(1446) Tyúktartás Tibor bá’ és Éva nénje módra

Tibor bá’ online

 

~q258Tyúktartás terén a harmadik nekifutásnál tartok. Az első 25 évvel ezelőtt történt, aminek egy nyesttámadás vetett végett. Reggel a pitvar teli volt tyúk hullákkal. Ötven tyúkból három élte túl a támadást, de ebből kettő erősen sérült volt csak úgy, mint az egyetlen kakas. Egy tyúkot a nyest nem talált meg. Feladtam a tyúktartást, bár én voltam a hibás. A csapóajtó, amin a tyúkok ki-bejártak nem volt tökéletes, némi rángatásra kinyílt. Arra gondoltam, hogy a tyúkok nem rángatják az ajtót, de arra nem gondoltam, hogy a nyest viszont igen. – Aztán 10 éve újból nekifogtam, elvégre az infrastruktúra létezett. Ennek két dolog vetett végett. Egyik, hogy a szomszédom tiltakozott, mert az időközben felépített házának a konyhaablaka a tyúkólra nézett, és a legyek, stb. Leállhattam volna vitatkozni, hogy a tyúkól már ott volt, minek néz rá az ablaka, de nem tettem, mert akkoriban riogattak minket a madár influenzával, hát levágtam a tyúkokat. – Két éve viszont eldöntöttem, hogy elég volt a szar evésből, biotyúkot és biotojást akarok enni, és talán majd még malacot is fogok tartani.

~q257Tanultam viszont a múlt tapasztalataiból. Nem szabad spórolni, mert hosszútávon nem éri meg. Azzal kezdtem, hogy a tyúkólt megmagasítottam, hogy ne kelljen lehajolnom, ha bemegyek. Nagyon nehéz úgy takarítani, hogy munka közben le kell hajolni, ami aztán elveszi az ember munkakedvét, és akkor megette az egészet a fene. A teljes ólt, tehát padlót és a falakat beburkoltam kerámia lapokkal. A sima beton és téglafal porzik, rátapad a tyúkszar, csak kínnal pucolható, vagy még úgy se. A hidegburkolat viszont sokkal könnyebben tartható tisztán, és persze beszereztem egy nagynyomású mosót is. A tyúkóltető korábban deszka volt, ehelyett most 10 cm vastag, monolit vasbeton, de le van fedve hullámpalával. Ez látszólag felesleges, de nem, mert így a tető nem tud átforrósodni, amint reggeltől estig tűz rá a Nap. A meleg, fülledt ólban a tyúkok nem tudnak éjszaka megpihenni. Az ólat havonta egyszer takarítom ki (jobban mondva Éva takarítja ki), majd felszórjuk száraz fűrészporral. Két hét után kitakarítás helyett felülszórjuk az elpiszkolódott fűrészport, ami sokkal jobb, mint a faforgács vagy szalma, mert hatalmas a nedvszívó képessége. Félévente, vagyis tavasszal és ősszel kitakarítás után a nagynyomású mosóval kórterem tisztaságot teremtünk. Persze ezt a 30 napos ciklust nem kell szolgaian lemásolni. Ha belépsz a tyúkólba a szagról meg tudod állapítani, hogy kell-e már takarítani. Ha nincs fűrészpor, egészen biztos gyakrabban kell takarítani. Az ólba be van vezetve az elektromos áram egyfelől világítás céljából, ha szükség lenne rá. Másfelől adott esetben lehetőséget biztosít a fűtésre. Erre persze tyúkok esetében nincs szükség, de előfordulhat, hogy csirkéket akar az ember ott nevelni.

~q255A tyúkólban két oldalt vannak a rudak, ahová a tyúkok éjszaka felmásznak, és amiken alszanak. Végtére is a tyúk egy madár. A rudak le vannak kissé göngyölítve, hogy ne vágja az állomány lábát a sarkos él. Az állvány úgy van szerkesztve és összeállítva, hogy igen könnyen szétszedhető legyen. Ugyanis a szélső keretekből fémtüskék állnak ki, amire a rudakat rá kell húzni, illetve le lehet róla venni. Takarításkor ez elképesztően könnyűvé teszi a munkát, mert az állvány fél perc alatt szétdobható és összeállítható lepucolás után. A hármas tojófészek (a fényképen jól látható) mozgatható. Takarításkor kiszedhető és lepucolás után visszahelyezhető. A teteje azért ferde, hogy ne tudjanak ráülni, ~q256használják csak a rudakat. Mind a tojófészek, mind pedig az állványok három réteggel le vannak festve, hogy könnyen lehessen őket letisztítani.

Az ajtót újra készítettem. A fényképen jól látható, hogy milyen masszív az ajtó. Az alsó lyukon járnak ki-be a tyúkok, ami éjszaka lezárható egy-egy riglivel a két oldalon, ez nyest-biztos. Felül van egy nagy ablak, ami tyúkhálóval le van fedve. Ez a szellőzés célját szolgálja. Hideg téli napokon lezárható.

~q254A pitvarba emeltem egy 60 cm magas fészert, aminek kettős célja van. Nyáron árnyékot ad, a tyúk jól érzi magát alatta, csinál magának fészket, amibe beleül, homokban fürdik, stb. Van a pitvarban egy nagy diófa is, az is ad árnyékot, de az egymásra következő generációk szeretnek maguk között maradni. A másik funkcióra télen van szükség. Ugyanis felfogja a havat. Nagy hóesés után nem kell letakarítani az egész pitvart, elég egy keskeny sávot megtisztítani a hótól a kijárat és a fészer között. A tyúkok kilépnek a hóra és előbb vagy utóbb letapossák, de kezdetnek jó ez a hó mentes terület.

~q253A csirke nevelde egy másik épület, amiben naná, hogy van fűtés. A napos csibének 33 °C-ra van szükség. Ezt lehetetlen biztosítani. Ezért én 100 wattos izzókat (4 db) helyeztem föléjük 45 cm magasan. Ők meg oda állnak, ahol nekik a legkellemesebb nem túl meleg, nem túl hideg. A csirke neveldéhez tartozó udvar felül is le van fedve hálóval. Ennek is két feladata van. Egyfelől a csirkéknek roppant kicsi a súlyuk a szárnyaikhoz képest, bárhonnan ki tudnak repülni, ami a mi esetünkben katasztrófa, mert 3 kutya éjjel-nappal lesi őket, aki kitéved, annak annyi. Másfelől verebek nem tudnak bejutni, akik megfertőzhetnék a csirkéket. A tyúkokhoz bejutnak, de azokat búzával etetem, a búza pedig túl nagy a veréb csőréhez viszonyítva. A csirkék viszont darálékot kapnak, amire a verebek falkákban járnának rá. A nevelés 12 héten át tart, ami után átkerülnek a tyúkokhoz. persze a tyúkok egy jó ideig üldözik a kicsiket, de azok már meg tudják magukat védeni, mert a tyúkokhoz képest hihetetlen mozgékonyak.

A tyúkok kizárólag búzát kapnak, mint alap táplálék, ami ki van egészítve a kertben megtermő gyümölcsökkel, tökökkel, gyom levelekkel és konyhai (nem rohadó) hulladékkal. A felhasznált tojásoknak a héját összetörve visszatáplálom a tyúkokba. Ha jelenik meg tojás hártyában, akkor további mészről gondoskodni kell.

Mi csak tisztaságot tartunk, semmiféle védőoltást, antibiotikumot nem alkalmazunk. Igaz, egy kilométer körzetben más nem tart szárnyasokat.

__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

27 gondolat erről: „(1446) Tyúktartás Tibor bá’ és Éva nénje módra

  1. Gratula Tibor bá’ jól csinálod.
    Valahol láttam olyan önetetőket, ami akkor nyílik fel, ha a tyúk elé áll egy deszkára. Persze ez a kis súlyú csibéknél nem jó.

  2. Megfelelő ,nem is különleges feltételek megléte esetén, télen is naponta kábé a létszám felényi tojást produkálnak a jobb minőségű fajták az első években.
    Világítás, fűtés, normál étrend, bár télen nehezebb a vitamin mennyiséget biztosítani.

  3. Köszi a posztot Tibor bá’, nagyon jó és ötletes. Mondjuk majdnem minden bejegyzéshez oda lehetne írni, de az már trollkodásnak számítana. 🙂

    1 kérdés: a száraz fűrészport milyen vastagon terítitek szét? Gondolom azért vigyáztok a mennyiséggel, nehogy a tyúk abból is bezabáljon és rögtönzött húslevesként végezze a fazékban. 😀

  4. Keresztanyám tapasztalata az, hogy tisztán gabonán felnevelt csirke baromi lassan hízik(ezzel jó összhangban van Tibor bá’ véleménye). Lehet gyorsabban is nevelni a csirkét, de a turbósított(szójázott, hallisztes) tápot gondolom nem akarja a Tibor bá’ használni. Erre az lehet a megoldás, hogy valami más növényi fehérjével pótolja az ember a tápot. Pl a gabona malmok kvázi szemétként adják el a búzacsírát, aminek köztudottan nagyon magas a fehérje és vitamin tartalma. Szigetszentmiklósi Szabó malom ad el búzacsírát:
    http://www.szabomalom.hu/

    Tyúkok tojó hajlamával is lehet trükközni, szintén köztudott, hogy mesterséges világítással szinten tartható a tojó hajlam. Kérdés már csak az, hogy akarja-e a tyúktartó, vagy nem. Személyes véleményem az, hogy picit belenyúlnék mesterséges megvilágítással a tyúkok tojási hajlamába, de hagynám is piheni télire őket…

  5. Én úgy tudom hogy a tyúkok szeretik a meszet a falról lecsipegetni.A burkolatról nem sok mindent fognak tudni és majd megeszik a saját tojásaikat hogy pótolják a meszet.

  6. 3:
    Nagyon jó fűrészpor forrásunk van, nem kell vele spórolni. Elhasználás után a tyúkszarral együtt megy a komposztolóba. Kb. 5 cm vastagon terítjük el a fűrészport, de középre nem teszünk mert főleg éjszaka szarnak. Tehát a fűrészport a rudak alá helyezzük. — A tyúknak van a csőrén két apró lyuk, az az orra, és a szimata kitűnő. Amit bevesz a csőrébe annak érzi a szagát és ha nem étel, akkor kiköpi. tehát fűrészport akkor se eszik, ha éhes. Ez a képessége a napos csibének nincs meg, az nem is kap almot csak őrleményt, abban tapos. De az őrleményt át kell szitálni, a liszt méretű szemeket nem szabad bent hagyni, mert belelép a vízbe, aztán a nedves lábára ráragad a liszt finomságú por, megszárad és nem tud tőle szabadulni. Szinte páncél veszi körül a lábát, ami levehetetlen, és megakadályozza a láb növekedését.

    4:
    Valóban a csak búzán nevelt csirke lassan növekszik, de ki akar halízű csirke paprikást? Különben a búzában is van fehérje, úgy hívják, hogy SIKÉR, és a tyúk (ellentétben az emberrel) képes fehérjét szintetizálni.

    5:
    Tyúkok a meszet a falról nem szeretik lecsipegetni, hanem kínjukba csipegetik le, ha nincs bennük elég kalcium. Légy nyugodt a tojáshéjhoz szükséges kalciu7mot a tyúk nem a téglákból csipegeti ki.

  7. Köszi a posztot, Tibor bá! Jó ezeket megbeszélni.

    Én azt olvastam, hogy veszélyes fűrészport adni alomnak, mert felcsipegetik, és megbetegszenek tőle. De a tapaszatalatod nyilván a tiéd.

    Én internetes források alapján 2/3 rész kukoricát, 1/3 rész búzát adok nekik. A kukorica olcsóbb, és azt írják, nagy tömegben jobb is. Egy barátom tanácsára a búzát két napig vízben áztatom, így már kezd csírázni, amikor megkapják. Így feltáródnak benne a vitaminok, fehérjék, és a tyúkok könnyebben, jobban meg tudják emészteni.

    A kukoricát elvileg darálva, nedvesen lenne a legjobb adni nekik, mert úgy hasznosul a legjobban, de kézi a darálóm, és lusta vagyok napi egy kilót darálni, így a nagyját csak odaszórom nekik szemesen. Gond nélkül megeszik. Persze amikor van növendék, annak muszáj darálni, de a táp egy része ekkor is szemes kukorica. Ha csöves a kukorica, akkor a morzsolással se kell sokat vacakolni, lecsipegetik a csőről ügyesen.

    Ami nekem nagyon bevált, hogy az egész hátsókertben szabadon kapirgálnak egész nap. Jó nekik, mert jut nekik elég rovar, féreg, ami nagyon kell a fehérje miatt, és tudnak zöldet is enni. És jó a gyümölcsfáknak is, mert a lehulló, áttelelni akaró rovarkártevőket szépen megeszik.

    Amire katasztrofálisak a tyúkok, az a veteményes és a díszkert. Mi erőteljesen mulcsozunk ezeken a helyeken, ami nagyon bevált, de a tyúk mániásan ráveti magát a mulcsra, és pillanatok alatt brutálisan szétkaparja. A gyengébb, lágyszárú növények ezt nem élik túl. Ezért kénytelenek voltunk lekeríteni a hátsókertet, elöl maradt a vetemény és a díszkert.

    Viszont a gyöngytyúkok és a kacsák gond nélkül előreengedhetők, szépen megeszik a rovarokat, csigákat, és nem bántják a mulcsot, a növényt.

    Nekünk egy pulink van, elég izgága, neveletlen kutya, de két hét alatt megtanítottam rá, hogy nem szabad a tyúkot bántani, és a pitvarba bemenni. Teljesen jól elvan a tyúkokkal. Tibor bá, én nem adnám fel eleve, hogy a tyúkok és a kutyák összeereszthetők legyenek, egy kutya simán van olyan okos, hogy meg lehet neki tanítani, hogy nem bánthatja a tyúkot.

    Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár a tyúkot, kacsát, gyöngyöst nem bántja, a hasonlóan tartott fürjeket levadászta és megette. Egyrészt hogy kicsi, másrészt hogy repül, az neki más kategória. Amikor a fürj repült egyet és leszállt, rögtön lecsapott rá. Hiába tiltottam, nem tudtam lenevelni róla. A növendékbaromfival azóta nem is merem összeereszteni – különösen a röpködős fajtával.

  8. 7:
    A helyzet az, hogy a kutyák már felnőttek, amikor jöttek a csirkék (ma már tyúkok). Az első perctől kezdve prédának tekintik őket, amiről nem lehet leszoktatni. A dolog úgy kezdődött, hogy kikelt 30 csirke, amint kiengedtük őket az elkerített szabadba, valahogy találtak egy apró lyukat és sorba kijöttek. Az egyik kutya ott leste őket és sorba megette. Egyszer csak azt vettem észre, hogy valahogy kevés a csirke. Megszámoltam őket, de akkor már 12 hiányzott. Nem nagy ügy, de a kutyák hozzászoktak a prédához. Én 12 hét után hozom össze a csirkét a fűrészporral. Eddig még egy se evett fűrészport.

    Ha nem vagyok lusta a búzát én is beáztatom, amit a tyúkok jobban szeretnek és persze kevesebbet isznak. Én 110 mm-es PVC csövet hosszában kettévágtam, a végek le voltak fedve (bár ezek közben már kiestek), keresztbe alá van szögelve két vékony hosszú léc, hogy ne boruljanak fel. Ez nagyon jó etető. majd utólag berakom a képet.

  9. A szüleim is próbálkoztak tyúktartással de rengeteg baj volt velük. Állandóan letetvesedtek, antibiotikumozni kellett őket, a vizük befagyott télen és szartak tojni.Tojótápot kellett venni nekik és a kukorica is drága.Összességében kiszámolták, hogy lényegesen olcsóbb ha a boltban veszik meg a tyúkot.
    Nagyon vidéken nem bugyulgatják ennyit a tyúkokat mint a szüleim.Kint csipegetnek egész nap az 500 négyszögölön , este meg beülnek maguktól az ólba és kb ennyi.

  10. 9:
    Persze, mert a szüleid (lefogadom) tojó hibrid csibéket vettek, amik kurva kényesek. Nekem közönsége paraszt tyúkjaim vannak. Egy tyúk naponta 5 dkg búzát eszik, aminek az ára 3 forint. Ha 3 hetente tojik egyet, akkor se fizetek rá. és a végén a tyúkot meg is ehetem. Persze ha tojótáp, antibiotikum, gyógyszer, állatorvos akkor valóban ráfizetés.

  11. 8/: Nyilván a kutya fajtájától is függ. A puli terelőkutya, nem vadász, így inkább csak hajtja a tyúkokat, nem megenni akarja őket. A masztiffnak nyilván más a vére, bár továbbra sem vagyok meggyőződve, hogy következetes neveléssel ne lehetne leszoktatni a tyúkvadászatról. De hát a Te kutyád, Te tyúkjaid, úgy csinálod, ahogy akarod.

    Hozzáteszem, az én kutyám is felnőtt volt, amikor a tyúkok jöttek.

    Etetőnek én vásárolt, erre a célra gyártott alkalmatosságot használok. Egy négyszögletes vas vályú, felhajtható drótkeretekkel, amik közé befér a tyúk feje, de nem tudja szétkaparni és teleszarni a tálat.

    Egyébként a kukoricát, napraforgómagot én simán kiszórom nekik a földre, boldogan felcsipegetik.

  12. Nagyon szépen meg csináltad Tibor bá.És köszönöm ezt a posztot..

  13. 9. Az a tyúk amit a boltban veszel, köszönő viszonyban sincs azzal amit gabonán, kapirgálva tartasz.Én is úgy gondolom, hogy drágábbra jön ki mintha a boltban venném, de nem térnék vissza a boltira.Mondjuk mikor nálunk is letetvesedtek és nem győztem permetezni erős felindulásomban azt mondtam, befejezem a tyúktartást, de ez pár nap alatt elmúlt. Tibor bá köszönet a posztért!Nagyon hasznos!

  14. 13:
    Letetvesedett tyúkokhoz be kell rakni néhány talicska homokot. A tyúkok bekotorják a homokot a tollaik közé.

  15. Jó lett az új tyúkol Druszám, gratula!
    3 hónapja mi is belefogtunk a tyúktartásba, de csak szerényen 7 magyar-barna tojótyúkkal. Esztergomban vettem őket 600Ft/darab, ezek már 1 évet letojtak csarnokban csak visszaesett a hozamuk 100-ról 80%-ra 🙂
    Pár sztori, tapasztalat és kérdés a témában, megköszönök minden tippet mert nincs még annyi tapasztalat 🙂

    Lecke #1 : Mivel nemigen van időm ezért egy ilyen tyúkólat rendeltem 60 ezerért, amit 1 óra alatt össze is raktam: http://olx.hu/hirdetes/uj-xxl-mobil-tyukol-gurulos-tyukketrec-ID1Ayyn.html
    Tök jó, meg be is vállt, de eleinte azt hittem kellenek a kerekek, hogy ide oda költöztessük őket majd… Aztán rájöttem felesleges mert egy helyen lesznek és csak hetente párszor kiengedem őket a kertbe csipegetni. Jó lett volna sima ól is vagy akár csak összetákolnom osb falapokból meg padlóból, ezt már kicsit bánom de mondjuk használhatóságra kis létszámhoz (max 15 tyúk) kiváló csak drága.

    Lecke #2 : Egyszer egy nagyobb szél becsukhatta az ólajtót mert az egyik tojni akart és nem tudott bemenni a fészekbe ezért kiszökött. Na a vadászkutya (drótszőrű vizsla) még emlékezett mit tanítottak neki kiskorában az erdészek így a tyúkot el is kapta és kb 2 másodperc alatt végzett vele. Nem hibáztattuk mert erre van beprogramozva úgyhogy inkább megcsináltam az ólajtót, hogy ne csukja a szél meg a tyúkokat kerítettük el jobban a kutyától.

    Lecke #3 : Mivel 5 telekszomszédunk van így a szagra elég kényes a környék… Az eső áztatta tyúkszaros pitvarból a szagot elég gyorsan hordja a szél ezért a kert végébe költöztettük őket és a pitvar nagy része fölött átlátszó sárgás hullám-tető van, ami azért ad nekik fényt, meleget de nem készülnek ki nyáron. A cikkben szereplő 60 centis lefedett részt megcsinálom nekik mert látszik, hogy szeretnek ők is elbújni a nagy nap elöl, köszi az ötletet!

    A tapasztaltabbaktól kérnék segítséget a következő helyzetekre:
    1.
    2-3 hete néha megeszik a tojást, pedig mindig is oda adtuk nekik összetörve a hélyakat vagy belekeverve a tápba (30-30%-ban kapnak tojótápot és kukorica darát 3-4 féle magokkal keverve valamint kerti és konyhai maradékokat. Azt hittük a kapott tojáshályak miatt eszik meg a sajátot de már 2 hete nem adunk és így is elfolyik 1-1 tojás hetente, mi lehet az oka és hogyan kell pótolni a meszet nekik?

    2.
    Amikor kiengedem őket a kertbe hamar kijönnek csipegetni, de pár óra elteltével nehéz visszaterelni még ha viszek nekik egy kőműves fanglival tápot akkor se mindig jön vissza mind. Seprűvel kell hajkurászni az 1-2 maradékot és ez nem csak, hogy vicces látvány de van amikor percegik tart 🙂 Mivel lehet visszacsalogatni őket a helyükre? Vagy inkább csak este engedjem ki mert akkor úgyis sötétedéskor bemennek?

    3.
    Kb ilyen 2-3 cm-es lyukacsos rabsic-hálót raktam körbe és koraábban a tetejére is, de a verebek még azokon a lukakon is átfértek. Mit lehet tenni ellenük? Ha lelövök párat akkor a többi elkerüli a környékünket? Nem akarnék nekik ártani de mást nem tudok kitalálni és a háló komplett lecserélése pénzben meg munkában is túl sok lenne.

    Köszi a segítséget előre is annak aki tud valamit mondani! 🙂

  16. 15:
    1) Te szoktattad rá őket a tojás evésre.
    2) Maguktól visszamennek a helyükre, ha jön az este. Csak késő délután enged ki őket.
    3) Verebek ellen semmit se tehetsz sűrű háló kivételével. Ha szemes takarmányt adsz a tyúkoknak, azt a veréb nem tudja megenni, elmegy máshová.

  17. 14. Tibor bá köszönöm az ötletet. Én pékségből hoztam hamut alájuk, de előbb valami brutál rovarölővel lepermeteztem a teljes alvóhelyet és kifutót, a tyúkokat egyesével beszórtam Piretrin extrával. Valahol a neten olvastam, hogy csak komplex támadással szüntethető meg a tyúktetű atka.
    15. Nagyon csinos ez az ól, de a méretéhez képest elég húzós az ára.Kb. ennyiből megveszem az anyagot 60-70 tyúk tartására alkalmas helyhez. Igaz, hogy azt nekem kell megépíteni komplett.

  18. 17. Érdeklődnék, hogy mi a neve annak a brutál erős szernek, mert már másodjára égettük ki disznóperzselővel a tyúkólat, meg szórtam be Rovatexes rovarölővel, de még így is van jó pár darab belőlük, és már kezdem unni a szélmalomharcot.

  19. 18.
    Sajnos nem tudom a szer nevét, mert egy kártevő-irtó ismerősöm adta és nem az eredeti csomagolásban.Valami fehér tejszerű foszfor-észtersavas anyag.Régebben próbálkoztam a Neostomosan nevű, állatpatikákban kapható szerrel, az se rossz, de megoszlanak róla a vélemények.Az biztos, hogy a gázláng az király!Én az ólban az összes rést, lyukat, repedést átperzseltem a kézi gázlámpával amíg sercegés hallatszott.Utána gipszes malterrel a hézagokat kitöltöttem.Az ülőnek a teljes felületét, főleg a rudak összeeresztésénél szintén végig perzseltem a kis lámpával, ugyanígy a tojófészket is.Esetleg ha nem ismernéd, van egy jó oldal ezzel kapcsolatban:http://daam.lapunk.hu/ Sok sikert!

  20. 16:
    Nektek nem eszik a tojást néha? Hisz ugyanúgy kapják a tojáshélyat mint nálunk…
    Ma hallottam rá egy trükköt gyakorlott tyúktartótól: főtt tojást kell berakni nekik jó melegen, amelyik belecsip annak kicsit megégeti a csőrét és leszokik róla. Az első csipkedések után ki kell venni a tojást.

  21. 20: jesszusom, ne írd már ly-nnal a tojáshéjat, mert kisüti a szemem…

    Anyám egy “kicsit” durvább szokott lenni a “tojáshélyat” evő tyúkkal, első esetben levág egy kicsit a csőre végéből metszőollóval, a második esetben leves készül az ominózus tyúkból…

  22. 22:
    Mivel a tyúk meglehetősen buta állat a leves az igazán jó megoldás, ha már egyszer rákapott a tojás ízére.

  23. 19. Köszönöm!

    Mi is visszaadjuk a tojáshéjat, de előtte kiszárítom, majd megtöröm mozsárban, de néha ez sem elég és még kapnak plussz takarmány meszet és zoolitot is.
    A tojásevést meg általában egy főkolompos kezdi, és az is vezeti, és ha őt likvidáljuk, akkor a többi általában leszokik róla, mivel ők már csak a törött héjút ették, ezért a sértetlent békén hagyják. Persze, ha már hónapok óta folyik a dolog, akkor nem biztos, hogy sikeres a “kúra” és többet is le kell vágni.

  24. Elnézést az “ly” miatt és köszönöm a tanácsokat!
    Nem olyan rég óta eszik a tojást és nem nagy mennyiségben csak néhány naponta egyet-egyet úgyhogy remélem hamar leszoktatjuk róla a csajokat. Mi csak kb 2-5 mm méretűre törtük össze eddig a héjat de akkor jobban porrá zúzzuk majd.

    Mivel kevés a tyúk és szeretnénk többet mennyire fogadnának be ugyanilyen letojt csajokat a jelenlegiek? Mit lehet tenni, hogy ha hozunk még párat ne induljon be a harc megint? 🙂

  25. 25:

    Semmit nem tehetsz, amíg nem szokják meg egymást. De a megszokás után is bizonyos verekedés mindig van a tyúkok között. Viszont, mivel nincs foguk, nagy kárt nem tudnak tenni egymásban.

  26. Kedves Tibor bá’,
    Bearanyozta a hajnalomat a tyúktartással kapcsolatos írása, nagyon jó kedvem lett, pedig panellakó vagyok.
    Nem klikkeltem rá minden videóra amit a hozzászólók linkeltek, ezért ha már ismert lenne a módszer amit szeretmék megosztani, akkor ezer bocsánat.
    Amikor még a Váncsa István volt az agárdi állami gazdaság igazgatója, akkor járt arra egy japán küldöttség és láttam, hogy a napos pipikéket óvatosan a kezükbe fogták, úgy, hogy a hátsó fertájukat látták, és isten bizony úgy emlékszem, hogy ráfújtak a pihékre a kloakájuknál… hogy mit láttak foggalmam sincs, de így emlékszem.
    próbáltam keresgélni a neten, és ezt a francia cikket találtam, talán le tudja valaki jól fordítani

    http://poulesetcie.com/sexage-poussin/

    üdvözlettel: Mariann
    köszönöm, hogy olvashatom a blogját.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük