(1500) Abbott and Costello

Tibor bá’ angol haladóknak

~q400Hacsek és Sajos párbeszédét Vadnay találta ki, amivel – mondhatjuk – megelőzte korát. Ugyanis a színházak nem akarták játszani, mert nem volt benne történés, „csak” beszélgetés.  Nagy Endre a végén műsorra tűzte azzal, hogy „próbáljuk meg”. Az első előadás (1929) hatalmas siker volt. Ezt követve Vadnay több mint ezer (!) párbeszédet írt, melyeket 30 éven át Herczeg Jenő és Komlós Vilmos adtak elő. Aztán az előadók meghaltak (de a szerző nem) és mások elkezdték utánozni olyan nagyágyúk, mit Major Tamás és Kibédy Ervin, ugyanis 1951-ben a hatalom nem tartotta dekadensnek. Aztán mások is felébredtek. Amerikában Abbott és Costello álltak elő ezzel a stílussal, de csak 10 évvel később, 1939-ben. Ahogy nálunk, úgy Amerikában is mind a mai napig elő-előveszik. Az alábbiakban közzéteszek egy párbeszédet, ami csak úgy, mint Hacsek és Sajó beszédében folyamatos félreértésekre van felépítve. Az angolul jól értők élvezni fogják, főleg, mert számítógép a téma.

COSTELLO CALLS TO BUY A  COMPUTER FROM ABBOTT

ABBOTT: Super Duper computers. Can I help you?
COSTELLO: Thanks. I’m setting up an office in my den and I’m thinking about buying a computer.
ABBOTT: Mac?
COSTELLO: No, the name’s Lou.
ABBOTT: Your computer?
COSTELLO: I don’t own one yet. I want to buy one.
ABBOTT: Mac?
COSTELLO: I told you, my name’s Lou.
ABBOTT: What about Windows?
COSTELLO: Why? Will it get stuffy in here?
ABBOTT: Do you want a computer with Windows?
COSTELLO: I don’t know. What will I see when I look at the windows?
ABBOTT: Wallpaper.
COSTELLO: Never mind the windows. I need a computer and software.
ABBOTT: Software for Windows?
COSTELLO: No. On the computer! I need something I can use to write proposals, track expenses and run my business. What do you have?
ABBOTT: Office.
COSTELLO: Yeah, for my office. Can you recommend anything?
ABBOTT: I just did.
COSTELLO: You just did what?
ABBOTT: Recommend something.
COSTELLO: You recommended something?
ABBOTT: Yes.
COSTELLO: For my office?
ABBOTT: Yes.
COSTELLO: OK. What did you recommend?
ABBOTT: Office.
COSTELLO: Yes, for my office!
ABBOTT: I recommend Office with Windows.
COSTELLO: I already have an office with windows! Look, let’s just say I’m sitting at my computer and I want to type a proposal. What do I need?
ABBOTT: Word.
COSTELLO: What word?
ABBOTT: Word in Office.
COSTELLO: The only word in office is office.
ABBOTT: The Word in Office for Windows.
COSTELLO: Which word in office for windows?
ABBOTT: The Word you get when you click the
blue ‘W’.
COSTELLO: I’m going to click your blue ‘W’ if you don’t start with some straight answers. What about financial bookkeeping? Do you have anything I can track my money with?
ABBOTT: Money.
COSTELLO: That’s right. What. do you have?
ABBOTT: Money.
COSTELLO: I need money to track my money?
ABBOTT: It comes bundled with your computer.
COSTELLO: What’s bundled with my computer?
ABBOTT: Money.
COSTELLO: Money comes with my computer?
ABBOTT: Yes. At no extra charge.
COSTELLO: I get a bundle of money with my computer? How much?
ABBOTT: One copy.
COSTELLO: Isn’t it illegal to copy money?
ABBOTT: Microsoft gave us a license to copy Money.
COSTELLO: They can give you a license to copy money?
ABBOTT: Why not? THEY OWN IT!

(A few days later)
ABBOTT: Super Duper computers. Can I help you?
COSTELLO: How do I turn my computer off?
ABBOTT: Click on ‘START.’

______________________________________________________________

Ha valaki kíváncsi lenne Vadnayra, itt egy felvétel, nem sokkal halála előttről

______________________________________________________________
______________________________________________________________
____________________________________________

15 gondolat erről: „(1500) Abbott and Costello

  1. Jó ez a kis párbeszéd, egyedül a wallpaper-nél akadtam el, ehhez egy kicsit nyomoznom kellett, nem tudtam, hogy az angolban így nevezik a háttérként szolgáló képet a programnál. De a gugli mindent megold. 🙂
    Ez tényleg tipikus Hacsek és Sajó felállás! 🙂

  2. Én nem tudok angolul, csak ami rám ragadt a számítástechnikában és a műszaki dolgok használatakor. Értettem a párbeszédet, ami elég súlyos kérdéseket vet fel: Ha ez egy népszerű „szórakoztatási” forma és még egy hozzám hasonló angolul analfabéta is megérti, akkor ez azt jelenti, hogy a társadalmi többség az agyát meglehetősen alacsony fordulaton járatja. Engem a Hacsek és Sajó nem szórakoztat (Lart pour lart és a Stand up sem, meg a szombat esti kritizált karaoke sem…), talán mert tudok magyarul és az agyam ennél kicsit magasabb fordulatra vágyik. Ez a műfaj tipikus amerikai üresség, furcsa, hogy egy Magyar találta fel 🙂

  3. 2.

    Elég furcsa dolog a goldwyn-mayeres Vadnay Lászlót „Magyar”-nak nevezni.

    A Hacsek és Sajó előtt pár évvel kezdődött Laurel és Hardy produkciója a „Stan és Pan”, ami megihlethette Vadnayt.

  4. Abbott and Costello on Microsoft Computing

    http://webserv.jcu.edu/bible/Humor/AbbottCostello.htm

    Ebben a Tibor bá’ posztjának a végén lévő ‘Hogy kapcsoljam ki a számítógépemet?’ (How do I turn my computer off?) dolgot „vesézgetik” (ki). 🙂

    Különben nagyon jó a posztban lévő conversation! Sokat nevettem rajta. 😀

  5. 2: Ne legyél már ennyire sznob. 🙂
    Igaz, hogy a Hacsek és Sajó nem a kifinomult szellemesség csúcsa. Tipikusan olyan figurákat személyesít meg, akiknek a hülyesége olyan eget döngető, amely a legegyszerűbb embereknél is viharos tetszésnyilvánítást vált ki. De hát ezt úgy kell tekinteni, mint egy társasjátékot, ahol az adott szituációból ki tud több blőd nyelvi poént kicsikarni.
    És alapoz arra a lélektani hatásra, hogy mellettük a legegyszerűbb lelkivilágú ember is roppant okosnak érzi magát, és őszintén kinevetheti együgyűségüket.
    Igaz, itt nem kell az előadónak pár másodpercet kivárni, hogy leessen a tantusz a közönség egy részénél…
    Ha egy kicsit jobban beburkolja a szerző a poénjait, na azt meg már vígjátéknak nevezik. Filmeknél is sokszor elkapja az az érzés az ember, hogy hogy lehet ilyen végtelen hülye és fantáziátlan az a szereplő, legszívesebben beszaladnánk, és megráznánk, hogy felvilágosítsuk, mert amit csak félre lehet érteni azt félre is érti.
    4. Miért ne lehetne Vadnayt magyarnak tekinteni? Magyarországon nőtte ki magát ismert szerzővé, itt is jelentős volt munkássága. Régi filmjei között ma is vetítenek, többek között a Meseautó c. filmet is, ami elég közismert. Az amerikai munkássága már egy második fejezet volt, amit úgy kezdett, hogy fordítóval kellett az angol szöveget megíratni, mert ő nem is ismerte a nyelvet.
    Laurel és Hardy egy egészen más műfaj, hiszen némafilm révén éppen nem a nyelvben rejlő poénokra alapoz, hanem a képi helyzetkomikumra.

  6. Mi jót nevettünk rajt a kollégámmal és tényleg nem nehéz megérteni, mert én se vagyok nagy angolos, csak ragadt rám.
    Kösz Tibor bá! 🙂

  7. 8:
    +1 (csak én nyersebben fogalmazok 😀 )

    Én 11 évesen kaptam egy Hacsek és Sajó gyűjteményt könyv formájában, amikor 4 napig nyomtam az ágyat. Hülyére röhögtem magam rajta. Ettől kezdve mindig a kedvencem volt. Vadnay élete végéig „pesti” maradt. A Hacsek és Sajó is abszolút pesti. A pesti vicc a pesti észjárás unikum. Ezek angolra fordításából remekül meg lehet élni. Kikapcsolódásnak az ilyen blődli kitűnő, és persze nem mindegy kik adják elő.

    3:
    Megkérdezem a lektoromat, de csak vacsora után, mert nem akarok éhgyomorral lefeküdni. 😀

    5:
    Arma! Szánalmas vagy.

  8. 10: Körülnéztem a guglin, vajon az amerikaiak összefüggésbe hozzák-e két figurájukat Vadnayval. Természetesen nem.
    De azért a gyanú fennáll, az amerikai színpadokon pont akkor jelennek meg, amikor 38-ban Vadnay kivándorol. Akkorra a magyar színpadokon a Hacsek és Sajó már régesrég befutottak…
    Én viszont már a koromnál fogva már csak a Kibédy -Hlatky párossal ismertem meg őket, és a kiválasztásuknál szerintem már a magyar rendezőkre is hatott az amerikai változat. Legalábbis Hlatky László igen hasonló karakter, mint Abbott.
    https://www.google.hu/search?q=Abbott+and+Costello&as_qdr=all&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=2QxYVK2eFMOwPNmKgegG&ved=0CC4QsAQ&biw=960&bih=665
    https://www.google.hu/search?q=%22hlatky+l%C3%A1szl%C3%B3%22&as_qdr=all&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=AwlYVJOCOcTIPMKmgeAL&ved=0CCwQsAQ&biw=960&bih=665

  9. Hát nem tudom, én a Hacsek és Sajót mindig is dögunalmasnak és fárasztóan kellemetlennek találtam. Pedig nem vagyok sznob. Annak idején, kamaszkoromban, a „Pesit Vicc” poénjainak 90%-a tetszett. Ahhoz képest ez az amerikai blődli egész jó.

  10. 12.

    Laurel és Hardy 1927-től játszott együtt „Stan és Pan”-ként.
    Vadnay egy évvel később, 1928-ban adta először le az Andrássy úti Színházban a Hacsek és Sajó ötlet szinopszisát. (Wikipedia)

    8.

    Nem kötekedés volt, de Vadnay esetében a „Magyar” szóalakot nem értem, azért a Hacsek és Sajónál többet kell letenni az asztalra; magyarnak magyar volt, ha úgy vesszük.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük