(VM-245) Békekölcsön

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~q228A fordulat éve (1948) tulajdonképpen Rákosi hatalom átvételét jelentette. Rákosi magát Sztálin legjobb magyar tanítványának nevezte, ami azt jelentette, hogy Sztálin összes hibáját megismételte idehaza is. Úgy látszik a diktatúra forgatókönyve évtizedek alatt egy cseppet se változott, mert Rákosinak éppen úgy a „hűség” volt a legfontosabb követelménye, nem pedig a hozzáértés, ahogy ezt Orbánnál is láthatjuk. A világháború vesztességeiből kilábaló országot kegyetlenül visszavetette az ideológiai hűség. Az országban áruhiány tombolt, az emberek nyomorogtak, alapvető élelmiszer se volt, az üzletekben nem húst, még lisztet se mindig lehetett kapni. Rákosi mindent államosított (még a családi házakat is, ha 6 szobánál több volt benne). A termelő eszközök gyakorlatilag 100 százalékban állami tulajdonba kerülte. Beruházni kellett volna, de az államnak, mint tulajdonosnak, erre nem volt pénze. Mit tesz ilyenkor az állam? Kölcsönt vesz fel. Rákosi esetében olyan kölcsönt, amit sose fizet vissza. Erre viszont csak a lakosság hajlandó egy kis „rásegítéssel”. 1949-ben kibocsátották az első államkötvényt (ezt még tervkölcsön név alatt), amit aztán évről évre megismételtek. Elvárás volt a havi jövedelem lejegyzése, amit aztán 10 havi részletben vontak le a fizetésből. A jegyeztetés egyes helyeken igen durva is lehetett, akár tettlegességre is sor kerülhetett. A visszafizetési ígéreteket természetesen nem tartották be. A kötvényekre nem kiszámítható kamatokat fizettek, hanem kisorsoltak nyereményeket ellenőrizhetetlen mennyiségben. Évekkel később Kádár elnyújtott tempóban visszafizette a névértékeket, ami reálértékben már csak tört része volt az eredetileg kiszenvedett elvonásoknak.

Ez a szép kerek történet az emberiség történelmében egyáltalán nem nevezhető unikumnak. Ezt megelőzően számtalan ország bocsátott ki államkötvényt kifejezetten a lakosság részére, és mondhatni a lakosság majd minden esetben rosszul járt. Vagy a jogfolytonosság szűnt meg, vagyis nem volt kitől követelni a visszafizetést, vagy törvényileg mondták ki az elévülést. Néhány éve olvastam, hogy valaki előásott a padlása egyik ládájából egy olyan kötvényt, amit még a dédapja jegyzett, és amire rá volt nyomtatva, hogy a követelés sose évül el. A kifizetést azon az alapon támadták meg a bíróságon, hogy a kamatos kamatok miatt a kifizetendő összeggel az állam egyszerűen nem rendelkezik.

Ilyen háttér múlttal természetesen csodálkozom az Orbán kormány közleményén, ami szerint a magyar államkötvény egyre népszerűbb megtakarítási forma. Pedig igen ajánlatos lenne kicsit emlékezni a múltra, mert 2015-ben a magyar kormány alapos szarban lesz, és könnyen lehet, hogy megint lesz egy kötelező békekölcsönjegyzés. Elvégre a miniszterelnökünk állandóan harcol, elképzelhető, hogy a békekötéséhez pénzre lesz szükségem, és akkor ugye a legkézenfekvőbb egy békekölcsön.. 😀

______________________________________________________________
______________________________________________________________
________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

14 gondolat erről: „(VM-245) Békekölcsön

  1. Ha a külső körülmények olyanokká alakulnak, mint 1948-ban (leszedált majdnem háború sutáni állapotba került ország), akkor nem tudom lehetne-e más várni most, mint akkor. Lehetne-e más az eredmény. mint a Rákosi rendszer amilyen lett.

    Az mennyire volt jellemző államkölcsönöknél, hogy idegen devizanemben bocsátottak ki ilyet? (Nem aranyra gondolva, hanem mondjuk mint most az EURo államkötvényeinkre)

  2. Nem. Amennyire én tudom, senkinek se jutott eszébe más valuta. Különben a forint nem is volt konvertibilis sok más ország valutájával azonos módon. Ez a más valutával való hülyéskedés a globalizáció terméke.

  3. Az, hogy Matolcsy annyi forintot nyom, amennyire szükség lesz talán kihúzza az utolsó bekezdésed “témáját”: vissza tudják fizetni a forintadósságot bármi történik majd.
    És tudom, hogy a forintunk egy nagyobb ilyen akció után csak a fűtőértékkel, mint belső értékkel, rendelkezne számunkra.

    így az MNB jegyzi le az államkötvényeket és nem lesz szükség Békekölcsönre? Miért nem ezt tette Rákosi vajon?

  4. Már sárga csekket kaptam tegnap a fidesztől ,abban a borítékban,amiben küldte a propagandáját..Egyenlőre még csak szépen kér 😀
    3!
    “Az, hogy Matolcsy annyi forintot nyom, amennyire szükség lesz talán kihúzza az utolsó bekezdésed “témáját””

    Nem nyomtathat annyit, amennyit akar.Ezzel az új pénz kibocsájtással tud még mahinálni valamit.

  5. Ejha tőlünk tegnap vitték el a szemetet. Kár, hogy nem néztem meg a borítékokat amikor mindent kidobtam az OTP levelén kívül (tudtam, hogy arra szükségem lehet majd valamikor).

    Az “új pénz kibocsátást” lényegében annak tartom, hogy annyit nyomtathat, amennyit akar. A 200 milliárdos alapítványi hátteret is felhasználhatnák szerintem úgy, hogy a kedvenc bankjuk azt “kötelező tartalékként” (megfelelő ráta szerint) használva annyi számlapénzt hoz létre amennyit csak lehet (ld. tartalék mértkét) és azon mind államkötvényt vesz.

    Ha az alapítványi vagyonnak államkötvényben kell lennie, akkor ez közvetlenül nem járható út viszont egy-egy áttétet közberakva nem tartom reménytelennek az ilyen módú vagy más módú pénznyomtatást. Amerika is kb ezt teszi.
    Kaya Ibrahim lehet, hogy már köztünk el? Vagy mégse?

  6. 4:
    Azt hiszem akkor teszed bölcsen, ha Fidesz témában nem szólalsz meg. 😀

    5:
    1945/46-ban az MNB ezt a taktikát választotta és lett belőle egy bődületes infláció. Pénzt csak az USA nyomtathat büntetlenül, mert ott a hadsereg a “fedezet”. Aki nem fogadja el, azt hülyére bombázzák.

  7. 4: “sárga csekket kaptam” /Én is egy csomót, de nem a fidesztől… 🙂 /

    Azért remélem támogatod is őket abból, amit megspóroltál a rezsiharcban… 😀 Itt a nagy lehetőség, hogy felkerülj a Kubatov-listára, ki ne hagyd! 😉

  8. 7: azt mind nekik adtam vagyis majd adni fogom, ha küldenek róla sárga csekket

    Még a nyugdíjamat is hagytam megvédeni nekik.

  9. 7!
    Persze Observer az lesz az első hogy támogatom őket. 🙂
    Ők is le vannak fütyülve,mint a többi..
    6!
    Tibor bá, nem érdekel különösebben a fidesz sem engem..
    Mindegyikből elegem van.

  10. 9: “támogatom” Most még csak szépen kértek, lesz az még kötelező is. 😉
    Állítólag kormánytisztviselőknél már van némi presszió is államkötvény jegyzésre…
    Azért remélem voltál szavazni… 😀

  11. 6: Akármelyik nemzeti bank nyomtathat pénzt büntetlenül, csak az a kérdés, melyik mennyit. Mi nyilván nagyságrendekkel kevesebbet, mint az USA, de az alacsony inflációnk azt mutatja, hogy ennél nyugodtan nyomtathatnánk többet.

    Ha a nyomtatott pénzt sikerül úgy elkölteni, hogy abból reálgazdaságnövekedés lesz, akkor nincs gond, az fedezi a pénzt. Olcsóbb lenne egy kicsivel több pénzt nyomtatni, annyit, hogy az infláció 5-10% között legyen, mint ilyen rohadt sok államkötvényt kibocsátani, ami után kamatot is kell fizetni.

    A lakosságra tukmált államkötvények és kincstárjegyek nekem is gyanúsak. De az, hogy közben időnként nagy valutakötvénykibocsátások is vannak a nemzetközi piacra, lehetetlenné teszi, hogy egyszerűen csak elinflálják az adósságot, mert a valutakötvények visszafizetését ez csak nehezebbé tenné.

  12. Államkötvényeinkről: jó eséllyel a 15 évest sem fogjuk viszontlátni legfeljebb lejárat előtt szükség van a pénzünkre továbbra is 🙂 megvédjük, mert elfogyott a MANYUP (addigra)

  13. Mai hír a portfolio.hu-n, miszerint az állam saját nyugdíjpénztárat alakítana (pontosabban eszközt adna nyugdíjcélú megtakarításokra a plebsnek).
    Idézem az újságot: “A meg nem erősített információk szerint kötelező jelleggel léptetnék be a rendszerbe a kormánytisztviselőket, közalkalmazottakat és köztisztviselőket.-…”

    Ez már békekölcsön.

  14. 13:
    Helyes! Le kell nyúlni a szekértolókat is. 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük