(1488) Az amerikai hadsereg behívóterve a III. v.h. esetére

Tibor bá’ online

 

~q400Jelenleg a Pentagon rendelkezésére áll 490.000 katona, 350.000 nemzeti gárdista és 205.000 tartalékos. Összességében egy kicsivel több, mint egy millió hadra fogható fő. Ez viszont kevés, amennyiben tartják magukat az 1992-ben nyilvánosságra hozott katonapolitikához: Potenciális geopolitikai és gazdasági riválisok elpusztítása mielőtt kellően megerősödnének ahhoz, hogy veszélyeztessék Amerika globális dominanciáját. [Akit érdekel, ez így hangzik angolul: The use of war is a means of destroying potential geopolitical and economic rivals before they acquire sufficient power to block American domination of the globe.] Amikor ezt a mondatot olvastam eszembe jutottak azok a hozzászólók, akik egy nukleáris háború kitörését elképzelhetetlennek tartják, mivel……… különböző, gyenge lábon álló argumentumok.

Hogy egy millió katona kevés, arra a múlt hétfőn mutatott rá Raymond Odierno tábornok a hadsereg vezérkari főnöke, aki ismertette a legújabb védelmi doktrínát, és kifejezte sajnálatát, amiért 2012-ben közölte a Kongresszussal, hogy az aktív 490.000 katonával elboldogul. Ugyanis az előttük álló feladat esetében ismeretlen az ellenség, ismeretlenek az esetleges szövetségesek, és ismeretlen a hadszíntér. Más szavakkal fel kell készülni egy totális háborúra, ami kiterjedhet az egész Földre. – Mi lenne ez, ha nem a III. világháború? Ráadásul ez a paranoiás elképzelés feltárja, hogy gyakorlatilag mindenki ellenség, aki az USA határain kívül él. És ugye azt is jelenti, hogy az amerikai imperializmus az egész Földre kiterjeszti hegemóniáját, az összes piacra és minden erőforrásra és katonailag meg fog semmisíteni mindent és mindenkit, aki útjába áll. Ez azonban nem lehetséges a jelenlegi állománnyal, tehát újra be kell vezetni a kötelező katonai szolgálatot.

A hadsereg stratégiai célja a doktrína szerint az erőfölény biztosítása. Na, mi lenne ez? “The application of capabilities or use of tactics in a way that renders an adversary unable to respond effectively.” Magyarul: Készség és taktika olybá alkalmazása, hogy az ellenfél ne legyen képes hatékony válaszadásra.

Jaj, de jó! Mit jelent ez parasztos egyszerűséggel? Ha az ellenfélnek van nukleáris fegyvere (és persze van) akkor ez bizony az első, meglepetésszerű nukleáris csapást jelenti. Csakhogy ezt az oroszok/kínaiak is olvassák, és hogy mit határoznak el, az csak az isten tudja.

Érdekes módon a dokumentumból kiderül, hogy a hadsereget a nemzetközi terrorizmus nemigen érdekli, annál inkább a riválisok, és érdekes módon, első helyen nem Oroszország, hanem Kína áll, elsősorban hadseregének modernizálási erőfeszítései miatt. Iránról majdnem szó se esik. A kitalált nukleáris programja mellett nem tartják komoly ellenfélnek bár regionálisan sértheti az USA érdekeit.

Összegezzük! Amerika lehajló pályán van. A riválisok viszont felfelé ívelőn. Hamarosan (ki tudja mikor) bekövetkezik az a pont, amin Washington nem hajlandó átlépni, tehát hozzányúl a megelőző első csapás lehetőségéhez, hiszen ez beismerten benne van a felkészülésében. Közben a másik két fél is készülődik és pontosan tudja, mire készül Amerika. Aki ezek után azt hiszi, hogy az emberiség megúszhat egy nukleáris háborút, az képtelen józanul gondolkodni.

Forrás: World Socialist Web Site – akik nem arról híresek, hogy hazugságokkal üvöltik teli a világot.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_____________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

63 gondolat erről: „(1488) Az amerikai hadsereg behívóterve a III. v.h. esetére

  1. A amerikai haderő és az amerikai nukleáris erők fejlesztése 2020-ig: http://www.jovonk.com/usa
    (Megtalálható az orosz, kínai és egyéb atomhatalmakra vonatkozó rész is, valamint Irán részletesebb katonai doktrínája.)

    A nukleáris háború menetének jobb megértéséhez segítséget nyújt a “Nukleáris háború?” menüpont alatti írás.

    Az amerikai nukleáris háború terv (annak 5. fejezete) a linkek között megtalálható a “Nukleáris fegyverek” résznél.

    (Hogy rendelkezik-e Irán nukleáris fegyverrel az kérdéses, de az ukránoktól (esetleg fehérorosz segítséggel) beszerzett Kh-55SM rakéták – elsősorban az áruk és mennyiségük miatt – nem kizárt, hogy nukleáris töltetűek.)

  2. Hogy a világot miért őrültek vezetik… Ki tudja erre a kérdésre a választ?

  3. 3. Csak egy lesz, de az is épp elég. 🙂 A II. Vh-t a trianoni békediktátum aláírását követő naptól folyamatosan jósolták az egész világon. És lám cirka 20 év után csak bekövetkezett. 🙂 Egy ostoba példával élve, ha pl. megjósolnák az én halálom a szívelégtelenségem miatt és az nem következne be a jósolt időpontig, abból még nem következzne, hogy örökké fogok élni. Ergo az elkerülhetetlen bekövetkezik, oszt jónapot!

  4. “Kína a továbbiakban az olaj üzleteket sem dollárban bonyolítja. Ez hatalmas kiesés lesz az Egyesült Államoknak, mivel a 2013-as évben a legnagyobb olaj felvásárló Kína lett. A kínai piacról származó petrodollárok kiesése önmagában válságos állapotokat fog okozni az USA pénzpiacán.”
    http://patacsipilvax.hu/2014/01/19/az-usa-adossaga-es-kina/

    Sok ok van arra a háborúra…

    Szerintem az oroszokkal való amerikai ‘játszadozás’ azt a célt szolgálta, hogy elaltassa a kínaiak gyanakvását. Ezért is lepődött meg az USA, hogy a kínaiak ennek ellenére milyen ütemben fejlesztik a hadsereget…

  5. Atomfegyverek 1945 óta vannak, és egyre többet gyártanak belőle. Elképzelhető, hogy sose fogják felhasználni? Ha más nem, szorult helyzetben? Soha, száz éveken át?

  6. 7: Tibor bá’:
    El.
    Tudom, ha atomfegyver van az első jelenetben akkor az el fog sülni valamikor. De már elsült párszor, vagy akár több százszor is ha a kísérleteket is belevesszük. Élesbe is ment már kétszer. Aztán rájött mindenki, hogy nem lesz itt atomháború.
    Tudod mit takar az a kifejezés, hogy “vitrinkés”? Ez egy szép
    mutatós kis/nagy kés egy vitrinben, ami eleganciát, és erőt sugároz. Lehet ugyan vele vágni, meg mutogatni az ismerősöknek, de gyakorlatban nem használják (igen, egyszer sem). Na, az atom is amolyan vitrinatom.

  7. 8: Mindjárt az atomfegyverkorszak azzal kezdődött, hogy bevetették élesben, pedig volt javaslat rá, hogy hjvjanak meg japán megfigyelőket egy kísérleti robbantásra, azzal, hogy nha nem adják meg magukat, ők kapják a következőt. És egyből ment a második is.

  8. 8

    2056 alkalommal, összhatóerő kb. 500-600 megatonna. Ebben benne vannak a HEMP kísérletek is.

    LoW protokoll, High Alert Lauch Ready státuszú alakulatok, stb.

    Töltetek – ceterum censeo – nagyságrendekkel kisebbek, mint anno a 90-es évekig. HEMP lehetőség. Visszatérő egységek, MIRV, MaRV… stb.

    De a lényeg: ha kényszerhelyzet áll elő. (Ami elő fog állni.)

  9. Anélkül, hogy kitérnénk rá, vajon tényleg van-e az amerikai gazdasági, politikai és katonai vezetésnek hajlandósága egy nukleáris világháború kirobbantására, érdemes valamit leszögezni.
    A katonai vezetésnek és általában a haderőnek békeidőszakban a háborúra való felkészülés az elsődleges feladata, ezért jellemzően a legtöbb elképzelhető forgatókönyvre készítenek haditerveket. Ez pedig különösen igaz az Egyesült Államokra, ahol még olyan baromságokra is van energiájuk, mint terveket készíteni egy zombi apokalpszis esetére:
    http://www.foreignpolicy.com/articles/2014/05/13/exclusive_the_pentagon_has_a_plan_to_stop_the_zombie_apocalypse

    Az Egyesült Államokban egyébként a STRATCOM felelős a nukleáris fegyverek esetleges alkalmazására vonatkozó tervek elkészítéséért. Ezek természetesen titkosak, viszont az egyik magasabb rendű dokumentum, az OPLAN 8010-08 egy része 2009-ben kiszivárgott, amely szerint az USA a következő szereplők ellen bír nukleáris csapásmérési tervekkel: Oroszország, Kína, Észak-Korea, Irán, Szíria, terrorista csoportok (igen, ez utóbbi óriási baromság). 2010-ben elfogadtak egy új, enyhébb hangvételű deklaratív nukleáris stratégiát, amely alapján újra kell dolgozniuk az alacsonyabb rendű dokumentumokat. Ennek következtében 2012-ben megjelent az OPLAN-8010-12, amiről nem tudunk konkrétumokat, de minden bizonnyal nem történt nagy változás.
    A megelőző csapás jelentősége egyébként a Bush-adminisztráció regnálása idején volt nagy, és akkor is elsősorban a jól ismert “lator” államok és a terroristák ellen. Ma már gyakorlatilag nincs ilyenről szó.

    Visszatérve azonban az előző gondolatmenethez: a különféle eseményekre való felkészülés minden állam fegyveres erőinek az egyik legfontosabb feladata. Az orosz, kínai stb. haderőnek is vannak tervei egy rakás – egyébként nem túl valószínű – eshetőségre. Példának okáért, az orosz nukleáris stratégia is közel olyan agresszív, mint az amerikai, hiszen a legutóbbi, 2010-es katonai doktrína szerint Oroszországot ért, hagyományos erőkkel végrehajtott támadás esetén is kilátásba helyezik az atomfegyverek elsőként való alkalmazását. Nagyszabású hadgyakorlataikon egyébként rendre nukleáris csapásokat is szimulálnak (ahogy ez a legutóbbi, Vosztok-2014 esetén is történt), ami azonban a NATO esetében nem jellemző.

    Mindez viszont korántsem azt jelenti, hogy az említett tervek meg is fognak valósulni. A hidegháború alatt a NATO és a VSZ vezetése hihetetlen mennyiségű tervet dolgozott ki a harmadik világháborúra való felkészülés jegyében, és már akkoriban is szokás volt emiatt riogatni az embereket. Végül nem lett belőlük semmi, pedig gondolom nem mondok újat azzal, hogy volt nem egy, az ukrán válságnál feszültebb pillanat.

  10. 11:
    Azzal egyet lehet érteni, hogy a honvédelem legfőbb dolga békeidőben felkészülni egy, sőt számtalan háborúra. Az is igaz, hogy a felkészülés korán se jelenti a végrehajtást. De lennél oly szíves értelmezni ezt a NAGYON LOGIKUS DOKTRÍNÁT: Potenciális geopolitikai és gazdasági riválisok elpusztítása mielőtt kellően megerősödnének ahhoz, hogy veszélyeztessék Amerika globális dominanciáját. ahelyett, hogy átlépsz rajta.

  11. 1. Jovonk

    most olvastam: Hetesiék oldaláról egy link :
    http://www.origo.hu/gazdasag/20141010-ev-vegeig-mar-nem-dragul-az-uzemanyag.html

    ez van benne:

    “Az USA nem importál
    Az Egyesült Államok viszont ma már alig importál kőolajat és kőolajtermékeket, legalábbis, ha a behozatalt a néhány évvel ezelőttivel vetjük össze. 2008-ban az USA naponta körülbelül 12 millió hordó kőolajat és kőolaj-származékot importált, 2014-re ez az adat 5 millió alá csökkent. Ráadásul ennek az 5 millió hordónak a fele Mexikóból és Kanadából származik. Vagyis az USA kőolajimportja több mint 60 százalékkal esett az elmúlt hat évben.”

    Gondolom ez akkor csak kamu cikk. Csak az a kérdés hogy ha ezt usa tudja hogy kipukkan pár év múlva, akkor miért csökkentette a behozatalát? Mi a véleményetek erről?

  12. Itt az az érdekes,hogy a jövő háborúját már nem katonákkal és tankokkal képzeljük el hanem rakétákkal és bombázókkal.
    A biztos hogy ebben a létszámban benne vannak a karbantartók és mérnökök,akik biztos szép számmal vannak, de számomra érdekes hogy ennyi katona kell egy modern háborúhoz .

  13. 14:

    Miért lenne a cikk kamu? Az elkövetkező 5-10 évre az olajpala meghatározó lesz az USA olajtermelésében, ellenben azt is tudják, hogy ez csak egy rövid felfutóág.
    Ha nagyon háborús készülődést szeretnénk kivenni a folyamatból, akkor lehet. Logikus hogy az USa saját magát olcsó olajjal látja el, felhasználja utolsó jelentős készleteit.
    Az már kevésbé logikus, hogy egy atomháborúhoz minek olcsó olaj.

  14. Az USA eddig nem akarta a saját olaját felhasználni.
    Ezért nem értem, hogy most inkább sajátot használna (nem tudom a pala mennyiben különbözik a hagyományostól).
    Pár éve azt mondták ott, hogy a saját olajat majd akkor használják fel, ha az import elfogyott vagy túl drága lesz.

  15. 13!
    És kik a hadkötelezettek, soroljuk már fel?Talán az én korosztályom volt az utolsó akiknek be kellett vonulniuk.(1972-esek)Ezek közül többen már most halálukon vannak.Az idősebbekkel még ennyit sem lehet kezdeni .A fiatalabbak meg ágyútölteléknek?Sok hátára száradt hasú, lúdtalpas ferde gerincű, sápkórós fészbuk lakó kölkök.
    Kik ellen kellene nekik “harcolni”?Meg hogyan?Ezer embert nem tudnának kiállítani.Meg minek is?Vicc az egész..

  16. 18
    Nagyon frappáns és fontos összefoglaló, önmagában is a téma kapcsán, de a jövőt illetően is: “mókás” lesz, amikor megváltozik a világ és a túlélésről lesz majd szó.

    OFF

    A honvédelmi költségvetés (~ 1mrd USD 2014-ben, de mintha valahol 630mrd HUF-ot olvastam volna tavaly, az meg ugye közelít a 2 milliárdhoz) is megérne egy misét. Ebből egy ~30.000 fős marionett haderőt tartunk fenn (a tényleges harcoló alakulatokhoz tartozó élőerő a 30.000 töredéke), lényegében szart sem érő és kis mennyiségű haditechnikai eszközzel.

    Míg hasonló összegből más államok igen nagy létszámú haderőt, nagy mennyiségű haditechnikai eszközzel. Bérköltség és még más. Erre megy el a lóvé, miközben a Honvédség olyan, amilyen.

    ON

    🙂 még a 75-ösök is vonultak, de még utána is pár generáció.

  17. 18: A sorozást 2004 november 3-án (wiki) törölték el, azaz majdnem pont 10 éve. Ebből következőleg akár 1986-os születésű legénykéknek is kijuthatott ebből a baromságból, amivel (a végén már csak) fél évet elbasztak az emberek életéből. Szóval a mai 30-as korosztály nagy része még sorköteles volt, akik remélhetőleg többnyire még elég jó egészségnek örvendenek. De a honvédkedés se a lúdtalpat, se a gerincferdülést nem gyógyította ám… Inkább csak arra volt jó, hogy kisebbségi komplexusos őrmesterek szopathassák az ifjakat, harci felkészültséget, hadértéket valójában nem adott a sorozósdi.
    Elég primitív és sablonos egyébként az elképzelésed a fiatalabb generációról.

  18. 20:
    Az én életemből 3 évet “baszott el” a honvédség, de véleményeddel nem értek egyet. Az utolsó 3 évtizedben a honvédség részben helyrehozta azt az “elbaszást” amit a szülők hatalmas hányada elkövetett nevelés terén. Lett volna min csiszolni, de az kétségtelen, hogy a fiatal férfiakkal megtanított néhány hasznos dolgot, pl: a szabadság nem korlátlan, a fizikai képesség határa jóval messzebb van mint gondolnánk, kötelesség is van a világon nem csak jog, nem kell beszarni egy kis fizikai munkától, meg kell becsülni a családot, stb.

  19. 20!
    “Elég primitív és sablonos egyébként az elképzelésed a fiatalabb generációról.”
    Ez nem elképzelés Avatar. Ezek tények. Látom a saját 20 éves kölkömön, meg az osztálytársain. No meg az utcán.
    19!
    “még a 75-ösök is vonultak, de még utána is pár generáció.”
    Ó jajj!! Tiszta francia idegen légió..
    Mért is nem üzenünk rögtön hadat ilyen felállás mellett?

  20. 22. Nem szoktam a sajat generaciomat vedeni, de…
    Egyreszt a helyzet lehet drasztikusabb Borsodban. Ha Budapestrol utikonyvet akarsz irni, ne a nyockerben kezd.
    Azert a mai fiatal generacio ugyan 90-95%ban megfelel a velemenyednek, de azert a vilagon eleg ember van 18 es 30 kozott, ha kinyitod a szemed lathatsz vilagra nyitott, ertelmes, tisztelettudo, normalis dolgokkal foglalkozo fiatalokat is.

    Egyebkent a kotelezo katonasag jellemformalo hatasaval csak egyet tudok erteni, magamon is latom, hogy ram fert volna.
    De. Bocsass meg, mondj olyan generaciot, ahol nem 90% agyutoltelek – 10% atlag feletti volt az arany.

    A gond masik fele, hogy annak idejen talaltal feladatot a legbutabb tuskonak is, legfeljebb szenet lapatolt, vagy sittet hordott napi 2 oraban 6 ora ebedszunettel, ma meg a kukasoknal 400% a tuljelentkezes. Az unalom eleg rossz hatassal van mindenkire, foleg a fiatalokra.

  21. 23:
    Drakonisz! Ha te magad elismered a 95 százalékot, akkor helyben vagyunk. “Régebben” fordítva volt, 5 % volt a nem kívánatos deviancia. És igen lehet találkozni nyakig tetkos, pircinges fiatal férfivel, aki udvarias, “normális”, meg is lehet rajta lepődni.

  22. 22:

    Melike már a mi generációnk is ilyen volt, ránk épp úgy mondták az akkor idősek, hogy “ezek a mai fiatalok, bezzeg az én időmben…”
    Aztán mégis itt vagyunk.
    Voltam 9 hónapig katona, de nem tudom megmondani, hogy mi a pozitív hozadéka. Most is csak ágyútölteléknek lennék jó, nagyjából mindent elfelejtettem, amit tanultunk.
    Amiket Tibor bá felsorolt, azokra egy sport is képes megtanítani (sőt), felesleges hozzá katonásdit játszani.
    Az egyetlen valódi előnye talán az volt, hogy sokat javított a fiatalok munkanélküli statisztikáján.

  23. 25:
    Született pacifistga vagy, amit manapság úgy hívnak, hogy LÚZER

  24. 23. Drakonisz: Egyrészt átlagról van szó, másrészt tendenciáról, amiből jórészt kiveszi a részét a katonaság eltörlése, de mindent nem lehet erre fogni. A sorkötelezettség az utolsó állomása egy fiatal férfinak, ahol rendezett körülmények között nevelő hatásban részesülhetett nagy számban. A családok és társadalom atomizálásának része a sorkötelezettség eltörlése. Jelentős számban kérték a bevonulásukat olyan reményvesztett fiatalok, akiket otthon a szülők vertek, falujukban a munkát találni esélytelennek látták. Ez lehetőség nekik volt megtapasztalni, hogy tudnak önállóan is létezni a világban, döntéseikért felelősséget vállalni.
    Az ágyútöltelék mindenhol ágyútöltelék, de azért szét kellett szedni néhányszor a gépkarabélyt minden laktanyában, felelősség volt kimenni a lőtérre és elpuffogtatni azt a hat lőszert, amin jókat lehet most mosolyogni. Gázmaszkban történő futás is katonasztorinak minősül ma. Akik mindezt kihagyták, csak annyit tudnak mondani legtöbbször, hogy “felesleges a sorkötelezettség”. Kinek mi jut eszébe arról, hogy: “Sorakozó, eprek!”

    Lehetne sporttal is helyettesíteni a hadkötelezettséget, mint ahogy a két vil.háb között ott voltak a leventemozgalmak, de ez sincs. Ha le szeretnél menni edzeni, akkor havonta 8-16 ezer forintos minimum tagdíjat kérnek, plusz ruhavásárlás, ami még egyszer ennyi.

    Végül a belinkelt éves sorozásról szóló cikket nem kell komolyan venni, mert ez csak egy évenként megismétlődő sorozási próba volt. A 13-ban történő szövegértelmezés nélküli linkelgetés tényleg bosszantó tud lenni.

  25. Oly sokszor hallom, a sorkatonaság embert farag a férfiakból.
    Ezzel a véleménnyel nem értek egyet.
    Kezdődik azzal, hogy a civil életben tanultakat, a civil értékeket finoman szolva is lehülyézik. Nem tudunk semmit, még egy cipőt sem ember módjára befűzni.
    Az üvöltő trágár, ocsmány beszéd az alap. A k..anyád és ba.dmeg, sűrűbb kötőszó, mint az és.
    Aki kilóg a sorból annak sanyarú kopasz élete van.
    A logikát, racionalitást, ésszerűséget jobb, ha a laktanya kapujában hagyod.
    Értelme, hogy ne bíráld felül, amit magasabb pozícióból mondanak. Kritikus gondolkodás kiölése. Lásd 2/3-d az eredmény.
    Alkohol.
    Embertpróbáló, ha nem élsz vele. Vajon ez mért férfias?
    Beosztottak ok nélküli szivatása. Oka, megtanuld, hogy a hatalom büntetlenül nagyon messzire elmehet.
    Sumákolás.
    Megtanuljuk, hogyan kell egy feladatot úgy megcsinálni, mintha beleizzadtunk volna.
    Semmi, de tényleg, az égvilágon semmi pozitívumot nem találtam a sorkatonaságban.
    Mégmielőtt bárki azt gondolná, szivatva voltam és azért mondom, amit mondok, az téved. Természetesen sok emlékezetes pillanat volt, de nekem a civil életben is az volt az élet.
    Talán én voltam az első sorkatona, aki kisiparosként vonult.
    Tiszt kérdése felém, hol dolgozott honvéd elvtárs? A zászlós elvtársnak jelentem, magamnál, volt a válasz.
    Olyan nincs,-jelentette ki az elvtárs. Mi van a munkakönyvébe beírva?,személyigazolványába?- próbálkozott tovább.
    Jelentem, kisiparos,-
    Senkit nem láttam, akiből felelősségteljes férfit faragott volna a sorkatonaság.

  26. Felesleges tagadni a személyiségre gyakorolt pozitív hatását a sorkötelezettségnek. Bele lehet merevedni egy olyan álláspontba, hogy minden tiszt részeges, a sorkatonákat csak szívatják és feleslegesen kínozzák, de ezek csak mellébeszélések. Ha úgy állsz hozzá, hogy “senkit nem láttam…”, akkor hogy lehetne meggyőzni arról, hogy fél óra mozdulatlan vigyázállásnak mi a jellemformáló hatása?

    Aki nem kóstolja a spenótot, az sosem fogja tudni, hogy milyen a spenót íze, de rámondhatja, hogy nem szereti. Aki kóstolta a spenótot, az mondhatja, hogy nem jó az íze, de vitatni a benne rejlő vitaminokat felesleges.

  27. 30: “Felesleges tagadni a személyiségre gyakorolt pozitív hatását a sorkötelezettségnek.”

    Én például a seregben tanultam meg csalni, lopni, hazudni.
    Apámék ilyesmire nem tanítottak… 😀

  28. 30: 1 óra vigyázállás a zsúfolt 7-s buszon 40C°-ban épp elég jellem és állóképesség formáló. Az adott szó betartatása szintén elég lenne a jellem fokozására. Az idősebbek példamutató hozzáállása, munkához, közösséghez az igazi jellemformáló erő.
    Ha igazad lenne, akkor a katonák és a rendőrök lennének a leg jellemesebb emberek.?

  29. 31. Geddonban még hasznodra lehet. 😀

    32. Szókiforgatásban nagyon jó vagy. A jellemformálás nem azt jelenti, hogy minél hosszabb ideig állsz vigyázállásban, annál tisztességesebb leszel.

    Egyébként, ha a szobolcsiakat a 7-es buszon szeretnéd treníroztatni… hát a lelked rajta. 😀 Társadalmi szinten történő gondolkodáshoz a lokális környezetből szerencsésebb volna túllépni.

  30. Akkor rövidebben, általánosabban értve és másképp fogalmazva, ha a fő motívum a nevelésben a parancs, akkor negatív, példamutatással pozitív emberek a produktum.
    Parancsuralom, egyenlő jó katona, jó szavazó.

  31. 34. Károly: Most összekevered a szezont a fazonnal. A jó szavazó között sok a nő, tehát női sorozást is be kellene vezetni. Ha a jó szavazó és a sorkatonaság közé egyenlőség jelet teszel, akkor nem kellett volna a sorkatonaságot eltörölni, hanem inkább intenzívebb kiképzést kellett volna létrehozni. Semmilyen társadalmi jelenség nem támasztja alá álláspontodat. Pont ellenkezőleg. Eltörölték a sorkatonaságot, erre létre tudott hozni egy despotikus vezetővel rendelkező párt a 2/3-os többséget kétszer egymás után. Tehát éppenhogy cáfolva lett elméleted. De szerintem ez egy butus elmélet, ami már túlmutat a sorkatonaság és a nevelés kérdéskörén.

  32. Nagyon félreérthető lehettem, hosszabban pedig nem írom le.
    Parancs, rossz, példaadás, jó.

  33. Károly!
    21. alatt ezt írtam: “a fiatal férfiakkal megtanított néhány hasznos dolgot, pl: a szabadság nem korlátlan, a fizikai képesség határa jóval messzebb van mint gondolnánk, kötelesség is van a világon nem csak jog, nem kell beszarni egy kis fizikai munkától, meg kell becsülni a családot, stb.” Erre egyetlen szó választ se kaptam. Amiket összeirkáltatok (Observerrel együtt) azok felületes hozzáállásról tanúskodnak. A lényeg az, amit én írtam. De tovább fejtegetem.

    Amikor egy “elnyomott” gyerekből fiatal férfi lesz, “elszabadul a pokol”. Számára kiderül, hogy van egy ragyogó, új, majd mindenre képes, fiatal teste. “Megnyílik előtte a világ”. Ő mindenre képes, mindent megold, és minden apró (és nem apró) disznóságot megúszik…. Átpiál egy egész éjszakát, másnap olyan fitt, mint aki jól kialudta magát. Elmegy síelni egy szál pulóverben, meg se kottyan neki. Ez az állapot majd minden fiatal férfit alaposan megváltoztat, önbizalma az egekbe száll és persze szép lassan kezd vele visszaélni. Ezt teszi helyre a katonaság. Leszerelés után a fiatal férfi “normálisabb” állampolgárrá válik. Ezt sokan úgy mondták, hogy “embert faragott belőle a katonaság”. A trágárság, a szívatás, stb. nem széleskörű és könnyen lehet rajta változtatni.

  34. 23!
    “ha kinyitod a szemed lathatsz vilagra nyitott, ertelmes, tisztelettudo, normalis dolgokkal foglalkozo fiatalokat is.”

    Nem erről beszéltem.
    25!
    Nem erről beszéltem..

    Nem trágárságról,nem udvariasságról,és nem értelmességről..

  35. 37: “Ezt teszi helyre a katonaság.”

    Megközelítés kérdése. A fő cél a parancsot gondolkodás nélkül végrehajtó automata kialakítása /porosz rendszer szerint/, a magasabb rangú utasításának megkérdőjelezhetetlensége, a szellem és akarat teljes megtörése.

    Nem állítom, hogy a társadalmi normák elfogadtatásának ez a legjobb útja. Ha a tisztek, tiszthelyettesek makulátlan jellemek lennének/lettek volna,akkor talán igen. De ettől nagyon távol állt a magyar honvédség.
    Én pl. állandó laktanyafogságban voltam a 12 hónap alatt, majd másodszorra 4 hónapig a hatból /hülye parancsokat nem nagyon fogadtam el elsőre/ miközben az a szabolcsi parasztgyerek, aki részegen az őrségből kilógott a kocsmába és tök részegen ottfelejtette a betárazott AK-t, az kapott 8, azaz 8 napot /mert az olyan macsó dolog volt/, kevéssé javított az értékrendemen. Lehet, hogy én peches voltam, de részeges és/vagy szadista barmok voltak a “feletteseim”, nagyon alulról kellett annak a sorkatonának indulni, ha ott tanult valamit… a megalkuváson, sunnyogáson stb. kívül.

    Amit a seregben ‘tanulni’ lehetett volna azokból, amit írtál, azt egy normális családban felnőtt srác kapásból tudta. Ez a “kezd vele visszaélni” általánosságban nem igaz – különben a mai ifjúság nem katonaviselt része tróger lenne, ami biztosan nincs így.

  36. Meglehetne nézni szubjektíven a “faragott ember” hatást, ha a sorállomány elkerülőket összemérnénk a bevonultakkal.
    Amiket felsorolsz, a családnak és a civil közösségnek kellene kialakítani a fiatalban.
    Saját példát mondok. Soha nem mondták a szüleim, hogy ne késsünk el. De mert ők sosem késtek, ez vált természetessé az életünkben.
    Sosem mondták, hogy ne beszéljünk csúnyán. Azért, mert egyszerűen nem beszéltünk csúnyán, szüleim nem használták ezeket a szavakat. Így, mi sem. Nem volt mit lemásolni.
    Életükben nem szoltak meg senkit. Sem, ahogy öltözik, sem ahogy kinéz, egyáltalán nem tettek megjegyzést másra. Ez nekünk sem lett szokásunk.
    Azt aláírom, követelmény nélküli családban felnövő csemetére ráfér egy kis szigorú közösségi lét.

  37. 39 & 40:
    Elég régen vagyok kint a viták világában, van némi tapasztalatom. Nem meglepő tehát számomra az ügyes védekezés. Ha az én véleményem még annyit se ér, hogy elgondolkozzatok rajta, akkor legyen így. Nem törekszem arra, hogy bárkinek a véleményét meg akarjam változtatni. — Mindössze fel kívánom hívni a figyelmed, hogy a parancs és annak megtagadása MINDEN hadsereg kulcsfontosságú témája. Nem babra megy ki a játék, Emberek élete forog kockán, és országok sorsa. Éppen ezért a hadsereg belső rendszerében kénytelenek a leglogikusabb eljárás mellett dönteni. Hogy működhet az a sereg, ahol az egyedek logikai alapon felülírhatják a parancsokat. NEM, le kell nyelni azt a békát (mert ez jár a legkisebb rosszal) hogy egyik másik parancs látszólag értelmetlen és mégis végre kell hajtani. Ez biztosítja azt, hogy a parancsnokok a lehető legpontosabban tudnak kalkulálni, mert abszolút biztosak lehetnek abban, hogy a kiadott parancsokat a legjobb tudás szerint végre fogják hajtani. Ennek a fenntartása végett az csak természetes, hogy a parancs megtagadást sokkal jobban büntetik, mint a részegeskedést.

  38. A civil életben való megfelelésre való felkészítés helyszineként értelmeztem a katonaság szerepét a fiatalemberek életében. Ha a megacélosítást is ide vesszük, akkor tényleg szükség van extra helyzetekre és azok megoldásának begyakorlására. Rutinná váljon az engedelmesség.
    A III. VH az a 22-s csapdája. Ha nem indít megelőző csapást, akkor azért, ha indít, akkor azért mert agresszor, fog veszíteni.

  39. 41: “mégis végre kell hajtani”

    Amit itt leírtál, azzal tökéletesen egyetértek, a hadsereg általában így működik/működhet. De azért párszor már megúsztunk atomháborút is amiatt /a neten található infók szerint/, hogy az illetékes elvtárs azért elgondolkodott rajta, hogy megnyomja-e a gombot az irányadó parancs szerint, vagy bekkelje ki, hogy mi lesz.

    De onnan indultunk el, hogy ennek mi haszna az egyén számára a társadalomban betöltött szerepét illetően.

    Na, én azt vitatom, hogy általánosságban bármi haszna lenne. /Ez persze nem zárja ki, hogy egyes esetekben hasznos volt – pl. tapasztalatom szerint a cigányok egy részének a kultúr-szintjén emelt a hadsereg./

    Pont az ilyen agymosott droidok tartják hatalomban Orbánt, akik még véletlenül sem próbálnak meg gondolkozni, mert ezt a képességet kiölték belőlük /vagy sose rendelkeztek vele/.
    Normális családból származó srácok többségének hosszabb távon nem okoz problémát a társadalmi beilleszkedés és a normák /utasítások/ elfogadása. /Persze valamennyi “lázadó hajlam” mindenkiben van kisebb-nagyobb mértékben ebben a korban, de ez magától is elmúlik./

    Deviánsok persze mindig vannak a társadalomban, de azokkal a hadsereg sem tudott mit kezdeni, előbb-utóbb a “futkosón” kötöttek ki.

  40. 43:
    Én elég sok (elkényeztetett úrifiút) fiatalt ismertem annak idején, és általános tapasztalat volt, hogy a honvédség jót tett az egyéniségének. Megedződött, megférfiasodott. Ez ma már nincs. Ezért van az, hogy a hírekben figyelmeztetnek a következő képsorok…… aztán nem látni semmi megrázót, míg egyesek öklendezni kezdenek. Ahogy ez Amerikában divat (ahol nincs sorozás) a szereplők állandóan kirohannak a vécébe hányni. RÖHEJ!

  41. kedves károly
    a hadsereg ember és jellemformáló hatása óriási, és ezt tapasztalatból mondom.
    sajnálattal olvasom azok kozzászólásait, akik a katonaságnál csak keserűséget és megaláztatást kaptak szolgálatuk fejében, de ne haragudjatok, a katonaság az izraeli hadseregben sem majális, ámde szivatás, megalázás, neadj isten kegyetlenkedés esetén a legkeményebb retorziók várnak a felelösökre. volt eset mikor örnagy, ezredes esett vissza közkatonasorba ilyesmikért,-pedig nem ő, hanem alárendeltjei voltak a ludasok- és ez igy van rendjén.
    ha a magyar honvédségnél az ilyesféle, hatalommal való visszaélés simán elment, azt csak sajnálhatni lehet. az izraeli haderő már alakukásaskor felismerte ama egyszerü dolgot, muszerint a megalázott, elgyötört katona rossz katona, alulmotivált és parancsnokgyülölő valaki lesz belöle, ezért már a legelején igyekezett csirájában elfojtani az efféle tulkapásokat.

  42. 45: “hatalommal való visszaélés simán elment” Hajaj, az volt a lényeg. 🙂 Főleg az “egyetemi előfelvételiseket” szívatta mindenki, mert mi ‘értelmiségiek’ voltunk /le tudtuk írni a nevünket… 😉 /.

    Izraeli hadsereg más, ott muszáj rendnek lenni. A Varsói Szerződésen belül a magyar honvédségnek semmi komoly szerepet nem szántak, olyan is volt a harckészsége – bár még mindig többet ért, mint a mostani operetthadseregünk.

  43. 46!
    “Izraeli hadsereg más, ott muszáj rendnek lenni”
    Éppen ezért szerintük máshol nem kell 😉

  44. 47: Most csak arra gondoltam, hogy egy permanensen hadiállapotban levő hadseregben nem célszerű a bakák oktalan szívatása, mert esetleg sok lesz az “eltévedt” lövedék és emiatt hullanak a feljebbvalók.

    A magyar hadsereg állapotához nem kell, hogy köze legyen a zsidóknak, az magától /meg a politikai hozzáállástól/ úgy szar, ahogy van.

  45. balint: “felismerte ama egyszerü dolgot, muszerint a megalázott, elgyötört katona rossz katona, alulmotivált és parancsnokgyülölő valaki lesz belöle,” és ezek miatt tudata beszűkül.

  46. 46: Mikor én bevonultam, néhány hónapig mély depresszióval éltem meg a korábbi értékrendem darabokra hullását.
    Előtte a középiskolában, majd az egyetemen életem legszebb időszakát éltem meg, ahol korosztályombeli, hasonló érdeklődésű, értelmes fiatalok közt éltem, a jellemző a barátság, a segítőkészség és természetesen a szinte korlátlan szabadság volt.
    Ebből bevonulni, az maga volt a pokol, ahol rádzúdult az ellenségesség, a megalázás, az értelem sárbatiprása, holott addig arra tanítottak, hogy az a legfontosabb vezérelv az életben.
    Azt a civil viselkedési normarendet, amire addig neveltek, ott szinte módszeresen rombolták. Ha valaki ott a más tulajdonának a tiszteletbentartását fontosnak tartotta, annak hamarosan komoly hiányai keletkeztek a kincstári felszerelésből, és fizethette a HTK-t, míg a másik a lopott holmit elcserélte pálinkára.
    Hiába láttam be ésszel, hogy itt fel kell függeszteni azokat a szabályokat, amelyeket a szülői házban belém neveltek, egyszerűen fizikai fájdalommal határos volt, ha megpróbáltam.
    Sőt, volt, hogy a közvetlen felettes adott ki olyan parancsot, hogy mondjuk fogjuk a marmonkannát, és lopjunk fűtőolajat valamelyik más alakulattól, szóval egyszerűen úgy tűnt, mintha szét akarnák verni az ember morális felépítményét.
    Szóval számomra egy olyan élményhalmaz volt, amit rossz álmomban sem kívánok vissza, habár néhány hónap alatt hozzá lehetett szokni, de végig olyan érzésem volt, mint egy lidérces álom, amiből egyszer már fel kell ébredni.
    Viszont láttam olyan vidékről bezupált istenháta mögötti falvakból jött fiatalokat, akiknek az otthoni sorsuk sokkal keservesebb volt, mint az enyém, akiknek szinte felüdülés lehetett a katonaság, vidám egyszerűséggel élték meg, némelyikük még ott is maradt hivatásosnak, annyira megtetszett nekik. Én meg elhűlve néztem őket, milyen mazochisták vannak a világon.
    Maradjunk annyiban, nem értelmiségieknek való hely, ezt irodalmi visszaemlékezések is tanúsítják íróink tollából. 🙂
    De utólag visszagondolva mégis van igazság abban, amit Tibor bá’ ír, mert valahol hozzáigazította az ember ahhoz, hogy a valós világ nem az, amit mi addig a magunk kis meleg fészkében gondoltunk, hanem annál sokkal zordabb, kegyetlenebb, igazságtalanabb, és hogy a férfinak meg kell tanulnia ezek között a körülmények között is talponmaradni, meg kell tanulni a mimikrit, bármilyen különböző egyén is vagy, tudni kell egyformának lenni a többiekkel, mert különben a rendszer büntet.
    És végül a közvetlen eredménye az volt, hogy utána, mikor elkezdtem dolgozni, és a munkahelyi konfliktusok során találkozott az ember némi igazságtalansággal, hatalmi önkénnyel, az olyan szelidített változata volt a katonaságbeli szélsőséges tapasztalatoknak, hogy mosolyogva legyintett rá az ember, ahol a nem katonaviseltek kikészültek idegileg…
    Habár ez csak olyan előny, mint amikor a macskát a farkánál fogva pörgetik, majd úgy szereznek örömöt neki, hogy elengedik. 🙂
    És, hát igen, egy esetleges társadalmi összeomlás esetén egy katonaviselt ember némiképp pragmatikusabban tudja feldolgozni a változásokat, mert pontosan tudja, hogy milyen az, amikor a szabályrendszer drasztikusan megváltozik.

  47. Én 82-es vagyok, és már pont nem voltam katona, egyetemre jártam, amikor eltörölték. Akkoriban örültem ennek, a szüleim a katonaság lebecsülését, utálatát oltották belém hasonló gondolatmenetek mentén, mint Observeré és Károlyé. Ma már úgy vagyok vele, hogy valószínűleg jobban jártam volna egy fél év kiképzéssel, jellemformálással.

  48. 31. Observer. +1

    Megerősítem! Két évig és egy napig voltam katona. Tapasztalatom mint Observeré!

    Ha a hülyegyerekeknek nevelés kell, amire a szüleik képtelenek voltak, akkor nem hadsereg kell nekik, hanem kétéves kényszer munkatábor, annak a nevelő, jellemformáló hatása sokkal erősebb, mint a seregé! 😀
    Örülne ha parancsot hajthatna végre és ha nincs parancs reszketne, mint a nyárfalevél. 😀
    Azért még sem kellene egy sorállományú sereget fenntartani, hogy megneveljen egy pár hülyegyereket.

    Ha nem az izraeli minta az elfogadható, akkor úgy sem ér az egész semmit.
    Két év alatt még azt sem tudták elérni velem szembe, hogy növeljem a tempót a magam diktálta helyett, nem hogy még kidugjam a fejem, mikor szemből lőnek! 😀

  49. 50!
    Bár ez Tibor bá oldala,de én köszönöm neked hogy ezt leírtad..

  50. 53:
    Szívesen.
    De milyen az ember, ha katonakori sztorizásról van szó, én is előadom a magam vidám történeteit, amiből kívülálló azt gondolhatja, milyen jó buli lehetett. 🙂

  51. 45:
    Az én időmben, ha egy katonának volt oka panaszra, azzal elmehetett a század politikai tisztjéhez és előadhatta, aki azt kivizsgálta. Én semmilyen szívatást nem észleltem. Ha később, a rendszerváltás után, vagy közvetlen előtte volt, akkor ezt kell(ett volna) megszüntetni, nem a sorozást.

    50:
    Igen, ez abszolút reális értékelés. Gratula.

  52. hubab: “Ha valaki ott a más tulajdonának a tiszteletbentartását fontosnak tartotta, annak hamarosan komoly hiányai keletkeztek a kincstári felszerelésből, és fizethette a HTK-t,”
    Megrősítve. A laktanyában az egyetlen voltam, aki nem lopott, na meg az egyik szakács. De őt folyton áthelyezték, mert nem engedte a tisztfeleségeknek, hogy lenyúlják az étel fejadagot. Viszont olyan jól főzött, ezért visszahívták néha egy-egy hónapra. Aztán megint elküldték, hogy végre tudjanak ismét lopni.
    Bajom abból, hogy nem loptam, nem származott, csak kellemetlenségem. Egy kis idő után mindenki tudta ezt a hóbortomat.
    Történt, rovancskor értem vissza szabadságról. A tiszt kinyittatta a szekrényemet, abból pedig vagy fél tucat komplett ruházad ömlött a földre. Elég volt annyit mondanom, a ruhák közül csak egy garnitúra az enyém, a többit tudtom nélkül nálam dugták el. Egybehangzóan igazolták a jelenlévők, hogy ennek valahogy így kellett történnie.
    Leszereléskor viszont nem kellett bajlódnom a ruha leadásával. Egy ing és a pizsamám maradt meg. Mindenemet ellopták.
    Jött a dörgedelmes levél a HTK-tól, fizessem ki a hiányt.
    Visszaírtam, kifizetem, de a katonai ügyészségen feljelentést teszek ismeretlen tolvaj ellen.
    Soha nem kellett kifizetnem a HTK-t.
    Ja, hogy felkészítsem magam az ocsmány beszédre, direkt ezért kimentem pár fradi meccsre. Szokjam a légkört. Csak megközelítette a laktanyában tapasztaltakat. Nehogy az újpestiek megsértődjenek, oda is mehettem volna.

    Kristálytisztán tapintható, igen nagy baj felé terelik világunkat a telhetetlenek.

  53. 56:
    Hihetetlen egybeesés lehet, de ahol én voltam vezényeltként, ott is egy profi szakács srác volt, aki civilben üdülőben volt szakács, kiválóan főzött, és ő is beintett a főnöknek, aki rendszeresen meg akarta csapolni a húsellátmányt.
    Gyorsan visszavezényelték a laktanyába, helyette kaptunk egy másikat, aki nem tudott főzni, viszont a főnök vihette nyugodtan a szép darab húsokat. 🙁

  54. 55: Tibor bá’
    “Én semmilyen szívatást nem észleltem.”
    Mikor a seregben beszélgettünk a benti állapotokról, az öregkatonák és hivatásosok elbeszéléséből az jött le, hogy a legrosszabb állapot pont akkor volt, mikor te leszereltél, 56 után. Akkor a rendszer megijedt attól, milyen sok katonai alakulat állt át a forradalom oldalára, és drasztikusan megszigorították a bánásmódot a kiskatonákkal szemben, olyannyira, hogy napirenden voltak az öngyilkosságok. Aztán lassan elkezdték lazítani a nyomást, vagy húsz évvel később a mi öregkatonáink is azt mesélték, hogy örülhetünk, mert mikor ők voltak kopaszok, mihozzánk képest vért pisáltak.
    El is hiszem, mert a végefelé már eléggé operettkatonaság volt, és mindenféle ürüggyel ki is lehetett bújni alóla, ha valaki nem volt gátlásos.
    A mi időnkben viszont minden kellemetlensége ellenére nem akartuk megúszni, nehogy puhánynak vagy kriplinek tartsanak az ismerősök. 🙂

  55. Érdemes volna összehasonlítani a mai közmunkaprogram költségeit a fél éves sorkatonaság fenntartásának költségeivel. Akkor volt kit kiküldeni a gátakra vagy a mezőre kapirgálni, sínkarbantartásra stb. A mai közmunkásokat ha ki is vezénylik, vajon ledolgozzák a munkaidejüket?
    De említhetnénk a kórházak vérellátásnak stabilitását is. Volt kikhez fordulni vérszükség esetén. Számos olyan hozadéka volt a sorkatonaságnak, amit egy tollvonással megszüntettek.

  56. 59:
    Egy intézmény belső hangulata nem változik meg egyik napról a másikra. 53/56 között szigor, és kemény kiképzés volt, de szívatás nem létezett. A maximális kibaszás az öreg katona/szakaszvezető részéről az volt, hogy hónapokig nem engedett valaki kimenőre. Ebből egy lezüllött, szívatós hadsereg évek alatt alakulhatott, ki, amit le kellett volna törni, de ez semmi esetre se hozható fel a honvédség, mint intézmény ellen. Én személy szerint a sorozást helyesnek tartom, de a sorkatonaságot 18 hónapban tartom célszerűnek, és külön alakulatokba a nőket is soroznám. [Egy országnak nincs szüksége ennyi plázacicára. 😀 ]

  57. 61: Ez jó, egy plázacica katonai kiképzését szívesen végignézném, habár lehet, a kiképző menne falnak, nem lenne könnyebb dolga, mint Verdier őrmesternek Vanek úrral. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük