(1440) Járjunk túl a hipermarket eszén

Tibor bá’ online

 

~q400A fogyasztói társadalomról, a hipermarketekről, a hirdetés vezérelt lélektani hadviselésről már sok szó esett, de még senki se állt elő ötletekkel, amelyek segítségével túljárhatunk a kereskedők eszén. Tegyünk tehát egy próbát!

A hipermarketekben elhelyezett áruk „terítése” mérnöki pontossággal van kiszámolva annak érdekében, hogy minél több időt tölts el náluk, és minél többet vásárolj. Bizonyára tapasztaltad már, hogy hiába tanulod meg, például, hol vannak a fűszerek, mert a következő alkalommal egészen máshol találod meg őket, és ez a lényeg. Meg kell találnod, de ehhez végigloholsz jó pár polcsort, és közben meglátol ezt meg azt. Mit tehetsz ellene. Otthon írd össze, mire van szükséged, és a jegyzék szerint vásárolj, ne kapj ötleteket, ne vedd meg azt, ami olyan csábító, de nincs rajta a listádon. — A pénztárnál általában van egy kis várakozás, amíg vársz, hogy rád kerüljön a sor, természetesen nézelődsz, és ezt ők is tudják. A pénztárhoz vezető korridor mindkét oldala teli van pakolva „hasznos” de könnyen nélkülözhető apróságokkal és olyan édességekkel, amik finomak, kellemesek, de eszedbe nem jutott volna, hogy vegyél belőlük. Mit tehetsz ellene? Határozd el magad, hogy semmit se veszel, amit ott látsz, még akkor se, ha különben csuda jó ötlet.

Ne fizess kártyával, használd a papírpénzt. Kísérletek bebizonyították, hogy a papírpénzzel óvatosabban bánunk, mint a kártyán lévő pénzzel. A tényleges, megfogható pénz valós értékét még ma is jobban érzékeljük. Ezért a készpénzzel fizetők jóval mértéktartóbbak a kártyával fizetőkkel szemben.

Bizonyára nehéz elhinni, de egy alapos tanulmány (study) szerint okosabb, ha kocsival, nem pedig kosárral vásárolsz a hipermarketben. A fene tudja miért, de a kosárban inkább rakunk felesleges dolgokat. Szinte hihetetlen, de a kosárral vásárlók a kassza előtt 6,84-szer vesznek több édességet.

Nem éppen emberbarát megoldás, de vásárlás közben a zenehallgatás fejhallgatón keresztül igen hatásosan szűri ki a felesleges dolgok megvételét. Egy másik tanulmány szerint (study) a hipermarketek tudatosan játszanak lassú zenét, aminek következtében a vevők pontosan 38 százalékkal töltenek több időt a polcok között, és 29 százalékkal több élelmiszert vásárolnak.

Vásárlás előtt jó ötlet enni néhány falatot. Egy harmadik tanulmány (study) feltárta, hogy az éhes bevásárló a kelleténél több és kalóriadúsabb élelmiszert vásárol. Ez különösen igaz közvetlenül étkezési idők előtt.

Még egy utolsó figyelmeztetés. Figyelj a kuponnal fizetett vásárlásnál, mert ha egy darab papírral fizetünk, hajlamosak vagyunk könnyelműbben bánni a pénzünkkel.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
________________________________________

43 gondolat erről: „(1440) Járjunk túl a hipermarket eszén

  1. Hát azért jellemzően ki van téve, hogy mely soron milyen termékeket találunk, aminek köszönhetően jellemzően 1, legfeljebb 2 sort kell végigjárnunk.
    Mondjuk én egyébként is tudatosan vásárolok, ahogy leírtad. Tudom mi kell, azt megveszem és kész. Bár néha van tervezetten impulzív vásárlás is, de ez jellemzően kis összegű nálam.
    Azt is észrevettem magamon, magunkon, hogy éhesen nem szabad vásárolni menni.

    Ami pedig még mindig hihetetlenül hatásos, az a 9-esekre végződő árak. Rokonságomban többen – mind nők – rendre megkajálják ezt az árképzést, és ami 399 Ft, arra azt mondják, hogy „csak háromszáz”, jobb esetben háromszázvalamennyi, és közben harmadával több.

  2. A multikat tönkre lehetne tenni . azthiszem Portugáliában volt , hogy összefogtak és senki nem ment be a Tesccoba vásárolni , majd 1 hónap utáb bezárt:D

    Pl. a franciáknál van olyan,hogy ha az ottani Auchan behoz más országból dinnyét , akkor a francia parasztok azonnal lezárják az utat .Tehát máshol jobban védik a saját gazdaságukat.

    Itt is össze lehetne omlasztani a Tescot pillanatok alatt ha összebeszélnénk és senki nem menne be vásárolni.Helyette fel lehetne virágoztatni a magyar piacot, termelőket .

    Ha belegondolunk : ami pl a tescoban van azt szinte az összeset le lehetne „gyártani” házilag.Pl. Cékla ,befőttek, zöldáru, wc papír,háztartási cuccok.

    Ezeket mind le lehetne gyártani fillérekből munkahelyet teremtve sokszázezer magyarnak . Az élelmiszergyártáshoz nem vegyészmérnök kellene, hanem öreganyánk tudása.

    És ráadásul a kaják egészségesek lennének .

    De mindez csak ábránd, mert az összefogás és a helyes gondolkodásmód nem tud megvalósulni.Helyette marad a hó elején roskadozó Tesco és hipermarket

    parkolók, a junk food, és a tesoban 70 ezerért robotoló rabszolgák , legalábbis addig amig nem jön az olajválság…..

  3. 2:

    Az a furcsa, hogy mindez annak ellenére van így, hogy még csak nem is túl olcsó például a Tesco. Hozzám legközelebb 30-40 km-re vannak Tescók, és bár eleinte bejártunk, de fokozatosan ráébredtünk, hogy igen kevés dolgot lehet olcsóbban beszerezni, mint a nálunk lévő magyar szupermarketláncban.
    Eleinte biztosan nagyon olcsó volt, de szerintem csak addig, amíg magukhoz édesgették a vásárlókat, és szépen utól érték, sőt szerintem megelőzték a többi árban. Igaz, hogy több helyre kell menni, de ma nekem jobban megéri kis családi vállalkozásoknál vásárolni, mert nem csak olcsóbbak például a Tescónál, de elég minőségi árut is adnak.

  4. Amikor innen 3 km-re megnyílt a CBA olyan árak voltak, hogy csak néztünk. De ez nem volt tartós, egy idő után szinte naponta emelték az árakat. A kezdeti 1,5 %-os nem tartós tejet 159-ért adták, aztán 169, majd 179 lett, most már jóval 200 felett van egyetlen év alatt. Pedig a CBA magyar üzletlánc. 😀

  5. 2: Speciel ezzel nem értek egyet. Rengeteg minden van a hiperekben, amit nem tudnánk legyártani. Én pl. imádom a mediterrán konyhát, hetente több ételt ilyen ételt készitek, rosszul lennék olívaolaj, tengeri halak, rák, levegőn szárított sonka, parmezán, szárított paradicsom, stb nélkül. A magyar élelmiszeripar a sok (hazug) reklám ellenére sincs a helyzet magaslatán, bio termékek alig-alig beszerezhetőek, ezekért is kénytelen vagyok a hiperbe menni (mostanában a Lidl már árul bio tojást, gyümölcsöt, zöldséget, a Tescoban tudok venni bio tejet és tejterméket). Most épp bio hét van a Lidl-ben, most kapható bio tejtermék, párizsi, túró,liszt, stb – kár, hogy nem állandó ez a kínálat. Tanyasi csirkét kizárólag a Sparban találok, (a húsgyárit nem eszem meg), mert a piacon sincs, és ha lenne sem tudnám ellenőrizni, hogy tényleg az-e. A helyi piacon már megpróbáltak rámsózni „tanyasi” tojást a 3-as kóddal az oldalán, nem is tette zsebre a pasas, amit kapott. Eddig tudtam rendelni a piacon az egyik árustól bio mangalica virslit, májast és párizsit, most már az sincs. Persze ez a magyar állam bűne elsősorban, és ez épp elég elkeserítő. De ha nem bio, akkor is számos olyan egyéb termék is található ott, amiért az ember nem szeretne 25 helyre elmenni, mire beszerzi. A dm áruválasztékát pedig mire előállítaná a magyar ipar hasonló áron és minőségben – na asszem azt én már nem élném meg…

  6. 4:

    Valszeg nemzetiségtől függetlenül ugyanaz a stratégiája ezeknek, főleg az újonnan települtek esetében.

    5:

    A magyar élelmiszer ipar jelentősen se nem jobb, se nem rosszabb, mint a külföldiek. Ami miatt mi itt jobb minőséget találunk az azért van, mert a hosszútávú szállítás nem a legpozitívabb az élelmiszerek esetében. Például Spanyolországban is teremnek jó paradicsomok, de ide úgy tudják elindítani, hogy éretlenül szedik le, az utóérés meg nem olyan, ráadásul azt is lassítja a hűtött közeg. A magyar termékekkel hasonló a helyzet, a prémium minőségnek kis része kerül csak a magyar piacra, de mivel ez itt friss, tulajdonképpen jobb, mint az import cucc.

    Én jó darabig hazafiasan vásároltam, mert a politikai propagandától függetlenül én is úgy gondoltam, hogy ezzel segítek „magunkon”, de amikor rájöttem, hogy ez egy oldalú, már nem voltam ilyen lelkes. Elvárják, hogy én a hazai termékeket vásároljam, de a termelők a jó minőséget, és például a korai termésű gyümölcsöket külföldön adja el, rász@rik a magyar vásárló igényeire.
    Idén így volt ez például a görög dinnyével, mert bár már volt július közepén is magyar dinnye, Magyarországon alig lehetett kapni, inkább csak augusztus elejétől.

  7. Ami a szállítást illeti, ezzel egyetértek, nyilván ha 2 db nagyipari paradicsomot hasonlítunk össze, akkor a magyar a nyerő. De az olasz bio-val szemben biztosan nem fogom a magyar nagyiparit választani. „A magyar élelmiszer ipar jelentősen se nem jobb, se nem rosszabb, mint a külföldiek.” Ezzel nem értek egyet, nézz körül egy osztrák hiperben, mekkora arányt képviselnek a bio termékek a teljes választékon belül, (nem jelentős árkülönbséggel méghozzá), és mennyi az a hagyományos termék is, amit igyekeznek mindenféle adalékok, tartósitószerek stb nélkül előállítani. Itt még abszolút visszaélnek a gyártók azzal, hogy a magyar vevő minden szemetet megvesz, mert csak az ár számít. Műanyagtartalomban a pékáru és a felvágottak vezetnek, de az édességek, a kész majonélzes saláták sem maradnak le tőlük. A legtöbbtől már akkor elmegy az ember étvágya, mikor elolvassa az összetevők listáját.

  8. Ez az írás klasszul bizonyíték a magyar vásárlási szokásokra.Pont erről írtam , hogy itt semmit nem érnek a nyugati típusú marketingek ,mert védekeznek ellene a vásárlók!:)

  9. Ketteske!
    Ha belegondolunk : ami pl a tescoban van azt szinte az összeset le lehetne “gyártani” házilag.Pl. Cékla ,befőttek, zöldáru, wc papír,háztartási cuccok.
    Válasz;
    Itt gyártatja le a tesco !A TS jelzéssel ellátott termékek mindegyike saját gyártmányú és itt ebben az országban készült termék!
    Azért ilyen alacsony az ára,mert nincsen rajta a köztes haszon mint a szállítás pl.

  10. 7:

    Hát ha ennyire a bio oldaláról nézzük, akkor biztosan, de én nem így szemlélem. Hagyományos-hagyományos és bio-bio viszonylatban érdemes szerintem összehasonlítani, és nem az arányok alapján, mert a kínálat a kereslethez igazodik, és hát Magyarországon ugye azért egyelőre kevesen engedhetik meg maguknak a bio élelmiszerek vásárlását. Ha anyag helyzetünk az osztrákokéval lenne egyenlő, nyilván nálunk is nagyobb lenne a kereslet, amire rászállna a termelés is.

  11. 10: Nem csak a pénzhiánnyal magyarázható ez, hanem pl. a támogatási rendszerrel. A magyar állam SEMMIVEL nem támogatja a bio-termelőket, egyre többen is hagynak fel a kínlódással. At osztrák bio termelők rendesen vannak támogatva, ezért is van ,hogy átlag 20 % az árkülönbség a nem-bio termékekhez képest, sok terméknél az árdifferencia elhanyagolható, a legmagasabb a húsnál (50 %). Nálunk még mindig a nagyiparit erőltetik és reklámozzák. Vagy 20 évvel vagyunk lemaradva mentalitásban ezen a téren is.

  12. Ui. Nézd meg, mit műveltek Kishantossal – ékes példája a szégyenteljes balkáni mentalitásnak. Majdnem bőgtem, amikor láttam a tv.-ben 🙁

  13. 11:

    Ha valami csak támogatással tud versenyképes lenni, akkor az nem biztos, hogy életképes. Persze az egészségünket is figyelembe kellene venni, de a helyzet az, hogy a magyar állam anyagi helyzete sem mérhető például az osztrákéhoz, ergo a támogatás is múlik azért a pénzen, és egyébként a keresleten is.

  14. „Ha valami csak támogatással tud versenyképes lenni, akkor az nem biztos, hogy életképes ” Egyrészt a semmi és a valami között is hatalmas távolságok lehetnek, de az életképesség nagyban függ a vásárlók pénzén túl a tudatosságától is, szerintem. Eleve gáz, ha mindig csak azt nézi az ember, hogy mi olcsó, és az egyéb hatásait (pl. a természetre) figyelmen kivül hagyja. Igy pl. a méhpusztulást sem lehet megállítani, hogy csak egy példát mondjak.

  15. 14:

    Nyilván így van, de az azért érthető, hogy a magyar emberek között nagyobb arányban vannak, akiknél az ár az elsődleges, mint mondjuk az osztrákoknál.
    Szerintem a magyar embereknek elég kis része az, aki nem hónapról-hónapra él, és megengedheti magának a bioélelmiszerek fogyasztását. Mondhatjuk nekik, hogy de hát az egészséged is számít, ha azt válaszolja, hogy nem biztos, hogy egészséges, ha csak minden második nap eszik, de akkor bio-t.

  16. Ebben igazad van, sajnos. (Amúgy egy ismerősöm, aki az USA-ban él, azt mondta, hogy ott az emberek bio termékeket illető választásában többet nyom a latban a természet- és állatvédelem mint érv, mint az egészségvédelmi érv… Ez is érdekes ám.)

  17. 5: „Tanyasi csirkét kizárólag a Sparban találok” Persze, ha eltévedt a tanyáról.

    Gondolj bele, hol teremne annyi „tanyasi csirke” (ami valóban szabadon kapirgál meg rohangál össze-vissza), mint amennyit eladnak a Sparban? Ez csak egy átverés /de nem az egyetlen/.

  18. Nincs is sok belőle, nem mindig kapok. Ez egy bizonyos cég terméke, sajnos ezt is (feltehetőleg) GMO szójával etetik.
    http://www.tanyasicsirke.hu/
    A Sparos csirke nagy része húsgyári, ilyet sosem veszek.

  19. hmm.Ez mind szép és jó is lenne,ha nem mindig az fogyna el éppen,amit venni akarok.És akkor szidom az összes nincstelen parasztot,akik sírnak hogy nincs pénzük semmire.Mert úgy írtad Tibor bá,mintha mindig mindent kapni lehetne.Hát nem!Arról nem beszélve,hogy minden Pennyben az országban van kosár,hát nálunk nincs,csak szekerce.Úgyhogy tetszik vagy sem,azzal kell menned..
    Azon kívül,egyes boltoknál,200-300 forintos különbségek is vannak dolgokon,úgyhogy be kell járni vagy 5 boltot,mire össze szedek valamit,mert vagy nincs az amit keresek,vagy olyan ára van hogy hanyatt esem.ilyen pl,a ketchup,Globust szoktam venni.700 forintért adja itt az egyik szupermarket,én meg elmegyek a Reálba,és 500 forintért megveszem.De sorolhatnék még..Mióta ide járok hozzád,sokat változtam,megnézem mindennek az összetevőjét is.Másképpen vásárlok,és megpróbálom a felesleges dolgokat nem megvenni.Na nem mindig sikerül,de mióta ide járok hozzád,nagyon sokat változtam ezen a téren..

  20. 18:Camelia
    Ezt a bizalmi válságot csak a személyes kapcsolattal lehet feloldani. Szerintem találnál tescónyi távolságon belül csirkést tojásost, zöldségtermelőt! Ha látod, hogy hol/hogyan tartják/termelik, akkor tudni fogod, hogy mit eszel.

  21. 18:

    A bio iparban nagy csalások vannak, a városiaknak lövésük sincs hogyan készül az étel amit megvesznek, hogyan is tudnák elkerülni hogy ne basszák át őket?

    A bio kereskedők egy része a megszerzett tanusítványukkal a nagybani piacról beszerzett árut adja el extra haszonnal.

    Az átlag vásárló a tanyasi csirkétől azt várja el hogy sárga legyen. Na az az ételfesték.

  22. 18: „Sparos csirke nagy része húsgyári, ilyet sosem veszek”

    A Sparos csirke meg a „tanyasi csirke” között az a különbség, hogy az utóbbin extraprofit van… 😉

  23. Off topic 😀

    A hibrid húscsirke tápon 42 nap alatt lesz másfél kiló. Ezt kapjátok akármit kértek. Nálam a 90 napos csirkék még fél kilót se nyomnak, viszont esznek (tiszta búzát). Elképesztően rossz as hatásfok, amit senki se fizetne meg. Pillanatnyilag 19 felnőtt tyúkot etetek, akik (a meleg miatt) napi 0-3 tojást tojnak. Ráadásul ez a kurva kakas impotens. Most járt le 3 hét. 63 tojást keltettem és mindössze 3 csirke kelt ki. A tojások felvágás tán kiderült, hogy nem voltak termékenyek. A kakas megy a fazékba. end of off topic

  24. 23: „19 felnőtt tyúkot etetek”

    Én csak egyet, de tutira többe van, mint neked a 19 😀

    Különben, hogy a témánál maradjunk, én nem feltétlenül nevezném átverésnek az áruházi gyakorlatot. Abból élnek, hogy eladnak, és végeredményben te rakod a cuccot a pénztárnál a szalagra.

    Az viszont már átverés, amit az Interspar csinál az „x” %-os kedvezmény kuponjaival. Kicsit drágább terméknél mindig kiderül a pénztárnál, hogy amit kedvezmény kuponnal akarsz venni, az éppen ‘akciós’ /amit véletlenségből a polcon „elfelejtettek” a szokásos sárga akciós címkével megjelölni/, így csak valójában a teljes árán viheted el – persze, ha már beleélted magad hogy viszed a cuccot, akkor persze megveszed kedvezmény nélkül is.

    Régebben meg a Tesco művelte azt, hogy a polcon kedvezményes áron feltüntetett termék a pénztárnál teljes áron volt ‘a rendszerben’. Dettó, ha már szinte magadénak érezted a terméket, nem hagytad ott. Azt meg csak kevesen tudták, hogy a kitett árcímként szereplő árért kellett /volna/ adniuk a terméket. Szóval egy időben fényképezőgéppel jártunk vásárolni… 🙂

  25. 24: akkor ez nemcsak felétek jellemző az intersparra: Kaposváron is és Szentendrén is tapasztaltam már ezt. Tibor bá is emlíett ezt.

    Amikor meg a polcok átrendezésére panaszkodtam, akkor azzal nyugtattak, hogy egyszerűbb átpakolni máshova az elrarthatósági határidő elérésekor, mint mindent válogatva valamit átvinni az új helyre valamit nem átvinni.

  26. Olyan trükk is van, hogy az árcetlik össze-vissza elcsúsznak. Kiveszed a legolcsóbb tojást és a pénztárnál a legdrágábbat ütik be. nem nézed meg a cetlit, észre se veszed.

  27. 24:
    Biztos vagyok benne, hogy a feleséged nem néz bele a gépbe. Én ilyen viccet (sajnos) nem engedhetek meg magamnak. 😉

  28. Épp ma jártam úgy, hogy sárgadinnyét szerettem volna, Lidl-be, Penny-be nem volt. Megyek a Tesco-ba ott van, de csak 2 kassza, meg az önkiszolgáló, mindenhol nagyon hosszú sor.

    Miután felmértem, hogy kb. mennyit fogok várni, odaadtam a tescos néninek a dinnyét, megköszöntem és eljöttem, mert ennyit nem várok.
    ÉS EZT egy tesco megteheti Magyarországon! Ilyen birkák az emberek, úgy kell nekünk!

    Végül az Aldiban kaptam dinnyét.

  29. 21. 😀 tartok tőle, hogy tizennyolcaska most új információval lett gazdagabb

  30. 29: Engem az ilyen pletykák nem érdekelnek, egyszerűen mert nem lehet így hozzáállni. Ha mindenki igy gondolkodik, soha nem lesz ebben az országban számottevő bio-termelés. Minden más országban tudja a vevő, hogy ha bemegy a boltba, az egyik polcon a nagyipari van, a másikon a bio, és kész, választhat. Senki nem úgy áll hozzá, mint itt, mert ez természetes, hogy ilyen is van. (Mellesleg a bio gazdaságok a legszigorúbban ellenőrzöttek). Nem véletlen az, hogy a bio boom a világ minden országában eljött, és gyorsan fejlődik, kivéve persze – na melyik 2 országot? Bingó, Magyarországot és Nigériát…. No comment. 🙁

  31. 30. Szerintem azért nem ártana, ha egyszer végigolvasnál egy ilyen tanusitási rendszert. Csak, hogy legalább olyan alapvető dolgokkal tisztába legyél, hogy mit is tanusitanak tk.
    Ezt viccen kívül mondom, saját érdekedben legyél körültekintőbb!

  32. 30: A helyzet az, hogy nem tudsz ellátni biotermékkel 7 milliárd embert.
    Az ellenőrzés szigorúságába meg ne éld bele magad. Nem a terméket ellenőrzik, hanem a termelőt. Egyszer. Aztán árul, amit akar…

  33. Azt hiszem, néhány hasonló téma itt összecsúszott.

    A vitainditó ötlet a marketinges trükkökkel vakvágányra futott és belemerültünk a bio dolgokba.
    Ami azt illeti, nekem mániám a marketing, a kifinomult, övönaluli módszerek, amiből Tibor’bá összeszedett nekünk egy csokorra valót. A helyzet az, hogy a fekete mágia és a pszichológia sötét oldaláról valók a leghatásosabb trükkök a „hülye azért nem vagyok” szintjén… Az ember azt hiszi, hogy jól járt, amikor becsapták.
    Itt tényleg egy hamis önvédelmi mechanizmus indul be, ami „megakadályozza” hogy felismerjük hogy már megint át lettünk verve, és még boldogan vigyorgunk is hozzá, hogy mennyit nyertünk.

    A bio dolgokról meg azt kellene tudni, hogy az nem egyszerűen egy minőség, márka, vagy cimke, hanem tudatosan vállalt életmód.
    Ezért a szupermarketben vásárolt bio termékek a kóser szalonnával kerülnek egy kategóriába.
    A „valódi’ bio termék esetén legjobb személyesen ismerni a termelőt… Nem könnyű, de nem megoldhatalan.
    Az áruházi vásárlás ezt lehetelenné teszi, és kihagyhatalan kisértést ad a csalásra.
    Az ember egy idő után rájön, hogy bio-ból kevesebb is elég, éd ha még elhagyjuk a drága „mérgeket” is, mint a szénsavas üditőket, csipszet, a csoki izű katyvaszokat, akkor igen sok pénz marad „valódi” élelmiszerekre, esetlegg egy-egy utazára, a hamisitatlan bio cuccok felkutatására, ellenőrzésére.

    És, ha valamelyest sikeresen bojkottáljuk a nagyáruházakat, akkor a termelőknek is jobban megéri, ha bio-t termelnek, és alternativ láncokon keresztül juttatják el a fogyasztókhoz.
    Ez egy hosszú és sok pofáraeséses folyamat, de nem szabad feladni. El kell fogadni, hogy a fogyasztó és a termelő egymástól függő játékosok, és nem egymást kihasználni akaró versenytársak.
    És nem szabad olyan elosztóhálózatot közéjük engedni, amelyik elválasztja és egymás ellen fordtja őket.

  34. 23. Tibor bá
    Egyszer nem írnál a keltetésről? Mivel csinálod, gép vagy kotló? Vakcinázod-e a csibéket stb.Szerintem mást is érdekelne.

  35. 35:
    Géppel keltetek, magam forgatom a tojásokat. 37,5°C 17 napon át, 38°C az utolsó 4 nap, amikor a légnedvességet max-ra kapcsolom. A keltetési arány 90 % felett van, de sok a terméketlen tojás. Ez nyilván kakas hiba. Ezen segíteni fogok. A csirkét 3 hónapos korig hermetikusan el vannak zárva, természetesen a szabadban, de felül is van háló, veréb nem tud berepülni. Ekkor rakom át őket a nagyokhoz. Se vakcina, se semmi, de kilométeres körzetben más nem tart tyúkokat. A fajta: közönséges paraszt tyúk, csak búzát kapnak (beáztatva) és minden nap vágok nekik zöldet. — A kikelt csirkéknek csak a negyede jön ki a tojásból, ahogy elő van írva. Amelyik kilyukasztja a tojást, de egy órán belül nem jön ki, azt „kioperálom”. Ezek életképesek lesznek, 2-3 órán belül rohangálnak, legfeljebb 1-2 db/60 hal el.

  36. 23:

    Miért nem lámpázod a tojásokat? Persze attól nem lesz több a termékeny, de hátha tudod a nagy részét másképp hasznosítani.

  37. 34-re, Ezen röhögök én is: hipermarketből bio élelmiszert….
    Mi megpróbálunk jó pár élelmiszert falun belül megszerezni: tej, sajt, csirkehús, disznóhús, füstölt árú, tojás, túró, kb ezek mennek stabilan. Esetleg zöldség, ha nekünk nem úgy jön össsze. Ja, és nem azért mert bio, vagy nem bio, vagy mert olcsóbb, hanem azért hogy segítsek azokon, akik mernek belevágni az élelmiszertermelésbe és nem csak a segélyt várják.
    Csak egy kérdés Cameliához, az a bizonyos tanyasi csirke mekkora? Mert amit mi veszünk, maximum a fele a bolti csirkének

  38. 36:
    „A fajta: közönséges paraszt tyúk, csak búzát kapnak (beáztatva) és minden nap vágok nekik zöldet.”

    Nem unják a „csak” búzát?
    Én szoktam kukoricát és kis napraforgómagot is adni. Ezek vannak a bolti természetes tápban is.
    A beáztatás kb. mennyi ideig történik?

  39. 39:

    Igen, a napraforgót egyébként serkenti is a tojási hajlamot.

  40. „Off topic 😀

    A hibrid húscsirke tápon 42 nap alatt lesz másfél kiló. Ezt kapjátok akármit kértek. Nálam a 90 napos csirkék még fél kilót se nyomnak, viszont esznek (tiszta búzát). Elképesztően rossz as hatásfok, amit senki se fizetne meg. Pillanatnyilag 19 felnőtt tyúkot etetek, akik (a meleg miatt) napi 0-3 tojást tojnak. Ráadásul ez a kurva kakas impotens. Most járt le 3 hét. 63 tojást keltettem és mindössze 3 csirke kelt ki. A tojások felvágás tán kiderült, hogy nem voltak termékenyek. A kakas megy a fazékba. end of off topic”

    Ha a kakas impotens akkor azt a 3 csibét ki csinálta??:)
    A keltetés egy szakma. Sztem a tyúknál jobban senki sem csinálja.:) Bízzátok rá, neveli és tanítja is a csibéket +óvja a kártevőktől. Valamint nem kell megvenni több10ezer forintért és nem zabálja az áramot.

  41. Jövő héten lesz tyúk topik, majd akkor válaszolok. Az előző keltetésnél (4 héttel korábban) 60 százalékos volt a kikelés, csak akkor egy másik kakas volt. Ki a fene gondolta volna, hogy ez a kakas impotens. Az as három? Hát még a korábbi kakastól.

  42. 36. Köszönöm Tibor bá a gyors választ. Jövőre én is szeretném megpróbálni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük