(141) Zsidókérdés 2016

Tibor bá’ online

 

~p001Változó világunkban vigyázni kell a berögződésekre, mert ami alapigazság lehetett tegnap, az 180 fordulatot vehet mára. A klasszikusan antiszemita érzelműek részére rossz hírem van. Az antiszemitizmus, mint olyan, meghalt, van helyette anticionizmus, és tudnotok kell, hogy a világ zsidóságának gondolkodó része kifejezetten anticionista. Amit a zsidók szemére vettetek, akár a közelmúltban is, az ma már irreleváns. Ma a Világot nem a zsidók irányítják (amivel nem arra célzok, hogy régen viszont igen) hanem az oligarchák, akik között természetesen vannak szép számmal zsidók is. Ugyanakkor a gazdaságilag kizsákmányolni tervezett középosztályban is szép számmal vannak zsidók. A zsidó állam, vagyis Izrael fenntartása kifejezetten oligarchikus érdek, nem a „kis zsidók” érdeke, akiket legfeljebb ki és felhasználnak az oligarchák a zsidó hovatartozásra, összefogásra, közös múltra, stb. hivatkozva. A fiatal zsidókat pedig kifejezetten rasszista szellemben arabellenesre nevelik, pontosan úgy, ahogy a Komszomolban, vagy a Hitler- Jugendben. Mi értelme van Izrael fenntartásának és a sok évtizede fenntartott fenntartott ellenségeskedésnek? A válasz nagyon egyszerű és logikus: PROFIT. Izrael megsegítése (1948-óra több százmilliárd dollár) az amerikai nép adójából történik és a zsidó állam ezt a pénzt elsősorban fegyverkezésre költi. A fegyverek vásárlása pedig hatalmas profitot hoz az amerikai nagyvállalatok részére. A zsidó állam viselkedése váltotta ki a terrorizmust. A terrorizmust fenntartja és fokozza az USA terrorellenes háborúja, ami további hatalmas üzleteket és elképesztő profitot jelent az oligarcháknak, akik ezzel az ügyes elrendezéssel az Amerikai államot 23.000 milliárd dollár adósságba kergették. Vagyis már arra a pénzre is rátették a kezüket, amit az amerikai nép még meg se keresett. Illetve, mivel a dollár a „világ tartalékvalutája”, az egész világot kizsigerelik.

Tisztán látó, tapasztalt, értelmes zsidók ezzel tökéletesen tisztában vannak és ki is lépnek a nyilvánosság elé. A cionistáktól ezek is megkapták már a pejoratív jelzőt „önmagukat gyűlölő zsidók”.

Közben azonban nagyot változott a világ. Létrejött az Iszlám állam, és megtámadta Európát. Hab a tortán, hogy közel két millió muszlim elárasztotta a jó öreg kontinenst, akik között csak Allah tudja megmondani mennyi a terrorista. Most aztán az anticionisták újragondolhatják elképzeléseiket, és  mutathatnak némi empátiát a palesztingyűlölő zsidókkal. Hamarosan egy vagonban fognak utazni, csak előbb még lesz néhány robbantás Európában.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

31 gondolat erről: „(141) Zsidókérdés 2016

  1. ” Ma a Világot nem a zsidók irányítják”

    Azért megnézném a legnagyobb és legbefolyásosabb bankok igazgatótanácsainak a névsorát…

    Persze még mindig nem tudjuk „pontosan”, ki a zsidó, mi a a zsidó, (bár mindenkinek van egy elgondolása) mert ez a kategória az, ami leginkább ellenáll a legtöbb definiálási kisérletnek, ezért ezek a posztok gyorsan duzzanak és aztán ellaposodnak a sztereotípiák mentén.

  2. 1:
    Az idézett mondat ki van ragadva a környezetéből. 😀

  3. 2. Tibor bá’

    A környezet melyik része változtatná meg a kiragadott rész értelmét ?

    Bár… én kíváncsi lennék, hogy szerinted ki a zsidó ?

  4. 3:
    Az értelmét nem, de az „üzenetet” igen.

    Klasszikusan az a zsidó, aki zsidónak vallja magát. Ezt igen lelkesen én is elfogadom, mert (szerintem) zsidónak lenni egy elmeállapot (state of mind) nem pedig genetika.

  5. 4. Tibor bá’

    Pont erre akartam kilyukadni, hogy a „klasszikus” meg a „valós” zsidóság nem fedi egymást…

    Hasonlóképpen hogy nem csak a szoknyás skótok a „skótok”, hanem azok is akik a fogukhoz verik a garast.

    Én az „elmeállapotot” inkább hozzáállásra cserélném.
    Hagyományosan a zsidók (általában a saját törvényeik kényszere alatt) elkülönülve éltek. És ezért nem tartották magukra érvényesnek a környezet törvényeit… (hogy ez a kiválasztottságból, vagy jól meggondolt érdekből fakad az lehet egy jó kis vita tárgya)
    Azután a a nem zsidók között is egyre többen vették észre, hogy a zsidó szabályokat alkalmazva jobban haladnak a maguk útján…
    Itt van például a kamat dolga…

  6. Tudom, hogy alapvetően nem erről szól a cikk, de inkább egy zsidó lakjon a szomszédomban, mintsem egy arab familia. A zsidókat már megszoktuk, századok óta együtt élünk velük. Az arabok viszont egy teljesen más tészta. De végülis mindegy, Európa már régen elveszett és nem a zsidók miatt.

  7. 6:
    Ez egy könnyű választás, de mit választanál arab és cigány közül?

    5:
    Magyarul az elmeállapot egy kicsit meredek. Ezért tettem zárójelbe a „state of mind”-ot, ami tökéletes definíció.

  8. 6. Thunder

    „de inkább egy zsidó lakjon a szomszédomban, mintsem egy arab familia.”

    Ez egy jó nézőpont…
    De ha az mondom, hogy ha választani lehet egy zsidó vagy egy iszlám bankrendszer között, akkor már alaposabban meg kellene rágni a kérdést.

    Végülis a zsidókkal nem személyi szinten van a gond… „nekem is vannak zsidó barátaim”… ismerős?
    A legvéreszájúbb antiszemitától is hallani hasonlókat.
    Az az értékszemlélet, amit képviselnek, úgy tűnik, csak nekik jó, és a környezetüket szépen elmorzsolja….

  9. 7:
    Hát Tibor bá, ez is könnyű kérdés mert nekem mindkettő ugyanaz. Úgyh valószínűleg költöznék.

    8:
    Hát zsidó ügyeskedés ide meg oda én akkor is inkább őket választanám az arabokkal szemben.

  10. 9 Thunder…

    Ha már válogatni lehet, akkor a szomszédba zsidókat, a bankba muzulmánokat…

  11. „arab bank”: eddig én is csak ennyit tudtam, hogy elítélik a kamatot még mindi, el nem tudtam képzelni, hogy hogy működhetenek. Nemrég olvastam utalást arra, hogy „nem meglepő” módon a „kezelési költség” pont megeggyezik a kamattal. Ja ha csak úgynem …

  12. 11. al

    „hogy “nem meglepő” módon a “kezelési költség” pont megeggyezik a kamattal. Ja ha csak úgynem …”

    Hacsak nem a zsidók kezelik…

    A helyzet az, hogy nincs kamat az iszlám rendszrben.
    Viszont a nyereségen lehet osztozni, és a bank érdekelté válik a hitelfelvevő sikerében.
    A veszteséget a bank mint kockázatot lenyeli, (ezért nézi meg nagyon, hogy kinek ad, és tanáccsal is szolgál)és nem alakulhat ki az a helyzet, hogy a bank akár a kormány fölé is kerülhet.
    A zsidó banknál a kamat fix, és akkor is fizetni kell, ha az üzlet összecsuklik… Sőt… akadozó fizetés esetén a büntetés egyre nő, úgyhogy sokszor a bank jobban jár hosszú távon a büntetésekkel, mint a rendszeres fizetéssel.
    Persze, ha egyszerre az egész rendszer csuklik össze, mint 2008-ban, akkor nagyobb a gebasz.

    Nem véletlenül, minden erkölcsi alapú kultúra tiltotta a történelem túlnyomó részében a kamatszedést.

  13. 12:
    Ezen már olyan sokszor keresztül mentünk. Lássuk, új nekifutás. Lakást akarok venni, de hiányzik 10 milla. Miért adna nekem kölcsön a Bank kamat mentesen, amikor legeslegjobb esetben visszakapja a 10 millát 10-15 év alatt? Nekem megérné 12 millát visszafizetni, mert 15 évig nem kell az anyósommal együtt élni egy picsányi szobába, ahonnan a gyerekek kilógnak az ablakon. Mit csinál ilyen esetben a muszlim bank? A lakásból sose lesz haszon, mit osztok meg vele? Észre kellene venned, hogy nem a kamat intézményével van baj, hanem a szabályozatlan banki praktikával.

  14. „Nem véletlenül, minden erkölcsi alapú kultúra tiltotta a történelem túlnyomó részében a kamatszedést.” – tegyuk hozza, hogy nem alltak olyan soka ellen annak a franya csabitasnak (kb olyan ez mint a caelibatus)

    A kamatszedés tilalma az aranypénz korában volt ertelmezheto ui. akkor nem letezett infláció, tehat a kamat nem a pénz romlásat ellensúlyozta.

    „Már a kora középkorban a kamatszedés tilalma a gazdaságot erősen gátolta, hiszen kamat nélkül senki nem akart pénzt kölcsönözni, így nem tudott kialakulni a pénzpiac. Ekkor jöttek kapóra a zsidók a fenti kiskapu miatt, ők adhattak pénzt keresztényeknek kamatra.”

  15. 14: „a kamatszedés tilalma a gazdaságot erősen gátolta… a zsidók… ők adhattak pénzt”
    Na, akkor kik is okozták közvetve a globális felmelegedést? 😉

  16. 13. Tibor bá’

    ” Észre kellene venned, hogy nem a kamat intézményével van baj, hanem a szabályozatlan banki praktikával. ”

    Viszont pontosan a kamat adja meg a banknak azt ez extrát, amivel beelőz mindenkit, és hatalmi pozícióból űzi a „szabályozatlan” banki praktikát.

    Ugye aki a legerősebb, mindig megteheti, hogy őrá ne vonatkozzanak a törvények, mert nincs aki számon kérje rajta.

  17. 15. Observer

    „Na, akkor kik is okozták közvetve a globális felmelegedést? ? ”

    És íme az eb elhantolva !!!!

    Ugyanis a kamat kényszeríti ki az állandó növekedést, amit „fejlődésnek” csúfolunk, hogy kitermelje azt a plusz pénzt….
    Ami… ehem… kinek is a bankszámláján gyűlik évszázadok óta?

    Lehet, hogy a régi társadalmak „sejtették” hogy ide vezet a kamatszedés, és ezért tiltották minden eszközzel.

  18. 14. Hohstein

    „A kamatszedés tilalma az aranypénz korában volt ertelmezheto ui. akkor nem letezett infláció, tehat a kamat nem a pénz romlásat ellensúlyozta.”

    Remélem, nem akarod azt mondani, hogy most kizárólag azért szednek a bankok kamatot, hogy a pénzromlást ellensúlyozzák… Ugye ?

    Mert valami azt súgja, hogy pont a kamatszedés miatt van szükség az inflációra, hogy a gazdaságból kikrülő pénzeket pótolják.

    Mégis… Hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy a világon felhalmozódott adósság a világ GDP-jének 5-6-szorosa?
    Kinek tartoznak ezek az emberek?
    Kik fogják pár éven belül bezsebelni a világ GDP-jének sokszorosát, miközben az adósság és az eladósodottság tovább nől?

    Csak az adós felelős itt, vagy talán ahitelező is ?

  19. Exponenciális növekedést jó rég tudhatnak számolni, kicsit tényleg meredek egy véges világban az exponenciális függvény. Meglehet jobban meglennénk e „haladások” nélkül. És erkölcsi etikai (vallási) kérdés, ha tilos tilos, de nem van aki hohmecol.

    12 „A helyzet az, hogy nincs kamat az iszlám rendszrben.
    Viszont a nyereségen lehet osztozni, és a bank érdekelté válik a hitelfelvevő sikerében.
    A veszteséget a bank mint kockázatot lenyeli, (ezért nézi meg nagyon, hogy kinek ad, és tanáccsal is szolgál)és nem alakulhat ki az a helyzet, hogy a bank akár a kormány fölé is kerülhet.”
    Érdekes!
    Talán Tóth Tamás Marketing guru könyvében olvastam, hogy arab bankban megegyezik a kamattal a kezelési költség, de ennél nem jobban kifejtve.

  20. 19. al

    „Talán Tóth Tamás Marketing guru könyvében olvastam, hogy arab bankban megegyezik a kamattal a kezelési költség, de ennél nem jobban kifejtve.”

    Az ilyen egyszerűen elintézett dolgok sosem az igazságot takarják, inkább csúsztatnak.
    Az, hogy kisebb összegeknél a kezelési költség valóban átszámítható százalékba, és a kamathoz hasonló, az tudatos félrevezetés. A kezelési költséget a zsidó bankok is a kamaton FELÜL számítják…

    Az Iszlám valóban tiltja a kamatot, mint minden hagyományos, univerzális erkölcsi alapon álló kultúra.
    Alapjában véve a kereszténység is tiltja, de a reformáció során felpuhult a tiltás. Persze mióta Mediciek bizniszegyházat csináltak, azóta nem kell csodálkozni semmin.

  21. 20. Komolyan nem értem, mi a bajod a kamattal, Te adnál úgy kölcsön 20-30 évre, hasznot sosem hozó dologra, mint a lakáshitel (ld. Tibor bá hozzászólása), hogy nem kérsz kamatot? Mi lenne ebben Neked a jó? Még így is van benne kockázat, mert ennyi idő alatt bármi történhet az adóssal, ha tönkremegy, vagy az örökösöktől nem biztos, hogy bármit be lehet hajtani.

  22. 21: „mi a bajod a kamattal” A mértéke. /Kb. 5-6% az a kamat, amit normálisan lehet fizetni./

  23. Széchenyi István: Hitel – le van írva miről kellene szólnia, ha ezt valósították volna meg, nem lenne gond. Egy prosperáló felfutó gazdaságban van értelme hitelnek ahhoz, hogy gazdasági vállalkozások megfelelő tőke hiányában el tudjanak indulni, a nyereségből pedig majd fedezik a felvett hitelt és kamatot.
    Szó nincs lakossági fogyasztási hitelről. Ha magánszemély vesz fel hitelt, az nagyon kockázatos dolog.

  24. 22. Nyilván normál mértékben jogos. Attila bármely mértékben jogtalannak tartja.

  25. Nincs ilyen mérték. A muszlim rendszer a helyes, amely pontosan követi a pénzkibocsátás logikáját.
    A pénzkibocsátás mindig valamilyen piacképes termék, szolgáltatás, vagy bármely értékesíthető instrumentum fedezete- jelzálog- alatt bocsátható ki. A kamat összege ezzel nem kerül kibocsátásra, visszafizetése ezért csak a kölcsön felhasználásából eredő plusz javak mint fedezet felhasználásával kibocsátott pénzzel képzelhető el. Kölcsön tehát logikusan csak olyan esetben adható ahol vagy maga a kölcsön felhasználása, vagy áttételesen az elköltésével generált növekmény pénzkibocsátásra alkalmas fedezetet termel.
    Ha nem csak különféle javakat termelő tevékenységre adunk kölcsönt akkor a kamat meg nem termelt fedezete miatt fedezetlen pénzt bocsátunk ki amit pénzhamisításnak hívnak.
    A fedezetlen pénz inflációt okoz amivel a megtakarítók pénzének az értékét csökkentjük azaz elvesszük a pénzük egy részét.
    Ezt meg lopásnak hívják.

  26. 27. A megtakaritok nem vesztenek semmit,mert az inflacio feletti kamatot kapják meg. Max igy 0 szazalekos inflacio korul van némi veszteséguk, mert a bank trukkozik ilyen olyan kezelési koltséggel
    A kisember fizeti meg a cehet aki 1978 as bér reál értéken dolgozik,mikozben bejott a jovedelem ado,áfa,auto kotelezo biztositás,ebado és még 51 másik dolog amit nem sorolok fel.

  27. Tök mindegy minek nevezik el a kölcsön helyetti visszatéritést, kamatnak vagy hozamnak vagy HTM-nek amiről végkép nem tudni mit takar….ebben egyik bank kutya a másik eb.

    80-90 években leszabályozott 3% kamat volt az otthonszerzésre akár magánerős épitkezés akár kész vásárlás+szoc jutattás gyereklétszámtól függően. Ez normális volt. A mai majd 10-40% terjedő kamat vagy thm a francsetudja mi már necces a cigányok 100% kosával egyetemben inkább uzsora csak az egyik hivatalosan megtámasztott mig a másik felfüggesztett szab vesztéssel nem de azokat se bántják.Ha én csinálnám vagy 5-8 évet rámvernének.

  28. Ja a két vh-t roschild és rokefeller cég finanszirozta, még a deportálásokat is a zsidók dolgaiknak értékeiknek begyüjtése végett, aztán az állammal=közös adófizetők pénzével ment a kárpótlás meg mindenféle jutattatás. Ez főleg a nemzet lakosai közötti szemléletbeli vita tárgya….és érzékenysége.
    Mai napig nácik meg mindenféle istentudja mik vagyunk meg mit tettünk…Holott egyértelmü neten is megtalálható a valóság. A ‘la Ford H beszéde is. Trianont is ez a csapat intézte ahogy a 2 vh-t is….

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük