(1366) Gratulálunk az emberiségnek

Tibor bá’ online

 

~ab108Az emberiség történelmében, egészen pontosan legalább 800.000 éve nem volt a légkőr széndioxid koncentrációja 400 ppm, amit most sikerült elérnünk egy teljes hónapon keresztül, minden egyes nap. Az áprilisi átlag 401,33 ppm volt. A méréseket az 1950-es években Charles Dacid Keeling kezdte el a Hawaii Mauna Loa vulkán tetején. Jelenleg a fia folytatja a méréseket. Jegyezzük meg azok részére, akik nem tudnák, az ipari forradalom kezdetén 280 ppm volt a CO2 koncentráció. 2014 áprilisában sikerült átlépnünk a 400 ppm határt. A mérések kezdetén 316 ppm-et mért Keeling. Kezdetben a növekedés jóval 1 ppm alatt volt évente, ami most, már 2 és 3 ppm/év között van. A kutatások kiderítették, hogy az elmúlt 800.000 évben a CO2 koncentráció sose lépte át a 300 ppm értéket.

És akkor a héten Washington is megszólalt. Ezek szerint az amerikai kormány elismeri, hogy az országot a főleg ember által okozott klímaváltozás sújtja. Vagyis a klíma szkeptikusok most már végképp befoghatják a szájukat, mert az USA hivatalosan is elismeri a globális felmelegedést.

Aki kíváncsi a laikusok számára is plasztikusan érzékelhető grafikonra, az tekintsen rá az alábbira, ahol az Északi-sark jégmezőinek mértékét láthatjuk, illetve annak változását a nyári minimum és a téli maximum között.

~aa012

 A vastag vonal az 1980-2000 közötti értékek átlagát adja, a szaggatott vonal a legmelegebb (2012) év adatait köti össze. Ezekhez viszonyítva láthatjuk a halvány vonalat, ami a jelenlegi (2014) év méréseit köti össze. A többit a fantáziátokra bízom.  – Az alábbi kép a Sandy hurrikán rombolását mutatja be, ami egy kicsit észre térítette az amerikai klíma szkeptikusokat.

~aa013

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
______________________________________________

35 gondolat erről: „(1366) Gratulálunk az emberiségnek

  1. Nehéz ezekhez a posztokhoz hozzászólni. Olyan súlyos, hogy az ember elnémul.

    Az azért biztató, hogy végre az USA is elismerte. Ha annak idején Al Gore-t választják, lehet, hogy most nem itt tartanánk.

  2. 1.

    De lehet hogy akkor Al Gore sem élne már.

    Ami nem fér a fejembe, az az, hogy a hiper-elit, vagy a háttérhatalom mindezt nem látja?
    Vagy kalkuláltan nem tesz semmit?
    Évek óta bizonyítékok halmaza árasztja el a média minden zugát (igaz felhígítva egy csomó dezindormációval) de azok akiket illet tudhatnának olvasni…
    De sóhivatali szájtépésen kívül nem történik komoly erőfeszítés.

    Miért?

    Kicsit a „nem ugató” házörző jut eszembe.
    (Sherlock Holmes úgy jött rá hogy az áldozat ismerte a gyilkost, hogy a kutya nem ugatott, amikor megérkezett….)

  3. Egyrészt biztos látják, csak éppen nem tudnak rá egyenlőre gyógyszert, másrészt vannak, akiknek olyan erős a kötődése a fosszilis bányászathoz, hogy görcsösen ragaszkodnak hozzá, félnek, hogy egy paradigmaváltás esetleg elsodorná őket.
    Mert őszintén szólva a ma ismert alternatív energiaforrások egyenlőre képtelenek felvenni a versenyt a fosszilisekkel biztosítható energiabiztonsági feltételekkel.
    Amíg meg nem oldják a villamos energia nagymértékű tárolását, addig ez így is marad.
    Viszont van olyan érzésem, hogy a kutatások támogatásával nagyot lehetne lendíteni ezen, de vannak lobbik, akik keményen ellene dolgoznak, ezeknek az az érdekük, hogy ne történjen nagy áttörés ebbe az irányba. És egyenlőre a költségek is mellettük szólnak, ha az egész rendszerben, mint egészben gondolkodunk.
    Mondjuk Dajtás mesternek nem ez a véleménye, de szerintem ő egy kicsit rózsaszínűben látja a dolgot.
    Az erőltetett paradigmaváltás ugyanúgy összeomláshoz vezethet, amíg a feltételek nem állnak rendelkezésre. Az energia ára meghatározó a gazdaságban, a drága energia csökkenő termelést, nagy munkanélküliséget, válságot jelent.
    Szerintem azzal lehetne reagálni, hogy őszintén a nyilvánosság elé kellene tárni a helyzetet minden ködösítés nélkül, és óriási pénzeket nyomni a kutatásokba, amelyek elősegíthetik a váltást.
    Ha ez megtörténne, és ezáltal szinte korlátlan energiaforrásokhoz jutnánk, akkor ennek egy része tán még arra is fordítódhatna, hogy valahogy csökkentsük a légkörben lévő CO2 mennyiségét, de ez még nagyon távoli, egyenlőre örülhetnénk, ha meg tudnánk állítani a növekedést…

  4. 3.
    Azt hiszem, hogy a „fosszilis bányászoknak” minden információ a rendelkezésükre áll a klímát illetően, és ráadásul elég pénz is, hogy királyok lehessenek bármely, vagy akár az összes alternatív energiában.

    Számomra az lenne a „logikus”, hogy ezerrel telepítsenek napelemeket a Szaharába meg szélerőműveket a huzatos óceánokra, miközben bespájzolnák szűkösebb időkre a maradék olajat…

    Így nem kellene a bevételektől sem megfosztaniuk magukat… Végülis ők nem az olajat szeretik, hanem a pénzt. A legtöbb kormány úgyis a kezükben van, tehát a tömegeket is át lehetne állítani…

    Ha megnézzük, hogy a 2001-09-11-es merénylet seperc alatt globálisan átalakította a repülőgépes utasszálíítást akkor szerintem a klímaváltozás elég indok lehetne az energiapolitika átszabására.

    Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy butaság vagy trehányság lenne annak a hátterében hogy semmi nem történik.

    Szerintem az inaktivitásnak 3 oka lehet:

    1.) A klímaváltozás nem lesz dramatikusabb hatású, mint mondjuk a második világháború, és a fennálló rendszerek/hatalmak a kibbekkelésre játszanak.

    2a.) A klímaváltozás elsöprő lesz, és csak egy szűk kissebség túlélésére van esély, ezért nem kell a tömegeket nagyon felcsigázni, nehogy idő előtt kiirtsák ezt a kissebbséget felelősöket keresve.

    2b.) A klímaváltozást a HAARP rendszerrel provokálják, hogy a népességet egy kivánt szintre csökkentsék, és utánna eljöhet a Kánaán a programozható időjárással a szerencsés túlélőknek.

  5. 4: Az első pontban meglehet igazad van, a birtokon belül lévőknek jó esélyük volna az alternatív energiában is vinni a prímet.
    Viszont az alternatív források egyenlőre nem képesek kiváltani a fosszilist, legfeljebb kombinált rendszerekkel lehetne előre lépni, hogy a megbízható ellátás megmaradjon.
    Az viszont igen költséges, mivel rossz kihasználással lehet működtetni nagy beruházásigényű többszörös rendszereket, amelyek sokszor lennének leállítva, a kiszámíthatatlanság miatt.
    És ez lehet már el is viszi azt az előnyt, amit a tiszta energia hozna, amikor fennállnak a megfelelő feltételek, és nem lesz versenyképes a hagyományos rendszerrel.
    Ameddig ez az új technikákkal át nem billen, addig nem lesznek hajlandóak váltani, hiszen az a versenyképességüket rontaná a konzervatív rendszerhez képest.
    Én legalábbis így sejtem…

  6. A „döntéshozóknak” ugyanazon törvényszerűség szerint működő egó vezérli az agyát, mint nekünk. Az ember intelligenciája nem tudott olyan ütemben változni, ahogy azt az általa átalakított környezethez való alkalmazkodás megkövetelte volna. Egy 60 éves egyetemi tanár sem tud szembesülni azzal, hogy hibás paradigmákat kért számon a hallgatóitól 30 éven át.
    (Mindenki , még Tibor bá’ is, ragaszkodik a paradigmáihoz, ez alapozza meg a személyiség alapját) Talán ez az öntudatra vonatkozó természeti törvény, ami miatt nem fogtunk értelmes életre utaló jelet a látható világegyetemen belül. És a miénket se fogja más, mert ő sem tudja ezt a röpke pár ezer éves tudat -evolúciós problémát megugrani.

  7. 6:
    Nagyon tévedsz. Én aztán nem ragaszkodom, ha bizonyíték van arra, hogy rossz az irány. Példa erre, hogy 5 éve még a koleszterin elleni harcot hirdettem, és én magam is kerültem a tojást és a telített zsírsavakat. Ma már vitatkozok a körzeti orvossal, szalonnát eszek 5 tojással.

  8. 5.
    „Ameddig ez az új technikákkal át nem billen…”

    Akkor billen át, amikor elég pénz lesz beleölve.
    Ez meg döntés kérdése.
    A pénz évtizedek óta rendelkezésre áll azokból a giga hasznokból, amik a fosszilis energiából származnak.

    Ha Európában törvénnyel lehet szabályozni a banán görbületét vagy a túkketrec méterét, akkor lehetne szabályozni egy paradicsom vagy joghurt által megetehető kilométert is… Azaz racionalizálni a logisztikai rendszert.
    Mindenki a meglévő és irgalmatlanul pazarló rendszereket akarja alapul venni. De komolyabb életszínvonal vesztés nélkül szerintem 50% energiamegtakarítást is el lehetne érni…
    Innen nézve az alternatív energiák már nem olyan elérhetetlenek.
    Ehhez hozzá lehet venni hogy az egyik leg energiaigényesebb ágazat az élelmiszeripar. De a megtermelt élelmiszernem kb a fele a szemétben köt ki. Ráadásul 2x 3x többet eszünk mint tevékenységünk indokolná.
    Itt valóban azoknak kellene lépni, akik hasznot húznak a jelenlegi egészségtelen és pazarló rendszerből.

    De nem lépnek.

    És nem tűnnek öngyilkosságra hajlamos társaságnak sem.

  9. 8. Nagy szavak,nagy falak- a nyugati társadalom a nyilvánvaló pazarló életmódja mellett is(„‘sínylődik” a szegény nép az összkonfortos lakás,új személygépkocsik,plazmatévék hitele miatt) nyavalyog egy még magasabb , jobb,tékozlobb életszinvonalért.Esélye sincs a vezető szférának ezt megváltoztatni mivel ez szembe megy a demokrácia és a kapitalizmus,vagyis a szabadság alapelvével.Mindenki az amerikai álomot kergeti.Egy totális kommunista világdiktaturával talán lehetséges lenne, mivel eszet ugysem tudsz adni a tömegnek,vagy elvenni a birtoklási vágyát ,de megfélemlitéssel lehet rá hatni.Abszolut jegyrendszer,szaporodási kvota , a vese szétverése ha 15 liternél több üzemanyagot használsz el havonként ,stb:
    Szeretné tisztábbá és élhetőbbé tenni a világot ?
    Szavazzon a kommunista diktatúrára és rendörállamra !
    🙂

  10. Tibor bá!
    Nagyon jó a poszt és elhiszem, hogy nagy a gáz.Viszont egyet nem értek: a CO2 nehezebb mint a levegő.Hogy alakít ki „üvegházat”? Lehet, hogy hülye a kérdés meg a kérdező, de ha valaki felhomályosítana nagyon örülnék.

  11. 10. Co2-nehéz, de nem vasgolyó. Kis szél felkapja, levegőben eloszlatja. Hősugár meg menne vissza az űrbe de hoppá. Üvegburába bezárt bolygón ahol a pillangó se szellent talán működne amit írtál.
    Vajon 500-600ppm körül lesznek olyan változások amit komolyabb fenyegetésnek vesznek nagyobb tömegek is? Néhány nagyobb erejű hurrikán, pár cm tengervíz emelkedés és egy pár tucat gleccser eltűnése még nem ilyen erejű.
    Talán ha mondjuk nem kapnánk konkrétan levegőt az lehet hogy elég lenne 🙂

  12. 10: Több oka is van, a legtriviálisabb, hogy a légkört alkotó gázok nem egy statikus valamit alkotnak, a hőmérséklet különbség miatt folyamatosan keverednek, függőleges és vízszintes áramlások alakulnak ki /pl. fúj a szél/.
    Nem sokáig örülnénk, ha a CO2 ‘leülne’ a talajfelszínre… 😉

    Egyébként valós a felvetésed, ezért nem is lenne szabad forgalmas főutak mellett szélcsendes időben kisgyerekekkel sétálni, mert az alacsonyabb rétegben /ahol a gyerek orra van/ magasabb a CO2 és a CO koncentráció.

  13. „Vagyis a klíma szkeptikusok most már végképp befoghatják a szájukat, mert az USA hivatalosan is elismeri a globális felmelegedést.”
    Szóval, ha USA bácsi azt mondta, akkor így is van. Ez te se hiszed Tibor bá (mármint azt, hogy az USA mindig igazat mond), példa rá a következő posztod (1367) címe: Hazudik a Fehérház a palagázról.
    És még egy észrevétel: tegyél be légy szíves egy grafikont a déli jégmezők kiterjedéséről. Vagy ha ez túl sokakat megijesztene, elég lesz egy grafikon a jégmezők globális kiterjedéséről.

  14. 9.
    „…nyavalyog egy még magasabb , jobb,tékozlobb életszinvonalért…”

    Hát mert EZ a kultúrája.
    Ezt tálalják neki azok, akinek abból van valódi, kamatmentes jóléte, hogy a tömeg luxusról álmodik.
    Amíg a vallás bizonyos fokig visszaszorította a korlátlan mohóságot a „könnyebb a tevének a tű fokán átjutni mint a gazdag embernek a mennyországba kerülni” dologgal, addig a mai modern prolitáp a TV-n és az összes felületen költekezésre és pazarlásra buzdít.
    Ez felveti a választás lehetőségét, hogy a „világ megmentése” érdekében kommunista vagy inkább vallásos ideológiát használjunk.

  15. 2: „Ami nem fér a fejembe, az az, hogy a hiper-elit, vagy a háttérhatalom mindezt nem látja? … De sóhivatali szájtépésen kívül nem történik komoly erőfeszítés. Miért?”

    Ők már azt is látják, hogy ha fejreállunk, akkor se tudjuk már visszafordítani a folyamatot. Volt már poszt erről is.
    Akkor meg már úgyis mindegy, legalább élvezzük ki, amíg tart…

    12: Ha forgalmas az út, akkor a forgalom folyamatosan generál menetszelet is.
    Egyébként az autók szellőztető rendszere is pont onnan szívja be a levegőt, amit befúj a beltérben utazóknak, szóval forgalmas úton kocsival se szabad gyereket szállítani. 🙂

  16. 15: Egy jó kis BP-i belvárosi kipufogógáz-kezelés még az immunrendszert is erősíti… 😉

    Amúgy meg egyre több a légzőszervi problémával /pl. asztma/ küzdő gyerek, szóval azért ‘van valami a levegőben’, menetszél ide vagy oda…

  17. 13: Nyilvánvalóan Tibor bá sem gondolja, hogy amit az USA kormánya monda, az mind úgy is van.

    Kicsit cinikusan hozzátehetném, hogy most, hogy Washington elismeri a melegedésre gyakorolt hatásunkat, ez elég ok, hogy képtelkedni kezdjünk benne.

    De arról van itt szó, hogy néhányan – köztük Tibor bá – évek óta kongatják a vészharangot, amit néhányan félvállról vesznek, bagatellizálnak, vagy éppen teljesen hazugságnak állítanak be. Erre válasz az, hogy vedd már észre, ha már ők is elismerik, akik eddig nem voltak hajlandók.

  18. 4: „Számomra az lenne a “logikus”, hogy ezerrel telepítsenek napelemeket a Szaharába meg szélerőműveket a huzatos óceánokra, miközben bespájzolnák szűkösebb időkre a maradék olajat…”

    Ha a Földet már menthetetlennek tartják, akkor érdemesebb nekik az exoduszhoz szükséges fejlesztésekre költeni a lóvét.

  19. 17: Jó pár évig én is szentül hittem, hogy globális felmelegedés van. Most sem tagadom, csak elbizonytalanít néhány adat:
    Ugyanis jelen pillanatban az északi jégmező kiterjedése valóban 0,7 millió nkm-el kevesebb az 1981-2010-es átlaghoz képest. De, a déli 1,5 millió nkm-el több, ez pedig a globális jégtakarót 0,8 millió nkm-el emeli a az átlag fölé. Ez mivel magyarázható?
    Azt furcsállom, hogy erre senki sem próbál választ adni, egyszerűen el van hallgatva.
    Szerintem nem tudom mivel állunk szemben, de amit a fősodratú média sulykol, élén most már az amerikaikkal is, amellett nem teszem le a vakhitem. Ennyi.

  20. 19: HAcsak nem Ausztráliából írsz, akkor nekünk, az Északi féltekén felmelegedés van. Ott, a déli féltekén élőknek lehűlés… 🙂

  21. 20: Nem élek a déli féltekén és nem is kell ott éljek, hogy bizonyos tényeken fennakadjak. Próbáltam utánanézni, mi okozhatja ezt, sok tudós a globális felmelegedés okozta szélviszonyok változásával magyarázza a jelenséget. Én most már megvárom a jövőt, ha élek addig, amíg számomra is egyértelmű lesz, addig pedig mindenkinek szíve-joga abban hinni, amiben akar.
    Nem vagyok se bigott szkeptikus, se elvetemült összeesküvés hívő, de annyit már tapasztaltam, hogy semmi sem az aminek látszik, vagy aminek mondják. – még ha ez közhelyesen hangzik is.
    Tibor bá-tól pedig elvárom, hogy írjon a déli féltekéről is. Tudom, hogy nem ez az egyedüli posztja a témáról, de egyre inkább egyoldalúra sikerednek, már ami a tényeket illeti.
    Remélem ezzel nem sértettelek meg Tibor bá, őszintén kíváncsi vagyok a véleményedre.

  22. 13:

    MSzilárd!
    Ha tetszik neked, ha nem, a világon az számít „valóságnak” amit a Fehér ház annak deklarál. – Az Antarktiszre visszatérek.

  23. 21. MSzilárd

    A sarkvidékek a bolygónk leghidegebb területei, de az Arktisz és az Antarktisz nagyon különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Míg az Északi-sarkvidéken a szárazföldek veszik körül a tengert, addig az Antarktisz fagyott kontinensét veszik körül az óceánok.

    Az éghajlati rendszer is egészen más a két régióban: az Antarktisz éghajlata sokkal hidegebb és óceánibb, míg az Arktisz éghajlata inkább kontinentális/szubalpin.

    Az elmúlt 15 millió évben változatlanul az Antarktisz a leghidegebb, legszárazabb és legszelesebb kontinens. Az átlaghőmérséklet -55 °C (az orosz Vostic állomáson mértek már -87 °C-t), a legnagyobb mért szélsebesség pedig elérte a 250 km/h-t.

    Bővebben innen, nagyon sok angol nyelvű linkkel (maga a szöveg magyar):

    http://www.poletopolecampaign.org/wp-content/uploads/2014/04/Pole-to-Pole_HUN_climatechange.pdf

  24. 22,23: Ok, azt belátom, hogy az Antarktisz az más tál tészta, más körülmények uralkodnak ott és lehet, hogy másképp reagál. Ami Amerika „valóságát” illeti, az sajnos így van, de remélem, hogy nem sokáig…, igaz sok jót nem lehet várni az orosz+ázsia uralta világtól sem.

  25. 22:

    Engem is érdekelne, hogy az antarktiszi jégtömeg növekedés hogyan passzol a klíma melegedéséhez.

  26. 13 & 25:

    A lényeg a déli-sarki kontinens tengerbe nyúló, és abba beleolvadó selfjege. A globális felmelegedés hatására az olvadás egyre nagyobb mértékű, így a korábbinál jóval nagyobb mennyiségű fagypont körüli édesvíz kerül az óceán vizének felszínére. Ez a hideg réteg aztán egyben a gleccserek további olvadását is mérsékli valamilyen mértékben, mivel elválasztja ezeket a melegebb, felszín alatti vizektől, egyes területeken lokális lehűlést indukálva. Magyarul a globális melegedésből származó extra hőmennyiség ott van, de le van szigetelve. Nyilvánvalóan egyszer egy robbanásszerű, hirtelen olvadásba fog átcsapni. Mindeközben a nedvesebb levegőből több csapadék (hó) válik ki, ami pillanatnyilag növeli a jégmező kiterjedését.

  27. 25: Az Antarktiszon se tűnik rózsásnak a helyzet:

    „Az Antarktisz nyugati részén a jég olvadása megállíthatatlan, állapították meg a NASA és a Washingtoni Egyetem tudósai is a Guardian szerint.

    A kutatók szerint pár évszázadon belül teljesen eltűnhet például a Thwaties gleccser, ez esetben pedig méterekkel nő meg az óceánok vízszintje. A durván négy méteres vízszintemelkedés veszélybe sodorhat több partmenti települést is.

    Úgy számolták, a legrosszab esetben is van nagyjából kétszáz évünk van a teljes olvadásig, ha pedig minden jól megy, majd csak ezer év múlva kezdhetünk búcsúzni az Antarktisztól.”

    http://index.hu/tudomany/2014/05/13/kezdhet_bucsuzni_az_antarktisztol/

  28. 27.
    Merre van nyugat az Antarktiszon ? 🙂

  29. A víz viselkedése a klímaváltozással kapcsolatban (tiszta fizika , adatok: http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADz_(adatt%C3%A1bl%C3%A1zat)):
    Fajhő: 4,183 kJ/(kg*K) , Olvadáshő: 334,5 kJ/kg
    Elosztva: 79,9 K fok (=celsius , csak a nullpont van máshol)
    Tehát, az a hőmennyiség ami egy kg 0 fokos jeget 1 kg 0 fokos folyékony vízzé alakít , a továbbiakban az 1 kg 0 fokos vizet 79,9 fokosra melegíti.
    Ez egy faktor az ismert 34-ből, amit pozitív visszacsatolásnak nevezünk.
    Tudom, hogy globális jég/víz arány, illetve az olvadás üteme már bizonytalanabb adat, de érdekes lenne felrajzolni egy görbét hogy a fenti (csak egy) hatás milyen mértékben járul hozzá az óceán vizének melegedéséhez. (Ha már kihalunk, ismerjük meg miért)

  30. 31: A számok ütősek, jól mutatják, hogy micsoda ugrás várható a melegedésben, mikor elolvad az összes jég. A jég most fékként működik a felmelegedésben, mert az olvadás köti le a hőt anélkül, hogy melegedne egy fokot is.
    Csak az a 79,8 fokos melegedés így nagyon abszurdan hangzik, mert ha egy kiló jég elolvad egy óra alatt, biztos nem fog 79,8 fokra melegedni a következő órában, mert nem fogja felvenni a szükséges hőmennyiséget, mivel közben intenzíven le is adja nagy részét párolgással.
    De a példa jó, ha egy kicsit csavarunk rajta, és úgy fogalmazzuk meg, hogy az a hő, amely elolvaszt egy kiló jeget, az képes felmelegíteni 79,8 kg vizet egy fokkal.
    Így még közel reális is lehet, habár itt is van párolgási veszteség, de a magas hőmérsékletű vízhez képest elenyésző. 🙂

  31. 32. A párolgás egyszer lecsapódáshoz vezet (eső) , az energiamérleg nulla.
    Persze, sokkal szemléletesebb a te megfogalmazásod , tehát : az a hőmennyiség ami az elmúlt évben arra fordítódott hogy X tonna jeget felolvasszon , a következő évben már kb 80*X tonna víz hőmérsékletét emeli egy fokkal. (vagy még egyszer x tonna jeget olvaszt el, amíg van mit)
    Ha olvassa fizikus, tudom hogy a nyomás is számít , és a hőátadás a hőmérséklet függvényében változik… lehet integrálni, de a nagyságrend ez.

  32. 33: Igazad van, a hőmérséklet nem is biztos, hogy csak ott fog emelkedni, ahol beérkezett az energia, mert a keletkező pára rejtett hője átszállítja valahová egy részét, és ott fogja a légkört melegíteni, mikor az eső kikondenzálódik a felhőből, lehet, hogy a föld másik oldalán.
    De a lényeg az, hogy az arány jó.

  33. Senki nem gondolja komolyan (azaz néhány kivétel mégis van) hogy az emberiség képes lenne ismét az ipari forradalmat megelőző szintű igények és lehetőségek szerint élni. Pedig nincs más lehetőség a környezetünk pusztításának megállítására. Elégetjük 150 év alatt a több millió év során keletkezett kőolajat. 400 év alatt a szenet. Úgy 200 év alatt a földgázt. 100 év alatt éljük fel urán készleteinket. Mindezt miért? Mert okosak és bölcsek vagyunk. A teremtés csúcsa. A legfejlettebb lény ezen a bolygón. Mit is csinálunk? Felhasználunk és elpusztítunk mindent. Magát az élőhelyet is beleértve. Mint a rákos sejtek. És észre sem vesszük. Vagy ha mégis akkor azt hisszük hogy a tudósok vagy valamilyen csoda megold mindent.

    Minden ember csak egy kicsit használ. Ó csak ez a kis telefon meg kis autó. Kis gázfűtés. Kis villamos áram. Meg boltban is meg akarom venni ami nekem kell. De hogy mások milyen környezetszennyezők. Bezzeg én a vizespalackot szelektíven gyűjtöm. Azt amit több száz méterről hoznak fel és műanyagba palackozzák majd szállítják jó esetben csak 100 kilóméterekre.

    Ugyan. Legalább magunknak ne hazudjunk. Mi mind kizsákmányoljuk a Földet és pusztítjuk az élővilágot.

    Két utunk van, tekintve hogy nem térünk vissza az ipari forradalom előtti időkig. Mindeggyik vége a pusztulás.

    Vagy elhagyjuk a bolygót és elkezdünk kizsákmányolni egy újat, aztán három újat majd harminc másikat míg a billiárd számú ember kipusztítja évezredek múltán az univerzumot. Isten mentse ettől a világot.

    Vagy pedig nem leszünk képesek elhagyni a bolygót és akkor itt írtjuk ki saját magunkat.

    Vagy teljes lemondás vagy kipusztulás. Kis napelem kis akkumulátor kis ez az amaz. Nem bírja el a Föld.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük