(1429) Harvard grand tanulmány

Tibor bá’ online

 

~q270Az idős liberálisok többet szexelnek, mint az idős konzervatívok.

Olyan régen, mint 1940 „Harvard Grand Study” néven, a Harvardon beindítottak egy élethosszig tartó megfigyelést, amihez a 268 legjobb (és legígéretesebb) diákot szervezték be. A cél annak kiderítése volt, hogy mi kell a sikeres élethez. Célkeresztbe állították a jövedelem nagyságát, fizikai és mentális egészséget, boldog házasságot és családi életet. Mivel a Harvardon a koedukációt 1977-ben vezették be, a beszervezettek valamennyien férfiak voltak, akiket szabályos időközönként alapos vizsgálatnak vetettek alá. A résztvevők közül, aki még él, a kilencvenes éveit tapossák, amiből következik, hogy ez a világ leghosszabb ideig fennálló tanulmánya. A tanulmány utolsó 3 évtizedét George Vaillant vezette (a beindítók már rég nem élnek), aki most kiadta az eredményeket összefoglaló könyvét: Triumphs of Experiencecímen (alcím: The Men of the Haravard Grand Study), amiből kiragadom a legfontosabbakat.

Alkohol – Semmi meglepő, régen tudott, hogy a mértéktelen alkohol különböző egészségügyi problémákat vált ki. Itt azonban más is kiderül. A házastársak válásához vezető úton az alkoholnak van a legjelentősebb szerepe (persze csak statisztikailag), de szoros összefüggés mutatható ki az alkohol valamint neurózis és a depresszió között is. Ezen kívül az alkohol plusz nikotin kettős volt az oka a legtöbb elhunytnál.

Szex – A legérdekesebb eredmény ennél a pontnál keletkezett. A konzervatív felfogásúak szexuális aktivitása átlagosan a 68. életévig tartott. Miközben a liberálisok jócskán belementek a 80-as éveikbe. A politikai felfogásnak különben nincs szerepe a megelégedettségnél. A konzervatívok nem boldogabbak, mint a liberálisok és fordítva, de a fent leírt tény megdönthetetlen és magyarázat után kiált. Vaillant több urológussal is konzultált, de magyarázat nem született.

Anyai hozzáállás – Egy életen át tartó megelégedettségnél kritikus tényező volt az anyai kapcsolat minősége. Ez nem csak a vizsgált férfiak saját családi életére hatott ki pozitív értelemben, de az éves átlagos jövedelmük 87.000 dollárral volt több. A legmeglepőbb eredmény, hogy a gyenge anyai kapcsolat esetében az időskori dementia sokkal nagyobb valószínűséggel következik be.

Személyiség – Az ilyen hosszan tartó megfigyelések egyik előnye a változások kiugrása az idő múlásával. Vaillant úgy találta, hogy a résztvevő férfiak személyisége folyamatosan változott. vagyis a személyiség kifejlődése az ifjú évek után folytatódik, és jelentősen megváltoztathatják olyan nagy horderejű események, mint házasság, válás, gyerekszületés, munkakör váltás. Egyértelműen kiderült, hogy amit fiatal korban fontosnak tartunk, az évekkel később kieshet a figyelmünkből.

A 20 millió dollár költséggel, 75 éven át tartó tanulmány legfontosabb következtetése négy szóval leírható: Boldogság egyenlő szeretet, pont.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

11 gondolat erről: „(1429) Harvard grand tanulmány

  1. A négy szóval leírható végső következtetést, “Boldogság egyenlő szeretet” mindenféle költséges tanulmány nélkül meg tudtam volna mondani én is… 🙂

  2. 1:
    Csak ennek nincs súlya. 😀
    Különben a tömegek mégis a pénzt kergetik szeretet helyett. 🙁

  3. 2:

    És ha valaki nem így tesz, azon megdöbbennek, próbálják arra az útra terelni. Legalább is sok esetben.
    Én például jelenleg boldogan élek a szülőföldemen, miközben a végzettségemből adódóan többszörösét kereshetném a mostani béremnek, de eszem ágában sincs innen elmenni személyek és helyek miatt. Ezeknek hangot is szoktam adni, ekkor próbálnak rávenni, hogy de hát itt meg ott ennyit meg annyit kereshetnék, és egyszerűen nem értik meg, hogy ha egyszer boldog vagyok, akkor minek mennék el innen a minimum bizonytalanba, de inkább biztosan kisebb boldogságba pénzt hajhászni.

  4. 2: “Csak ennek nincs súlya” – ez egy érdekes kérdés, mert aki csak a felülről megmondott, súllyal bíró dolgokra ad, az általában önálló vélemény nélkül éli le az életét. Nekem soha nem a “megmondott” dolgok tetszenek, akkor pl. most is az origo-t olvasnám 🙂 Egyébként tényleg nem kell hozzá dollár tizezrekből finanszírozott tudomány, hogy a harmónia a boldogság alapja. Ebben benne kell legyen a szeretet, de a megfelelő életkörülmények önmagunk számára történő biztosítása is. Az érdekelne, hogy a hosszú életet élők milyen arányban maradtak a városok zajában, illetve költöztek természetes környezetbe. Az én véleményem az, hogy aki békés és szép életet akar, az költözzön távol az emberi társadalomtól, és költözzön közel a természetes környezethez (ahol még található ilyen). Ha felcseszik az agyamat, akkor elég kimennem a falutól 1 km-re, és 1 percig szuemlélni az ember nélküli természetet, akár jégeső után a saját kertemben, mert még az sem annyira borzalmas, mint az emberi hülyeség.

  5. 4:
    Ha te azt mondod, hogy a gyermekláncfűtől a kopasz fejeden kinőtt a haj. Az emberek legyinteni fognak rá. De ha sok millió dolláros kísérlet eredményeként ismerkednek meg vele, azt elhiszik, és venni fogják a terméket mint a cukrot. Csak erről van szó.

  6. Ez az anyai hozzáállás mit takar pontosan?

    /Mivel jövedelem növekedést is okoz, feltételezem, hogy a gyerekek tanulásával/taníttatásával szoros kapcsolatban van, nem arról van szó, hogy ki meddig ül anyuci szoknyája mellett./

  7. 6. Observer

    Biztonságérzetet. Önbizalmat, a valahova tartozás és fontosság tudatát. A jó anya tudja, hogy hogy kell a NAGYBETŰS életre felkészíteni a csemetét, néha simogatással, puszival, néha szidással, tiltással akár pofonnal.
    Ezért az ember nem érzi a világot annyira ellenségesnek, vagy legalábbis jobb érzékkel tudja megkülömböztetni az ellenséget a baráttól. És talán ők jobban is ki tudják fejezni a szeretetet, mint azok, akiknek kevesebb jutott gyerekkorukban, ezért később is többet kapnak belőle… Egyfajta pozitív visszacsatolás.
    Ebbe aztán csúnyán beletenyerelt a nők tömeges munkába állítása… ez tényleg a minimumra csökkentette az anya és a gyerek egymással eltöltött idejét…
    Lehet, hogy a társadalom EZÉRT olyan rideg ?

    Kiváncsi lennék, hogy a tanulmányban hány dolgozó anya volt és hány maradt otthon a gyerekkel.

    Egyébként, akiknek volt elég szeret az életében, azoknak nem kell a Harvard eredménye… ők tudják anélkül is, legfejjebb megerősíti amit addig csendben sejtettek.
    Ez azoknak okoz inkább meglepetést, akik számára az élet gyerekkoruk óta taposómalom.

  8. 8: Na csak azért, mert én is így nőttem fel… de hol van a plusz 87.000 dollárom… ? 😀

  9. 9:

    Vond le a mostani éves jövedelmedből! Na annyit keresnél enélkül. 🙂

  10. 9. Observer

    “de hol van a plusz 87.000 dollárom… ? 😀 ”

    Nem olvastad figyelmesen:
    “…amihez a 268 legjobb (és legígéretesebb) diákot szervezték be.”

    Vagy te is a Hrvardon tanultál? 😀

    Egyébként érdekes ez az előszelekció is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük