Tibor bá’ online
Már 3 éve megírtam, hogy mi a kötelmi jog lényege. Rögzíteni a feltételeket mind a két szerződő fél részére, hogy tervezni tudják a gazdasági jövőjüket. A szerződés egyoldalú módosításának lehetősége olyan, mint a fából vaskarika. Nonszensz. Ilyen baromság csak Magyarországon fordulhat elő. Gondoljatok bele, szerződök egy gazdálkodóval, hogy ősszel átveszem a búzáját mázsánként 6000 forintért. Eljön a rossz termést hozó ősz, a búza ára felmegy 8000 forintra. A gazda egyoldalúan módosítja a szerződést, mert 6000 helyett 8000-et szeretne kapni. Más évben, hatalmas a termés, a búza ára 4000 forint. Nem veszem át attól a gazdától a búzát, akivel szerződtem, mert a szabad piacon olcsóbban kapom meg. Vagyis, ha lehetne, utólag mindenki módosítana a szerződésen az érdekének megfelelően. Ez lenne a kötelmi jog halála, mert mi az értelme egy olyan szerződés megkötésének, ami össze-vissza módosítható.
Ez az utólagos egyoldalú módosítás akkor se lehetséges, ha beleveszik a szerződésbe, mert az alapvető jogairól senki se mondhat le.
„Az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen és így semmis.” Mondja ki „néhány” év után a kormány, a kúria, a politikusok néhányan, miközben a huzavona alatt százezrek elvéreztek.
A jogi végzettséggel hagyományosan együtt jár a dr. A sok doktornak 3 év kell ahhoz, hogy rádöbbenjenek „az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen”? Hogy is írta Karinthy? Kérjék vissza az iskolapénzt!
___________________________________________________
___________________________________________________
______________________________
Itt még meg kell említeni: A tiltott árukapcsolatot is.Lásd akkor kapod meg ha ezt is megveszed.Így rádsózhatok egy extra profitot amit természetesen te fogsz kitermelni.Legutóbbi a bankok részéről is látható volt.Lett egy folyószámlád ami extra pénzt termelt nekik.A szerződést ők módosították egy oldalúan.De a modern társadalomban mindig az erő fölénnyel rendelkezőnek van igaza.A többségnek mondva csinált jogai vannak.Illúzió csupán csak.Most ha a devizás hitelekre gondolok akkor jó nagy cumit próbálnak megoldani.Cumi volt ez minden szereplőnek.
Nézzük sorjában.Nem létező pénzt kiadom majd amilyen gyorsan lehet le is iratom az ügyféllel nullára innen termeli nekem a hasznot.Ezt ha megnézzük rendesen ki is aknázták a helyi bankok.Mindenki gyorsban kifizette a nem létező összeget és elkezdte termelni nekik a javakat.Felvett valaki 20 évre 1 misit azt kb. a fordulóponton kellett volna kinullázni a és termelni a banknak.E-helyett ezt 5-4 év leforgása alatt el is érte onnan tisztán termelt rendesen a banknak.
Mint tudott a pénz így a reál gazdaságból át is vándorolt a bank szektorba.Hol érint ez minden szereplőt?
Válasz egyszerű a valós élettérből kiesett összegek rendesen letarolták az amúgy is gyenge lábakon álló gazdaságot.Mindenkinek kevesebb jutott.Gyakorlatilag tönkre ment minden.Itt a korrupciót és hasonszőrű társait nem is említeném.
Most visszarendezik a dolgokat.De én úgy látom mint mikor gyerekek voltunk és játszottuk a malom nevű stratégiai játékot.Csiki-csuki és egy bábu máris lent volt.Most is ez folyik ,vak aki nem látja.
Az emberek elhiszik a színjátékot és azt hiszik az ő érdeküket szolgálják pedig,ezen dolgokat szerintem régen kitalálták.
A devizás tartozásról tanulmányok voltak már az előző évezredben is.Lásd Ázsia,Ausztrália és Dél-Amerika.Ez nem új keletű játék.
Ez még nem lesz egy egyszerű játszma…Hányan fognak elvérezni a forintosításkor.. Hacsak nem a felvételkori árfolyamon fognak forintosítani,de én azt kétlem.. 🙁
1.
„Itt a korrupciót és hasonszőrű társait nem is említeném.”
Pedig nagyon is szoros az összefüggés, vagy inkább a kettő egy és ugyan az. Ez csak olyan országban lehetséges, ahol a politikusok egyértelműen a bankok zsebében vannak, és itt nincs kivétel!
Róna Péter már 2006 óta veri a tamtamot emiatt és senki, a füle botját nem mozdította ezügyben.
Pedig ez egyértelmű bűncselekmény.
Életek, családok mentek tönkre, nyomorítottak meg, anélkül, hogy ezért bárkit felelősségre vontak volna.
Persze, nem is lehetett, mivel benne volt, van, az összes politikus az elmúlt 24 évben.
1:
„Nem létező pénzt kiadom”
hogyhogy nem letezo penz, hisz aki kapott kolcsont az megkapta a penzt is. amit ha kivett a szamlarol akkor ott volt a kezeben egy rakas banko ami letezett. nem ertem ezt a nem letezo penz kifejezest (tobbszor is talalkoztam vele)
4re:A bank papíron hozza létre a kölcsönt.Tehát az a pénz nem létezik.Te elhiszed,hogy van és ebben van a lényeg (meg mindenki).Na de visszatérve a nem létezőre ha kapsz 1000 forintot ami nincs ,mikor vissza fizeted az 1000-t akkor a bank ezt a papírt melyen ezt létre hozta megsemmisíti.Ekkor lesz egálban a nem létező az eredeti állapottal.Tehát utána a létezőből pedig kiveszi a hasznát.Csiki-csuki bábu lent.
3ra:Igen nem érdemes említeni,mert ez szerződésről szóló cikk.Csak vettem a bátorságot és ráhúztam arra amire jelenleg a legjellemzőbb és mindenki tud róla.
De nézzük reálisan ezt hívják demokráciának.Ahol a többség vagy erőfölényben lévő hozza a törvényeket.Ezért is bukik meg mindig a történelemben.
Ezt általában diktatúra követi vagy anarchia.Bár a kettő közt nem sok a küli van.Főleg ha az a diktátor fejében van az anarchia.
Majd ezt váltja normális esetekben köztársaság nem római mintájú. 😀 Mert ott a törvények uralkodnak.Ellentétben a rómaival ami mindig diktátorok vezettek.
5:
Ezt a hülyeséget időről időre valaki mindig bedobja. A bank nem ad kölcsön nem létező pénzt, mert a nem létező pénz NEM LÉTEZIK. 😀 De már marhára unom az ezzel kapcsolatos vitát. 🙁
Ez a papíron létrehozott kölcsön egy hatalmas ökörség. Nem csak az pénz, amit meg tudsz fogni a kezeddel. De tulajdonképpen az is csak reprezentálja azt az értéket, igazolja, hogy az rendelkezik 20.000 forint értékű követeléssel, akinek a 20.000 forintos bankjegy a kezében van. Ha a bankszámládon nyilván van tartva 20.000 forint, azzal is rendelkezel. A bank pedig nem adhat kölcsön olyan ígérvényt, amivel nem rendelkezik.
5: nod
Jól mondod, csak nem egy ezret vesz vissza a bank tőled, hanem jóval többet -kamat+stb.- és ez a töblet a valódi pénz, mert azt te a munkáddal fedezed! A Drábik és tsa.-i ezt szépen levezetik, akár tépi a haját a Tibor’bá, akár nem. 🙂
7.
Tök igazad van Tiborbá, definiálni kell a pénz fogalmát.
A készpénz, a bankszámlákon levőpénz és még sok egyéb.
Úgymint, értékpapírok, váltók és még a hitelszerződések is.
De ha egy darab csomagoló papírra ráírom, pénz és 100 000 Ft és ezt elfogadja mindenki, akkor innen kezdve ez is pénz.
„A bank pedig nem adhat kölcsön olyan ígérvényt, amivel nem rendelkezik.”
De rendelkezik vele, mert kapott rá engedélyt a Nemzeti Banktól, ami már rég nem Nemzeti!
Persze ez nem nemlétezhő pénz, hanem nagyon is létező. Mivel elfogadjuk.
Tehetünk mást? Nem.
Jó Tibor’bá módosítom: A semmiből a bank,jogosultságával előállít egy előtte nem létező pénz.A banki tartalék ráta terhére.Tehát ha előtte nem létezett innen fog.Addig míg ez az összeg vissza nem fizetődik.Ezután ezt a nem létezett pénzt újra nem létezővé teszik.Tehát volt nincs.Marad a teher a kamatos kamat jóvoltából.Vagyis minden adós eladta előre a leendő idejének gyümölcsét.Remélem így már tetszik.De ami nem létezett az nem létező még ha mi be is vesszük.Azt az állítást:De ott volt a számlámon.meg kézzel foghatóan kaptam helyette valós fizikális dolgot.Egy ígérvényre tegyük hozzá bölcsen.A modern világ szívatása akár tetszik akár nem.Így uralkodnak rajtunk rabszolgákon.Ez is a mátrix része.
Kotnyeleskedek egy kicsit :
– Hitelpénz: Hitelművelet során teremti a bankrendszer.
Csoportosítása:
Kereskedelmi Banki pénz: Csak számlapénz formájában létezhet adott kereskedelmi bank ügyfélkörén belüli pénz.
Bankjegy Pénz: Univerzális fizetési eszköz mely nagy erejű pénz, lehet készpénz vagy számlapénz.
Azt, hogy a bankrendszer a nála betétként elhelyezett pénztömeg hányszorosát képes számlapénz formájában megteremteni a pénzteremtés multiplikátor határozza meg.
A multiplikátor az a szám, mely megmutatja hogy a kereskedelemi bank a szabad tartalékának hányszorosát képes számlapénz formájában megteremteni.
Tulajdonképpen ez a multiplikatív pénz teremtés.
A Hitel tulajdonképen aktív számlapénz teremtés…
„A jogi végzettséggel hagyományosan együtt jár a dr. A sok doktornak 3 év kell ahhoz, hogy rádöbbenjenek „az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen”? Hogy is írta Karinthy? Kérjék vissza az iskolapénzt!”
Teljesen egyetértek .
Van az ügyvédekről egy amerikai viccem .
Így szól:
– Honnan lehet utólag megtudni, hogy az autós egy macskát, vagy egy ügyvédet gázolt halálra?
– Onnan, hogy a macskánál van féknyom . 🙂
8:
Se a hajam nem tépem, se ebbe a vitába nem szállok bele, csak megjegyzem: ez a semmiből csinált pénz hülyeség elképesztően népszerű, mert lehet érte utálni a bankokat. Pedig a bankokat enélkül is lehet utálni.
Már egyszer régen (majdnem) ki lettem innen tiltva, mert Tibor bá’ akkor sem volt képes megérteni a pénzteremtés (és megsemmisítés) folyamatát.
De talán lassú víz partot most alapon, csak a leglényegesebbek:
A hitelnyújtás a pénzteremtés folyamata maga. Úgy lesz egyre több pénz egy gazdaságban, hogy egyre több hitelt nyújt a bankrendszer (lehet az a bank és ezáltal a hitel, külföldi is). Ha olyan pénzt nyújtatnának hitelként ami előtte is létezett a számlán, mint nyilvántartott (azaz a mérlegben szereplő) pénz, akkor teljesen mindegy mennyi hitelt nyújtanak annak keretéig, nem lenne tőle több pénz a gazdaságban. Mindig ugyanannyi lenne, ami azt is feltételezné, hogy infláció sem tudna kialakulni. De tudjuk, hogy nem így van, legalább 10x annyi pénz van most nyilvántartva az országban, mint mondjuk 1990-ben.
Azért is kell egyre több pénznek lennie a gazdaságban, mert a kamatot, amennyivel többet kell visszafizetni az eredeti hitelnél, nem lenne miből, ha nem lenne egyre több pénz (a kamatra valót nem adják oda hitelfelvételkor).
Azt sokan elfelejtik, hogy nincs valójában különböző „pénz” (számlapénz, készpénz, hitelpénz, stb…) ez csak ugyanannak a dolognak az egyes esetekben játszott „szerepét” jelenti, hiszen az a hitel, amit valaki megkap, hogy kifizesse pl. egy lakás ellenértékét, amikor átutalja az eladónak, az eladó számláján nem lesz feltüntetve, hogy ez hitelből származó „új pénz”, hanem sima betétként lesz jóváírva, mintha a táskából vette volna ki bankjegy formájában. Erre rögtön lehet újabb hitelt nyújtani, mint „fedezet” gyanánt, holott az előző lépésben még nem is volt nyilvántartva sehol, hiszen nem is létezett.
Tehát minden mai pénz valaki(k)nek az adóssága (hitele), legfeljebb nem azé akinél éppen van, de valaki vissza fogja fizetni belőle a körforgás során.
Ha minden adósság ki lenne fizetve a világon, akkor egy fillér pénz nem létezne a nyilvántartásban a világon és még kb. 3x annyi adósság még mindig nyilván lenne tartva. Ergo az adósságok visszafizethetetlenek, de nem is az a cél, csak a folyamatos függés és „tejelés” azaz a létrehozott értékek egyirányú áramlásának biztosítása sokaktól kevesek felé.
Remélem talán érthető voltam…
14:
„Remélem talán érthető voltam…” — tökéletesen. Csak egy dolgot nem írtál le. Azt a pénzt, amit a bank nekem (és a többieknek) kikölcsönöz, azt honnan veszi?
15 :
Kedves Tibor bá !
Honnan venné ? Természetesen a jegybank bocsátja ki, amennyiben készpénzre van szükség. Ha nem kell készpénz, akkor a jegybank dolga csak annyi, hogy nyilvántartásba veszi az egyes bankok kölcsönállományát. Azért, teszi ezt, hogy kalkulálni tudjon a várható inflációval stb .
Az, hogy egy bank mennyi kölcsönt bocsáthat ki, az be van határolva, a vagyona függvényében .
És a jegybank is bocsáthat ki pénzt még ezen túlmenően is. Most például 2000 milliárdot bocsát ki, és ad át a bankoknak nulla kamatra. Ezt a bankok kikölcsönzik 2,5 % kamatra.
15.
De leírtam, ezek szerint még mindig nem teljesen világos.
Ha a bankrendszer nem organikusan alakult volna ki az elmúlt századok során, hanem a mai működést mondjuk holnaptól kellene 0-ról bevezetni, akkor így lehetne leírni(ez a múltbéli katyvasz miatt ma már nem látszik kristálytisztán):
Tegyük fel, pénz nem létezik. Csak cserekereskedelem van.
Holnaptól pénzt akarunk bevezetni, mint állam.
Hozunk rá törvényt, hogyan kell működnie a pénzrendszernek.
Ebben mindenki konszenzusosan egyetért, aki nem azt kupán vágjuk :).
Létrehozunk egy bankot, még nincs benne egy fillér sem (lévén, még mindig nem létezik pénz).
Meghirdetjük, hogy mindenkinek kötelezően el kell fogadnia a létrehozandó pénzt, mint fizetséget (benne van a törvényben), aki nem akarja, azt újfent kupán vágjuk :).
Ekkor azt mondjuk, hogy bárki kaphat pénzt (hitelt), aki vagy odaad valamilyen értéktárgyát azonnal cserébe vagy aláír egy papírt, hogyha nem adja vissza a meghatározott időn belül a kapott pénzt + kamatot, attól elvesszük a vagyontárgyait, ha nincs, akkor az adósok börtönébe vetjük. Az előnye pedig, hogy nem kell mondjuk csirkéket nevelni azért, ha cipőre van szükségünk és arra tudjuk elcserélni, hanem mindenki pénzért dolgozik és azt bármire elcserélheti.
Na most mi történik. Bejön az első hitelkérő és azt mondja, kell neki 1000 dukát (annak nevezték el) és 1 év múlva visszafizet 1010 dukátot. Írnak egy szerződést erről, az ütemezésről és ezt a hitelfelvevő ALÁÍRJA. EZZEL JÖTT LÉTRE A PÉNZ, EZZEL A SZERZŐDÉSSEL ÉS AZ ALÁÍRÁSSAL, MERT A HITELKÉRŐ MAGA, A VAGYONA ÉS A MUNKAEREJE A FEDEZET RÁ, TEHÁT NEM OKOZ INFLÁCIÓT, MERT VISSZA KELL FIZETNI.
Ezután nyitnak neki egy HITELSZÁMLÁT, beleírják, hogy -1000 dukát (ennyivel tartozik a banknak). Nyitnak neki egyben egy BETÉTSZÁMLÁT is, amibe beleírják, hogy +1000 dukát (ezt kapta és elköltheti). A mérlegben ezért valójában továbbra is 0 van, tehát a semmi.
Tehát a pénz úgy keletkezik, hogy RÁÍRJÁK A SZÁMLÁRA bizonyos (törvényes) feltételek esetén (pl. szerződés), mert a kereskedelmi bankoknak erre joguk van, ez a banktörvényben benne van. (most az egyszerűség kedvéért az 5% jegybanki tartalékrátától eltekintettem, mert csak bezavar és a megértést nem segíti.
Amikor el kezd törleszteni, akkor először a bank a kamatot szedi be, nem véletlenül. Mivel az a haszna. A tőketörlesztés az a HITELSZÁMLÁT nullázza ki fokozatosan a visszafizetés ütemében. -1000, -900, -800,… 0, pl. havi 100 dukátos törlesztés esetén. Ha valaki az első mondjuk 3-4 évben kifizeti az összes kamatot a törlesztéssel, akkor valójában a bank már megkereste a hasznát, tehát ha valaki nem fizet tovább, akkor csak a mérlegben lesz (papíron) hiány a bankban, valójában nem, hiszen az a pénz előtte nem létezett, az csak az „ürügy” volt a kamatszedésre. Ezek után a mérleg szerinti veszteségre (és a szerződésre) hivatkozva a bank még egy valós értéket is elvesz, mint fedezetet az adóstól (a házát), holott nem is érte valójában kár.
Ezzel a múlt század közepén az USA-ban volt aki pert nyert egy jelzálogkölcsön kapcsán, mert be tudta bizonyítani, hogy a bank olyan pénzt adott neki kölcsön, ami előtte nem volt a bank tulajdonában (mivel nem létezett). Ez pedig törvénytelen, mert csak azt lehet kölcsönadni, ami előzőleg a kölcsönadó jogos birtokában volt. Meg is semmisítették végül a szerződést és utána hoztak egy olyan törvénymódosítást, hogy többet ne lehessen megtámadni ezen az alapon az ilyen szerződéseket (de az alapelv maradt).
Aki viszont azt hiszi, hogy a CHF kölcsönök forrása teremtett CHF, azt el kell keserítenem .
Ha teremtett CHF lenne, akkor már régen megoldódott volna minden probléma. Sajnos itt valós CHF-ról van szó .
És most szólok, hogy még mindig nem mondták el a „nagyok” a teljes igazat. Mert az bizony nagyon szörnyű . De hamarosan megtudom és akkor én is tovább adom .
17 :
„Ha valaki az első mondjuk 3-4 évben kifizeti az összes kamatot a törlesztéssel, akkor valójában a bank már megkereste a hasznát, tehát ha valaki nem fizet tovább, akkor csak a mérlegben lesz (papíron) hiány a bankban, valójában nem, hiszen az a pénz előtte nem létezett, az csak az “ürügy” volt a kamatszedésre.”
Ez nem világos. Most akkor minden tőkét visszafizetett, vagy nem ???
15!
. „Azt a pénzt, amit a bank nekem (és a többieknek) kikölcsönöz, azt honnan veszi?”
Ez a pénzteremtés multiplikátor..
Kötelező tartalék:100.000.-
Szabad tartalék(Hitel):900.000.-
Új betét: 1.000.000.-
16:
Nem kedves Virág elvtárs! A MNB kölcsönt nyújt a banknak „jegybanki alapkamatra”. vagyis a bank nem teremt pénzt a semmiből, hanem kölcsönt vesz fel (ha szükséges) a jegybanktól, és betéteket gyűjt. A betéti kamat és a kihelyezett kölcsön után fizetendő kamat közötti különbség a bank haszna.
Különben a bankok egymásnak is adnak (és kérnek) kölcsönt.
17:
Zagyvaság! 🙁
20:
melike! Ne vedd át más hülyeségét. A példázott 1.000.000 a betétesek által elhelyezett BETÉT, amire a bank ad 5 % kamatot. A bank ezt az egy milliót kikölcsönzi (mondjuk) 10 % kamatara. De nem kölcsönözheti ki mind, csak (mondjuk) 90 százalékát, mert a betétesek (egy kis része) bármikor kiveheti a pénzét. A tapasztalat azt mutatja, hogy (kivéve nagy gebaszt) a betétesek 10 százalékánál többet nem szoktak kivenni. Ha mégis (roham a bank ellen) akkor a bank kénytelen kölcsönt felvenni a Jegybanktól, vagy más bankoktól. (Lásd: Horn idején a Postabank)
Kedves Tibor Bá !
Varga István, az MNB felügyelő bizottságának tagja egy csomó videó és hangfelvételen elmondta már, hogy a kereskedelmi bankoknak joguk van a saját tőkéjük arányában pénzt teremteni .
Amit te mondasz, az a takarékszövetkezetekre vonatkozik. ( Ezt is elmondta Varga. )
Ajánlom a Corvinus-on is használt „Pénzügytan” ill. „Banküzemtan” c. műveket, mert ez ott le van írva én is ebből tanultam annak idején. Sajnos a „tanár” nem emeli akkor még ki a tapasztalatlan diákoknak, hogy milyen szörnyű következményi vannak a világban ennek a rendszernek. Csak így van, tanuld meg és kész, mehetsz bulizni hétvégén :). Ki törődött azzal, hogy a világ pénzügyi rendszere valójában egy csaláson alapul?
Tibor bá’! A pénzt nem kérheti mindenki kölcsön „valakitől”, mert nem terem a fán! Valakinek elő kellett állítani a semmiből, mert a természetben nem fellelhető és mondhatod, hogy ez ettől, az meg attól kérte kölcsön, de eljutsz a sor végére és ott megáll a tudomány, mert ő meg akkor a Holdról vagy a Marsról kérte kölcsön?
Nem csoda, ha ennyi embert ilyen régóta be tudnak csapni a pénzvilágban, mert nagyon kevesen értik és akik értik azok meg nem hiszik el, hogy bizony így van…
A szocializmusban volt az egyszintű bankrendszer, amit Tibor bá szépen leírt. A lényege, hogy csak a jegybank teremhet pénzt, és azt tovább adja (jegybanki alapkamatra) a kereskedelmi bankoknak .
A rendszerváltás után lett a kétszintű bankrendszer, ami azt is jelentette, hogy a kereskedelmi bankok is teremthetnek pénzt, ugyanis megkapták ezt a jogot.
24 :
Csibész, ha megkérlek, leírnád, milyen szerepet játszik a kereskedelmi bank saját tőkéje a pénzteremtés és a teremtett pénz kikölcsönzésének folyamatában ? 🙂
Csibész:
Én teljes mértékben Tibor bá’-val értek egyet, amiket a hozzászólásaidban próbálsz bizonyítani, az tényleg nagy zagyvaság, ahogy Tibor bá’ is írta.
Pl. egyáltalán nem veszed figyelembe az emberek munkáját, főleg az értékteremtő munkát, és az érte kapott munkabért. Ez valódi pénz, és ebből törlesztik az emberek (nagy része) a tőketartozást + kamatot!
Az emberek munkája által (nem mindenhol, csak az árutermelő munka) áru/termék jön létre, és az valós értéket képvisel. Valós pénzért lehet eladni, legyen szó akár megtermelt élelmiszerről, új autóról, új építésű házról, stb.stb.stb.
És az általad említett nem létező pénz tényleg nem létezik, és nem létező pénzből valós pénz….? Tényleg zagyvaság. 😮
23:
Természetesen, de ha a saját tőkéd kölcsönzöd ki, akkor nem csináltál pénzt a semmiből!!! Erről beszélek.
24:
A pénzt a jegybank csinálja, és az állam rendelkezésére bocsátja. Amikor bevezették a forintot 1946 augusztus elsején, a Forint úgy áramlott ki a társadalomba, hogy a munkáért az állam fizetett, illetve dollárt és aranyat a MNB beváltott forintra. Tehát a kiáramlott forint mögött a fedezett a arany, dollár és a megtermelt javak voltak. Ez utóbbit a társadalom megvásárolt a nála lévő forinttal. És ezzel Anti álláspontját aláhúztam.
25:
Nem, a bankok nem csinálhatnak semmiből pénzt. —– Csak úgy mellesleg. Ha én bank lennék és csinálhatnék pénzt a semmiből, akkor senkit se alkalmaznék, nem kölcsönöznék, nem tevékenykednék, csak csinálnám a pénzt, és élnék mint Marci hevesben. Ez a semmiből csinál pénzt egy elképesztő marhaság, és éppen ezért irtózatosan népszerű. Ha igaz lenne, akkor például a bankok már rég visszaadták volna a CHF hiteleseknek a pénzüket, elengednék a tartozást. Nem sírnának az extra adó miatt. Nem kellene nekik becsapni az ügyfeleket, hiszen nekik nem gond a pénzcsinálás.
27 :
„Ha én bank lennék és csinálhatnék pénzt a semmiből, akkor senkit se alkalmaznék, nem kölcsönöznék, nem tevékenykednék, csak csinálnám a pénzt, és élnék mint Marci hevesben.”
Azt nem hiszem, mert a törvény nem ad lehetőséget a korlátlan pénzteremtésre. A kereskedelmi bankok csak a tőkéjük függvényében teremthetnek pénzt. Egyébként is a teremtett pénzt, ahogyan az adós törleszt, úgy kivezetik a rendszerből.
Ami annyit jelent, hogy visszakerül a kibocsátó bankhoz.
27:
„Természetesen, de ha a saját tőkéd kölcsönzöd ki, akkor nem csináltál pénzt a semmiből!!! Erről beszélek.”
Nincs szándékom a vitába beszállni, de itt arról beszélnek többen – ha jól értem – hogy nem a tőkét kölcsönzöd ki, hanem a tőkéd*x pénzmennyiséget. Tehát Pl.: 10 dollár tőke esetén 100 dollárt adhat kölcsön a bank. És az így adódó 90 dollárt értik ők teremtett pénznek.
29:
Valóban többen erről beszélnek, csak azt nem mondják meg, hogyan tudok én a 10 dolláromból 100-at kölcsön adni. U.i. isten bizony kipróbálnám.
28:
Tudnád idézni ezt a „törvényt”? Úgy értem, amelyik megszabja, hogy mennyi pénzt „teremthet” egy bank.
30:
„…hogyan tudok én a 10 dolláromból 100-at kölcsön adni. U.i. isten bizony kipróbálnám.”
A szabály nem úgy szól, hogy 10 dollárból 100-at ki lehet kölcsönözni, hanem éppen ellenkezőleg, ha kikölcsönöz a bank 100 dollárt, akkor 10-et be kell fizetnie a jegybankhoz.
„Tudnád idézni ezt a “törvényt”? Úgy értem, amelyik megszabja, hogy mennyi pénzt “teremthet” egy bank.”
Ott még nem tartok, de biztos, hogy van ilyen törvény.
Nagyon komoly emberek hivatkoznak rá, attól függetlenül, hogy melyik oldalon állnak .
Csemege az egyik oldalnak:
http://kiszamolo.hu/a-bankok-penzteremtese/#more-98120
és a másiknak:
http://www.youtube.com/watch?v=3p3uPkZQi8M
🙂
32 :
A kiszámolós Csernok Miklós már többször lebukott, hogy hazudik.
A pénzteremtésről is hazudik. Még a devizakölcsönökkel kapcsolatban szokott jó nagyokat hazudni. (Érthető, hiszen banki ügynök, korábban bankfiókot vezetett.)
33: Én szándékosan nem foglalok állást, annyi biztos, hogy a pénz multiplikátor hatás, a kereskedelmi bankok pénzteremtése stb. benne van a pénzügy tankönyvekben.
Az is biztos, hogy az országban nominálisan kibocsájtott pénz /bankjegy és érme/ mennyisége kisebb, mint a betéti számlákon nyilvántartott összegek. Magyarán, ha mindenki kp-ban kérné a pénzét egy adott időpontban, nem lehetne kifizetni.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/beleszeretett_magyarorszag_a_keszpenzbe_mi_folyik_itt.196403.html
3 ezer milliárd forint csak virtuálisan létezik /azt persze értem, hogy ez a pénz normál forgásából adódik, de akkor is/. És ez csak a készpénz, bankbetét viszonylat.
A lakossági hitelállomány is 7 ezer milliárd körül van, a vállalatokéról fogalmam sincs.
26. Anti. Ha így lenne nem lenne infláció. 🙂
30. A korlát a tartalék ráta. Ami most, ha jól tudom 5% körül van Mo-on.
Tibor bá’. Többször írtad, nem lehet az ember mindenben jártas, ezért olyan egyének véleményére vagyunk hagyatkozva, akiket hitelesnek tartunk.
Maradjunk ebben a körben.
Jómagam hitelesnek tartom pénzügyekben Róna Pétert például és Vezér-Szörényit.
Azt hiszem eléggé lehet adni a szavukra. Egyértelműen a bankok által való pénzelőállítás gyakorlatát tartják a legnagyobb világcsalásnak.
Hapedig a törvények katyvaszából próbálnád kihámozni az igazságot, akkor igencsak nagy fába vágod a fejszéd. Mivel még a szakemberek is csak a létező gyakorlatából tudnak következtetni a pénzügyi mozgások természetéről.
Például: Az USA kormánya tíz-száz milliárd dollár hitelt vesz föl a FED-től.
A FED egy magáncég!
Honnan van nekik ennyi pénzük? Benyúl a széfbe és kiveszi?
Ha ezt az összeget a betétesektől próbálnák összeszedni, több hónap, vagy év is eltelne közben. A pénzt viszont átutalja a kormánynak egy héten belül!
Úristen! 🙂
Olyan szinten nem értitek (tisztelet a pár kivételnek) a pénzrendszert (nem csak ezt a részét, sem a kötvénypiacot, sem a devizapiacot, sem a jegybanktörvényt, sem semmit az egyedüli betétszámlán kívül), hogy valóban kár erről vitatkozni.
Csak azt nem tudom, miért ír valaki erről, akinek konkrétan lövése sincs róla, még a törvényi szabályozást sem ismeri.
Szóval ez nem a háziasszonyok terepe, de nem csoda, itthon a pénzügyi analfabétizmus uralkodik. A vicces az, hogy még a teljesen hivatalos törvényes részét is alig ismeri valaki, nemhogy a „finomságokat”. Sokan hívnak fel tanácsért mióta a betéti kamatok ennyire lecsökkentek, hogy mit csináljanak, ilyenkor a kérdéseikből is süt, hogy azt gondolják, a bank úgy működik, mint a magánembernek a zsebe. Rémületes.
Értelmes emberek vitafóruma…. lehet, hogy értelmes, de az semmire sem jó, ha TUDATLAN. Ez a magyar átok valójában, a mérhetetlen tudatlanság…
36.
Akkor homályosíts fel, minket hülyéket, ha te akkor nagy penge vagy! 🙂
22!
A nemzetközi gazdálkodási szak, pénzügyi szigorlati tételek..
Onnan vettem..
Tibor bá ,ezt tanítják..Akkor csak nem hülyeség?!
(Átküldöm emilben)
25!
Na ezt küldtem most át Tibor bának emilben..
Valahogy eltűnt egy kommentem, de a lényegét megpróbálom megismételni. Elnézést, ha duplikációt eredményez.
Nem szeretnék állást foglalni a vitában, csak két megjegyzés, ami talán megkönnyíti a megértést.
1. A mai világban minden készpénzen (ami az összpénz 6-7 %-a) kívüli pénz hitel (kivéve az aranyat, a pénz-helyettesítőket, csere-jegyeket, stb., amiket viszont hitelpénzből vagy készpénzből is meg lehet venni).
2. A ker. bankok pénzt teremtenek a hitel-nyújtással, de ez a hitelnyújtás korlátok közé van zárva. Nemcsak törvényileg (tőkemegfelelési ráta, stb.), hanem számvitelileg/banküzemgazdaságilag is. A bank eszköz-forrás oldalainak ugyanúgy egyensúlyban kell mindig lennie, mint a vállalatokénak. Durván csak annyi pénzt teremthet, ami betét, jegybanki ref-hitel és saját-tőke van nála. A mérlegfőösszeg azonban bővül és a pénz forgása is gyorsul, ezért a gyártott pénz egyre több.
De ez csak kismiska a jegybankhoz képest, aki finanszírozza a költségvetést.
Csodálkozom, hogy egy ezerszer lerágott csont megint előkerül.
Példa:
1.a) A megtakarító betesz 100 Ft-ot a bankba betétbe, kamatért.
1.b) A bank a jegybanknál 10 Ft ( 10% tartalékráta) letétbe helyez erre a betétösszegre, 90 Ft-ot kihitelez.
A jegybanki tartalék általában szintén kamatozik, egy biztosításként funkcionál, ha valami kisebb gubanc van a rendszerben pl. normálisnál nagyobb betét kivét.
Tömeges betét kivét ellen nem véd a mértékéből kifolyólag, de akkor belép a jegybanki pénzteremtés ( ő korlátlanul teremthet pénz, ennek ára lehet az infláció) vagy az állam.
De statisztikailag a legtöbb esetben jól működik, mert kicsi a valószínűsége hogy az egész bankrendszerből ki akarják venni az összes betétet. Ez általában csak egyes bankoknál szokott előfordulni.
Tehát ha egy adott bank betét állománya csökken, akkor a jegybanknál elhelyezett tartalék mértéke is csökken és a különbözet felszabadul. Az így felszabaduló pénzt lehet pl. a betétesek kifizetésére fordítani.
Egyenleg első körben: 100 Ft betét, 90 Ft hitel 10 Ft jegybanki tartalék.
2.a) A 90 hitel előbb utóbb betétté válik. Vagy rögtön a hitelfelvevő által ( nem rögtön költi el a pénzt), vagy elkölti és akinél elkölti az helyezi el a neki éppen nem kellő pénzt betétbe.
Tehát képződik 90 Ft új betét. Ez nem feltétlenül ugyanabban a bankban képződik, hanem a bankrendszerbe tartozó valamelyik banknál. Tehát a pénzteremtés a bankrendszer egészére igaz, ha több szereplős a bankrendszer.
2.b)Ennek 9 Ft, azaz az új betét 10 %-a jegybanki tartalék. A maradék 81 Ft-ot ki lehet hitelezni.
Egyenleg második körben: 190 Ft betét, 171 Ft hitel 19 Ft jegybanki tartalék.
A többit a fantáziátokra bízom, de a hitel mennyisége „n” kör után az 1000 Ft-hoz tart.
30:
„Tudnád idézni ezt a “törvényt”?”
A tartalékrátát a jegybank határozza meg az aktuális helyzetnek megfelelően. Nem hiszem, hogy törvény szinten (rendelet), de a bankokra a jegybanki szabályzás kötelező érvényű.
Hogy is van ez? Dr Mérő Katalin szerint:
„Ha a bankok optimisták, és növelni szeretnék a hitelállományukat, ahhoz pedig már kiinduló pontként sincs szükségük betétre. Ha hitelt nyújtanak, akkor azzal egyidejűleg pénzt is teremtenek, hiszen a hitelt jóváírják a hitelfelvevő bankszámláján, vagyis a hitelnyújtással egyidejűleg új betét is keletkezik. Ezután sem a multiplikátorhatás érvényesül, hanem a bankok annyi hitelt nyújtanak, amennyit szeretnének, ezzel pénzt teremtenek, és utólagosan megszerzik az ehhez kapcsolódó tartalékoláshoz szükséges jegybankpénzt. A jegybankoknak is érdeke, hogy a bankoknak legyen elegendő jegybankpénze, hiszen annak hiánya a pénzügyi rendszer stabilitása ellen hatna. Ebből az is következik, hogy a bankok nem igazi pénzügyi közvetítők abban az értelemben, hogy a megtakarítók és a hitelfelvevők közé ékelődve közvetítenek, hanem olyan pénzteremtő intézmények, amelyek a hitelezés révén maguk teremtik meg a betéteket (vagyis a pénzt) is”
Tibor ba! A szerzodesekben bentfoglaltatott, hogy a „bank egyoldaluan, indoklas nelkul emelheti a kamatot” – tehat az egyoldalu szerzodesmodositas nem egyoldalu, hiszen az ados tudott rola, tisztaban volt az ezzel jaro kockazattal es alairta a szerzodest. Nekem is volt CHF hitelem es szerzodeskotes elott mikor kiszurtam ezt a passzust es kerdore vontam a hitelugyintezot, csak azt kaptam valaszul, hogy nyugodtan mehetek mashova, ott is ugyanez lesz a szerzodesben…
Senkinek nem tartottak pisztolyt a halantekahoz, hogy CHF hitelt vegyen fel, ugyhogy nem ertem a sirankozasokat…
S csak egy koltoi kerdes: vajon ha a mese tortenetesen forditva alakul es a CHF 130 Ft lenne, vajon akkor az emberek sajnalnak e bankokat…
41:
Mérő Katalin simán csak hülye.
42:
Ettől még egyoldalú, csak a pasi beleegyezett. Viszont a természetes jogáról senki se mondhat le. Illetve a lemondása semmis.
Persze, hogy a 130 HUF/CHF nem okozott volna felzúgást, de erre az esély nulla volt.
41:
„a bankok annyi hitelt nyújtanak, amennyit szeretnének, ezzel pénzt teremtenek, és utólagosan megszerzik az ehhez kapcsolódó tartalékoláshoz szükséges jegybankpénzt.”
Hát persze, ha megtudják szerezni bárkitől, bármilyen formában a betéteket (forrás) úgy, hogy az fedezi az aktívákat, mindent szabad. A nyújtott hitel pedig automatikusan az ügyfél számláján landol, ez is igaz, hiszen senki sem szeretné bőröndökben kivinni a bankból (kivéve kis ügyfél). Ha mégis a nap végén kiegyensúlyozatlan pozíció alakulna ki, egymást felhívják és bankközi betét-hitel formában rendezik. Ha ez se sikerülne a jegybanknál folyószámla-hitelük van, azt vonják be a rendezésbe, ill. betétet helyeznek el a jegybanknál.
A pozíciót minden nap zárni kell, a jegybanki tartalékot mindennap el kell helyezni. Ez a banküzem zárásakor történik.
45:
„Az igaz, hogy a bank(ok) háromszor kérnek rá kamatot, de a “betevők” is háromszor kapnak rá kamatot, természetesen kisebb kamatlábbal.”
Akkor ha jól értem, a két kamatláb közötti különbség csak megjelenik valahol, vagyis pénz „teremtődik” a rendszerben. Illetve az is egy érdekes kérdés, hogy a jelen állapotban kihelyezett hitelek egy jó része soha nem lesz visszafizetve.
41/44:
Hogy a „rendszerben” mennyi pénz van, azt a jegybankok döntik el. Ha egy kereskedelmi banknál jelentkezik hiteligény, de már nincs saját tőkéje, akkor lehívhat kölcsönt a jegybanktól. Ezzel nem lett pénz teremtve! A jegybank is csak annyit tud kihelyezni, amennyije van. A multiplikálás megtévesztő kifejezés. Meg is tévednek tőle az emberek. Ha ugyanazt az 1 milliót kiveszik, beteszik, kiveszik, beteszik, kiveszik, beteszik. Ettől még nem lesz 3 millió. Pedig ez a multiplikáció. Az igaz, hogy a bank(ok) háromszor kérnek rá kamatot, de a „betevők” is háromszor kapnak rá kamatot, természetesen kisebb kamatlábbal.
45:
„Hogy a “rendszerben” mennyi pénz van, azt a jegybankok döntik el.” – Így van.
„lehívhat kölcsönt a jegybanktól. Ezzel nem lett pénz teremtve” – Miért ne lenne? Színtiszta pénzteremtés, csak éppen a jegybank teremti a pénzt, amit aztán odaad a ker. banknak. Meg kell jegyezni, hogy a kereskedelmi bankok jegybanki finanszírozása egyáltalán nem olyan nagy volumenű, mint ahogy azt egy kívülálló gondolná. A gazdaságban ugyanis óriási mennyiségű pénz van már eleve, amit jegybanki pénzkiáramlással tovább növelni inflációt gerjeszt.
Fontos: A ker. bank NEM CSAK a saját tőkéjéből hitelez, mivel az csak egy töredék a vállalatok és magánemberek betéteihez képest.
„A jegybank is csak annyit tud kihelyezni, amennyije van.” – Igen, erre törekszik, de azért ő tényleg tud(na) a semmiből pénzt csinálni, csak számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az infláció meglódul és a külföldi valuták felértékelődnek. Ezért nem fogják megdicsérni a jegybankelnököt.
„Ettől még nem lesz 3 millió.” – 3 milla nem lesz, de 1-nél biztosan több. Gondold el, aki júl. 1-én kap 1 md hitelt, az 1 md-al növelni fogja az összes betétet, és ezt még aznap ki lehet helyezni. Persze lehet, hogy kiviszi kofferban, vagy aznap elutalja, ezért nem lesz 3 milla. Ha elutalja, akkor a másik banknál jelenik meg betétként. A multiplikációt eleve országos méretben kell elgondolni. Egyedül a készpénznek nincs multiplikációs hatása akár a párnacihában tartod, akár elveszted az utcán, vagy számolgatod, hogy megvan-e még.
A kamatrész rendben…
46:
A pénz teremtés akkor történik, amikor a jegybank elnök elhatározza, hogy mennyi pénz lehet a forgalomban. De a hozzászólók azt állították, hogy a „bankok” a semmiből teremtenek pénzt, ami nem igaz, mert azt a pénzt is vissza kell fizetniük, amit a jegybanktól kölcsön kapnak. Ez a pénzteremtés mítosz szilárdan tartja magát, mert olyan jól lehet érte utálni a bankokat.
A 3 milliós ki-be helyezést leegyszerűsítettem. Nyilvánvaló, hogy minden egyes kihelyezés után a bank nyer (ha vissza is fizetik), de nincs pénzteremtés, mert a kamatokat (amennyivel több lesz a bank tőkéje) mindenki onnan szerzi be, ahonnan tudja, aminek a fedezete vagy a munkája, vagy kitermelt erőforrás, vagy felvett kölcsön, vagy nyeremény, stb. de nem „csinált” pénz.
47:
Nem, a ker. bankok a „semmiből” nem teremthetnek pénzt, csak a „forrás” oldalukat kapargathatják, és ha ott találnak valamit, akkor azt kihelyezhetik, hitelt nyújthatnak, értékpapírt vásárolhatnak, váltót számítolhatnak le, stb. Ezt a kihelyezési műveletet a szakirodalom pénzteremtésnek hívja. Ezt a kihelyezést az ügyfél mindig visszafizeti (vagy elárverezik a házát) és ezen a módon a teremtett pénz meg is szűnik, de közben új ügyfeleknek, vagy a réginek újra a bank megint kihelyez és ez az újabb kihelyezési hullám a multiplikátor-hatás miatt egy kicsivel több pénzként fog hatni/érvényesülni a gazdaságban.
Pénzmennyiséget állományban mérnek, ha két időpontban megszámlálnánk a ker. bankok összes számítógépének összes bitjét, akkor a későbbi időpontban több pénzt találnánk a multiplikátor-hatás miatt, ugyanis a pénz fizikailag egy (általában elektronikus) nyilvántartási adat, amelynek a nagyságát a multiplikátor-hatás növelni képes. A multiplikátor-hatás nagyságára kül. számítások vannak, durván leegyszerűsítve nem tévedünk nagyot, ha a ker. bankok összesített forrás-oldalát beszorozzuk 1,6-al.
A második megjegyzésedhez: valóban az alternatívok (Drábik és tsa-i) általában abból a kérdésből indulnak ki, hogy valójában miből ered az ügyfél által fizetett kamat? Az ügyfél betéti kamata kisebb probléma, mivel pénzét kölcsön adja egy jól működő vállalkozásnak, ezért részesül a haszonból.
Ezzel kapcsolatban hozzád hasonlóan azt gondolom, hogy az ügyfél által fizetett kamat végső forrása csak a munka, természeti erőforrás vagy valamilyen pénzügyi eszköz (tőke-, vagy készpénz-tartalék, vagy felvett hitel) lehet. Amennyiben felvett hitel a forrás, azt további kamat terheli. Voltaképpen ott kezdődnek a problémák, hogy az ügylet egyik szereplője, ha nem is maga a bank, de a bankrendszer összesen képes pénzt teremteni pl. a fizetett betéti kamatra, a másik szereplő erre nem képes, csak valódi értékből tud kamatot fizetni, vagy eladósodik. Elgondolható, hogy ez a mechanizmus évtizedek, ill. évszázad alatt hova vezet.
Ja, elég körülnézni a valóságban…
47:
„a semmiből teremtenek pénzt, ami nem igaz, mert azt a pénzt is vissza kell fizetniük, amit a jegybanktól kölcsön kapnak. ”
A semmiből teremtés kifejezés nem tér ki arra, hogy a hitelt vissza kell fizetni, csak a teremtésről mond véleményt.
Akkor írd le saját szavaddal, ha a „semmiből” teremtés nem teszik, a 40-ben leírtakat.
Tehát kezdetben vala 100 Ft betét.
A második körben lesz :
„190 Ft betét, 171 Ft hitel 19 Ft jegybanki tartalék.”
Ha megmagyaráznád, hogy e kettő különbözetet honnan származik és minek neveznéd a létrehozásukat…
Nem el felejteni, hogy „n” kör esetén a bankrendszerben a képződött hitel 1000 Ft-hoz tart elméletileg. (100/0.1)
3% tartalék ráta esetén pedig 3333 Ft-hoz.
Pont ezért a tartalékráta csökkentés, a hitelezés és így a gazdaság élénkítés egyik eszköze.
47 :
„De a hozzászólók azt állították, hogy a “bankok” a semmiből teremtenek pénzt, ami nem igaz, mert azt a pénzt is vissza kell fizetniük, amit a jegybanktól kölcsön kapnak. Ez a pénzteremtés mítosz szilárdan tartja magát, mert olyan jól lehet érte utálni a bankokat.”
Most (fentebb) magyarázták el, hogy jegybank nélkül is teremtenek a kereskedelmi bankok pénzt.
A pénzteremtésért azért utálják a bankokat, mert a gazdaság többi szereplőinek hátán gazdagodik, olyan módon, hogy pénzt teremt és a teremtett pénz után éppen olyan kamatot szed, mintha betétet kölcsönzött volna ki. (Nem a saját tulajdona után szedi a kamatot . )
Látod Tibor bá, bankárnak kellett volna lenned! A sok szarfaszú senkiházi bankár a dolgozó emberek vérén élősködik . A sok szerencsétlen meg hagyja. Sőt, te még meg is véded őket, amikor mások rámutatnak, hogyan lopnak .
47, 50:
Ott lehet a megértési probléma, hogy nemcsak a hitel-nyújtást, hanem a multiplikátor miatti pénznövekedést is teremtésnek hívják, és a „semmiből” történő jegybanki pénzkibocsátást is. Egy ker. bank csak azt látja, hogy viszonylag gyorsan, a kül. gazdasági növekedési indexeknél gyorsabban nő a nála elhelyezett betét-állomány és azt sürgősen ki kell helyeznie, ha nem akar veszteséget. Igaz, ha nem sikerül kihelyeznie, még mindig elhelyezheti szolid kamatozással jegybanki betétként. A jegybank pedig a nála elhelyezett banki betétek növekedéséből arra következtet, hogy túl sok pénz van a gazdaságban, ezért a jegybanki pénzkibocsátást csökkenteni, vagy a tartalékrátát emelni kell.
52:
„a hitelezés során teljesen új pénz jön létre “számlapénz”” – így van.
A hitelezés a gyakorlatban úgy történik, hogy nyitnak egy technikai számlát az ügyfélnek, és oda rakják a már rendelkezésre bocsátott hitel-részeket, amit ha akar, a pénztárban lehívhat, vagy utalhat (ezt a számítógépe előtt ülve is megteheti) tetszése szerint. Ez tartalmilag új pénz, amely a hitel törlesztésével megszűnik. Ezen a számlán történik a részletfolyósítások és tőketörlesztések könyvelése. Mivel ez a számla a bank forrásoldalára van könyvelve, ezt számlapénznek is nevezik.
43: Tibor bá’
Évek óta olvasom a blogodat és minden tiszteletem a tied, le a kalappal a tájékozottságod előtt, de ebben a témában valahogy nem tudod elfogadni a nyílvánvaló igazságot miszerint a hitelezés során teljesen új pénz jön létre „számlapénz”.
Ez a kijelentésed az értelmes emberek fórumához nem méltó!
„Mérő Katalin simán csak hülye.”
Életrajz: Mérõ Katalin a PSZÁF közgazdasági, kockázatértékelési és szabályozási igazgatóságának ügyvezetõ igazgatója. Ezt megelõzõen az MNB Pénzügyi Stabilitási fõosztályának fõosztályvezetõ helyettese, 1990 és 1997 között pedig a K&H bank Közgazdasági és Stratégiai igazgatóságnak vezetõje volt. Banki karrierjét megelõzõen a Gazdaságkutató és a Munkaügyi Kutató intézetekben dolgozott, mint kutató. Diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, Ph.D. fokozatát pedig a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte.
Üdv: Tibor
50:
„Ha megmagyaráznád, hogy e kettő különbözetet honnan származik és minek neveznéd a létrehozásukat…” Onnan származik, hogy a levezetésed hibás.
51:
A probléma abból adódik, hogy én (és ti is, de én biztosan) teremtés alatt azt értem, amit a biblia: semmiből valami! De a bankárok nem ezt értik alatta, hanem „előteremtettem neked egy kis paradicsomot” – Azt a paradicsomot nem semmiből teremtette a feleség, hanem egy aprócska zöldségestől vette. Most aztán a laikusok, akiknek van esze, de nincs szakismerete azt hiszik, hogy a bankok semmiből teremtenek pénzt, ahogy például a színes fénymásolóval teremtenék (persze hamis) pénzt. Azt tényleg nem lehet megérteni, hogy az MNB LÉTREHOZ 50.000 milliárd forintot, és kész. Ez az össze forint, ez mozog ide-oda, rakják be, veszik ki, kölcsönzik, meg amit akarsz, de egyetlen forinttal se lesz több addig, amíg Matolcsi nem határozza el, 300 milliárddal megtoldja az 50.000 (hasszám) milliárdot, hogy gazdaság élénkítés céljából a bankok kihelyezzék 2,5 százalékra, de ez nem ajándék a bankok felé, azon csak a kamatot keresik meg, amiért fenntartják az intézményt.
Különben nem kell szidni a bankokat. Nem kell felvenni kölcsönt, hanem takarékoskodni kell, és akkor a bank tartozik neked és ad rá kamatot is.
52:
Ez a valóság, de ez nem bombasztikus. Tehát nem lehet rajta lovagolni.
53:
Itt megint az elnevezés téveszti meg az embereket. A számlapénz nem jelent extra forintot, az csak egy elszámolási alap.
54:
„ebben a témában valahogy nem tudod elfogadni a nyílvánvaló igazságot miszerint a hitelezés során teljesen új pénz jön létre “számlapénz”.” El tudom fogadni, de nem azt, amit szeretnél, ugyanis nem őrlünk egy malomban. Lásd fenn.
Akkor nem hülye csak zavart keltő az, amit ír. Mert zavar aztán van bőségesen.
55:
„Onnan származik, hogy a levezetésed hibás.”
Esetleg ha rámutatnál, hogy hol hibás a levezetésem…
55:
Holisztikusan jó meglátások. Kivéve:
„A számlapénz nem jelent extra forintot, az csak egy elszámolási alap.” – ez egy teljesen igazi pénz, ennél igazibb nincs. (Az arany volna igazibb, de azt már rossz nyelvek szerint az amerikaiak begyűjtötték és sorsa ismeretlen…) Azt kell elfogadni, hogy a pénzelmélet axiómája, hogy pénz csak és kizárólag hitelként létezik, kivéve a 39. megjegyzésben felsoroltakat.
Persze az alternatív kutatók dolgoznak azon, hogy valami újat találjanak ki, de mit mondjak, nincs könnyű dolguk.
Ja, a Matolcsys példádból véletlenül kimaradhatott a multiplikátor-hatás, de belegondoljuk… 🙂
57:
Persze, ha félre akarsz érteni, akkor félre is értesz. A számlapénz természetesen igazi forint, de nem többlet, egy más fajta forint. Ahhoz hasonló, mint Kádár alatt a vállalatoknál, volt béralap forint, fejlesztési forint, prémium forint, stb. Mindegyik igazi forint volt, de nem voltak összekeverhetők, mert elszámolási alapot képeztek. A fejlesztési forintokat nem lehetett áttolni a béralapba és így tovább.
56:
X betesz a bankba 100 darab egyforintost. Ebből a bank kihelyez 95 darabot Y részére. Y ezt a 95 darab forintot beteszi egy másik (vagy ugyanaz) bankba, akik abból kihelyeznek 90 darabot Z részére. A bank összesen 185 darab forintot helyezett ki. természetesen a két kihelyezést összeadhatott, de egyetlen forinttal se lett több. A bank(ok) birtokában 10 darab forintos maradt, Z birtokában 90 darab forintos lesz. A többi elszámolás kérdése, de több pénz nem lett teremtve. Ez természetesen lehet folytatni, amíg a 100 darab forintosból már majd mind a 100 a banknál lesz. A bank minden egyes kihelyezés után kamat üti a markát, de minden betét után neki is kell kamatot fizetni.
58. Tibor’bá
Már régen megszűnt a a fizikai és a virtuális pénz között a kapcsolat.
Ma már nincs annyi „egyforintos” de papír sokezres sem hogy minden pénzt fizikai hordozóra lehessen váltani.
És ezt használják ki a bankok, hogy már nem is csak „papíron” hanem inkább csak számítógépek regisztereiben létezik a forgalomban levő pénzek 95%-a.
Az ideológia ugyanaz mint a Fort Knoxi dilemma esetén.
Ugye tudjuk, hogy az 50-es évek óta hivatalosan senki nem látta az ott őrzött aranytartalékot.
Amikor a németek látni akarták, hogy az övéké ott van-e, azt a választ kapták, hogy teljesen mindegy, hogy mennyi arany van ott, ameddig a világ nagy része elhiszi, hogy ott van…
(a rosz nyelvek szerint ebbe rokkant bele DSK is)
Tehát a bank azt csinál amit akar, ameddig a tömegek rájuk vannak utalva. „Fiat” pénzt bocsát ki, és valódi pénz fizetnek neki vissza…
59:
Elég makacs vagy, de én nem hagyhatom annyiban, mert van akiknek, én vagyok a világító torony. Az „egyforintos” példát azért írtam le, hogy érzékeld, a ki-befizetések sorozatával nem lesz több pénz, csak látszólag. A Fort Knox és fiat money idekeverése nem szerencsés, mert a pénz „teremtéshez” semmi közük. És a bank nem csinál azt, amit akar. Fiat pénzt csak a jegybankok bocsátanak ki, a „bankok” nem. Próbáld megérteni a különbséget a kerttő között.
OK. beszoptad, hogy a bankok pénzt „teremtenek”. OK, hogy hirdeted ezt a felelőtlen hülyeséget. De most már abbahagyhatnád ezt az alaptalan blablát, amit 59. alatt is felkínálsz a köznek.
Tibor bá’
Szeretném ha egy malomban őrölnénk mivel szerintem sem tudnak a bankok pénzt teremteni ezt nem is állitottam, ha tudnának akkor tényleg csak maguknak kellene teremteni és élni mint Marci…
Én azt állítom továbbra is hogy a kereskedelmi bankok korlátlanul tudnak hitelezni,vagy pontosabban annyi hitelt tudnak nyújtani ahány palimadarat találnak aki szerintük hitelképes és vissza is fizeti a hitelt, ehez pedig még kiindulásként sincs szükségük betétre. Tehát valahol úgy érzi az ember hogy a semmiért szednek kamatot, ami persze nem igaz mert nekik a hitel a „termékük” és költséggel jár az „előállítása” plusz profitot is szeretnének, mi másért csinálnák.
Mivel pénzt nem tudnak teremteni csak hitelt tudnak nyújtani amit vissza is kell fizetni na ezért van szükség a palimadarakra akik majd megdolgoznak a pénzért és fél életen át beviszik a bankba.
58:
„A bank összesen 185 darab forintot helyezett ki. természetesen a két kihelyezést összeadhatott, de jegyetlen forinttal se lett több.”
Bár fentebb (legutóbb 57.-ben) kifejtették, hogy a számlapénz is pénz, Te úgy néz ki változatlanul csak a készpénz tekinted pénznek.
Jó lenne, ha hasonló szigorúsággal ragaszkodnál az átalánosan elfogadott teljes pénz definiciókhoz, mint „alázat” ügyben tetted.
Szóval a számlapénz miért is nem pénz?
Netán nem lehet vásárolni vele, terhére nem lehet-e kártyával pénzt felvenni, nem lehet utalással vásárlások ellenértékét kiegyenlíteni?
Egyébként nagyon egyszerű, meg kell kérdezni a példádba szereplő X, Y, Z-t, hogy pénznek tekintik-a számlájukon lévő számlapénzt.
Attól, hogy egy bank hitelt nyújt, elkölteni való pénzt is nyújt, hiszen az emberek ezért veszik fel, különben nem lenne rá kereslet.
Én is így tudom értelmezni,mint ahogy Pzuj a 40-esbe leírta..
62:
Nem írtam, hogy a számlapénz nem pénz. nem erről szól a vita, ez csak be van keverve az összezavarás végett.
Nézzünk egy egyszerű példát! A fiam kölcsön kér tőlem 10 rongyot, de valójában nem neki kell, hanem a haverjának. tehát a fiam kölcsönad 10 rongyot a haverjának, aki azonnal tovább adja az apjának, mert be kell fizetnie a villanyszámlát. Szerinted ebben az esetben 30.000 forintot „létrehoztak”. Szerintem nem, mert ugyanarról a 10.000-ről van szó. Miközben mindenkinek jelentkezik az összeg a „számláján”. Meg kellene végre értenetek, hogy a MNB kibocsát (papír és elektronikus formában) egy adott X összeget. Ezt lehet össze-vissza utalni, tartozni, követelni, elszámolni, meg amit akarsz, de ennél több pénz nem lesz. Pénzt nem lehet teremteni a szó valódi értelemében. – Vita részemről lezárva.
64. „Pénzt nem lehet teremteni a szó valódi értelemében.”
Pedig az nem a fán terem, vagy a földben, földalatt. 😀
Azt teremtik, előállítják, kibocsájtják.
Itt az elsődleges kérdés az, kinek van ehhez joga és ennek a haszna kié!
Ha az MNB Nemzeti lenne, a pénzkibocsájtás joga az övé lenne, ennek a haszna az országé, a közé, akkor semmi probléma ugye.
Ekkor, ha az MNB kiad, úgynevezett kvázi pénzt a gazdasági szereplőknek hitelként, a gazdaság élénkítésére, majd mikor visszakapta ezt a pénzt kamatostul, akkor a tőkét, a kvázipénzt megsemmisíti, így nem generál inflációt, a gazdaság működik, növekedik.
Nincs pénzhiány a gazdaságba!
A jelenlegi helyzet viszont az, az MNB az Európa banké, az Európa bank meg a FED-é és az IMF-é, (vagy a lófasz tudja kié) ezek meg már magánbankok!
Tehát, minden pénzel, hitellel kapcsolatos haszon, az szépen lelép az országból, kvázi, diszidál! 😀
Hogy ezt a „kvázipén”-t ki állítja elő ebben a rendszerben, a bank, az MNB, vagy akármelyik, az már teljesen mindegy.
Ez egy olyan katyvasz, amit senki átlátni nem tud, a bennfentesek kivételével, ellenőrzésről már nem is beszélve.
64:
A példádból látszik, hogy nem tudsz elszakadni a készpénztől, annak fogalmától és ebből kifolyólag a példád torz.
Összevetve a Te példáddal az enyémmel, mutass egy olyan időpillanatot a Te példádban, amikor az eredeti pénztulajdonos (a Te példádban Te, az enyémben a 100 Ft-os betétes) és a hitelt felvevő ( a Te példádban a fiad, az enyémben az első körös 90Ft-os hitelfelvevő) feltudja mutatni a tulajdonában lévő pénzösszeget.
A banki példában fel tudják mutatni (pl. felveszik a számlájukról, bemutatják a bankszámlájuk egyenlegét), a Tiedben nem, mert egy 10000 Ft-os vándorol kézről kézre.
A bankrendszernek kicsit nagyobb a komplexitása, mint a Te készpénzes példádnak, a komplexitásból következőleg addicionális plusz jellemzőkkel is bír.
Egyébként ha a Te példádat számlákon játsszuk végig, akkor a végösszeg 10000 Ft lesz, nem 30000 Ft.
1.) Van a 10000 Ft-od a számlán, a fiadén 0 Ft. Szumma összeg 10000 Ft.
2.) Utalsz a fiadnak 10000 Ft-ot. Te számládon -10000 Ft, azaz az egyenleg 0 Ft, a fiadén +10000 Ft. Szumma összeg 10000 Ft.
3.) Fiad utal a haverjának 10000 FT-ot. Az övé -10000 Ft, a haverjáé +10000 Ft. Szumma összeg 10000 Ft.
4.) A haver utal az apjának… És így tovább.
„A magyar bíróság a probléma egy eddig nem vizsgált vetületével foglalkozik, és lényegében azt kérdezi a luxembourgi testülettől, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektetővédelmi rendelkezései. Ez utóbbiak arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak az ügyfélnek a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns befektetési ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről és befektetési céljairól azért, hogy az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhassanak.”
http://m.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/nincs_vege_ujabb_devizahiteles_ugy_kerult_az_europai_birosaghoz.200963.html
Lassan kiderül, hogy azoknak volt igaza, akik a mellett érveltek, hogy a bankok többszörösen tisztességtelen magatartást követtek el. Ez ugye meg egyrészt törvénybe ütköző, másrészt ha abba ütközik, akkor semmis ezen szerződéses kitétel.
Egyúttal világosan látszik, hogy a fenti érvelés ellen az az érv, hogy miért írták alá a hitelfelvevők az ilyen szerződést, mert ezek után szavuk se lehet a bankok viselkedése ellen, mennyire egyoldalú álláspontot képvisel.
Ezen fórumon is jó páran érveltek ezzel…
http://m.penzcentrum.hu/hitel/meg_tobb_penz_jarhat_a_devizahiteleseknek_mint_gondoltak.1041018.html
67: ” a bankok többszörösen tisztességtelen magatartást követtek el. Ez ugye meg egyrészt törvénybe ütköző”
A bankok a saját hasznukat keresték. Meg a hitelfelvevők is. Ha a forint erősödött volna a svájci frankhoz képest, akkor most akkora kuss lenne, hogy csoda…
Az, hogy utólag hoznak törvényt a bankok ellen, hát legalább is ‘furcsa’. HA az AKKORI törvényeket megszegték, büntessék meg őket. De ezt senki nem mondja..
Ami valóban törvénytelen volt, az az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége. Az viszont vagy 10 évig nem zavarta a magyar államot, és a közüzemi szolgáltatók, telefonos cégek stb. mind a mai napig simán élnek vele… – szintén nem verve ki a biztosítékot. Pl. ha van egy hűségidős mobil előfizetésed, vagy internet előfizetésed stb. és egyoldalúan módosít a „szolgáltató”, ugyan jogod van felmondani a szerződést, de nem mentesülsz a szerződés idő előtti felmondásának következményeitől. Az erősebb kutya elve működik…
/Persze a hitelekhez képest ezek fillérek, de az elv a lényeg./
69:
„Ha a forint erősödött volna a svájci frankhoz képest, akkor most akkora kuss lenne, hogy csoda…”
Korábban is azt az álláspontot képviseltem az itteni vitákban, hogy az árfolyamváltozást kompenzálta volna, ha a CHF vagy az EUR kamatok változása lekövette volna az ottani jegybankok kamat változását.
Láss csodát, talán elindulnak ebbe az irányban.
Ez még mindig csak egy félmegoldás, mivel az egyoldalú kamatemelések eltörlése még nem jelenti, a megfelelő jegybanki kamatok lekövetést, azaz a kamatok csökkentését.
Tehát a fenti idézethez visszatérve, az egyoldalú, indokolatlan kamat módosítás akkor is törvénytelen lenne, ha CHFHUF csökkenne!!
Volt, van egy Ptk, amiben eléggé világosan le vannak írva a dolgok.
Az ex-lex állapot akkor volt, jelenleg is van, amikor ezeket a törvényeket nem tartották be.
Akkor is, ha a bankok más törvényekre hivatkoztak, amik szerintük ezt megengedte nekik.
Eleve hogy lehet egy olyan törvény, ami szembe megy a Ptk-val, ami a római jogra épül?
Ez kicsit olyan Magyarországon, mint az USA-ban Glass–Steagall törvény módosítgatása.
„Ami valóban törvénytelen volt, az az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége. Az viszont vagy 10 évig nem zavarta a magyar államot, és a közüzemi szolgáltatók, telefonos cégek stb. mind a mai napig simán élnek vele… ”
Ez azért ciki a magyar államra, mert folyamatos törvénysértésben van. Mondjuk van még pár olyan dolog, amiben folyamatos törvénysértésben van, azaz nem tartja be saját törvényeit.
Lehet ekézni a Fidesz kormányt sok mindenért, de hogy ha ezt megszüntetik, ez egy nagy jó pont részükre.
Vannak hátsó szándékok (választás), más farkával verve a csalánt vásárolják meg a választók kegyeit (ebben nagy gyakorlatuk van),
a végtörlesztést a saját hasznuk miatt is csinálták meg, de ez akkor is egy pozitívum marad az érintettek nagy száma miatt.
Na várjunk már egy kicsit nem eszik ezt olyan forrón.Szóval ez a kamatemeléses izé,ezt még a bankok nem fogják annyiban hagyni..Szóval nem lesz ez ilyen egyszerű menet..
Arról nem beszélve hogy már nagyon sokan 8 meg 10 éve fizetjük a hitelt,tulajdonképpen már egy 20 éves futamidő kamat nagy részét már kifizettük..
Most nem tudom eldönteni,hogy ez a dolog bankmentő csomag,vagy adósmentő csomag.Ugyanis,ha nem, lesz kamat vissza fizetés,mert a bank bebizonyít dolgokat,hogy jogosan emelt és a többi,akkor utána jön a forintosítás ..
Arról kellene beszélni,ha a jelenlegi árfolyamon számítja át a tőkét,akkor az eddigi befizetések hol vannak?
És maradék időre hogy fog akkor csökkenni a havi törlesztő részlet?Egy 50000 CHF adós,mit fog szólni,ha a 8 millás adóssága 13 lesz hirtelen..Én erre lennék kíváncsi a leginkább..
65:
„A jelenlegi helyzet viszont az, az MNB az Európa banké, az Európa bank meg a FED-é és az IMF-é, (vagy a lófasz tudja kié) ezek meg már magánbankok!”
Egy fenét. Az MNB a jegybank törvény szerint működő speciális részvénytársaság, amelynek a tulajdonosa a magyar állam.
Olyan nincs, hogy Európa bank. Talán az Európai Központi Bankra gondolsz, de annak meg az EU országainak jegybankjai birtokolják a részvényeit, az MNB-é kb 1,38%.
http://en.wikipedia.org/wiki/European_Central_Bank#Shareholders
66: kihagytad a tranzakciós adót, minden átutaláskor a pénz egy része az állam zsebébe vándorol… 🙂
66:
Örülök, hogy beláttad. Elektronikus pénzzel ugyanez van. 😀 Különben pedig az ilyen hamis, magas röptű szöveggel: „addicionális plusz jellemzőkkel is bír” engem nem lehet levenni a lábamról. TÉNYEKET kérek!
Tibor bá’
Csak gondolkodom, még nem vagyok meggyőzve.
Hajlok afelé, hogy olyan pénzt ad a fiad kölcsön ami nincs is nála.
A fiad a bank, és legyen a bank induló tőkéje 200ft, aki kölcsönt ad X-nek.
X-nek mikor a számláján /és nem a kezében/ megjelenik a pénz, akkor nem X kölcsönzi tovább egy harmadik félnek, mint a példádban, hanem X megbízza fiadat és a fiad átutalja X által felvett kölcsönt Y-nak. Annak, akinek X szánta.
Y-nak ott lesz a számláján a pénz, mondjuk 100ft-t. Lényeges ez a mozzanat, mert sem a kölcsönt felvevő, sem az, akinek a számláján megjelenik a 100ft, nem látja a pénzt.
Tehát a pénzt senki sem látja, a fiad „ráírt” X számlájára 100ft adósságot, Y számlájára 100ft bevételt.
Így a bankban van 200ft-ja a fiadnak és tartozik neki 100ft-al X.
A 200ft-ból lett kikölcsönözve 100ft, viszont jóvá is lett írva Y számláján 100ft.
..és itt ágaznak ketté a táborok, vannak, akik azt mondják, Y pénzét a betét részének 5%-ig többször kikölcsönözheti a fiad, és számlapénz formájában jóváírhatja kedvezményezett számláján.
A másik tábor azt állítja, hogy a betétállomány 95%-ig kölcsönözhet a bank.
Most jön egy új ügyfél, ő legyen Z, aki szintén Y-nak szeretne 100ft-ot adni, aki ehhez kölcsönt kér a fiadtól, akinek a fiad odaad Y pénzéből 100ft-ot , azt a százast, amit az imént írt jóvá Y számláján számlapénz formájában.
Y-nak mindig megjelennek a 100ft-ok a számláján, összesen 900ft. A fiadnál pedig a profit 9x100ft ,amivel tartoznak neki, és azok kamatai.
Ugyan azt a 100ft-ot a fiad 9 alkalommal kölcsönözi ki különböző ügyfeleknek és kilencszer írja jóvá Y számláján.
Ennek a folyamatnak a törvény szab határt. Ezt a törvényt kérte számon Tibor bá’.
A tízezer oldals szabályozás útvesztőjében rálelnénk mindkét álláspont igazolására.
Indult a fiad 200ft-al és most van az induló 200ft-ja és 900ft számlapénze és még tartoznak neki 900ft-al és annak kamataival.
Kiindulva az emberi természetből, ha ember fia nem lát rá a folyamatra, akkor bizony kikölcsönöznénk olyan pénzt is, ami nincs is nálunk, és jóváírnánk a kedvezményezettnél. Egyszerre úgy sem veszik ki a pénzüket a betétesek.
Mi lenne, ha a fiad egy lezárt borítékban úgy adna kölcsönt X-nek, hogy ezt a lezárt borítékot a fiad mindjárt tovább is adja Y-nak, Y sem néz bele a borítékba, viszont Y megbízza a fiadat, hogy őrizze továbbra is a lezárt borítékot, kamatoztassa a pénzét.
Sok ilyen boríték lesz a fiadnál. Ha mégis fel akarja valaki bontani, hogy hozzájusson a pénzéhez, akkor mindig van egy kevés pénz, amit odaadhat.
Egyszerre úgy sem kérik el az összes borítékot tőle.
Amik persze a szóbeszéd szerint 95%-ban üresek. Teremtett pénz van bennük. Azaz, semmi.
Ha így nézzük, akkor nem tud pénzt teremteni, mert a borítékok üresek. De kamatot azért szed utánuk. Vagy így van vagy nem.
74:
Ez úgy néz ki, mint a cigányok által játszott „itt a piros, hol a piros”. A 3 kártya körül egy piros, a másik kettő nem. össze-vissza keveri, de akármit csinál vele egy piros marad, csak nem tudod, hogy hol. Hagyjuk a kötelező tartalékot. A bankba Károly betesz 1 milliót, ezért a számláján megjelenik 1 millió. Ezt a bank kikölcsönzi Mari néninek, aki vesz rajta egy használt kocsit. A használt kocsi kereskedő ezt az egy milliót beteszi (véletlenül) ugyanabba a bankba. A számláján lesz 1 millió. A bank ezt az egy milliót kikölcsönzi Bélának, aki felújítja belőle a házát. Mi most a helyzet? Károlynak és az autó kereskedőnek lesz 1-1 millió követelése a banktól. A banknak lesz 1-1 millió kihelyezett pénze Mari néninél és Bélánál. A bank oldaláról nézve van neki 2 millió kötelezettsége a betétesek felé, és van 2 millió követelése az adósoktól. Hol lett itt pénz teremtve? A MNB kibocsátott X milliárd forintot, ez forog össze-vissza, de egyetlen fillérrel se lesz több a forgalomba, mint X milliárd. Hogy nem lehet ezt megérteni.
73:”Örülök, hogy beláttad. Elektronikus pénzzel ugyanez van.”
Úgy látom , nem olvastad el figyelmesen, amit írtam. Arról nem tehetek, hogy ennek következtében hamis következtetésre jutsz.
„TÉNYEKET kérek!”
Írtam.
71:
„Most nem tudom eldönteni,hogy ez a dolog bankmentő csomag,vagy adósmentő csomag.Ugyanis,ha nem, lesz kamat vissza fizetés,mert a bank bebizonyít dolgokat,hogy jogosan emelt és a többi,akkor utána jön a forintosítás ..”
Ki kell várni a végét, mást úgy sem lehet tenni.
Szerintem a jelenlegi helyzetnél nem jártok rosszabbul.
A helyzet logikájából, a Fidesz érdekeiből (választás, gazdasági fellendülés erőltetése) csak jobban járhattok.
Gondolj bele, ha ezt meg valósítják ( ami szerintem jogos, és még mindig nem teljesen az, ami jogos lenne (kamatcsökkenést jogossága) !!!), akkor az eddig a lakosság által hiteltörlesztésre fordított pénzek egy jó része, a fogyasztásra fognak menni.
Ez meglökheti a gazdasági növekedést.
Ez meg nekik kell, mint egy falat kenyér, mert az EU megint belengette a túlzott deficit eljárást, teljesen jogosan.
Ha tartani akarják a gyenge forint politikáját (ami a devizaadósság miatt adósságnövelő), csak a gazdasági növekedés növelésével lehet kitörni ebből a csapdahelyzetből.
Az ördög a részletekben van, de az elfogadott törvényből egyelőre az látszik, hogy a bankok fognak fizetni.
72:
„kihagytad a tranzakciós adót, minden átutaláskor a pénz egy része az állam zsebébe vándorol…”
Valóban.
77!
Igazad lehet Pzuj.
De Én borzasztóan fel vagyok háborodva,ugyanis állítólag kapitalizmus van,demokrácia jogállam és a többi blaa bla blaa..
Én kötöttem egy megállapodást a bankkal,egy olyan megállapodást,amihez az államnak tulajdonképpen semmi köze,mert teljesen szabad felhasználású hitelt vettem fel..(Nem sokat,mert gondolkoztam.)Egy harmadik fél milyen jogon szól bele?Én sem szóltam bele a Putyin féle paktumba.Erre most jön az állam,(ahogy Tibor bá mondta Orbánról)szétrúgja a sakktáblámat, és rászarik a táblámra..Nahát ezt kikérem magamnak..
Nem is csodálkozom hogy ide nem akarnak befektetők jönni.Hát itt a minden évben válltoztatgatnak mindent,mindenben önkényesen bele szólnak..
„Az ördög a részletekben van, de az elfogadott törvényből egyelőre az látszik, hogy a bankok fognak fizetni.”
Na én erre piszkosul kíváncsi vagyok.
75.
Károly és a használtkocsi kereskedő ugyan azt az egymilliót tette be a bankba.
Károly betett 1 milliót, ezt az egy milliót kiadta a bank Marinéninek, és a használt kocsi kereskedő Károly 1 milliójával besétált a bankba.
A bankban 1 milliónak szabadna lenni, de ehelyett 2 millió betét van.
Pedig Károly betétjét odaadták Marinéninek.
Ugyan azt az 1 milliót ráadásul még Béla is megkapta.
Új pénz nem jött a példánkba leírt zárt rendszerbe.
Ne kinlódj velem, még fejlődhet a tudatom.
79:
„Én kötöttem egy megállapodást a bankkal,egy olyan megállapodást,amihez az államnak tulajdonképpen semmi köze,mert teljesen szabad felhasználású hitelt vettem fel..(Nem sokat,mert gondolkoztam.)Egy harmadik fél milyen jogon szól bele?”
Akkor lenne igazad ebben, ha egy tuti törvényes dolgot akarna az állam utólag módosítani törvényileg.
De mint ez egyre jobban látszik, ez egyáltalán nem így volt!!
Az akkori törvények alapján is minimum kétesélyes a dolog, mint jó pár bírósági ítélet is bizonyítja.
Ez a nagy különbség!
„Nem is csodálkozom hogy ide nem akarnak befektetők jönni.Hát itt a minden évben válltoztatgatnak mindent,mindenben önkényesen bele szólnak..”
Ez egyrészt igaz a külföldi befektetők szempontjából.
Másrészt azért jönnek, csak megkötik a maguk külön alkuját az állammal (stratégiai megállapodások).
Ezt a korporativizmust hol is láttam a múltban?
A banki különadók tekintetében ott van igazad, hogy azt NEM az államnak kellett volna zsebre raknia, hanem a hitelt felvevők kellett volna kompenzálni, az őket ért törvénysértések miatt.
Ehelyett először demagóg módon a devizahitelesekre hivatkozva, az állam megtömte a zsebeit, majd megcsinálta a végtörlesztést, ami csak szűk, gazdagabb réteget érintet ( beleértve a hozzá közel állókat).
Most kezdenek el foglalkozni a helyzet globális megoldásával, részben a korábban 77.-ben említett okok miatt.
De ez még mindig nem a teljes banki elszámoltatás, mert arról nem szólnak, hogy a bankoknak elvileg nem kamatnövelést, hanem kamatcsökkentést kellett volna végrehajtaniuk.
Szóval még ezzel az új törvénnyel is jól jártak, mivel MÉG MINDIG NEM A TELJES jogtalan haszonszerzést fizettették vissza velük.
Az más kérdés, hogy a banki különadókkal az állam már lehet, hogy ezt az összeget is beszedte tőlük, de ennek az összegnek nem az államnál, hanem a hitelt felvevőknél kéne landolnia.
Ezeket figyelembe véve, nagyon álságos az a nem hitelfelvevőktől jövő állítás, hogy az ő adójukból segítik a hitelezőket.
Ami nem így van, mert az állam jogtalanul kivette a banki különadókat, amit zsebre tett (aminek egy részét elengedte pl. a végtörlesztésnél, és a mostani törvényben is ezt tervezik), ahelyett, hogy a jogtalanul megkárosított hitelfelvevőknek, mint jogos jussukat juttatta volna vissza.
„A miniszterelnök ezzel kapcsolatban az MTI tudósítása szerint megerősítette: kormánya támogatja, hogy a földalapú támogatások és az agrártámogatások meghatározó részét a kis- és közepes gazdaságok irányába „tereljék” – vagyis hogy 150 ezer euró fölötti összegeket ne fizessenek ki -, de mindezt úgy kell megtenni, hogy eközben átmenetileg se legyenek elbocsátások az agrárszektorban.
A 150 ezer euró jelenlegi árfolyamon kissé több mint 46 millió forintos éves összes támogatást jelentene. Az uniós földalapú támogatás hektáronként mintegy 70 ezer forintot tesz ki, így ha csupán a földméret alapján kalkulálunk (noha nem életszerű), akkor mintegy 665 hektár lenne az a maximális birtokméret, amelyre még az adott gazda fel tudná teljes egészében venni a támogatást. ”
http://www.portfolio.hu/gazdasag/agrar/orban_150_ezer_euro_felett_nem_fizetnenk_agrartamogatast.5.201001.html
Ez is egy támogatható elképzelés, a kérdés az, hogy az így felszabaduló pénzt mire költik, ki kapja.
81!
„Akkor lenne igazad ebben, ha egy tuti törvényes dolgot akarna az állam utólag módosítani törvényileg”
Mutass már ebben a világban egy tuti törvényes dolgot.
Mindig csak az nem törvényes amit én írok alá.?Ez felettébb érdekes dolog..
De én nem ezt sérelmezem amiket leírtál.Hanem a forintosítást..
Hát talán ide, mivel belföldi hír, de jól jellemzi a törvényhozást:
„Szereztünk egy törvénytervezetet, ami alapján 15 százalékos különadót vetnek aki az összes útépítő cégre, ami 2007 óta közbeszerzést nyert.
Úgy tudjuk, hogy a kormány ebből finanszírozná a legújabb EU-s büntetést.”
„Az adó kivetésének fő indoka információink szerint egy közelgő EU-s büntetés. Már tavaly óta több területen is felfüggesztette Brüsszel az EU-s támogatásokat, mert a bizottság szerint nem lehetett volna útépítésekkor kikötni, hogy csak az pályázhat, akinek a közelben van aszfaltkeverő telepe.
Ez 2007 óta szerepelt a kiírásokban, nem véletlen tehát, hogy az adót is ettől az évtől akarják beszedni.”
http://444.hu/2014/07/09/7-evre-visszameno-kulonadot-vetne-ki-a-kormany-az-utepitokre/
Ha a hír igaz, ez több szempontból érdekes.
a.)Egyrészt a visszamenőleges törvénykezés, de ezt már megszokhattuk.
b.) Jelentős haveri kört érinthet a dolog. A nagy nyerők köre érdekes módon, nagy részt azonos a régi nagy nyerőkkel, talán a Közgép került be újként a körbe. Valószínűleg a műszaki feltételek megléte is közrejátszik ebben.
Strabag, Swietelsky, Közgép.
Mondjuk mivel 2007-től indul a dolog, amikor a szocik preferálták az útépítést, a Fidesz a vasútat, a súlypont az akkori szoci közeli cégeken lesz.
Amelyek közül a legnagyobbak, mivel nyertesek, Fidesz közelinek tekinthetők.
Mondjuk az EU által kifogásolt aszfalt keverős kizáró feltételről nem nehéz látni, a pályázati diszkriminációt.
c.) A politikai egyre inkább dominanciára tör a gazdasággal, a gazdasági holdudvarral szemben. A reklámadó jó példa erre. mert azért a gazdasági holdudvart is érintette, még ha nem is annyira, mint az RTL-t.
http://444.hu/2014/07/09/orban-viktor-az-uj-kulonadoval-a-kozgepet-szorongatja/
Na itt már számszerűsítve is vannak a nyertesek.
„Abban az esetben lennének az útépítők a bűnösek, ha korrupcióval vették volna rá a kormányokat, hogy ilyenek legyenek a pályázati feltételek. Azonban ha ez így lett volna, akkor a rendőrség és nem az adóhatóság dolga lenne ezt megtorolni.”
Egyértelmű, hogy a nyertesek keze benne van a pályázati kitételben, hiába próbálja a 444 mosdatni őket.
Ha a rendőrség nyomozna és kiteregetné az ügyeket, az sokaknak fájna, tehát ennek kicsi a valószínűsége.
Ha a rendőrségi vizsgálatot meglépnék és komoly eredményei lennének, amit még egyszer, nem hiszek, akkor elgondolkozom, hogy a Fideszre szavazzak-e.
Mondjuk valami igazságtétel jellege van azért a dolognak.
„Itt valószínűleg nem a külföldiek kiszorításáról szólt a történet, hanem a különböző kormányok kedvenceinek helyzetbe hozásáról. Amikor az NFÜ élére 2010 nyarán a Közgéptől érkezett Petykó Zoltánt nevezték ki, akkor még vissza is vonták egy rövid időre ezt a szabályt. Aztán kiderült, hogy a Közgépnek sem olyan rossz ez a rendszer, ők is tudnak vele élni, úgyhogy visszaállították.”
http://444.hu/2014/01/28/megint-buntetnek/
A kérdés most már csak az, hogy ezt az adókivetést Brüsszel akarta vagy a kormány agyszüleménye.
Mondjuk az EU-ról nem tételezem fel, hogy a visszamenőleges adókivetést támogatja.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/cafol_a_kormany_nem_lesz_ujabb_kulonado.5.201151.html
A kormány első körben cáfolja, de
” A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, amely jelenleg azt vizsgálja, hogy az érintett közbeszerzésekben résztvevő cégek betartották-e az uniós szabályokat. Az előírások be nem tartása bírságot is eredményezhet. Az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy az uniós vizsgálat milyen következményekkel jár majd az érintett cégek számára – írja a Kormányzati Információs Központ. ”
Az EU lesz a hibás megint?
Idén már nem várható a devizahitelek forintosítása..
http://propeller.hu/itthon/2959476-varga-mihaly-afa-szja-egyszerre
Na hál istennek..Az lenne a jó ha nem is lenne forintosítva és úgy hagynának mindent ahogy volt mert kezdek ideges lenni..
88 :
Az őszi önkormányzati választásokig húzogatják a mézesmadzagot.
Aztán amikor a birka nép megint megválasztja a Fideszt, akkor az adósok kapnak a pofájukra. Lehmann egyértelműen bankmentő törvénynek (!!!) nevezte azt, amit most megszavazott a parlament.
89!
Pontosan Virág elvtárs.Bankmentő csomag..Csak úgy halkan megkérdezem,mennyit kellene nekem havonta vajon fizetni hogy a bank ne legyen veszteséges?
Kiszámoltam hogy a 3 és fél millámra,14 millát fogok visszafizetni mire a végére érek..És akkor aki 10 meg 15 millát vett fel az vajon mennyit?Itt sírnak a bankok,miközben a bank igazgatók Las Vegasban egy éjszaka alatt többet eljátszanak..
Azt mondta Surányi(mert állítólag a kormány asztalára ő is letett egy tervezetet)hogy forintosítanak,és lejjebb mennek a törlesztők vagy 30 százalékkal,de cserébe az adósoknak az időt meg kell hosszabbítani..Hát NOORMÁLIS?Azért akar forintosítani hogy kezdjem elölről?Megint 20 évet?Inkább a börtön..Azok,akiknek vagy csak 3 év van hátra,azok lehet hogy jól járnak,meg azok akik vagy 3 éve fizetik..De olyanok mint én ,akik a kellős közepén vannak a dolgoknak,mindent elveszítenének..
Nevetséges dolgok ezek..Azért mondom hogy inkább hagyjanak békén..Ki fogom bírni.
90 :
Melike ! Érvénytelenítsed bíróság által a kölcsönszerződésed! Azzal jársz a legjobban. Ezek a szerződések tele vannak súlyos jogi hibákkal, melyek külön-külön is érvénytelenséget eredményeznek.
Ha érvényteleníted a szerződést, akkor csak a ténylegesen kapott forintot kell visszaadnod. Azt meg már bizonyára visszafizetted, vagy csak egész kis híja lehet.