…de a posztnak nem ez az igazi mondanivalója, hanem,a gazdagság eltorzítja a “lelket”.”
A társadalomtudomány hasonló értelmetlen kísérletekben merül ki. A cél többnyire úgy tűnik az, hogy nagyot szóljon a médiában, nem pedig a „végső bölcsesség” felkutatása. 😀 (De még csak nem is az emberi természet megismerése.)
A következtetések megbízhatatlanok, gyakorlatilag az egyetlen dolog amit elérnek, az a sztereotípiák és a felszínes gondolkodás népszerűsítése.
A gazdagokat politikailag korrekt ilyen formában kritizálni, de ugyanezen „tudományos” módszerrel, és ugyanilyen „logikus” következtetésekkel szórakoztatóan lehetne tüzelni a társadalom kedélyállapotát a nap 24 órájában. 😀
Eddig még nem volt olyan poszt ahol ezt meg tudtam volna pendíteni, de most megteszem. Szerintem az egyik alapvető probléma ott kezdődik, hogy nincs semmilyen korlát szabva arra vonatkozóan, hogy mit lehet birtokba venni és mit nem. Ha igen, akkor is Mennyi ideig, milyen feltételek mellett, illetve hogy az átruházható-e haszonszerzéssel akárcsak egy tárgy, örökölhető-e stb. Konkrétan az ingatlanra, és a földterületre gondolok. Számomra teljesen érthetetlen hogy miért gondoljuk még ma is úgy, hogy hatalmas területeket jogában áll egy személynek birtokolni, annak erőforrását kisajátítani, vagy akár haszonszerzési spekulációval tovább értékesíteni. Miközben nincs egy arra vonatkozó éppkézlább törvény, ami esetleg arra vonatkozna, hogy minden embernek igenis joga lenne egy adott földterületre amin építkezhet, és az a terület a rajta lévő ingatlan el nem tulajdonítható semmi formában, ugyanakkor el sem adható, nem átruházható, nem örökelhető. A bérbeadást már nem is említem. Haragosokra találnék.
Elvileg van felső határa a birtokolható földterületnek (300 ha?) más kérdés, hogy az egyenlők között még egyenlőbbekre ez nem vonatkozik…
csókacsalád
„nincs semmilyen korlát szabva arra vonatkozóan, hogy mit lehet birtokba venni és mit nem.”
Welcome in the liberalism !
Miért kellene határokat, korlátokat szabni ?
Bármiben is ?
A föld valamikor szent volt, a királyé, aki csak Istennek tartozott számadással, és odaadta a népnek hogy művelje.
Ezt testesíti meg a Szent Korona Tan is…
De hát, mivel a föld volt a gazdagság alapja, „ésszerű” hogy ki kell sajátítani…
Szóval Isten jelentőségét lehetett csökkenteni, meg lemészárolni az eredeti arisztokráciát mindenféle háborúsdival meg forradalommal.
A földet ezután lehetett adni-venni, bérbeadni, uzsorahitelt adni rá, aztán elvenni…
Innen kezdve nincs megállás.
Egyébként itt érdemes megemlíteni például azt is, hogy a „túlnépesedett” emberi faj valójában 50 embert tenne ki négyzetkilóméterenként. (igen ez most wikipédia) Amiben nincs benne az Antarktisz, de benne vannak olyan területek ami valóban kevésbé lenne élhető terület. De, és szerintem itt van a nagy de. Rengeteg olyan terület van, ami potenciális lehetőség lenne rengeteg embernek arra, hogy normális emberhez méltó körülmények között otthont teremtsen magának, családjának. Csakhogy erre semmilyen normális keretek között nincs módja, hacsaknem hajléktalanná lesz és mint illegális területfoglalóként épít egy bádogviskót. Akkor talán, morális okokból nem fogják elzavarni onnan de erre sincs nagyon sok esélye. Holott, bármilyen furcsán is hangzik ez, szerintem valahol épp ez lenne a normális, emberi élethez, léthez való jog, lehetőség. Ma ezzel a lehetőséggel csak a tehetős réteg él. Vagy aki végigürcöli az életét, és végül vesz magának valahol egy házat, holott épphogy onnan kellett volna indulnia mintsem oda érkezni az életében. A középosztály (nem szemrehányásként mondom) szintén vesz magának egy vidéki házat, esetleg nyaralót, a szupergazdagok (ez már inkább szemrehányás akár szigeteket, egész erdőket) Holott inkább már az elején meg kellene adni azt a lehetőséget egy embernek, hogy valahol igenis joga van lakni, ehhez igenis joga van egy adott területre, joga van ahhoz hogy azon a területen (nem ipari mértékben termeljen), és építhessen is rá.
Ami pedig a szupergazdagokat illeti, nem kellene elkobozni semmit. Egyszerűen az átruházhatóságot, bérbeadást, és örökösödést kellene átgondolni, hogy talán nincs ezzel minden rendben így.
Attila, Istent azért nem keverném bele, mert már feudalizmusban is csak egy túsz volt. Akire persze rá lehetett fogni mindent, sőt akár a kizsákmányolást is más színben tűntetni fel. Isten nevében nagyobb gazságokat is elkövettek mint a kizsákmányolás, ráadásul az örökösödés egyik legbetegebb és elfajzott verziója a dinasztiák által birtokolt, bérbe adott, és ily módon másokat kizsigerelő politika. Akárhogy próbálod e mögé beilleszteni Istent, nem néz ki jól. Ezt úgy mondom neked, hogy én tiszteletben tartom ha valaki hisz Istenben. De ugyanakkor meg is kérdezem tőle, hogy szerinted ehhez Isten adta a nevét, vagy inkább valakik aláhamisították a jóváhagyását?
Egyébként most is a „föld” illetve az abból származó nyersanyagok a gazdaság alapja. Az összes többi csak az e-köré épülő humbug. A feudalizmusban egy szűk körön kívül másnak egyáltalán nem, -vagy csak elvben- volt joga, hogy legyen hozzá jussa. Aztán jött az, hogy tulajdonképpen nem csak a kiváltságosoknak a joga hogy kiváltságosak lehessenek hanem bárkinek ha meg tudja vásárolni, átörökíteni. A kommunisták ezzel szemben jöttek azzal, hogy mindenki kiváltságos, mert minden mindenkié. Talán ideje lenne azon elgondolkodni, hogy mi van ha végre eljutnánk arra a szintre, hogy bizonyos dolgokat egyszerűen nem lehet tulajdonként kezelni, birtokba venni? Se magán se pedig köztulajdonként. Használni, bizonyos feltételek, módok és mértékek mellett viszont nagyon is. Olyannyira, hogy ehhez minden embernek joga kellene hogy legyen éppúgy mint az élethez való jog. Mert valójában pont arról van szó.
A poszt minden mondatával egyetértek.Szerintem is valahogy így van.
Viszont én már nem a boldogság felől közelítem meg az életemen belül a dolgokat,hanem mindig van valami célom.És ha azt elérem,megcsinálom,megvalósítom,akkor tudok örülni ..
14-ben Attila mond valamit.
De egyébként annyira mindig demokratikusozik itt mindenki.A demokrácia a nép uralma lenne,de kapitalizmusba ez hogyan lehetséges ,mikor az a kapitalisták uralma? 🙂
Meg hogy lehetne egyforma mindenki,mikor agyilag sem egyforma mindenki.
Szóval vannak itt kérdések.(Ezt a hozzászólásokhoz írtam,hozzászólásként 🙂 )
16 csókacsalád
„De ugyanakkor meg is kérdezem tőle, hogy szerinted ehhez Isten adta a nevét, vagy inkább valakik aláhamisították a jóváhagyását?”
Hát ami azt illeti, sok hamisítás történt ez ügyben, de ettől te is tudod, hogy nem minden Isten műve, amit Isten nevében követnek el. Sokszor összemossák, és kezdődik a parttalan vita…
Olyan nincs, hogy valami, a föld „senkié”… akkor legyen a természeté, és az ember dolga legyen a természettel harmóniában művelni azt. Valakinek azonban be kell tertatnia a „természet” törvényeit… Ezek az „aranykori” beavatott királyok voltak, akik tudták, hogy hogy működnek a mezőgazdaság, az áradások, a nemesítés, meg egy csomó dolog, és felelősek voltak ennek a tudásoknak az átmentéséért és pozitív felhasználásáért.
A lényeg, hogy volt egy rendszer, ami működött.
Aztán jöttek a „szakértők” akik kifilózták, hogy hogy lehet a a termésátlagot fokozni, és ezzel a királyok tekintélyét is csökkenteni.
A szakértők bezsebelték a többletet, megteremtették a „fölösleg” fogalmát, és beindult a kapitalizmus. Amikor a talaj elszikesedett a „rablógazdálkodástól” a szakértők tovább álltak, és hátragyták a felforgatott rendszert meg az éhezést.
Aztán a szakértők a „fölösleg-tőke” segítségével rabszolgát csináltak azokból akik a földeken dolgoztak, mert már az eredeti tudás nem állt rendelkezésre.
Kicsit leegyszerűsítve így megy amikor a kényelmes hagyományokat felcseréljük rövidtávú előnyökre… Aztán nosztalgiázhatunk az aranykor után.
Én ezt tekintem a „bűnbeesésnek”….
18. Melike
Te is tudod, hogy a „modern” demokrácia a francia forradalom találmánya, hogy mesterségesen megosszák a tömegeket, hogy lényegtelen dolgokon szinházat játszanak.
A valóban fontos dolgokról úgyse kérdezik meg őket.
A kapitalizmus egy mesterséges és embertelen rendszer, amit azért alkottak meg, hogy felébresztve az emberekben az anyagi vágyakat fogyasztói társadalomként hatalmas vagyonokat halmozzanak fel a „láthahatlan” elit számára.
Engem az aggaszt, hogy az emberiség már megteremtette az elit korlátlan hatalmának a feltételeit, és már erre a tömegre NINCS SZÜKSÉG… főleg az elégedetlenkedő fejlett országokban…
12:
Ha elment az élettől a kedved, akkor ragadj meg egy jó vastag kötelet és menj fel a padlásra, de ne okoskodj.
13:
Volt ilyen helyzet, amikor „young man go to west” ahol beláthatatlan területek nem tartoztak senkihez (az indián őslakósság nem számít). A kérdésem az, ha feltöröm az ugart, éjjel-nappal dolgozom 40 éven át, akkor igazságos lenne a rendelkezési jogomat elvenni pusztán azért, mert már nem vagyok képes tovább dolgozni?
17:
Angliában ezt megoldották volt. Az örökösödési illekék 95 %.
18:
Ennek az elvnek furcsa következményei lennének. Például, mindenki csak ócska viskókat építene, a jövedelmének nagy részét elszarná. Nem lenne hatómotor a nagyobb teljesítmény felé, ahogy ez látható például az afrikai népeknél.
A demokráciával több probléma van. Az egyik éppen ugyanaz ami a kommunizmussal is volt. Hogy gyakorlatilag éppúgy kivitelezhetetlen. A másik pedig, hogy ha kivitelezhető is volna egyáltalán nem biztos, hogy a többség véleménye helyes a kisebbség véleményévél szemben és mindíg annak kellene érvényesülni. A jelenlegi pszeudo demokráciák haszonélvezőinek a többség (vagy inkább tömeg) csupán ezköz. Messze nem az az elsődleges célja, hogy a többség érdekét (jobb körülmények) megvalósítsa. Ez csupán egyfajta ellenszolgáltatás (lenne). A célja a hatalom megszerzése, és annak megtartása amivel saját vagy szűk érdekkörének a céljait (kurva jó lét) elérje, megtartsa. Ebben pedig semmivel sem különbözik a feudalizmustól. Az Attila által említett Királyok, nemesek célja sem a természet harmóniában tartása volt. Magasról tettek a természetre. Még csak annyi fogalmuk sem volt ökológiai egyensúlyról. Az egyetlen oka, hogy nem tették már akkor lakhatatlanná a környezetet csupán annyi, hogy ehhez nem rendelkeztek a megfelelő technológiai feltételekkel. Egyébként ez sem teljesen igaz, mert a földközi tenger térségében az erdők nem maguktól pusztultak ki, Európában állatfajok nem véletlenül tűntek el véglegesen, hogy most azokról az emberekről ne is tegyek említést akiket mellesleg nem a „civilizált” többség nem is tartott embernek.
Tévedés ne essék, nem valami zöldpárti, állat vagy természetvédő pártba léptem bele. Egy frászt. Én csak most kimondom, hogy egy önző ember vagyok, és az én jólétem igenis fontos. Csakhogy ehhez a jóléthez elsősorban az is kellene, hogy senkinek se legyen joga tönkre tenni olyasmit ami eleve nem is lehetne az övé. Sem Isten nevében, sem a kapitalizmus szabályai szerint, de még csak úgy sem hogy azt mondjuk „köztulajdon” aztán aki kapja marja alapon.
22.
Jó példa. És pont azt próbálom mondani, hogy nem. Senkinek se lenne joga elvenni a rendelkezési a jogodat. Sőt mindenkinek joga kellene rá, hogy rendelkezhessen egy ugarral amin nemhogy negyven éven át, de élete végéig élhet, arra építhet, el nem tulajdonítható, még akkor sem ha ne adj isten fizetésképtelen. És ugyanez a jog kellene hogy megillesse bármelyik embert. Attól, hogy nem örökelhető át mint vagyontárgy, senki nem szenvedne kárt, már csak azért sem mert az utódoknak éppúgy meg lenne a joguk hozzá hogy rendelkezzenek élőhellyel ahogy neked is anno megvolt.
Csak egy példa, egy gondolatjáték:
(úgy se sokat szoktam mostanában itt lóbecolni, csak most táppénzre küldtem magam 😉 )
Itt ez a csávó:
http://sportgeza.hu/boksz/profiboksz/2015/01/06/mayweather_autoi/
Halálra keresi magát mert jól verekszik. Van aki ettől utálja, mert piszkosul gazdag. Pedig nem erről van szó. Nincs ezzel semmi baj. Viszont a krapek (ha nem teljesen hülye) mielőtt végleg bedobja a törülközőt, ingatlanokat, földterületet nagyobb élőhelyet fog vásárolni. De ha teljesen hülye akkor is, mert van elég pénze hogy erre alkalmazzon egy hadseregnyi ügyvédet, tanácsadót. Mert ő is tudja, (vagy a fizetett emberei) hogy a bugattik meg az összes bullshit semmit sem ér, tényleg. Főleg akkor nem, ha nincs hová pakolni azt a sok szart. Ezért ingatlanokat, élőhelyet vesz, terjeszkedik, kiszorít másokat, majd az egészet átörökíti és átmenti az utódaira, élőhelyestül, bugattistul, ügyvédestül. És nekik már nem kell szétveretniük a fejüket azért, hogy pimaszul gazdagok legyenek, sőt végtelenül hülyének kellene lenniük ahhoz, hogy ekkora vagyonnal (élőhellyel) ne hatványozottan szorítsanak ki még több embert. Holott, ha az élőhelynek korlátot szabnánk és lenne benne kontrol, akkor senkit se érdekelne hogy szórja el a pénzét valaki baromságokra, amik előbb utóbb úgyis a roncstelepen végzik. Szóval az igazi probléma az, hogy mindenki tudja, hogy ezek mellett a marhaságok mellett ahhoz is megvan minden joga, hogy azzal a pénzzel más embereket kiszorítson az élőhelyéről, és nem az, hogy mennyi pénze van, vagy hogy jól él-e?
21 Tiborbá
„A kérdésem az, ha feltöröm az ugart, éjjel-nappal dolgozom 40 éven át, akkor igazságos lenne a rendelkezési jogomat elvenni pusztán azért, mert már nem vagyok képes tovább dolgozni?”
Tulajdonképpen igen.
Amíg dolgoztál rajta megvolt a hasznod, megéltél belőle, hadd termeljen most másnak, aki képes dolgozni. Végülis így működött évszázadokon keresztül, apáról fiúra szállt a „birtok” de legalábbis a művelés.
Ez felveti a „jogcím” kérdését…
Mi ad jogcímet bármi „birtoklására”?
Időben való érkezés ? Elvégzett munka ?
És ki dönti el, hogy MI a jog alapja?
Ez főleg akkor fontos, amikor egy-egy jogi szituációt a társadalom egy része igazságosnak itél, a másik része pedig igazságtalannak.
(Emlékszünk Medgyesy híres mondására a privatizációval kapcsolatban : lehet hogy nem volt erkölcsös, de legális volt)
23 csókacsalád: Már csak az a kérdés, hogy az általad 40 év alatt ugarból termőre fordított parcellával halálod után mi lesz? Megkaphatja-e egy szívednek kedves ember, vagy inkább Lakatosék kapják majd meg, a te porontyaid meg kezdhetik újból ugarról.
Jó az elgondolás, csak vidd tovább.
Attila, Azért az, hogy elvenni valamit valakitől mert fizikailag nem képes arra, hogy megművelje nem éppen a humánus megoldások egyike. Én mindenképpen ketté választanám a haszonszerzés, vagyongyarapítás céljából „használatba kapott” földet és azt ami egy normálisan, morálisan nemhogy elfogadható de szerintem meg is illet minden embert a földön születésétől fogva, élete végéig mindenkinek, csak még odáig nem jutottunk el, hogy ezt mint emberi jogot le is fektessük. Ez a jog át nem ruházható, át nem örökíthető, meg nem vásárolható, ki nem terjeszthető, ez nem magántulajdon, nem egy tárgy, ugyanakkor semmilyen körülmény között el nem sajátítható dolog. Ha teljesen padlóra kerül valaki, az ingóságai természetesen mehetnének a levesbe, de mindíg és minden esetben ott lenne egy olyan alap amitől meg nem fosztható senki, ahonnan újrakezdheti és ez messze nem nulla, nem kibúvó és nem is valamiféle jótékonysági alap. Valójában ez egy alapvető emberi jog kellene hogy legyen, éppen úgy ahogy az élethez való joga bárkinek.
Szurkoló: Ok, akkor tegyük fel hogy én élek (mondjuk 18 éves korom óta) egy meghatározott méretű területen aminek a mérete X. Arra építettem is egy házat, megnősültem, felneveltem 1 gyereket aki már egy másik X helyen és nem tőlem kapta. Van egy másik aki még nem 18. Aztán ő is elmúlik 18, neki is jár egy az az X. megkapja ugyanazt amit én is valamikor. Persze van vagyonom is, mit ad Isten egy Bugatti. Mielőtt jön a kaszás, nyilván tisztázni kellene hogy akkor kié is legyen a vagyonom. A Bugattit vihetik akár szét is szedhetik, össze is veszhetnek rajta nincs jelentősége. Mivel mindkét gyereknek megvan már az alanyi jogon megkapott területe azon háza, a következő lehetséges. Az egyik gyerek úgy dönt hogy neki az a ház és terület kell amin felnőttek. Az örökség nem terjed ki az ingatlanra. Persze annak használatának nemcsak anyagi szempotjai, okai lehetnek hanem érzelmi is. Ezt szintén hiba lenne nem figyelembe venni sőt tiszteletben kell tartani. Ha az egyikük úgy dönt, hogy azt a területet akarja használni ahol felnőtt, akkor ezt a lehetőséget meg kell, hogy kapja. Ezzel ugyanakkor automatikusan meg is kell hogy szűnjön a másik területhez való használati joga.
szerintem röviden:
A pénz egy bizonyos összeghatár felett nem boldogít.De ha rabszolga valaki akkor igenis boldogít(de nem minden) Ma engem kb. 30 millió boldogítana.Miért? Ha pl megunnám a munkám,vagy felidegesítenek akkor otthagynám a fenébe és még ha 20 évig nem dolgoznák akkor is megélnék.Éppen ezen gondolkodtam hogy ki kellene találni valami olyan üzletet amivel ezt meg lehet csinálni pár év alatt.Csak kérdés, hogy ha tényleg jön ez az összeomlás akkor van e értelme belekezdeni .
A pénz biztonságérzetet ad.
13, Hargi:
300 Hektár = 3km2
Népesség a földön = 50 fő / km2
Tehát tisztán jogilag nyitva egy olyan palack ami lehetőséget ad arra a szellemre hogy egy ember ha neki úgy tetszik, birtokba vehessen örökre (!) átruházható módon 150 másik ember élőhelyét. És ezt csak úgy, hogy még nincs is kijátszva semmilyen törvény, más nevén futtatott tulajdon, jogi személy, stb…
Akárhogy is nézem, azért ez furcsa.
Számoljatok már utána, tévedek?
Boldog Újévet Tibor Bá’.
A Pénz bizony megváltoztatja a lelket. Ha több a pénzed, egyből egy felsőbb kaszba tartozónak érzed magad.
Az alattad lévők mind lúzerok.
Te vagy a megtestesült Becsület.
A feletted lévők mocskos, tolvaj, csaló gazemberek. 🙂
26:
Ez, amit írsz, nem átgondolt. Ha én a 40 év elején tudom, hogy mi fog történni velem, akkor nem fogok „iparkodni” csak annyit fogok dolgozni, hogy szerényen megéljek belőle, és a puszta földön és egy nyomorúságos viskón kívül más nem marad utánam. Kérdés, jó-e ez a társadalomnak, főleg, ha mindenki így tesz. És akkor ki és miért és miből fogja megépíteni mondjuk egy dunai hidat, vagy egy országutat, vagy ki fog létrehozni egy Ford gyárat? A kapitalista gazdaságnak éppen az az előnye például a szocializmussal szemben, hogy hihetetlen hatékony, mert fűti az emberi ambíció. De, ha az ambíciót kiölöd, akkor általános nyomor jön, amire már volt példa. — Ez nem azt jelenti, hogy „éljen a kapitalizmus”, hanem azt, hogy nehéz kitalálni valami jobbat, mert a szép eszmék mögött mindig van valami kellemetlenség.
33. Erre én is gondoltam, mert az amit írsz nekimegy annak is amit felvetettem. Hasonlóképpen ahogy az alanyi jogon járó alapjövedelem esetén is felvetődött ez a kérdés. De ha jobban belegondolsz a pénz mellett van egy másik nagyon erős motiváció, és ez az elismert munka. Nem az, hogy ezzel mennyit keres vagy keresett valaki. Ha valaki maradandót alkot, ha elismerik a munkáját az egy elképesztően erős motiváció. Szerintem van hogy bőven felülírja az haszonszerzést. Igaz, nagyon sokszor a kettő együtt jár, és nagyon sok példa van arra hogy a két dolog teljesen független egzmástól. Teszem azt egy bűnözőt (ha csak nem őrült) nem érdekli hogy a társadalom elismeri-e azért amit csinál. Csak és kizárólag az anyagi haszon. A tisztességtelen vállalkozót sem, stb.. stb…
De olyan is van amikor valaki magasról tesz az anyagiakra (tudósok, mérnökök, művészek és akkora dolgokat tesznek le az asztalra hogy csak úgy cseng) Szerintem téged sem anyagi haszon hajt abban, hogy ezt az oldalt csinálod. És ezt nem azért mondom neked, hogy smúzoljak hanem hogy cáfoljam, vitassam azt a felvetést miszerint ha az alapvető létért nem kell élet-halál harcot küzdeni, ha valahol meghúznánk a határt és azt mondanánk van egy emberi határa a birtoklásnak akkor az az emberiség számára ambícógyilkosság lenne.
28. csókacsalád
„Attila, Azért az, hogy elvenni valamit valakitől mert fizikailag nem képes arra, hogy megművelje nem éppen a humánus megoldások egyike.”
Igazad van.
Elfelejtettem hozzátenni, hogy „ideális” társadalomra gondoltam, ahol vagy megteremti valaki magának az öreg korra valót, vagy a többiek eltartják.
És így ez nem is olyan borzasztó. És nem a tulajdonon van a hangsúly, hanem a munkán.
Egy kevésbé ideális társadalomban ez macerás, mert mit csinál valaki egy darab földdel, amit már maga nem tud megművelni?
Normális esetben a gyerekei öröklik… Aztán társadalomtól függően kezd macerássá válni…. Mi van, ha a környezetében senki nem tudja vagy akarja művelni és hasonlók.
33. Tibor bá
„De, ha az ambíciót kiölöd, akkor általános nyomor jön, amire már volt példa.”
Nem feltétlenül. Ha szocialista rendszerrel helyettesíted, akkor persze…
Szerintem már a kapitalizmusban is mesterségesen lett felpumpálva az emberek ambíciója, hogy lelkesebben termeljenek.
Én el tudok képzelni egy kevésbé technikai, inkább szociális társadalmat ahol az értékek pont abban jelentkeznek, hogy ki mennyit hajlandó a közösségért tenni, és nem abban, hogy mennyit tud magának összeharácsolni.
Én nem látok túl nagy értéket a Ford gyárban meg egy csomó technikai kütyűben… igaz, már én is nehezen tudnék nélkülük élni, de akkor is kritikus vagyok.
Szerintem a gyógyászatban, pszichológiában akár nagyobb fejlődés is lehetséges, mint a profit alapú társadalmakban. Ne felejtsük el, hogy a háborúknak „köszönhetjük” a modern gyógyászat legtöbb eredményét… és a háborúkat is az „ambíciók” ösztönzik végső soron. Természetes körülmények között a betegségek is természetesebbek és természetesebb módon kezelhetők.
Attila:
Úgy érted mi van akkor, ha valaki totálisan elhanyagolja az őt megillető területet? Hagyja magára nőni a méteres dudvát? Házat sem épít rá, és le sem szarja? Gyanítom egyébként, hogy Szurkoló lelki szemei előtt itt jelentek meg „Lakatosék” 🙂
Egy biztos, (és ha már a pszichológia is szóba jött) az ember stressz hatása alatt képes „ember feletti” teljesítményre. Szemét módon ennek nem egyszer alanya voltam, biztos helyről tudom, hogy velünk ezt csinálták annak idején a munkahelyemen. Szándékosan hazudták vissza határidőket, tudatosan generáltak olyan feltételeket amitől az emberben egész egyfajta mission impossible érzés alakult ki. Erre úgy rá lehet szokni-szoktatni mint a kábítószerre. És ami legmocskosabb dolog, hogy ezt tanítják. Háborúban az ember feletti teljesítmény oka szintén hasonló okokkal magyarázható, ahogy az is biztos, hogy az ember képes egy életveszélyes helyzetben önmagán felül teljesíteni. De abban is biztos vagyok, hogy hosszútávon ez éppúgy nem fenntartható ahogy az a rendszer sem ami ezt a tempót diktálja. A háborúval is előbb utóbb tele lesz a töke mindenkinek.
kivalo post, irja mindezt aki multjat ne elemezzuk de a jelenlegi „honlapjan” donate opcio es 60000 huf onkoltsegi kutyakolyok:/ az oltas es a kutyatap nyilvan draga de azert valljuk be egy ven buzi zsido vagy kiskopasz.
Na… a pszichológiát kár volt említenem 😀 😀 😀
38:
Ez a hozzászólás egy valódi gyöngyszem.
1) Ki tart vissza attól, hogy elemezd a múltamat?
2) Miért tetted a honlapot idézőjelekbe, Csak úgy szokásból?
3) Mi baj van a donate opcióval?
4) Szerinted egy kutya kölyöknek mennyi az önköltsége?
5) Honnan vetted a 60.000 HUF-ot?
6) Honnan veszed, hogy buzi vagyok?
7) Miből gondolod, hogy zsidó lennék?
Ha ezekre válaszolsz, cserébe kijelentem, hogy szórakoztató vagy.
36:
Ha az alaptételeket nem érted meg, akkor sose fogunk jutni sehová. Azt írtam a kapitalizmus hozza ki a legtöbbet az emberből. Erre te ezt válaszolod: „a kapitalizmusban is mesterségesen lett felpumpálva az emberek ambíciója”. Az önzés, a harácsolás, az élősködés (ha van rá lehetőség) általános emberi tulajdonság. Mire fel írod, hogy mesterségesen lett felpumpálva? A szocializmusban kifejezetten el akarták ezt nyomni, és mégis mindenki maszek akart lenni. gebinbe, GMK-ba, mellék üzemágba, stb. próbáltak „érvényesülni”. Ott is volt mesterséges pumpálás? Ha állandóan nyomod az elégedetlenségedből származó sódert, akkor sehová se jutunk, csak teret kapsz, hogy hőböröghess.
42. Tiborbá
„Azt írtam a kapitalizmus hozza ki a legtöbbet az emberből.”
Az én értelmezésemben a „a legtöbb” addig több, ameddig pozitív.
Szerintem a kapitalizmus a Soros-félékből az emberi képességek alját hozta ki.
Meg a „The business of the business is the business” kijelentés is.
Az ambíciók, képességek elnyomása és manipulálása (felpumpálása) között azért még vannak köztes talán normálisabb fokozatok. Például, amikor a tudásért tanul az ember, nem azért, hogy meggazdagodjon belőle… azaz abból, hogy mások számára megnehezíti ugyanannak a tudásnak a megszerzését… (Copyright, gyógyszerek levédése stb)
Az ókorban és a középkorban is születtek komoly emberi erőfeszítések, és nem is feltétlenül haszonszerzés miatt.
Newtont se a meggazdagodás hajtotta, hogy a fizika évszázadokra meghatározó alakja legyen. ( a királyi pénzverde vezetése mellett nem voltak kenyérgondjai).
Azokat se akik „életükkel játszottak” a kialakult világkép megkérdőjelezésével.
De a görög matematikusokat/filozófusokat se.
A kapitalizmusnál szükségszerűen be fog következni, hogy a végén egy tucat ember kezében lesz a világ gazdasága.
A kapitalizmus jó, ha szabályozzák. Pista bácsi maszekjával semmi baj, de azzal már igen, hogy egy Mark Zuckerberg ír egy programot és milliárdokat ér.
A lélek esetében azt vajon vizsgálta a kutatás, hogy az ok okozat a helyén van-e?
Mi van ha elve csak torz lelkűek képesek arra, hogy nagyon gazdagok legyenek?
Hú,,, Attila! Azért a görög tudósokat azért nem keverném bele. És ha már felhoztad (egyébként nem is baj) azokat akik az életükkel játszottak a világkép kapcsán, azért azt ugye tudod hogy ezzel komoly ellentmondásra hozol fel épp egy példát. Ami egyébként szintén nem baj, mert pont erről beszélünk. Legalábbis én azon a véleményen vagyok az a kor sem volt éppen a leg ideálisabb arra, hogy motiváljon bárkit is olyan gondolkodásra, ami csak akár halvány kérdőjelet is tett volna arra mondat végére hogy: Isten. Amit Tibor bá’ mond: „a kapitalizmus hozza ki a legtöbbet az emberből” azzal abban formában egyetértek hogy valóban, képes kipréselni az emberből olyan teljesítményeket amire korábban nem volt példa. Viszont emellett állítom azt is, hogy ennek van egy olyan felesleges, spártai mellékhatása ami lehet hogy egyik oldalról nézve úgy tűnhet hogy hú… ez aztán kihozza az emberből a maximumot, ugyanakkor el is tipor ellehetetlenít és elnyom olyan embereket akikből talán lehet, hogy nem a túlélésért való kűzdelem hozná ki a maximumot. Sőt lehet hogy rengeteg értékes ember éppen ezért nem is képes soha igazán arra, hogy valami igazán maradandót alkosson.
Most nem olvastam át minden előttem szólót, fevetették-e már, hogy a posztban hivatkozott tanulmányok egyértelműen összefüggést találtak a vagyon és bizonyos belső tulajdonságok között. De cáfolják-e, hogy az oksági viszony esetleg fordítva van és a leírt jellemvonások az OK amik esetleg hozzásegítik viselőiket a gazdagsághoz, mint OKOZATHOZ. Ezesetben nem a gazdagság torzít, hanem a kevésbé szociálisak előnyben vannak a vagyonért folyó versenyben. Lehet, hogy mindkét folyamat működik, akár egymást erősítve is. De a két folyamat aránya is jelentősen eltérhet egyénenként és az erősítés sem törvényszerű. Sokmindent lehetne ezen még vizsgálni. Vagy az antiszociálisokat és a gazdagokat kiirtani? 🙂
Curix, szerintem nem az a baj, hogy Zuckerberg milliárdokat keresett azért amit letett az asztalra. Az a baj, hogy az ő utódjainak a majd az általa felvásárolt élethelyek miatt már semmi szüksége nem lesz arra, hogy bármi értékelhetőt alkossanak. De nincs is semmi ami normális épp ésszel és morálisan elfogadható korlátot szabna ennek. Ez pedig hosszútávon előbb vagy utóbb kontraproduktív. Lásd Paris Hilton és a többiek.
És ezt sem kifelejteni:
„… Unfortunately, poor people can be douchebags too. Perhaps the most chilling study — coming out of, yet again, UC Berkeley — is one where researchers led participants to think about the advantages of greed. The participants were then presented with scenarios of unethical workplace behaviors such as bribe-taking, stealing cash and overcharging customers. The researchers found that poor people were just as likely as rich people to admit that they would engage in these behaviors once they were aware of the benefits.”
Szerintem a gazdagság relatíve fogalom. Nagyon sok „gazdag” csak annak szeretne látszani, illetve gazdagabbnak annál, ami. Sok idióta rongyrázó a legújabb, legdrágább telefonokkal villog, otthon meg a küszöböt rágják, a tárca meg csak átvágós hitelkártyáktól vastag. A jövedelem nagysága pedig nem jelenti automatikusan azt, hogy valaki gazdag. Ha minden hónapban akár csak egy centtel többet költesz, mint a bevételed, ami akár 10millió is lehet, akkor semmid sincs. (Na jó, az állás vagy az üzlet még ott van, de meddig?)
46:
Meglátásod nagy valószínűséggel valós. A családon belüli példa 100 százalékosan igazolja.
48:
” The researchers found that poor people were just as likely as rich people to admit that they would engage in these behaviors once they were aware of the benefits.” — Az életösztön miatt nyomorban fellazul az erkölcs. Ezt a témát alaposabban kellene feltárni.
30: nehéz meghatározni azt az összeget, amit említettél. Egy leendő bevezetenő ingatlanadó felsrófolhatná az összeget. Egyébként igazad van.
39: Én pont ezt tettem, tényleg szerényen. Igaz nem önszántamból. De már beletörődtem. Magyon lebetegedtem 40-re ez lett osztályrészem.
Nyomorban élek (azért még nem annyira. nem sajnáltatom magam – de a régi fizetésemhez képest, amikor mindig meghaladtam a nyugdíjplafont a mostani ötvenezerből és a megtakarításomból élve … hát meg lehet élni de nem kívánom senkinek)
51: Tibor bá hozászólásai alapján meglepődtem, hogy zsidónak feltételezHEZted. Magánvéleményem. De igazából mindegy is lenne, ha az lenne is. A helyedben más fórumot keresnék. Itt nem leszel moderálva szerintem. De feleslegesen igénybe veszed a látóközpontomat,
Havi 47000 forintból nem lehet megélni. Pont.
Tibor bá’ szerint:
2015. január 6. kedd – 22:36
38:
Ez a hozzászólás egy valódi gyöngyszem.
1) Ki tart vissza attól, hogy elemezd a múltamat?
2) Miért tetted a honlapot idézőjelekbe, Csak úgy szokásból?
3) Mi baj van a donate opcióval?
4) Szerinted egy kutya kölyöknek mennyi az önköltsége?
5) Honnan vetted a 60.000 HUF-ot?
6) Honnan veszed, hogy buzi vagyok?
7) Miből gondolod, hogy zsidó lennék?
Ha ezekre válaszolsz, cserébe kijelentem, hogy szórakoztató vagy.
1. EN
2.igen
3.kapsz az adonkbol nyugdijat es meg ezen kivul is boven haracsoltal ossze eleget az eddigi szanalmas eleted soran
4.mindenesetre nem darabonkent 60E huf. (donate)
5.innen a „honlapodrol” (cavinton)!
6. nyilvanvalo,aki ennyi ponyvaregenyt kepes szottyadt korara osszevagni nokrol kefelesrol es mindezt ugy adja elo,mintha nem csak a fantaziajaban tortenne..
amugy sem kell almodozni,sok sok eve nem all mar fol a blankolt pocsod nore.
(a moderaciot nem kell eroltetni)
” ”
7.ezt neked jobban kell tudni.
8,?
51:
Kaptál tőlem egy lehetőséget, hogy értelmesen kifejtsd a véleményedet, amire egy közel nulla választ voltál csak képes kipréselni magadból. — Az természetesen világos, hogy a saját életeddel nem vagy megelégedve, de ezen az ilyen kirohanások nem segítenek. Ha pedig tényleg nem vagy megelégedve azzal, amit itt olvashatsz, akkor ne járj ide. Ez ilyen egyszerű. 😀
Véleményem szerint az ilyen kommenteket nyugodtan ki lehetne venni. Alapvetően nem azért mert jajj istenem le lett buzizsidózva valaki, hanem azért mert teljesen szétdarabol egy normális vitát. Összezavarja az embert a hozzászólások visszaolvasásában, eltereli a témát, elveszi mások kedvét attól, hogy normális véleményt vagy ellenvéleményt írjanak le. Mondjuk az elég szomorú, hogy ez a valaki olyannak tűnik, aki nem először jár itt.
54:
Teljesen igazad van, de ha egy ilyet nem közlök le, akkor megindul a bosszú hadjárat. Kijelentik, hogy cenzúra, önkényeskedés, persze az ellenvéleménynek nem adok hangot, és akkor vágólappal belinkelnek néhány 10 ezer karaktert. Jól leterhelnek engem is. Vagy különböző nikkekkel újra és újra jelentkeznek. Ami miatt megszívatok teljesen ártatlan, új hozzászólókat is.
He gyongyszem!
Csinalj te is egy ilyesmi honlapot, aztan keresd hulyere magad. Baromi egyszeru, es az eleted se lesz olyan sikertelen mint most. Talan meg csajod is lesz, meg autod.
Hajra, en szurkolok neked, sok sikert!
Ez most melyik, a mosógépszerelő, vagy Csabi Pécsről? 😀 A mosógépszerelőnek ennél jobb modora van.
Át lehet színezni az ilyen kommenteket, meg ami ezzel kapcsolatos? (pl ezt is) és akkor az ember csak egyszerűen átugrik rajta, ha a témával akar foglalkozni.
56: „csajod is lesz”
Ő is az, szvsz., 😉 /L-Zs-F-L 😀 /
57:
Egyik se. Ez teljesen új, de naponta idejár.
47:
csókacsalád szerintem meg baj, ha az ilyen Zuckerberg félék ennyivel milliárdosak lehetnek, mint a facebook. Ez mögött (sincs) akkora teljesítmény, érték nevezzük bárhogy, ami indokolná a milliárdjait. Ez a kapitalizmus hiányosságait mutatja.
Lehet mondani, hogy a kapitalizmus pedig ilyen és így van jól. Persze, ezzel sincs probléma, csak akkor ne csodálkozzunk a következményein.
Más a véleményem erről. A Facebook nem azért nagy teljesítmény mert hülyegyerekek posztolhatják rajta a baromságaikat és buta libák ezen sokingatva röhigcsélnek, és a többi szar, aminek a végére se lehetne érni ha belekezdenék. A muki csinált egy eszközt, olyas valamit ami forradalmasította az online kommunikáció formáját és számos lehetőségét. A kommunikáció tartalmát a felhasználók határozzák meg. De most ez lényegtelen is a témával kapcsolatban. A kérdés amit felvetettem, hogy az rendben van-e, hogy Zuckerberg és bárki, miután hülyére kereste magát ezen, vagy más dolgon ezt a vagyont arra fogja használni, hogy ingatlanok felvásárlásával még több embert kiszorít majd a jövőben -generációkra garantálva- azok életteréből. Nem megfosztani kell a szupergazdagokat attól ami jogosan az övék, hanem azon elgondolkozni hogy a birtoklási jog vajon mindenre kiterjedve és határtalan mértékben átruházhatók lennének? Arról nem is beszélve, hogy semmilyen határ nincs szabva annak, hogy mit és milyen mértékben lehet birtokolni?
62:
Nem egyezik a véleményünk, a Facebook semmilyen tekintetben sem akkora jelenség, amennyit most piacon ér. Egyedül ebben a beteg kapitalista rendszerben tudott milliárdokat hozni a konyhára.
Semmi forradalmi újdonság nincs benne. A Facebook 2004-ben már működött, a kutyát sem érdekelte. Az internetképes kamerás okostelefonok futtatták fel, de nem ez a lényeg, nem a Facebookról van szó, hanem arról, hogy egyik embernek sincs annyival nagyobb teljesítménye, mint a másiknak, ami indokolná ezeket a mértékű jövedelem különbségeket.
amivel egyébként jól el is tértünk a témától.
63:
A szélsőséges jövedelmekkel szemben semmit se lehet tenni, mert az emberi természetből adódik. Ha Stahl Judit ír egy, bocsánat, lekopíroz egy szakácskönyvet, kiadnak belőle 50.000 példányt, akkor Stáhl Judit kaszál 50 milkót. (az én könyvemből nem adnak el 1000 példányt). Ugyanez van hanglemeznél, stb. Ezen csak úgy lehetne segíteni, ha iszonyatosan progresszív lenne az adózás. na de az ugye most „egy kulcsos”
64:
Pontosan!
Normális esetben az államnak be kéne avatkoznia, hogy ennyire torz helyzetek ne alakulhassanak ki és igen, ennek egyik módja a progresszív adózás lehetne.
Persze a kapitalizmus így meg úgy… de nem igaz! Próbálják elhitetni, de nem igaz, hogy Soros György, vagy bármelyik mágnás 1 milliószor több teljesítménnyel rendelkezik, mint Pista bácsi vagy Mari néni. Bullshit!
65: „1 milliószor több teljesítménnyel rendelkezik”
Nem a VALÓS teljesítmény az érdekes, hanem a társadalom ‘értékelése’. A társadalom pedig díjazza a pénzügyi machinációkkal elért /nem valós, nem reál/ teljesítményt is, és elfogadja, hogy az így nyert virtuális vagyon realizálásra kerüljön. /Ahogy díjazta a Mónika ‘só’ hm. kevésbé iskolázott szereplőit is./
Ha rám lenne bízva, megszüntetném az elektronikus kereskedelmet a részvénypiacokon… Lehetne részvényt adni-venni, helyben, fizikai, kinyomtatott formában, azonnal kp-ben kifizetve. Mindjárt kisebb lenne a lufi.
Én bevállalnám ezeket a kockázatokat. Élhetnék egy nagy tanyán, meglenne mindenem, nyugalomban, csendben tengetném az életem, ülhetnék kint a tornácon, nézném a naplementét. Most pénz nélkül nincs tanyám, se tornácom, csak az idegesség van, rossz helyzet, részben amiatt egészségügyi problémák, meg mindenféle.
Guddaj, Tibor ba´
Kezdo blogger leven csak most jutottam el azidaig hogy ezt a posztot elolvassam. Mikor 39. -hoz jutottam felszallt a verem homersekle valamelyest, de amikor 51.-et elolvastam elerte a forraspontot. Tudom hogy nem vagy raszorulva masok segitsegere hogy megalljad a helyed, de az sohasem art ha valaki kap egy kis ¨vallveregetest¨neha neha. Szinvak letemre csak amikor megszagoltam ¨gyongyszemet¨ akkor derult ki hogy az nem volt mas mint egy szarszagu golyobis, olyan mint amit a nyulak hagynak maguk utan.