(1385) Fukushima (új nézőpont)

Tibor bá’ online

 

Masao Yoshida, az 1. reaktor igazgatója. Nyelőcsőrákban elhunyt 2013 júliusában
Masao Yoshida, az 1. reaktor igazgatója. Nyelőcsőrákban elhunyt 2013 júliusában

Három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a világ megtudja, az atomreaktorok sokkal kevésbé biztonságosak, mint korábban gondolták, és hirdették. A csökkent biztonság oka, maga az ember.

A tekintélyes japán napilap, The Asahi Shimbun legfrissebb jelentése szerint, amit az egyik – azóta már rákban elhunyt – menedzser (Masao Yoshida), korábban titokban tartott beszámolójára épített. Ez szerint kiderült, hogy a robbanás után az egyes  reaktoron dolgozók 90 százaléka pánikszerűen elmenekült, mentve saját bőrüket. A hivatalos verzió szerint a dolgozók át lettek irányítva egy másik, 10 kilométerre lévő reaktorhoz, de a helyszínen maradt egy önfeláldozó csoport, akik megakadályozták, hogy még nagyobb katasztrófa keletkezzen. Yoshida szerint ő és 68 beosztott a helyén maradt, és abból egy szó se igaz, hogy ő utasította volna a többieket, hogy menjenek át egy másik reaktorhoz.

Hogy ezt a fontos információt visszatartották az egy dolog, de ennél sokkal fontosabb az a tény, hogy komolyabb probléma esetén a személyzet helytállására nem lehet számítani. Természetesen előállhat olyan helyzet, amikor már csak menekülni lehet, de vezetői utasítás nélküli menekülés lehetetlenné teszi a nagyobb baj elkerülését. A tengerhajózásban sok százéves szabály, hogy a süllyedő hajót csak a kapitány parancsára lehet elhagyni. Úgy tűnik, az atomreaktoroknál ilyen szabály bár létezik, alkalomadtán a 90 százalék nem tartja be. Ez hatalmas mértékben csökkenti az atomerőművek biztonságosságát. A tripla leolvadás miatt – ami még sose volt a világban – a pánik érthető, főleg ha meggondoljuk, hogy a helyszínen maradókra a halál vár, ha még nem hunytak el. De a társadalom számára mindenképpen azt jelenti, hogy a reaktorokról széltében-hosszában hirdetett biztonság, csak egy fikció. Hogy van a régi mondás? „Ne félj addig, amíg engem látsz, ha félni kell, már úgyse fogsz látni.”

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
____________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

38 gondolat erről: „(1385) Fukushima (új nézőpont)

  1. “A tengerhajózásban sok százéves szabály, hogy a süllyedő hajót csak a kapitány parancsára lehet elhagyni. Úgy tűnik, az atomreaktoroknál ilyen szabály bár létezik, alkalomadtán a 90 százalék nem tartja be.”

    Sok százéves szabály, de sajnos a tengerészek épp úgy emberek, mint az atomerőművek dolgozói, és épp úgy kétséges, hogy mennyire tartják be. Gondolhatunk a Costa Concordia 2 évvel ezelőtti tragédiájára, vagy az épp 100 éve elsüllyedt Empress of Ireland-re, amiről a korabeli sajtó így számolt be:
    “A megmentett utasok elbeszéléseiből kiviláglik, hogy az Empress személyzete egyáltalán nem viselte magát vitézül, sőt ellenkezőleg gyáván és brutálisan járt el. Mikor a kevésszámu mentőcsónakot indulásra kész állapotba helyezték, mindenekelőtt a matrózok rohanták meg azokat. Asszonyokra és gyermekekre, valamint a többi utasra alig gondoltak és Kendál kapitány rendeletei a nagy zavarban és a borzasztó pánikban hiábavalók voltak.
    Blenkary, a hajó megmenekült főpincérének elbeszéléséből megállapítható, hogy az utasok borzasztó pánikban vad sietséggel menekültek a fedélzetre, asszonyokat és gyermekeket gázoltak le és átrohantak fölöttük.
    Rettenetes jajveszékelés töltötte meg a levegőt és kétségbeesett közdelem támadt a mentőcsónakokért. A küzdelem során sokakat egyszerűen bedobtak a tengerbe. Mindössze tizenkét nő menekült meg, ami bizonyítja, hogy micsoda gyávasággal viselkedtek a matrózok és micsoda borzalmas brutalitással bántak el az utasok a nőkkel és a gyermekekkel szemben.”
    http://index.hu/tudomany/tortenelem/anagyhaboru/2014/05/30/gyerekeket_tapostak_el_a_mentocsonakokert/

    Az atomerőművek esetében ez a probléma sokkal koncentráltabban jelentkezik, hiszen sokkal nagyobb területen okoz károkat egy esetleges katasztrófa, és hosszú távon élhetetlenné teszi az erőmű környezetét. A tapasztalatok szerint se állami kézben (lásd Csernobil), se magánkézben nem garantálható a 100%-os biztonság, legyen bármilyen szigorú felügyelet az üzemeltető felett. Ezek alapján akár még az is elfogadható, hogy az emberi élethez való jogot sértőnek mondják ki az atomerőműveket, mint japánban tette azt egy bíróság:
    http://index.hu/kulfold/2014/05/22/japan_birosag_az_atomeromuvek_sertik_az_elethez_valo_jogot/

  2. 1:
    A különbség egy süllyedő hajó és egy leolvadt atomreaktor között a kb. 2000 kontra fél emberiség. Tengerészből sok százezer van. reaktor dolgozókat talán jobban meg kellene válogatni.

  3. 2: “reaktor dolgozókat talán jobban meg kellene válogatni”

    Az igényed jogos, de az emberek nagyon kis része hajlandó önfeláldozásra, és ezeket sem lehet könnyű kiválogatni a tömegből – pláne, hogy megfelelő szaktudással is rendelkezzenek.

    Sőt, még azt is megkockáztatom, hogy a fiatalabb /japán/ generációkban már messze nincs meg az a kötelességtudat, ami az öregebbekben még meg volt.

  4. 3:
    Tulajdonképpen a gondolatomnak csak a felét írtam le. Jobban meg kellene válogatni, de mivel ez nem lehetséges, a reaktorok biztonságáról alkotott képet kellene módosítani. Mert a poszt erről szól.

  5. A világ ma úgy működik, hogy a szakirányú végzettséggel és operatív gyakorlattal rendelkező “munkás” szakmai véleményét és javaslatait mindíg felülírják a financiális kérdésekkel foglalkozó, amúgy a világ dolgaihoz semmit nem értő pénzügyi “szakemberek”. Ezek az utóbbi “szaktekintélyek” mindíg távol vannak onnan, ahol az okos döntéseik miatt bekövetkeznek a katasztrófák. Én is elfutnék, nem akkor, amikor baj van, hanem még az előtt…Menjen oda az, aki a kurva okos tanácsaival rendszeresen leépíti a költségvetéseket a profit javára, mert ez utóbbi rettentően fontos, előbbre való, mint az emberélet.

  6. Az atomerőművet is lehet biztonsággal üzemeltetni, egyébként Fukusima vonatkozásában vastagon felmerültek már hasonló kételyek, mint a WTC elleni “terrortámadással” kapcsolatosan. Azt hiszem ,hogy az itteni törzsközönség ezt inkább elutasítja, de annak idején az alaszkai HAARP bázis aktivítása akkor igen intenzív volt. Azóta persze bezárták, mert az úszó platform – http://hungarianrealnews.com/images/news/SBX-Pearl_Harbor.jpg – és az X37-B együttesen jobb és már nem rendelkezik webes info felülettel, ami az alaszkai rendszerv esetében még kötelező volt, hiszeen akkoriban közpénzből finanszírozott egyetemi kutató bázisként indult. Szóval felmerült Fukusima esetében mesterséges szeizmológiai beavatkozás (olajkutatásokban régóta ismert tevékenység) és egy esetleges víz alatti atomrobbantás, aminek a radioaktivítását el kellett “fedni” egy nagyobb dózisú “balesettel”. És hogy mi a konspiráció kiváltó oka ? Japán Izrael számára elfogadhatatlan állásfoglalásai a Palesztín kérdésben, atomenergia alapú energia szektora,m amely így mentes volt a nemzetközi pénzoligarchák befolyásától amelyet a dollár és az olaj összefonódásával gyakorolnak. Egyébként a Német gazdaság is elég komoly arányban volt atomenergia alapú,ami megnehezíti a “befektetők” ráhatását a nemzetgazdasági folyamatokra kívülről. Mindkét gazdaság (Japán és Német) azóta földgáz és kőolaj alapon pótolta a kiesett energiát, milyen érdekes, főleg annak ismeretében, hogy japán komoly kutatásokat fektetett a tengerfenéki metán ipari-energetikai hasznosíthatósága céljából. De ezek a mi szintünkön csak konspirációk, mert tényekkel nem szolgálhatunk, nem vagyunk sem mi, sem a kormányok, sem a sajtó beavatva a stratégiai részletekbe…

  7. Fukusima, Csernobil és minden atombaleset jó példa a tudományvallás létére. Babonás hiedelem szintjén hajtogatták a “szakértők”, nálunk pl. Marx György, hogy az atomerőműben nem történhet súlyos baleset, mert a Szent Tudomány ezt megoldotta. Ez a régi Megváltás hitének a földre hozása a technológiavallás, tudományvallás keretében.

  8. 7. Arma: Nézőpont kérdése. Ehhez mit szólsz: A pénzvallás (azaz kapzsiság), mint eszköze a tudomány.

  9. A dolog tragikus volta mellett egy biztató dolgot emelnék ki: volt 10%, aki ottmaradt, hogy mentse a menthetőt, tudva, hogy ezzel nagy valószínűséggel feláldozza az életét.

  10. Szép példája az akár sajátosnak is mondható felfogásnak, melyet Kocsis István képviselt, aki a vezérigazgatói pozíciót akkor éppen betöltötte Pakson. (Azt leírni, hogy vezérigazgató volt, túlzás lenne :-/)

    “Kocsis István a saját személyes felelősségét firtató újságírói kérdésre úgy válaszolt: nem tartja magát felelősenek, mert konkrétan nem tartozik a hatáskörébe a műszaki tervek áttanulmányozása, a biztonsági igazgató biztonsági kérdésekben nincs alárendelve a vezérigazgatónak.”
    Paks: lemondott a biztonsági igazgató
    a vezérigazgató a felelősség vizsgálatának eredményeiről
    2003. május 20. (MTI) – http://www.ma.hu/tart/rcikk/a/0/41473/1

    “A paksi erőmű biztonsági igazgatójának posztjába került az áprilisi paksi üzemzavar. A vezérigazgató felelősségét ugyanakkor nem vizsgálták. A vezérigazgató nem érzi magát felelősnek, állítása szerint nem tartozik a hatáskörébe, hogy biztonsági tervekkel foglalkozzon.”
    2003. május 20. (ORIGO) – http://www.origo.hu/itthon/20030520kirugtak.html

  11. Ezért is tragikus, ha gy sógor-komasági alapon felépülő maffiaállamban atomerőmű is van. Mert törvényszerűen annak az élére is ilyen felelősségtudatű erkölcsbajnok kerül.

  12. Ezeket érdemes elolvasni:ű

    Természeti hadviselés: http://realzoldek.hu/pdf/Termeszeti-hadviseles_1.pdf

    Hogyan lett a dollár aranyfedezete a kőolaj: http://emberiseg.hu/emberiseg/hogyan-lett-a-dollar-aranyfedezete-a-koolaj/

    Hogyan lettek a Rotschildok a pénzvilág urai: http://kormend.jobbik.hu/content/hogyan-lettek-rothschildok-p%C3%A9nzvil%C3%A1g-urai

    Hogy Izraelnek mi köze van a fenti írásokhoz, azt mindenki sejtheti, de tényekkel természetesen nem bizonyítható, hogy bármilyen összefüggés is lehetne 🙂

  13. Kiemelném, hogy Pakson mindenki maradt és az első pillanattól az utolsóig minden dolgozó fejében tiszta sor volt: megtesszük amit lehet.
    Volt olyan vezető akinek rezgett a zabszem, de végül az is maradt.
    És volt olyan vezető is, akinek a határozott kiállása segített abban, hogy azon kevés dolgozók is maradjanak, akiknek szintén rezgett a zabszem 😉

  14. 5:
    Pontosan ezt állapították meg a Fukushimát elemző független szakemberek.

  15. 14:
    Vackor ott él és ott dolgozik. Szervezett volna egy tanulmányi kirándulást az erőműbe, de hiába hirdettem meg, az érdeklődés rendkívül gyenge volt. Itt mindenki vitázik reaktor ügyben, de a helyszínre menni már nem akar.

  16. 10.
    Egyik legnagyobb problémára mutattál rá, az ilyen igen veszélyes üzemek fenntartásával kapcsolatban.
    Ha hiba, műszaki hiba lép fel, az vezérigazgató mossa kezeit.
    De a biztonsági beruházásokat csípőből meg tudja torpedózni, együtt a tulajdonosokkal, befektetőkkel!
    A balhét meg a biztonsági igazgató és a többi műszaki viszi el, akiknek semmi beleszólásuk a fejlesztések finanszírozásába.

    Csernobilben volt három ezer, életét feláldozni kész, hogy egy második robbanás ne legyen, ami letarolta volna fél Európát és a másik felét is lakhatatlanná teszi!!!
    Valószínű, Pakson még háromszázat sem találnának hozzájuk hasonlót.

  17. 18: De igen, találtunk.
    Amíg nem tudtuk pontosan, hogy mi is van abban a mosótartályban, addig teljesen ismeretlen veszéllyel kellett szembenéznünk. Mindig volt elegendő, önként és felelősséggel jelentkező szakember, minden területen a munkákra. Hangsúlyozom, ismeretlen veszéllyel szemben!

  18. 20: És ha nem ismeretlen veszély lett volna, hanem a katasztrófa elhárításban résztvevők biztos halálozásával járó, akkor is mindenki maradt volna?

  19. Valószínűleg nem maradt volna mindenki. Olyan szituációban mindig van aki nem vállalja és még csak el sem ítélhetjük érte, ha egyszerű melósról van szó. De biztos vagyok benne, hogy akkor is maradtunk volna, illetve lettünk volna annyian, amennyi szükséges.
    Másrészről azt is valószínűnek tartom, hogy honatyáink és vezetőink teljes szívvel és lélekkel álltak volna mögöttünk, többségükben jó messze 🙂
    De mivel erre – hála Istennek! – nem került sor, így teoretikus a kérdést boncolgatni. Szóban és utólag mindenki piszok bátor szokott lenni 😉
    Viszont hadd emeljek kalapot itt is Dr. Aszódi Attila előtt, aki a miniszteri biztos volt. Nyugodtan ülhetett volna az irodájában, hogy telefonon érdeklődgessen, ehelyett jött velünk, cipelte a kamerákat, vezérlőket, segített ahol csak tudott. Ha kellett hórukkmanuszként, ha kellett intézkedésekkel. Legtöbbször – különösen az elején, amikor még igencsak csiklandós volt a helyzet – ott volt velünk bajtársként a területen és soha nem mint miniszteri biztos, hanem mint egy közülünk.
    Szóval ilyen tapasztalatok alapján mondom, összeszedtük volna a szükséges létszámot szélsőséges esetben is, de remélem soha nem szorul majd bizonyításra az állításom.
    Egyébként érdemes megismerni az ő álláspontját is, az atomenergia kérdésében:
    http://mnt.kfki.hu/Nukleon/download.php?file=Nukleon_5_2_105_Aszodi.pdf

  20. 22: Miniszteri biztosként nem igazán a hórukkmelót kell csinálnia. Az jó, hogy a helyszínre sietett, de a tábornoknak se szabad a frontvonalban kűzdenie, más a feladata.

  21. 23:

    Ha a morált kell fenntartani, akkor okos húzás.

  22. 23: Minden idők egyik legnagyobb tábornoka, Erwin Rommel sem tartotta magát távol a frontvonaltól 🙂
    Hasonló helyzetben nagyon fontos az első kézből származó információ. Ezt közvetlenül a területena lehet megszerezni. Nyilván nem töltötte velünk az egész napját, csak a fontosabb vizsgálatoknál volt ott, de akkor sem a fontos embert játszotta, hanem bajtársként viselkedett.
    Ha a 24-ben felvetett szempontot nem is mérlegeljük (meg nem is volt rá szükség!), akkor is torzítatlan és teljes képet nyert így minden vizsgálati eredményről, mert közvetítők nélkül jutott hozzá. Lássuk be, egy jegyzőkönyv, egy videofelvétel soha nem képes átadni a vizsgálat teljes képét.
    De nem is kívánom tovább ragozni, mert aki ilyen területen dolgozik, az pontosan tudja miért tartom ezt fontosnak, aki meg nem, annak itt nem fogom tudni elmagyarázni. Közérthetőbb példával: halászlét főzni meg lehet tanulni leírások alapján is, de aki ott főzte az öreggel együtt, azé valahogy mégis jobb lesz 😉

  23. Nagy kő eshet le a szívünkről, jó kezekben Paks:

    http://index.hu/gazdasag/2014/06/03/megvan_mit_csinal_majd_nemeth_laszlone/

    “A Népszabadság úgy értesült, hogy Németh Lászlóné a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség hatósugarába kerülhet, és a paksi beruházást felügyelheti majd.”

    Laci néni a 8 általánosával és a Leumi bankban szerzett gyakorlatával az ideális káder… 🙁
    Tudom, hogy csak a visszaosztások menedzseléséről van szó, de akkor is.

  24. Aszódi úr még jó hogy ott van, “ezer” nyilatkozata jelent meg a sajtóban Fukusimáról, elbagatellizálva a helyzetet. Hogy nézne ki ha most meg Pakson beüt a gond…

  25. 27: A paksi üzemzavar 2003-ban volt, a Fukushimai katasztrófa meg 2011-ben, így ez az ok-okozati összefüggés nem állhat fenn.

    Aszódi úr pedig mindenki máshoz hasonlóan, aki az atomból él, azért bagatellizálja a veszélyeket és emeli ki az előnyöket, mert ehhez ért, ebből jól megél, és ha vége lenne az atomiparnak, akkor kereshetne új állást, tanulhatna új szakmát. Ez az mentalitás utolsó technikusig jellemző az atomiparra, érthetően.

    Ettől még Aszódi Attila nagy koponya és emberileg is fel lehet rá nézni Vackor beszámolója alapján. Csak amikor az atomból élő emberek véleményét elemezzük, ezt is számításba kell venni.

  26. 28: a veszélyek alábecslése azért fontos tényező a döntéshozatalnál és ebben Aszódi a feltűnően elfogzóultak közé tartozik.

  27. 28: a veszélyek alábecslése azért fontos tényező a döntéshozatalnál és ebben Aszódi a feltűnően elfogultak közé tartozik.

  28. 30: Ez így van.

    Eszembe jut egy történet, amit egy atomfizikus barátom mesélt Aszódiról: feltűnő unalommal tartotta az előadását az atomfizikáról. Egyetlen momentum volt, aminél lázba jött, és látható érdeklődéssel beszélt: amikor azt magyarázta el, hogyan kell cserélgetni a paksi erőműben a fűtőelemeket ahhoz, hogy olyan koncentrációban halmozódjanak fel bennük a nagy aktivitású izotópok, amiből atombombát kell csinálni.
    És erre az emberre van bízva, hogy a békés, polgári célú atomipart felügyelje… 😀

  29. Én biztos nem lennék hajlandó olyan helyen dolgozni, ahol ha történik valami baleset, tuti halál vár rám.Másodszor senkiért sem áldoznám fel a szaros kis életemet. Márpedig azért nem, mert értem sem tenné ezt meg senki sem. Én úgy érzem ez nem az a világ,ahol bárki feláldozná magát valakikért akiket nem is ismer,és akikért feláldozná magát, soha sem fogják megismerni őt. Részemről ennyi, és szerintem logikus. Ha valaki feláldozná értem magát innen, az jelezze, Tibor bának megvan az email-címem.

  30. 32:
    Itt most egy japán leolvadásról van szó, és talán emlékszel a kamikázékra. Nem volt az olyan nagyon rég.

  31. Emlékszem, ha nem halnak meg a rendszerért kivégzik ŐKET.Más segíteni valakin, és más meghalni valakikért. Ez utóbbi értelmetlen, és ellentmond minden életösztönnek. A mentős sem hal meg értem, hanem megment, ha arról van szó.

  32. 34 Az egész tudatállapot kérdése.
    Megfelelő fanatikus nevelés esetén hihetetlen, mire képesek emberek önként és dalolva.
    Sokan áldozták fel életüket minden kényszer nélkül, vallási vagy egyéb idealisztikus meggyőződésből.

  33. 34:
    Az önként felvállalt mártíromság a család számára hatalmas dicsőség. Ez a fő motiváció.

  34. Én tudok olyan esetről, amikor a 2006. augusztus 20-i, budapesti viharban egy családapa fejvesztve menekült és otthagyta a feleséget és a két kicsi gyereket. Lehet, hogy sokan el sem tudják ezt képzelni magukról, aztán vészhelyzetben mégis így cselekszik a többség. Utána meg nem tudnak tükörbe nézni. A keleti gondolkodásban tartják úgy, hogy aki egy ilyen helyzetben képes kiiktatni a halálfélelmet és másokat előtérbe helyezni maga helyett, az elérte a megvilágosodást.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük