(1335) Klíma és időjárás

Tibor bá’ online

 

~ab108Az átlagember fejében a klíma és az időjárás közel azonos fogalmak, és mivel leginkább mindenki saját tapasztalatának hisz, az olyan télvégék, mint ami az idén Észak Amerikában volt, duplájára növeli a klíma szkeptikusok táborát. „Micsoda, globális felmelegedés?, 80 centis hóval, mínusz 20 fokkal, ilyen szélviharokkal, még a nagyapám se látott.” És a kárpát-medencei kora tavasz a szikrázó napsütéssel és 20-25 °C meleggel? De ez a sok szélsőség még a szakembereket is átlendíti a szakszerűtlenségbe.

Az Északi-sark jégmezőjének minimuma az 1980-as évek átlaga szerint kb. 7,5 millió km2 volt. Ez az értéke az 1990-es évek átlagánál 6,5 millió km2-re csökkent. A 2000 éves átlaga tovább csökkent, megint egy millióval, elérve az 5,5 millió km2-et. És akkor jött a 2012, amikor a minimum hirtelen megközelítette a 3 millió km2-et. Ez kétségtelenül egy hatalmas ugrás volt, ami arra késztetett néhány klíma kutatót, hogy megjósolja a jégmentes sarkvidéket 5-6 éven belül. Aztán jött a 2013 év eredménye, amely meg se közelítette az előző évit, és így alaposan lehűtötte a jósokat.

Tudomásul kell venni, hogy a klíma akár változik, akár nem, az időjárásra jellemző az időnként megjelenő szélsőség (ami viszont határozott tendenciát mutat az extremitás felé). Pontosan ezzel kapcsolatban jelent meg egy poszt két napja a RealClimate honlapján: http://www.realclimate.org/index.php?p=17093#sthash.5rYMFYaq.dpuf  ­­­­­­

Ami alaposan belenyúl a statisztikai valószínűség számításba, és úgy lamentál, hogy ha egy vadidegen kihívna téged saját kockáit igénybe vevő kockajátékra, nem félnél-e, hogy a kockák cinkelve vannak? Persze, hogy tartanál tőle. Na és ha dobhatnál velük tizenkettőt, amikor is nem több és nem kevesebb, mint kétszer jönne ki a 6? Mert ugye ez lenne a matematikai esély. Igen, de a pontos esély sose jön be. A kocka hamisságát 12 dobás nem tudja letesztelni. És 120, vagy 1200? — Akit érdekel a globális felmelegedéssel kapcsolatos számítás:  itt megtalálja.

Meggyőző viszont, ha nagyobb távolságot nézünk át. Az alábbi ábrán megtaláljuk 1500 és 2010 közötti 510 év európai júliusi átlag hőmérséklettől való eltérést. Ezek szerint a leghűvösebb nyár 1902-ben volt. A következő igen hűvös nyarak sorrendben a következők voltak: 1821, 1923, 1695 és 1888. Ezzel szemben a legmelegebb nyár 2010-ben volt, míg sorrendben a legmelegebb nyarak a következők voltak: 2003, 2002, 2006 és 2007.

~ab161

Nézd át alaposan az évszámokat, és kérdezd meg magadtól, globális felmelegedés nélkül reális-e ez az eredmény? Az igazi nagy meglepetés a következő El Nino évben lesz. Jó kis ízelítő fogunk kapni az előttünk álló jövőt illetően.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________

3 gondolat erről: „(1335) Klíma és időjárás

  1. Mit lehet hozzászólni ehhez a poszthoz? Nézz az ábrára, ha megérted kiderül, hogy BORZALMAS.

  2. Április elsejei adalék (Oroszország hangja szerint):
    Számos nyugat-szibériai meteorológiai állomás az eddigi megfigyelések történetében a legmagasabb hőfokot mérték. Ennek oka a Kazahsztánból és közép-Ázsiából érkezett forró levegő. Novoszibirszkben, például, a levegő +17,8 fokig melegedett fel. Ezzel megdőlt az 1989. évi rekord (+14,2 Celsius-fok). Barnaulban +22,9 fokot mértek, ami azt jelenti, hogy az előző rekordot (+13,9 fok) 9 fokkal múlta felül. A legmagasabb hőfokot április 1-én mértek Gorno-Altajszkban (+24,9). Feltételezhető, hogy április 2-án újabb rekordok születnek.
    Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_04_02/270593975/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük