(1405) Alázat

Tibor bá’ online

 

~q400Mindig voltak és mindig is lesznek divatszavak. Időnként valaki ír egy frappánsat, amiből egy jól odasikeredett szót mások átvesznek és percek alatt mindenki használja egészen a tökéletes elcsépelésig. Most az alázatnak sikerült magát felküzdeni erre a státuszra. Divatszóvá vált.

Az elmúlt hónapokban többször is a pofámba vágták egyes hozzászólók, hogy nincs bennem elég alázat, amire természetesen visszavágtam. Mi a fenéért lenne?

Tegnap a hatalmas hibát ejtő Napi Gazdaság főszerkesztője, Barcza György úgy nyilatkozott, hogy több alázatot vár el az RTL klubtól. Ugyanis a gazdasági napilap összekeverte a milliót a milliárddal, amit az RTL Klub nem hagyott szó nélkül, lévén, hogy az elnevezések összekeverése az ő bőrére ment ki. De kezdjük az elején!

A jó öreg magyar értelmező szótár szerint alázat: Az a magatartás, amelyben valaki függőségének és jelentéktelenségének tudata fejeződik ki. Miért függene az RTL Klub bárkitől és miért lenne jelentéktelen. És miért függnék én bármelyik istenhívőtől, avagy a nem létező istentől, és miért lennék jelentéktelen?

Természetesen ez mögött nincs semmi logika. Kitűnő taktika lesújtani az ellenlábasra azzal, hogy több alázatot várnának el tőle. Erre egy pillanatra mindenkiben megáll az ütő, úristen tényleg nem lennék elég alázatos. Tényleg. De miért lennék?

Tudomásul kell venni, hogy ilyen időket élünk. Az emberek zöme nem gondolkodik, mert nem tanították meg rá. Gondolkodás nélkül szajkózza azt, amit hall: Hazudtak reggel, hazudtak délben, hazudtak este. És kitől hallották ezt, attól, aki a legtöbbet hazudik, nem csak reggel, délben és este, hanem közben is.

________________________________________________
________________________________________________
______________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

55 gondolat erről: „(1405) Alázat

  1. Az alázat a tiszteletnek egy fokozottabb formája.
    Azt hiszem, mostanában az alázat legtöbb esetben a vitakultúrával hozható kapcsolatba.

    Sokan aggresszivitással, arroganciával próbálnak érvényt szerezni igazuknak, mondjuk úgy, hogy lenyomják moderáltabb ellenfeleik torkán.
    De aki alálázattal is képes megvédeni álláspontját, annak valósínűleg tényleg szilárd alapokon áll a véleménye.

    Nyilván van egy nézet az erősebb kutyát illetően, és sokan úgy vélik, hogy az erőt folyamatosan fitogtatni kell, hogy a többieket elbizonytalanítsa.
    Aztán van egy másik nézet, mely szerint az igazság nem függ attól, hogy mekkora melldöngetés kiséri.

  2. Szerintem amiről te írsz az a megalázkodás. Az alázat mást jelent, annak szinonimája az odaadás. Megalázkodni valami, vagy valaki előtt értendő, az alázat viszont valami irányába hat. Jellemzően a munkára, vagy sportra használjuk, ami annyit tesz, hogy a tőle telhető legjobbat nyújtja a cél érdekében.

    Ebben az esetben az alázat szerintem a médiumi alázatot jelenti, amivel viszont valóban hadilábon áll az RTL Klub. Nem véletlenül határozza meg a kötelező híradó adását a nézettség, közszolgálatiság tartozik a média minden szereplőjéhez. A híradó tekintetében először az RTL Klub vetette el a sulykot, ő csinált bulvárhíradót belőle a nézettség érdekében. A TV2 egy darabig jobb minőségűt adott, aztán a nézettség miatt mégis ugyanarra a pályára kellett állnia. Magyarországon nem lehetett egy normális híradót nézni, mert a többi meg nem volt független. Most az RTL Klub bizonyos értelemben jobb minőségű híradót ad, azonban egyoldalúságát még csak leplezni sem próbálja. Ez szerintem is gerinctelenség, és a szakma iránti alázat hiánya.

  3. Mellékzöngeként: az alázat jelentését nézve a témához kapcsolódóan fontos definíció nem feltétlenül az, amit idéztél, hanem ami a szótárban az általad leírtak után jön. Ti. “az ezt kifejező tiszteletadás”.
    Kulcsszó: tiszteletadás.

    Józan ésszel nézve a következőről van sz. Bárki, ismétlem bárki letesz valamit az asztalra bármilyen témában, ha elég jó lesz, szembesülni fog a nagy dilemmával, hogy élje meg a kiemelkedő teljesítménye révén nyilvánvalóan jogosan szerzett sikereket. Az emberi ösztönök ismert működése miatt az alapértelmezés az, hogy ez kvázi korlátlan mértékben hizlalhatja az egót, amely hamar az “önnön nagyszerűségébe és tévedhetetlenségébe vetett hithez” vezethet.
    De mert az ember több, mint az ösztöneit vakon követő állat, van másik lehetőség is: a józan ésszel való beavatkozás, a mértéktartás, az alázat iránya. Amikor az ember azt mondja, hogy a nyilvánvalóan jogosan szerzett sikerei ellenére sem hagyja, hogy az ösztöneivel túlhizlalja az egót, és fontosabb marad neki az, hogy még jobb legyen és továbbfejlődhessen. Erre természetesen a túlnőtt ego esetén is van elméleti lehetőség, csak sokkal kisebb hatékonysággal.

    A lényeg tehát az, hogy az igazán nagy embereknél az alázat kérdése nem kérdés, mert pontosan tudják, hogy ha ez nincs meg, akkor azzal bekorlátozzák magukat, ha pedig megvan, akkor van több (!) esélyük még jobbnak és nagyobbnak lenni.

    Hívószavak, hozzáállások:
    alázat nélkül: “elég jó vagyok, ezt számtalanszor bizonyítottam már, ezért a legtöbbször igazam van és joggal hihetek ebben”
    alázattal: “hiába tudok rengeteget, mindig jöhet nagyobb hal, amikor kiderül, hogy még én is tanulhatok valamit, azaz még én sem vagyok mindenható”
    Az egész ilyen egyszerű.

  4. No mire befejeztem, 1-2 már a témához kapcsolódó példákkal is megírta helyettem. Mindkét levezetéssel mélységesen egyetértek.

  5. Mintha egyetlen egy globális, tudatmanipulációs szógyár próbálná az agyakba vésni, és a tömeg számára átértelmezni az olyan kifejezéseket, mint pl.:
    – meleg büszkeség (mi a fasznak büszke valaki, arra, hogy buzi?)
    – fekete méltóság (itt biztos a ‘knockout’ nevű játékra kell gondolni)
    – rasszista (ezzel a szóval mindig bajban voltam; ha nem tetszik, hogy tömegesen erőszakolnak meg négerek fehér lányokat, akkor én az vagyok?)
    – homofób (na, erre nem tudok csomót kötni)
    – politikailag korrekt (??)
    – etnikailag sokszínű (virágozzon sok virág, a fajkeveredést elősegítendő, ugyebár)
    – antiszemita (ezt nem is részletezem, visszataszító.. pfujj!)

    Régebben elterjedt volt a kisembereknek úgy szignálni a hivatalba ‘felterjesztett’ kérelmet, hogy “alázatos tisztelettel, XYZ”. Nagyon sokan összekeverik az alázatot a tisztelettel, pedig a két szó teljesen mást jelent.

  6. Tibor bá, nem véletlenül vágják a pofádba az alázat hiányát. Én mondjuk már megszoktam.

    Az az igazság, hogy sokkal hitelesebb az, aki nemcsak tud dolgokat, de azt is tudja, hogy hol a tudásának a határa, és milyen iszonyú nagy az, ami azon túl van, amit tudhatna, tudnia “kéne”, de nem tudja. Az ilyen emberben nem azért van alázat, mert ne lenne okos, nagytudású abban a témában, amihez ért, vagy álszerénységből ezt titkolná, hanem azért, mert tisztában van a saját végességével, és igen, függőségével és jelentéktelenségével.

    Mert a legnagyobbjaink is függenek – a saját egészségüktől, a környezetüktől, a szeretteiktől… – és jelentéktelenek a világmindenség nagysága mellett.

    Ettől még a konkrét vitában még akár lehet is az RTL klubnak igaza.

  7. Lelkiismeretem arra sarkall, hogy nyilvánosan elismerjem: mostanában írt hozzászólásaimban kevesebb alázat tükröződik az elvárhatónál. Akit esetleg megbántottam, megaláztam ezekkel az alázathiányos beszólásokkal, attól bocsánatot kérek.

  8. A szerénységet és visszafogottságot én nagyra értékelem, főleg, ha felfedezem az esetleg mögötte meglapuló nagy tudást, amit a tulajdonosa szemmel láthatóan nem akar túldimenzionálni.
    De ismerjük el, a kapitalizmus keretei között ez nem más, mint a konkurrenseknek adott előny.
    Nyilvánvaló, hogy két azonos képességű és tudású ember közül az fog érvényesülni, aki az önreklámozás, a rámenősség, a másik fikázásának előnyeit ki tudja használni. Azaz van politikai érzéke is, amivel a környezete felé képes tudatni a maga kompetenciáját, hatalmát, befolyását. De ügyes politikusok még az alázat, vagy az alázat hiánya kifejezést is úgy használják, hogy ezzel is a maguk felsőbbrendűségét hangsúlyozzák.

  9. Én azt gondolom, hogy aki a másik féltől több alázatot vár el, az egészen egyszerűen csak el akarja hallgattatni a másikat, bele akarja fojtani a szót.
    El akarja nyomni a másik felet, tekintélyuralmat akar megvalósítani. Az ilyen, (több alázatot elváró) személy, vagy hivatal ellen fel kell venni a harcot. Velük szemben minden eszköz megengedett, beleértve még a tényleges pofánverést is .

  10. Bréking nyúz: mit szóltok, hogy alázza Lázár a nejét és az országot azzal, hogy Demcsák ringyóval járt Londonban közpénzen? (kurucinfó)

  11. 10 :
    Ha a hír tényleg igaz, akkor egyszerre két hernyóra sikerült rálépni.
    De ha nem igaz, akkor is jó “karaktergyilkosságnak”. 🙂

  12. 11: Simán igaz lehet, mert már májusban írt a sajtó Lázár és Demcsák kavarásáról. Szerintem Lázárnak ettől semmi baja nem lesz. A ballib sajtó meg azért nem fogja felkapni, mert Demcsák az övék.

  13. Egyébként ennyit az elvi politizálásról, hogy Lázárnak simán jó Gyurcsány egykori kijelölt szóvivője a félrelépéshez. Sleeping with the enemy.

  14. 9: Ha egy férfi vagy nő, több alázatot vár el a gyereknevelésben, akkor el akarja hallgattatni a másikat? Ha egy munkaadó több alázatot vár el a muknavállalótól, akkor el akarja hallgattatni? Ha egy edző több alázatot vár el a sportolótól, akkor el akarja hallgattatni? Aligha.
    Érthető, hogy te a kormányt akarod szapulni, és van is miért, de ettől még ebben az esetben az alázat megkövetelése az RTL Klubtól szerintem nem alaptalan.

  15. 14.
    Azt hiszem óvatosnak kell lenni minden dolog átpolitizálásával.
    Ha Orbán holnap azt találja mondani, hogy a tejbegríz finom, akkor rövidesen posztok jelennek meg az ellenzéki oldalon, hogy a tejbegríz mérgező.

    Nem hiszem, hogy a vadászat vagy a homoszexualitás, vagy akár az alázat kérdése attól olyan amilyen, hogy a jelen kormánynak vagy egyes tagjainak mi a véleménye róluk.

    Valaki előbb mondta, hogy az alázatot nem kellene összekeverni az alázkodással…
    Ez olyasmi, mint az okos és az okoskodás, ügyes vagy az ügyeskedés, hülye vagy hülyéskedés közötti különbség.

    Tulajdonképpen az ellenkezőjét jelenti.

  16. A retek klub a legundorítóbb, legkártékonyabb média az országban több mint tizenöt éve, akárki végzi ezeknek a patkányoknak a kifüstölését, csak üdvözölni lehet. Alázat ide, vagy oda.

  17. 10!
    A fene .Lecsapták előlem ezt a pasast 😀
    9!
    Nem csalódtam benned 🙂
    6!
    Persze hogy lehet igaza.Azért tartják a jó jogászokat meg ügyvédeket..

    Én akkor szoktam alázatos lenni,ha valakinél érzem azt vagy felfogom hogy többet tud mint én..(Kéretik nem röhögni.. 🙂 ) Vagyis én a tudást értékelem egy embernél.(Akár fizikai akár szellemi)Ha még el is ért vele valamit az életben ,akkor meg pláne..(Nem Berkire gondolok)
    A tapasztalatot is,de azt nem annyira.Nem tudom mért..És ha valahol valakinél valami nagy tudást vélek felfedezni,meg emelem a kalapom..És igyekszem utána..
    17!!!
    YEEEE..Végre valaki itt meg merte írni..Haver vagy.. 🙂

  18. 13 :
    Lehet, hogy Gyurcsány kérésére pártfeladatot végez, amikor kapcsolatot épít Lázárral. Emlékezel még “Mucuskára” aki Magyar Bálintot csavarta az ujja köré ? 🙂

  19. Végigolvastam a hozzászólásokat és kialakult bennem egy gondolat, amit nem osztok most meg veletek, mert felhorkannátok. — Az RTL Klub védelmében egyetlen szót se ejtek, mert a téma túl messzire vinne és objektívnek lenni lehetetlen. Saját védelemre nem szorulok, mert miért is kellene megvédenem magam. Lehet lábbal is szavazni, nem csak véleményekkel. Azt viszont megállapítom, hogy valami nagyon elcsúszott. Adtam egy definíciót, amit nem én találtam ki. Ti pedig sorba kitaláltátok a saját definíciótokat. Hol itt részetekről a meghirdetett alázat? Ti jobban tudjátok, mint az értelmező szótár, ami több tucat akadémikus, nyelvész állított össze? Én tehát kötöm az ebet a karóhoz. Semmi okom rá, hogy alázatos legyek, mert se nem függök tőletek, se nem érzem magam jelentéktelennek.

  20. 14 :
    Nem ingattad meg a véleményem . Ha valaki bírálni akarja a másikat, akkor arra elég sokféle lehetősége van. De alázat hiányára hivatkozni ? Ez nálam még akkor is szegénységi bizonyítvány, ha nagy ritkán helytálló a hivatkozás.
    Egyébként pedig érdemes lenne Barcza György életrajzát megnézni .

  21. 3:Raon
    Egyetértek a hozzászólásoddal.

    “Hívószavak, hozzáállások:
    alázat nélkül: “elég jó vagyok, ezt számtalanszor bizonyítottam már, ezért a legtöbbször igazam van és joggal hihetek ebben””

    Itt van a lényeg.
    A múltra való hivatkozás, nem automatikus belépő arra, hogy az adott jelenbeli témában is igaza van valakinek.

    Az RTL-Napi (Kormányzat) csörte kapcsán az alázat felemkegetése egy kétségbeesett kisérlet, az orbitális 3 szoros nagyságrendi “tévedés” elmaszatolása. Mert a propaganda célú befemetitést se lehet kizárni. Az alázatot (tiszteletet) a napinak kéne gyakorolnia az igazsággal szemben. Valahogy így: ” bocs igazatok van, ezt benéztük.”

    Az RTL-nek a jelen szituációban igaza van, függetlenül attól, hogy milyen műsorpolitikát folytatot és folytat.

    Rászabták a törvényt?

    Felismerhető-e ebben a nyomásgyakorlási szándék, aminek a végkimenetele egy kormányközeli személy vagy csoport felvásárolja nyomott áron az RTL-t?

    Példák hosszú sora van erre. Hirdetési piac, eu elszámolási szoftver, eon cégek megszerzése, biztonsági cégek piacának újraosztása stb.

    Jelenleg a tv2 és az index kormányközeli kézen van, indirekt módon az origó is, a megkötött háttéralkuja révén.
    A közmédia “pártatlanság”-át folyamatosan bizonyítja.

    Maradt országos lefedtséggel függetlenként az RTL klub, amely úgy próbált meg túlélni, hogy nem politizál.
    Ez eddig bejött, a mostani helyzetben “kormányzati össztözésre” felismerte, hogy mi egy kormánytól független média feladata.
    Lehet, hogy arra játszik, hogy a reklámadó hatását a újra politizáló híradóval próbálja meg kompenzálni.

    17:
    Egy kereskedelmi tv olyan műsorpolitikát folytat, ami növeli a nézettségét, amire tömegigény van.

  22. 23: Érdekes, eddig nekem nem tűnt fel, hogy az Index vagy az Origo kormányközeli kézen lenne. Inkább úgy tűnik, minden valós és vélt alkalmat megragadnak a kormány lejáratására.

    Az RTL klub hála Istennek nem érint, nincs TV-m.

  23. Egyéként a progresszív reklámadó kapcsán érdekes a kormányzati érvelés.
    Ellentétes az egykulcsos SZJA melletti érveléssel.

    Na most melyik az igazi kormányzati álláspont?

    Vagy az érdekeinknek megfelelően változtatják pár év időtávlatban?

  24. 24. Nézd meg az index tulajdonosi szerkezetét.
    Lehet szoft ellenzékinek lenni, az igény paletta lefedve. A hard ellenzéki vélemények kontrollálva vannak.
    Csak utalnék anno a szerkesztőségben történő embercserékre.

    Az origonál utalnék a botrányos szerkesztő cserére a Lázár ügy kapcsán. Érdekes volt, hogy a szerkesztő váltás után, a lengyel lehallgatási botrány kapcsán, hogyan kommentálták az Orbán-Putyin szexuális kontektust más médiumokkal összehasonlítva.

    Én se nézek TV-t.

    A hard ellenzéki médiumok és szervezetek egy részét meg most próbálják kinyirni a norvég alap támadása kapcsán.

    Ha minden civil szervezet a kormánytól függ, akkor lesz teljes a kormányzat szerint a “véleményszabadság”.

  25. 24: az csak a látszat. Komoly ügyekben mindig is gyors és hatékony volt a cenzúra. “Tűzközeli” srácokkal egy időben szórakoztunk azzal, hogy egy-egy szaftosabb téma meddig marad meg az Indexen. 25 perc volt a rekord…

  26. http://www.napigazdasag.hu/cikk/16251/

    Az offshore lovagok elleni harc újabb fejezete, miután a saját maguk alkotta törvényt nem tudták, nem akarták betartani.

    24: Amíg van kormánytól független médium, addig a botrányos ügyeket valamilyen szinten tárgyalni kell a konkurencia harc miatt.
    Ha nem lesz ilyen témafelvető, akkor maguktól a kormánytól függő médiák ezeket nem fogják felhozni.

    Kivétel, ha a média tulajdonosok érdekei sérülnek pl. a mostani reklámadó kapcsán mno és tv2 reakciók.

  27. 23. Pzuj

    “Egy kereskedelmi tv olyan műsorpolitikát folytat, ami növeli a nézettségét, amire tömegigény van.”

    A kérdés, hogy erkölcsileg milyen mélyre hajlandó lemenni, hogy ezt az igényt kielégítse.

    Biztos vagyok benne, hogy lenne közönsége a nyilvános kivégzéseknek vagy akár pornográfiának… akkor ez az igény szentesítené ezek leközlését? (igaz a prnográfiától nincs messze)

  28. A poszt témájával és itt Tiborbá véleményével, maximálisan egyetértek!
    A “tisztelet” szó és az “alázat” szó, nem szinonimái egymásnak. Sőt!

    Az RTL szar, de azt mondják tömegigény elégít ki. Hát erről a “tömeg”-ről is meg van a véleményem. 🙂
    De most szurkolok nekik, most legalább ez a tömeg is értesülhet arról, amiről a orbánmédia hallgat. 🙂

  29. Czuczor-Fogarasi szótár szerint:
    “alázat: (al-á-az-at) fn. tt. alázat-ot. Erkölcsi tulajdonság, vagyis tett, melynélfogva valaki érdemeinek, rangjának különös kitüntetést, magasztalást, dicsérést nem igényel, sőt szerényen viseli magát, illetőleg az alsóbbakhoz leereszkedik, vagy kész saját akaratát másokénak alárendelni, s azokat mint önmagánál fölebbvalókat tisztelni. Mély alázattal járulni valakihez. Önmagáról, érdemeiről alázattal szólani.”

    Én is kb. ezt értettem az alázat szó alatt, csak nem tudtam volna ilyen jól megfogalmazni. Talán a buta nép nem követi, hogy az “okos” nyelvészek mit magyaráznak bele a szavainkba :).

  30. 31:
    Ez nem definíció, hanem locsogás-fecsegés. Neked meg fingod sincs, hogy mit írsz. A filológia első tétele, hogy a nyelv egy adott társadalmon belül a kommunikáció eszköze, ahol nem a nép követi a szabályt, hanem a nép nyelvhasználatát kell szabályba rögzíteni. Az Akadémia kiadó értelmező szótára pont ezt teszi. Te pedig még azt a szabályt se vagy képes megjegyezni, hogy az emoticonok (hangulatjelek) előtt és után nem lehet közvetlenül egy karakter. U.i. önálló szónak számít, amit nem lehet semmivel se összeírni, beleértve egy pontot is. — Úgy mellesleg (ha már benne vagyok) az “okos” nyelvészek leszólása a te felfogásod szerint nem alázat. Szóval önmagadnak megengeded, de nekem nem engednéd meg. Érdekes!

  31. 32: “A filológia első tétele, hogy a nyelv egy adott társadalmon belül a kommunikáció eszköze, ahol nem a nép követi a szabályt, hanem a nép nyelvhasználatát kell szabályba rögzíteni.”

    1. Én a nép fia vagyok és amikor az alázat szót használom, akkor értek alatta valamit.
    2. Ezt a valamit Czuczorék pontosan rögzítették. Az általad idézett definíciót nem tudom melyik nép nyelvhasználata alapján rögzíthették… ezek szerint én nem ahhoz a néphez tartozom.
    3. az emoticonos szabályt könnyű volt nem megjegyeznem, mert nem is találkoztam vele. Tudom, az én hibám.
    4. Tudom, hogy nem vagy alázatos és nem is várom el. Elfogadlak olyannak, amilyen vagy. Én néha próbálok alázatos lenni, de általában cinizmus lesz belőle 😛
    5. Nyomjunk kart, hogy én is győzzek valamiben, ok? A vitában csak Te győzhetsz.

  32. 32. Tibor’bá

    “Az Akadémia kiadó értelmező szótára pont ezt teszi.”

    Azért nem kell hanyattesni az Akadémiától.
    Létrehozása után pár évvel már nem lehetett benne magyarul beszélni.
    Gyártottak nekünk szép finnugor halandzsát meg szibériai őshazát, és Treffort Ágoston, az egykori elnök világosan kijelentette, hogy a finnugor rokonság elsősorban politikai döntés.
    Aztán volt még egy elnöke az Akadémiának, Glatz Ferenc névvel, aki szerint a magyarok “… a primitív hordák, akiknél a gyermek és nőgyilkosság régi tradíció… görbe lábú gyilkosok, primitív hordák, nyelvük nem lévén csak makognak, s a sokkal műveltebb szláv törzsek szavait lopták el… ”
    Ez a Duna TV-n hangzott el…
    Egyébként esélyes volt hogy Gyurcsány utódja legyen…
    Szóval a magyar nyelvnek nem kell nagyobb ellenség mint az Akadémia.

    A Czuczor-Fogarasi sokkal kifnomultabb alapssággal a magyar nyelvhez közelebbi állásponttal taglalja a dolgokat… És nem “locsogás-fecsegésezném” le olyan nagy mellénnyel ezt a sok évtizedes munkát…

    Guglizd ki a Czuczor-Fogarasi szótárat… ha van egy kis időd.

  33. Tibor bá, persze hogy a saját blogodon nem kell senkivel alázatoskodni. Ellenben az ide írogatóknak nem árt az önmérséklet, mert ha ők is hasonló stílusban kommunikálnának veled, mint te velük, akkor repülnek. 😀

  34. Tibor bá’:
    Kár, hogy nem írtad le azt az említett gondolatot. Vajon akkor miért írtad meg, hogy van egy ilyen gondolatod, és ez mitől nem indirekt “elmentek ti a francba”? 🙂

    ( és a szavaid alapján gondolom felesleges megjegyeznem, hogy én speciel szintén az értelmező kéziszótárból idéztem, ami az általad írtak után kezdődik kb. két milliméterrel, de sebaj)

    Bevallom, már a poszt kapcsán is éreztem némi öngólt, de amiket ide írtál… érdekes. Arra mondjuk mindenképpen jó ez a görbe tükör, hogy lásd, a sokak számára egyértelműnek tűnő fehér foltjaid ellenére is elismerünk, tisztelünk, kedvelünk (jó esetben “AND”, rossz esetben “OR” paraméterrel – de ez talán mindegy is, a vége még mindig pozitív).

  35. 29:
    A retekklub kapcsán tényleg ez a lényeg.
    Az meg érdekes kérdés, hogy milyen lenne a világ/a társadalom, ha egy tévétársaság ténylegesen megpróbálna normális dolgokat képviselve szolgáltatni.
    Például:
    – hírmanipuláció helyett objektív tájékoztatás
    – celebf@szok helyett különleges, értelmes emberekre fókuszálás
    – nem lenne evidencia, hogy a filmeket újraszinkronizálva, megvágva kiheréljék, átértelmezzék (én főbe lövéssel büntetném azt, aki kitalálta, hogy néha 5-10 percnyi jeleneteket szednek ki egy-egy filmből: hogy lehet az ilyet megúszni???)
    – lennének olyan riportműsorok, ahol a vendég lenne meginterjúztatva, nem a riporter szajkózná, hogy neki mi a véleménye a dolgokról
    – de ezen ne múljon, cirkusz jelleggel lehetne ítélkező riportervetélkedő is…
    – kismillió értelmes sorozat van a sorozatfüggőknek, ha már a függőség kialakítása a cél, lehetne ezt értelmesen is
    stb.

    Félreértés ne essék, pontosan tudom, miért nem így megy ez. Ahogy az is tiszta sor, hogy a fentiek hány érdeket sértenének, és így miért nem lehet belőle semmi.

  36. 29,37:

    Ez egy ilyen üzlet.
    Ha azért kapná a pénzt, hogy a magas kultúrát képviselje, akkor azt fogja, mert az az érdeke.

    Voltaképpen a szabályzáson múlik.

    Pl. az állam lehetővé tenné nekik, hogy a kultúra terjesztésére fordított kiadásaikat leírhatják az adóból, gondolom másképpen reagálnának.

    Jó példa pl. a mostani rendszer, ami a bizonyos sportok támogatását leírhatóvá teszi a társasági adóból.
    Mit adj isten, a foci támogatása sok éves rekordokat dönt.
    Na ilyet a kultúra terjesztésére is ki lehetne találni.

    Kérdés van-e rá akarat a kormányzat részéről.

  37. 38. PZuj

    “Pl. az állam lehetővé tenné nekik, hogy a kultúra terjesztésére fordított kiadásaikat leírhatják az adóból, gondolom másképpen reagálnának.”

    Ez nem egészen így működik.
    Ma már nyíltan kimondják, hogy a média az az ötödik hatalomi ágazat.
    Nem választható, nem felelősségre vonható, de ő független és hatalmas befolyása van a hatalomgyakorlókra.

    Továbbá teljes egészében a reklámból él.
    Irányítottságuk szerin a műsorok profilját a reklámokhoz igazítják.
    Meg kell érteni, hogy nem a műsorok között van a reklám, hanem a műsorok úgy vennak eleve készítve, hogy a reklám idejére a néző MAXIMÁLIS befogadó állapotba kerüljön.
    Tehát a valóságshow-tól a hírekig mindent hiper-képzett szakemberek terveznek hogy a nézettséget és a reklámok BEFOGADÁSÁT maximalizálják. Ennek játszik alá a filmipar is, ők is felkérésre dolgoznak.
    Tehát a retekklubb nem véletlenül propagálja a nyálacsorgó konzumidióta modellt, hanem mert az ilyen típusú emberekből van a legtöbb pénze. Ezek dőlnek be a reklámoknak és ezeket lehet a sorozatokkal és a hülye showkkal a TV elé csalogatni és mosni az agyukat a következő reklámig.

    És nyilván a nagy multiknak több pénze van műsorokat fizetni és spécibb módszerei a marketinghez… Ezért nyilván maga a retek is külföldi érdekektől függ… És ugyan melyik külföldi multinak fontos, hogy a magyar fogyasztó felvilágosult, felelős és bölcs döntéseket hozzon?

  38. al nem fő, (vagyis nem fej,nem vezető,vezér) fő
    alá – fölé
    aláz
    alázat – fölény
    alázatos – fölényes

    csak úgy eljátszottam, még térbeni kiterjedésük is van ezeknek a szavaknak, remek ez a mi nyelvünk.

    🙂 Tibor’bá te itt a fő, a főnök vagy, így kizárt, hogy alázatosnak kelljen lenned.

    Az alázat minden embernél más életszituációkban van jelen, s nem csak személyekhez köthető.
    Remek példa erre amit említett valaki, “alázatos tisztelettel” aláírás, ami a hivatalnak, a hivatalnoki rangnak szólt, vagy a társadalmi osztálykülönbségnek. No de ez már történelem ugye.
    Valószínű volt, van olyan helyzet, mikor Tibor’bá is alázattal bír, bírt valami iránt.
    Nekem is van olyan terület, ahol alázattal bírok, s van ahol nem.
    Alázatot kérni azt jelenti, pont aki kéri, az nem bír alázattal ugye a másik iránt. Mondhatnám, meg vagyon sértődve, hogy a másik magától nem sorolja magát alá. 🙂

  39. 40:
    Jól van Buza, ügyes vagy!

    33:
    Miért érzel késztetést, hogy vitáz velem, amikor beszélgethetnénk is?

    34:
    Senki és semmi se tökéletes, ráadásul állandóan minden változik. De mi lesz velünk, ha minden világítótornyot kirúgunk magunk alól, mert a pillanatnyi érdekünk azt kívánja? Azért azt bevallhatjuk, hogy Trefort Ágoston elég messze esik egy magyar szó mai definíciójától!

    35:
    Azért azt a bizonyos hasonló stílust “ki kell érdemelni”. Előzmény nélkül senkibe se kötök bele l’art pour l’art. — A “repülést” pedig elég nehéz “kiérdemelni”, és sohase én vagyok a “megvédendő” tárgy, hanem a blog és annak jövője. Ez utóbbit tessék észrevenni!

    36:
    Ez az ötlet: ” “elmentek ti a francba”? 🙂 ” azt bizonyítja, hogy valójában nem ismertek. Szigorúságom ellenére becsüllek benneteket, mert 100 idetévedtből 99 sürgősen távozik, csak egy ragad itt “örökre”. Aztán meg, egy durvaságon meg lehet sértődni, de nem igazán “fáj”. Ami fájni szokott az pedig az IGAZSÁG. De ha már rákérdeztél: Én 35 éves korom óta, tehát 46 éven át voltam, vagyok szabadúszó. Nem függtem senkitől, csak a saját teherbíró képességemtől. Mindenemért, ami van, tisztességesen és igen keményen megdolgoztam. Senkinek se tartozok köszönettel, és senkitől se függőt és ma se függ a létem. Ezzel szöges ellentétben ti valamennyien rendelkeztek és mindig is rendelkeztetek egy főnökkel, akihez a saját érdeketekben alkalmazkodni kellett, de ez az alkalmazkodás ott volt azoknál is, akik vállalkoztak, mert annak sikere végett is alkalmazkodni kellett valamihez, valakikhez. Ezért aztán belétek ivódott az “alázat” (most hagyjuk a pontos értelmezést) és meghökkent benneteket, hogy valaki ezt másképp látja mert az önérzetét soha, egy pillanatara se kellett feladnia.

    37-39:
    Amivel egyetértek, vagy majdnem egyetértek, azokat a hozzászólásokat átugrom, ami felér egy dicsérettel. [ha valami minősíthetetlenül szar, akkor is átugrom – mi mást tehetek?] 😀 Dicsérni csak akkor szoktam, ha valakinek a véleménye nem csak jó (persze szerintem), de szinte eredeti is. Ez persze kemény kritérium, dehát ez itt nem óvoda. 😀 . Amiket most leírtatok a média helyzetével kapcsolatban az “alapmű” aki nem így látja, annak gyorsan revideálni kell az álláspontját.

  40. 41 / 34 Tiborbá

    Azért az Akadémiát magyar nyelv és történelem ügyében világítótoronynak nézni eléggé konformista hozzáállás.
    A gyarmatosítók egyik legaljasabb eszköze volt az elnyomás szolgálatában. Ezért már látszik is, hogy közvetlen politikai nyomás hiányában a finnugor elmélet kezd szétcsúszni.
    (Természettudományok esetében azért más, mert ott a külföldi eredményekkel összehangban kell lenni.)

    Azt viszont le kell szögezni, hogy a CzF gyökrendszer-elmélete szigorú tapasztalati alapon áll, állításai mérhetők, matematikailag, statisztikailag és kísérletileg igazolhatók. Ellenkezőjét eddig senki nem bizonyította.

    Az viszont tény, hogy abban a korban a Hunsdorfer-Budenz és a Czuczor-Fogarasi elméletek álltak szemben egymással.
    Amint a nevek is világosan mutatják, a birodalmi kötődésű irányzat “győzött” és tartotta magát majdnem napjainkig.

    Szóval ha világítótoronyra vágyunk, akkor igazit válasszunk és ne azt aki zátonyra futtat bennünket.

    Ha valakit érdekel hogy valóban locsi-fecsi vagy tudományos dolog, itt egy link is :
    http://www.kortarsonline.hu/2012/10/tudomanyos-mu-e-a-czuczor%E2%80%93fogarasi-szotar/12604

    “Kutatási alapkérdésük így hangzott: miből, miként épül föl a magyar nyelv? A készítők abból a közismert és nyilvánvaló tapasztalati tényből indultak ki, hogy nyelvünk agglutináló, korabeli szóval: ragasztó, maival: toldalékoló.”

    Azt hiszem ez a te elvárásaidat is kielégítheti.

  41. 21:

    Két kérdésem lenne:
    1. Végez-e közszolgálati tevékenységet az RTL Klub?
    2. Véleményed szerint alázattal végzi/végezte-e ezt a munkát?

  42. 44.

    Égetni?
    Azok égetik magukat a linkedben, akik tudományos előmenetelüket építették a finnugor elméletre, és védik a már védhetetlen mundér becsületét.

    Mára már világos hogy a finnugor elméletben vannak tartható pontok, de abban az összefüggésben ahogy a monarchia hivatalnokai összeállították, semmiképpen nem állja meg a helyét.

    Akár sikerül megtalálni a “híres” Treffort idézet forrását akár nem, a valóság bebizonyította, hogy a finnugor elmélet téves, azt is tudjuk, hogy volt párhuzamos, az igazsághoz közelebb álló alternatíva, és hogy volt egy politikai feszültség a két álláspont között.
    Innen kezdve lényegtelen, hogy megvan-e a forrás, mert az a tény, amit a forrás igazolt volna mára forrás nélkül is beigazolódott.
    Érdemes megjegyezni, hogy a link a forrás kérdésességére van kihegyezve, de közben világosan jellemzi a téma körüli politikai légkört a kincstári meg az alternatíva között így valójában öntökönlövésnek számít.
    És az is benne van a pakliban, hogy azok akik hozzáfértek, eltüntették a nagyon is inkrimináló forrást az idézettel kapcsolatban… Ne felejtsük el, hogy a Habsburgok elképesztő mennyiségű magyar dokumentumot semmisítettek meg, várakat, templomokat romboltak le, és mindent elkövettek, hogy megtörjék a magyarokat lelkileg és fizikailag… mi más várható el egy jó gyarmattartótól… nem igaz?

  43. 34:
    Én mint kitűnt, a te hozzászólásaidtól se kell hanyatt esni. 😀

    Máskülönben, ha valaki kétségbe vonja az Akadémia Kiadó által gondozott művek autentikusságát, akkor tényleg felmerül bennem a kérdés, hogy nem állunk-e szembe egy mamut méretű alázatosság hiánnyal. 😀 mert ugye, végül is ez a topik.

    45:
    “Innen kezdve lényegtelen, hogy megvan-e a forrás” Már hogy az ördögben lenne lényegtelen, amikor erre építetted az Akadémiával kapcsolatos “hanyatt esési” kritikádat.

  44. 40:
    “Alazatos szolgaja”

    Az alazatos szorol nekem ez a kifejezes jut eszembe. Ilyen osszetetelben szamomra egyertelmuen azt jelenti, hogy a jo szolga, nemcsak siman szolga, de meg alazatos is. Mintegy kiemelkedik a tobbi szolga kozul, megkulonboztetette valik az extra alazataval.

    Egy picit tovabb gondolva ezt, szuksegszeru-e hogy az alazathoz a valaminek-valakinek az ember a “szolgaja” legyen / szolgalataban alljon, aleredndelt allapotba keruljon?
    En ugy gondolom igen. Ebbol az aspektusbol nezve tehat az alazat egyertelmuen egy (habar ez lehet akar onkentes is ugyan, de mindenkeppen)ala – fole rendeltsegi viszonyt kivan a mellerendelt viszony helyett.

  45. 46.

    ” hogy nem állunk-e szembe egy mamut méretű alázatosság hiánnyal. 😀 ”

    Hát be kell ismernem, híjján vagyok az alázatnak számomra bizonyítottan magyarellenes társaságokkal szemben, akkor is ha magas tudományos rangokkal vannak dekorálva.

    A Czuczor-Fogarasi munkájával szemben pedig mély alázatot tanúsítok, mert tisztelem azt a sok munkát és törődést, amit széllel szemben végeztek a magyar kultúra valódi megismerése érdekében és még sokat kell tanuljak, hogy akár csak méllyebben megismerjem a munkájukat.

    Egyébként ahogy ismerlek, te sem vagy még tekintély tisztelő sem, nemhogy alázatos, de most az Akadémia műve hirtelen sarokkő lett, hovatovább világítótorony, mert alátámaszt egy definíciót amivel egyetértesz.

    Ami azt illeti “vitatechnikai” szempontból igazad van, de a lényegen a hiányzó forrás létezése nem változtat, miszerint az MTA és (sok dolgozója) nem sokkal életrehívása után szinte nyíltan magyarellenes politikát folytatott.

    Sokszor hatásos de félrevezető technika, hogy az ellenkező álláspont egy részét megkérdőjelezzük és ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy az egész álláspont hibás.
    Ezt elég aggresszív módszernek tartom, és nem az “igazság” kiderítésére irányul, hanem a mindenáron való “győzelemre”.

  46. 48:

    Így van, se tekintély tisztelő, se alázatos nem vagyok. Viszont ha már mindenképpen magyarkodás felé viszed a dolgot, akkor engedelmeddel megjegyzem, hogy tévúton bolyongasz. Levédia, rovásírás, fehér szarvas, a hét vezér vérszerződése, stb-ből összetákolt romantikus csokorra szavazás, na meg a fehér-piros csíkos zászló előrángatása nem tesz senkit autentikus magyarrá. A honfoglalók genetikai állománya legfeljebb apró százalékban lelhető fel a lakosság körében. Ami magyarrá tesz, az a magyar nyelvi és szokás kultúra. Ha engem ebben akarsz magaddal vagy bárki mással összehasonlítani, állok elébe.

    Ha Angliában egy társaságban vita van, akkor előveszik az Oxford Dictionaryt. Ugyanígy járnak el Franciaországban, Németországban, és így tovább. Kulturált országokba ez így szokás. Nálunk ezt a szerepet az Akadémiai Kiadó termékei váltják fel. Ezért idéztem ebből, és nem azért mert nekem ez megfelel, u.i. én nem kérdőjelezem meg ezen könyvek megbízhatóságát. Különben lapozz vissza és vesd össze a két bejegyzést. Az akadémiai definíció egy klasszikus, rövid, tömör, egyértelmű megfogalmazás. a Cz-F megfogalmazás nem ilyen ezt mondatja velem a nyelvérzékem és a racionális gondolkodásom.

    Az eredeti visszavágásod alapja a nem létező “forrás” volt. Akkor most hogy jelentheted ki, hogy a lényegen nem változtat. Végül is ezen az alapon degradáltad a MTA-t és címkézted őket hazaárulónak.

    Végül pedig a Cz-F szótár a magyar nyelv 1876-os állapotát rögzíti. Hogy a fenében lehet 138 évvel később, 2014-ben erre hivatkozni? Ha ez nem elfogultság, akkor mi?

  47. 49.
    Abban egyetérthetünk hogy a magyarság elsősorban egy elfogadott és felvállalt kultúra és nem annyira genetikai háttér.
    Ezért van az hogy legnagyobb magyarjainkat románok, szerbek, szlovákok is magukénak tekintik… És ez így nem is ellentmondásos.
    Hogy a magyar kultúrális hagyományokba beletartozik-e a rovásírás, Levédia, a vérszerződés, a sumér nyelvi örökség vagy kilencszer csavarodott szíriuszi DNS, az lehet vita tárgya és kell is hogy az legyen, mert sokáig elsősorban gyarmatosítóink írták történelmünket és határozták meg nyelvi és etnikai hovatartozásunkat.

    És igazad van abban is hogy a független országok bátran nyúlhatnak a saját akadémiájuk kiadványaihoz, és az nagyon is helyes.
    Sajnos nekünk addig nem lesz független és megbízható Akadémiánk, amíg az a generéció ki nem hal, amelyik abból építette karrierjét, hogy a gyarmatosítókat kiszolgálja… Azt hiszem Glatz Ferenc egy igazán eklatáns példa erre.
    Éppen ezért nekünk 500 éves gyarmati sor után NAGYON alaposan kell leporolni hagyományainkat, mert a századok sok gyalázatot kentek rá. Ebbe belefér egy kis délibáb és árvalányhaj is, majd talán évtizedek múlva ki lehet válogatni az ocsút a búzától de egyelőre nem kell félredobni semmit, csak rendszerezni azt a kevés információt, ami megmenekült.

    A hiányzó forrás csak egy folyománya, adalékja annak a ténynek, hogy az Akadémia szinte sosem volt valódi magyar szervezet. Lehet hogy valaki előáll egy bizonyítékkel, hogy valóban egy szerencsétlen hamisítvány a Cion Bölcseinek jegyzőkönyvéhez hasonlóan, de az alapvető lényegen ez ugyanúgy nem változtat.

    Férfiasan bevallhatom, hogy tudtam, hogy egy olyan dologra hivatkoztam aminek nem ismerem a valódi eredetét, viszont egyetértettem a jelentésével.
    Végülis lehet az én gyengeségem, hogy nem jártam utánna minden információnak ami alátámasztja az elgondolásomat, de végülis az Akadémia általános megitélésében igen kicsit változtat, hogy Trefort Ágoston mondta is hogy döntéseit politikai áramlatok befolyásolják, vagy csupán akként cselekedett.
    De megpiszkálva a dolgokat sok körülírással ugyanazt az eredményt értük el: Az Akadémia nem a magyar érdekeket szolgálta.

  48. 50:
    A két szerző valóban hősi munkát végzett, de

    “A szótár elkészítésére Czuczor, aki 1836-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályán rendes tag, Fogarasival az Akadémiától kapott megbízást az Akadémia 1844. december 16-ai közgyűlésén.”

    Ez lett volna a magyarellenes akadémia?

  49. 49. Tibor’bá

    “Végül pedig a Cz-F szótár a magyar nyelv 1876-os állapotát rögzíti. Hogy a fenében lehet 138 évvel később, 2014-ben erre hivatkozni? Ha ez nem elfogultság, akkor mi?”

    A CZF szótár 1876-os időkben készült, de a nyelv felépítése azóta nem változott annyit hogy elavult legyen.
    A szótár maga egy etimológiai gyűjtemény konkurrenciája a korabeli Történeti Etimológiai Szótárnak (TESz).
    Tehát a fő gondolat nem a szavak jelentésének magyarázata volt hanem azok eredete.

    Az akkori akadémiai irányzat az úgynevezett “szétszerkesztés” volt, ami azt jelenti, hogy összetartozó szavakat külön, főleg a magyartól külön eredettel látták el.

    Jó példa a nyal, nyál, nyel, nyelv…
    A Cz-F egy csoportnak egy gyökerű szavaknak fogadja el, mint ahogy valóban fogalmilag is erősen kötődnek.
    Ezzel szemben a TESz szétszerkeszti őket:

    nyal [1416 u.] Ősi, uráli kori szó, vö. vogul nal#·nt-,….
    nyál [1337 tn., 1405 k.] Ősi, finnugor, esetleg uráli kori szó…
    nyel [1372 u.] Ősi, uráli kori szó…
    nyelv [1367 tn., 1372 u.] Ősi, finnugor kori szó…

    Gondolkozzunk! Valószínű-e, hogy a „finnugor, uráli ősnyelvben” négy, a nyelv két értelmét figyelembe véve öt külön szó keletkezett a hasonló alakú és szerepű jelenségekre, majd ezek a szavak használóikkal együtt szétszéledtek, így-úgy alakulgattak a szétszóródó rokonok közt, ámde a magyarban az említett négy alak és jelentés összeverődött, majd idővel egységes alakot s jelentést öltött? Hogyan, s miként? Vagy ennél ésszerűbb, hogy ősgyökük azonos érzet, kép, hangalak és szerep alapján a magyarban született, s onnan vitték magukkal a tőlünk elszakadt rokonok, és az ő sorsukkal formálódott tovább? És bárilyen szomorú, itt-ott eltorzult, amott meg kiveszett?

    De ez a helyzet a jer, gyere, gyűjj, jöjj és jár szavakkal is, vagy az ér, ért, értelem, érték, érik stb-vel.

    A magyar nyelv tele van azonos gyökerű, jelentésű szavakkal, de a kincstári felfogás térben és időben szétszórja őket.
    A CZ-F Hunsdorfer vitának nagy irodalma van sok résztvevővel és minnél jobban megismeri az ember a részleteket, annál világosabb a politikai szembenállás.
    Czuczor az 1848-as forradalom leverését követően börtönbe került…
    Az MTA nyelvtudományi bizottsága 1895. december 12-én határozta el Volf György javaslatára, hogy az addigra már elavultnak kikiáltott szótár helyett újabb készüljön

  50. 52:
    Köszönöm az ismertetést, de ha egy magyar szó pontos értelmezésére vagyok kíváncsi (nem pedig az eredetére) vagyis arra, hogyan értelmezi azt a magyar anyanyelvűek nagy többsége, akkor továbbra is az Akadémiai kiadást fogom fellapozni. Miközben minden tiszteletem a két, XIX. században élt nyelvészé.

  51. 52: Mi a francot jelent az, hogy “szétszerkeszt”? Esküszöm, hogy nem értem ezt a szót. Sejtem ugyan az Akadémiafóbiád ismeretében, de szerintem ilyen szó nem létezik, és még a Cz-F-ban sincs benne, hiába kerestem. Ott ezt találtam:
    “SZĚRKESZT: (szěr-k-esz-t), áth. m. szěrkeszt ~ětt, par. szerkeszsz, htn. ~ni v. ~eni. 1) Széles ért. hasonnemű részekből álló többséget bizonyos szerrel, renddel, móddal együvé köt, öszveilleszt, egészszé képez. A katonákat sorokba, oszlopokba, csapatokb., szerkeszteni. A gépnek részeit öszveszerkeszteni. A beszédrészeket mondatokká, ezeket egész beszéddé szerkeszteni. Szinpadi néma ábrázolatokat szerkeszteni. 2) Különösen, irásba foglalt többféle ismereteket, közleményeket, adatokat, tudományos czikkeket stb. bizonyos rendben, szerben, sorban öszveállít. Hirlapokat, folyóiratokat évkönyveket, naptárakat szerkeszteni; szótárt szerkeszteni. Régebben: szerkeztet, szerkez.”
    Szóval eszerint a szerkeszt ~ összeállít. Akkor hogy lehet szétszerkeszteni, szétösszeállítani? Ez oximoron!

    Egyébként meg azt se értem, hogy a TESZ-szel mi a bajod az adott esetben, hiszen a példád mind a négy szaváról azt állítja, hogy már ősidők óta a nyelvünk elemei, A “finnugor kori” és az “uráli kori” között annyi a különbség, hogy ami uráli koriként van jellemezve, annak a rokon szavait még a szamojéd nyelvekben is meg lehet találni, a finnugor kori szavak esetében pedig a szamojédok azóta már más eredetű hangsort használnak az adott fogalom kifejezésére, mint ahogy mi is lecseréltünk időközben jó néhány szavunkat, pl. a csillagot nem hívjuk már húgynak.
    Senki nem állítja azt, hogy az általad felvetett szavaknak a hasonló alakja nem származhat jelentésbeli összefüggésből. (Számos finnugor nyelvben ma is hasonló alakú a ‘vizelet’ és a ‘csillag’, valószínű azok között láttak valamilyen összefüggést a nagyon távoli őseink, amit mi ma már nem érzünk.)

    Az Uralonet alapján, az egyes szavak kiköveztetett ősalakjai:
    ńälmä FU ‘nyelv (testrész)’
    ńele- (ńēle-) U ‘nyel, lenyel, elnyel’
    ńole- (ńōle-) U ‘nyal’
    ńolke FU ‘nyál, nyák, takony’
    http://www.uralonet.nytud.hu/search.cgi

  52. 54. Avatár

    Szerintem érted te, csak kukacoskodó kedvedben vagy.
    A “szétszerkesztés” pontosan azt a paradox erőfeszítést jelóli, amivel az összetartozó magyar szavakat szétszórják, hogy ne lehessen a logikai összetartozást követni.

    Azt hiszem, itt alapvető hozzáállás kérdése, hogy a magyar nyelvet a magyar nyelvből, vagy külföldi megfelelés-orientált erőfeszítésekből kell-e megérteni.
    Sajnos a magyar nyelvtant a német nyelvtan alapjaiból igyekeztek összerakni, ami megfelelt a korabeli birodalmi elvárásoknak, de kevest segített a nyelv alapvető felépítésének megismerésében.
    És ezért vannak a viták manapság, mert még túl sokan vannak akik a kincstári alapokkal építették karrierjeiket, és most ezerrel fikázzák a még a kutatások és tények elején járó “délibábos” irányzatot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük