(1343) A sárga veszedelem

Tibor bá’ online

 

~ab108Gyerekkoromban, jó 60 évvel ezelőtt, gyakran hallottam apáméknál összegyűlt felnőttek szájából, „majd jön a sárga veszedelem”, és jelentőségteljesen összenéztek. Én pedig megborzongtam ettől a ki nem mondott, titokzatos sárga veszedelemtől. Aztán, kicsit később Csan-kai-sek veresége és Mao-cse-tung győzelme után a 600 milliós Kínából „elvtársak” lettek, igaz a dicsőséges Szovjetuniótól kissé független elvtársak, ami a kapcsolatok hullámzásához vezetett. Gyerekkoromban hallott „veszedelem” sehogy se akart bekövetkezni. Inkább a kínai és orosz katonák lövöldöztek egymásra a nagyon távol kelten egy kis vacak folyó két partja között. Ami a sárga veszedelmet illeti, a hirdetőiket „borúlátó vén okoskodok” könyveltem el magamban, és ha meggondoljuk, ma már én is a sorsukra jutok, csak ki kellett várnom. Majd jött a „kulturális forradalom”, meg a „négyek bandája”, aztán az 1 milliárd átlépése és az „egy család = egy gyerek” mozgalom, de erre már nem is volt érdemes odafigyelni. [Különben alaposan visszaütött a dolog, mert ahogy ma a dolgok állnak 40 millió fiatal férfinek nem jut feleség. Erre gyorsan hoztak egy új törvényt, aminek értelmében, ha két egyke házasodik össze, akkor lehet nekik egy második gyerekük is. Igen, de a két egykéknek semmi kedvük második gyerekhez, mert ott is beütött q fogyasztói társadalom és nem hajlandók csökkenteni az életszínvonalukat holmi gyerekvállalással.] Aztán lett nálunk egy rendszerváltás, ami után egyszeriben mindenkinek szabad volt csinálni mindent, és mire körülnéztünk nagy halom kínait láttunk árulni negyed áron mindent, ami csak eszükbe jutott. Igaz, hogy az 1 milliárd kínaiból időközben másfél milliárd lett, de a kínai GDP 26 év alatt megtízszereződött. Nem 10 százalékot növekedett, nem 100 százalékot növekedett, hanem 1000 %-ot. Ebben a pillanatban az USA 2.400.000.000.000 dollárral tartozik Kínának. Ezt Amerikában úgy mondják, hogy 2,4 trillió $. Mit jelentenek a valóságban a fenti adatok?

Az USA fokozza katonai fellépését a nemzetközi terrorizmussal szemben. Ugyanakkor Kína felavatta a Világ leggyorsabb, nagy távolságú vasútvonalát. Az expressz vonat 3 óra alatt fut be 1100 km távolságot két nagyváros között. Az amerikai expressz Boston és New York közötti 300 kilométert 3 és fél óra alatt teszi meg. Kína 17 milliárd dollárt költ 2012-ig, hogy megépítsen 18.000 km ultramodern vasútvonalát. Az USA politikája az iszlám-veszedelemmel való szembe helyezkedés. Az egy évtizede tartó háborúskodás sok százmilliárd dollárt vont el a fogyasztói gazdaságtól. Kína infrastruktúrát épít ki a gyártókapacitások és a munkaerő piac között. Az Fehér ház és a Kongresszus segélyekkel látja el a katonai-gyarmatosító, a világ legrasszistább országát, Izraelt, amivel másfél milliárd muszlimot fordít maga ellen. Közben 1,4 trillió dollárt különít el a Wall Street és a katonai komplexus megsegítésére, aminek következtében a munkanélküliség a duplájára nőtt (<10%). Miközben a kínai kormány gazdaságélénkítő programot dolgozott ki, aminek következtében a gazdaságuk évi 8 százalékkal nő, és ezzel jelentősen csökken a munkanélküliségen, valamint kapcsolatokat fejleszt ki Ázsián kívül Afrikával és Latin Amerikával. Az USA 60 milliárd dollár költ belföldi biztonsági intézkedésekre, lehetséges terroristákat kergetve. Ezalatt Kína 25 milliárd dollárt költött, hogy bebiztosítsa a jó kereskedelmi kapcsolatokat az oroszokkal.

Megállapítható, hogy az ázsiai országok, élükön Kínával a Világ vezetését vették célba, jelentős hazai és külföldi beruházásokkal, amiket az ipari gyártás, szállítás, technológiai fejlesztés, bányászás és ásványkincsek feldolgozására fordítanak. Eközben Amerika világhatalma és társadalmi kohéziója csökken, aminek oka a katonai erőre támaszkodó birodalmi mánia és a spekulációra épített gazdasága. Washington szövetségeseket keres apró ázsiai diktatúrákkal, miközben Kína folyamatosan növeli kereskedelmi kapcsolatait és megállapodásokat köt olyan jelentős országokkal, mint Oroszország, Japán, Dél-Korea, stb. Washington megfojtja a hazai gazdaságot, hogy finanszírozni tudja a háborúit. Kína viszont ásványkincseiből és energiájából hazai munkahelyeket teremt. Amerika a haditechnikát fejleszti, hogy a kliens országaiban tevékenykedő lázadókkal elbánjanak. Kína viszont a versenyképes áruk előállítása érdekében civil technológiát fejleszt. Amerika támaszpontjait fejleszti a Közel keleten, Dél Ázsiában, Kelet Afrikában. Kína 25 milliárd dollárt költött infrastruktúra építésére Afrikában. Kína sok milliárd dolláros kereskedelmi szerződéseket köt Iránnal, Venezuelával, Brazíliával, Argentínával, Csillével, Peruval és Bolíviával, bebiztosítva ezzel a stratégiailag fontos energiahordozók, ásványkincsek és élelmiszerek importálását. Miközben Washington 6 milliárd dolláros katonai segítséget ad Kolumbiának és Hondurasnak, hogy katonai lázadást szítson vele. Közben elítéli Brazíliát és Bolíviát, mert gazdasági kapcsolatban állnak Iránnal. Kína fokozza gazdasági kapcsolatait feltörekvő Latin amerikai országokkal, amelyek a Dél amerikai populáció 80 százalékát teszik ki, miközben az USA a tönk szélén álló Mexikó mögé áll, a kontinens leggyengébben teljesítő országa mögé, ahol drog bárok uralják a társadalmat.

Összefoglalva: Ugyan a kínai kapitalizmus kizsákmányolja a dolgozókat, a társadalmi egyenlőtlenség nagy, a közszolgáltatások hiányosak, hatalmas beruházások miatt tömegeket telepítenek ki lakhelyükről. Ugyanakkor sok millió munkahelyet teremtettek, a szegénységet gyorsabban felszámolták, mint a történelemben bárhol, bármikor. Kína nem bombáz le más országokat. Viszont az amerikai kapitalizmus egy gigantikus katonai gépezetet tart fenn, ami a hazai fogyasztás és életszínvonal rovására megy. Kína beruház nyersolajban gazdag országokba, az USA lebombázza őket. Kína ellátja evőeszközökkel az Afganisztáni házasságra lépőket, az USA robotrepülőkkel támadja meg az esküvői menetet. A kínai gazdaság fejlődik, az amerikai gazdaságot maga alá gyűri a végtelen hadviselés. Kína magához csalogatja a világ fogyasztóit. Amerika tevékenysége terroristákat szül. A volt behemót hatalmát vesztve, tehetetlen mérgében kiszámíthatatlan örültségre is képes. Gyermekkorom sárga veszedelméből jenki veszedelem lett.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

12 gondolat erről: „(1343) A sárga veszedelem

  1. Jó kis összefoglaló írás lett! 🙂

    Annyit fűznék hozzá, hogy pluszban ott van még a két gazdasági óriás közötti “valutaháború”, ami keretében Kína a Jüan v. épp egy új fizetőeszköz FIAT valutává tételén munkálkodik (az USA dollár kárára) igen kifinomult módszerekkel.

  2. Úgy rűnik, csak a régi egyensúly fog helyreállni.
    pár éve jelent meg egy statisztika, ami a világ GDP-jének a történelmét írja le:

    http://eric-mariacher.blogspot.fr/2010/10/history-of-world-gdp.html

    Innen látszik, hogy az elmúlt 2000 év túlnyomó részében Kína és India adták a világ GDP-jének a túlnyomó többségét.
    Az ipari forradalom ebbe belezavart, de a “modern világ” nem tudja hosszútávú előnyökre váltani vezető szerepét, és Ázsia megint erősödik.

    Érdemes megjegyezni, hogy a Római Birodalom még fénykorában se nagyon járult hozzá a világ GDP-jéhez, mert csak rablásból tartotta fenn magát.
    Európából gyakorlatilag SEMMI nem kellet. A nagy kereskedelmi utakon selyem és fűszerek áramlottak Európába, de visszafelé cserébe csupány arany ment, mert Európa semmit nem tudott ajánlani.

    És már megint kezdünk ott tartani, hogy a valódi termelés központja megint kikerült az USA-val bővült Európai kultúrkörből, ami maradt, az a birodalmi harácsolás meg a spekuláció.

    Kína és India sokezer éves birodalmak, pár száz éves viszzaesés nem töri meg őket.
    Európa sajnos nem tudott élni a kapott leheőséggel. Talán meg kellene vizsgálni azokat az ideológiákat, amelyek ide juttatták.

  3. Van egy alapvető igazság, amely a jólét, a valódi jól-lét feltétele: igyekezz valami olyat teremteni, amely számodra nem túl megerőltető, ezért készíts belőle többet, mint önmagad szükséglete és a többletet kínáld fel cserére másokkal, így szerezd be azt, ami neked kell még. Aki így él, így teremt, az jól-létet, békességet és jövőbeni perspektívát teremt.

    Van az angolszász módszer: építs csatahajót, nevelj fegyveres katonát (gyakorlatilag nevelj gyilkost), aztán menj el és lopkodd össze, ami neked kell.

    Ez utóbbi az élettérből romot, a civilizációból pedig roncsot teremt, tele félelemmel,. ellenségességgel és bánattal.

    Az első modell a a keleti kultúrához illeszkedik, sajnos a “földet a gyermekektől kapod kölcsön” és a “csak annyit vegyél el, amire szükséged van” már feledésbe merül, de a jól lét megteremtésének alapreceptje, hogy “teremts bőséget” az nem veszett ki belőlük. Az említett izraelita csürhe a spekulációk okán mindíg is a hiányban, így a nélkülözésben volt érdekelt, mert a hiány felveri az árat, aki meg utál teremteni, az drágán akar mindent eladni. Ezek már a piramis építéskor megutálták a teremtő munkát, szerencsére lebukóban a szerencsecsillaguk, kár, hogy mi ehhez a brancshoz tartozónak hirdetjük magunkat… (a piramis rabszolgákkal való felépítésében én egyébként nem hiszek, mert azt emberi erővel tutira nem építhették fel, a mai építőipar lézeres technikája is kevés ahhoz a pontossághoz, ami ott tetten érhető, de ez más történet)

  4. 3:
    Az utolsó, zárójeles részt kár volt beírnod! 🙁

  5. 4: Legalábbis annak második felét. Mert az még lehet, hogy nem rabszolgák építették, meg nem csak emberi erővel (állatival is), de a többi már egy nevetséges dolgot feltételez.

  6. “Gyerekkoromban, jó 60 évvel ezelőtt, gyakran hallottam apáméknál összegyűlt felnőttek szájából, „majd jön a sárga veszedelem”, ”

    Anyósom is azt mondta hogy a nagymamája gyakran mondta nekik..

    Valóban jó összefoglaló volt ez a posztocska..

  7. 4.A 70-es években megpróbálták daruk,gyémánt élű vágók stb segítségével az 1:6 arányú kicsinyített mását megalkotni a Nagy Piramisnak Kairó közelében. A kísérlet kudarcba fulladt./elnézést a miszticimzmusomért 🙂 /

  8. A bejegyzésben vázolt amerikai (USA) gazdasági, társadalmi és katonai állapotokhoz kapcsolódik az alábbi videó. Igen RT, amit az Orosz Föderáció pénzel, szóval csak nyitott szemmel, de azért elég sok olyan info is van benne, amiről idehaza elenyésző kisebbség halott, ha halott egyáltalán.

  9. Na majd irok. De csak gyorsan annyit mefjegyzek , hogy “mennyiseg vs minoseg”

  10. Tessék:

    ázsiai termelési mód

    Marx K. terminusa, amely az adóállam fokát elért ázsiai társadalmakat, valamint a világ egyéb részein mindazokat a tradicionális államokat és archaikus civilizációkat jelöli, amelyek kívül rekedtek a világtörténelmi fejlődés fő vonalán, és amelyekben fennáll a termelés és tulajdon eredeti közösségi egysége. Az „ázsiai termelési mód” fő vonása a termelési eszközök (a föld) ősi, törzsi eredetű közösségi tulajdona és egyéni (családi) birtoklása, amelynek megfelelően az egyén csupán a közösségbe tartozása révén juthat hozzá a termelési eszközhöz, azaz a földhöz. Ehhez járul a piac- (pénz-) gazdálkodás hiánya, alárendelt, ill. formális szerepe, következésképpen az „ázsiai termelési mód”-ban társadalmi (rokonsági, hatalmi, szokásjogi) tényezők határozzák meg a gazdaság szerkezetének működését, végül a piramisszerű állami hivatalnoki rendszer, amelynek fő funkciója a közmunkák megszervezése, valamint az adó begyűjtése, majd redisztribúciója.

    Milyen lekicsinylően beszél Marx apánk Ázsiáról…

  11. “Cselédhiány a Tisza mentén – Kínai kulik kellenek

    Nagy feltűnést keltett egy 11 tagú feketezsinóros-ruhás csoport Szegeden. A Szeged és Vidéke tudósítója beszélt a csoport vezetőjével, aki ezt mondta:
    „Gazdasági cselédeket keresünk, mert Szentes vidékén már üresek a tanyák. A földek elnéptelenednek. Legutóbb Nagyváradon jártunk sikertelenül, most Szegeden keresünk munkás kezeket. Aratásra, szántásra még kapunk embert és gépek is vannak, de állandó gazdasági népre van szükségünk. Néhány éve indult meg a parcellázás, sok cseléd kisbirtokosnak ment. Ott aztán egy év alatt elvesztette azt, amit nálunk összegyűjtött. De a letört kisbirtokos, ha már belekóstolt abba, hogy saját földjén gazdálkodjék, nem tud más cselédjévé szegődni.”
    „A mi tönkrement gazdasági népünk ezrével ment boldogulást keresni Amerikába. Aztán ott bányákba kerülnek földbirtok helyett. Amikor aztán visszasírják hazájukat, már használhatatlan emberroncsok.
    ”A cselédhiány pótlására hoztak nekünk Oláhországból csángókat, államköltségen, meg székelyeket Erdélyből. De a magyar csak a maga fajtáját szereti.
    Meg aztán sem a csángó, sem a székely nem földnép, idegenek a mi zsíros talajunkhoz. Csak addig maradtak nálunk, amíg összekuporgattak egy kis pénzt és mentek vissza Erdélybe, vagy kivándoroltak Amerikába.”
    „Öt éve megkérdezték tőlünk, akarunk-e magunknak kínai kulit. Akkor nem vettük komolyan, de most nincs más mód a cselédhiány megszüntetésére.
    ”Ember kell, dolgos kéz, ha sárga is. Talán csak megtanul egyszer magyarul a kínai kuli.
    Ha még egy évig így kell küzdenünk, akkor mi fogjuk kérni a kormánytól, hogy telepítsen a földekre sárgákat. Parlagon nem hagyhatunk ezer holdakat a Tisza mentén, ahol minden rög aranyat terem.”
    A gazdák még több városban is keresnek cselédeket a szentesi tanyákra.”
    Esti Újság, 1914. január 10.
    http://index.hu/tudomany/tortenelem/anagyhaboru/2014/01/10/szekely_csango_nem_a_mi_fajtank/

  12. Véleményem szerint, nem lesz nagy volumenű háború. Csak blöff az egész, parasztvakítás, ugyanis nincs rá elég energia és nyersanyag. Ellenben életszínvonal letörés biztosan lesz a közeljövőben, aminek a következménye kisebb populáció. Háború nélkül visszaredukálódik a népesség pár évtized alatt. Ennyi.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük